Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április IS. AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT Magtár a föld alatt, föld felett A felszabadulási ünnepen átnyújtott kitüntetés a magtározás olcsó, emellett biztonságos módszerének kidolgozását, Babios Antalnak ezzel összefüggő kísérleteit, munkájának kézzelfogható eredményét ju- tál mázt a. A csávolyi termelőszövetkezet elnöke próbálkozott először a kombájntiszta szemes kukorica szárítás nélküli elhelyezésével jó egy évtizeddel ezelőtt, műanyag fóliával kibélelt vermekben. Ennek sikere után száraz termény, búza, tavaszi árpa, kukorica; napraforgó, pogá- csázott lucernaszárítmány, majd szója következett. A száraz magvak csávolyi tárolási módját találmánynak fogadta el az Országos Találmányi Hivatal. Az eljárás iránt széles körű az érdeklődés itthon, sőt külföldön is. Mi a találmány lényege? — kérdeztük Babies Antalt, aki 1963 óta elnöke a csávolyi termelőszövetkezetnek. — A légszáraz termény gödrös-fóliás elhelyezése mindazokat a hátrányokat kiiktatja, amelyek a hagyományos magtári, vagy a korszerűnek tartott pillótornyos tárolásnál gondot okoznak. Olcsón és gyorsan megásható, kialakítható az a gödör, amelyben a gabona biztonságosan raktározható. Nincs szükség a termény utókezelésére, forgatására, szellőztetésére. A mag nem sérül meg a föld alatt, a rovarkártevők sem jutnak hozzá.. Az esetleges fuzáriumfertőzés sem terjed tovább. Ezt a vizsgálatok és a tapasztalatok egyaránt igazolták az elmúlt évtized alatt. — A mag minőségei megmarad, tápanyagértéke sem csökken akkor, ha a beraktározásnál az előírt technológiát megtartották. Kapcsolatban állunk a bácsalmási talajlaboratóriummal, a kiskőrösi MEZOKÉMIA társulással. Mind a két intézmény számos vizsgálatot végzett számunkra. A költségekhez anyagilag hozzájárult az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is. — Említette, hogy a csávolyi eljárással minden különösebb energiafelhasználás nélkül évekig biztonságosan lehet tárolni terményt a föld alatt, ahol a külső be. hatásoknak a legkevésbé van kitéve a mag. Mennyibe kerül ez az egész? — Néhány éve építtettünk fém (oronysilót. A négy oszlopos tároló tízmillió forintba került annak idején, és négyezer tonna termény fér el benne. Ugyanezt a négyezer tonna gabonát négy gödörben teljes biztonságban raktározhatjuk, s elkészítésükre a fóliával együtt nem költöttünk többet 400 ezer forintnál. A gödrök hosszú évekig használhatók, a be- és kitárolás előtti gyomtalanításon kívül más kezelésre, karbantartásra nincs szükség. A Baranya megyei 'Prügyön a jövő hónapban lesz bemutató. Az ottani gazdaság 750 tonna gabonát helyezett el a mi eljárásunk szerint. Májusban Pécsváradon bontanak fel gödrös-fóliás termény- tárolót, amelyben 190 tonna légszáraz kukoricát helyeztek el a tőlünk kapott technológiával. Megtakarították a fém-, vagy a betonsitó építésének a költségét. — Az elmondottakból úgy tűnik, hogy szinte zökkenő- mentesen terjed a találmány, s ezzel a módszerrel valóban biztonságos a termény elhelyezése. Itt az Egyesülés Tsz-ben hosszú évek óta már nemcsak a szövetkezet saját terményét, hanem az állami vállalatét is így tárolják. Mi volt a kockázat? — Tizenkét éve kezdtük el a kísérleteket, előbb csupán szerény keretek között. Akkor még nem tudtuk, hogy miként viselkedik az a gabona amelyet más érettségi fokon, kombájnnal takarítottunk be. Nem úgy mint ÜJSÁÜHfR: A me. zőgazdaságÉ és élelmezésügyi miniszter a korszerű eljárások kidolgozásában, alkalmazásában elért kimagasló eredményekért díjakat és emlékérmeket adott át április 4-e alkalmából. Szakmai munkássága elismeréseként EÖTVÖS LO- RÁND-DfJAT kapott Babies Antal, a csávolyi Egyesülés Tsz elnöke (képünkön). hajdan kaszával, vagy kévekötő aratógéppel, viaszérésben, azután asztagban utóérlelve csépeltünk ki. A csávolyi eljárással 12—14 százalékos nedvességű búza, rozs, árpa, kukorica, zab, 8 százalékos víztartalmú napraforgó és 10— 12 százalékos nedvességű lucerna granulátum tárolható. A gödröket olyan helyre lehet telepíteni, ahol a talajvíz legmagasabb szintje két-két és fél méter alatt van. Ha ennél még mélyebb, annál kedvezőbb a gödör kialakítása. A gödrök egymástól való távolsága nem lehet kisebb nyolc méternél, hiszen így gazdaságos. A be- és I kitárolás géppel végezhető,! de énnek biztonságos feltételét így lehet megteremteni. A kenyérgabonánál az étkezési minőség megőrzése volt a feltétel. A tavaszi árpánál az, hogy az előírt fehérjetartalom megmaradjon, mert csak akkor alkalmas sörgyártásra. Színe szalmasárga legyen és csíraképességé- ból semmit se veszítsen. A napraforgónál az oxidációs folyamat lelassítása volt a cél, vagyis, hogy ne avasodjon a mag. A lucerna granulátumnál a karotin tartalom megőrzését kellett leginkább figyelembe vennünk. A kísérletek — amelyeket a sorozatos laboratóriumi vizsgálatok követtek — bebizonyították, hogy a termények minősége megmaradt, a gödrös-fóliás tárolás megóvta az értékét. Szóját is tároltunk a gabonaiparnak. Én éppen akkor az átadás napján nem voltam itthon. Hárommillió forint értékű szójáról volt szó, s hazafelé jövet nagyon izgultam. Első utam a tárolóhelyre vezetett. A szójás gö- dőrben ott volt a szállítószalag, a fólia félrerakva a parton, és a tároló üres volt. Az utolsó szemig kifogástalan minőségű maradt, mindet átvette az állami vállalat. Az az igazság, hogy ilyen nagy mennyiségű szóját addig még nem raktároztunk’. Üjabban az AGROBER-re! közösen, a föld feletti fóliás tárolás módszerét dolgoztuk ki. Ezt olyan gazdaságokban használhatják, ahol a talajvíz magas szintje a másik eljárást nem teszi lehetővér Előre gyártott betonelemek, bői készül a betárolásnál úgyszintén fóliával bélelt, a föld1 felszínére épített magtár, amelyet a gödörhöz hasonlóan légmentesen zárunk fóliával és földdel takarunk be. A pincéhez hasonlítható a külseje. Ez utóbbinak valamivel magasabb a költsége, de még mindig jóval gazdaságosabb az oszlopos tárolásnál. A Nyírségben, Borsodban, sőt Csehszlovákiában, Mexikóban is érdeklődnek iránta. Kiss Antal EGY RITKA MESTERSÉG Újéi a régi reszelőn Csikérián, ahol az országhatár érezhető közelségbe kerül, a faluszéli házak egyikében, jeltelenül, egy ritka mesterség művelője dolgozik: Cavlik Mihály reszelővágó. Nincs cégére, mégis megtalálja őt, aki — a vaskúti, a mélykúti, a tompái tsz-ből, de még Szekszárdról, Kunhegyesről, Hódmezővásárhelyről és Jászjákóhalmáfól is — reszeléket hoz, hogy azokat Gavlik Mihály újravágja, A bácsalmási és a budaörsi tanulóévek után, 1964-től kisiparos. A ritka szakmák közül is talán a legritkábbhoz ért. A megyében rajta kívül csupán egyvalaki vág ráspolyt — Bácsalmáson. Az udvaron téglából rakott kemenceféle. Avatatlanul hús- föstölőnek vélem. De nem az. Belsejében az izzított reszelők erdeje, mint tömérdek felkiáltójel, különös látványt nyújt. A kékeslilára égetett, hegyes nyelű szerszámokból lesz még egyáltalán használható? A szükség úgy hozza, hogy igen. Hiszen, ha nem kapni új reszelőt az üzletben, a mérleggyártók nem állhatnak meg a munkában, a kovácsok sem küldhetik el megrendelőiket, s a fűrész sem maradhat sokáig csorba. Él nélkül sokféle eszközzel nem tudnának mit kezdeni. — Mitől újul meg a régi reszelő? — Hagyományos módon, három napig koksszal hevítem — magyarázza a kemencénél Gavlik Mihály. — Az így lágyított, lópatakovácsolásra, ekevaskezelésre, mérleggyártáshoz, különböző fémfelületek megmunkálására és fűrészfogak élesítésére használt reszelők három napig „pihennek” a kemencében. Ezután kezdődik az igazi munka... • A régi Róbel. (Straszer András felvételei) # A kiégetett reszelékről a nyolcmázsás köszörűké koptatja le a hitvány fogazatot. Az igazi munka, a műhelyben: a jó reszelőért gombnyo- másra meglendül a csaknem embermagas, nyolcmázsás vizesköszörű, amellyel a mester pillanatok alatt eltünteti az egyik ráspoly kiégetett barázdá. it. Megnyugszik a nyolcmázsás kerék — indul a másik, Ró- bel-gép, amely aztán fogakat üt a késpenge-simáságú reszelőtestbe. Minden fog egy ütés. Mindegyik reszelőn sok száz fog. Minden évben közel kétezer megújított reszelő, amely különben — ha nem hoznák ide — ócskavasnál nem volna egyéb. Így azonban, újra vágás után, visszajuthat ismét a használók kezébe. A termelő, értéket előállító ember munkaeszközéként. A Gavlik-műhelyben látjuk a hasonmás Róbel-gép megőrzött eredetijét is. Azt a 30 éve öntési mintául szolgált valódi Róbelt, amelyet a fel- szabaduláskor ástak ki a rejtekhelyéről, átadva, átmentve (lemásolva) az utókornak. Érdemes volt megőrizni. K—1 OftfeARl WfcKHEM Vigyázat, méreg! Az országban körülbelül másfél millió család van, amely kertműveléssel, termeléssel, felhasználással és értékesítéssel foglalkozik. Sajnos, nagy részük nem ismeri a növényvédelem alapvető tudnivalóit. Aki a tápanyagok hatékonyságának, a növényvédő szerek mérgező hatásának az ismerete nélkül dolgozik, az veszélyezteti a saját és embertársai, az állatok, a hasznos rqvarok, méhek, madarak egészségét, életét és a környezet tisztaságát. A káros hatásokat mindenkinek fel kell ismerni és a vegyszereket a termelés szolgálatába kell állítani. N A kistermelőkön kívül körülbelül 3 ezer termelőszövetkezet és állami gazdaság használ vegyszereket. A nagyüzemekben magas szinten képzett szakemberek irányítják a termelést, a tápanyag- és növényvédőszer-fel- használást. Ezek a szakemberek különösen ügyelnek a tápanyag- és növényvédő szerek alkalmazására, arra, hogy a megtermelt áru minél nagyobb mennyiségben, egészségre kóros hatás nélkül kerüljön a fogyasztók asztalára, a feldolgozóüzemekbe, de különösen ügyelnek arra, hogy óvják a környezetet a műtrágyák és növényvédő szerek szennyezésétől. A kisüzemekben, a háztáji gazdaságokban sokat kell tenni hiszen a gyógyszertárakban sokkál kisebb hatóanyagú mérget csak orvosi kiírásra lehet beszerezni, addig a növényvédő- szer-boltokban sokkal nagyobb méregtartalmú anyagokat bárki szabadon vásárolhat. Súlyos veszélyként jelentkezik az 500—1500 négyzetméteres parcellákban a gyomirtó szerek használata. Ezek, mint ahogy a gyomnövényben sejtburjánzásokat idéznek elő elpusztításukhoz, úgy hatnak más növényekre, élő szervezetekre is. Felszívódnak a burgonyába, sárgarépába, petrezselyembe és más zöldségnövényekbe, amelyek felhasználásuk esetén a szervezetünket károsíthatják. A legjobb gyomirtó szer a helyes növényi sorrend és a kapa. Amennyiben nem hullanak ed gyommagvak, akkor nem kelhetnek ki a gyomok. Napjainkban sokan vitáznak azon, hogyan .termeljóink? Vegyszerek “alkalmazásával1, vagy biö“ lógiai növényvédelemmel? Le kell szögezni, hogy körszerű mezőgazdaság korszerű tápanyagok és növényvédő szerek nélkül nem alakítható ki. Ezekkel dolgozni kell, de mielőtt hozzájuk nyúlunk, alaposan ismerjük meg káros, majd hasznos hatásukat. A könyvesboltokban megjelent egy könyv Biológiai növényvédelem címmel, amelyet 1971-ben Alwin Szeifert német professzor írt. Leírja a növényvédő szerek káros hatását, de csak egyoldalúan. Ennek ellenére javasolható, hogy mielőtt bárki vegyszer használatához fog, alaposan tanulmányozza. Érdemes megvásárolni a magyar kiadású Házikertek növényvédelme című könyvet is. Amennyiben a biológiai növényvédelemben leírt szempontokat 70 százalékban alkalmazza és 30 százalékban vegyszerek használatával kiegészíti, eléri azt a célt, amelyet az egészség- és a környezetvédelemben a termelésben meg kell valósítani. Felelőtlenség az elhasznált vegyszerek csomagoló- és tároló- anyagainak a széjjeldobálása. El kellene rendelni, hogy a vegysze; rek csomagolóanyagai egyrészt elégethető anyagból készüljenek. Napjainkban tapasztalható, hogy egyes üzemek műanyag flakói, nokban csomagolják a por alakú növényvédő szereket, amer lyek elégetése nem tökéletes, széjjel hagyva csúfítja a környezetet, csapadék hatására a bentmaradt vegyszer bemosódik a talajba és szennyezi a talaj vízkészletét. Feltétlenül ügyelni kell a fel nem használt permetlevek megsemmisítésére is, hogy azok; ne kerüljenek a talajra. Célszerű csak annyi permetlevet készíteni, amelyet fel is használunk, kimaradása esetén a következő, permetezésnél csökkentett százalékarányban fel lehet használni. Az ipari üzemek zárt, és sok esetben szennyezett levegője, zaja, az irodák nyomottsága, nap-, fénytelensége, a tömbházak zárt körülményei az emberi szervezetben mindinkább kiváltják annak az egészséges életfeltételnek a követelményeit, hogy „ki a szabadba!” Az ipari és szellemi dolgozók nagyrészt már régebben felismerték, mit jelent a kert az egészségre, a káros jelenségék kiegyensúlyozására. A kertművelés ma már nem a szorosan vett paraszti réteg jellemzője, mellettük megtalálható az ipari' < ‘.dolgozó, az orvos, a pedagógus, szeli lemi dolgozó, a társadalom minden rétege. A kert kellemessé teszi a családi együttlétet. A leg- fiatalabbtól a legidősebbekig lehet munkabeosztást és szórakozást találni. A kisgyermekek megismerik a természet szépségeit, alkotásra neveli őket, és az egészséges szervezet felépítését segíti. A család élelmezésében — gyümölcs, szőlő, zöldségnövények termelésével — jelentős pénzmegtakarítást, többlettermelés esetén jövedelmet jelent. Ma már a dolgozók a heti ötnapos munkahéttel a saját, és a társadalom érdekében kiválóan hasznosíthatják szabad idejüket. Csathó Zsigmond FOSZFÁTÉSZTER TÍPUSÚ VECYÜLETEK NÖVÉNYVÉDŐSZEREK DFP MÉRGEZŐ VEGYI HARCANYAG NÖVÉNYVÉDŐSZEREK ÉS MÉRGEZŐ VEGYI HARCANYAGOK TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA KÉMIAI SZERKEZETE HASONLÓ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI HASONLÓ ' FIZIKAI TULAJDONSÁGAI ELTÉRŐ HATÁSMECHANIZMUSA AZONOS ANALITIKÁJA HASONLÓ, VAGY AZONOS VÉDEKEZÉS HASONLÓ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS AZONOS
