Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
1982. április 11. • PETŐFI NEPE • 3 Kezdeményezők előnyben Beszélgetés a településfejlesztés elveiről és gyakorlatáról Sándor Bélával, a megyei tanács osztályvezetőjével Három évtizede helyezték át Sándor Bélát, a kiskunfélegyházi vágóhíd beruházási előadóját a Bács-Kiskun megyei Tanácshoz. A hajdani nyomdász,' majd lapszerkesztő elégedett tanácsi tisztviselő azóta is- Tizenhat esztendeje a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. Tőle tudom: ismét ezt az élethivatást, ezt a tájat választaná, ha újra kezdhetné. — Munkatársaimmal alkotó- műhelynek érezzük ’hivatalunkat. Mi is pecsételünk, engedélyezünk,^ tilalmazunk hatóságként, bíbelődünk aktákkal, de napi munkánkkal a .megye . arculatát is formáljuk. A tennivalókat, a lehetőségeket feltáró elemzésekkel, -minél távlatosatob kezdeményezésekkel gyorsítjuk 113 település fejlődését. — Jó példaként emlegetik országszerte osztályuk m aktivitását. Részük van abban, hogy Bács-Kiskun kommunális ellátottsága fölzárkózott a felszabaduláskor előbbre tartó merni gyékhez. — A i^egye politikai stabilitását érzem legfontosabbnak. Már évtizedek óta „területben” és nem „ágazatban” gondolkodunk, így a leglényegesebb feladatokhoz szervezik a szellemi és anyagi energiákat az idejekorán, körültekintően, nagyvonalúan kidolgozott irányelvek, útmutatások. Bizonyításként 'az 1971-ben elfogadott tanvahatározat mozgósító |erejére hivatkozom. —: Miért vállalta Bács- Kiskun az új, a más kockázatát? — Kétségbeejtő infrastruktúrát örököltünk. Legutóbb a megyei tanács elnöke idézte föl lapjukban,' hogy 1945-ben mennyire hiányzott a víz, a villany, a jó út. Annyira akartunk' gyarapodni az ezerkilencszázötvenes évek közepén, második felében, ameny- nyire kimaradtunk a központi támogatásokból, Választani kellett: vagy megaJkuszunk a további tengűdéssel. vagy önállóan próbá- |lunk előbbre jutni. — A demokratikus öntevékenységgel teremtett utak, bölcsődék, tantermek, könyvtárak. sportcsarnokok, uszodák, óvodák, járdák értéke esetenként és általában jóval nagyobb a lakossági és vállalati hozzájárulásnál. Honnan, miből a többlet? . — Varga Jenőnek, a megye egykori „pénzügyminiszterének”, későbbi elnökének a nevéhez fűződik a „nagykalap-elmélet”. A különböző forrásokból származó, különféle rubrikákban nyilvántartott pénzösszegeket együttesen kezeltette, csúnya közgazdasági kifejezéssel szólva akkumulálta. Ma ezt ésszerű koordinálásnak mondják,'alapkövetelmény. Az akkori túlszabályozott világban viszont könnyen megüthettük volna a bokánkat, ha a megyei és az országos politika nem ismerte volna föl „a mai szabálytalanságban" a holnapi szabályt. Viszonylag olcsón építkeztünk; erről sem feledkezhetünk meg. A Baján kívül valamennyi városban és sok faluban házilagos építőipari vállalatot, brigádot szerveztek. Sok pénzt hoztak a megye konyhájára azzal is, hogy mindig készen állták az év végén fölajánlott központi pénzmaradványok elköltésére. Minden felépülhetett, amire sikerült pénzt teremteni. — Hosszú időn át korholtuk az építőipart. Ellenttj mondást érzek szavaiban! — Attól' függ, honnan szemléljük a kérdéskört. Tény: hazánk lakosságának 5,3 százaléka él Bács-Kisikunban. Az itt települt építőipar az országosnak csak 2,3 százaléka. De: a . felszabadulás előtt egyetlen nagyvállalat sem volt a mostani megye területén. Jelenleg pedig itt dolgozik négy nagy építőipari szervezet. Igaz, sohasem volt közép- vagy felsőfokú építészképzés városainkban, de a Kofa-brigádok révén mindig találtunk kapacitást. — Miért évülnek el esetenként gyorsan távlatinak szánt terveik? Mintha a pillanatnyi igények fölébe kerekednének a végleges, így gazdaságosabb, célszerűbb elgondolásoknak. — A bírálat indokolt. A VI. ötéves tervben még következetesebben próbáljuk érvényesíteni a fejlesztési elgondolásokat. Miért olyan, amilyen a Leninváros? Mert először százhatvan lakás építéséről volt szó. Miért ■ nincs . igazi központja a Széchenyiváros- nak? Mert ütemenként tervezték. Miért dugták el a BÁCSTERV székházát? Mert éppen akkor ott volt szabad telek. Más városokból is hozhatnék fejfájdító példákat. — Igazuk van-e a háttérbe szorításukat kifogásoló településeknek ? — Említettem, kerüljük az ötletszerűséget. Az országban elsőként itt készítettek egységes alapelvek szerint község- és városfejlesztési terveket. Próbáltuk kiolvasni a jövőt, a várható tendenciákat. A megyeszékhely megkülönböztetett gyarapítása országos érdek. Népességszámuk is indokolja a városok fokozottabb támogatását. Tiszakécske, Bácsalmás, Kunszentmiklós, a három társközpont is joggal igényel az alapellátást egyben-másban meghaladó szolgáltatásokat. Odafigyelünk az úgynevezett követő települések közé sorolt tíz falura, segítjük az alapellátás kiépítését a kis településeken.-T- A támogatási sorrend, a nagykalapból való részesedés mértéke tehát adott, független a falvak, városok községfejlesztési teljesít- 1 ményeitől? — Szó nincs róla. Sohasem titkolta a megyei tanács: minden lehetséges eszközzel segíti a kezdeményezéseket. Magukra vessenek a sült galambra várók. A településfejlesztési versenyben dobogós helyre került kisközség — például — szinte megkétszerezheti a rendelkezésére álló pénzalapot. A városok számára is vonzó a versenydíj. A fejlesztési pályázatok kiírásával is öntevékenységre, a helyi- tartalékok feltárására ösztönözzük a tanácsokat. így osztható szét a legigazságosabban és leggyümölcsözőbben a külön ilyen célokra kapott központi támogatásokkal növelt keret. Nemrégiben döntötte el tanácsunk a „gázpályázatot”. A mélykútiak, a járioshalmiak, a lajosmizseiek, a tiszaalpáriak ajánlata volt a legelőnyösebb. Jövőre újabb községekbe jut el a földgáz. — A nehezedő gazdasági feltételek, a központi tárna-, gatás csökkenése, az életmód változása, az eddigi tapasztalatok' módosítják-e a településfejlesztés alapelveit? — Csak a módszereit, súlypontjait. A korábbiaknál nyitottabb a VI. ötéves terv. Végrehajtói könnyebben alkalmazkodhatnak a változásokhoz. Az alapellátás körének bővítéséből is levonjuk a következtetéseket. Útépítő társulások alakulását szorgalmazzuk, anyagilag is támogatjuk, noha a fennálló rendelkezések egyelőie a szilárd burkolatú utat nem sorolják az alapellátáshoz. Örülünk a belvízrendezést, a csatornázást, részben' önerőből vállaló szövetkezéseknek. Államilag támogatott pályázatokkal igyekszünk szigorúbb energiagazdálkodásra szorítani a vállalatokat, tanácsokat. I — Mit vá,rhat a megye lakossága 1985-ig? — Új vízműveket, 20—25 település földgázt. Az M 5-ös autópálya megyei szakaszán megkezdődik a munka. Kiskunfélegyháza új telefonközpontot kap, Baját, Kiskunhalast bekapcsolják a távhí- vásos rendszerbe. Három—négyezer tanya \jllamosításával számolunk. A tervidőszak végére a falvakban is több lesz a közműves vízhálózathoz csatolt- -ház. mint az állandó vízellátást nélkülöző. A megyeszékhelyen felépül a gyógypedagógiai iskola és kollégiiüm. elkészül a bajai sportuszoda. 388 új tanteremben tanulhatnak a diákok, szakmunkás- tanulók. Háromezerrel több apróságnak lesz helye az óvodákban. — Amikor a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályát alkotóműhelyként minősítette, a lakásépítéssel általában és különösen a magánlakásépítéssel kapcsolatos fáradozásokra is gondolt? — Jó néhány éve igyekszünk könnyíteni a magánlakás-építőkön. Jó partnerekre találtunk több vállalatnál, a helyi tanácsoknál, tömegszer.vezeteknél. Most minden eddiginél nagyobb feladatok várnak ránk. hiszen a VI. ötéves tervben előirányzott 20 ezer új lakás 85 százaléka saját erőből készül. Támogatni kell az áldozatra kész csál adókat. Az üzemek, a szövetkezetek már a telekvásárlás előtt segítsék építkező munkavállalóikat. A MEZŐGÉP — például —■ már korábban közművesített telkekkel ösztönözte az otthonteremtő kedvet. 'A félkész házak, a tanácsadó-szolgálatok, a gépkölcsönzési lehetőségek bővítése, a retli-hatékony- ság (azaz az elcsurgó kapacitások hasznosítása) növelése több ezer család gondjait csökkentheti. Talán .munkánk elismeréseként rendezi Bács-Ki&kunban a magánlakás-építés tapasztalatait ösz- szegező. új módszereket terjesztő első tájértekezletét a minisztérium. Heltai Nándor GYERMEKEINK EGÉSZSÉGÉÉRT t • A terhesgondozás része a rendszeres vérnyomás- ellenőrzés. < • Jobb oldali képünkön: az egykori népbetegség, a TBC ellen — egy napos koruk után — az egészséges, két kilogramm fölötti babák BCG-oltást kapnak a kórházakban. • Orgoványon a felnőttek és a gyerekek egészségét is figyelemmel kíséri dr. Csollák Lajos körzeti orvos és gyermekszakorvos. Az egészségházban a tanácsadás keretében adják a védőoltásokat. ['.'.ii i'nwiiáWW' 0 A bajai járásban Sükösdön születik a legtöbb gyermek, évente 60—70. Jelenleg 17 gyermeke van Németh Istvánná védőnőnek, aki tíznaponként látogatja a csecsemőket. Most a három hónapos Gruber Richárd édesanyjának javasolja, hogy főzeléket is kapjon az anyatejjel táplált baba. • A csípőficamműtét elkerülhető, ha idejében észreveszik és megfelelően kezelik. Nagyon fontos a tornáztatás. Ez a baba Pavlik-hámot kapott Kecskeméten a Megyei Kórház orthopédiai szakrendelésen. • Dinnyés Jó- zsefné audioló. giai szakasz, szisztens ezzel a hordozható hallásvizsgáló készülékkel járja az óvó. dákat, iskolákat. 0 A kiskunfélegyházi rendelőintézetben Kakas Tiborné szemész szak- asszisztens, — aki az óvodákban és iskolákban a szemvizsgálatokat végzi — kezelés közben. • Dr. Szőke Eva a gycmekfogá- szat csoportvezető főorvosa és egy kis cukorevő. • Jobbra: az iskolaérettségi vizsgálatok közben derülnek ki sok. szór a beszédhibák. Ezek az öt. éves gyerekek Fazekas Istvánná logopédus munkájának eredmé. nyeként ősszel iskolába mehet, nek. • Versenyben az idővel. • Remélem örülni fog a feleségem .., • Húsvéti delirium. • Nem gondolod, hogy ha Moncsicsit gyártanánk, jobb Üzlet lenne? (Kelemen István rajzai) HÜSVÉTI HUMOR
