Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

VISSZAKAPJÁK AMIT BEFIZETNEK... PN MAGAZIN Építsünk fáházat! A mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet két évre visszate­kintő faházépítő kísérletéről írhatnánk szenzációhajhász módra: (Építsünk faházat! Három szoba nyolcvanezerért!) aztán bíráló hangnemben (Hogy-hogy nem jutott az ötről a hatra 24 hónap alatt az ügy), s természetesen tárgyilagosan is (Ahhoz képest, hogy újdonságról van szó, jól haladnak a dolgok) — a lényeg ugyanaz lenne: faház-ügy volt és van, s most mindenki arra kí­váncsi: lesz-e? Alom, megvalósulóban • Faház-hirdetés egy osztrák magazinban. A KEZDET? A KISZ Központi Bizottsága — személy szerint ak­kori első titkára, dr. Maróthy László — magyar fülnek különö­sen hangzó ötlettel kereste fel az ÉRDÉRT illetékeseit: vizsgálják meg a lakóépület céljainak meg­felelő faház tömeggyártásának le­hetőségét. Hangsúlyozzuk még egyszer: ez csak magyarul hang­zik furcsának. Oroszul igen ter­mészetesen hangzik, mint ahogy angolul, németül, svédül, finnül és más világ- meg nem-világ­nyelveken is, hiszen Moszkvától Washingtonig tízmilliók laknak faházban; az észak-európai álla­mokban több a fa-, mint a panel­ház. Az ÉRDÉRT Mélykútra pasz- szolt. A sporthasonlatnál marad­va: átvették a labdát, s teketó­ria nélkül rálőtték. A sajtóban képek jelentek meg egy meglehe­tősen bumfordi, ám meglepően tágas, jó beosztású favázas csa­ládi házról, amelynek csúnyasá­gát egy egész sereg jó tulajdon­ság ellensúlyozta. A CÉL? Már előbb el kellett volna mondani: a tervezők epy sor nehézséggel találták szembe ma­gukat. Először is azzal: a faház legyen olcsó. Mennyire? Hogy az ifjúsági takarékbetétben akkor összegyűlhetett legnagyobb össze­get feltételezve (56 ezer), amihez ugyanennyi — készpénzként szá­mítandó — külön kölcsön is jár, az építkezés elkezdhető, s befe­jezhető legyen. Szempont, hogy a ház könnyen, egyszerűen, minél kevesebb szakmunkával legyen felépíthető, ráadásul gyorsan is. A NEHÉZSÉGEK? Könnyebb fából vaskarikát gyártani, mint faházat — mondja a krónikás (mert a mélykútiak erről a té­máról hallgatnak, mint a sír, ta­lán, hogy ezzel szerezzenek jóin­dulatú semlegességet). Kell ÉMI- vélemény és ÉVM-engedély, sta­tikai, akusztikai hőátbocsátási, tűz- és vízállósági vizsgálat, szak- vélemény, javaslat. TJgyebár, mindez csak az első ház felépíté­se után szerezhető .be, s az' első házhoz is tervek kellenek. Simon Gábor, az MSZMP kis­kunhalasi városi-járási Bizottsá­gának titkára nemcsak azért drukkol a mélykútiaknak, mert erre funkciója kötelezi. Játszik a gondolattal, hogy alkalmasint ma­ga is faházat építene. Persze, nemcsak ő, hanem nagyon sokan mások. Csak ízelítőül a jelentke­zők: minta-lakótelepet épít kül­döttgyűlési határozata szerint a KISZ Halason és Kiskunmajsán; a kiskőrösiek bejelentették igé­nyüket a nullszériára; s örülné­nek a kalocsaiak, a zsámbékiak is; legutóbb a szegedi KISZ-kül- döttséget vitték Mélykútra ta­nulmányozni a lehetőségeket a városi-járási KISZ-bizottság munkatársai. Szabó Endre titkár jó fekvésű, olcsó telek után ro­hangál, mert ennek az ára nincs benne az említett összegben. Turcsány Béla, az UNIVEREX­PO elnöke pedig óva int, hogy túlfokozzuk a faházzal kapcsola­tos várakozást. Ha rajta jnúlna, legszívesebben csak akkor adott volna hírt az egészről, ha már készen állna két tucat ház. Há­rom-négy hét — óvatoskodik — és végre felállítják az első min­taépületet, s nemcsak általános­ságban beszélnek árról, hanem nagyon is konkrétan: fillérre pontosan akarják meghatározni a lehető legolcsóbb és a magas szín­vonalú termékekkel-termékek- ből épített ház költségeit, mert készül puritán és díszes lak is. No, igen, az ár... A szomszédos Ausztriában egymillió schillinget számítanak egy faházért. Mélyhű­tőn ennél jóval kevesebbet kal­kulálnak. Most már minden azon múlik, sikerül-e rövidesen tető alá hozni a mintaházat, s mit szólnak hozzá, az illetékesek. El­döntetlen jó csomó kérdés. Ah­hoz, hogy viszonylag kevés kész­pénzzel bele lehessen vágni az építkezésbe, megfelelő OTP-hite- lek kellenek, s ez csak a legfon­tosabb. A legeslegfontosabb kér­dés azonban már eldöntött: Faház pedig — kell! Nincs miért letagadni: a KISZ- kongresszust megelőző időszak­ban jószerével egyetlen dolgot vetettek az ifjúsági szervezet sze­mére: azt, hogy visszavonta erő­it a lakásfrontról, noha annak idején házak százai épültek KISZ- akcióban. Jánoshalmán Tasko- vics Valéria tanítónő szólalt fel a küldöttértekezleten: javasolta, hogy a nagyközségi KlSZ-bizott- ság álljon a sarkára és szervezze meg a lakásépítést. Nemcsak a fiatalok gondolkodtak el a dol­gon, hanem a tanácselnök is: azon morfondírozott, hogy vajon a killiántelepi foghíj elég lesz-e. Elég lett... — Olcsón és gyorsan — Pét- ruska Judit, a jánoshalmi KISZ- bizottság titkára egészíti ki e két fontos követelménnyel a lakás- építési akció feltételeit. Mire jutottak? Szép álom az, ami megvalósulóban van ... A legszebb az benne, hogy igaz is. Felmérték az igényeket: min­dent összevéve ne kerüljön töb­be 450—500 000 forintnál (hogy ez csak látszólag nagy összeg, arról később), minden házhoz tartozzék valamekkora kertecske is — ezek voltak a további szempontok. Molnárné Faddi Rita építész üzemmérnök skicceket rajzolt — az első határidőre 34, a meghosz- szabbítottra csaknem 60 jelentke­ző állt sorba — húsz lakásért. Mérlegeltek: ki mit tett — és tesz — a társadalom asztalára. 'Így — talán furcsa, de alighanem egyikőnk igazságérzetét sem sér­ti — előbbre kerülhetett az, aki egyedülálló, és Ihátrábbra az, aki­nek egyetlen maga-melletti érve: két gyereke van. Kezdődött a terveztetés — rengeteg társadal­mi munkával, segítséggel. — Most úgy állunk — meséli Petruska Judit —, hogy 470 ezer forintos a költségvetési végösszeg. Ebből levonandó a 60 ezer forin­tos szociálpolitikai kedvezmény, s a maradék 75 százalékát adja hitelként az OTP, tehát lakáson­ként 100 ezer forint a beugró. Eb­be beleszámít a vállalati támoga­tás — házaspárnál akár 80 ezer is lőhet — ami azt jelenti, hogy eb­ben az esetben csupán 20 ezer fo­rintos a beugró. Ha — emeli föl ujját — kulcsrakészen adjuk át a házat. De szeretnénk félkészen, néhány év után továbbépíthetően átadni, ez lenne a célszerűbb: közben ki-ki gyűjthetne tovább. A jánoshalmi KISZ-esek 65 négyzetméteres, két és fél szo­bás, beépíthető tetőteres, gázzal és szennyvízelvezető csatornával ellátott lakásokkal enyhítik a he­lyi gondokat. Társadalmi munká­val — stílusosabb az e szakmá­ban szokásosabb kalákának mon­dani — csökkentik a csökkenthe­tő költségeket a minimálisra, olyannyira, hogy terveik szerint visszaadják a befizetett előlege­ket is... A KISZ-épftkezés társadalmi haszna: húsz család otthonhoz jut. Politikai eredménye? Talán ezért is 771-ről 850-re nőtt a KISZ-tagok száma a nagyközség­ben egy év alatt. Ügy érzik a fiatalok, hogy az eddigieknél job­ban az övék a szervezet, s hogy jobban érdemes tagnak lenni. Volt, aki nem KISZ-tagként je­lentkezett az akcióba, s most ő a legaktívabb aktíva. Van azonban egy harmadik szempont is, ami miatt a jános­halmi szövetkezés szót érdemel: bebizonyította, hogy a KISZ igen­is tud konkrétan is segíteni a lakáshiány ‘ leküzdésében. Ha — akar. Hajdanán híres-hírhedt reklám­mondat volt: vigyázat, utánozzák. Ami a jánoshalmi példát illeti, jó volna, ha utánoznák. UTÁNOZZAK! A fölkiáltójel nem a figyelmet hívja föl. Ez esetben a fölszólítás jele, .. Belülnézet És ön, Herr Holst? A garázsbejáróban állítja le autóját, és az előkerten át közelíti meg a pirostéglás, lapostetejű, kertes családi ház bejáratát Irene Niemann újságírónő, aki Lilo Junghans és Kurt Holst látogatá­sára érkezett Lübeckbe. A cikket, 1 amelyből mindennél többet meg­tudunk .egy átlagosnak mondható nyugatnémet család átlagosnak mondható építkezéséről, rövidít­ve, de lényegét változatlanul hagyva ismertetjük. Az előszobából egy üvegajtón át egyenesen a nappaliba, annak mennyezettől földig érő ablakfalá­ra esik a pillantásunk. Azon túl a teraszra és a ház mögötti kertre. Az előszobából balra nyílik a W. C. és a pici konyha, jobbra a fürdő­Mihez mérjük magunkat? — Mindenhez.” Interjú dr. Gajdőcsl Istvánnal, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökével. Petőfi Népe, 1S88. április 3.) és a hálószoba. A pincében bőven van hely mindennek: éléskamrá­nak mélyhűtő szekrénnyel, befőt­tel, zöldségfélével megrakott pol­coknak, varró- és vasalószobának, valamint fűtőkemencének. A nap­pali alatt hobbiműhely, mellette vendégszoba lesz. A pár 1969-ben jegyeztetett elő városi telket, de csak 1979-ben kapott kedvező választ. Mivel majdnem olcsóbb megvenni, mint bért fizetni érte, megvásároltak 500 négyzetméternyi házhelyet. Ezután katalógusokat tanulmá­nyoztak, ajánlatokat bújtak, míg 0 Magad uram... A ga­rázsba vezető utat rakja ki kőlapokkal a ház ura. megállapodtak egy céggel, amely 194 ezer márkáért kulcsrakész há­zat ígért. A munkák 1979 októbe­rében kezdődtek, de a tél miatt abba is maradtak. Lilo és Kurt gyakran kijárt az építkezésre, és talált is kifogásolnivalót. Építész­szakemberhez fordultak, s kerek­0 íme a ház, amelynek lakóterülete 80 négyzetméter. 85 ezer márkát megspóroltak, mert maguk Is bese­gítettek a festésbe-mázolásba. perec megtagadták a hátralevő ősz- szeg kifizetését, a ház átvételét, s július helyett csak októberben költözhettek be — 1980-ban. „A házépítés igencsak drága mulatság — írja Irene Niemann — a telek 48 000 DM-be került (a négyzetméterenkénti ár 96 DM, ami fele a magán telek árának), az építkezés 194 ezer DM-be, a város 27 000 márkát követel a te­lek feltárásáért, a közművesítést külön meg kell fizetni, a kerti humuszt is meg kell venni. Végül is összesen mintegy 300 ezer már­kába kerül a ház, úgy ahogy van.” Hogy hozott össze ennyi pénzt ez az átlagos keresetű pár? Volt 50 ezer márkájuk készpénzben, a % többi hitel, amit életük végéig 1500 márkás havi részletekben törlesztenek. Az asszony 1700 márkás özvegyi í nyugdíja erre megy, a férfi csaknem ugyaneny- nyi béréből élnek. Hat év múlva 1500 DM lesz annak a lakásnak a bére, ahol ezt megelőzően lak­tak. Amíg azonban a lakbér to­vább nő, a részlet mindig ugyan-- . ennyi marad. — Most már bizony nem járha­tunk olyan gyakran vendéglőbe, mint régebben — mondja Lilo, ám nem panaszképpen: mindket­ten jól érzik magukat saját há­zukban — csendül ki a nyugatné­met magazjn cikkéből vélemé­nyük. Úgy érzik, hogy a saját négy fal között, saját darabka földjükön szabadabban, kötetle­nebbül élhetnek, mint koráb­ban ...” Nemcsak felépíteni nehéz a há­zat, nemcsak az OTP-lakás be­ugróját megerőltető összegyűjte­ni : legalább ekkora feladat elé állítja az embert a berendezés is. A legnagyobb fejtörést aligha­nem a lakótelepi típuslakások be­bútorozása okozza: úgy tűnik, hogy az ipar (vagy a kereskede­lem??) még most, a "házgyárak belépése utáni évtizedben sem számol ezekkel az igényekkel. Le­hetséges, hogy emiatt is meglehe­tősen konvencionális lakásaink belső képe, ahol nem a bútorok alkalmazkodnak hozzánk, a szoba funkciójához, hanem ellenkező­leg: mi élünk aí szekrényfal, ülő­sarok, kihúzha­tó rekamié (ősz- ^ ____ sze ) szorításá­ban. Valaki egyszer úgy fo­galmazott: tíz­ezer lakótelepi lakás közül 9990 ugyanúgy van berendezve — és ez nem­csak a beren­dezők hibája. Kevés a megfizethető áru, a 16—20 négyzetméteres lakótérből a le­hető legkisebb helyet elfogla­ló, ugyanakkor a célnak a le­hető legjobban megfelelő (te­hát: az igé­nyeknek megfelelően sokszor és sokféleképp variálható, szakérte­lem nélkül összeszerelhető) bú­tor. Kevés, és tegyük hozzá: rossz minőségű, mert aligha kétséges, hogy a préselt faforgácslapokból készülő elemek nem egy ember­öltőre készülnek. (Zárójelbe kí­vánkozik egy 1920-as sodronyágy- hirdetés: 15 éves garanciát adtak rá!) A hétköznapi lehetőségeket, a hétköznapi igényeket — végső soron — alig-alig veszi számba újság; a Lakáskultúra anyagai bizonyos mértékben többet, drá­gábbat kínálnak, ráadásul a la- 9 kást inkább mint díszítendő ob­jektumot mutatják be, mintsem mint lakóhelyet. Tehát: tételezzük fel, hogy tíz­ezerből csupán 10 olyan lakás van, amely Igazi otthon! Szeret­nénk bemutatni ezt a tíz tökéle­tes fészket, és szeretnénk bemu­tatni azt a sok-sok tucatnyi ott­hont, ahol ha nem is minden si­került a legtökéletesebben, mégis van figyelemre méltó ötüet, meg­oldás, követendő példa. Kedves olvasó: lehet, hogy az ön lakása a példa? Lehetséges, hogy önnek támadt a legjobb gon­dolata ? Lehetséges, hogy ön köl­tötte a legkevesebb pénzt, s még­is. az öné a legszebb? Ha úgy véli: mindez nem lehetséges, de BIZTOS, vagy legalábbis valószí­nű, írjon pár sort! Küldjön fény­képet, vagy hívjon minket fo­tózni — tanuljunk másoktól, les­sük el szomszédaink, barátaink hasznos, érdekes ötleteit. A leg­• Kép külföldi lapból. Az ablak melletti falat sö­tétre festették, a képek hangsúlyosabban mutat­nak, szinte kiemelkednek. drágább ötletet a legolcsóbb: el­lesni ! Csak egy polcot szerelt az ajtó fölé? Könnyen lehet, hogy ezzel másnak is" ötletet adott. Faután- zatú tapétával vonta be a beépí­tett konyhaszekrényt’? Meglehet, hogy még nem jutott eszébe sen­kinek sem. Ha úgy gondolja, érdekelhet másokat is a lakása, ha büszke arra. hogy otthont teremtett a négy csupasz fal között: ÍRJON! Szerény lehetőségeinkhez képest ml Is szeretnénk felkarolni egy- egy Ötletet, tanácsot adni azok­nak, akik maguk is tanácstalanok. Várjuk jelentkezésüket, a borír tékra írják rá: Belülnézet. Cí­münk 6001, Kecskemét, Szabad­ság tér 1/a. A legjobb ötleteket közzétesszük, s így: közklnccsé válnak. Reméljük — sokunk hasznára... Az oldalt Ballal József írta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents