Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-18 / 90. szám

1982. április 18. • PETŐFI NÉPÉ • 3 I Befellegzett az ülőkereskedelemnek Január elsejével megszűnt az AGROTROSZT. A Miniszterta­nács 1981. októberében hozott határozatot a mezőgazdasági esz. közök, anyagok forgalmazásának korszerűsítéséről', a trösztök megszüntetéséről. A feladat teljesíthető­sége érdekében ugyancsak a megszűnő vállalatok közé került a MEGÉV (Mezőgazdasági Gépértékesítő Vállalat) és az említeti két nagy forgalmazó egység összevontan önálló vállalatként AGROTEK néven kezdte meg/ munkáját. Az új vállalat nevének rövidítését a következőképpen lehet lefordítani: Agrártermelőeszköz-Kereskedelmi és Ellátó Vállalat. Dr. Kárpáti Józseffel, az AGRO­TEK vezérigazgatójával a válto­zás szükségességéről, valamint a korszerű kereskedelem kibonta­koztatásáról, lehetőségeiről beszél­gettem. — Mi sürgette a szervezeti változtatást? — A tröszt egyes feladatait, amelyek a modern kereskedelem és szolgáltatás körébe tartoztak, az elmúlt években átvették kü­lönböző szervezetek: termelési rendszerek, tsz-kerek, kombiná­tok. A, tröszt ezt tétlenül tudomá­sul vette, pontosabban a kereske­delmi hálózata nem volt elég ru­galmas ahhoz, hogy munkáját mó­dosítsa. Ehhez az is hozzájárult, hogy a kereslet nagyobb volt, mint amennyi korszerű eszköz­zel, anyaggal rendelkezett. Ezen­kívül semmi sem ösztönözte arra a trösztöt, hogy a termelési rend­szereket, a nagyobb mezőgazdasá­gi egységeket igényeik szerint ki­szolgálják. Az AGROKER-ek köz­ponti irányítása, a tröszttől való teljes függősége, valamint a terü­leti besorolásuk (például: a Bács megyei AGROKER-től kellett be­szerezni minden eszközt és anya­got a megyében levő gazdaságok­nak) a merevség mellett még ké­nyelmességet is eredményezett. Eszközökből, vegyszerekből nem volt kínálati .piac, az elosztásos módszer és szemlélet uralkodott. — Az utóbbi mondata azt sugallja, hogy ma már kínála­ti piac van. vagyis árubőség, ami egyik fontos feltétele a kereskedésnek. Valóban Ilyen­nek látja a helyzetet? — Mindenképpen javulás ta­pasztalható. Műtrágyából túlkíná­lat van, ugyanis felméréseink sze­rint 1 millió 300 ezer tonnát igé­nyeltek erre az évre az üzemek, viszont ennél háromszázezer ton­nával több műtrágya forgalmazá­sára készültünk fel. Ami a nö­vényvédő szereket illeti: túlzásnak tartom, hogy a minfegy húsz kur­rens — kivétel nélkül külföldi gyártású — szer akadozó ellátása miatt hiánykereskedelemről be­széljenek. Csaknem négyszázféle növényvédő készítményt kíná­lunk. s az éppen nem beszerezhe­tők helyettesítésére is van 3—4 ha­sonló hatású a készletünkben. Erő-, és munkagépekből 1980-ban még eladási gondjaink voltak, 1981. ben pedig a fokozódó kereslet volt. jellemző. Erre az esztendőre ki­lenc és fél milliárd forint értékű gépet igényelt a mezőgazdaság, ami azt jelenti, hogy a gépel­adás 41 százalékkal növekszik 1981-hez képest. — Importgépekből is több lesz? — Mivel ezek behozatala egy­részt államközi szerződésekhez kötött, másrészt az ország valuta­gazdálkodásával függ össze, így a lehetőségek eltérőek és korláto­zottak. A korábbi években, s a jövőben is a MÉM illetékes szer­vezete engedélyezi, és határozza meg a tőkés importból származó nagyértékű gépek behozatalát, ki­adását. — Az új vállalat képes a gép­import helyzetén javítani? — Rugalmasabbá lehetne tenni a munkánkat, ha például külföldi vállalatokkal gépgyártási együtt­működést, kooperációkat szervez­hetnénk vagy árucsereüzleteket köthetnénk, esetleg társulásokat hozhatnánk létre különböző kül­kereskedelmi vállalatok közremű­ködésével. Ez persze a jövő zené­je, bár a megvalósítást nem sza­bad évekig húzni, mert a gyorsa­ságot fontosnak tartom, a mező- gazdaság igényli a legújabb tech­nikát és el is várja, hogy ennek érdekében tegyünk valamit már 1983-ban. — E kitérő után kanyarod­junk vissza az árubőség és ke­reskedés témaköréhez. Az al­katrészgyártást, -ellátást még nem említette. — Kevés biztatót mondhatok. Tavaly a hiányzó alkatrészek ér­téke megközelítette az egymilliárd forintot, ami miatt a mezőgazda- sági üzemek jogosan háborogtak. A gyártó vállalatok kész gépet szeretnek forgalmazni — alkat­részt kevésbé. Ez elsősorban az exportőrökre jellemző, de nem mentesek ez alól a hazai gyártók sem. — A BKR úgy vágott szét egy gordiusi csomót, hogy al­katrész-ellátási gondok 'miatt Zetor traktorokat nem ajánl és nem szerez be partnereinek. — Ez is egy megoldás, csak­hogy nem minden gépet lehet he­lyettesíteni, vagy elhagyni a ter­melésből. Elveink szerint az szál­lítson alkatrészt, aki gépet gyárt! Reménytkeltőek azok a magas szintű, külföldön lefolytatott tár­gyalások, amelyek e témában tör­téntek az elmúlt hónapokban. Ugyancsak nem lebecsülendők a hazai mezőgazdasági üzemek le­hetőségei sem, gondolok a jobb' szervizmunkára,'a javításokra, az alkatrész-felújításokra. Megkez­dődött az importgépekhez az al­katrészek hazai gyártása is. — Ez azonban „a szükség törvényt bont” mondás tipikus beteljesedése. Ügy gondolom ezzel sem megyünk sokra, mi­vel a hiányzó alkatrészeknek 50—70 százalékát lehet így el­készíteni, természetesen csak az egyszerűbbeket. — Mindezt el kell ismernem, így csak annyit mondhatok: ez is segít valamit a mezőgazdaságon. A gépbontótelepek létrehozása ugyancsak folyamatban van. A ki­kerülő alkatrészek felújítása után ismét beépítésre kerülhetnek, és ez is valami. A valódi megoldás természetesen az, ha a gépgyártók eleget tesznek szerződéses kötele­zettségeiknek. — Mi a feladata és mire vállalkozik az AGROTEK? — Az átszervezéssel a legfon­tosabb cél az, hogy a mezőgazda­ságot, jobban kiszolgáljuk. Felada­taink között szerepel a külföldön gyártott gépek, eszközök, vegysze­rek beszerzése és hazai értékesí­tése. Megbízást fogadunk el min­den forgalmazótól, felhasználótól import és hazai gyártmányok megvásárlására és továbbadására. — Mivel a termelőeszköz-ke­reskedelemben, az átszervezés következtében is, ennek a vál­lalatnak van a legnagyobb is­merete, úgy' fest a helyzet, mintha a beszerzés és forgal­mazás ismételten egy kézbe kerülne... — Abba az időszakba jutottunk, hogy versenyeznek egymással a forgalmazók. Mindegyiknek van előnye: a volt megyei AGROKER- ek jelentős pénzzel, forgóalappal és raktárakkal rendelkeznek, a termelési rendszerek és kombiná­tok kapcsolatában a helyismeret, szoros termelési kapcsolatok do­minálnak. a tsz-kerek kialakult kereskedelmi hálózata sziritén fi­gyelmet érdemlő. — Nyer a mezőgazdaság a többcsatornás kereskedelem kialakulásával ? — A jövőben a forgalmazóknak kell a vevő után menni, és igé­nyeik szerint kiszolgálni. A vevők, a mezőgazdasági üzemek pedig ki­választhatják kivel kereskedjenek. Befellegzett az ülőkereskedelem­nek, a forgalmazók akkor ma­radhatnak a felszínen, ha a kul­turált kereskedelem szellemében, esetenként kockázatot is vállalva dolgoznak. Meggyőződésem sze­rint nyer a mezőgazdaság, javulni fog az.ellátás és szolgáltatás, ru­galmasabb, az újat jobban szív­ügyének tekintő kereskedelem alakul ki. Csabai István A KÖZVÉLEMÉNY ELÍTÉLI Szigorúbb belső ellenőrzést! TÖBB mint 19 és fél ezren kö­vettek el 1981-ben lopást és betö­réses lopást. De csaknem négy­ezer azok száma is, akik ellen az elmúlt évben a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett sikkasz­tás vagy csalás miatt emeltek vá­dat. Ók azok, akik „összetévesz­tik” a köztulajdont saját, szemé­lyi tulajdonukkal.! Pontosan fogal­mazva: saját zsebükbe'teszik azt. aminek a közös kasszában van a helye. Mint például az a boltve­zető — a legfőbb ügyész legutóbbi tájékoztatójából idézve az esetet —, aki nem létező árucikkek „el­adásából”, továbbá árdrágításból, sikkasztásból és egyéb, mindezek­kel összefüggő bűncselekmények­ből több millió forint értéket ha­rácsolt össze. Mások — a Pénz- ügyminisztériuip vizsgálata sze­rint — papíron igazoltak el nem végzett munkákat, s gyorsan fel­vették érte a pénzt. Nemegyszer előfordul az is, hogy vállalati vagy szövetkezeti vezető nevetségesen olcsón vásárolja meg szolgálati la­kását. A példákat még lehetne so­rolni ... KORÁNTSEM azért, mintha ez lenne a jellemző. Mint ahogy azt a legfőbb ügyész megállapította: „a gazdasági egységeket irányító vezetők döntő többsége magas er­kölcsi felelősséggel végzi munká­ját. A teljességhez azonban hoz­zátartozik. hogy akadtak olyanok is, akik különböző bűncselekmé­nyeket követtek el”. Az ember természete pedig olyan, hogy a jót, a becsületest magától értetődőnek tekinti, tudomásul veszi, de szinte szót sem ejt róla — a rosszat, az erkölcstelent, a felelőtlent pedig nemcsak észreveszi, de sokszor ok nélkül fel is nagyítja. Közvéleményünk mélységesen elítéli a közvagyon dézsmálóit. Ez nem amolyan légből kapott meg­állapítás: alátámasztja a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottságnak nemrég a kormány által tárgyalt és. elfogadott jelentése is. Ez töb­bek között megállapítja: „Növek­szik a' KNEB-hez közvetlenül in­tézett lakosság) beadványok szá­ma ... A bejelentések néhány cső. portjánál a .hangvétel változása is megfigyelhető. Élesebben, türel­metlenebbül vetik fel a szervezet­lenséget, a hanyagságot, a közéleti tisztaságot sértő jelenségeket.” JOGGAL KÉRDEZHETI erre bárki: hát nincsenek, megfelelő jogszabályok, amelyek meggátol­ják a felsoroltakhoz hasonló ügy­ieteket? Természetesen vannak, s nem is új rendelkezések meghoza. talára van szükség, hanem — min­denekelőtt — a meglevők megtar­tására és mégtartatására. Mi taga­dás, manapság gyakori, hogy egyes | közvagyon elleni bűncselekmé­nyeket éppen az összefonódás se­gíti elő. Az idézett boltvezető csak úgy tudta „játszani kisded játé­kait”, hogy a munkáját kontrollál­ni hivatott leltárellenőr jókora összegű készpénzt és nagy meny- nyiségű árucikket kapott tőle. SZEMET SZŰR a helyenként még most is dívó nagy eszem- iszom. íratlan szabály, hogy nem illik megkérdezni, ugyan kinek a számláját terheli a roskadásig ra­kott fehér asztal, meg az a sok minden, ami „csak úgy” bekerült a vendégek kocsijának csomagtar­tójába. Mint ahogyan illetlen kí­váncsiság volna az is, ha érdek­lődne valaki: milyen számlát ter­hel a vendégeskedéshez igénybe vett gépkocsi. Az ilyesmit elsősorban ,a válla­latok belső ellenőreinek, a szövet­kezeti felügyelő bizottságoknak kell észreVenniük. A legfőbb ügyész mindenesetre okkal utalt az ellenőrzés hiányosságaira: „Csak elvétve fordult elő, hogy a büntetőeljárás a- belső ellenőrzés vagy más- ellenőrzésre hivatott Szervek vizsgálata és feljelentése alapján indult meg ... Azokban az ügyekben, amelyekben az el­lenőrzésnek szerepe lehetett volna, majdnem minden esetben kimu­tatható volt az ellenőrzés hiá­nyossága, késedelmessége, sőt nemegyszer teljes hiánya is.” JOGSZABÁLY, ellenőrzési, el­számoltatási lehetőség tehát van. „Csupán” élni kell vele. Mégpe­dig a belső ellenőrnek, hivatali fö­löttesnek, pénzügyi szakértőnek vagy bármilyen néven nevezett, ellenőrzésre hivatott személynek. . V. E. Tízéves a módosított alkotmány ALKOTMÁNY: a törvények törvénye. A legfontosabbakat rögzíti; az alapokat, ezért alaptörvénynek is mőndják. Minden állam­polgárra egyformán kötelező, s csupán az or­szággyűlés változtathatja meg. Ma erre emlékezünk: 1972. április 19-én ik­tatta törvénybe az országgyűlés a módosított alkotmányt, amely az 1949. évi XX. törvény helyébe lépett. „í. Magyarország: népköztársaság. 2. (1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam. (2) A Magyar Népköztársaságban min­den hatalom a dolgozó népé.” — Az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány elfogadása' történelmi jelentőségű vívmány volt, amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, s a nemzet programjaként tör­vénybe foglalta az embernek ember általi ki­zsákmányolásától mentes társadalom, a szo­cializmus felépítését — mondotta a törvény- javaslat vitájában Kádár János, a Magyal' Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára. MI IS VOLT az 1972-es alkotmánymódosí­tás lényege? Alaptörvényünk ekkor állapí­totta meg, hogy hazánk szocialista állam, amelyben már csak egymással szövetséges osztályok, -vannak, s hogy a vezető osztály a munkásosztály; a társadalom vezető ereje pedig a. munkásosztály marxista—leninista pártja. Korom Mihály, akkori igazságügy-miniszter £■. szavai ma, tíz év után is érvényesek: „A mi alkotmányunk olyan törvény, amely magában foglalja a nép munkájának, erőfe- S szítéseinek kézzelfogható tartalmát, mind­annyiunk érdekében, a dolgozó ember , javára és boldogulására. Ezért a jól végzett munka tudatával emlékezhetünk vissza mindarra, ;/-j amit a társadalom forradalmi átalakításában eddig tettünk, és emelt fővel adhatunk szá- Ml mot arról, hogy alkotmányos elveinket meg­tartottuk,” Szőlő-, gyümölcstelepítés • A keceli szakszövetkezetben Lajkó Imre válogatja és viszi haza a szőlővesszőket, amelyeket a gyökereztetés után hoz ívissza. • A termesztő edényeket az ültetés előtt földkeverékkel töltik. Ide kerülnek a Bianka, a Cabernet kiónok, a Zalagyöngye, valamint csemegeszőlő­fajták. A Kecskemét-szikrai Állami • A Borbási Faiskola Szolnoki úti telepén éppen sárgahúsú ko­rai őszibarackot válogat Cseh Szakáll Mihály, akinek Hetény- egyháza szarkási részén 200 négyszögöl gyümölcsöse van. Gazdaság kutató-fejlesztő állo­másán az oltványok eredését el­lenőrzi Budaker Pál állomásve­zető és Farkas Mihály technikus. • A kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezetben tavaly húsz hek­táron, idén ugyanekkora területen telepítenek vírusmentes szilvát. Távlati terv: ezt az ütemezést addig folytatják, amíg százhektáros nem lesz a szilvásuk. «L-, • Hetényégyházán ősszel alakult meg az Egyetértés Szakszövetkezetszervezésével a szőlőtelepitő és ter­melő szakcsoport. A Közép-magyarországi Pincegazdasággal együttműködve évente 30—30 hektárt ösz- szesen 200 hektárt telepítenek, (Tóith Sándor felvételei) • A keceli Szőlőfürt Szakszövet­kezetben a magas törzsű szapo. rítóanyagot, amelyet fóliasátor­ban nevelnek, két vagy több éves tőkék pótlására használják. Beszélgetés dr. Kárpáti Józseffel, az AGROTEK vezérigazgatójával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents