Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

A felszabadulás évfordulóját köszöntöttük GAZDAG KULTURÁLIS PROGRAM^ VÁLTOZATOS SPORTESEMÉNYEK Április 4., hazánk felszabadu­lásának ünnepe immár hagyomá­nyosan a Forradalmi Ifjúsági Na. pok befejező eseménye. Évről év. re megünneplik Bács-Kiskun megye településein is, de idén különös jelentőséget kapott e nap. mert Kecskemét volt a há­Kecskemét négy pontján reg­gel 8 órakor fúvószene köszöntöt­te a város polgárait, s a korán- kelöknek ez idő tájt kezdődtek a sportversenyek, villámtornák, ügyességi vetélkedők, melyek dé­lig, sőt délutánig is kellemes időtöltést jelentettek a résztve­vőknek, nézőknek egyaránt. (A sportversenyekről, részletes tudó­sítást lapunk 8. oldalán adunk.) 'Három órakor a városi tanács erkélyéről a kecskeméti rézfúvós ötös koncertjével megkezdődött a főtéri 'bemutató. A megye min­den részéből érkezett több ezres hallgatóság pillanatok alatt né­zővé alakult, mert a nagyszín­padra lépett a Lyra együttes. Dalaikat követően nagy sikerrel, s többnyire új számokkal mutat­kozott be a Szeremle táncegyüt­tes, a hajósi Nemzetiségi Tánc- együttes, a Kalocsai Népiegyüt­tes. A kulturális műsort a Ka­láka együttes muzsikája zárta. A monumentálisán feldíszített főtérre — soha ilyen még nem volt, száz méter hosszú, nemzeti színű szalagfüzérek formáltak jelképes kupolát az ünneplők fö­lé — pontban 5 órakor begördült a szovjet hősi emlékműhöz az a páncélkocsi, amely a jubileumi stafétazászlót, a 25 év előtti ala­pító KlSZ-tagok ajándékát hoz­ta megyejáró útja végeztével. Az emlékmű előtt a nagygyű­lés elnöksége tisztelgett a zászló­nak és a felszabadítóknak, majd a szovjet himnusz hangjaira há­romszoros díszsortűz dördült. Ez­• • Ünnepi nagygyűlés Kecskeméten után a sokezres tömeg utat nyi­tott a vendégeknek, akik elfog­lalták helyüket az emelvényen, Gráner Gyula, a megyei KÍSZ- bizottság első titkára Bács-Kiskun fiataljai nevében átvette az em­lékzászlót, majd köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, elnöksé­gét, s ezzel kezdetét vette az ün­nepi megemlékezés. A kórus és a kalocsai helyőr­ségi fúvószenekar előadásában felhangzott a Himnusz, majd a kecskeméti Katona József Szín­ház művészei és a kecskeméti ve­gyeskar közreműködésével iro­dalmi és zenei összeállítás követ­kezett. Az* előadásban elhangzot­tak a Szózat, a Petőfi szobra, az Európai tavasz, az Óda a repülés­hez című versek, részlet az Op­timisták — Sinkó Ervin regényé­nek — Kecskeméten játszódó fe­jezetéből, s felcsendült két Ko­dály-mű: A- magyarokhoz és a Jelige. Ezután Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet: — Tisztelt nagygyűlés! A történelem emberformálta véletlenjeinek egyike, hogy né­pünk életének legutóbbi másfél évszázadában az igazán nagy, jelentős forradalmi események a tavaszhoz kapcsolódtak. Evfor­• Ünneplő közönség a főtéren. BUDAPESTEN és az ország több városában, falvaiban is ünnepségekkel emlékeztek meg hazánk felszabadulásának - 37. évfordulójáról. Az MSZMP KB, a Minisz­tertanács és a Hazafias Nép- - front Országos Tanácsa szom­bat délelőtt koszorúzás! ün­nepséget rendezett Budapes­ten, a Szovjet hősök emlék­művénél, a Szabadság téren, -- és a Magyar hősök emlékmű­vénél, a Hősök terén. Felszabadulásunk előesté­jén, szombaton az Erkel Szín­házban ünnepi előadáson mu­tatták 'be Csajkovszkij: A hattyúk tava című táncjáté­kát. Vasárnap délelőtt a fővárosi fiatalok több mint huszonötez-. rés serege a Gellérthegyen nagyszabású politikai de­monstráción köszöntötte nem­zeti ünnepünket. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa vasárnap fogadást adott az Országházban. A fo­gadáson részt vett az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács el­nöke, a Közpop ti Bizottság és*..,, a Minisztertanács számos tag­ja. Jelen volt az üzemek, 'váll- , lalatok, intézmények sok kivá­ló dolgozója, valamint a diplo­máciai képviseletek tagjai. dűlőik pedig évről évre a törté­nelmi sorrendnek megfelelően követik egymást. Miként az 1848- as, az 1919-es és az 1945-ös esz­tendő következett egymásra né­(Folytatás a 3. oldalon.) . zigazdája a FIN országos záró- rendezvényének. Ennek megfele­lően a megyeszékhely egész napra gazdag programot kínált az ide ér­kező vendégeknek, s méltó kereteket teremtett a délutáni nagygyűlés­nek, amelynek elnökségében ott volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Hor­váth István belügyminiszter, Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára, Igor Nyikolajevics Dvurecsenszkij, a Szovjetunió nagykövetségének másodtitkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Gráner Gyula, a KISZ me­gyei bizottságának első titkára, valamint,állami és társadalmi szerve­ink több más országos és megyei vezetője. Köpf Lászlóné beszéde Erdei Ferencről nevezték el a Megyei Művelődési Központot Gyöngéd tavaszi sugárzás, vi­rágba szökkent aranyeső fogad­ta szombat délelőtt a zászlódísz' be öltözött kecskeméti Május 1. téren a Megyei Művelődési Köz­pont névadó ünnepségére gyüle­kezőket. Az intézmény főbejára­tánál megjelent dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke, Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Somos András, az MTA alelnöke, valamint Csongrád me* gye és Makó politikai, társadalmi vezetői. A Himnusz és dr. Mező Mihály városi tanácselnök szívélyes han­gú köszöntője után Kállai Gyu­la, az MSZMP KB tagja, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke mondott beszédet. „Eddig ennek az intézménynek nem volt irodalmi, művészeti, tu­dományos vagy közéleti szemé- lyiséggel fémjelezhető elnevezé­se — kezdte megemlékezését Kál­lai Gyula. — Homlokzatán csu­pán hovatartozása és jellege volt feltüntetve: Megyei Művelődési Központ. Igaz, így is megbízha­tóan és sokoldalúan teljesítette feladatát. Tehette ezt azért, mert olyan szándékok hívták életre, az ide belépőket olyan légkör vet­te körül, látogatói és hallgatói olyan szellemet képviseltek, ame- lyek elválaszthatatlanok a szo­cialista közművelődés ügyétől. Ám most a hivatásához régen felnőtt intézményben mégis név­adó ünnepséget tartunk. A Bács- Kiskun megyei művelődési köz­pontot olyan emberről nevezzük el, falára annak at embernek a nevét írjuk fel, aki íróként, tu­dósként, politikusként egyaránt korának legjobbjai közé tarto­zott. A mai nappal mintha zász­lót tűznénk ennek az épületnek a homlokzatára. S valóban, ma­ga a név, Erdei Ferenc* neve zász­lónak is tekinthető, ami új szint, új fényt, új lángolást jelentett és jelent a magyar közéletben”. • A mikrofonnál: Kállai Gyula. A következőkben a szónok a kor- és harcostárs jogán elevení­tette fel Erdei Ferenc küzdelmes életét, méltatta sokoldalú, az utókorra gazdag örökségül ha­gyott munkásságát, majd beszé­dét ezekkel a szavakkal fejezte be: „A mai naptól a város kul­turális és közművelődési életé­ben hivatalosan is új név jelenik meg. Erdei Ferencé. Meggyőző­désem, hogy a művelődési köz­pont eddig is az ő szellemében munkálkodott, különben nem is juthattunk volna el a névadás és a domborműavatás szép. ünnepi pillanatához. Ám most mégis mindkét részről az önként vál­lalt kötelezettséget pecsételjük meg. Erdei Ferenc a művelődési központon keresztül négy évtize­des írói, tudományos és közéleti tevékenységének nagyszerű ho- zadékát ajánlja fel újból egész dolgozó népünknek. Bács-Kiskun és Kecskemét városa pedig a név­adással és az Erdei-relief lelep­lezésével arra kötelezi magát, hogy ezt az örökséget híven ápolja, s a mai és az eljövendő generációk számára megőrzi”. Ezután Kállai Gyula felavatta az épület külső falán elhelyezett domborműves emléktáblát— So­mogyi Árpád szobrászművész al­kotását —, amit Bács-Kiskun me­gyei és a kecskeméti Városi Ta­nács nevében dr. Gajdócsi Ist­ván és dr. Mező Mihály; a Ha­zafias Népfront megyei és váro­si bizottsága részéről Farkas Jó­zsef, és Bartha Imréné; a szülő­város, Makó lakosságának kép­viseletében dr. Varga Dezső, a vá­rosi pártbizottság első titkára és dr. Forgó István tanácselnök, va­lamint Gtia János és Börönte Erika, az Erdei Ferenc Művelő­dési Központ igazgatója, illetve KISZ-titkára koszorúzott meg. Két énekkari szám és a Szó­zat után az ünnepség résztvevői és a vendégek az előcsarnokban megtekinthették az Erdei Ferenc életét, közéleti tevékenységét be­mutató dokumentumkiállítást. K. F. Az emlékezés koszorúi az Internacionálé hangjaival ért véget. Megkoszorúzták Kecskemé­ten az ellenforradalom már­tírjainak emlékművét. Koszo­rúzás! ünnepségre került sor a vasútkerti és a Budai kapui szovjet hősi emlékműnél is. Tiszakécskén a felszabadu­lás 37. évfordulója alkalmából koszorút helyeztek el a romár hősök emlékművénél. gr .... . 9 Makó küldöttei megkoszorúzzák az emléktáblát. (Pásztor Zoltán felvételei) Április 4., hazánk felszaba­dulásának 37. évfordulója tisz­teletére megyeszerte koszorú- zási ünnepségeket tartottak. Kecskeméten a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél a munkásőr-zenekar által elját­szott magyar és szovjet him­nusszal kezdődött az ünnepi esemény. Ezt követően az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának képviseletében Romány Pál és Terhe Dezső helyezett el koszorút az emlék­mű talapzatánál. A megyei ta­nács nevében dr. Gajdócsi Ist­ván és Tohai László koszorú­zott, a fegyveres erők és tes­tületek képviseletében dr. Fe­hér Géza rendőr ezredes, De- csov Zoltán alezredes és dr. Cserháti László tisztelgett a felszabadulásért vívott harc­ban elesett hősök emléke előtt. A társadalmi és tömegszerve­zetek koszorúját dr. Dobos László, Czéh Gáborné, Némedi Sándor és Gráner Gyula he­lyezte el. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviseletében Leonyid Szer- gejevics Zolotov gárdaezredes és Alekszandr Dmitrijevics Tyelbuhov gárdaalezredes ko­szorúzott. Ezt követően a kecskeméti üzemek, intézmények dolgozói és a város lakosai rótták le kegyeletüket az emlékműnél és helyezték el a hála és em­lékezés virágait. Az ünnepség VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 80. szám Ára: 1,40 Ft 1982. április 6. kedd Púja Frigyes Kambodzsába érkezett Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Hanoiból a Kam­bodzsai Népköztársaságba ér­kezett. A magyar diplomácia veze­tőjét Phnom Penhben Hun Sen kambodzsai külügyminiszter fogadta. Jelen volt Almási Alfréd, a Magyar Népköztár­saság kambodzsai nagykövete. Púja Frigyes a nap folyamán Phnom Penhben megkoszo­rúzta a függetlenségi emlék­művet, majd megtekintette a Tuol Sleng börtönmúzeumot. A magyar külügyminiszter kegyelettel adózott azon kam­bodzsai hazafiak emlékének, akiket a Pol Pot-rezsim ide­jén e börtön falai között ki-' noztak halálra. A két külügyminiszter meg­kezdte hivatalos tárgyalásait. Hétfőn este Hun Sen vacsorát adott Púja Frigyes tiszteleté­re.

Next

/
Thumbnails
Contents