Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként felszakadozik a felhőzet. Többfelé eső, zápor, egy-két helyen zivatar is várható. A megélénküld déli, délnyugati szél északnyugatira fordul és megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1, plusz I, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 5, plusz 10 fok között vár­ható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 52. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 3. szerda Befejeződtek a legmagasabb szintű szovjet—lengyel tárgyalások Kedden befejeződtek Moszkvában a lengyel párt- és állami küldöttség hivatalos látogatása- A delegáció hét­főn érkezett a szovjet fővárosba Wojciech Jaruzelski- nek, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének vezetésé­vel. Röviddel az érkezés után megkezdődtek a legmaga­sabb szintű szovjet—lengyel tárgyalások, amelyeken szovjet részről Leonyid Brezsnyeven kívül Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök és több más szovjet vezető vett részt. Wojciech Jaruzelski tájékoztatta vendéglá­tóit a Lengyelországban kialakult helyzetről, a LEMP KB VII. teljes ülésének eredményeiről. A megbeszélé­sen részletesen áttekintették a kétoldalú szovjet—len­gyel kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehe­tőségeit. Elhatározták, hogy további lépéseket tesznek a Szovjetunió és Lengyelország gazdasági-kereskedel­mi és kulturális kapcsolatainak kiszélesítése érdekében. MIVEL TÖLTIK A MÁSODIK VASÁRNAPOT? Munkások az „ötnaposról” Készültünk rá, ízlelgettük a kifejezés tartalmát, zama­tét. Elképzeltük, mivel tölt­jük majd a második vasár­napot. Terveket szőttünk és meghallgattuk az illetékesek nyilatkozatait. Ahol már ko­rábban bevezették, ott sok­mindent elárultak a kezdeti tapasztalatok. Azután álta­lános lett a minden héten szabad szombat, az „ötna­pos”. Nyilatkozzanak most róla azok, akik ebben talán a legilletékesebbek. Lássuk, hogyan vélekedik az ötna­pos munkahétről a félegy­házi lakatos, a kecskeméti cipész, és a kalocsai betaní­tott munkás? Tarjányi Sándor eredeti szak­mája szabó. Ezzel ellentmondani látszik, hogy 30 éve lakatosként dolgozik az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi törzs­gyárában. — A háború után nem tudtunk dolgozni a szakmában — okolja meg a történteket Tarjányi Sán­dor. — Rengeteg volt a szabó, munka meg alig. ötvenben ide jöttem betanított munkásnak. Két évvel később lakatos szakmun­kás lettem. A lakatost ezután az ötnapos munkahétről szerzett tapaszta­latairól kérdeztük. Kiderült, hogy a szabad idő eltöltése összefügg a munkás eredeti foglalkozásá­val. — Igen, ma is űzöm a szakmát, persze csak kicsiben. Szóval én nem varrók ruhát, az az igazság, hogy szabást nem is tanultam. De ha hosszú a nadrág, lötyög az öltöny, azt ma is átalakítom, kiigazítom. A kuncsaftjaim mun­katársak, rokonok, szomszédok. A szabad szombat azt jelenti ne­kem, hogy több időm jut erre, és a — kertészkedésre. Merthogy van egy 200 öle» hobbikertem is. A krumpli, a sárgarépa, a ká­poszta ott terem meg a család­nak. Pencz Ferenc, a kecskeméti ci­pőipari Szövetkezet gyorsjavító szalonjában a munkatársak sze­rint „két ember helyett is dol­gozik”. Ö végzi a feláras gyors­javításokat: több tucat pár ci­• Pencz Ferenc. • Tarjányi Sándor. • Kovács Jánosné. pőt reperál meg egyetlen műszak alatt. — -Falusi gyerek vagyok, Ke­rekegyházán éltem, megszoktam a kertet, a jószágot — vallja a ci­pész. — Most a Széchenyiváros- ban lakunk, csoda-e, ha kétszere­sen is örülök a szabad szombat­nak, amit kora tavasztól — ké­ső őszig a kertemben tölthetek? Nem, ez nem csoda. Külpnösen nem, ha arra gondolunk, hogy Pencz Ferenc naponta csaknem tíz órát ül a suszterszéken, mi­közben sebesen jár kezében a szerszám, a kalapács. — A keresetem ugyanannyi, mint volt — újságolja. — Igaz, töb­bet kell dolgozni napközben, hogy a szombati kiesést bepótoljuk, de ez igazán megéri. Ha jön a jó idő, megyünk a kollégákkal ki t a telkemre, ahol csinos kis vi- tyillót is építettünk. Szombaton­ként fölakasztjuk a bográcsot, birkapaprikást főzünk, s jó ho­moki borral koccintunk utána. Kovács Jánosné kezében felsi- vít a fúrógép, néhány mozdulat, s az átlátszó plexibúra összesze­relésre kész. Jöhet a következő ... Az EKA kalocsai gyáregységé- ' nek munkásnője Foktőről jár be naponta férjével együtt az üzembe. — Mi a véleményem az ötnapos munkahétről? — kérdez vissza. — Gondolhatja milyen jól jön egy háziasszonynak a szabad szombat. Kovácsék a szülőkkel élnek együtt. Kovácsné édesanyja 62, édesapja 67 éves. Kell náluk a segítség. Azután a ház körüli munkák, a mosás, főzés, takarí­tás. . . A foktői határban __ zöld­séget termesztenek. A szülők sző­lőjét együtt gondozzák. —- Kirándulásra, szórakozásra futja-e az idejükből? — A kislányom egészségügyi főiskolán tanul, albérletben la­kik, bizony sokba kerül. Amíg ő .nem végez, inkább csak mun­kával töltjük a hét végét, a sza­bad szombatot. Készültünk rá, ízlelgettük a kifejezés tartalmát, zama­tét. Elképzeltük, mivel tölt­jük majd a második vasár­napot. Azután általános lett a minden héten szabad szom­bat, az „ötnapos”. Az átál­lás viszonylag zökkenőmen­tes volt, a lehetőség adott Tudunk-e élni vele? S. B. A jelenlegi nemzetközi helyze­tet megvitatva hangsúlyozták, hogy a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése, a militarista és há­borús erők visszaverése érdeké­ben minden eddiginél nagyobb szükség van a szocialista közös­ség országainak egységére. A szí­vélyes, baráti légkörű megbeszé­lések — mint a róluk kiadott köz­lemény aláhúzza — megmutat­ták, hogy a Szovjetunió és Len­gyelország testvéri szövetsége, barátsága és együttműködése megbonthatatlan. Leonyid Brezsnyev és Wojciech Jaruzelski megtartott baráti ta­lálkozóján áttekintette a Szovjet­unió és Lengyelország politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködése to­vábbfejlesztésének kulcskérdése­it, a szovjet és a lengyel nép, az SZKP és a LEMP közötti testvéri barátság megszilárdításával kap­csolatos feladatokat. Brezsnyev és Jaruzelski egy­öntetűen ítélte meg a nemzetközi helyzetet, fejlődésének távlata­it. Aláhúzták, hogy a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság to­vábbra is megvédelmezi a szocia­lista közösség érdekeit, hozzájá­rul a népeknek az imperialista fenyegetés, nyomás és zsarolás elleni küzdelméhez. A két ország, mint eddig is, következetesen küzd azért, hogy a nemzetközi politikában fordulat következzék be a feszültségtől és a konfrontá­ciótól a döntésre érett nemzetkö­zi kérdések békés megoldása, az enyhülés és a józan ész diadalá­nak politikája felé. Mint a találkozóról kiadott köz­lemény hangoztatja, a megbeszé­lés szívélyes, elvtársi légkörben ment végbe, a megvitatott