Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-25 / 96. szám
1082. április 25. • PETŐFI NÉPE 0 3 Munkánk megfelel a törvényesség követelményeinek Beszélgetés dr. Greiner Józseffel, a megyei bíróság elnökével Az állampolgárok döntő többségének hézagos az ismerete a bíróságokról. Csupán azzal van tisztában, hogy a bíróságok különböző ügyekben ítélkeznek. Noha valóban az ítélkezés, a vitás ügyekben való, a törvényeknek és egyéb jogszabályoknak megfelelő döntés az alapvető bírósági feladat, ezen túl azonban számtalan olyan területe is van a bírósági munkának, amely — kapcsolódva az ítélkezési tevékenységhez — jelentősen befolyásolja az állampolgárok életét, igazságérzetét, politikai hangulatát. Dr. Greiner Józsefet, a Kecskeméti Megyei Bíróság elnökét azért kerestük fel, hogy választ kérjünk a megyében működő bíróságok szerteágazó munkájáról. — A szervezeti felépítés azonos az ország többi megyéjének bírósági struktúrájával — mondta . elöljáróban. — Nálunk egy városi bíróság és öt járásbíróság mű- , ködik. Illetékességi területük egybeesik a város ez esetben Kiskunfélegyháza — és a járás közigazgatási területével. Kecskeméten dolgozik a megyei bíróság, illetékessége az egész megyét átfogja. Az elsőfokú bíróságok által hozott ítéletek fellebbezés folytán kerülitek a megyei bírósághoz, amely -ilyen esetben másodfokon jár el. Természetesen vannak ügycsoportok — például az élet elleni bűncselekmények —, amelyeket élső fokon a megyei bíróság tárgyal. Ugyancsak Kecskeméten van és az egész megyére kiterjed a Munkaügyi Bíróság illetékessége* s beépültek a bírói szervezetbe a gázdasági döntőbizottságok, amelyek a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban hivatottak dönteni. Az elmúlt években folytatódott a szakértői hálózat kiépítése. Ennek során jött Létre Kecskeméten az Igazságügyi Könyvszakértői Iroda. A minisztérium tervezi az iroda bővítését, profiljának szélesítését elsősorban. műszaki közlekedési szakértő bevonásával. — Hogyan alakult az ügyforgalom, például az elmúlt , esztendőben? — Eléggé közismert, hogy BácsKiskunban sok bűncselekményt követnek el. Jogi szaknyelven ezt úgy mondjuk, hogy a legfertőzöttebb megyék egyike a mienk. S bár aZ* új Büntető Törvény- könyv a magánvádas ügyek egy részét, a közlekedési bűncselekmények bizonyos csoportját szabálysértéssé minősítette, s ezekben nem bíróságok járnak el, az elmúlt évben így is öt és fél ezer büntetőügybe!^. kellett „dpntést, hoznunk. Pm^ari perekben’ étfehl ként csaknem 10 ezer határozatot hoznak bíróságaink a megyében. Évről évre emelkedik a házassági bontóperek száma. Az utóbbi tíz év alatt 23 százalékos a növekedés. Az úgynevezett családjogi pereknek 34 százaléka a gyermektartásdíj megállapítása miatt in-, dúl. összességében 1981-ben 48 ezer ügyben kellett a megyében működő bíróságoknak ítéletet, határozatot, döntést, tehát érdemi intézkedést hozni. Ez óriási szám. — Ilyen hatalmas ügyérkezés mellett siícerül-e betartani a törvényes határidőket? — Egyik alapvető törekvésünk és kötelességünk, hogy a törvényesség követelményének a gyors és pontos ügyintézéssel is eleget tegyünk. Az elmúlt években ezen á téren jelentősen javult a bíróságok munkája. Ezt lehetővé tette az eljárásjogi szabályok módosítása, egyszerűsítése, a kedvező bírósági szemlélétváltozás, amely a gyors ügyintézést politikai kérdésként fogja fel. Az állampolgárnak ugyanis mindig a saját ügye a legfontosabb, s annak menetéből nemcsak a bíróságokra, Öe azokon túl az egész társadalomra is következtet. Természe'.tesen itt is van javítani való. Bár az, hogy a büntetőügyek 85 százaléka három hónapon belül fejeződik be, igen jó eredmény. — A kecskeméti jogásznapok legutóbbi rendezvényén az igazságügyi miniszter a törvényesség 25 éves fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről tartott előadást. ön szerint miként jutottak érvényre a törvényesség és a jogpolitika irányelvei a megye bíróságainak ítélkezési gyakorlatában? |SE Az illetékes párt- és állami Szervek értékelése szerint a bíróságok . ítélkezési gyakorlata törvényes, megfelel a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek. Határozottan állíthatom, hogy a megye bíróságainak ítélkezési gyakorlata — az országos megállapítással egyezően — általában 'megfelel a törvényesség követelményeinek. Munkánk eredményességének ez a legfontosabb mércéje. A törvényességre utaló egyik konkrét adatunk például, hogy az e^lső fokon befejezett büntetőügyek 80 százaléka jogerőre emelkedett. A megfellebbezett további húsz százalékból a másodfokú bíróság 60 százalékot helybenhagy. A megyei bíróság elsőfokú büntetőügyei közül az elmúlt évben egyet sem helyeztek hatályon kívül, ami azt jelenti, hogy helyesen döntöttek a büntetőtanácsok. — Polgári ügyekben is kedvező az ítélkezési gyakorlat törvényessége? , — Itt az első fokú ítéleteknek 83 százaléka válik jogerőssé, a megfellebbezett ügyeknek pedig feLe marad változatlanul a másodfokú ítéletben. A polgári ügyek hatvan százaléka a családi jogállással kapcsolatos, elsősorban a házassági bontóperek és a gyermektartási ügyek száma ma-, gas, kiemelkedő. A házassági perekben arra törekszünk, hogy a felek kibéküljenek, örvendetes, rhogy -tavaly az -ügyek 40 százalékánál ezt'sikerült elérnünk. A gyermekelhelyez« kérdésében legfőbb szempont a gyerekek érdekeinek védelme. Én azt a nézetet vallom, hogy lehet pervesztes az anya, vagy az apa, de a gyerek soha. Ezért minden esetben alaposan és körültekintően kell vizsgálnunk valamennyi körülményt. — Élénken foglalkoztatják a közvélemény egy részét az úgynevezett lakásperek és a kisajátítási kártalanítási bírósági eljárások. — Véleményem szerint a lakásperekben folytatott ítélkezési gyakorlatunk megfelel a jogszabályoknak és figyelemmel van az állampolgárok jogos érdekeinek védelmére is. Nagy gondunk viszont, hogy éppen a lakásperekkel összefüggésben előfordulnak olyan r bírósági határozatok, amelyeket’ nagyon nehéz, szinte lehetetlen végrehajtani. Elsősorban a lakáskiürítésekre gondolok itt. Találkoztunk a perekben olyan ‘ törekvésekkel is, hogy minden eszközzel szabadulni akarnak a lakótól, mert az üres lakás forgalmi értéke magasabb. Esetenként a bérlők élnek vissza jogaikkal. A kisajátítási perek gyakorlatában az utóbbi időben jelentős változást értünk el. Igyekszünk ugyanis érvényt szerezni annak a jogpolitikai követelménynek, hogy senkit nem érhet jogtalan hátrány, de senki ne jusson jogtalan anyagi előnyhöz sem a kisajátítás során. Esetenként még jelentkezik a munka nélküli haszonszerzésre irányuló törekvés, de ezt a 'bíróságok minden körülmények között igyekeznek meghiúsítani. — Eddig csupán az ügyekről, jogszabályokról, az ítélkezési gyakorlatról ejtettünk szót, de a bíróságok rhunkájában is kétségtelenül legfontosabb az ember. Hogyan lehet például valaki bíró? — Természetesen ahhoz, hogy valaki bíró legyen, elsősorban a jogtudományi egyetemet kell f elvégeznie. Az államvizsgák után fogalmazóként kerülhet valamelyik bírósághoz, s két év gyakorlati idő és felkészülés .után . szakvizsgát tehet. Minimálisan tehát — a középiskolai vizsgák után — íjiét év kell ahhoz, hogy valakiből bíró legyen. Megyénk bíróságain jelenleg tizenhét fogalmazó dolgozik, készül a szakvizsgára. A színvonalas munka alapvető feltétele ugyanis, hogy a pulpitusokon szakmailag és politikailag is jól felkészült emberek legyenek. A bírói munka politikai jellegű szakmai hivatás, vagyis politikai alkalmasságnak kell párosulnia magas szintű szakmai felkészültséggel és rátermettséggel. — Vannak-e utánpótlási gondok, s miiyen a nők aránya? — A bírói pályán is jelentősen emelkedett a nők száma. Jelenleg a megyei bíróságon 30, a járás- bíróságoknál pedig 61 százalék az arányuk. Nagy többségük fiatal, s tulajdonképpen ez oko'zza a gondokat is. A bírót ugyanis az Elnöki Tanács választja. Szülési szabadsága, vagy a gyermekgondozási segély idején szerződéses dolgozóval nem lehet helyettesíteni. Az így távollevők munkáját is a többieknek kell elvégezni, ami nagy szellemi és fizikai igénybevételt jelent. Egy-egy bíró ugyanis egy év alatt 300—400 peres ügyet fejez be. Ezek a gondok természetesek és jó szándékú segítőkészséggel megoldhatók. Az utánpótlásról még annyit, hogy az elmúlt öt évben a bírói kar negyede ment nyugdíjba, vagy került el a megyéből. Ennek ellenére azt mondhatom, hogy jelenleg minden jogi végzettséghez kötött hely be van töltve. Ehhez az anyagi és erkölcsi megbecsülés javulásán kívül az a tervszerű munka is hozzájárult, amit az után- Dótlás-nevelésért végzünk. Jelenleg például 11 ösztöndíjasunk tanul az egyetemeken, dolgozóink közül pedig kilencen levelezőn végzik a jogot. — Sokan úgy vélik, hogy a bíróság olyan zárt szervezet, amelynek az ügyfeleken kívül alig van másféle kapcsolata. Kérem, beszéljen a bíróságok és- a különböző szervek, szervezetek kapcsolatáról. — A bíróságoknak eredményes működésükhöz nagy szükségük van arra, hogy kapcsolataik legyenek a különféle szervekkel, szervezetekkel és az állampolgárokkal. Az ügyek helyes megítéléséhez nélkülözhetetlen az illetékességi terület társadalmi, gazdasági, szociális és egyéb viszonyainak alapos ismerete. Ez pedig csakis úgy érhető el, ha szoros kapcsolatunk van a pártszervekkel, tanácsokkal, de a szakszervezetekkel, a Hazafias Népfronttal, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal stb. Munkánk természetéből fakadóan legszorosabb az együttműködés a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szervekkel: a rendőrséggel, az ügyészségekkel és az ügyvédi kamarával. — Említette az állampolgárokkal való kapcsolatot is. Gondolom ez nem az ügyekben érdekeltként szereplő embereket jelenti? — Nem ilyen kapcsolatra gondoltam, hanem például arra. hogy a bírósági fogadónapokon a hozzánk fordulóknak megfelelő tájékoztatást adunk, szükség esetén intézkedünk. De fontosnak tartjuk a jogi felvilágosító előadásokat is. A Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének kereteiben például a bírák az elmúlt évben alig, kevesebb mint 300 előadást tartottak, nagyobb részét jogi alapismereti oktatásként az általános iskolákban. De törekszünk arra, hogy a jövőben a középiskolásoknak és a szakmunkásképző intézetek tanulóinak is segítségükre legyünk a jogi ismeretek megalapozásában, bővítésében. — Mi tartozik még az együttműködéshez? — Egy-egy ügy eldöntéséhez szakkérdéseket is meg kell vizsgálnunk. Ehhez, nyújtanak nagy segítséget a bírósági szakértők, Számuk meghaladja a százat. Feltétlenül meg kell említeni a népi ülnököket is, akik a hivatásos bírókkal azonos jogokat élveznek. Vannak közöttük üzemi munkások, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségiek, alkalmazottak és nyugdíjasok is. Élettapasztalatukkal, természetes igazságérzetükkel eredményesen segítik az igazságszolgáltatás munkáját. — Köszönjük a beszélgetést. Gál Sándor I a m @:i SZERDA Konrád CSÜTÖRTÖK V Csilla. Noémi SZOMBAT ■L VASÁRNAP 3$). M.ut8 9 9-10 hxumJlOl munka. nvutJíO.-*n uM.lca. 10-11 A *11-12 j 12-13 13 i4-15. Air 15 18 V 16 17 17 18 18 19 Tóth Sánd 9r képripon ja 1982 ÁPRILIS 16 HÉT 3Ö-NAP • Jólesik a mozgás a gyerekeknek és a felnőtteknek | egyaránt. Püski Zoltán kecskeméti tmk-szerelő a szomszéd fiúkat-lányokat is meghívta egy kis fogócskázásra. 0 Ki a szabadba! Bende Éva. Farkas Piroska és Bállá Rozália szabad szombaton a kerékpár nyergébe ül, hogy az egész heti ülőmunkát kipihenje. • A bejárók sorsa Peregi István- néé, aki Katonatelepről ingázik a megyeszékhelyre. Szombat—vasárnap van ideje művelni a ház körüli kiskertet, abol megterem a konyháravaló. • A fólia alatt nincs szabad szombat — Fekete Sándorné Felsőmonostorpn már a hétfői piacra csomózza a retket. • özvegy Bognár Istvánné akasztói szőlejét fia és két veje tartja rendben: a hét végén a metszés volt soron. 0 „...belebújt a kis Bence—de mi az a kemence?! Hát ilyen! Fekete Jó- Zsefné és Nagy Istvánné mintha épp ezt magyarázná gyerekeinek a bugaci kiránduláson. • Szabó József autószerelő a Kiskun, sági Nemzeti Park pásztormúzeumához kirándult — természetesen a fiával. 0 Van, aki hétfőn jut megérdemelt - pihenőnap já hoz, mint például Fekete Gábor. Ilyenkor Gabit és Katit, az ikreket is kocsiba ülteti — együtt pecáznak az Átok-csatornában.
