Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-23 / 94. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 23. AZ ANYAG NEM VÉSZ EL — DE MIVÉ ALAKUL? A kaptafánál is gondolkodni kell A lábbelikészítés évezredeken át kézműipar volt, a gépesített tömeggyártásra csak ebben az évszázadban tértek át. A különféle cipők alapanyaga a kikészített állati bőr, aminek a világpiaci ára a hetvenes évtizedben fölfelé szökött, majd 1981-ben lényegesen nem változott. A prognózisok szerint újabb drágulási hullám közeleg, de egyelőre ennek még semmiféle hatása nincs a hazai cipőgyártók gazdálkodására. Egyébként az itthoni „nyersbőrtermelés” csak mintegy tíz százalékát fedezi a szükségletnek, a többit dollárért vásároljuk a körülbelül 44 millió párás évi termeléshez. Ostorcsapás a bőrön Az Alföldi Cipőgyár, amelynek Kecskeméten és Kiskunfélegyházán található gyáregysége Bács- Kiskunban, jelenleg 3 millió pár előállításával veszi ki részét a cipőipar munkájából. Legnagyobb üzeme, a félegyházi a férfi, női és g.vermeklábbeliket magába foglaló profilja mellett 1 millió 740 ezer párral járul hozzá a vállalati produktumhoz. Döntően a flexi-var- rott technológiát alkalmazzák, vagyis a felsőrészt és a köztalpat varrással dolgozzák össze, a járó- talpat pedig ragasztással viszik föl. Az így készített termékek puhák és hajlékonyak — ezt Kiss Bálint, „a gyáregység igazgatója félkész és kész lábbeliken mutatta be. A nyersbőr felvásárlása állami monopólium, ami az alapanyag értékes voltát jelzi. A baktériumoktól sózással, fagyasztással, vagy egyéb módon védett bőrt — például a marháét — először me- szezéssel szörtelenítik, majd ásványi. vagy növényi eredetű szerekkel. esetleg ezek kombinációjával cserzik. Végül csiszolással, vasalással, mángorlással, festéssel fejeződik be a kikészítés a bőrgyárban. A puhábban hagyott, takarófestést, nem kapó bőrön a szakemberek föllelik az, ostorcsa* pás nyomát, sőt a légycsípések helyét is. A hazai felsőbőrök minősége — mint' dr. Nagymarosi Károlyné, a félegyházi gyáregység anyag- és áruforgalmi osztályvezetője tájékoztatott — megfelelő, kielégíthetők belőlük exportigények is. A fej a legdrágább — Kgv átlagos árú cipőnk esetében 52—04 százalékot tesz ki a marhabor-felsörész, 10—15 százalékot a talpanyag értéke — hallottam dr. Kiss Lajosné főkönyvelőtől. Vagyis a poliuretán. poliészter, PVC és a mikroporózusnak nevezett alsóanyagok olcsóbbak, mint a bőr, ezért „nem divat" a börtalp. A mikroporózus gumit táblákban szállítja a Tisza Cipőgyár, s belőle helyileg csinálnak talpakat'. A műanyag formatalpakat — csak föl kell őket ragasztani — a Pest megyei Műanyag-feldolgozó Vállalattól szerzik be. A kellékek zömét — a köztalp- anyagot, a kérget, a cérnákat, a díszeket, a ragasztókat és az orrmerevítőt — nyugati importból teremtik elő. de szérencsére ezek csak szerény értéket képviselnek. — Sajnos, nincs háttériparunk — adott magyarázatot a külföldi vásárlásokra az anyag- és árufor- í Százhúsz nap A külkereskedelem útján „szabályosan" beszerzett kellékre átlag 120 napot kell várni a megrendeléstől számítva, nehézkesség, rugalmatlanság miatt. — Az igényünket azzal is hiába támasztjuk alá, hogy tőkés exporthoz kell az anyag — állította dr. Nagymarpsi Károlyné. — A külkereskedelmi bürokrácia miatt gyakran nem tudunk elvállalni egy munkát a kért határidőre, s így olykor jó üzlfetek hiúsulnak meg. Fel kellene gyorsítani ezt a folyamatot. A vállalkozástól a szállítási határidőig tartó időszak kétharmada a szükséges anyagokra való várakozással telik el, s csak az egyharmadrész idő marad meg a termelésre. Rövid időtartamra zsúfolódik össze a munka, s ez a minőségnek semmiképpen sem kedvezhet. A belföldi. — a pécsi és a si- montornyai — alapanyaggyártókkal elégedettek az Aföldi Cipőgyár félegyházi egységében, mert azok hajlandók figyelembe venni a szállításaiknál a feldolgozó partner kényszerű programmódosításait. A bőröket készletező TEK vállalat — bizonyára a saját érdekeit tartva szem előtt — erre nem hajlandó. S ez nemegyszer gondot okoz a készlétgazdálkodásban. Normán belül A kiskunfélegyházi Alföldi-cipók zömét. 800—900 ezer párat szocialista vevőknek gyártják. Sajnos, a fogadóképességüket nem mindig dicsérhetik, a termelők, akik gyakran kénytelenek időn túl is rak'! táron tartani a megrendelt tételeket, s ezáltal felduzzad a készletük. S ha a forgótőkéből a kelleténél nagyobb hányad fekszik az el nem számolható késztermékben, kevesebb pénz jut anyagra, és ez veszélyezteti a termelés biztonságát, folyamatosságát. Az, hogy tagalmi osztályvezető. — Tsz-mel- léküzemekkel próbálunk együttműködni, de ez ideig kicsi az eredménye e törekvésünknek. Megesik, hogy a tőkés megrendelő maga adja a termékhez a kellékeket — a félegyházi cipőgyár tavaly 100 ezer pár lábbelit szállított dollárért, az idén ennek a kétszerese várható —, azonban ek nem mindig jó. Ugyanis egy széria gyártását csak akkor lehet megkezdeni, ha minden anyag együtt van. Vagyis a kellékadó partner a saját érdekétől függően — a behozatal késleltetésével — manipulálhatja, hátráltathatja a gyáregység munkáját. valy nem lépték túl a vállalat által meghatározott átlagos készletnormát, csak az anyag- és készletgazdálkodók bravúrjának volt köszönhető. — Középvezetőink anyagilag érdekeltek a jó gazdálkodásban — közölte Kiss Bálint igazgató. — Prémiumuk alapvetően attól függ, hogyan dolgoznak a rájuk bízott forgótőkével. A hetvenes években gondjai voltak a vállalatnak a készletgazdálkodás területén. Fokozatos javulás után 1981-ben már többé- kevésbé kiegyensúlyozottan ment ez a munka. A félegyházi üzem helyzetén könnyít az idén. hogy 8 százalékkal növelték a forgóalapját. Hány négyzetdeciméterből? Erre a kérdésre modellenként sokoldalú műszaki számítás adja meg a választ, vagyis, hogy menynyi bőrből jön ki egy pár cipő. A múlt esztendőben; 260 ezer négyzetméter felsőbőrt' 180 ezer négyzetméter bélésanyagot és 130 ezer négyzetméter talpárut használtak föl — a formatalpakon kívül — a félegyházi gyáregységben. Az anyaggal való gazdálkodás színvonalát jelzi, hogy a készített lábbelik 93,9 százaléka elsőosztályú volt. Az idén 94 százalékra növelik ezt az arányt. — Minden területen közvetlenül érdekeltek a dolgozók anyagilag a minőségjavításban — mondta el az igazgató. — Havonta a fizetésük tíz százalékát kereshetik meg pluszban, ha nincs baj a minőséggel. A szabászok jiülön érdekeltek az ’ anyagtakarékosságban: negyedévenként — maximum — ötezer forint prémiumot gyűjthetnek, ha lelkiismeretesen végzik feladatukat. A múlt évben az ösz- szes felhasznált anyagnak a fél százalékát tudták megtakarítani az üzem dolgozói. Figyelembe véve a viszonylag jelentékeny ösztönzést, arra lehet következtetni ebből, hogy elég szigorúak az anyagnormák. Az aranyból is csöppen — szokás mondani annak érzékeltetésére, hogy abszolút veszteség-, hulladékmentesen semmit sem lehet feldolgozni. A bőrből szintén keletkezik hulladék a gondos munka ellenére is. A gyáregység jelenlegi munkaerőhelyzetében nem lenne gazdaságos — bizonyították a vezetők — embereket átcsoportosítani, hogy az arra érdemes darabkákból valamit készítsenek. Ezért a hulladéknak ezt a részét egyelőre eladják. A talpgumi fel nem használható részeit visszavásárolja a Tisza Cipőgyár, újrafeldolgozáshoz. A semmire sem jó nyiladékot olaj helyett eltüzelik vízmelegítés céljából. A. Tóth Sándor Nemcsak sport, hanem bevételi forrás is A Magyar Vadászok Országos Szövetségének megyei intéző bizottsága a mai napra összehívta küldöttközgyűlését. A tanácskozáson megvitatják az elmúlt évi gazdálkodást és a további elképzeléseket. Simon György megyei fővadijsztél kértünk tájékoztatást. — Talán azzal kezdeném, hogy a vadászat nemcsak sport, hanem fontos bevételi forrása is a népgazdaságnak. Elég ha megjegyzem, hogy évente 40 millió.dollár származik a hús, az élőnyúl, a trófeák értékesítéséből. Ez a megyére vetítve 1,5 millió . dollárt jelent. Nálunk főként apróvadas területek vannak. 41 vadásztársaság működik, taglétszáma rrieghaladja a kétezer-százat. A továbbiakban megtudtuk, hogy a megyei intéző bizottság nem tartja szükségesnek a vadá- « szók létszámának emelését, csak ott és olyan mértékben, ahol ez lehetséges. A tapasztalatok szerint 1977 óta, ha lassú ütemben is. de csökken a vadállomány. fejlesztés. A .\ udrMXi-.l(..TÜlelre. .tar kormányra. vízre, búvóhelyre van szüksége. Ezzel a témával az ez év januárban tartott. küldöttközgyűlésen is részletesen foglalkoztunk. A MAVOSZ országos központja a megye részére 400 ezer forint támogatást adott. Ezt az összeget 14 vadásztársaságnak osztottuk szét, főleg a homokon gondoskodtunk a vadállo.mány vízellátásának javításáról. Kiskunhalason például húsz kutat fúrtunk, hasonlóképpen Jánoshalmán is javítjuk a vadak környezetét. Természetesen ez csak úgy lehetséges, ha tovább szorgalmazzuk és bővítjük a mezőgazdasági üzemekkel már eddig is kialakult kapcsolatokat. Törekszünk. a kölcsönös érdekeken alapuló korrekt együttműködésre. Erre ösztönöz bennünket a napokban megjelent MÉM-utasítás is. Egyébként minden vadásztársaságnak tíz , évre szóló fejlesztési terve van, amelyekben mindez feladatként szerepel — hangoztatja a megyei fővadász. , A vadgazdálkodásról szólva elmondja. hogy elsősorban az őzállomány további csökkenését igyekeznek megakadályozni. A távlati 'terv szerint .17—18 ezres törzs- !:rm myrir yap: szükség. Tavaly egyébként az' érmes ,őzbakok aránya a megyében messze meghaladta a'z országos átlagot. A külföldiek mintegy 500 bakot lőttek ki. i, Továbbra is szorgalmazzák a mesterséges fácánnevelést. Az idén a tavalyihoz hasonlóan 70— 80 ezer darabot keltetnek, és 8 hetes korukban bocsátják szabadon. A megyei intéző bizottság szerint csak ott szabad fácánt nevelni, és területre kibocsájtani, ahol az összes feltétel megvan. Az utóbbi években ugyanis nagyon elszaporodtak a rókák. Míg 1977- ben 1200 rókát lőttek a vadász- társaságok, tavaly már 1900 került terítékre. Irtását szorgalmazói kell, mert a róka a fácán egyik legveszedelmesebb ellensége. — Mint érdekességet jegyzem meg, hogy az élőnyúl iránt igen nagy a kereslet. Darabonként 70—1 80 dollárt ér. A megyében decembertől januárig 9200 nyulat szállítottak az átvevő helyekre. Ez megfelel a tervezett mennyiségnek. A megyei fővadász végezetül elmondja, hogy a vadértékesítésből ,és bérvadászatból származó bevétel tavaly csaknem 22 millió forint volt. Újdonság, hogy az állomány bővítésére 28 dámvadat telepítettek a balotaszállásí vadásztársaság területére, K. S. A kistermelés szervezése HAZUNK TAJA Köztudott, hogy mezőgazdasági, élelmiszer-ipari nagyüzemek mellett — általuk sokoldalúan szervezve — a háztáji és kisegítő gazdaságok fontos szerepet töltenek be a haza/ élelmiszer-ellátásban, az exportárualap bővítésében. Az utóbbi időszakban és a jövőben is agrárpolitikánk szerves részét képezi a nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett, a mezőgazdasági kistermelés további jelentős támogatása. A Gazdálkodás című folyóirat legutóbbi számában az Erent Gábor dr. és Tusor Mihály szerzőpáros a kistermelést összefogó szervezeti megoldásokról írt. A tanulmány alapját a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából az Agrárgazdasági Kutató Intézet Agráripari Szervező Szolgálata által végzett vizsgálat képezte. Harminc olyan mezőgazdasági nagyüzemben jártak az intézet munkatársai, ahol a kistermelés szervezésében jó eredményeket értek el. Számos helyen — a nagyüzemek vezetői felismerve a lehetőséget — a vállalati munka szerves részének tekintik a kistermelés integrációját. Az első szervezeti keret a háztáji bizottság által irányított munka. Ez szoros kapcsolatot feltételez a közös munkát szervező egységgel. Több helyen a háztáji bizottság szakembereket kér fel a termelés irányítására. A kistermelést fő feladatként irányító háztáji agronómus — a háztáji bizottság elvi irányításával és ellenőrzésével — a kistermeléssel kapcsolatos kérdések felelőse, aki függelmi kapcsolatban áll a közös gazdasággal. Az általa irányított termelés jól szervezett munkamegosztást igényel. Egyre általánosabbá válik az ágazatként, illetve főágazatként működő szervezeti egységek megjelenése. Ezzel tulajdonképpen a kistermelés súlyát, rangját ismerik el. Sajátos formát jelentenek azok -a szervezeti megoldások, amikor valamelyik termelő ágazat keretébe tartozik a háztáji. Erre leginkább ott van lehetőség, ahol a kistermelés profilja megegyezik a nagyüzem egyik vezető ágazatával. Jó néhány nagyüzem a kombinált ágazati, főágazati szervezeti megoldást használja a kistermelés összefogására. Gyakori, hogy a nagy mennyiségű, koncentrált kistermelés irányítására, szervezésére szakcsoportot hoznak létre. Az egyenrangú kapcsolatrendszer lehetővé teszi, hogy a gazdaság, illetve a szakcsoport közös anyagi érdekeltség alapján lépjen piacra. A szakcsoport teljesen önálló szervezeti egység. Működését a tagok választotta intéző bizottság irányítja. Ellenőrzését az ellenőrző vagy a felügyelő bizottság végzi. A vizsgált mezőgazdasági nagyüzemekben, mint a kistermelés megszervezésének egyik legeredményesebb módját a szakcsoportokban látják. Indokolt a kistermelés és az irányító szervezetei közötti kapcsolatrendszeren is javítani. Figyelemre méltóak és ajánlhatók a következő, a gyakorlatban már bevált megoldások: A tevékenység tervezése során célszerű a kistermelést a nagyüzem tervébe is beépíteni, segítve a .'.családi tfervézést”. ‘ A termelés ókszérű szélesítésé érdekében is érdemes fejleszteni a kapcsolatot. Nagyon sok a kihasználatlan lehetőség, ilyen többek között: a tenyésztés, a hizlalás, a bértartás különböző megoldásai stb. Hozzájárulhat a kapcsolatrendszer fejlesztéséhez a közös érdekeltség alapján történő, tervszerű szakosítás is. A kistermelésbe vont területeket tömbösítve bocsátják a vállalkozók rendelkezésére. A kistermelőket biológiailag értékesebb tenyész-, vagy szapo- rtíóanyaghoz juttatják. Nem hagyható figyelmen kívül a nagyüzem szakembere által nyújtott szaktanácsadás sem. Javasolható kistenyésztői napok, gyakorlati bemutatók szervezése. Nagyon alkalmasak a szakmai ismeretek bővítésére, a tapasztalat- cserére a mintagazdaságok. Talán legfontosabb feladat a kistermelői biztonság megteremtése. Célszerű úgy eljárni, hogy az érdekeltség segítse elő és ösztönözze a rendelkezésre álló helyi lehetőségek kihasználását. A kistermelőkkel kiépített kapcsolatrendszert ki kell használni a nagyobb jelentőségű feladatok, i teljesítése érdekében is. Például az ültetvények telepítésekor. Mindezekért fontos, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az elért eredményeken túl — különösen Bács-Kiskun megyében — tegyék mind teljesebbé a 'működési1 te*-’ rületükön gazdálkodó'kisterme*- lőle‘Munkájának' sáérvéfcését; "MS- 1 gyénkben ugyanis mintegy száznegyvenezer család kapcsolódik valamilyen formában a kisüzemhez. Így nem csoda, hogy a kertészeti termelésnek, a baromfi- tenyésztésnek 45 százaléka-; a sertéshizlalásnak 65 százaléka a ház körüli kertekben, ólakban folyik. • Bács-Kiskun megyében jó szervezés hiányában aligha hízhatna a ház körülii ólakban évente több mint 600 ezer sertés. Búcsúzó állatfajták Az állattenyésztés számos új, korszerű fajtát vett köztenyésztésbe az elmúlt években. Ezek nagy biztonsággal helyettesítik a régieket, kiszorítva azokat a nagyüzemi állattelepekről, gyakran még a kevésbé igényes tartási körülményekkel rendelkező háztáji portákról is. A régiek között egész sor nagyhírű fajta van; jórészük még nem is olyan távoli időben a hús, a tej, a tojás és a gyapjútermelés „kiválósága" volt. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet — amely rendszeresen figyelemmel kíséri az állatfajok, fajták teljesítményét — széles körű vizsgálatai azonban bebizonyították: néhány nagyhírű állatfajta ideje lejárt. Ennek megfelelően az illetékes tanács minősítésüket, illetve forgalomba- hozatali engedélyüket visszavonta. A továbbiakban nem tartják köz- tenyésztésben e fajtákat, helyettük az újakat ajánlják. A döntés nemcsak a régebbi fajták mennyiségi teljesítményei alapján született meg. Ezek ugyanis gyakran még mindig megfelelnek a kor követelményeinek, ám egyebek között a takarmányhasznosítás és az állati szervezet energiaforgalma alakul kedvezőtlenebbül az új fajtákhoz képest, A legtöbb új műtrágyaféleség, növényvédő szer tavasszal jelenik meg. A Borsodi Vegyikombinát az elmúlt héten Debrecenben termékbemutatói rendezett, ahol legújabb gyártmányaikkal ismertették meg a szakembereket. Nemcsak a nagyüzemi táblák látják majd a hasznát annak a folyékony nitrogén műtrágyának, amellyel 10 százalékkal nagyobb termést érhetnek el. mint ,a ha- jgyományos nitrogént rágyajfássál. '. Francia licenc alapján megkezdés végül is emiatt született még a visszavonhatatlan határozat. Visszavonták a sokáig nagyhírű cornvallsertés „engedély okiratát", és ugyanígy járt az öves- sertés is, amelyet a legutóbbi időkig a háztáji gazdálkodók részesítettek előnyben. Nem tenyésztik a továbbiakban a svéd -, illetve az NDK-beli lapály sertést. Egész sor juhfajta került a veszteséglistára. Egyebek között például a sokáig gyapjútermeléséről híres aszkániai merinófajta. Megtette a magáét a hamphs’hire- down is; amely több mint tíz évet szolgált. Még ennél is többet a kaukázusi finomgyapjas-fajta, amelyet a Szovjetunióból hoztak be a hazai gyapjú minőségének javítására. Három további juhfajta mellett található a tetra-B, a sokáig nagy teljesítményűnek számító húshibrid-tyúk, továbbá egy gödöllői nemesítésű, és egy külföldi eredetű tyúkfajta is. Az intézet a továbbiakban is figyelemmel kíséri a fajták teljesítményeinek alakulását, és ennek megfelelően ad majd javaslatot újabb fajták meghonosítására, illetve a folyamatosan elavulók visszahívására. ték egy új növényvédő szer gyártását is. amely elsősorban a szőlőt. a dohányt, a hagymát és a borsót károsító peronoszpóra ellen használható sikeresen. A Mikai neVű szer felszívódik a növény szárába, levelébe, ezért a permetezés utáni eső sem mossa le. Határát két-három hétig fejti ki. A gyár szakemberei elmondták, hogy a kisgazdaságok a. jövő..esztendőtől vásárolhatják meg ezt. a peronoszpóra elleni, nagyhatású új szert. , Vigyázzunk a méhekre! Az elmúlt heti lehűlés után fokozatos nappali felmelegedésre számítunk. Ez a közeljövőben virágzásra serkenti gyümölcsfáink jó részét. Éppen ezért a betegségek és a kártevők elleni védekezéskor vigyázzunk a méhekre. A meggyfákat virágzás idején leginkább a monília fenyegeti. Ajánlatos a virágzás kezdete előtt a meggyesben, de a kajszifák között. is Orthociddal permetezni. Használható ez ii szer a Bi—58 FC-vel kombinációban, a barackmoly, levéltetű és a tafrinás levélfodrosodás elleni védekezéskor is. A bogyós növények között ém demes odafigyelni a szamóca és a ribiszkebokrok védelmére is. A szamócát virágzás előtt a talajban élő kártevők pusztítják. A vincellérbogár és a cserebogár lárvái ellen Basudin 5 G-vel védekezhetünk 100 négyzetméterre 35 dekagrammot juttassunk ki. és munkáljunk be a talajba. A Dit- riíonos porozással, amelyből 25 dekagrammot számítsunk 100 négyzetméterre, megvédhetjük a növényt a szamócaeszelények virág- és termés/puszlitásától. Addig végezzük el ezt a műveletet, amíg minden bimbó zárt. Egyébként ez az utolsó időpont a szüret befejezéséig, hogy rovarölő szert használhatunk. Most védekezhetünk legegyszerűbben az üvegszárnyú ribiszkelepke kártétele ellen. Vágjuk ki a károsított vesszőket, és minél előbb égessük el. Az erős téli fagyok feltehetően csökkentették a liszthamat áttelelő részeinek életképességét. En* nek ellenére ne feledkezzünk meg a rendszeres védekezésről, a Karathane amellett, hogy gombaölő szer, gyéríti az atkaállományt is. A növényvédelmi munkák során ügyeljünk arra, hogy a virágzáskor csak méhkímélő szereket alkalmazzunk, és gondosan tartsuk be az előírt óvórendszabá- íyokat. i összeállította: Czauncr Péter Űj szer a peronoszpóra ellen
