Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként felszakadozik a felhőzet. Többfelé eső, zápor, egy-két helyen zivatar is várható. A megélénküld déli, délnyugati szél északnyugatira fordul és megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1, plusz I, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 5, plusz 10 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 52. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 3. szerda Befejeződtek a legmagasabb szintű szovjet—lengyel tárgyalások Kedden befejeződtek Moszkvában a lengyel párt- és állami küldöttség hivatalos látogatása- A delegáció hétfőn érkezett a szovjet fővárosba Wojciech Jaruzelski- nek, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének vezetésével. Röviddel az érkezés után megkezdődtek a legmagasabb szintű szovjet—lengyel tárgyalások, amelyeken szovjet részről Leonyid Brezsnyeven kívül Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök és több más szovjet vezető vett részt. Wojciech Jaruzelski tájékoztatta vendéglátóit a Lengyelországban kialakult helyzetről, a LEMP KB VII. teljes ülésének eredményeiről. A megbeszélésen részletesen áttekintették a kétoldalú szovjet—lengyel kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Elhatározták, hogy további lépéseket tesznek a Szovjetunió és Lengyelország gazdasági-kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak kiszélesítése érdekében. MIVEL TÖLTIK A MÁSODIK VASÁRNAPOT? Munkások az „ötnaposról” Készültünk rá, ízlelgettük a kifejezés tartalmát, zamatét. Elképzeltük, mivel töltjük majd a második vasárnapot. Terveket szőttünk és meghallgattuk az illetékesek nyilatkozatait. Ahol már korábban bevezették, ott sokmindent elárultak a kezdeti tapasztalatok. Azután általános lett a minden héten szabad szombat, az „ötnapos”. Nyilatkozzanak most róla azok, akik ebben talán a legilletékesebbek. Lássuk, hogyan vélekedik az ötnapos munkahétről a félegyházi lakatos, a kecskeméti cipész, és a kalocsai betanított munkás? Tarjányi Sándor eredeti szakmája szabó. Ezzel ellentmondani látszik, hogy 30 éve lakatosként dolgozik az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi törzsgyárában. — A háború után nem tudtunk dolgozni a szakmában — okolja meg a történteket Tarjányi Sándor. — Rengeteg volt a szabó, munka meg alig. ötvenben ide jöttem betanított munkásnak. Két évvel később lakatos szakmunkás lettem. A lakatost ezután az ötnapos munkahétről szerzett tapasztalatairól kérdeztük. Kiderült, hogy a szabad idő eltöltése összefügg a munkás eredeti foglalkozásával. — Igen, ma is űzöm a szakmát, persze csak kicsiben. Szóval én nem varrók ruhát, az az igazság, hogy szabást nem is tanultam. De ha hosszú a nadrág, lötyög az öltöny, azt ma is átalakítom, kiigazítom. A kuncsaftjaim munkatársak, rokonok, szomszédok. A szabad szombat azt jelenti nekem, hogy több időm jut erre, és a — kertészkedésre. Merthogy van egy 200 öle» hobbikertem is. A krumpli, a sárgarépa, a káposzta ott terem meg a családnak. Pencz Ferenc, a kecskeméti cipőipari Szövetkezet gyorsjavító szalonjában a munkatársak szerint „két ember helyett is dolgozik”. Ö végzi a feláras gyorsjavításokat: több tucat pár ci• Pencz Ferenc. • Tarjányi Sándor. • Kovács Jánosné. pőt reperál meg egyetlen műszak alatt. — -Falusi gyerek vagyok, Kerekegyházán éltem, megszoktam a kertet, a jószágot — vallja a cipész. — Most a Széchenyiváros- ban lakunk, csoda-e, ha kétszeresen is örülök a szabad szombatnak, amit kora tavasztól — késő őszig a kertemben tölthetek? Nem, ez nem csoda. Külpnösen nem, ha arra gondolunk, hogy Pencz Ferenc naponta csaknem tíz órát ül a suszterszéken, miközben sebesen jár kezében a szerszám, a kalapács. — A keresetem ugyanannyi, mint volt — újságolja. — Igaz, többet kell dolgozni napközben, hogy a szombati kiesést bepótoljuk, de ez igazán megéri. Ha jön a jó idő, megyünk a kollégákkal ki t a telkemre, ahol csinos kis vi- tyillót is építettünk. Szombatonként fölakasztjuk a bográcsot, birkapaprikást főzünk, s jó homoki borral koccintunk utána. Kovács Jánosné kezében felsi- vít a fúrógép, néhány mozdulat, s az átlátszó plexibúra összeszerelésre kész. Jöhet a következő ... Az EKA kalocsai gyáregységé- ' nek munkásnője Foktőről jár be naponta férjével együtt az üzembe. — Mi a véleményem az ötnapos munkahétről? — kérdez vissza. — Gondolhatja milyen jól jön egy háziasszonynak a szabad szombat. Kovácsék a szülőkkel élnek együtt. Kovácsné édesanyja 62, édesapja 67 éves. Kell náluk a segítség. Azután a ház körüli munkák, a mosás, főzés, takarítás. . . A foktői határban __ zöldséget termesztenek. A szülők szőlőjét együtt gondozzák. —- Kirándulásra, szórakozásra futja-e az idejükből? — A kislányom egészségügyi főiskolán tanul, albérletben lakik, bizony sokba kerül. Amíg ő .nem végez, inkább csak munkával töltjük a hét végét, a szabad szombatot. Készültünk rá, ízlelgettük a kifejezés tartalmát, zamatét. Elképzeltük, mivel töltjük majd a második vasárnapot. Azután általános lett a minden héten szabad szombat, az „ötnapos”. Az átállás viszonylag zökkenőmentes volt, a lehetőség adott Tudunk-e élni vele? S. B. A jelenlegi nemzetközi helyzetet megvitatva hangsúlyozták, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a militarista és háborús erők visszaverése érdekében minden eddiginél nagyobb szükség van a szocialista közösség országainak egységére. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélések — mint a róluk kiadott közlemény aláhúzza — megmutatták, hogy a Szovjetunió és Lengyelország testvéri szövetsége, barátsága és együttműködése megbonthatatlan. Leonyid Brezsnyev és Wojciech Jaruzelski megtartott baráti találkozóján áttekintette a Szovjetunió és Lengyelország politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködése továbbfejlesztésének kulcskérdéseit, a szovjet és a lengyel nép, az SZKP és a LEMP közötti testvéri barátság megszilárdításával kapcsolatos feladatokat. Brezsnyev és Jaruzelski egyöntetűen ítélte meg a nemzetközi helyzetet, fejlődésének távlatait. Aláhúzták, hogy a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság továbbra is megvédelmezi a szocialista közösség érdekeit, hozzájárul a népeknek az imperialista fenyegetés, nyomás és zsarolás elleni küzdelméhez. A két ország, mint eddig is, következetesen küzd azért, hogy a nemzetközi politikában fordulat következzék be a feszültségtől és a konfrontációtól a döntésre érett nemzetközi kérdések békés megoldása, az enyhülés és a józan ész diadalának politikája felé. Mint a találkozóról kiadott közlemény hangoztatja, a megbeszélés szívélyes, elvtársi légkörben ment végbe, a megvitatott kérdésekben azonosak voltak a nézetek. Nyikolaj Tyi'hönov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben találkozott Wojciech Jaru- zelskivel, a LEMP Központi Bizottságának első titkárával, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökével. Tyihonov és Jaruzelski a megbeszélésen áttekintette a Szovjetunió és Lengyelország együttműködésének több időszerű kérdését. Megállapították, hogy a két ország együttműködése egyre nagyobb szerepet játszik a lengyel népgazdaság helyreállításában, az ipari üzemek zavartalan működésének biztosításában. Nyikolaj Tyiihonov és Wojciech Jaruzelski a tárgyaláson annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szocialista Lengyelországban a politikai helyzet stabilizálásához hosszú távon is megvannak a szükséges feltételek — Lengyelország fejlett gazdasági potenciál birtokosa, jól képzett káderekkel rendelkezik, és számíthat a Szovjetunió és a szocialista közösség más országai testvéri szolidaritására és támogatására.' Hivatalos látogatása befejeztével kedden délután elutazott Moszkvából a lengyel párt- és állami küldöttség. Főszerep jutott a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak sajtótájékoztatója A külkereskedelem az elmúlt évi alakulásáról és az idei feladatokról tájékoztatta az újságírókat kedden a parlamentben Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Mint mondotta, a számítottnál lényegesen mostohább külső körülmények ellenére kedvezően alakult évi külkereskedelmi forgalmunk. A teljes kivitel — folyó áron számolva — 6,8. a behozatal 4,8 százalékkal haladta meg az előző évit. míg változatlan áron a kivitel 3, a behozatal 0,3 százalékkal növekedett. Rubel-elszámolású forgalmunk államközi egyezményeinknek megfelelően alakult: kivitelünk 8,9, behozatalunk 5,3 százalékkal nőtt. Legjelentősebb partnerünkkel a Szovjetunióval bonyolítottuk le teljes forgalmunk csaknem egy- harmadát. Ez is jelzi, hogy a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok szerepe ma különösen fontos. A szocialista országok 55 százalékban részesednek külkereskedelmi forgalmunkból. Nem rubel-elszámolású árucserénk mérlege gyakorlatilag kiegyenlített. Az egyensúly szempontjából 1970 óta — 1973 kivételével — ez volt a legkedvezőbb esztendő, amiben szerepet játszott az is, hogy cserearányaink ebben a viszonylatban több mint 2 százalékkal javultak, örvendetes, hogy jelentősen nőtt kivitelünk a fejlődő országokba. Az említett eredmények egyes termelőágazatok javuló teljesítménye, a jobb vállalati együttműködés, ,az eredményesebb külkereskedelmi munka együttes hatásaként jöttek létre. A nem ru(Folytatás a 2. oldalon.) Energia Nem újság, mindannyian jól tudjuk: hazai energiaforrásaink szűkösek. A kőolaj, a földgáz, a kokszolható feketeszén behozatala nagy terheket ró a népgazdaságra. A párt- és kormányzati szervek éppen ezért okkal tekintik egyik legfontosabb országos feladatnak az energiatakarékossági program gyors és következetes megvalósítását. Nincs ez másként Bács- Kiskunban sem: e törekvések jegyében születtek meg a megye VI. ötéves tervi energiagazdálkodási és takarékossági irányelvei, s készült el az idei év feladatait tartalmazó intézkedési terv. Érdemes áttekinteni, hogyan alakult az energiafelhasználás a közelmúltban a megyében. Az adatok azt bizonyítják, hogy a felhasználás növekedési üteme a hetvenes években meghaladta az országos átlagot. 1980-ban az iparban 90, a mezőgazdaságban 36, a háztartásokban 70 százalékkal fogyott több energia, mint tíz esztendővel korábban. Mégis, a jelentős fejlődés dacára is, az ipar energiafelhasználása részben a sajátos ágazati szerkezet, részben a viszonylagos technikai elmaradottság miatt, jóval alacsonyabb az országos átlagnál. 1978-tól az energia-felhasználás növekedési üteme mérséklődött. A lakossági fogyasztás például 1980-ban tíz és fél százalékkal csökkent. Eközben megváltozott az energiahasz- ncsítás szerkezete is. Amíg például az évtized első felében a kőolaj alapanyagú energiahordozók aránya emelkedett számottevően, a legutóbbi években ez a növekedés már sokkal inkább a gáz- és villamosenergia, felhasználására volt jellemző. A geother- mikus energia hasznosítása ez- idő szerint nem volt számottevő. Mindezek a körülmények, a megye sajátos viszonyai mintegy meghatározták a tennivalókat. De milyen lehetőségek is kínálkoznak. A mutatkozó eredmények azt jelzik, ezek jó része már ismert. A szénhidrogén-kutatások a Duna—Tisza közén is eredményesen folynak; a Kiskunhalas és Szánk térségében levő kutak a tervezettet valamelyest meghaladó mennyiségű kőolajjal és földgázzal segítik az ország energiaellátását. Törekvések vannak a helyi gázlencsék hasznosítására is: éppen a napokban került sor ezzel kapcsolatos egyeztető tárgyalásra Kecelen. Előkészületek folynak több helyütt — például Tiszakécskén és Kiskunmajsán — a föld mélyéből feltörő hévíz hasznosítására. Iskolákat, középületeket, üvégházakat fűthet, fürdőt táplálhat, kertet öntözhet a geothermikus energia. Mik tehát a kínálkozó lehetőségek? Az egyik legkézenfekvőbb kétségkívül a tüzelőolajnak földgázzal való felváltása. Minden — a földgáz-lelőhelyek, vagy a távvezetékek közelében fekvő — településen nyílik erre mód. Az elmúlt években Kiskunhalason és Baján, majd Jászszentlászlón és Kunszentmiklóson teremtették meg ehhez a feltételeket. Hogyan? Mindenekelőtt összefo- j gással. A gázbevezetés költsé- [ geit a helybeli vállalatok, gazdaságok, a tanács és a lakosság közösen viselték. Több he- l| lyütt gázzal fűtik már a köz- í intézményeket, egyes ipari üzemeket, és nem egy mező- gazdasági nagyüzem tetemes mennyiségű tüzelőolajat fo- gyasztó szárítóberendezéseit is sikerült a közelmúltban gázra átállítani. Természetesen az olajnak I gázzal való felváltása csak egyike a megoldás lehetősé- t geinek. Az üzemeknek mindenekelőtt az energiaigényes technológiák helyettesítésére kell gondolniuk. Erre különösen a mezőgazdaságban nyílnak a jövőben is lehetőségek. Nemrég a megyei tanács végrehajtó bizottsága számba vette az energiagazdálkodás eddigi eredményeit, s meghatározta a további tennivalókat. A folyamatot most már csak ki kell bontakoztatni, teljesebbé kell tenni, s meggyorsítani. A jövőre nézve mindenesetre biztató a szemléletmódnak az az örvendetes változása, amelynek jelei máris megmu- ! tatkoznak. Az energiaköltségek leszorítása ma az egyik fő törekvése a felhasználóknak. Erre ösztönzi az állami támo- i gatás is a sikeresen pályázó — azaz eredményekkel kecsegtető, műszakilag-gazdas á- gilag megalapozott energiatakarékossági tervet kidolgozó — településeket, vállalatokat és gazdaságokat. —i —a
