Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-16 / 63. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. március 18. A KALOCSAI PAPRIKÁRÓL Ne szólj szám, nem fáj fejem... (1.) Különös a cím. Megmagyarázom. Körülbelül két éve készülök írni a kalocsai paprikáról. Mindig .lebeszéltek róla. Vagy azért, mert nem aktuális, vagy pedig azért, mert hátha ennek az írásnak kapcsán jut információhoz a nyugati vevő és evégből Kalocsa „aranyának” ázsiója romlik a világpiacon . . . Pedig nem erről van szó, hanem arról, hogy gondok vannak a paprikával. De hogy teljes legyen a kép, kezdjük az elején. A legelején .. . (Méhcsi Éva felvételei) Szabó Pál Miklós (Folytatása következik) A paprika őshazájának Közép- Amerikát tekintjük. Bár volt olyan elmélet is, amelyben vallották, hogy Ázsiában termett először. írás van arról, hogy a virágzó mezőgazdaságáról híres inka birodalomban ismerték a paprikát. Sőt, tárgyi bizonyítékok tanúskodnak arról, hogy nagy területeken termesztették. Európába Kolombusz útitársa hozta 1494-ben. Hazánkban az 1500-as évek derekától termesztik. Kalocsa környékén az érseki birtokok jobbágyai már 1822-ben dézsmát fizettek ... □ □ □ Az első világháború után rohamosan emelkedett a termelés. Az első jelentősebb exportáló esztendő 1925-ben volt, 1470 tonna „piros arany” hagyta el az országot. Az 1930-as évek gazdasági válsága a gabonához és a kukoricához képest nem érintette a fűszerpaprika-termelő gazdaságokat. Az export sem csökkent jelentős mértékben. □ □ □ A fűszerpaprika termelésének már többször volt mélypontja hazánkban. A legutóbbit a hetvenes évek elejétől számítják a szakemberek. Ezt követően az ösztönző intézkedések hatására 1978- ban elérte az eddig ismert legnagyobb termelési mennyiséget. A fűszerpaprika felvásárlási árának növelése, a termelést tá• Az őrlés minőségét vizsgálják a feldolgozó üzemben. hogy meglévő veszteségeiket fedezzék. Bartek István, a vállalat főmérnöke az igazgatóval azonos véleményen van. Ne beszéljünk az okokról, amelyek miatt a 170 milliós veszteség keletkezett. De miért ne beszéljünk róla? Amikor ez a pénz mindannyiunk, az ország pénze (volt). Nemesebb célra is fel lehetett volna használni □ □ □ Addig csűrjük-csavarjuk a dolgot, hogy egynémelyik okra, hibára rálelünk. Így például arra, hogy a 6900 hektáron a tájkörzetben sokkal több paprika termett, mint amennyivel reálisan számolva bírt az ipar és a kereskedelem. Lényegesen gyengébb minőséget produkált a gépi betakarítás. Jóllehet, ezek a berendezések soksok kézi munkát felszabadítottak, de milyen áron?! A Kalocsai Paprika Kutató Állomás kísérletei bizonyítják, hogy a gép csak a termés 80—92 százalékát takarítja be. Tehát a szórási veszteség 8—20 százalék között van. Ha csak hektáronként 10 tonnás terméssel számolunk, akkor is 8—20 mázsa cső kerül ebek harmincadjára. A gépi betakarításnál még találunk egy másik minőségrontó tényezőt is. A csövek 10—40 százaléka megsérül, tehát csak azonnali feldolgozással hasznosítható. Tovább folytatva a minőségron- *'• tényezők sorát. Helyrevetássel megnövekedett a tőszám, sűrűbb lett az állomány, tehát kát-három héttel eltolódott az érás ideje. Azt magyarázni felesleges, hogy mindez mit jelent akkor, ha csapadékos. hűvös a szeptember vége, az október elej£ A késői betakarítás szinte teljesen lehetetlenné tette, hogy megfelelően utóárlelt állapotban kerüljenek szárításra a csövek. Ennek természetes velejárója, hogy csökkent a féltermékek festéktartalma. így történhetett meg, hogy a kalocsai vállalatnál akkora és olyan minőségű készlet keletkezett, amellyel nem tudott mit kezdeni. mogató térítési rendszer bevezetése, új szárítók létrehívása nyomán olyan mennyiségű félterméket állítottak elő, amellyel már nem bírt a vállalat. A mennyiség és a minőség között — jól tudjuk — sajnos sokszor dialektikus összefüggés van. Szinte törvényszerű volt, hogy a mennyiségi termeléssel egyidőben bekövetkezett a minőségromlás is. □ □ □ A Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalatnál tavaly 611 millió forint értékű árut termeltek. Ebből 450 millió forint volt a paprika. Szándékom hallatán a vállalat igazgatója. Túri István láthatóan nem örült jöttömnek. A főbb termelési számok regisztrálása még nem jelent gondot, ellenben mikor a minőségben alaposan megcsappant készletekről beszélünk, mereven elzárkózik. Nem tartozik az olvasóra, hogy miként került ilyen helyzetbe a vállalat. Szóba kerül az is, hogy a tröszt megszűnésével vissza nem térítendő támogatásként 170 millió forintot kaptak. Elsősorban azért. • A kalocsai kutatóállomás számára végzett termesztési kísérletet tavaly a dunaszcnt- benedeki Üj Hajnal Tsz. Lesz elegendő építőanyag a magánerős lakásépítkezésekhez Beszélgetés az Alföldi TŰZ ÉP Vállalat igazgatójával Jól ismertek mar olvasóink előtt Bács- Kiskun megye lakásépítési tervei. A VI. ötéves terv 18—20 ezer lakás felépítését irányozza elő, amelyből az idén mintegy 4 ezer új családi otthon készül cl. Ennek kb. 86 százaléka magánerőből, s mintegy háromnegyed része hagyományos, vagyis a TÜZÉP- telepeken beszerezhető építőanyagokból. A különbség a sajáterős építkezéseken belül abból származik, hogy sokan a vállalatok által kivitelezett OTP-társasház, vagy panelből épített magánlakás-akcióban vesznek részt. Mindezt beszámítva 3000—3200 lakás építője a TÜZÉP-telepcket keresi fel az idén építőanyag ügyben. Hogyan volt ez azelőtt, és milyen lesz az ellátás az idén? — erről beszélgettem Szép Károllyal, az Alföldi Tü- ZÉP Vállalat igazgatójával. • A kalocsai TÜZÉP-telcpen a vásárló külsőtéri bemutatón választhatja ki a neki megfelelő falazóanyagokat, födémszerkezeteket, s a kifüggesztett ártáblázat alapján kiszámíthatja a költségeket Is. — Őszintén szólva, nem volt mindig gondoktól mentes a korábbi években az építőanyagellátás — mondotta elöljáróban Szép Károly. — Mindemellett szégyenkezésre sincs semmi okunk. Nyolc évvel ezelőtt, 1974- ben Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád megye és Szeged város vállalatainak egyesítésével jött létre az Alföldi TÜZÉP Vállalat. Azóta a három megyében (Szegedről most nem beszélek) 73 850 magánlakás felépítéséhez adták telepeink az építőanyagot, ebből Bács-Kiskun megyében 30 699 lakás készült el a múlt év végéig. Ami az építőanyag-ellátást illeti, szeretném megemlíteni, hogy a korábbi két tervciklus alatt jelentős elemi károkat okoztak Békés és Csongrád megye lakás- állományában az ismétlődő árvizek és belvizek. Akkoriban ezek helyreállítására, újjáépítésére nagy mennyiségű építőanyagot kellett összpontosítanunk a kárt szenvedett területekre. Ez átmenetileg nehezítette másutt — többek között Bács-Kiskunban is — a zavartalan építőanyag-ellátást. — Hogyan készült fel az Alföldi TÜZÉP Vállalat az idei és az elkövetkezendő években várható magánerős lakásépitkezé- sekre? — Kereskedelmi kifejezéssel élve csökkent a kereslet, növeke- deftt a kínálat. Ez alatt azt értem, hogy az építőanyag-ipar kapaci- . tást növelő beruházásainak jó része megvalósult, és mór termel. Ugyanakkor kevesebb a nagyberuházás az országban, s a tanácsok is kevesebb közművesítésre, kommunális létesítmények építésére fordítható összegekkel rendelkeznek. Mindez lényegesen javítja a magánerős lakásépítkezések építőanyag-ellátását. — Az Alföldi TÜZÉP Vállalat felkészült arra, hogy a szükséges építőanyag mennyiségileg és választékban is mindig arra a területre kerüljön, ahol szükség van rg. A megfelelő áruterítéshez széles körű információs hálózatot hoztunk létre. A megyei tanácsok építési és tervosztályaitól, az OTP-fiókoktól. a tervezőktől és kivitelezőktől beszerzett tájékoztató adatokat a TÜZÉP-telepeink a helyi szervektől kapott információkkal is kiegészítik. Úgy is mondhatnám, hogy elébe megyünk a vevőnek. — Vállalatunk kis- ás nagykereskedelmi tevékenységet végez egyszerre. Az áfész-építöanyag- telepeket is ellátjuk, és saját telepeink közvetlenül szolgálnak ki. Egyébként az áfész-hálózattal tovább kívánjuk javítani együttműködésünket a falun élő lakosság minél zavartalanabb ellátása érdekében. — Az Alföldi TÜZÉP Vállalat megalapítása óta úttörő szerepet vállal az építőanyag-ipar legújabb termékeinek népszerűsítésében. Elvünk, hogy minél korszerűbb anyagból épüljenek az új otthonok. Gondolok itt a mór megkedvelt vázkerámia falazóanyagokra, a hőszigetelő ablakokra, amelyeket az országban először mi hoztunk forgalomba. A múlt évben mi kezdtük el a szép kivitelű soproni bejárati ajtók és a belsőtéri ajtók árusítását és még sorolhatnám. Más új termékek részben a választékot bővítették, részben a hiányzó anyagokat pótolták. Ilyen volt a födémpanelek forgalomba hozatala a vasbetongerenda-hiány idején, vagy a gipszkerámiák válaszfallap. a válaszfaltégla pótlására. a stollogén és a terranova. amikor a kőporszállítás akadozott. Azóta ezeket az anyagokat megkedvelték az építők. — Lesz-e mindenfajta építőanyagból elegendő a lakásépítkezésekhez? — Az építőanyagok forgalmazásában jelentős fordulat következett be tavaly. Kisebb választéki hiányosságoktól eltekintve, zavartalan volt az ellátás, sőt kiegyensúlyozott kínálati helyzet alakult ki. Az idén a legtöbb építőanyagból még nagyobbak a készleteink, mint 1981-ben voltak. Cement, mész. falazóanyag, vasbeton gerenda, födémpanel, mozaiklap. csempe, mettlachi, fedéllemez, ajtó, ablak, parketta lesz elegendő, fenyő fűrészáru is any- nyi, mint a múlt évben. A békéscsabai gyár rekonstrukciója miatt kevesebb lesz a cserép, ezenkívül a hullámpala is, amit viszont palával pótolunk. — Javul-e majd az építőanyag- kiszolgálás kulturáltsága, lesznek-e újabb szolgáltatásaik? — A vásárlók igényeit ilyen szempontból is szeretnénk jól kielégíteni. A telepeink viszont nem alkalmasak arra, hogy a gazdag építőanyag-választékot megfelelően bemutathassuk. Ilyenfajta beruházásokra nincs pénzünk. megfelelő szervezéssel más megoldásokat keresünk. Szegeden a vásárigazgatóságtól például bérbe vettük a legnagyobb pavilont, amelyben önkiszolgáló rendszerű raktáráruházát alakítottunk ki. A legtakarékosabb megoldással a múlt évben Baján, az idén februárban Békéscsabán nyitottunk építőanyag-áruházat. Ezeken a helyeken egyben sikerült megoldani a termékek kulturált bemutatását és értékesítését. — Ennél azonban máris továbbléptünk. 1981-ben elkezdtük és az idén valamennyi telepünkön be is fejezzük a jól áttekinthető árubemutatók létrehozását. Mintabolthálózatunkban az eddigi fürdőszoba- és fűtőberendezések mellett megkezdtük az új típusú nyílászárók, reluxák, különböző falburkolatok stb. minta utáni értékesítését. Szolgáltatásainkat is évről évre növeljük. Az építőanyagok házhoz szállításán túl, a födémpaneleket autódaruval a kész falazatra emeljük. Telepeink egy része már megkezdte a típustervek értékesítését, az építkezésekhez anyagok, gépek kölcsönzését, ezenkívül információk nyújtását magántervezőkre és kisiparosokra vonatkozóan. — Kecskeméten együttműködünk az ÉPSZISZ magánerős lakásépítési irodájával. Hasonló együttműködésünk alakult ki Kalocsán, Baján, Makón. Üjabb kezdeményezésünk, hogy szarvasi TÜZÉP4elepünk bemuitatóházá- ban helyet adtunk egy tervezőkből álló kisvállalkozásnak, illetve gazdasági munkaközösségnek, amely a tervezéstől az anyagbeszerzésig és műszaki ellenőrzésig széles körű szolgáltatást nyújt az építkezőknek. Hasonló kisvállalkozás jön létre Békéscsabán, s reméljük, rövidesen még több is. — Végül annyit szeretnék még elmondani, hogy a velünk kötött anyagbiztosítási szerződésekre negyed éven belüli határidős szállítjuk a megrendelt építőanyagokat — mondotta Szép Károly. Nagy Ottó A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Tájékozatlanok? „A vádat megértettem, de nem érzem bűnösnek magamat...” Sokszor a gyanútlan ártatlanság, sokszor pedig az ártatlanságot színlelő ravaszság hangjában jelentik ezt ki dr. Tóth István büntetőtanácsa előtt. Ez a tanács gyakran ítélkezik devizagazdálkodást sértő bűncselekmények elkövetői felett is. A tárgyalások során persze szinte minden esetben megváltozik ez a hangnem, mert a tájékozatlanok és a tájékozatlanságot mímelők egyaránt megértik: a törvények nem tudása senkit nem mentesít a felelősség alól . . Jó üzlet — ráfizetéssel Devizagazdálkodási sértő bűntettért vonták felelősségre U. I. 40 esztendős orgoványi téesz- tagot is. Az illető örömmel mondott igent, amikor az italboltban megismert — külföldi állampolgárságú — barátja egv alkalommal a lakásán felajánlotta: hoz neki egy színes televíziót. A feltételek kedvezőnek látszottak, mert a már használt, de kétségtelenül jó állapotban lévő készüléket nem csupán házhoz szállította, de be is szerelte a kedves ismerős, aki szolgálataiért csupán 5 ezer forintot kért. A vételárba beszámította ugyanis azt a 60 liter bort, 20 liter pálinkát. 3 kiló kolbászt és két darab sonkát is, amelyet ő ajándékba kapott már korábban a háziaktól. A szükséges átszámítások után kiderült, hogy ezen az üzleten csakugyan nyert néhány ezer forintot U. I.. aki végül mégsem járt jól. Nem vette figyelembe ugyanis azt a devizaszabályt, amely előírja, hogy a külföidi személlyel kötött adás-vételi ügylethez a Magyar- Nemzeti Bank engedélye szükséges, és a vásárolt lárgv után bizonyos összegű vámot kell fizetni. Mulasztásának következménye: a bíróság elkobozta tőle a televíziót. és ezen túl 6 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Az ítélet jogerős. Amikor az örökös fizet Hat esztendővel ezelőtt úgy tűnt, hogy végre rámosolyog a szerencse D. P. 36 esztendős pir- tói lakosra: 1975-ben ugyanis meghalt Görögországban élő nagynénje, aki végrendeletében 3 ezer dollárt hagyott rá. E tényt a fiatalember annak rendje és módja szerint oe is jelentette a Pénzintézeti Központnak. Az ösz- szeg átvételére azonban nem kerülhetett sor, mert Magyarország és Görögország között nem volt nemzetközi pénzügyi szerződés, ennélfogva a hagyatéki ügyekből magyar érdekeltnek járó összegek átutalásáról a görögországi devizaszabályok alapján döntöttek, mégpedig úgy, hogy a szóban forgó örökséget nem utalták át. Az illetékes magyar hatóságok ene megtették a szükséges lépéseket, ám D. P.-nek nem volt türelme ahhoz, hogy az eredményt kivárja: 1976 júliusában Görögországba utazott, és felvette a pénzt: u 3 ezer dollárnak megfelelő 99 ezer drachmát. Nagyot csalódott azonban, amikor ezzel egyidejűleg az athéni bankban közölték vele, hogy a görö^ határon nem viheti át a kapott summát. Elkeseredésében az összes pénzt elmulatta, kinttartózkodásának néhány napja alatt, kivéve azt a 15 ezer drachmát, amelyért a nagynénje sírjára emlékművet állíttatott. így aztán nyilvánvaló, hogy nem tudott elegei tenni annak az előírásnak, amelynek értelmében. ha magyar állampolgár külföldi fizetőeszköz birtokába jut, azt 8 napon belül köteles megvételre felajánlani a Magyar Nemzeti Banknak. E mulasztására csak jóval később, 1980-ban derüli fényt, amikor a magvar devizahatóságok intézkedésének eredményeként mód nyílt volna az örökség átutalására — ha az még ott lett volna a bankszámlán. A felelősségre vonáskor D. P. azzal védekezett, hogy nem volt tudomása az idevágó rendelkezésekről. Ezt a bíróság természetesen nem fogadta el, s megállapította: a viszonylag jól kereső fiatalembert semmi nem kánvszeri- tette arra. hogv ne várjon a lekötött összeg Magyarországra való átutalásáig. Igaz. tettének büntethetősége időközben elévült, ám az elkobzásnak törvánvi akadálya nincs. Ezért a bíróság enyhítő kötülményként értékelte az álula. lási huzavonát, amely kétségtelenül megnehezítette a fiatalembernek a pénzhez jutást — s az elkobzás alá esc érték bizonyos részének. 10 ezer forintnak a megfizetésére kötelezte. Az ítélet jogerős. A jótékony pincér A 38 esztendős B. I. lajosmizsei lakos szintén ártatlannak, sőt egyenesen jótevőnek érezte magát. s ezért semmiképpen sem értette, hogy miért vádolják őt a devizagazdálkodást sértő bűncselekménnyel. Legalábbis eleinte úgy viselkedett, mint aki meg van győződve arról: méltánytalanság áldozata lelt. „Nem tudtam, hogy a külföldi fizetőeszközt nyolc napon belül fel kell ajánlani a Magyar Nemzeti Banknak..." állított ki magáról szegénységi bizonyítványt az a férfi, aki mielőtt pincérsed- ni kezdett, évekig volt benzinkútkezelő. c akinek ebben az időben ugyancsak sok külföldivel akadt dolga. Ráadásul nem csupán a munkaköri kötelességével kapcsolatos — amit egyebek mellett az is bizonyít, hogv egy svéd kamionsofőrrel évek óta szoros barátságot tart fenn: családjaik gyakran töltötték együtt a nyári szabadságot, egymás vendégeként. Igv volt ez 1980 augusztusában is. amikor a kamionsofőr — feleségével és két gyermekével együtt — két hetet töltött Magyarországon a B. család vendégeként. Nagyon meg lehettek elégedve az ellátással, mert a kamionsofőr úgy érezte: a viszontlátás költségein felül is adósa a házigazdának. s ezt 1130 NSZK-márka átadásával próbálta kiegyenlíteni. Barátságról, kölcsönös vendéglátásról lévén szó, ez önmagában is feltűnő, hát még, ha figyelembe vesszük, hogy a „hálálkodás” négyszemközt zajlott le. tanúk nélkül tehát, s hogy az összgg szinte fillérre megegyezett annak a két darab japán magnónak az árával, amelyet B. I. 1981 januárjában vásárolt a kecskeméti IN- TOURIST-boltban, a Kéttemplom közben egy külföldi állampolgárságú barátjának a közreműködésével. Mindkettőt családi használatra természetesen, amelyektől azonban — „pénzügyi zavarba kerülvén" — hamarosan meg kellett válnia. Hogv ez mekkora haszonnal sikerült, azt a bíróság nem firtatta. Joggal nehezményezte viszont. hogy B. I. a külföldi pénzt nem ajánlotta fel a Magyar Nemzeti Banknak. Enyhítő körülményként értékelték ugyanakkor, hogy azt nem igyekezett külföldre csempészni, hanem végül is állami boltban költötte el. Cselekményé! természetesen még így sem minősítette „jótéteménynek” a bíróság, hanem devizagazdálkodást sértő cselekménynek, s ezért 8 ezer forint pénzbüntetés megfizet.oc köteleznék. Az ítélet jogerős. K. J.
