Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

1982. március 13. • PETŐFI NEPE • 3 Fiatal alkotók fóruma 4 SZOLGÁLTATÁS A A vasalótól a kőműveskanálig Mától rendszeresen jelentkezünk a községi szolgáltatások­kal foglalkozó írásainkkal. Arra keressük a választ, hogyan elégítik ki az egyes szakmák művelői a lakosok és általában a település egészének a szükségleteit. Elsőként Orgoványra látogattunk el. • A szabászniühely, ahová kész tervvel jönnek a megrendelők. „... otthonülőknek való szakma” Mi a könnyebb? Ollóval szöve­tet vágni, a vasalóval az anyagot simítani — vagy fölrakni egy ház­tetőt, a cserepet kézről kézre ado­gatni? Mindegyik műveletnek megvan a maga nehézsége. Orgoványon, a Hajma András utca 15. szám alatt özvegy Pólyák Lászlóné női szabó le-leül mos­tanában pihenni. Nemcsak a sok munkától, amivel a falubeliek ellátják, hanem mert szívbeteg. Harmincnégy éve dolgozik a köz­ségben, 1954-től kisiparos. Ren­geteget ült a varrógépnél s áll­dogált a vasalóasztal mellett. — Az a sok gőz, ami kipárolog a nedves ruhából, miközben a szabász a vasalót rányomja, a mesterséggel jár. Ügy is mond­hatnám, szakmai ártalom. Nekem Önzetlen népművelők Időbe telt, amíg megszereztem illetékes hivatalok, testületek vé­leményét, amíg megtudtam, hogy másutt miként csinálják: ezért csak most térhetek vissza a SZÜV vásárszervező, lelkes fiataljait la­punkban elmarasztaló olvasói vé­leményre. Szó, ami szó, furcsa KISZ-isták ezek az ifjak. Ahelyett, hogy disz­kóznának, maszekolnának, heve- résznének meleg otthonukban, komolyan veszik a legutóbbi or­szágos közművelődési tanácskozás ajánlását. „Jó ügyek bolondja­ként” arra vetemedtek, hogy ügyes rendezvényekkel gazdagít­sák Széchenyiváros sivár kulturá­lis életét. A ráfizetés kockázatát is vállalva tegyenek valamit az ízlésfejlesztésért. A városi KISZ-bizottság ko­ntár nehéz a vasalásodé Icuka, a harmadéves tanulóm, szorgal­mas lány; bírja és szereti is csi­nálni — halljuk a kisiparostól. Lehoczki Ilona tanuló a 15. fia­tal, aki Polyákné műhelyében sa­játítja el a szakma fogásait. Az egykori tanítványok közül hár­man Kecskeméten dolgoznak, de páran — az asszony nem tagad­ja — a kontárságnál nem vitték többre. — A mienk amolyan otthon- ülőknek való szakma. Állandó fi­gyelést kíván, hiszen a legtöbb­ször újat: kosztümöt, aljat, vagy egész ruhákat kell készítenünk. A megrendelők pedig, érthetően, kényesek a méretre — tudjuk meg a negyedszázados munkájáért ezüstgyűrűvel kitüntetett Pólyák Lászlónétól. Orgoványon is különbözik a mai módi a régitől. Hajdanában divatlapokat böngésztek a kun­rábbi ajánlására több népművé­szeti vásárt rendeztek. Száz és száz, a sajnos bóvlikkal is meg­pakolt üzletekben nem kapható népművészeti ajándéktárgyak kínálatával könnyítettek a kará­csony előtti gondokon. Soha ennyire körültekintően nem készítették elő vásárukat, soha ilyen sokan nem látogatták a hangulatos rendezvényt. Elis­merte fáradozásukat a KISZ vá­rosi bizottságának munkatársa, a városi tanács közművelődési és a kereskedelmi csoportja, önzetle­nül segítették kezdeményezésüket a Piackezelőség dolgozói és so­kan mások. Ha más nem csinálja ... Köszönet helyett megalapozat­lan bírálatot kapjak az Alföld csaftok, hogy azokból válassza­nak fazont. Ma kész tervvel jön­nek. .egyéni ízléssel varratják ru­háikat. Mire képes a helyi erő? A tű, a cérna és az olló után műhelyt, azaz terepet váltunk. Megnézzük: a még nehezebb építőipari szakmák kisiparos mű­velői mennyiben vesznek részt a lakossági és a tanácsi tervek meg­valósításában. Ferenczi József tanácselnök sze­rint: — Van és lesz munkája bőven a községünket ellátó 56 szakem­bernek. Hogy javítsunk a szol­gáltatáson, kecskeméti parkettá- zóval, nagykőrösi villanyszerelő­vel, izsáki szobafestővel és jakab- szállási kőművessel is dolgozta­tunk. Férfiszabót, cipészt, bádo­gost viszont még így, a község­határon túlról sem tudunk sze­rezni. — Az adott helyzetben, mégis, mire képes a helyi erő? A tanácselnök sorolja: — Az ötvenhat kisiparosból hu­szonhárom különféle építőipari tevékenységgel foglalkozik. Heten kőművesek, ketten ácsok, hárman asztalosok, a többi központifűtés- és vízvezeték-szerelő, s így to­vább. A magánlakás-építést csak­nem teljesen ők végzik. Tavaly huszonnyolc építési engedélyt ad­tunk ki Orgoványon. Tizenhat ház már lakható, tizenkettőt pedig az idén kell befejezniük. A falut járva, megállunk az új építményeknél. A szakszövetkezet­ben dolgozó Tóthék Népköztársa­ság utcai félig kész házához már jöhetnek állványozni, vakolni, majd pedig az ablakokat üvegez­ni. Györffi Rudolf ék, Csókás Jó­zsefek és Lukács Zoltánék háza szintén az újak közül való. Áruház egyik vezetőjétől, aki ösz- szetévesztette a kereskedelmi és a közművelődési tennivalókat. Csak növeli a SZÜV-fiatalok és a velük szövetkező üzemi nép­művelők, KISZ-aktívák érdemeit, hogy azért csináltak valamit, mert a megyeszékhely kulturális intéz­ményei nem figyeltek föl a lakos­sági igényekre, a közművelődés igen hatásos formájára. Kisebb hibák csúsztak a szer­vezésbe? Maguk is tudják, de ezek az apró szeplők nem homá- lyosíthatják el azt a tényt: köve­tésre méltó, dicséretes volt ez a vállalkozásuk is. Folytassák! A tanulságokra és ne az aka­dékoskodásra figyeljenek. Ahogy őket ismerem, szívesen társul­nak minden, a közművelődési cé­lokat szolgáló intézménnyel. Ha akad vállalat, amely kifizeti költ­ségeiket, talán a csekély belépti díjról is lemondhatnak, noha ál­talában jeggyel látogathatók or­szágszerte az ilyen rendezvények. A Marczibányi téri vásárra pél­dául ötször drágább a „beugró”, mint tavaly volt Kecskeméten. (A jó szervezésnek köszönhető tiszta hasznot az idei széchenyivárosi gyermeknapi ünnepség gazdagí­tására használják.) Amikor a legnagyobb az érdeklődés A jól átgondolt kiállítási prog­ramjukat szánalmasan mostoha körülményeik ellenére példásan teljesítő kiskunfélegyházi műve­lődési központ is csak dicséretet érdemel a látogatási idő megvá­lasztásáért. Nemcsak vasárnap Összefogás — anyagi érdekeltséggel A huszonhárom építőipari szak­emberre, mint saját erőre, számí­tanak a VI. ötéves tervi település- fejlesztésnél is. A tanácselnök kérte valamennyiüket: a magánla­kás-építés mellett dolgozzanak megfelelő pénzért a lakosság szá­mára létfontosságú intézmények építésénél is. Megoldás többféle kínálkozik, ám ezek közül az lát­szik a legcélravezetőbbnek, ha a kisiparosok és a tanács szerződést kötnek a hátralévő, mintegy 20 millió forint értékű községi be­ruházás megvalósítására. — Melyek ezek? — fordulunk ismét a tanácselnökhöz. — A legsürgetőbb a közétkez­tetés megoldása — feleli Feren­czi József. — Ezért az UNIVER ÁFÉSZ éttermének és konyhájá­nak az építése a rangsorban első helyen áll. Azt, hogy a közakarat­tal egybevágó létesítményről van szó, mutatja: a tanács 200 ezer, a Sallai Tsz 150 ezer, az Egyetér­tés Tsz 250 ezer, a takarékszövet­kezet pedig 20 ezer forinttal se­gíti (sietteti) a 300 adagosra ter­vezett étkezde létrehozását. Sikerül-e időben, legalább az idén hozzáfogni az étterem épí­téséhez, ez még elválik. (Izsákról naponta áthordani az ebédet a tsz és a szakszövetkezet dolgozói ré­szére, hosszú távon nem lehetsé­ges.) S vajon, felépül-e 1985-ig az ABC, a benzinkút, és az Ugyan­csak nélkülözhetetlen egészségügyi központ? Orgoványon egyelőre a lehető­ségek, a helyi erők számbavétele van soron. Az a kérdés, hogy a családiház-építések mellett — s nem azok rovására! — meg tud­ják-e teremteni azt a másik anya­gi érdekeltséget, amely hatásosan ösztönzi a kisiparosokat, hogy a településfejlesztés feladataiból is mind nagyobb részt vállaljanak. Kohl Antal délelőtt tartanak nyitva, hanem este is, amikor különféle rendez­vényeikre érkező látogatók ked­vet kaphatnak egy-egy tárlat meg­tekintésére. A hatékonyság, a meglevő le­hetőségek célszerű hasznosítása a közművelődésben is parancsoló követelmény. Takarékossági okok­ból a néhány népművelőt foglal­koztató intézményeknél igencsak meg kell gondolni szolgáltatásaik rendjét. A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ dol­gozói jól gondolták. Bármennyire sajnálatos, hogy a Kecskemétről átruccanó érdeklődőnek két- három órát kellett volna várakoz­nia az óhajtott kiállítás megte­kintésére, mégiscsak azt kell mondanunk, hogy jól döntöttek a kiskun városban. Mi lesz a szomszéd városban? Ez az eset sem tanulság nélkü­li: mivel egyre többen ülnek autó­ba egy-egy kulturális rendezvény kedvéért, valamennyi nagyobb művelődési központban legyen kéznél a tájékoztató népművelő-, nél az egész megyei program. Egy helyi telefonnal, néhány száz mé­teres, vagy egykét kilométeres többlet-autózással a szükséges információk birtokában indulhat­nak útnak a vonzó kiállításra, a neves művész vendégszereplésére, az amatőrök bemutatójára kíván­csiak. Fölfogásom szerint csak jó szó illetheti a kiskunfélegyháziakat a más településen élőket is ki­rándulásra csábító rendezvényért. Heltai Nándor A Művelődési Minisztérium mára összenívta az ifjúsági par­lamentek tanácskozásai sorában esedékes országos, művészeti if­júsági parlamentet. A meghívóm mellé harminc oldalas jelentést is mellékeltek a rendező szervek, ebben elmondják, melyek azok az eredmények és gondok, amelyek az elmúlt öt évet jellemezték. Azt hiszem, hasznos belepillantani ebbe a beszámolóba. A művészeti ifjúsági parlament a 35 évnél fiatalabb művészek ér­dekvédelmi fóruma, általában is elmondhatjuk, hogy gyakorlatunk szerint is fiatal művésznek vala­mennyi művészeti ág a 35 évnél fiatalabb képviselőit tekinti. A legfontosabb működési területek: a színház, az irodalom, a zene és a képzőművészet, e területek munkájáról ad számot elsősorban a mai tanácskozás. Az elmúlt öt év egyik nagy eredménye, hogy színpadjainkon teret kapott a fiatal drámairoda­lom. Két ízben jelent meg a Fia­talok rivaldája című antológia, mely kizárólag fiatal írók drámáit tartalmazza. Külön fejezet foglalkozik a la­káskérdéssel, sajátos, hogy csak a fővárosban élő művészek lakás- helyzetével. Eszerint az elmúlt három évben a Művelődési Mi­nisztérium 28 lakást juttatott fia­tal művésznek, évente átlagban 9—10 lakást. A támogatások sorában jelen­tősek az ösztöndíjak és a pályá­zatok. A Móricz Zsigmond irodal­mi ösztöndíj 1974 óta évenként kerül kiosztásra. Többek között Esterházy Péter. Nagy Gáspár. Apáti Miklós, Tóth Erzsébet ré­szesült ebben az ösztöndíjban. A drámaírói pályájuk kezde­tén álló fiatal szerzőket is ösztön­díj segíti. Ebben az ösztöndíj- formában a színházak is választ­hatnak. jelölhetnek ösztöndíjast. Spiró György, Nagy András, Kor- nis Mihály részesült például eb­ben a támogatási formában; s tudjuk: Nagy András a kecske­méti színház ösztöndíjasa volt. A képző- és iparművészek a nyilvános pályázat útján elnyer­hető Derkovits-ösztöndíjat kap­hatják. Ezzel az ösztöndíj-rend­szerrel kapcsolatban azonban el­mondja a beszámoló, hogy hiá­A Kortárs című folyóirat márciusi számában rendkívül érdekes és figyelemre méltó új adatokat, tényeket közöl Ács Tibor Petőfi katonáskodá­sáról, a költő egészségi álla­potáról, betegségéről, kórházi kivizsgálásáról, s végül lesze­reléséről. Az eddig ismeretlen tényekre a bécsi hadilevéltár anyagában bukkant a szerző, aki arra volt kíváncsi, hogy miképpen alakult a reformko­ri hadtudomány magyar kato­naművelőinek sorsa, pályafu­tása a császári hadseregben. Ezt kutatva bukkant az iroda­lomtörténeti szempontból is különlegesnek számító doku­mentumra. Azt eddig is tud­tuk, hogy Petőfi újoncélete 1839. szeptember 6-án kezdő­dött. Ezen a napon önként csapott fel katonának, még­hozzá hat esztendőre elköte­lezve magát. „Petőfi közlegény ... végig­szenvedte a korabeli katonás­kodás minden gyötrelmét. A kiképzési dresszúrákat, az őr­szolgálatokat, a kurtavasra ve­rést és botozást, káplárjának a .tintanyalóval’ szembeni el. lenszenvét és kitolásait." —. írja Ács Tibor, majd így foly­tatja: „1840. március 24-én Petőfit egy 23 fős csoporttal útba indítják az 1. zászlóalj­hoz, amely 1840. március 30-án érkezett meg Grázba. Itt Petőfi viszonylag nyugodt körülmények között tölti az áprilist és a májust. 1840 má­jus 24-én tífusszal a grázi helyőrségi kórházba került, ahol június végéig kezelték. Július elején útba indították az időközben Zágrábba helye­zett 1. zászlóaljhoz. Itt töltöt­te a nyár hátralevő részét. 1840. szeptember 26-tól októ­ber 2-ig részt vett a Károly- város környéki dandárgyakor­laton. A gyakorlat alatt a ki. képzéstől, a menetektől és ko­nyos és mostanra túlhaladott, megreformálásra vár. A pályázatok sorában legjelen­tősebb volt gz 1979-ben, a Nem­zetközi Gyermekévben meghirde­tett ifjúsági drámapályázat. Fel­tűnő volt a fiatal írók helytállá­sa ebben a műfajban is. Kiss An­na, Marschall László, Szepesi At­tila, Horváth Péter darabjai emel­kedtek ki a pályázat anyagából. Az erkölcsi elismerés jelei a művészeti kitüntető címek. A Ki­váló és Érdemes Művész, József Attila-díj és egyéb, úgynevezett művészeti középdíjak 21 százalé­kát 35 évesnél fiatalabb művé­szek kapták. Az elmúlt öt év időszakára esik a Fiatal írók József Attila Köré­nek válsága. A jelentés szerint e válság leküzdöttnek tekinthető, a kör a korszerű demokratizálási törekvések szellemében kidolgoz­ta új működési szabályzatát. A fiatalokat támogató, összefo­gó műhelyek sorában jelentősek az alkotói közösségek. Az 1979- ben megalakult Győri Kisfaludy Színház balett-társulata például egészében az Állami Balett Inté­zet az évben végzett növendékei­ből tevődött össze. A minisztérium a tanácsi szer­vekkel közösen támogatja az olyan színházi produkciókat, ame­lyekben a rendezők mellet! fia­tal színészek érvényesíthetik ké­pességeiket. Örömünkre szolgál, hogy a jelentés erről szóló fejezete a kecskeméti színházat külön említi. A Tömöry'Péter rendezte Végeladás (Tolnai Ottó műve), a Nagypapa látni akar benneteket^-- (Csíki László darabja), és a Beke Sándor rendezte Fehér házasság (Rozewicz kortárs lengyel szerző drámája) kap kiemelést az érté­kelésben. A többi ágazat ifjúsági parla­mentjeitől eltérően a kultúra, a művészet területén nem rendez­tek helyi, megyei parlamenteket. Véleményem szerint ezt úgy tud­juk ellensúlyozni, ha időről-idő­re itt a megyében is fölmérjük a fiatal művészek helyzetét, az eredményekkel és tennivalókkal együtt. Hogy az országosnál rosz- szabbat sohase mutasson az itte­ni összkép. Arai a legfontosabb: körültekintő értékvédelem és ér­téktámogatás jellemezze. Pintér Lajos rabbi betegségétől megrendült egészsége felmondta a szolgá­latot, és kórházba szállították. 1840. október elejétől három hónapig a zágrábi ezredkór- házban ápolták. 1840. decem­ber 23-án dr. Römer Konrád ezredorvos javaslatára gyen­ge testalkat, ’hajlam a tüdő­bajra és a szívtágulásra' in­dokkal katonai szolgálatra al­kalmatlan rokkantnak minősí­tette a felülvizsgáló bizottság. 1841. január 15-én a másod­fokú felülvizsgáló bizottság ezt a határozatot megerősítet­te . . . január 25-én hirdették ki a költő előtt, hogy alkal­matlan a katonai szolgálat­ra ... A fiatal obsitos invali­dus 1841. február 28-án visel­tes egyenruhában, katonai ba­kancsban. és fején egy cserge- posztó kucsmában szabadult meg végleg a cs. kir. hadse­regtől.” Az Ács Tibor által megta­lált, eddig ismeretlen nyilván­tartó lapon az áll. hogy Pet- rovics Sándor születési ideje 1821. A költő két évvel idő­sebbnek vallotta magát, mert csak így vették fel önkéntes­nek. Petőfi kis híján belehalt a katonáskodásba, s ma semmit nem tudnánk róla. De termé­szetesen a cs. kir. hadsereg­ben senki nem sejthette, hogy ki az a „teljes rokkantként saját kívánságára” leszerelt Petrovics Sándor, s különösen nem, hogy ki lesz ez az em­ber alig hat-hét év elmúltá­val. Nem dőlt még el a vita, hogy a 16 éves Petőfi 18 éves­nek mondva magát, miért je­lentkezett katonai szolgálatra. Az viszont egyértelmű, hogy az ott szerzett keserű tapasztala­tok nagy befolyással voltak emberi és költői kiteljesedé­sére. — g — • Tóthék épülő háza a Népköztársaság utcában. ' MŰVELŐDÉS, PÉNZ, SZABAD IDŐ Köszönet helyett bírálat A minap iakadt ki belőlem a keserűség: mennyiféle értet­lenség nehezíti a rátermett, az elhivatott népművelők dol­gát Őket okolják, ha a meghívott előadó az utolsó pillanat­ban lemondja szereplését, őket hibáztatják, ha az özönvíz­előtti fűtőberendezéssel nem tudják kellemessé varázsolni a nagyterem légkörét. Könnyű szívvel marasztalják el a szervezőket dicséretes kezdeményezésekért, mert akaratlanul kellemetlenséget okoztak valakinek. A legkevesebb az, hogy legalább utólag igazságot kapjanak. Energia a földekről A7 fii módszerek a mezőgazdaságban-sorozat legújabb köteteként jelent meg a MÉM—AGROINFORM kiadásában az Energia a földekről című k»ad- váifv A mü másfélszáz oldal terjedelemben ismerteti a nedves es száraz gabona tárolásának, felhasználásának bevált módszereit, közöttük Babies Anta" csávolyi tsz-elnök találmányát a légszáraz termények gódros-foliás ^FoeltUkozik a kiadvány a másodnö vény-termesztéssel, a kertészetben, a takarmánygazdálkodásban alkalmazható ertergiatakarékos eljárásokkal. Be- mutatia a víztakarékosság, a melléktermék- és hulladekho-hasznositas le- ITetöségei“ végül ismertet? e módszerek elterjesztéséhez nyújtott állam, kedvezményeket. Újabb adatok Petőfi katonáskodásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents