Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-18 / 90. szám

MAGAZIN KÜLFÖLDRE KÉSZÜL? Jó tudni! Azok, akik gépkocsival, vagy motorkerékpárral utaznak a szocialista országokba, az éves 15 ezer forintos személyi kereten túl vásárolhatnak üzem­anyagköltségre valutát. Akik az NDK-ba látogat­nak, az IBUSZ-irodáktoalil és az OTP fiókjaiban vehetnek üzemanyagtalont. Ha ezek egy részét nem használják fel, visszaérkezés után a vásárlás he­lyén visszaválthatók. A Jugoszláviába és a nyugati országokba utazó turisták a következő összeghatárokig vásárolhat­nak üzemanyagköltségre konvertibilis valutát: ORSZÁG Anglia Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Jugoszlávia NSZK Norvégia Olaszország Portugália Spanyolország Svájc Svédország Törökország Az üzemanyagköltség megállapításánál mindig az utazás legtávolabbi célpontját veszik figyelembe. A szülők útlevelében szereplő, s velük együtt uta­zó 14 éven. aluli gyermekek részére külön benzin­pénzt nem adnak. És egy másik táblázat, az egyéni turisták által vásárolható konvertibilis elszámolású valutákról: GÉPKOCSI­UTAS VEZETŐ 11 000,— Ft 2900,— Ft 2 400,— Ft 800,— Ft 5 800,— Ft 1500,— Ft 5 800,— Ft 1500,— Ft 7 800,— Ft 2000,— Ft 9 600,— Ft 2500,— Ft 7 000,*­Ft 1800,— Ft 5 800,— Ft 1400,— Ft 4 200,— Ft 1200,— Ft 5 400,— Ft 1300,— Ft 7 000,— Ft 1400,— Ft 6 200,— Ft 1600,— Ft 12 000,— Ft 3300,— Ft 12 000,— Ft 3300,— Ft 4 400,— Ft 1200,— Ft 7 000,— Ft 1800,— Ft 5 000,— Ft 1300,— Ft Forintkeret Ezért vásárolható USA-dollár osztrák schilling olasz lira francia frank NSZK márka jugoszláv dinár 1972. II. 1. 330« 120 279« 70 ezer «14 397 2030 1982. I. 1. 12 000 338 5363 409 ezer 1 939 765 14 870 A szabadkai „olasz” piacon... • Szíves kínálás a csárda udvarán az állami gazda­ság saját termékeiből: jól­esik a kóstoló, a vörös­boros marhapörkölt, vagy a gombás nyársonsttll előtt. Egyébként egyre több a rendszeresen visszatérő csoport, illetve autós tu­rista. # 1982. március 2-án kapta meg az üzlet a Diplome Gast- ronomlque-t, azaz a Védnöki Táblát, melynek szövege a következő: „A Magyar Szaká­csoké és Cukrászok Szövetsége, a Gasztronómiai Üjságírók Nemzetközi Szövetsége az üz­let magas színvonalú gasztro­nómiai tevékenységét elismeri és védnökséget vállal felette”. Csárda—világszínvonalon Ha mint idegen bármilyen mi- nőségben — látogatóként, vendég­ként, átutazóként, kiküldetésben stb. — valaha is a Duna—Tisza közében vetődnék, s a kíváncsi­ság legalább egyszer bevinne a Helvéciái Állami Gazdaság la- josmizsei Tanyacsárdájába, tu­dom, elkötelezett hívükké, há­lás hírmondójukká szegődnék. E vallomás az étterem 25 fős kis csapatának, a legigazibb ha­gyományokat folytató, művészi tökélyre emelt magyaros vendég­szeretetnek és szívesenlátásnak, de mindenekelőtt két ízig-vérig „fogadós” szakemberek, Gömö- ri Ferenc üzletvezetőnek és Ga- raczi János konyhafőnöknek szól. Beszédes számokkal, hosszan és érzékletesen ecsetelhetném az éppen 10 évvel ezelőtt megnyílt csárda forgalmát, az évi kilenc­millió forintos bevételt, az IBUSZ-szal kötött - megáldapod- dást, melynek értelmében ta­valy is 17 ezer szervezett turista ismerkedett itt a magyar paraszti élet emlékeivel, s fizetett be a lajosmizsei komplett tanyaprog- ramra; sorba szedhetném az ét­lap hatvanféle kínálatát, a kor­vagy inkább ésszerűsített táj­jellegű ételieket és a legkényesebb ínyencet is visszacsalogató spe­cialitásokat, a különleges szol­gáltatásokat, a főzőtanfolyamtól az ökörsütésen és a pusztai szer­tartáson keresztül a szüreti mu­latságig — mondom, mindezt fel­emlegethetném, ha ennek a ven­déglátó helynek Bács-Kiskunban szemernyi reklámra is szüksége volna. De nincs! Így hát marad ez a négy kép, s az aláírások, mintegy az utasok, az országút vándorai­nak nem szűnő nagyrabecsülés- sét