Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

i • PETŐFI NÉPÉ • 1982. április 8. „Kunszentmiklós: önálló tanácsú község, Bács-Kis- kun megye, dunavecsel já­rás, a Kiskunság dunai ár­terén. Lakosainak száma: 8200. Területének több mint (ele szikes. Sok a rét és a legelő. Búza-, cukorrépa-, borsó-, gyümölcs-, szőlő- termesztés. Gépállomás.” íme, ez olvasható az Cj Magyar Lexikonban. Am az idő a lexikonok fölött Is el­jár, az adatok pontosításra szorulnak. Kunszentmiklós 1970 óta nagyközség, s mi­vel a dunavecsel meg­szűnt, a kecskeméti járás­hoz tartozik. Lakosainak száma 500-zal több, s az egykori gépállomás helyén akkumulátorokat és száraz­elemeket készítenek. Mi minden változott még idő­közben? Erre ad vázlatos feleletet ez az oldal. • • Önarckép Kunszentmiklósról Kunok unokái Kunszentmiklóson a hat­vanas évek ipartelepítésének hatására társadalmi átréte- geződés indult meg, amely napjainkra jórészt befejező­dött. A korábban meghatáro­zó szerepet betöltő paraszt­ság mellett az iparban és a szolgáltatásban foglalkozta­tottak száma fokozatosan nö­vekedett: a munkásosztály részaránya ma már ötven szá­zalékos. Az ipar fejlődésével, az üzem- és munkaszervezés színvonalának fokozatos emelkedésével egyidejűleg ki­alakultak a munkásosztályra jellemző jegyek, a még 15 esz­tendővel ezelőtt is általános kétlakiság már a múlté. A szo­cialista közösségben formá­lódó parasztság, és az ipari munkásság közéletisége ki­alakult, s tovább fejlődik. A keménykötésű, maguk- bazárkózó egykori kunok le­származottjainak szemlélete megváltozott. Látva a község­fejlesztés lehetőségeit, felis­merték az emberek az állami támogatást kiegészítő , össze­fogás, az együttesen végzett társadalmi munka és közösen vállalt anyagi áldozatok szük­ségességét, előrevivő, lendítő erejét. Valami megmozdult Kunszentmiklóson. a kimoz­díthatatlanságukról híres ku­nok unokái összefogtak, s az ötödik ötéves tervidőszak vé­gére minden korábbig jóval felülmúló községfejlesztés va­lósult meg. öt esztendő alatt 52 millió forint értékű társadalmi mun­kát végzett, s 10 milliós költ- ségterhet vállalt a lakosság; az összefogás eredményeként épült fel a százszemélyes óvo­da, a 2000 adagos konyha, és három kilométer szennyvíz- gerincvezeték. A kunszentmik- lósi üzemekkel, telephelyek­kel rendelkező vállalatok je­lentős szerepet vállaltak, és vállalnak a nagyközség vá­rosias arculatának kialakítá­sában. A hatodik ötéves terv cél­kitűzéséi. melyek szerint Kun­szentmiklós Bács-Kiskun me­gye kiemelt településeként kezelve középfokú társköz­pont szerepkört kapott, s a városiasodás felé halad, min­den eddiginél jelentősebbek. A lehetőségek adottak, és ez meg kell hogy sokszorozza erőnket. Közös érdekünk a tervidőszak 113 millió forin­tos fejlesztési alapját úgy fel­használni, hogy abból a lehe­tő legtöbb lakás, tanterem, or­vosi rendelő épüljön. Ehhez, tudjuk, számíthatunk a kun- szentmiklósi emberek áldo­zatvállalására, közös tenni- akarására. Mózes Ernő a nagyközségi pártbizottság titkára r ► * • A RNV'díjas, közkedvelt Pa. renyica sajttal a kunszentmik­lAol taninnm In f in Város volt... V Ipar és mezőgazdaság Kunszentmiklós és környéke ősidők óta lakott terület. Ezt bi­zonyítja a feltárások során elő­került számos bronzkori lelet és az urnatemető. Gazdag av'ar kori fejedelmi sír leletei kerültek elő 1971-ben a kunbábonyi homok­bányából. A település egykori neve Ta- társzentmiklós volt. s 1548-ban kunok által lakott helyként tar­tották nyilván. 1595-Wn a törö­kök felégették, az elmenekült la­kosság 1685-ben települt vissza. Kunszentmiklós 17941 tői csak­nem egy évszázadon át mezővá­ros volt, amelyhez hatalmas puszták tartoztak, úgymint Ke- rekegyháza-puszta, Orgovány és Szánk. A község 1955-ig járási székhely volt; a kunszentmiklósi járás hét falut foglalt magába. Lakóhelyünk ma már a várossá fejlődés útját járja. Kunszentmiklós látnivalókban nem bővelkedik ugyan — a ta­nácsháza, a református templom és a gimnázium a jelesebb épü­letei —, ám a község körül terül el a Kiskunsági Nemzeti Park tizenegyezer hektáros tömbje, | a Kiskunsági Szikes Puszta. Ez ha­zánk második legnagyobb kiter­jedésű pusztája,, amelynek tala­ja meszes-szódás, úgynevezett szoloncsák szik. Ezen a talajon sajátos növény- és állatvilág ala­kult ki. A puszta múltját, a Kis­kunság néprajzát mutatja be a helytörténeti gyűjtemény állandó kiállítása, továbbá a Selyem-ta­nyában és az egykori Nyakvágó csárdába berendezett múzeum. Hosszú Sándor a helytörténeti gyűjtemény vezetője Város lesz? Kunszentmiklós az ötvenes években igazi alvóközség volt. Ebben az időszakban csaknem kétezren jártak el máshová « dolgozni. Az ébredés a hetvenes evek elején a mezőgazdaság szo­cialista átalakításával kezdődött, majd lassan formálódni kezdett a helyi ipar. 1970 a fordulat éve: nagyközségi rangot kaptunk, s a ’ kormányhatározat középfokú központtá fejlesztendőnek jelölte településünket. Ebben az évben állt meg az elvándorlás, azóta éyenté .80-100 fővel gyarapodik a lakosság. A negyedik és ötödik ötéves ten időszak idején megváltozott a község arculata. Ma már fejlett iparral rendelkezünk a nagyüzemi mezőgazdaság melllett. Űj gyer­mekintézmények, üzletek épül­tek, létrejött a Petőfi-lakótelep. A ..dinamikusan fejlődő, városia­sodé nagyközség” kifejezés va­lóságos tartalmat kapott. . Településünk hatodik ötéves tervében jelentős célkitűzések fogalmazódtak meg. Felépül Kunszentmiklóson 60 állami cél- csoportos lakás, négy szakorvosi rendelő, s a leendő nevelési köz­pont 16 tanterme, 30 ezer kötetes könyvtára és 400 sze­mélyes nagyterme. Tovább foly­tatódik a gázhálózat bővítése, az út- és járdaépítés, valamint a villany- és vízvezetékek korsze­rűsítése, s újabbak építése. A nagyközség lakosságának régi ( óhaja teljesül az áfész-iparcikk- árnház megnyitásával, amelyre még ebben a tervidőszakban sor kei ül. Bízunk abban, hogy az 1981-es évhez hasonló, sikeres esztendők állnak előttünk és célkitűzésein­ket a tervidőszak végére valóra válthatjuk. Mindez újabb nagy lépés lesz a fejlődés, a várossá válás útján.' Bognár László a nagyközségi tahács elnöke „Iskolaközség” - (még) iskola nélkül • A 19 ezer kötetes Tinódi Lan­tos Sebestyén községi könyvtár 2200 olvasója közül nyoleszáz ál. talános iskolai tanuló. '' C ímháziúml ' ^zákíiriWkásképző, általános iskola. Általános iskolai és középiskolai'kollégiumok, összesen több mint másfél ezer diák. íme ez a mérleg, amelynek alapján Kunszentmiklós bízvást iskolaközségnek nevezhető, A gimnáziummal és a szakmunkás- képző intézettel nincs is baj, mindkét tanintézet megfelelő épületben működik, felszereltsé­gük jó, megvannak az elmélyült munka feltételei. Ám az általá­nos iskoláról mindez már nem mondható el. Az általános iskolának Kun­szentmiklóson öt — jobbára öreg — épülete van, s az idén további négy szükségtantermet is be kel­lett rendezni. Oktatnak egyebek között a kollégiumban, a műve­lődési házban, sőt a tűzoltószer­tár klubhelyiségében is. Mindez nehezíti az oktató-nevelő munkát. hiszem az; áucjioyizuólis eszközök alkalmazására például egyszerű­en nincs mód. S ami tailán a kis­iskolások legnagyobb szomorúsá­ga: a tornateremben az alsótago­zatos gyerekek szinte csak ritka vendégként .juthatnak be. A gondokon a leendő nevelési központ lesz hivatott segíteni. Az első ütemben 16 tanterem és — remélhetőleg — a nagyterem épül meg. Utóbbi a sportcsarnok elkészültéig átmenetileg helyet adhat a gyerekek tornatermi fog­lalkozásainak. továbbá alkalmas lesz színházi előadás, táncest rendezésére, művészegyüttesek fogadására. Mert nem csupán jól felszerelt, korszerű iskolának, a mai igényeknek megfelelő mű­velődési háznak is híjában van a nagyközség. Csörgő Gyula művelődésiház-vezető Miért áll meg a gyorsvonat? Ketten beszélgetnek, egyikük szentmiklósi, a társa máshová való. Azt mondja az idegen: — Hallja, maguk csak idecsa­logatják az embereket iparral, miegymással mindenfelől, aztán meg „gyüttmönt”-nek titulálják és nem fogadják be őket! — No nem éppen úgy van az! — vág vissza a mikilósi atya­fi. — Igaz. valaha tényleg volt ilyen, hogy ez „gyüttmönt”, az meg „törzsökös”, de ez már a múlté. Manapság egyre több a „gyütt”, de nem „mönt” embe­rünk. Amaz erre nemigen tud mit felelni, de csak köti az ebet a karóhoz: — No jó, akkor mondok mást! Azt beszélik, maguk addig hada­koztak a MÁV-korifeusokkal, amíg elérték, hogy megállnak ugyan a nemzetközi gyorsvonatok, csak ,föl. meg leszállni nem lehet Kunszentmiklóson. — De jól tudja! — mérgelődik a helybéli polgár. — Csak épp a lényeget nem érti. Hát idefigyel­jen: Kunszentmiklósról vagy ti­zenöt vonat indul napjában Pest­re, és ugyanannyi érkezik visz- sza onnan. A közlekedés tehát jó. Miért harcoltunk mégis a gyor­sokért? Hallgassa csak, hogyan érvelt akkoriban a tanácsülésen egyik lelkes honatyánk: „Embe­rek! Akik ezeken a vonatokon utaznak, azok kinéznek majd az ablakon, ha megáll a vonat, és tudomásul- veszik, hogy vagyunk. Lesz idejük elolvasni a táblát: Kunszentmiklós-Tass!” Na látja cimbora, erről van szó ... Balogh Mihály • 1857-ben épült a Selyem-tanya, amely ma a Kiskunsági Nemzeti Fark gondozásában múzeum cs tudományos kutatószállás. m «&_ t. ■ Sport A helybeli sportkörnek négy szakosztálya van; labdarúgó*, birkózó-, asz­talitenisz- és sakk. A fel­nőtt és ifjúsági labdarú­gócsapat a megyei II. osz­tályú bajnokságban, a serdülő gárda a megyei te- rületi bajnokságban sze­repel. Asztaliteniszezőink jelentős sikereket értek el: a női csapat bravúros győzelemsorozattal az NB IÍ-be jutott, s a várako­zásoknak megfelelően ver­senyez. A birkózósportnak ha­gyományai vannak Kun­szentmiklóson. Különösen a fiatalok versengenek eredményesen. Takács Fe­renc nyolcadik osztályos birkózó országos úttörő­bajnokságot nyert. Ifjú­sági versenyzőink közül Mihálovics Gyula tagja a magyar válogatottnak, egy ezüstérmes, és öt bronzér­mes ifi birkózónk van. A sakkozók ugyancsak jól szerepelnék. A férfi­csapat tavaly megnyerte a járási bajnokságot, a nők pedig a Falusi Dolgozók Spartakiádján egyéni má­sodik és harmadik helye­zést értek el. Egyéniben első. csapatversenyben má­sodik helyezés született a közalkalmazottak férfi­bajnokságán. Dohra! József a sportkör elnöke Az ipartelepítés Kunszentmik­lóson 1966-ban indult meg. Az első években még a vállalatok válogathattak a jelentkezők kö­zött, míg ma a munkások dönt­hetik el, hogy a VÁV gyáregy­ségben, a TEMAFÖRG-üzemben, az Akkumulátorgyár telepén, a BÁCSÉPSZER helybeli építésve­zetőségén, az ipari vagy a házi­ipari szövetkezetben, a költség- vetési üzemben, vagy valamelyik élelmiszeripari üzemben akar­nak-e dolgozni. A nagyközség iparának ter­melési értéke meghaladja a 800 millió forintot. A legfontosabb termékek: kis- és nagyfeszültsé­gű elektromos berendezések, transzformátor-állomások, vezér­lőpultok, automatikák. savas és lúgos akkumulátorok, szárazele­mek, szűrőszövétek, kárpitosipari alapanyagok, paplanbetétek, hő­szigetelő csíkok, műszőrmék, ru­házati és egyes élelmiszeripari cikkek. Kunszentmiklós mezőgazdasá­gában jelentős szerepét játszik az állattenyésztés. Legnagyobb ha­gyománya is ennek van: a szikes, sovány talajon ez mutatkozott a legkifizetődőbbnek. A századfor­duló táján még ötezer szarvas- marhát tartottak a környéken, számuk azonban jelenleg az ak­korinak csupán egyötöde. A juh­tenyésztés azonban — amely kü­lönösen jellemző erre a vidékre — ma is dívik. A felszabadulás után Kun­szentmiklóson 631 agrárproletár kapott 'földet. 1949-ben két ter­melőszövetkezeti csoport, majd a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésekor hat termelőszövetkezet alakult. Sorozatos egyesülések után ma az Egyetértés Termelő- szövetkezet 12 ezer hektáron gazdálkodik. A fő ágazat a nö­vénytermesztés: búzát, cukorré­pát, szőlőt, takarmánynövényeket termesztenek. Az állattenyésztés az árbevétel egynegyedét adja: több, mint 13 ezer anyajuhuk van. s tavaly 5100 vágósertést értéke­sítettek. Ájpli László a nagyközségi tanács vb-titkára • A VÁV-gyáregység 300 millióért felépült új üzemcsarnokai. • Újabb és újabb házak épülnek a már egy kis falu népességű Pe- tőfi-lakótelepen. Egy új TEMA-termék Mindenütt a világon, de főként a fejlett ipari országokban, az egyik legfontosabb feladat az életkörülmények állandó javítása. MitagadáSw van min segíteni: az ipari létesítmények számának nö­vekedése és a mezőgazdaságban használatos vegyszerek elterjedé­se maga után vonja a föld, a levegő és a talajvíz elszennyező­dését. így azután egyre nagyobb jelentőségű a védekezés, s igencsak megnőtt az érdeklődés a folyadékok tisztítására kiválóan alkalmas textil-alapanyagú szű­rők iránt. A TEMAFORG Vállalat fel­ismerte ezt az igényt, és Magyar­országon elsőként kunszentmik­lósi üzemében megkezdte a tex­tilszűrők gyártását. Ezek az úgy­nevezett gyertyaszűrők egyaránt alkalmasaié folyadékok és a le­vegő megtisztítására is. A kísér­letek biztatóak, érdeklődés bel­földön és határainkon túl (két­százezer dolláros kanadai üzlet­re is van kilátás) egyaránt ta­pasztalható. Kunszentmiklóson a folyamatban lévő mintegy 200 milliós termelőberuházás része­ként fejlesztjük ki a különféle szűrőcsaládokat. Kóta György üzemigazgató t A miklósi határban.. . (Méhes! Éva felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents