Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-25 / 96. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 96. szám ÁrS! 1»40 Ft 1982. április 25. vasárnap DOKUMENTUMOK, NÉPRAJZI TÁRGYAK Kiállítás a tanyavilágról • Romany Pál megnyitja a kiállítást. Kádár János hétfőn a Német Wm Szövetségi Köztársaságba utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására április 26-án, hétfőn a Német Szövetségi Köztársaságba utazik. (MTI) Camp David mérlege Z. oldal Beszélgetés dr. Greiner Józseffel, a megyei bíróság elnökével 3. oldal Magazin az építkezésről 4. oldal Művészeti élet Baján 5. oldal Május 1-re készülünk EGYMÁST SEGÍTVE A TAVASZI MUNKÁBAN Több műszakban vetik a kukorica A kalászosok lejtrágyázása után a vegyszeres gyomirtást végzik Borota határában. (Pásztor Zoltán felvétele) A megkésett tavasz, a szokásosnál hűvösebb időjárás ellenére, a gyorsabban melegedő talajokon helyenként sorol a korai ülteté- sű burgonya, a tavaszi kalászos és a magborsó. Annak rendje, módja szerint került földbe a lucerna és a cukorrépa magja is. Utoljára 1960-ban vetettek Bács- Kiskun megyében 7 ezer hektárnál több cukorrépát. Az idén a két évtizeddel előbbi vetésterületet is megfejelték pár száz hektárral, mert gazdaságos a répa termesztése. Felsőszentiván határában Taj- zán Ferenc, Markovid Dezső, Lugosi József traktorosok a 400 hektár cukorrépát vetették el legelőször a termelőszövetkezet földjén. Olyan gondosan és szakértelemmel dolgoztak, hogy a legjobb feltételt teremtsék meg az értékes növény fejlődésére, a majdani eredményes betakarításra. Tavaly is ugyanekkora volt a felsőszentiváni határban a cukorrépa vetésterülete, 53,4 tonna termett hektáronként, amiből több mint 3,3 millió kilogramm cukrot készíthettek a Mátravidé- ki Cukorgyárak. A kukoricából évek óta 8 tonnát meghaladó átlagtermést sikerült elérniük a pontos munkával, céltudatos tervezéssel. A cukorrépával megkezdett, a szójával, a napraforgóval folytatott vetést az 1200 hektáros kukoricaföldön, a közeli napokban fejezik be. A megye legfőbb takarmánytermő táján, a Bácskában és a Duna mellékén megközelítőleg 50 ezer hektár kukoricát vetnek a szövetkezetek. Ügy szervezték a munkát, hogy április végére, május első napjaira mindenütt földbe kerüljön a vetőmag. Ahol már készen vannak, onnan átirányítják a gépeket és a szakmunkásokat a közeli, vagy távolabbi gazdaságokba. 'Mit ér az, ha bármelyik szövetkezet gyorsan elvet, a többi meg visszamarad? A har- tai Erdei Ferenc Tsz ezért segítette a vetésben a dumaegyházi Haladást, a bácsbokodi Aranykalász Tsz pedig a garai Vörös Csillagot. A kölcsönös segítésen kívül a nagyüzemek az alkatrészbeszer- zésben, a műszaki hibák leküzdésében is együttműködnek. Jó példa erre a BKR, amely már hetekkel ezelőtt megszervezte a vetési ügyeletet. A termelési rendszer bajai központjában, alközpontjaiban történt bejelentésre azonnal indulnak a szervizkocsik, hogy a szükséges javítást elvégezzék, az alkatrészt a helyszínre szállítsák. Az elég kedvezően telelt őszi kalászosok fejtrágyázása az előző hónapban befejeződött. Most szántóföldi és légi gépekkel a vegyszeres gyomirtás van soron. Ez a legfőbb teendő most a kalászosok egész vetésterületén. A gyommentes növényállomány is egyik feltétele a sikeres gabona- termesztésnek. K. A. Magyar felszólalás az ENSZ-ben A közel-keleti válság átfogó rendezésére van szükség A Kecskemét környéki tanyavilágot megelevenítő, kinagyított fotók fogadták a népes közönséget tegnap délelőtt a Katona József Múzeumban. Az esemény hangulati előkészítését jól szolgálta Buda Ferenc Tanya-hazám című költeményének előadása, Kiss Jenő színművész tolmácsolásában. Ugyanígy azok a népdalok is, amelyeket az óvónőképző intézet kórusa adott elő, Jávor Zoltán vezényletével és a Kecskemét Vonósnégyes közreműködésével. Bánszky Pál megyei múzeumigazgató köszöntötte a közönséget a nagy tetszéssel fogadott műsor után, majd Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára mondott megnyitó beszédet. Idézte bevezetőül Sütő András mottóként ide illő mondatát: „Bölcsnek azt a nemzedéket lehet tartani, amely nem hiszi el, hogy az időszámítás vele kezdődik." Szerencsére — mondotta — a ma élő emberek java része hasonlóan gondolkodik. Mert nem arról van szó ebben az esetben, hogy jó-e vagy rossz-e a tanya. A tanya van. Éppen ezért nagyszerű dolog, hogy a Katona József Múzeum vállalkozott a Kecskeméti tanyák című kiállítás megrendezésére. Jó alkalom ez arra, hogy az érdeklődők megismerjék e nagykiterjedésű város környékét, annak népét és életmódját. A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára utalt arra, hogy a tanyák népe hosszú időn át kemény erőfeszítésekkel küzdött a megmaradásért. A bekövetkezett változást szemléletesen mutatja, hogy a tanyai lakosságnak immár negyvenhat százalékav munkás és negyvenkét százaléka szövetkezeti dolgozó. Ez azt jelenik, hogy napjainkban a tanyakérdés már nem paraszti ügy, hanem az egész társa ialom ügye. A változásról árulkodik az is, hogy a megyeszékhely környékén a felszabadulás óta kilenc település vált önálló közigazgatási egységgé. Beszéde végén Romány Pál hangsúlyozta, hogy minden okosan gondolkozó nép számon tartja, értékeli múltját és őrzi azok emlékét, akik a tájat alakították, a földet meghódították, hasznosították. Ilyen tekintetben Kecskemét igazából rangnak tekintheti agrárgazdaságát, agráriparát. A megnyitó elhangzása után a közönség megismerkedett a falakon, paravánokon és tárlókban elhelyezett írásos dokumentumokkal, egykori tanyákkal kapcsolatos kiadványokkal, valamint a tanyák életét szemléletesen bemutató régebbi és újabb fotókkal. V. M. Seregnyi esemény kapcsolódik ebben az esztendőben is május 1. megünnepléséhez. Politikai megmozdulások, felvonulások, nagygyűlések, köszöntők mellett vidám majálison, kulturális és sport- bemutatókon, versenyeken tölthetik el az ünnep napját a megye dolgozói. A rendezvénysorozat már április 30-án este megkezdődik a jánoshalmi fáklyás felvonulással. Másnap reggel Kecskeméten az úttörő- és a munkásőrzenekar indulói ébresztik a megyeszékhely lakóit, majd 10 órakor a Vasút- kertben lesz a megyei nagygyűlés. Ezt követően a szabadtéri színpadon fellép Tánczos Péter és a Kecskemét néptáncegyüttes, a hetényegyházi citerazenekar és a MÁV Tamburici együttese, utánuk pedig a sportolók tartanak látványos bemutatót. A vendéglátó egységek pavilonokat állítanak fel, s a munkahelyek is megvendégelik ünneplő dolgozóikat. Délután a csaiánosi parkerdőben és a széohenyiváros. sporttelepen a mozogni vágyók találnak maguknak hasznos elfoglaltságot, a városközpont járókelőit térzene szórakoztatja. Este, jó idő esetén a Vasútkert- ben szabadtéri filmvetítés, a művelődési központ előtti téren hagyományos utcabál lesz. Baja dolgozói, lakosai felvonulással köszöntik május elsejét, a nemzetközi munkásosztály ünnepét, Kalocsán nagygyűlést tartanak, ‘-Kiskunfélegyházán és Kiskőrösön, színes majálist rendez- • nek. A kiskunhalasiak népművészeti kirakodóvásár házigazdái. Ugyancsak közösen töltik az ünnepnapot a községek lakói. Csak néhányat említünk a lehetséges programok gazdag kínálatából: Szalkszentmártonban nagygyűlés lesz, Dunavecsén felvonulnak a * helybeliek, majálisoznak a Duna- parton Harta lakói, akárcsak a soltvadkertiek a Petőfi-tónál. Ke-' célén a Sima-tó mehetl reggel 7 - órakor kezdődik a sportrendezvény, majd folytatódnak az események horgászok és vadászok részvételével. Több helyen munkás—paraszt találkozókra kerül sor, kulturális műsorokra, sport- , bemutatókra várják az ünneplő közönséget. Május 1. tiszteletére új létesítményeket is avatnak Bács-Kis- kunban. Kiskunhalason a kőolaj- és földgázbányászati vállalat munkásszállását, Kerekegyházán iskolaépületet és tornacsarnokot, a kalocsai Széchenyi • lakótelepen 28 lakást vesznek birtokukba tulajdonosaik. V. T. BÉKEÉS BARÁTSÁGI HÓNAP A középpontban Európa biztonsága Az Országos Béke-tanács kezdeményezésére — a mozgalom hagyományainak megfelelően — az idén is sor kerül politikai közéletünk kiemelkedő, az egész országot átfogó eseménysorozatára, a májusi béke- és barátsági hónapra. A fasizmus felett aratott győzelem 37. évfordulójának jegyében rendezendő program sok ezreket mozgósító békedemonstrációkat, munkásgyűléseket, a leszerelés és a nemzetközi biztonság legátfogóbb összefüggéseit, s a mai világesemények hátterét feltáró fórumokat; beszélgetéseket, baráti találkozókat egyaránt tartalmaz. A tavaszi akciók szervezéséből a Hazafias Népfront mellett részt vállalnak a szak- szervezetek, a KISZ, a szövetkezetek, más társadalmi, tömeg- és rétegszervezetek, valamint az egyházak is. Az Országos Béketanácsnál Császár Tibornak, az MTI 'munkatársának elmondották: a hónap rendezvényei. kifejezik majd a hazai békemozgalom törekvéseit, a jer lenlegi nemzetközi helyzet megkövetelte feladatait. Azt a tényt, hogy a béke védelme hazánkban nemzeti ügy, hogy népünk valamennyi eredménye összefügg azzal, miszerint kontinensünkön 37 éve némák a fegyverek. \ (Folytatás a 2. oldalon.)' Ilyenkor, áprilisban Európa számos városában és kontinensünkön kívül is sokfelé megemlékeznek a testvérvárosok napjáról. A szocialista országok közössége, és ezen belül hazánk, különösen sokat tett a testvérvárosi mozgalom eszméinek terjesztéséért. Az intézmény, a Testvérvárosok Világszövetsége az ENSZ égisze alatt működik. A mozgalom az ötvenes évek közepe táján tette első lépéseit, azzal a rokonszenves céllal, hogy az emberiség békéjének szolgálatában segítse különböző országok települései között a barátság kialakulását és elmélyítését, mégpedig olyan fórumokat teremtve, amelyek javíthatják az együttműködés, a tapasztalatcsere lehetőségeit a városfejlesztés, a város politika kommunális, városrendezési, kulturális és egyéb területein. Csaknem negyedszázados dokumentumok beszélnek arról az úttörő szerepről, amelyet első szocialista városunk, Dunaújváros ebben betöltött. Az alkalom valósággal kínálta magát: új városunkra sokan voltak kiváncsiak külföldön is, volt olyan időszak, amikor alig múlt el nap anélkül, hogy ne érkezett volna küldöttség külföldi városokból. Dunaújváros csak két évvel előzte meg Kecskemétet. A Kiskunság „fővárosa" és a szovjet Krím terület székhelyének, Szimferopolnak pártós állami vezetői, dolgozói 1960-ban nyilvánították ki szándékukat a testvéri kapcsolatok „hivatalossá" tételéről, s egy esztendővel később aláírták az együttműködési szerződést. Ma már Bács-Kiskun más városainak is van testvértelepülésük a szocialista országokban. Bajának és Kiskunhalasnak Jugoszláviában Zombor, illetve Kanizsa, Kiskőrösnek Lengyelországban Bem apó szülőhelye, Tarnow a testvér- városa. S miként Kecskemét és Szimferopol . esetében, a kapcsolatok máshol is kiterjednek a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, szinte az élet minden területére, Élénk az összeköttetés az ifjúsági szervezetek, a szakszervezetek, a párt és az állami ti ányitó szervek között. Említést érdemelnek még Kecskemét kapcsolatai a franciaországi Arcwnl- jel és az angol Coventry várossal. Bács-Kiskun városai és partnereik már túlléptek egymás településformálási, építési, gazdasági és egyéb eredményeinek tájékozódás-jellegű megismerésén, s konkrét, mindkét fél számára kézzelfogható hasznot hozó együttműködési formákat alakítottak ki. Baja—Zombor és Kiskunhalas—Kanizsa esetében például már rendszeres árucseréről is beszélhetünk, testvér- vállalatok, mezőgazdasági üzemek jóvoltából. S aminek nagy jelentősége van: a lakosság soraiban évente gyarapszik azok száma, akik a hivatalos delegációkon kivül látogatásukkal, személyes emberi kapcsolatok teremtésével erősitik a népek közötti barátságot, a békét. A 60-as évektől a HNF Országos Tanácsa támogatja a mozgalmat, amelynek hazai úttörői nem hiába fáradtak annyit: napjainkban valóban rendszeressé válnak ~ testvér- városok találkozásai. Maradandó jelképek beszélnek erről országszerte: Szegeden az Odesszáról, Egerben a Csebok- száriról elnevezett új lakótelep, Veszprémben a Tartuval fenntartott testvéri kapcsolat. Szélesedett a mozgalom a testvérmegyei kapcsolatokkal, amit többek közt Bács-Kiskun példája is bizonyít. Mindez együtt és külön-külön az alkotó békevágyat fejezi ki, s már csak ezért is érdemes ápolni, fejleszteni. Az ENSZ-közgyűlés 7., a palesztin kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülésszakán pénteken felszólalt Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. Beszédében kifejtette: az ülésszak huszonegy hónappal ezelőtti felfüggesztése óta semmi sem történt az ott elfogadott határozatok valóraváltása érdekében. Ellenkezőleg: a közel-keleti válság tovább súlyosbodott és újra a robbanáshoz közeledik. A magyar küldöttség ezért üdvözölte az el nem kötelezett országoknak az ülésszak felújítását célzó kezdeményezését. Rácz Pál kijelentette: az egész közel-keleti válság alapvető oka Tel-Aviv agresszív, területszerző politikája. Mindehhez Tel-Aviv kezdettől fogva bátorítást kapott fő szövetségesétől, az Egyesült Államoktól. A magyar képviselő rámutatott, hogy mindaddig nem lesz béke a Közel-Keleten, amíg a palesztin kérdést meg nem oldják, erre azonban csak a közel-keleti válság átfogó rendezésének keretében kerülhet sor. Két nap szabadság Sokáig úgy beszéltünk róla, mint egy vonzó, ám távoli célról, amit csak hosszú évek fáradságos munkájával érhetünk el. Ezért valóságos bombaként robbant a hír: a párt XII. kongresszusára kibocsátott irányelvek kitűzték a történelemkönyvek lapjaira kínálkozó szociális vívmányt, az ötnapos munkahét bevezetését. Vitatkoztunk munkahelyeken és otthon, kedvvel és kedvetlenül, aszerint, hogy kell-e dolgoznunk szombaton ... Aztán az ígéretből előbb kongresszusi határozat, majd — január elsejétől — valóság lett. Furcsa módon a kezdet nehézségeiről több szó esett néhol, mint a lehetőségek kihasználásáról. Most, majdnem négy hónappal az átállás után egyre inkább a jót keressük a jóban. Tény: az ötnapos munkahét annyiból nem jelent könnyebbséget, hogy csökkent volna a munka — amit eddig, azt ezután is el kell végeznünk, hiszen éppen ez adott és ad lehetőséget a plusz szabadnapra, ezért jogos a munkafegyelem megkövetelése péntek délután és hétfő reggel is. Vannak, akiknek a szombat és a vasárnap továbbra is a munka napja, hogy sokunknak — legtöbbünknek — a pihenés, a kikapcsolódás napja lehessen. Nem kell életmódkutató szakembernek lenni, hogy belássuk: az „ötnapos” bevezetésével több idő jut tévénézésre és kirándulásra, hobbira és építésre. Behozzuk azt, amire hét közben kevesebb energia maradt: takarítunk, mosunk, kiugrunk a kertbe — mert érdekes módon, ahogy a magunkéról van szó, rögtön tudjuk, főnök nélkül is, hogy mi a teendő... Bizonyára anyagi okai is vannak, hogy több a pluszmunkát végzők és kevesebb a vártnál a kirándulók száma. Persze: nemcsak az ország másik végébe lehet elautózni-vonatozni. Tegyük a kezünket a szívünkre, vajon mindnyájan megnéztük már azokat a közeli látnivalókat, amelyekért külföldi turisták sok száz kilométert utaznak? Nem pénzkérdés az sem, hogy feli® pozzuk az újságot, beleolvassunk az új könyvbe, napra készek legyünk a szakmai ismeretekből. Vagy csak egyszerűen: lemenjünk a játszótérre lányunkkal- fiunkkal — nemcsak nekik, magunknak is örömet szerzünk vele. Há hétvége — építkezés. Házat, nyaralót, de mindképp kalákában, mert így olcsóbb, gyorsabb, és különben is: aki maga meg- dolgozik érte, jobban becsüli azt (mint arról mai, 4. oldalas Magazinunkban bővebben is olvashatnak). Még az is előfordulhat, hogy esztendők múlva így kezdődik a házépítésről szóló történet: Tudjátok, ez akkor történt, amikor bevezették az össznépi szabad szombatot. (Képriportunk a 3. oldalon.) • Egyéni és társadalmi érdek összhangja: otthonteremtés magánerőből. Színhely Tiszaalpár, Ady Endre utca. Antal Istvánnak, a Virágzó Halászati TSZ brigádvezetőjének segit az alapozásban a brigád.