kérdé­sekben azonosak voltak a néze­tek. Nyikolaj Tyi'hönov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke kedden a Kreml­ben találkozott Wojciech Jaru- zelskivel, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkárával, a Lengyel Népköztársaság minisz­terelnökével. Tyihonov és Jaruzelski a meg­beszélésen áttekintette a Szov­jetunió és Lengyelország együtt­működésének több időszerű kér­dését. Megállapították, hogy a két ország együttműködése egyre nagyobb szerepet játszik a len­gyel népgazdaság helyreállításá­ban, az ipari üzemek zavartalan működésének biztosításában. Nyikolaj Tyiihonov és Wojciech Jaruzelski a tárgyaláson annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szocialista Lengyelország­ban a politikai helyzet stabilizá­lásához hosszú távon is megvan­nak a szükséges feltételek — Lengyelország fejlett gazdasági potenciál birtokosa, jól képzett káderekkel rendelkezik, és szá­míthat a Szovjetunió és a szocia­lista közösség más országai test­véri szolidaritására és támogatá­sára.' Hivatalos látogatása befejezté­vel kedden délután elutazott Moszkvából a lengyel párt- és ál­lami küldöttség. Főszerep jutott a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak sajtótájékoztatója A külkereskedelem az elmúlt évi alakulásáról és az idei felada­tokról tájékoztatta az újságíró­kat kedden a parlamentben Ve­ress Péter külkereskedelmi mi­niszter. Mint mondotta, a számítottnál lényegesen mostohább külső kö­rülmények ellenére kedvezően alakult évi külkereskedelmi forgalmunk. A teljes kivitel — folyó áron számolva — 6,8. a behozatal 4,8 százalékkal halad­ta meg az előző évit. míg válto­zatlan áron a kivitel 3, a behoza­tal 0,3 százalékkal növekedett. Rubel-elszámolású forgalmunk államközi egyezményeinknek meg­felelően alakult: kivitelünk 8,9, behozatalunk 5,3 százalékkal nőtt. Legjelentősebb partnerünkkel a Szovjetunióval bonyolítottuk le teljes forgalmunk csaknem egy- harmadát. Ez is jelzi, hogy a ma­gyar—szovjet gazdasági kapcso­latok szerepe ma különösen fon­tos. A szocialista országok 55 szá­zalékban részesednek külkereske­delmi forgalmunkból. Nem rubel-elszámolású áru­cserénk mérlege gyakorlatilag ki­egyenlített. Az egyensúly szem­pontjából 1970 óta — 1973 kivé­telével — ez volt a legkedvezőbb esztendő, amiben szerepet játszott az is, hogy cserearányaink ebben a viszonylatban több mint 2 szá­zalékkal javultak, örvendetes, hogy jelentősen nőtt kivitelünk a fejlődő országokba. Az említett eredmények egyes termelőágazatok javuló teljesít­ménye, a jobb vállalati együtt­működés, ,az eredményesebb kül­kereskedelmi munka együttes ha­tásaként jöttek létre. A nem ru­(Folytatás a 2. oldalon.) Energia Nem újság, mindannyian jól tudjuk: hazai energiaforrása­ink szűkösek. A kőolaj, a föld­gáz, a kokszolható feketeszén behozatala nagy terheket ró a népgazdaságra. A párt- és kor­mányzati szervek éppen ezért okkal tekintik egyik legfonto­sabb országos feladatnak az energiatakarékossági program gyors és következetes megvaló­sítását. Nincs ez másként Bács- Kiskunban sem: e törekvések jegyében születtek meg a me­gye VI. ötéves tervi energia­gazdálkodási és takarékossági irányelvei, s készült el az idei év feladatait tartalmazó in­tézkedési terv. Érdemes áttekinteni, hogyan alakult az energiafelhasználás a közelmúltban a megyében. Az adatok azt bizonyítják, hogy a felhasználás növekedési üte­me a hetvenes években meg­haladta az országos átlagot. 1980-ban az iparban 90, a me­zőgazdaságban 36, a háztartá­sokban 70 százalékkal fogyott több energia, mint tíz eszten­dővel korábban. Mégis, a je­lentős fejlődés dacára is, az ipar energiafelhasználása rész­ben a sajátos ágazati szerke­zet, részben a viszonylagos technikai elmaradottság miatt, jóval alacsonyabb az országos átlagnál. 1978-tól az energia-felhasz­nálás növekedési üteme mér­séklődött. A lakossági fogyasz­tás például 1980-ban tíz és fél százalékkal csökkent. Eközben megváltozott az energiahasz- ncsítás szerkezete is. Amíg például az évtized első felé­ben a kőolaj alapanyagú ener­giahordozók aránya emelke­dett számottevően, a legutób­bi években ez a növekedés már sokkal inkább a gáz- és villamosenergia, felhasználá­sára volt jellemző. A geother- mikus energia hasznosítása ez- idő szerint nem volt számotte­vő. Mindezek a körülmények, a megye sajátos viszonyai mint­egy meghatározták a tenniva­lókat. De milyen lehetőségek is kínálkoznak. A mutatkozó eredmények azt jelzik, ezek jó része már ismert. A szénhid­rogén-kutatások a Duna—Ti­sza közén is eredményesen folynak; a Kiskunhalas és Szánk térségében levő kutak a tervezettet valamelyest meg­haladó mennyiségű kőolajjal és földgázzal segítik az ország energiaellátását. Törekvések vannak a helyi gázlencsék hasznosítására is: éppen a na­pokban került sor ezzel kap­csolatos egyeztető tárgyalásra Kecelen. Előkészületek foly­nak több helyütt — például Tiszakécskén és Kiskunmajsán — a föld mélyéből feltörő hé­víz hasznosítására. Iskolákat, középületeket, üvégházakat fűthet, fürdőt táplálhat, ker­tet öntözhet a geothermikus energia. Mik tehát a kínálkozó lehe­tőségek? Az egyik legkézen­fekvőbb kétségkívül a tüzelő­olajnak földgázzal való felvál­tása. Minden — a földgáz-le­lőhelyek, vagy a távvezetékek közelében fekvő — településen nyílik erre mód. Az elmúlt években Kiskunhalason és Ba­ján, majd Jászszentlászlón és Kunszentmiklóson teremtették meg ehhez a feltételeket. Ho­gyan? Mindenekelőtt összefo- j gással. A gázbevezetés költsé- [ geit a helybeli vállalatok, gaz­daságok, a tanács és a lakos­ság közösen viselték. Több he- l| lyütt gázzal fűtik már a köz- í intézményeket, egyes ipari üzemeket, és nem egy mező- gazdasági nagyüzem tetemes mennyiségű tüzelőolajat fo- gyasztó szárítóberendezéseit is sikerült a közelmúltban gázra átállítani. Természetesen az olajnak I gázzal való felváltása csak egyike a megoldás lehetősé- t geinek. Az üzemeknek minde­nekelőtt az energiaigényes technológiák helyettesítésére kell gondolniuk. Erre különö­sen a mezőgazdaságban nyíl­nak a jövőben is lehetőségek. Nemrég a megyei tanács végrehajtó bizottsága számba vette az energiagazdálkodás eddigi eredményeit, s megha­tározta a további tennivalókat. A folyamatot most már csak ki kell bontakoztatni, teljeseb­bé kell tenni, s meggyorsítani. A jövőre nézve mindenesetre biztató a szemléletmódnak az az örvendetes változása, amelynek jelei máris megmu- ! tatkoznak. Az energiaköltsé­gek leszorítása ma az egyik fő törekvése a felhasználóknak. Erre ösztönzi az állami támo- i gatás is a sikeresen pályázó — azaz eredményekkel ke­csegtető, műszakilag-gazdas á- gilag megalapozott energiata­karékossági tervet kidolgozó — településeket, vállalatokat és gazdaságokat. —i —a

Next

/
Thumbnails
Contents