Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-02 / 78. szám

1982. április 2. • PETŐFI NÉPE • S

Igazodik az új igényekhez az Állami Biztosító

Beszélgetés Szabó Lajos megyei igazgatóval

Egész társadalmi életünket átszövi ma már a vagyon- és és életbiztosítás rendszere. Egy-egy gazdasági szervezet a termelésre, eszközei védelmére, a lakosság pedig személyi és vagyoni kárai megtérítésére köt biztosítást. Alig van (izem, intézmény, család az országban, amely ne állna kapcsolatban az Állami Biztosítóval. Vajon hogyan van ez Bács-Kis- kun megyében? -*■ Erről beszélgettem Szabó Lajossal, az Állami Biztosító megyei igazgatójával.

— Növekedett-e az érdeklődés a lakosság körében a különböző biztosítási formák iránt?

— Igen, méghozzá jelentősen. Egy év alatt 15 ezer új biztosítást kötöttünk, ami csaknem 30 millió forinttal emelte díjbevételünket. Ezzel a vagyon- és személybiztosítások száma a me- gyében meghaladta a 380 ezret.

Az új, az igényeknek jobban megfelelő biztosítások díjai magasabbak, ezzel együtt azonban emelkednek a kártérítési ösz- szegek is. Itt szeretném elmondani, hogy amikor intézményünk valakivel szerződést köt, egyben a díj ellenében kockázatot is vállal.

— Egyébként egyre népszerűbbé válnak az új —, 13 változatban kidolgozott — egyéni élet- biztosítási formák, amelyekre eddig több mint hatezren tértek át. A lakosság ugyanis felismerte azt, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatásainkon túl, a biztosítás a takarékosságot is jól szolgálja, miután a kártérítés ösz- szege — mint például a nyugdíj —, évente 2 százalékkal emelkedik. Különösen sokan tértek át a 80 forintos CSÉB-biztosításra, amely lényegesen többet nyújt, mint a CSÉB-család többi tagja.

— Jól bevált a külföldre utazók betegségbiztosítása is, amit szinte minden turista igénybe vett. Több mint tízezren kötöttek új, korszerű lakásbiztosítást, mert téríti mindazokat a károkat, am.i manapság egy modernül felszerelt, illetve berendezett lakásban előfordulhat.

— Az Állami Biztosító tehát igyekszik követni gazdasági és tátsadalmi életünk változásait. Ezzel kapcsolatban, milyen új biztosítási formák bevezetését tervezik?

— Fejlesztési ^szándékaink valóban összefüggnek a lakosság

gazdasági jellegű tevékenységével is. Űj feladatot jelent számunkra a kisüzemi és kisegítő termelés biztonságának előmozdítása, ami ma már igényként merül fel. Ezért már meg is kezdtük a szocialista gazdálkodó szervek keretében működő magánvállalkozók, valamint az egyéni tőkével induló kisvállalkozók úgynevezett kisipari vagyonbiztosítási szerződéseinek határozatlan időre való megkötését. A magán- vállalkozók építési, szerelési és üzemszüneti biztosításra szerződhetnek, építőközösségek és kisiparosok vehetik igénybe. A biztosítás kiterjed minden olyan káreseményre, ami az építés ideje alatt következik be, ideértve a baleseteket is.

— Természetesen az Állami Biztosító az egyéni és a csoportos életbiztosítás továbbfejlesztésén is dolgozik. Nem csupán az újabb kockázatok vállalására gondolok, hanem az ügyintézési, a kárrendezési munka javítására is. Ügyfeleinket igyekszünk az utazástól megkímélni, ezért kirendeltségeink hatáskörét bővítjük. Szorosabbá tesszük együttműködésünket a takarékszövetkezetekkel, s a jövőben nemcsak a díjak beszedésével, hanem a károk kifizetésével is foglalkoznak majd. Ügyvitelünk gépi feldolgozására szerződést kötöttünk a SZÜV kecskeméti számítóközpontjával. Ezzel is gyorsítani kívánjuk ügyfélszolgálatunkat. A kalocsai fiókunknál általános brvosszakér- tőt alkalmazunk ügyfeleink egészségkárosodásának megállapítására. Ez a jövőben kiskőrösi fiókunknál is ellátja majd ezt a feladatot. Megyei igazgatóságunknál szombati napokon is tartunk ügyfélszolgálatot.

— Bács-Kiskun az ország legnagyobb mezőgazdasági megyéje. Tavaly ismét nagy területeken pusztított a fagy, a jég és sok más elemi kár is történt. Kérem mondja el milyen összegű károkat fizettek ki?

— A megye mezőgazdasági nagyüzemei 327 millió forint biztosítási díjat fizettek be. Szakértőink 86 ezer hektár biztosított területen állapítottak meg növénykárt. Erre minden . eddiginél nagyobb összeget, 609 millió forintot fizettünk ki. Egyébként a növénybiztosítás részünkre tartósan ráfizetéses, 1976 óta 552 millió' forinttal több kártérítést fizettünk ki, mint amennyi díjat beszedtünk.

— Az utóbbi években bekövetkezett elemi károk melleit mi az oka annak, hogy a növény- biztosítás nem öneltartó, vagyis az Állami Biztosító részére ráfizetéses?

— Az új nagyüzemi növény- biztosítás jellemzője, hogy tavaszi fagykár esetén a szőlő- és gyümölcsültetvényeknél termésgarancia jellegűvé alakul sít. Olyan károkat is térítünk, amiért díjat nem számolunk — mint a téli fagy, a szárazság, a termésbetakarítás hiányosságai. — Ezeket nem tudjuk a szerződésben vállalt károktól elkülöníteni, ezért kifizetjük.

— A képhez hozzátartozik azonban az is, hogy míg az országban a nagyüzemek többsége köt növénybiztosítást, a megyében rosszabb az arány. Tavaly például az ország termelőszövetkezeteinek 93 százaléka biztosított, Bács-Kiskunban csak 81 százalékuk szerződött velünk. Azoknak a gazdaságoknak, amelyek nem biztosítanak, az a legfőbb kifogásuk, hogy a kártérítés alapjául szolgáló hároméves átlagterméshozam nem felel meg igényeiknek. Akadnak olyan mezőgazdasági nagyüzemek is, amelyeknek gazdálkodási nehézségeik miatt gondot okoz a biztosítási díj kifizetése, mások pedig kockáztatnak — mpndván „hátha nem lesz kár és akkor a díjat megtakaríthatjuk”.

— Van abban igazság, amit a gazdaságok vezetői problémaként vetnek fel a növénybiztosítással kapcsolatban. Mit szándékoznak tenni, ezek* megoldására?

— Tudjuk, hogy a gondok megoldása csakis egyetértésben történhet. Észrevételeik egy része még elemzés alatt áll, néhány vonatkozásban pedig máris történt módosítás, beigazolódott például, hogy a díjkedvezmény csakis a károk függvénye lehet. Gondolom igazságos, és nem csekély az a 40 százalékos díjcsökkentés, amit az alacsony kártérítést kapó gazdaságoknak adtunk. Viszont a biztosítási díjat tartósan meghaladó kártérítésben részesülők 10 százalékos díjemelésére is szükség volt, A differenciált igények kielégítését nem csupán módosításokkal akarjuk megvalósítani, hanem újabb lehetőségek megteremtésével is, mint például az üvegház-biztosítás. Az egyedi igényekről sem feledkezünk meg, ilyen a rostkender-, a napraforgó- viharkár-kiegészítő, valamint a szakcsoportok, a részesművelők biztosítása.

— Röviden szólni szeretnék még a mezőgazdasági nagyüzemek másik fő ágazatáról, az állattartásról. A gazdaságok erre 67 millió forint biztosítási díjat fizettek be, amelynek 84 százalékát adtuk ki kártérítésekre. Az állategészségügyi helyzet jó a megyében. A vágóállatoknál, a zárt rendszerű sertéstelepeknél, s azoknál a gazdaságoknál, amelyek a hízóállatokat úgy vásárolják meg, már gondok vannak, nagy az elhullás, így a kártérítés is.

— Értesüléseim szerint a megyében is telepítenek majd jégelhárítási rendszert, amelyet részben az Állami Biztosító finanszíroz. Milyen jelentőséget tulajdonít ennek?

— A rendszernek igen nagy szerepe lesz a növénytermelés biztonságának növelésében. Biztosítási szempontból — ismerve a Baranya megyei tapasztalatokat —. a jégelhárító rakéták által védett területeken a jégkárok nagyarányú csökkenésével számolunk. Sajnos továbbra is- veszélyeztetik majd a növénytermesztést a téli, a tavaszi fagyok és egyéb elemi károk —. mondta befejezésül Szabó Lajos.

Nagy Ottó

AUTÓT, LOVAT, BARÁTNŐT NYERT A KÁRTYÁN

Fakir tündöklése és bukása

Hazardőrök, hamiskártyások ügyében fejezte be a vizsgálatot a Kecskeméti Városi és Járási Rendőrkapitányság. A nyomozati anyagot hat gyanúsított elleni vádemelési javaslattal hamarosan átadják az ügyészségnek.

Jól szituált bennfentesek körében sokáig tartotta magát a hír: bizonyos személyek Kecskeméten, de olykor máshová kirándulva is, rendszeresen 10 és 100 ezer forintokban, sőt komoly vagyontárgyakban kártyáznak. A tiltott szerencsejátékot folytatók lefülelésén fáradozó nyomozók dolgát nehezítette, hogy tanúk nélkül, a nyilvánosság kizárásával zajlottak a négyszemélyes fájer- és a páros makaópartik.

Szinte minden értesülésben előfordult a Fakir gúnynév, mely Kónya István 35 éves, kecskeméti lakos toll- és bőrkereskedőt takarta. Kónya 1981. márciusáig, fegyelmivel történt elbocsátásáig az Aranyhomok Szálloda és Étterem londínerje- és bárportásaként szerzett kétes értékű hírnevet, és tekintélyt, és keresett saját bevallása szerint havi 25— 30 ezer forintot. 1981. októberében kapott iparengedélyt, ez azonban csak alibi volt: el tűdül intézni, hogy az UNIVER ÁFÉSZ) szel szembeni szerződéses kötelezettségét helyette más „szakmabeliek” teljesítsék, A kártyapartnerek: kisiparosok és -kereskedők, koqsmárosok, taxisok, boltvezetők.

Hol kártyáztak ? Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Tiszakécske, Szolnok és Törökszentmiklós gépkocsiparkolóiban, félreeső utcáin, terein. Személyautók utas. tere, esetenként egy-egy magánlakás és -műhely bizonyult alkalmasnak egymás kifosztására.

Fakir nem babra játszott. Legtöbbször ő kezdeményezett, szervezte, vagy szerveztette a találkozókat — ez már önmagában is büntetendő cselekedet —, s határozta, illetve emelte meg a téteket. Csak a fordulónkénti beugró 100—500 forint volt. a ráhí- vás ennek duplája, a viszontli- cit szintén. Megesett — nem is ritkán —, hogy negyvenezer forint hevert az asztal közepén, a

„kasszában”. A bontatlan paklit —, amit előbb valószínűleg „megdolgozott” — mindig ő vitte. Hogy csalt volna, arra vonatkozóan bizonyíték nincs, ám ismerősei közül többen állítják: cinkelte, reszelte a lapokat, sőt az ujjait is. Mindenesetre némi gya~ nút keltett, amikor egymás után, gyakran számolatlanul dobálta ki a zöld fájerokat és söpörte be a pénzt. Nehéz felbecsülni a teljes zsákmányt, de a nyomozók szerint egy év alatt félmillió forint készpénzt és jó pár milliónak megfelelő aranytárgyat szedett össze; utóbbinak máig sem akadtak nyomára. Az ékszernek, aranynak valósággal bolondja volt, de elfogadott — leginkább zálogba — autót, képet, bundát is, ' melyek ellenértékét aztán ugyancsak elnyerte áldozataitól.

Az egyik kecskeméti kiskereskedőnek kb. 300 ezer forint kész- pénzébe és 100—150 ezer forint értékű családi ékszerébe került átkos szenvedélye, no és a „véletlen”, mely Fakir útjába sodorta. Egy tsz-tagot kocsijától és lovaitól, plusz 50 ezer forintjától szabadította meg a profi zsu- gás. Egy másik, kétes foglalkozású fiatalember 25 ezer forintért mondott le barátnőjéről; az összeget nem sokkal utána Fa- kírral szemben el is bukta. A „kisebb” 20, 30, 50 ezres .tételeleket felsorolni is hosszadalmas lenne.

Mit mondjunk? Mélyen elgondolkodtató e szánalmas — mert felelőtlenül, kíméletlen nyereségvágyból hazardírozó — figurák életvitele, szórakozása. Miként az is, milyen sok manapság a könnyen, munka nélkül szerzett, éppen ezért kevésbé megbecsült jövedelem. Száműz-, ni az ilyen mentalitást, útját állni az efféle szándékoknak, törekvéseknek, megelőzni a hasonló bűncselekményeket — ehhez csupán a rendőrség ébersége kevés, és meg is haladja lehetőségeit. Fakir, alias Kónya István két hónapja előzetes letartóztatásban, öt társa szabadlábon várja a bírósági tárgyalást. Az ítélethirdetésre még visszatérünk.

(kutas!) •

Amanda Lear Budapesten

Rendkívüli érdeklődés kísérte szerdán a Budapest ISportcsar- nokban megrendezett magyar—ffrancia tv-showt, Az est fő szá. ma természetesen a diszkózene koronázatlan királynőjének kikiáltott Amanda Lear fellépése volt, de nagy sikert' aratott a filmszínészből énekessé léit Büsy, és a színes bőrű Vivien Leigh is. A hazai .könnyűzenét Zorán) Zalatnay Sarolta, a Neo_ ton és a Solaris, együttes képvisfelte. (Csütörtökön este egyéb, ként másik két Wriekar, az Qjhéga és a Korái, valamint Kovács Kati szerepelt á kamarák előtt.) A francia televízióban április 25-én sugározzák' ár mintegy két és fél órás műsort, melyben üdülőhelyéinkrcji, idegenforgalmi nevezetességeinkről és sportrendezvényeirfkrőr is láthatnak filmbetéteket a nézők. A magyar tévében még bizonytalan a vetítés időpontja; valószínűleg több részletben kerül majd képernyőre.

(FarKSs Tibor Jel vétele)

KECSKEMÉT A PÉLDA

Erdei Ferenc, a népművelő

Az író, tudós, politikus, gazdaságszervező Erdei Ferenc életműve a közművelődés szempontjából is értékes, tanulságokban, útmutatásokban gazdag. Már a makói paraszttársadalomról írt híres munkájában a „látó emberektől” várta a közösség sorsának jobbra fordulását. Az észle- letes termeléstől remélte a magyar mezőgazdaság akkori kínzó gondjainak enyhülését. Nyugat- európai útjain tapasztalhatta: a műveltségi színvonal a produktivitás egyik meghatározója. Nagyabb demokráciához, életképesebb közösségekhez több kultúra, több ismeret, több fogékonyság szükséges. Említett tanulmányában keserűen állapította meg: a parasztság és a lakosság alig- alig igényli az igazi művészetet. Magyar nótákon, amerikai filmeken, bugyuta operetteken rongálja ízlését.

Csak a magyar valóságból kinőtt, az adott tájból kivirágzott, az életet szolgáló, gyarapító, a gondolkodást tágító kultúrában hitt. Egészen fiatalon megtanulta: a legígéretesebb eszmék, a legbiztatóbb tervek realizálásához kezdeményező, kitartó, a jövő fejlődésirányát felismerő emberek szükségesek.

Kecskemétet nemcsak a bugaci gyönyörűségek, a hajnali piac ámulásai, a táj zsongító szépségei, a másutt sanyargóknál jobban élő parasztjai miatt tekintette „reménységes és üdítő városnak”. Véleményét — ne áltassuk magunkat — a Futóhomok megírásának az időpontja is befolyásolta. számunkra kedvezően. 1930-ban országra szóló ünnepségek keretében avatták föl a Katona-síremléket, Kodály személyesen fejezte ki elismerését a gyermekkórusait hitelesen megszólaltató iskolai énekkaroknak, a Városi Zeneiskola, majd a Városi Dalárda páratlan .ősbemutatóinak dicsőségét zengte az egész magyar sajtó, Németh László már itt nyomatta műveit, a Hírős Hét kulturális eseményei művelődés- történeti jelentőségűvé váltak.

Szigetként emelkedik ki az 1930-as évek első fele a mostani megyeszékhely kulturális életében. Ekkor, csak ekkor írhatta meggyőződéssel és tisztelettel: „A város szellemi kultúrája is különös ékessége a vidéki magyar kultúréletnek. A Katona József Társaság nem vidéki önképzőkör, hanem európai színvonalú .emberfők’ társasága ... állandó érintkezésben van a modern magyar irodalom és tudomány legjobbjaival.”

A változást, a változtatást szorgalmazó Erdei közös munkában ismerte meg a helyi kulturális élet igazi tényezőit.

Szabó Kálmán múzeumigazgató barátja a középkori magyar falvak, a szőlő- és gyümölcstermesztés helyi sajátosságainak jeles kutatója bizonyos értelemben Katona Józsefre emlékeztette. Arra a városi vezetőre, aki országos szérűkön járatos, aki tisztában van munkásságának jelentőségével, de a kétkeziekkel közösségben él. Természetes számára az a kecskeméti létforma, amelyben a legjobbak „eke, pöröly, könyv” közt osztották meg idejüket, vagyis teljes emberi életet éltek.

A híres néprajzkutató-múze- umigazgató végső búcsúztatásakor is megpróbálta megfejteni a Katona-titkot. „Előttem mindig rejtélyesnek tűnt a nagy kecskeméti géniusz, Katona József pályád ja. 'Hogy .micsoda test és lélek szülte, micsoda emberi életpálya termette Tiborc panaszát és a Bánkban gyilkoló elkeseredést, azt én semmiféle irodalomtörté- nelti közleményből nem ismertem meg a maga élő mivoltában. Szabó Kálmán... megelevenítő rá- érzései lebbenteltték fel előttem a titkot. Kora és osztálya formái közé zárt ember volt Katona József, a kecskeméti tanácsbeli cívis úr, aki egy nagy ifjúi kaland égető bélyegével a szívében, titkos belső életet élt...”

Mondanunk sem kell talán: Tóth Lászlóval is összehozták a közös ügyek, mint erről elgondolkoztató elemzéssel beszámolt a — Veres Péter szép szavaival

— „szívem szerinti értelmiségi” síremlékének avatásakor.

Része van a megyeszékhely húsz év előtti kulturális felemelkedésében. Állásfoglalásainak, megnyilvánulásainak is köszönhető, hogy a közművelődést huszadrangú teendőként kezelő tényezők szemléletük megváltoztatására kényszerültek. A helyi hagyományok elemző feltárására, őszinte valóságfeltárásra hosszú idő után először vállalkozó Aranyhomok antológia végül is kedvező, továbbfolytatásra ösztönző minősítésében sokat nyomott atban Erdei gesztusa: több vidé.'-i városba elküldte az 1962. decemoerében megjelent kiadványt, azzal a megjegyzéssel, valahogy így képzelem. A Kecskemét jeleseit is postáztatta szívének kedves helyekre.

Szükség esetén bizalommal fordulhattak hozzá azok a népművelők, muzsikusok, akik Katona, Kodály munkásságának méltóbb megbecsülését kívánták. Sajnos — mint azt a megyei párt- bizottság később megállapította

— az akkori városvezetés háttérbe szorította az elemi kulturális érdekeket is. Félő volt: a pénztelenségbe, a „minek a” közönybe fúl az az elgondolás, amely szerint egynapos kecskeméti látogatásra kellene hívni a Budapesten ülésező Nemzetközi Népzenei Tanácsot. Tekintsék meg a Tanár Úr szülővárosában működő híres ének-zenei iskolát, ismerkedjenek meg a magyar vidékkel.

A házigazda, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkára első szóra segített. Kifejezetten örült a javaslatnák, mert nem értett egyet a főváros-központú gondolkodással. Vendégeink a szép magyar tájak láttán alkothatnak igazi képet hazánkról, a magyar folklór, a népélet csak vidéken, a maga természetes környezetében érzékelhető hitelesen; így indokolta a közreműködés vállalását.

A nagytekintélyű testület nem kevésbé tekintélyes irányítójának javaslatára, kérésére természetesen fogadta Kodály szülővárosa az öt földrészről Magyarországra érkezett száznál több tudóst, zeneművészt. Elragadtatással számoltak be a látottakról, hallottakról. A köncsögi nagyréten nemcsak a magyar kertkultúráról beszéltek felsőfokon, hanem a kalocsai pin- gáló ass.zonyok, az érsekcsanádi táncosok, a környékbeli citerások színpompás népi bemutatójáról, Ott, ezekben a percekben, ezekben a csodálatos pillanatokban, Kodály Zoltán társaságában csírázott ki valójában a kecskeméti népzenei és — csak félig-meddig megvalósított — folklórtalálkozók gondolata. Heltai Nándor

Ismét a gázüzemű gépkocsikról

Lapunk február 18-i számában már szóvá tettük, hogy a megye közútjain feltűntek a propán-butángázt használó vagy vegyes üzemeltetésű gépkocsik. Akkor jeleztük: nálunk ez tilos, aki ilyen gépkocsival közlekedik, az kettős szabálysértést követ el, járművét kivonják a forgalomból, azaz új műszaki vizsgára kötelezik. Úgy tűnik, ezt a figyelmeztetést sokan nem vették komolyan, mert újabb és újabb gázmeghajtású személygépkocsi-tulajdpnost büntettek meg közlekedési szabálysértésért, illetve szereltették ki autójukból a bérén, dezést. Ezek közül néhányan azzal érveltek, hogy a külföldről — főként Jugoszláviából — behozott propán-butángáz átalakító szerkezetért borsos árat és vámot fizettek, és a határolj a vámőrök ezt nem kifogásolták.

A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságától szerzett információ szerint a személygépkocsiban használatos gázüzemű berendezés behozatala legális, de vámköteles. Még egyszerűbben: nem szerepel a tilalmi listán, s egy komplett berendezésért — palackért, karburátorért, szelepekért, csőrendszerért, átkapcsolóért -r fizetendő vám 1600 forint. A gépkocsi átalakításához azonban a vámcédula — mint arról korábban is írtunk — nem elég, ehhez a KPM Autófelügyelet engedélye is szükséges.

A személygépkocsi benzinről gázüzeműre, illetve vegyes üzeműre való átalakításához nem adnak sem előzetes, sem végleges engedélyt. Ezt közölték velünk a KPM Autófelügyeleténél; sőt ha ilyen gépkocsi üzemeltetéséről tudomást szereznek, soron kívül berendelik a tulajdonost járművével együtt, a berendezést kiszereltetik, a járművet új műszaki vizsgára utasítják.

Lépjünk tovább. Azok, akik legálisan — esetleg becsempészve — — jutottak a gázüzemű szerkezethez, s megpróbálják kijátszani az ellenőrzőket, s azt beszerelik járművükbe és úgy közlekednek, vállalják a következményeket. Tegyük hozzá, nem éri meg. A közlekedési szabálysértésért kifizetett bírság, az új műszaki vizsga; és a borsos áron. beszerzett szerkezet szemétre dobása — amelynek értéke mintegy 15 ezer forint —, több mint féléves nyugodt autózást tesz lehetővé benzinnel. Érdemes gondolkodni: megéri-e az átalakítás, a a kockázat, az ellenőrzéstől való rettegés; az „olcsóbb” üzemeltetést? Szerintünk nem, de a közmondás is arra utal: más kárán tanul az okos... '' ) _s _r