Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-16 / 63. szám
1982. március 16. ( PETŐFI NÉPE t 3 MUNKÁS, KÜZDELMES ÉVTIZEDEK UTÁN Bácsbokod, Bácsborsód: nagyközség I ÜÜKfeá ——— Bácsborsódot és a szomszédos Bácsbokodot januártól nagyközségi közös tanács irányítja. A lakosok száma együttvéve ötezer. Egy sor ház, akácfából villanykaró • A bácsborsódi gyerekek az iskolaudvart rendezik Munkás, küzdelmes évtizedek teltek el a fekete földjéről nevezetes két, egymásra utalt településen. mire 1982-re nagyközséggé egyesültek. Borsód. így hívják a helybeliek. 1300 óta létezik. Határát a fel- szabadulásig egyetlen nagybirtok uralta. 1944-ben a 36 ezer hold javait és ami értéket csak lehetett. a tulajdonos család külföldre „menekítette”. Ott is maradt velük. Amit hátrahagyott: a mozdíthatatlan föld és a faluban egy sor ház. A felszabaduláskor 400 család kapott itt tanyát és földet. Pár évvel később akácfákból már villanyoszlopokat faragtak. 1949 nevezetes év: heten megalakították a Rákóczi Tsz-t. Járjuk a falut. Az egy sor házhoz azóta — már az új időkben — 400-at építettek! Tizenhat utca. Jó utak, betonból. Kétszáz méter híján nyolc kilométer vízvezeték. Élelmiszerért a borsodiak évente 9 és negved millió forintot fizetnek. Szórakozásra, vendéglátásra is futja: öt és fél millió esztendőnként. Ruházkodásra ennyi idő alatt egymillió-háromszázezer forintot költenek. • Nők * kirpitosüzemben. • Az épülő bácsbokodi napközi (előtte a régi) a márciusi napfényben. • Még megoldatlan a felszíni vizek elvezetése. 4 • Beszélgetés a társasházaknál. Steiner Antal — házigazda — Molnár József tanácselnökkel. (Straszer András felvételei) Asszonyok, fiatalok A megváltozott élet ezernyi ta- nújelét adja. Egy hétköznap a Rákóczi Tsz kárpitos melléküzemében. Asszonyok — harmincán — pamlagokat, fotelokat készítenek egy bajai ktsz-nek. Gál Istvánná és nőtársai, akik hazulról, a háztartásból jöttek id^ dolgozni, egy éve hevedereket rögzítenek a készen kapott vázszerkezetre. Pal- mafixszel ragasztanak, légsűrítővel üzemelő géppel tűzik a szövetet. Szinte még kezdők. Termelésük Tettinger Mihály üzemvezető szerint mégis jó. Tíz garnitúra naponta. A gyerekek is dolgoznak, de ők másként. A bácsborsódi iskola udvarát gereblyézik éppen, amikor odaérünk. Az ötödikes Kispálkovács Zoli és társai gyakorlati órán a hepehupás, göröngyös terepet egyengetik. — Örülnek a gyerekeink — míondja Csipler Jánosné igazgató — a tavaly bővített, most már nyolc tantermes iskolának. A kőművesek, igaz, még nem végeztek. Áprilisban visszajönnek, hogy a tornaszobához a zuhanyozót és az öltözőt elkészítsék. Addig is rendezkedünk az udvaron. ♦ Bármerre járunk, építenek, dolgoznak az emberek. A Rákócziban és a másik tsz-ben. a bokodi Aranykalászban, a tejüzemben és a különböző szakipari üzemekben nem múlnak hasztalanul a hétköznapok. A mezőgazdasági és az ipari termelés értéke á két községben meghaladja az egymil- liárd forintot! Bácsbokod és Bácsborsód természetesen nemcsak azért válhatott naggyá, mert a határa több mint 14 ezer hektár. Vannak itt meg-megújuló energiával töltődni kész emberek, akikkel a településfejlesztésben számolnak. — Még nagyon ifjak vagyunk — szerénykedik a bokodi tanácsházán Molnár József tanácselnök. A megye legrégibb — 1954-től változatlanul ezt a tisztséget betöltő — tanácselnökének is új a szó: nagyközség. — Majd megszokjuk — bizakodik az elnök. — Ezen nem múlik. — Hanem? Min múlik még, hogy a nagyközséget a lakosság és a tanács közösen építhesse? — kérdezem. — Nézzük a székhelyközséget, Bácsbokodot, közelebbről! — javasolja Molnár József. Vele tartunk. November 7-re napközi A Hősök terén a régi, rogyado-' zó napközi otthon végnapjait éli. Mellette viszont készül az új, a másik. A most még ajtó nélküli bejáratnál néhány téglán át belépünk a festékszagú épületbe. A főzőrész, az ételkiadó, külön a zöldség, külön a hús előkészítésére szolgáló helyiségek, az étkező. a zuhanyzó és a W. C.-k fehér csempével fedve. Két és fél millió forint értékben, háromszáz iskolásgyermeknek építteti a tanács. saját költségvetési üzemének dolgozóival. Viszmeg István szobafestő és mázoló egy üvegezett ajtón csakugyan az utolsó simításokat végzi. Sietteti az idő. de nem annyira a melengető március, mint inkább november 7., amikorra át akarják adni az épületet. — Hosszú távra építünk. Nem sajnáljuk a jó anyagot, a jó munkát a napközitől. Megéri. A mi gyerekeinknek készül — így a tanácselnök^ A Szalvai Mihály utcában -két társasházat megcsodálunk. „Ez igen!” Mi más juthatna az ember eszébe ilyen remek házak láttán? Az egyik házigazdától, Steiner Antaltól azonban mást is megtudunk. — Száz kocsi földet kellett töltésnek idehordanunk, hogy ezen a vizenyős területen építkezni tudjunk. Nehéz volt. Akkora sárban dolgoztunk, hogy három traktor bírt egy pótkocsis földet bevontatni. De ezen már túlvagyunk — gondol vissza 1978-ra, az építkezés évére Steiner Antal. Együtt a vízvezetékért Az új címmel, hogy „Nagyközségi Tanács. Bácsbokod”, nem lesz kevesebb a munka. A felszíni vizek, ha megfagynak, télen kedvelt korcsolyapályák; máskor viszont átkot szórnak rájuk. Az emberek azonban látják, hogy az átok itt nem használ. Csak a több és az újabb munka. Ahhoz, hogy a lakosság tovább építhessen, évente 10—15 házat, Bácsbokod és Bácsborsód népe összefog. A talajvizet elvezető átereszeket 40 éve nem tisztították. Ezt az idén megcsinálják. Bácsbokodon erre a célra, Bácsborsódon pedig a még hiányzó, három kilométernyi vízvezeték építéséért a lakosok 1982 —1985 között fizetésük egy százalékát és egynapi társadalmi munkájukat ajánlották fel, segítségképpen. Tisztes hozzájárulás. Nagyközséghez méltó! Kohl Antal A levél születése Kultyapkin mérnök átadott Nyinocskának, a gépírónőnek egy fogalmazványt, hogy írja le. Nyinocska legépelte. Egy levél volt. Két perc múlva Kultyapkin ismét megjelent, s arra kérte Nyinocskát, hogy egy-két kisebb javítás ntiatt legyen szíves legépelni az egészet. Nyinocska legépelte. öt perc telt el, és kultyapkin közölte, hogy sajnos, elfelejtett utalni a levélhez tartozó mellékletekre, de már pótolta a hiányosságot. Nyinocska fogta, és legepel- te az egészet a mellékletekre való utalással egyetemben Kultyapkin öt perc elteltével azt mondta, hogy a vállalat neve, ahová a levél megy, időközben megváltozott. Nyinocska tehát új címzéssel fejelte meg a levelet, s természetesen leírta a teljes szöveget is. Most is csak 5 perc telt el, Kultyapkin közölte, hogy a címzettet egész másképpen hívják. Ekkor Nyinocska a címzett helyes megnevezésével legépelte az egész levelet Kultyapkin javítása alapján. Két perc múlva Kultyapkin megállt az ajtóban. Azt mondja. sajnos, feldőlt a vizes pohár, és végigöntötte vízzel a levelet. Nyinocska fogta az elázott levelet. Leírta. Nagyon , csinos lett. öt perc csupán, s Kultyapkin■ megint bejött a leíró szobába. Azt mondta, át kell írni ezt a levelet, ugyanis a főnök már három mpja szabadságon van, a helyettese fogja aláírni, tehát akkor az ő nevét kell a levél alá gépelni. Nyinocska új papírt fűzött a gépbe, s megcsinálta, amit kért Kultyapkin. Odaírta a helyettes nevét. Kultyapkin most két perc múlva jött vissza, s mutatta, hogy a helyettes egynéhány apróbb változtatást ejtett a szövegen. Újra kell írni. Nyinocska a jelölt javításokat figyelembe véve{ — leírta a levelet. Üjabb öt perc telt el. Kultyapkin odalépett Nyinocská- hoz, és rimánkodó tekintettel kezdte diktálni. Elküldjük önnek a Hogyan gazdálkodjunk a levélpapírral? című módszertani útmutatónkat. A mellékletek száma . . . Kiváló tisztelettel, datum stb. Aláírás XY osztályvezető-helyettes. A levéllel bement a főnökhöz. Ezalatt Nyinocska összeszámolta az elbontott leveleket, és másolatokat. A visszaérkezett . levélre ráírta, hogy a melléklet 24 darab.' Utána beborítékozta, és elküldte a címzett nevére az egészet. Ligyija Plotnjikova (Fordította: Konczek József) „Propagandánk a példamutatás volt” Borszéki Lajos, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sporthivatalának elnöke így emlékezik a KISZ zászlóbontásának negyedszázaddal ezelőtti eseményeire. A 25 évvel ezelőtti feledhetetlen emlékeket a mai fiatalok ébresztették fel bennem, amikor felkerestek. s érdeklődtek. Izgatottan lapoztam fel a korabeli sajtót. az első jegyzőkönyveket. A megsárgult újságlapok között kutatva magam is szinte újra megfiatalodtam, átéltem azokat a nehéz, de mégis szép napokat, amelyek ma már a mozgalom történelmének mérföldkövei. Az első alapszervezet — Az MSZMP megyei Bizottsága 1957. március 16-i ülésén Romsics Ferencet, az MSZMP ideiglenes megyei bizottságának tagját bízta meg a megyei KISZ- szervezet létrehozásával. Az első alapszervezetet 1957. március 21- én alakítottuk meg a Czollner téri 48-as körben. Ennek titkára Szabó Gyula lett. Az alakulás hatvan lelkes, tettrekész fiatal együttes elhatározása alapján történt. Különösen lelkesítőén hatott ránk Hegedűs László 1919-es veterán kommunista és Szili István 1919-es direktóriumi tag felszólalása. Az alapszervezet héttagú vezetőséget választott. Az alakuló ülés jó hangulatban fejeződött be. amelyet csak tetézett a cimbalomszó, a népi táncosok bemutatója, -amelybe mi is bekapcsolódtunk, s késő estig roptuk a táncot. — Négy nappal később megalakult a KISZ Szervező Bizottsága a mai Sajtóházban. Ennek lettem a szervezőtitkára. Nagyon komoly, sokrétű feladataink voltak. Ott bábáskodtunk számos alapszervezet megalakulásánál. Sorra jöttek létre a kommunista ifjúság tömegszervezetei. Márciusban Bácsalmáson, áprilisban Hercegszántón. Baján. Április elejéig 25 alapszervezet alakult, hatszáz taggal. Pedig nem elsősorban a taglétszám növelése volt az alapvető célunk. A fiatalok nagy része azonban megérezte, megértette a Kommunista Ifjúsági Szövetséghez tartozás szükségességét. A mi legnagyobb propagandánk a példamutatás volt. A fiatalok érzékenyen reagáltak az akkori történelmi eseményekre. 1958. március 21-én már 333 alapszervezet működött 9 ezer 731 taggal. Elismerés volt a megbízatás A szervezeti élet területén egymást követték a fontos események. A KISZ megyei bizottsága 1957. április 27-én nagyaktíva- gyűlést szervezett, amelyen ötszáz küldött vett részt. A megye minden részéből érkeztek a fiatalok. Kerékpárral, vonattal, tehergépkocsival. A gyűlés politikai jelentőségét igazolja, hogy részt vett a nagyaktíván Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság titkára. Dallos • Ferenc, a megyei tanács elnöke és vendégként Borbély Sándor, a KISZ budapesti Bizottságának első tikára is. Április 27-én a Czollner téri szerveret zászlót adományozott a Szalvai Mihály nevét viselő munkásőr zászlóaljnak. Nagyszérű látvány volt, amint május 1-én a kék inges. piros nyakkendős fiatalok sorakoztak Kecskemét főterén. De akkor már nemcsak a munkásőrökkel volt kiváló a kapcsolatunk. hanem az úttörőkkel, a legfiatalabb korosztállyal is. Az úttörőcsapatok élére ifjúsági vezetők kerültek, akik önkéntesen, nagy-nagy felelősséggel és szeretettel irányították a legifjabba- kat. Ez a megbízatás, kitüntetés, a legnagyobb elismerés volt minden ifjúkommunista számára. Nagy hatással volt ránk a VI. Világ Ifjúsági Találkozó, amelyet Moszkvában tartottak. Megyénkből tizenketten vettek részt ezen a kiemelkedően fontos eseményen. Itthon jelentős akciókat szerveztünk. Megyénk KISZ-fiataljai Kelebián fogadták a VIT-re utazó jugoszláv delegációt, egy napot töltöttünk együtt. Kulturális műsorokkal tettük emlékezetessé a találkozót, amely akkor nagyon fontos volt a jószomszédi viszony normalizálása érdekében. Jó eredményeket értünk el a káderképzésben. 1957 májusában bentlakásos tanfolyamokat indítottunk. A fiatalok a maguk erejéből teremtették elő a bentlakás feltételeit. A Szikrában „elfoglaltuk” Horváth Zoltán földbirtokos kastélyát, s társadalmi munkában átalakítottuk. Fekvőhelyként a honvédségtől .kiselejtezett vaságyak szolgáltak. Tiszaugra mentünk ál szalmáért, hogy megtölthessük a szalmazsákokat. Nappal elméleti oktatást tartottunk, este kulturális műsorok, sportvetélkedők alkották a programot. Megyei kezdeményezésből országos mozgalom Számos kezdeményezésünk volt, amely megyénkből indult és országos mozgalomma terebélyesedett. Munkaversenyt hirdettünk a VI. VIT és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Megyénkből indult el a KISZ-la- kásépítési akció. Baján mérnökök, kőművesek és különböző szakemberek lakásépítési bizottságot alkottak, és társadalmi munkában tervezték, építették a KlSZ-laká- sokat. A Hansági Építőtábor élet- rehívása után Bács-Kiskunban is megalakultak a mezőgazdasági építőtáborok. Első vezetője Bozsó Ferenc volt. Még ennyi év távlatából is joggal vetődik fel a kérdés; minek tulajdoníthattuk a KISZ mozgósító erejét? Azt hiszem, a sikerek forrása az volt, hogy a KISZ megalakulásától kezdve a legteljesebb, őszinteséggel és nyíltsággal lépett a fiatalok elé, világos programot dolgozott ki és határozottan szembeszállt az ellenforradalmi és revizionista tevékenységgel. Emlékezetes, mély benyomást tett rám a KISZ I. országos értekezlete, amelyen tizenketten vettünk részt; Putics József, Sza- kolczai György. Bodnár János, Kamasz Margit, Romsics Ferenc, Szatmári Jánosné, Vuhits János, Suszter József, Romsics Erzsébet, Kollár Gyula és én. A rendezvény külön érdekessége volt, hogy minden megyét egy budapesti gyár patronált. Csodálatos három nap volt! A Parlament legszebb termében tartották az értekezletet. A párt- és kormányküldöttség nevében Kádár János köszöntötte az ifjúságot. Még ma is emlékszem szavaira. Ezt mondta: „A múlt évi októberi ellenforradalmi támadás napjaiban voltak bizonyos mozzanatok, hogy ... mintha az ifjúság átvette volna a nemzet vezetését.” Kádár elvtárs együtt nevetett velünk, majd így folytatta: „Meg kell azt is mondani: körülbelül úgy vette át a nemzet vezetését, mint az a légy, amelyik a kocsi rúdján ül és azt hiszi, hogy ő húzza a kocsit . . .” Derültség és taps szakította félbe felszólalását. Az ő akkori útmutatásai nagyszerű élményt jelentettek valamennyiünk számára. Öröm volt hallani, tudni, érezni, hogy egy évvel az ellenforradalom leverése után egységesen beszélhetünk az ifjúság eredményeiről, gondjairól, jövőt meghatározó irányelveiről. Lejegyezte: Banczik István Kommunista szombat Kommunista műszakot tartottak az elmúlt szombaton a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában, amelyen a dolgozóknak több mint a fele. 658 személy vett részt. A budapesti- Traumatológiai Intézet számára készülő acélszerkezeteken, továbbá egyes tőkés exportmegrendeléseken dolgoztak, s 1.5 millió forint termelési értékel állítottak elő a társadalmi műszak önkéntes munkásai. A megkeresett munkabért a dolgozók a gyár eserkeszölöi üdülőjének felújítására és korszerűsítésére ajánlották fel.
