Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1982. április 2. AZ ANYAG NEM VÉSZ EL — DE MIVÉ ALAKUL? Ezüstből évente ötszáz kilogramm Licencek vásárlására alapozta stratégiáját a Ganz Villamossági Művek, ami az előző tervidőszakokban tükröződött a bajai készülékgyárának termékkínálatában. Ma is Svájcban'kifejlesztett vasúti készülékeket és biztonsági berendezéseket állít elő a megyei üzem. A felvonóvezérlői szintén nyugati eredetűek. A VI. ötéves tervben ezek maradnak a főbb termékcsoportjai, a volumenüknél fogva jelentős házi vízellátók készítését ez év második felében átadják más cégnek. A termelés anyagigénye szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy egyedi, illetve kis- és középsorozatú gyártmányok kerülnek ki a GVM-egységből. Láda és burgonyaszirom Pálmonostoráról Tízezerféle anyagból Évente mintegy 45—50 ezer féle saját készítésű, illetve külső forrásból származó alkatrészt építenek be a villamos készülékekbe. A szükséges anyagféleségek száma tízezerre rúg. A kohászati termékek közül ezerféle minőségben és formában használnak föl vas, vörös- és sárgaréz huzalokat, lemezeket, idomokat, s alumíniumöntvényeket. A háttéripar fejletlensége arra kényszeríti a gyárat, hogy az alkatrész-előállításban önellátásra törekedjen. Ezért rendeztek be alumínium- öntödét, s készülnek föl a színesfémek öntésére Is. A hőre lágyuló és kemértyedő műanyagok megmunkálása jelenleg már szintén helyben történik. A termékekhez igen nagy mennyir=gben van szükség híradástechnikai és gyengeáramú elektromosipari anyagokra, alkatrészekre: diódákra, potenciométerekre. ellenállásokra, mágneskapcsolókra. Az ezertonnás vasszükséglet mellett kicsinek tűnhet az elektromos érintkezők, lapkák, szegecsek formájában évente felhasznált 500 kilogramm ezüst. Azonban tudni kell, hogy 1981-ben 16 ezer forint volt a nemesfém — félkésztermék — kilója. (A világpiaci árrobbanások időszakában dolgoztak 40 ezer forintos ezüstből is.) Az alumíniumöntvényeket 80—100 forintos kilogrammonkénti áron tervezik az idén előteremteni. Három éve ez az alapanyag csak 24 forintba került. A bronzanyagok kilónkénti ára várhatóan 150—180, a vörösrézé 110—120 forint lesz 1982-ben. Az anyaggazdálkodást nem kis mértékben befolyásoló szempont: a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára zömmel olyan cikkeket bocsát ki, amelyek élet- és vagyonbiztonságot garantálnak a síneken történő közlekedésben. Ezért a konstruktőrök által előírt minőségektől mindennemű eltérés veszélyes volna. — Nehéz dolgunk van — hallottam Buda László anyaggazdálkodási osztályvezetőtől. — A beszerzés rögös útjaira célozva néha síró-könyörgő gépezetnek nevezzük magunkat. A készletgazdálkodást befolyásoló helyi, és egyben országos problémák közül csak néhányat említenék. A termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok csak 90—180 napos előrendelés alapján tudnak szállítani. A háttériparunk olyan, hogy egy-egy pontos, a minőségi követelményeknek megfelelni képes kooperációs' partnert találni szinte lehetetlen. Mivel nem vagyunk exportorientált gyár, sokszor „lekezelnek” bennünket az alapanyaggyártó cégek. Gondjainkat enyhíti, hogy megrendelőink: a MÁV, a Ganz- MÁVAG és a Budapesti Közlekedési Vállalat megbízható partnerek. Minden évben előre megmondják, mit várnak tőlünk. Ez jó még akkor is, ha a konkrét elképzeléseiket olykor csak későn ismerhetjük meg. Anyagot úgy tudunk időben beszerezni, hogy a szóba jöhető termékek közül egy átlagtípussal kalkulálunk, s így a gyártást megelőzően már csak kiegészítésre van szükség. Valamelyest az is könnyít a helyzetünkön, hogy tavaly létrehoztak Baján egy FERROGLO- B US-telepet. Egyelőre csak tömegigényeket kielégítő vasanyagokat. forgalmaz, nem olyan speciálisakat, amilyenekre nekünk szükségünk van. A jövőben reméljük, sikerül majd jól együttműködnünk. Hazai helyett import Az osztályvezető mutatott egy körlevelet, amelyben a Csepeli Fémmű tudatja ügyfeleivel, hogy 1982-től húzott . bronzrudak és* huzalok, valamint sárgaréz rudak szállítását nem vállalja, mert a gyártásukat megszünteti; Hogy leadta volna valamely más üzemnek e cikkek előállítását, arról nem beszél az írás. — így aztán kénytelenek voltunk a hazai helyett tőkés, importot rendelni — mondta az osztályvezető. — Sajnos, a gyors reagálásunk ellenére, nem biztos, hogy időben rendelkezésünkre áll majd a 11 tonna bronz, és a 1,5 tonna sárgaréz. Magasabb áron kell vásárolnunk, arról nem is beszélve, hogy ez a kényszer- megoldás ellentétes a népgazdasági törekvésekkel. A GVM bajai üzemében felhasznált híradástechnikai és elektromosipari anyagok jó része szintén importból származik. Az itthonival való helyettesítés vagy azért lehetetlen, mert a határon belül nem gyártják a szükséges árukat, vagy azért, mert azok nem felelnek meg a szabványnak. Olykor a megrendelő konstruktőrei írják elő, hogy csak importanyagokat építhetnek be. Történt sikertelen helyettesítési kísérlet is. Korábban egyes nyugati diódákat, tranzisztorokat próbáltak magyarral pótolni, de túl sok volt köztük a selejt, szakítani kellett az itthoni partner, rel. A licencátadók is rajta tartják a szemüket a nevükkel eladott termékeken, s ez szintén kötöttséget jelent.- Öntevékeny takarékosság A ráfordításoknak elég jelentős részét teszik ki az anyagköltségek: 38—52 százalékot. ‘ Ezt többféleképpen igyekeznek csökkenteni. — Technológiai módosításokkal — kezdte a felsorolást Dózsa János gyártásfejlesztési osztály- vezető. — Tavaly óta az esztergált alkatrészek egy csoportját hidegen sajtoltakkal helyettesítjük, így kevesebb hulladék keletkezik. A csavarmenet hengerí- téssel való képzése szintén költségkímélő technológia az eszter- gáláshoz képest, ezért vezettük be. A konstrukciós változtatások, a csereszabatos alkatrészek szintén a takarékosságot szolgálják. Közvetlen anyagi érdekeltségük fűződik ehhez? — kérdeztem. — Egyelőre csak öntevékeny takarékoskodásról van szó. Való igaz, hogy sok a tartalékunk ezen a téren, amit személyre szóló anyagi ösztönzéssel jól ki lehetne használni. Tavaly a gyár mintegy 2,8 millió forint értékű anyagot takarított meg. — Az anyagi ösztönzés e formájának bevezetéséhez először pontossá kell tennünk az anyagnormáinkat, hogy egyáltalán mérni lehessen a megtakarítást — vélekedett Ignácz Antal, a gyár nemrégiben kinevezett igazgatója. — Az ezüstöt grammra veszik át a dolgozók, grammra mérjük vissza a hulladékot, de a szigorúbb elszámoltatás feltételeit más anyagok esetében ezután kell megteremtenünk. > A! GVM bajSaiüzeme — a hozzá tartózó l gyulaival. r- 680 millió forintos termelési tervet valósít meg az idén. Fontos feladat a' készletgazdálkodás javítása. A tavalyi 325 millió forintos kronologikus átlagkészletet 315—320 millióra akarják csökkenteni. A cél érdekében szerény prémiumot tűztek ki az ■ anyaggazdálkodás dolgozóinak. Az elfekvő készletek rendszeres értékesítésén kívül lényeges tennivaló a termékek átfutási idejének pontos meghatározása, az anyagok késztermékké történő feldolgozásának gyorsítása. A. Tóth Sándor A pálmonos torai Keleti Fény Termelőszövetkezet vezetősége a múlt év nyarán két melléküzemág létrehozásáról határozott. Kissé szokatlannak tűnt, akikor ez a döntés, hiszen a 7500 hektáros gazdaságban a fennállása óta eltelt évtizedekben csak mezőgazdasági alaptevékenységgel foglalkoztak. Hegedűs Jánossal, a téesz elnökével arról beszélgettünk, hogy a két új melléküzemág beváltotta-e a hozzájuk fűzött reményeket. — Vezetőségünk döntése alapos megfontolás, mondhatnám úgy is, hogy piackutatás után született — hangsúlyozta az elnök —. Köztudomású, hogy a mezőgazdasági termelést mennyire befolyásolja az időjárás, és esetenként hiába tartjuk be a legszigorúbban a technológia előírásait, mégis termeléskiesés történhet. Pénzügyi stabilitásunk biztosítása volt az egyik ok, a másik pedig az, hogy a 'mezőgazdasági szezonmunkákon túl is tudjunk keresetet, foglalkoztatást nyújtani dolgozóinknak. — Elsősorban olyan termékre gondoltunk, amelynek anyagát könnyen elő tudjuk teremteni és hosszú távon megoldott az értékesítése. Így esett választásunk a ládakészítésre. Gátéri üzemegységünkben — jórészt a saját területünkön kitermelt nyárfából — megkezdtük a ládagyártást. A csongrádi Zöldért Vállalat részére a múlt ér végéig 700 ezer forint értékű ilyen göngyöleget szállítottunk. A megrendelő elégedettségét bizonyítja, hogy az idén az év végéig 6 millió forintért 150 ezer almásládát kér tőlünk. Ezt az üzemet a lehetőségekhez mérten fejleszteni kívánjuk. ezért a meglévő igen termelékeny tűzőgép mellé hamarosan újabbat is vásárolunk. Egyébként az üzem 20 dolgozója zömében nő. ők végzik a nagy figyelmet igénylő ládaszegezést. A másik üzemünkben jelenleg tízen dolgoznak. Az . Utasellátó Vállalat megrendelésére burgoOlvasóink bizonyára szívesen veszik majd kezükbe a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában a közeljövőben megjelenő könyvúj- donságokat. Ezek közül ismertetünk' néhányat: Szobanövények föld nélkül A szobanövények vízkultúrás nevelése még kevéssé ismert hazánkban. Günther Kühle, a neves NDK-béli szerző, a hazájában hét kiadást megért sikerkönyvének magyar nyelvű kötetéből nemcsak, hogy megismerhetik az olvasók ennek a termesztésmódnak alapjait, hanem hívei lehetnek a kevesebb munkával kockázatmentesebb növénytartást ígérő eljárásnak, amelyet sikerrel alkalmazhatnak lakásban, balkonon, kertben egyaránt. nyaszirom-alapanyagot, illetve félkész terméket állítanak elő. A vállalat egyébként a burgonyaszirmot korábban importból szerezte be. A múlt évben ez a melléküzemágunk 1 millió forinttal járult hozzá a közös bevételhez, az idén pedig elérik, sőt talán Virágoskert, pihenőkert A könyvesboltokból az utolsó példányokat is elvitték, ezért harmadik, javított kiadásban, ismét megjelenik. a népszerű köriyv, amely nemcsak a virágokról, hanem a kert sok egyéb teendőiről szól. A 472 oldalas kötetben bemutatott virágok változatosságára, szerepük, felhasználásuk módjára, nyílásuk ritmusára ad hasznos tájékoztatást a mű. Szőlőlugas Nem mindegy, hogy hogyan alkítjuk a lugast. Csak akkor lesz szép, csak úgy terem megfelelően, ha már a tőke ültetésétől kezdve szakszerűen kezeljük. Ehhez a múnkához ad segítséget Kriszten meg is haladják a 6 milliót. Elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy később — amikor a fejlesztésihez lesz elegendő anyagi eszközünk — magunk fogjuk sütni.is a vonaton utazók kedvelt - csemegéjét. O. L. Györgynek a Szőlőlugas című, második javított kiadásában rövidesen ismét kapható könyve. Ebben a támberendezés megválasztása, elkészítése, a lugasnevelés, a tőkék felnevelésének "menete, a szőlőfajták különbözői tulajdonságának, az öntözés, tápanyagellátás ismeretanyaga található meg. Idejében szólunk Második, javított kiadásban jelenik meg, és a közeljövőben ismét kapható az Idejében szólunk című kötet. A kertben sokféle növénynek van helye, és valameny- nyi ápolást kíván. A szerzők a kerti munkát hetenkénti sorrendben dolgozták fel. Így naptárszerűen olvashatók az időszerű teendők. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC HÁZUNK TÁJA Városföldi példázat • Igen sokan vásárolnak .facsemetét a Szikrai Állami Gazdaság bor. bási faiskolájának Kecskemét, Szolnoki úti lerakatában. Rügyfakadás előtt a faiskolai lerakatnál Köztudott, hogy a kistermelés szervesen kapcsolódik a mező- gazdasági nagyüzemek munkájához. Bács-Kiskun megyében, de szerte az országban egyre töblb terméket állítanak elő a háztáji, a kisegítő, valamint a magán- gazdaságokban. Megyénk mező- gazdasági termeléséből 41,3 százalékos arányban részesülnek a kistermelők. Mintegy 140 ezer család vesz részt ebben a munkában. Nagy feladat hárul a mezőgazdasági nagyüzemre, hogy biztosítsa a legjobb körülményeket. Meg kéll teremteniük környezetükben a biztonságos, bizalmat kölcsönző légkört. Az utóbbi időben egyre nő azoknak az üzemeknek a száma, amelyek ezt felismerve, létrehozták a kölcsönös érdekeltségen alapuló háztáji ágazatot. .Most induló sorozatunk egy- egy ilyen gazdaságba kalauzol el. Elsőként Tenke Ferenccel, a Városföldi Állami Gazdaság háztáji ágazatvezetpjével beszélgettünk. Az állami gazdaságban dolgozók' számára is biztosítani kell olyan jövedelemszerző lehetőséget, amely a szabad időben elvégzett munkán alapul. Az igények felmérése után tavaly augusztusban szállították ki a vállalkozókhoz az első süldőket. A szerződés . értelmében mintegy 2300-at helyeztek el dolgozóiknál. A gazdaság ingyen' adta a süldőt, amely végig a tulajdonában marad. Minden testsúly-kilogramm gyarapodásra 4 kilogramm tápo't szállítottak, szintén ' ingyen. Ezenkívül a vállalkozó hét forintot kap a ráhizlalt kilogrammonként. Ebben az összegben benne van a munkadíj, és az ólhasználat költsége is. Az első turnus után látható a haszon, hiszen a vállalkozók 500 forint körüli nyereséget könyvelhettek el hízónként. Természetesen a gazdaság is jól jár, hiszen telepeinek egy része — különösen a bugaci — már any nyira elhasználódott,. hogy felújítása nem lenne kifizetődő. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a házi tartású sertéseknél az elhullás aránya alig érte el az 1,5 százalékot. A járulékos költségeket is figyelembe véve a gazdaságnak mintegy 300 forint a hízónkénti haszna. Elsődleges cél azonban nem a haszonszerzés volt. hanem helyhez kötni a dolgozókat, megfelelő többletjövedelemhez juttatni őket. Vannak a vállalkozók között olyanok is, akik nyugdíjasok, illetve gyesen vannak. Az idei évről megtudtuk, hogy 5000 süldőt fognak kihelyezni. Vannak olyan szerződéskötők is, akik pontosan ezért, ólakat is építenek. A gazdaságban a második fő állatfaj a szarvasmarha. 1982. februárjában 82 vemhes hústehenet helyeztek tanyára. Aki tehéntartásra vállalkozott biztosította a gazdaságot, hogy 36 hónapon belül két 180 kilogrammos borját ad vissza. Hasonlóan a sertéshez, a tehén itt is a gazdaság tulajdona, egészen addig amíg a két borját vissza nem kapja, viszont ezután az állat a vállalkozóé lesz, valamint a tejet is szabadon értékesítheti. A Városföldi Állami Gazdaság háztáji ágazata jó példa arra, hogyan kapcsolódhat a kisüzemi pontosság a nagyüzemi biztonsághoz. Ha ilyen marad az időjárás, ,a ház körüli kertek gyümölcsfáin is kipattannak a rügyek. A háti ralevő néhány nap még alkalmas, lehet az ültetésre, ezért megyei szerte nagy a forgalom a faiskolákban, lerakatokban. Az előrelátó kiskerttulaj donpsok ősszel beszerezték a szaporítóanyagot,' és gondoskodtak annak megóvásáról. Aki tavaszra hagyta, Kecskeméten és környékéül a ’Szikrai Állami Gazdaság /borbási faiskolájában, valamint Szolnoki úti, Majkói úji Terakatában, azonkívül az Izsáki úton, az UNIVER ÁFÉSZ, Mezőgazdasági Áruházánál lévő faiskolai lerakatnál a legutóbbi i napokban még kaphatott őszibarack-, szilva-, alma-, köriief'acsemetét. A meggy, a cseresznye, a kajszi szaporítóanyagából viszont már kevesebb volt, jórészt még ősszel elkapkodták a telepíteni szándékozó kdskert- tulajdonosok. Új magyar sertésfajta Következetes genetikai, munkával kinemesítették a magyar lapálysertést, amely megkapta az illetékes bizottságtól a hivatalos fajtaelismerést. A jelenleg 800 tagot számláló állományt tíz gazdaságban tartják. Tekintve, hogy a kocák egy-egy fialáskor 9-10 utódot hoznak a világra viszonylag rövid idő alatt benépesítik a nagyüzemi telepeket. A későbbiekben a kistermelők is tarthatják ezt a lapálysertést. Az új fajtától azt várják, hogy elszaporodásával egységes minőségű — hústömegének 44 százalékát az értékes részek alkotják —, könnyen és jól feldolgozható alapanyaghoz jutnak a húsipari üzemek. Mérgek nélkül is lehet... Sokakban — jogosan — felmerül a'kérdés: lehet-e mérgek nélkül védekezni a károsítok ellen? Amikbr a gyümölcsösben a termőegyensúly megteremtése érdekében metszünk, levágjuk például az almafákról a „gyertyás”, liszt- harmatos vesszőket, ha 'leszedjük a fákról a gyümölcsmúmiákat, ha a gyümölcsfák tisztogatása. kéregkaparása, drótkefélése során mechanikai úton elpusztítjuk a kártevő rovarok áttelelő alakjait, ha a sebek kezelésekor oltóviasszal lezárjuk a növénye- kn keletkezett „kapukat”, melyeken keresztül a károsítok könnyen megfertőzhetik a gyümölcsfákat, úgy igen egyszerű eljárásokkal, hatékonyan gyérítliet- jük a kórokozókat, kártevőket. A tápanyag-visszapótlással, mint agrotechnikai eljárással segítjük haszonnövényeink fejlődését, javítjuk kondícióját, s ezzel éllenállóképességét. Csak akkor folyamodjunk szelektív hatású kemikáliákhoz, ha előzőleg meggyőződtünk arról, hogy egy-egy kártevő nagy sűrűséggel lépett fel kertünkben, s elhatalmasodása estén súlyos gazdasági károk fenyegetnek. A gyümölcsösök gyomtalanítása nem kis fizikai munkát kíván a terület gazdájától. Sokan használnak vegyszert. Tudni kell azonban, hogy a gyomirtó szereket fiatal gyümölcsösben'nem érdemes használni. Található azonban megoldás. A debreceni Ménes Attila „önkéntes” segítséget szerzett. A 800 négyszögöles gyümölcsösében próbaképpen 16 előnevelt csirkét engedett szabadon, a szárnyas jószágok pedig nekiestek a gyomoknak. El is takarították hamar a tarackot, amit pedig kemény munkával lehet csak a földből ki- cibálni. A cserebogárjáráskor, esténként tele beggyel tértek nyugovóra a csibék, pusztították a kártékony1 rovart. Most már 100—150 csirke segítségével tartják karban a gyümölcsös talaját, úgy, hogy májustól késő őszig a kert friss gyümölcsöt és jó minőségű, olcsó csirkehúst is ad számukra. Permetezés idején és az ezt követő néhány órára természetesen ólba zárják a baromfit. Cz. P.
