Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 23. AZ ANYAG NEM VÉSZ EL — DE MIVÉ ALAKUL? A kaptafánál is gondolkodni kell A lábbelikészítés évezredeken át kézműipar volt, a gépe­sített tömeggyártásra csak ebben az évszázadban tértek át. A különféle cipők alapanyaga a kikészített állati bőr, aminek a világpiaci ára a hetvenes évtizedben fölfelé szö­kött, majd 1981-ben lényegesen nem változott. A prognózi­sok szerint újabb drágulási hullám közeleg, de egyelőre en­nek még semmiféle hatása nincs a hazai cipőgyártók gazdál­kodására. Egyébként az itthoni „nyersbőrtermelés” csak mintegy tíz százalékát fedezi a szükségletnek, a többit dol­lárért vásároljuk a körülbelül 44 millió párás évi termelés­hez. Ostorcsapás a bőrön Az Alföldi Cipőgyár, amelynek Kecskeméten és Kiskunfélegyhá­zán található gyáregysége Bács- Kiskunban, jelenleg 3 millió pár előállításával veszi ki részét a ci­pőipar munkájából. Legnagyobb üzeme, a félegyházi a férfi, női és g.vermeklábbeliket magába foglaló profilja mellett 1 millió 740 ezer párral járul hozzá a vállalati pro­duktumhoz. Döntően a flexi-var- rott technológiát alkalmazzák, vagyis a felsőrészt és a köztalpat varrással dolgozzák össze, a járó- talpat pedig ragasztással viszik föl. Az így készített termékek pu­hák és hajlékonyak — ezt Kiss Bálint, „a gyáregység igazgatója félkész és kész lábbeliken mutatta be. A nyersbőr felvásárlása állami monopólium, ami az alapanyag értékes voltát jelzi. A baktériu­moktól sózással, fagyasztással, vagy egyéb módon védett bőrt — például a marháét — először me- szezéssel szörtelenítik, majd ásvá­nyi. vagy növényi eredetű sze­rekkel. esetleg ezek kombináció­jával cserzik. Végül csiszolással, vasalással, mángorlással, festéssel fejeződik be a kikészítés a bőr­gyárban. A puhábban hagyott, takarófestést, nem kapó bőrön a szakemberek föllelik az, ostorcsa* pás nyomát, sőt a légycsípések he­lyét is. A hazai felsőbőrök minősége — mint' dr. Nagymarosi Károlyné, a félegyházi gyáregység anyag- és áruforgalmi osztályvezetője tájé­koztatott — megfelelő, kielégíthe­tők belőlük exportigények is. A fej a legdrágább — Kgv átlagos árú cipőnk ese­tében 52—04 százalékot tesz ki a marhabor-felsörész, 10—15 száza­lékot a talpanyag értéke — hal­lottam dr. Kiss Lajosné főkönyve­lőtől. Vagyis a poliuretán. poliész­ter, PVC és a mikroporózusnak nevezett alsóanyagok olcsóbbak, mint a bőr, ezért „nem divat" a börtalp. A mikroporózus gumit táblák­ban szállítja a Tisza Cipőgyár, s belőle helyileg csinálnak talpakat'. A műanyag formatalpakat — csak föl kell őket ragasztani — a Pest megyei Műanyag-feldolgozó Vál­lalattól szerzik be. A kellékek zömét — a köztalp- anyagot, a kérget, a cérnákat, a díszeket, a ragasztókat és az orr­merevítőt — nyugati importból te­remtik elő. de szérencsére ezek csak szerény értéket képviselnek. — Sajnos, nincs háttériparunk — adott magyarázatot a külföldi vásárlásokra az anyag- és árufor- í Százhúsz nap A külkereskedelem útján „sza­bályosan" beszerzett kellékre át­lag 120 napot kell várni a meg­rendeléstől számítva, nehézkesség, rugalmatlanság miatt. — Az igényünket azzal is hiá­ba támasztjuk alá, hogy tőkés ex­porthoz kell az anyag — állította dr. Nagymarpsi Károlyné. — A külkereskedelmi bürokrácia miatt gyakran nem tudunk elvállalni egy munkát a kért határidőre, s így olykor jó üzlfetek hiúsulnak meg. Fel kellene gyorsítani ezt a folyamatot. A vállalkozástól a szállítási ha­táridőig tartó időszak kétharma­da a szükséges anyagokra való várakozással telik el, s csak az egyharmadrész idő marad meg a termelésre. Rövid időtartamra zsú­folódik össze a munka, s ez a mi­nőségnek semmiképpen sem ked­vezhet. A belföldi. — a pécsi és a si- montornyai — alapanyaggyártók­kal elégedettek az Aföldi Cipő­gyár félegyházi egységében, mert azok hajlandók figyelembe venni a szállításaiknál a feldolgozó part­ner kényszerű programmódosítása­it. A bőröket készletező TEK vál­lalat — bizonyára a saját érde­keit tartva szem előtt — erre nem hajlandó. S ez nemegyszer gondot okoz a készlétgazdálkodásban. Normán belül A kiskunfélegyházi Alföldi-cipók zömét. 800—900 ezer párat szocia­lista vevőknek gyártják. Sajnos, a fogadóképességüket nem mindig dicsérhetik, a termelők, akik gyak­ran kénytelenek időn túl is rak'! táron tartani a megrendelt tétele­ket, s ezáltal felduzzad a készle­tük. S ha a forgótőkéből a kelle­ténél nagyobb hányad fekszik az el nem számolható késztermékben, kevesebb pénz jut anyagra, és ez veszélyezteti a termelés biztonsá­gát, folyamatosságát. Az, hogy ta­galmi osztályvezető. — Tsz-mel- léküzemekkel próbálunk együtt­működni, de ez ideig kicsi az ered­ménye e törekvésünknek. Megesik, hogy a tőkés megren­delő maga adja a termékhez a kellékeket — a félegyházi cipő­gyár tavaly 100 ezer pár lábbelit szállított dollárért, az idén ennek a kétszerese várható —, azonban ek nem mindig jó. Ugyanis egy széria gyártását csak akkor lehet megkezdeni, ha minden anyag együtt van. Vagyis a kellékadó partner a saját érdekétől függően — a behozatal késleltetésével — manipulálhatja, hátráltathatja a gyáregység munkáját. valy nem lépték túl a vállalat ál­tal meghatározott átlagos kész­letnormát, csak az anyag- és kész­letgazdálkodók bravúrjának volt köszönhető. — Középvezetőink anyagilag érdekeltek a jó gazdálkodásban — közölte Kiss Bálint igazgató. — Prémiumuk alapvetően attól függ, hogyan dolgoznak a rájuk bízott forgótőkével. A hetvenes években gondjai voltak a vállalatnak a készletgaz­dálkodás területén. Fokozatos ja­vulás után 1981-ben már többé- kevésbé kiegyensúlyozottan ment ez a munka. A félegyházi üzem helyzetén könnyít az idén. hogy 8 százalékkal növelték a forgó­alapját. Hány négyzetdeciméterből? Erre a kérdésre modellenként sokoldalú műszaki számítás adja meg a választ, vagyis, hogy meny­nyi bőrből jön ki egy pár cipő. A múlt esztendőben; 260 ezer négy­zetméter felsőbőrt' 180 ezer négy­zetméter bélésanyagot és 130 ezer négyzetméter talpárut használtak föl — a formatalpakon kívül — a félegyházi gyáregységben. Az anyaggal való gazdálkodás színvonalát jelzi, hogy a készített lábbelik 93,9 százaléka elsőosztá­lyú volt. Az idén 94 százalékra nö­velik ezt az arányt. — Minden területen közvetlenül érdekeltek a dolgozók anyagilag a minőségjavításban — mondta el az igazgató. — Havonta a fizeté­sük tíz százalékát kereshetik meg pluszban, ha nincs baj a minőség­gel. A szabászok jiülön érdekeltek az ’ anyagtakarékosságban: ne­gyedévenként — maximum — öt­ezer forint prémiumot gyűjthet­nek, ha lelkiismeretesen végzik feladatukat. A múlt évben az ösz- szes felhasznált anyagnak a fél százalékát tudták megtakarítani az üzem dolgozói. Figyelembe vé­ve a viszonylag jelentékeny ösz­tönzést, arra lehet következtetni ebből, hogy elég szigorúak az anyagnormák. Az aranyból is csöppen — szo­kás mondani annak érzékeltetésé­re, hogy abszolút veszteség-, hul­ladékmentesen semmit sem lehet feldolgozni. A bőrből szintén ke­letkezik hulladék a gondos mun­ka ellenére is. A gyáregység je­lenlegi munkaerőhelyzetében nem lenne gazdaságos — bizonyították a vezetők — embereket átcsopor­tosítani, hogy az arra érdemes da­rabkákból valamit készítsenek. Ezért a hulladéknak ezt a részét egyelőre eladják. A talpgumi fel nem használható részeit visszavá­sárolja a Tisza Cipőgyár, újrafel­dolgozáshoz. A semmire sem jó nyiladékot olaj helyett eltüzelik vízmelegítés céljából. A. Tóth Sándor Nemcsak sport, hanem bevételi forrás is A Magyar Vadászok Országos Szövetségének megyei intéző bi­zottsága a mai napra összehívta küldöttközgyűlését. A tanácsko­záson megvitatják az elmúlt évi gazdálkodást és a további elkép­zeléseket. Simon György megyei fővadijsztél kértünk tájékoztatást. — Talán azzal kezdeném, hogy a vadászat nemcsak sport, hanem fontos bevételi forrása is a nép­gazdaságnak. Elég ha megjegy­zem, hogy évente 40 millió.dollár származik a hús, az élőnyúl, a tró­feák értékesítéséből. Ez a megyé­re vetítve 1,5 millió . dollárt je­lent. Nálunk főként apróvadas te­rületek vannak. 41 vadásztársaság működik, taglétszáma rrieghaladja a kétezer-százat. A továbbiakban megtudtuk, hogy a megyei intéző bizottság nem tartja szükségesnek a vadá- « szók létszámának emelését, csak ott és olyan mértékben, ahol ez lehetséges. A tapasztalatok szerint 1977 óta, ha lassú ütemben is. de csökken a vadállomány. fejlesztés. A .\ udrMXi-.l(..TÜlelre. .tar kormányra. vízre, búvóhelyre van szüksége. Ezzel a témával az ez év januárban tartott. küldöttközgyű­lésen is részletesen foglalkoztunk. A MAVOSZ országos központja a megye részére 400 ezer forint tá­mogatást adott. Ezt az összeget 14 vadásztársaságnak osztottuk szét, főleg a homokon gondoskodtunk a vadállo.mány vízellátásának ja­vításáról. Kiskunhalason például húsz kutat fúrtunk, hasonlókép­pen Jánoshalmán is javítjuk a va­dak környezetét. Természetesen ez csak úgy lehetséges, ha tovább szorgalmazzuk és bővítjük a me­zőgazdasági üzemekkel már eddig is kialakult kapcsolatokat. Törek­szünk. a kölcsönös érdekeken ala­puló korrekt együttműködésre. Erre ösztönöz bennünket a napok­ban megjelent MÉM-utasítás is. Egyébként minden vadásztársa­ságnak tíz , évre szóló fejlesztési terve van, amelyekben mindez fel­adatként szerepel — hangoztatja a megyei fővadász. , A vadgazdálkodásról szólva el­mondja. hogy elsősorban az őzál­lomány további csökkenését igye­keznek megakadályozni. A távlati 'terv szerint .17—18 ezres törzs- !:rm myrir yap: szükség. Tavaly egyébként az' érmes ,őzbakok ará­nya a megyében messze megha­ladta a'z országos átlagot. A kül­földiek mintegy 500 bakot lőttek ki. i, Továbbra is szorgalmazzák a mesterséges fácánnevelést. Az idén a tavalyihoz hasonlóan 70— 80 ezer darabot keltetnek, és 8 hetes korukban bocsátják szaba­don. A megyei intéző bizottság szerint csak ott szabad fácánt ne­velni, és területre kibocsájtani, ahol az összes feltétel megvan. Az utóbbi években ugyanis nagyon elszaporodtak a rókák. Míg 1977- ben 1200 rókát lőttek a vadász- társaságok, tavaly már 1900 ke­rült terítékre. Irtását szorgalmaz­ói kell, mert a róka a fácán egyik legveszedelmesebb ellensége. — Mint érdekességet jegyzem meg, hogy az élőnyúl iránt igen nagy a kereslet. Darabonként 70—1 80 dollárt ér. A megyében decem­bertől januárig 9200 nyulat szállí­tottak az átvevő helyekre. Ez megfelel a tervezett mennyiség­nek. A megyei fővadász végezetül el­mondja, hogy a vadértékesítésből ,és bérvadászatból származó be­vétel tavaly csaknem 22 millió forint volt. Újdonság, hogy az állomány bővítésére 28 dámvadat telepítettek a balotaszállásí va­dásztársaság területére, K. S. A kistermelés szervezése HAZUNK TAJA Köztudott, hogy mezőgazdasági, élelmiszer-ipari nagyüze­mek mellett — általuk sokoldalúan szervezve — a háztáji és kisegítő gazdaságok fontos szerepet töltenek be a haza/ élelmiszer-ellátásban, az exportárualap bővítésében. Az utóbbi időszakban és a jövőben is agrárpolitikánk szerves részét képezi a nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett, a mezőgazdasági kistermelés további jelentős támogatása. A Gazdálkodás című folyóirat legutóbbi számában az Erent Gá­bor dr. és Tusor Mihály szerző­páros a kistermelést összefogó szervezeti megoldásokról írt. A tanulmány alapját a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium megbízásából az Ag­rárgazdasági Kutató Intézet Ag­ráripari Szervező Szolgálata által végzett vizsgálat képezte. Har­minc olyan mezőgazdasági nagy­üzemben jártak az intézet mun­katársai, ahol a kistermelés szer­vezésében jó eredményeket értek el. Számos helyen — a nagyüze­mek vezetői felismerve a lehető­séget — a vállalati munka szer­ves részének tekintik a kisterme­lés integrációját. Az első szervezeti keret a ház­táji bizottság által irányított munka. Ez szoros kapcsolatot fel­tételez a közös munkát szervező egységgel. Több helyen a háztáji bizottság szakembereket kér fel a termelés irányítására. A kistermelést fő feladatként irányító háztáji agronómus — a háztáji bizottság elvi irányításá­val és ellenőrzésével — a kister­meléssel kapcsolatos kérdések fe­lelőse, aki függelmi kapcsolatban áll a közös gazdasággal. Az általa irányított termelés jól szervezett munkamegosztást igényel. Egyre általánosabbá válik az ágazatként, illetve főágazatként működő szervezeti egységek meg­jelenése. Ezzel tulajdonképpen a kistermelés súlyát, rangját isme­rik el. Sajátos formát jelentenek azok -a szervezeti megoldások, amikor valamelyik termelő ágazat keretébe tartozik a háztáji. Erre leginkább ott van lehetőség, ahol a kistermelés profilja megegyezik a nagyüzem egyik vezető ágazatá­val. Jó néhány nagyüzem a kombi­nált ágazati, főágazati szervezeti megoldást használja a kistermelés összefogására. Gyakori, hogy a nagy mennyi­ségű, koncentrált kistermelés irá­nyítására, szervezésére szakcso­portot hoznak létre. Az egyen­rangú kapcsolatrendszer lehetővé teszi, hogy a gazdaság, illetve a szakcsoport közös anyagi érde­keltség alapján lépjen piacra. A szakcsoport teljesen önálló szerve­zeti egység. Működését a tagok választotta intéző bizottság irá­nyítja. Ellenőrzését az ellenőrző vagy a felügyelő bizottság végzi. A vizsgált mezőgazdasági nagy­üzemekben, mint a kistermelés megszervezésének egyik legered­ményesebb módját a szakcsopor­tokban látják. Indokolt a kistermelés és az irányító szervezetei közötti kap­csolatrendszeren is javítani. Fi­gyelemre méltóak és ajánlhatók a következő, a gyakorlatban már bevált megoldások: A tevékenység tervezése során célszerű a kistermelést a nagy­üzem tervébe is beépíteni, segítve a .'.családi tfervézést”. ‘ A termelés ókszérű szélesítésé érdekében is érdemes fejleszteni a kapcsolatot. Nagyon sok a ki­használatlan lehetőség, ilyen többek között: a tenyésztés, a hizlalás, a bértartás különböző megoldásai stb. Hozzájárulhat a kapcsolatrend­szer fejlesztéséhez a közös érde­keltség alapján történő, tervszerű szakosítás is. A kistermelésbe vont területeket tömbösítve bo­csátják a vállalkozók rendelkezé­sére. A kistermelőket biológiailag értékesebb tenyész-, vagy szapo- rtíóanyaghoz juttatják. Nem hagyható figyelmen kívül a nagyüzem szakembere által nyújtott szaktanácsadás sem. Ja­vasolható kistenyésztői napok, gyakorlati bemutatók szervezése. Nagyon alkalmasak a szakmai is­meretek bővítésére, a tapasztalat- cserére a mintagazdaságok. Talán legfontosabb feladat a kistermelői biztonság megterem­tése. Célszerű úgy eljárni, hogy az érdekeltség segítse elő és ösztö­nözze a rendelkezésre álló helyi lehetőségek kihasználását. A kistermelőkkel kiépített kap­csolatrendszert ki kell használni a nagyobb jelentőségű feladatok, i teljesítése érdekében is. Például az ültetvények telepítésekor. Mindezekért fontos, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek az elért eredményeken túl — különösen Bács-Kiskun megyében — tegyék mind teljesebbé a 'működési1 te*-’ rületükön gazdálkodó'kisterme*- lőle‘Munkájának' sáérvéfcését; "MS- 1 gyénkben ugyanis mintegy száz­negyvenezer család kapcsolódik valamilyen formában a kisüzem­hez. Így nem csoda, hogy a ker­tészeti termelésnek, a baromfi- tenyésztésnek 45 százaléka-; a sertéshizlalásnak 65 százaléka a ház körüli kertekben, ólakban folyik. • Bács-Kiskun megyében jó szervezés hiányában aligha hízhatna a ház körülii ólakban évente több mint 600 ezer sertés. Búcsúzó állatfajták Az állattenyésztés számos új, korszerű fajtát vett köztenyésztés­be az elmúlt években. Ezek nagy biztonsággal helyettesítik a ré­gieket, kiszorítva azokat a nagy­üzemi állattelepekről, gyakran még a kevésbé igényes tartási kö­rülményekkel rendelkező háztáji portákról is. A régiek között egész sor nagyhírű fajta van; jó­részük még nem is olyan távoli időben a hús, a tej, a tojás és a gyapjútermelés „kiválósága" volt. Az Országos Mezőgazdasági Faj­taminősítő Intézet — amely rend­szeresen figyelemmel kíséri az ál­latfajok, fajták teljesítményét — széles körű vizsgálatai azonban bebizonyították: néhány nagyhírű állatfajta ideje lejárt. Ennek meg­felelően az illetékes tanács mi­nősítésüket, illetve forgalomba- hozatali engedélyüket visszavonta. A továbbiakban nem tartják köz- tenyésztésben e fajtákat, helyet­tük az újakat ajánlják. A döntés nemcsak a régebbi fajták mennyiségi teljesítményei alapján született meg. Ezek ugyanis gyakran még mindig meg­felelnek a kor követelményeinek, ám egyebek között a takarmány­hasznosítás és az állati szervezet energiaforgalma alakul kedvezőt­lenebbül az új fajtákhoz képest, A legtöbb új műtrágyaféleség, növényvédő szer tavasszal jele­nik meg. A Borsodi Vegyikombi­nát az elmúlt héten Debrecenben termékbemutatói rendezett, ahol legújabb gyártmányaikkal ismer­tették meg a szakembereket. Nemcsak a nagyüzemi táblák lát­ják majd a hasznát annak a fo­lyékony nitrogén műtrágyának, amellyel 10 százalékkal nagyobb termést érhetnek el. mint ,a ha- jgyományos nitrogént rágyajfássál. '. Francia licenc alapján megkezd­és végül is emiatt született még a visszavonhatatlan határozat. Visszavonták a sokáig nagyhírű cornvallsertés „engedély okira­tát", és ugyanígy járt az öves- sertés is, amelyet a legutóbbi időkig a háztáji gazdálkodók ré­szesítettek előnyben. Nem te­nyésztik a továbbiakban a svéd -, illetve az NDK-beli lapály sertést. Egész sor juhfajta került a vesz­teséglistára. Egyebek között pél­dául a sokáig gyapjútermeléséről híres aszkániai merinófajta. Megtette a magáét a hamphs’hire- down is; amely több mint tíz évet szolgált. Még ennél is többet a kaukázusi finomgyapjas-fajta, amelyet a Szovjetunióból hoztak be a hazai gyapjú minőségének javítására. Három további juhfajta mel­lett található a tetra-B, a sokáig nagy teljesítményűnek számító húshibrid-tyúk, továbbá egy gö­döllői nemesítésű, és egy külföldi eredetű tyúkfajta is. Az intézet a továbbiakban is fi­gyelemmel kíséri a fajták teljesít­ményeinek alakulását, és ennek megfelelően ad majd javaslatot újabb fajták meghonosítására, il­letve a folyamatosan elavulók visszahívására. ték egy új növényvédő szer gyár­tását is. amely elsősorban a sző­lőt. a dohányt, a hagymát és a borsót károsító peronoszpóra ellen használható sikeresen. A Mikai neVű szer felszívódik a növény szárába, levelébe, ezért a perme­tezés utáni eső sem mossa le. Ha­tárát két-három hétig fejti ki. A gyár szakemberei elmondták, hogy a kisgazdaságok a. jövő..esztendő­től vásárolhatják meg ezt. a pe­ronoszpóra elleni, nagyhatású új szert. , Vigyázzunk a méhekre! Az elmúlt heti lehűlés után fokoza­tos nappali felmelegedésre számítunk. Ez a közeljövőben virágzásra serkenti gyümölcsfáink jó részét. Éppen ezért a betegségek és a kártevők elleni vé­dekezéskor vigyázzunk a méhekre. A meggyfákat virágzás idején leginkább a monília fenyegeti. Ajánlatos a virágzás kezdete előtt a meggyesben, de a kajszifák kö­zött. is Orthociddal permetezni. Használható ez ii szer a Bi—58 FC-vel kombinációban, a barack­moly, levéltetű és a tafrinás levélfodrosodás elleni védekezés­kor is. A bogyós növények között ém demes odafigyelni a szamóca és a ribiszkebokrok védelmére is. A szamócát virágzás előtt a talaj­ban élő kártevők pusztítják. A vincellérbogár és a cserebogár lárvái ellen Basudin 5 G-vel vé­dekezhetünk 100 négyzetméterre 35 dekagrammot juttassunk ki. és munkáljunk be a talajba. A Dit- riíonos porozással, amelyből 25 dekagrammot számítsunk 100 négyzetméterre, megvédhetjük a növényt a szamócaeszelények vi­rág- és termés/puszlitásától. Ad­dig végezzük el ezt a műveletet, amíg minden bimbó zárt. Egyéb­ként ez az utolsó időpont a szüret befejezéséig, hogy rovarölő szert használhatunk. Most védekezhetünk legegysze­rűbben az üvegszárnyú ribiszke­lepke kártétele ellen. Vágjuk ki a károsított vesszőket, és minél előbb égessük el. Az erős téli fagyok feltehetően csökkentették a liszthamat átte­lelő részeinek életképességét. En* nek ellenére ne feledkezzünk meg a rendszeres védekezésről, a Karathane amellett, hogy gom­baölő szer, gyéríti az atkaállo­mányt is. A növényvédelmi munkák so­rán ügyeljünk arra, hogy a virág­záskor csak méhkímélő szereket alkalmazzunk, és gondosan tart­suk be az előírt óvórendszabá- íyokat. i összeállította: Czauncr Péter Űj szer a peronoszpóra ellen

Next

/
Thumbnails
Contents