kifejezendő. —káef— • Garaczi János konyhafőnök, ízek és fűszer nagy­mestere, tálalás közben. Receptje: hozzáértés, fan­tázia, korszerű felszerelés — magas színvonalú ki­szolgálás. • A csárdabelső — kékfestő abroszaival, faragott egyedi bútoraival, sajátos hangulatával — mindennél többet mond. Most még 140-en férnek be, áprilistól duplájára növekszik az étterem befogadóképessége. (Tóth Sándor felvételei) Ahány város, annyi piac, ahány piac, annyiféle. Mindnek külön-külön megvan a maga jellegzetes­sége. Mindegyik más, s mégis sok mindenben ha­sonlatos: a nyüzsgésben, a forgatagban, az áruka- valkádban... Ha az ember Szabadkára téved, s netán némi vásárlási szándéka is van, akkor nem hagyhatja ki a piacot: a Szabadkán és környékén élők olasz piac­nak nevezik. Régen ragadt rá a titulus, még akkor, amikor az eladásra szánt áruk zöme Itáliából, nem .is mindig törvényes úton, jutott' el ide... A fillé­res bóvlik mellett persze találni értékesebb áru­cikkeket is. A Magyarországról érkező szeme fennakad a bű­vös kockán: darabját 150—170 dinárért „mérik”. A csodaszer, a Bánffy-hajszesz is kapható kétszázért. A hajdúsító mellett békésen megfér a trappistasajt, mögötte az Amo szappan, amott meg dióbél is, ki­lója 280-ért. A kereslet-kínálat törvényei itt érvényesülnek igazán. Ha egy-egy portékából sok van, akkor a bő­beszédű vevő 20—30—40 százalékot is lealkifdhat a vételárból. Legtöbbször centrumihétfői a hangulat, de azért ügyeskednie kell a delikvensnek, ha a 900 dínáros farmerhez 550-ért akar hozzájutni. . A szerb szavakba sűrűn keveredik magyar. Ha mégsem 'boldogulnának egymás nyelvével, akkor készségesen segít a szomszéd. Ha meg nincs „tol­mács” kéznél, akkor ott a papír és ceruza, s már írja is a Hercegovinából érkezett nagybajszú bá- csi, hogy a garbó ára 250 dinár. Ha sbkallja a ve­vő, akkor már biggyeszti is alá a számot: 170. Amaz rázza a fejét és írja, hogy 210. Az utolsó szám a pa­pírlapon 190, amit kétszer aláhúznak, jelezvén, hogy az üzlet megköttetett... fi ez így megy egész nap. Néhány tízszer megkér­dezik, hogy „forint ván”? Mire a Magyarországról érkezett válaszol, hogy van, de otthon. Vagy legu­berál pár százast, mélyen áron alüb­Januárban sem meglepő, ha egy-egy férfiút alsó­nadrágban látnak a sátrak között... Nem egyéb­ről van szó, mint, hogy vásárlás előtt felpróbálják a bársonyfarmert. A kényszer szüli a helyzetet, a szabadkai piacon nincs próbafülke. Hogy mit léhet még beszerezni? Digitális órát, száz fajtát. Magnósrádiókat, monót és sztereót, a jó márkájú Blaupunkttól a hongkongi bóvliig. Nap­elemes számológépet, összecsukható, világító díszes gondolát, zenélő cigarettásdoboz^ férfiöltönyöket („mintha magára' öntötték volna!1’), römikártyát, rajta hiányos öltözetű lányokkal, szőnyeget, függö­nyöket, gyerekjátékokat, amit az ^emberi képzelet megteremtett... Ja, igen. És még burekot is, azt a csodálatos juh- túróval töltött olajos sült tésztát, amit a télen/bi- zony nem olcsón — 20 dinárért adtak... Sz. P. M. M. GEORGIEV: Kempingezés Hosszú kocsisor, fények, színes zászlócskák. — Jön a cirkusz! Jön a cirkusz! — kiabálnak a gyerekek. Pedig ez nem a cirkusz. Ez Sztojan Mandradzsiev, aki sza­badságra utazik a tengerhez. Az első napon kicsomagol. Másnap felállítja a sátrat. Három helyiségből és egy hor­dozható WC-ből áll. A többiek minden nap lemennek a strandra, de ő egyelőre rendezkedik. Ez egy egész hétig tart. Először a konyhát ren­dezi be. Villanytűzhelytől babérlevélig minden van benne. Azután a hálófülke következik. Damaszt, ágyhuzat, az abla­kon függönyök. Végül a lakóhelyiség berendezésére kerül sor. Kárpitozott bútorok, rádiós lemezjátszó, bár, és termé­szetesen televízió. Színes. A tizedik napon minden kész. Mandradzsiev végre elindul a strandra: —| Szeretem a kényelmet! — mondja. Csakhogy az idő repül és vele együtt a szabadság is. A tizenegyedik napon elkezd csomagolni. Először a lakó­szobát rakja össze, azután a hálófülkét és végül a konyhát. Felszedi a sátrat. A hordozható WC-t is. A huszadik napon ismét megindul a hosszú kocsisor, fé­nyek, tarka zászlócskák. A gyerekek megint kiabálnak: — Megy a cirkusz! Megy a cirkusz! De ez nem a cirkusz. Ez Mandradzsiev, aki hazatér a ten­gerpartról. (Ford.: Lipcsey Júlia) A turista barátja: az útikönyv MEGÉRKEZTÜNK, ITT VAGYUNK! Az oldalt 2 össze­állította Kutasi Ferenc mm Útikönyvek olvasása nélkül legfeljebb a híresztelés csábít idegen tájakra, ismeretlen vá­rosokba. Mennyivel másabb a kirándulás, ha részletes tájékoz­tatók nyitják föl szemünket, s mennyire bosszankodunk, ha ép­pen- az nem kapható, ami a cél­ba vett várost tájat bemutatja! Az idegenforgalmi idény kéz- ■ detén az útikönyvek kiadásáról beszélgettünk dr. Buda Bulcsú­val, a Medicina Könyvkiadó Pa­noráma szerkesztőségének tag- vezetőjével. — Egyre többen és több felé utazunk. Hogyan igyekszik lépést tartani ezzel a kiadó? — 1970-ben egymillió magyar turista járt külföldön, ezzel szem­ben tavaly mintegy. hatmillió. Húszéves múltja van a/ Panorá­ma-kiadványoknak. Tizenöt mű negyedmillió példányát jelentet­tük meg 1970-ben, 1981-ben Vi­szont már 21 kiadványt több mint 700 ezer példányban! Egy-egy or­szágot a maga teljességében mu­tat be a nagy útikönyv, barango­ló autósoknak szánjuk a mini- könyvejtet, amelyek tájegysége­ket, országrészeket ismertetnék. Sok külföldi városról adtunk már ki útikalauzt, a kevésbé keresett országokról, például, Mongóliá­ról,- Szíriáról pedig kis útiköny­vet. Említést érdemel, hogy az európai országok szinte mind­egyikéről van már nagy útiköny- ■ vünk, kivéve Albániát. Jövőre napvilágot lát a Törökországról szóló is. — Az utazók néha kifogásol­ják a kötetek testességét.... — Teljességre törekszünk, mert ezek a könyvek a műveltséget, a látókört is bővíteni szeretnék, ezért van bennük hosszú bevezető rész. Sok ezren gyűjtik „őket”, iskolák Vetélkedőkhöz használ­ják, s ott vannak a fotel-utasok, akik ezekből ismerkednek meg egy-egy országgal. E népszerűség miatt mertük most megjelentet­ni a legújabb 'kötetet Ausztráliá­ról, Üj-Zélandról és Óceániáról, hiszen nyilvánvaló, hogy annyian nem jutnak el oda, amennyi példányban kinyomtattuk. — Gyakran Csak idény után kerülnek boltokba kiadványaik. Ezen nem tudnak változtatni? — A könyvkiadás egész évi fel­adat, nem várhatjuk el, hogy az útikönyvek mindegyike május elején jelenjen meg. De annyit eddig is sikerült elérnünk, hogy a~legkeresettebbek, gondolok itt a csehszlovák, jugoszláv útika­lauzokra, tavaszra—nyárra a könyvesboltokban legyenek. — Milyen kiadványaik jelen­nek meg az idén? — öt nagy útikönyvet tervez­tünk. Második kiadásban adjuk közre a Spanyolországról, az Egyesült Államokról -és a Japán­ról szólót, ötödik kiadású lesz a Franciaországot bemutató, a Ma­gyarország nagy útikönyv pedig már a hetedik kiadásban jelenik meg.. Városkalauzaink közül most nagy az érdeklődés Athén iránt, ezért második kiadása jön ki az idén, emellett Prágáról és Bécsről jelentetünk meg ilyen kiadványt. Előkészületben is sok új -kötet található, például nagy útikönyv Kanadáról, kalauz Madridról és Koppenhágáról, kis útikönyv Észtországról és még sorolhatnám... A mini útiköny­vek sorozatában újdonság lesz a Provance-ot és a francia Rivié­rát feldolgozó kötet. Debrecenről, Esztergomról,. Miskolcról már árusítják új városkalauzunkat, s még az idén kiadunk egyet Sopronról is. A magyar városok 14 kötetesre tervezett sorozatából eddig 10 jelent meg. A gyógyfür­dőket és fürdőket taglaló soro­zatunkban ezúttal az észak-ma­gyarországiakról szóló munka iát napvilágot. S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents