Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1982. március 11.

»

Az erősebb segíti a gyengébbet

A szövetkezeti tagság bizalmából huszonhét eve elnöke t’esir István a félegyházi Vörös Csillag Tsz-nek. Az 1960-as évek elején a tapasztalt szövetkezeti vezető a kiskun város másik gazdaságának is tisztségviselője lett, ahol akkoriban nagyon elkelt a szakmai és politikai segítségnyújtás. A társadalmi megbízásból vállalt kötelezettségének becsülettel eleget tett. Irányításával rövid idő alatt a szomszédos szövetkezet gazdálkodása is kellő színvonalra emelkedett.

Akkoriban a Kiskunság kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságainak egész sorában alakult ki hasonló együttműködés. Éppen a kiskun városban a Lenin és a Rákóczi Termelőszövetkezet működött egvidőben közös irányítás alatt olyan eredményesen, hogy a két szövetkezet tagsága később a Lfnin és a Rákóczi Tsz egyesüléséről döntött a közgyűlésen.

Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag és a Lenin egyaránt többszörösen kitüntetett kiváló szövetkezet címet szerzett. Kiskunmajsán a sok-sok év óta elismerésre méltóan gazdálkodó Jonathan Szakszövetkezetnek csaknem az egész vezetősége részt vett a közeli bodoglári Szabadság Tsz istápolásában amikor ott arra a legnagyobb szükség volt az 1970-es években. Az erősebb segíti' a gyengébbet akció itt is igen gyümölcsözőnek bizonyult. Később a kel közös gazdaság még szorosabban ösz- szefogott, és az ugyancsak többszörös kiváló címet elnyert kiskunmajsai Jonathán az egyesüléskor termelőszövetkezetté alakult át.

Nemcsak a mezőgazdasági, hanem a fogyasztási sziivetkezetek is részt vettek ebben a megyeszerte dicséretesen kibontakozott akcióban. Hetényegyházán az UN1VER afesz helyi kereskedelmi vezetője. Hozinka István társadalmi megbízásból az Egyetértés Szakszóvetkezet elnöki tisztséget, is betöltötte. Irányítása alatt akkoriban sokat fejlődött a szövetkezeti gazdasag

A KisKunsagban a szövetkezetek sorában a kecskeméti Magyar—«Szovjet Barátság Tsz. az izsaki Sáríeher, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet is több szakemberrel segítette a kedvezőtlenebb termőhelyi adottságú, kisebb szövetkezeteket. A lakiteleki tómező' gazdász napjainkban a tiszaalpári Tiszatáj Tsz elnöki tisztségét tölti be. Eorczek András pedig, aki a Magyar—Szovjet Barátság Tsz- oól Került át társadalmi megbízatással a megyeszékhely másik gazdaságába, úgyszintén igen eredményesen táradozik a Kossuth Tsz gazdasági fellendítésen a szövetkezeti tagság támogatásával.

A kiskunsági szövetkezetekben napjainkban harminchét olyan szakvezető munkálkodik, akik nagvobb. gazdaságikig fejlettebb mezo- gazdasági üzemekből kerültek át társadalmi kötelezeltségvállalásból kisebb szövetkezetekbe. Elnverve az. •ott dolgozók bizalmát, velük egvütt sikeresen fáradoznak a közös eredmény érdekeben.

Az. állami gazdaságúk és más nagyüzemek között is kialakult" a közÖV "érdekű gyümölcsöző kapcsolat. Horváth István, az Izsáki Állami Gazdasag igazgatója 1977—78-ban, amikor ott a szakavatott irányításra a legnagyobb szükség volt. a Kiskőrösi Állami Gazdaságban is ellátta társadalmi munkában az igazgatói teendőket, mindaddig, amíg utódját ki nem nevezték.

Az. izsákin kívül a Helvéciái, a Kiskunhalasi Állatni Gazdaság, legújabban pedig a Bajai Mezőgazdasági Kombinát segítette szakemberekkel és támogatja napjainkban is a szomszédos termelőszövetkezeteket, szakszövetkezeteket. elindítva a közös gazdaságokat a gyorsabb ütemű fejlődés útján. Kétségkívül nagy szükség van erre. hiszen 1981-ben még a bácskai es a Duna melléki gazdaságok között is akadt olyan, ahol csupán egyetlen fel* sofokú végzettségű szakember működött.

Az a gazdasági differenciálódás, ami a legutóbbi fél évtized alatt, sanyarú időjárási viszonyok és egyéb okok miatt kialakult a szövetkezetek között, a magasabb színvonalú irányító munkával, a jól képzett közgazdászok, számviteli, mezőgazdasági szakemberek, a politikai munkában is jártas, gyakorlott vezetők közreműködésével enyhíthető, idővel le is küzdhető.

Nem véletlenül alakult meg a közelmúltban a kiskunsági, valamint a bácskai és Duna melléki TESZÖV kebelében olyan társadalmi szervezet, amely sokoldalúan támogathatja a szakemberek képzését, a tudásuk, tapasztalatuk gyümölcsöztetését azokban a gazdaságokban. ahol a legnagyobb szükség van erre a gyakran áldozatvállalással is járó munkára.

—s —1

Szakmai vetélkedő

A KISZ Központi Bizottsága 1982. évi akcióprogramjához csatlakozva a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a KISZ Bács-Kis- kun megyei Bizottsága, a Bácskai és Dunamelléki-, valamint a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége, a MEDOSZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága és az ÉDOSZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága meghirdeti az ifjú gépi fejők: a tejfeldolgozók és a tejtermékgyártók: valamint az öntöző szak- és betanított munkások megyei (iparági) szakmai, politikai, munkavédelmi vetélkedőit.

A vetélkedőn részt vehet minden olyan fiatal, aki az országos verseny napjáig nem tölti be a 35. életévét, és az üzemi versenyen a legjobb eredményt éri el.

A rendezvények szervezésének és lebonyolításának részletes ismertetését, a szakmai és politikai témaköröket a MÉM Értesítő 1982. évi 3. száma tartalmazza.

Az üzemi vetélkedőn legjobb helyezést elért versenyzőket a MÉM Értesítő útmutatása alapján a következőképpen kell a megyei (iparági) döntőre benevezni:

— ifjú gépi fejő szak- és betanított munkásokat, 1982. március 15-ig a Bács-Kiskun megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség (6000. Kecskemét, Katona József tér 1.);

— tejipari ifjú szak- és betanított munkásokat, 1982. április 30-ig a Tejipari Vállalatok Trösztje Kereskedelmi Igazgatóságára (1113. Budapest, Bartók Béla út 120.);

— ifjú öntöző szak- és betanított munkásokat 1982. április 1-ig a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságára (6000. Kecskemét, Május 1. tér 1.).

A megyei versenyek pontos helyéről és idejéről a nevezések beérkezése után adnak tájékoztatást a rendező szervek.

A felhívó szervek kérik a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemek vezetőit és KISZ-szervezeteit, segítsék elő, hogy a fiatalok minél nagyobb számban vegyenek részt az üzemi és a megyei vetélkedőkön.

AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT

Decemberben a bácskai és a Duna melléki gazdaságok küldötteként részt Vett a mező- gazdasági szövetkezetek IV. országos kongresszusán dr. Babicz Ferenc, a rémi Dózsa Tsz elnöke. A tanácskozás vitájában a küldött az egyéb kérdéseken kívül a falvak, a kis települések lakosságmegtartó képességének fontosságát elemezte.

Hangoztatta, hogy a falun élők jobb ellátásáért a legtöbb szövetkezet megteszi mindazt, amire erejéből telik: építi és javítja a községi utakat, fenntartja a sportegyesületeket, fedezi a kulturális kiadások tekintélyes részét, támogatja a falusi lakásépítést.

Nyilvánvaló, hogy az ehhez szükséges anyagi erőforrásokat egymaguk nem tudják előteremteni a szövetkezetek, mert a pénzügyi szabályozók kidolgozásakor az illetékesek nem számoltak a mezőgazdasági üzemeknek ezzel a kötelezettségével. Végül javasolta a tsz -elnöke, hogy a mezőgazdasági feladatok teljesítéséhez szükséges feltétel- rendszer javításán fáradozók mindezeket vegyék majd figyelembe.

Ez történt az elmúlt év decemberben. 1982 január elején érvénybe lépett a szerződés a Pénzügyminisztérium és a rémi Dózsa között. Ebben a szövetkezet vállalta, hogy a PM által javasolt és közösen egyeztetett bér- szabályozást allkalmazza a mindennapi gyakorlatban.

— Mi ennek a bérszabályozási elvnek a lényege? — kérdeztük dr. Babicz Ferencet.

— A minisztérium megadta a lehetőséget a Dózsa Tsz-nek a bertömeggazdálkodás bevezetésé- sére. Tudomásom szerint, hasonló kísérlet az országban öt helyen van. Ha az 1982. évi zárszámadást követő 15 napon belül egyikünk sem mondja fel a megállapodást, az újabb két esztendőre érvényben marad.

A bérszabályozásnál a szerződés szerint az 1981. évi bértömeget tekintjük az alapnak. Ez az összeg módosulhat felfelé és lefelé is, de mindenkor az anyagmentes termelési értéktől függően. Ahány százalékkal képesek vegyünk növelni szövetkezetünk, ben az anyagmentes termeilés értékét, átlagosan annyiszor 0,4 százalékkal emeilhető a bértömeg. Ha valamilyen oknál fogva csökkenne a termelés értéke, akkor minden százalék süllyedésnél 0,2 százalékkal csökken a bértömeg is.

Ez természetesen kockázattal jár, de ebbőil következik, hogy szövetkezetünkben a korábban elhatározott önelszámolási rendszert öt ágazatban bevezetjük. Az új bérszabályozás eredményeként annyi módosítással, hogy az egyes ágazatokon belül kis csoportokra lehet felosztani. Hogy példával

is szemléltessem: a baromfiágazatunkban a keltetéssel együtt tizennégy kis csoport önelszámoló, mert a 14 telep külön-kü- lön is az lett. Az ott dolgozók a teljesítményüktől függő alapbért kapják. Ha a mindennapi feladatukat a korábbinál kisebb létszámmal, ugyanolyan jól el tudják végezni, akkor a bérükön kívül a terven felüli nyereségnek jelentős részét is megkaphatják. Ennek a többletjövedelemnek az egész esztendő alatt képződött többletnyereség az alapja, ezért a naptári év végét követő tizenöt napon belül fizetik ki számukra. Egész évben igyekeznek hát jól dolgozni.

. — Valamennyi dolgozóra érvényes az új bérszabályozás?

— Természetesen. Ágazatveze- totől kezdve a munkacsapat-vezetőig valamennyiüknek meghatározott, de ismert összegű moz- gőbére van, amely éppúgy a teljesítményükhöz van kötve, mint-a ' fizikai dolgozóknál. Végeredményben így valósíthatjuk meg a differenciált bérezést szövetke. zetünk valamenrlyi munkaterületén. Ehhez nyújt kézzelfogható segítséget a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával bevezetett bértömeggazdálkodás.

Már említettem, hogy az országban néhány gazdaság ugyancsak a minisztérium beleegyezé- sé-vel alkalmaz különféle bérszabályozási elveket, módszereket. Amelyik a legjobb eredményt hozza, annak lesz jövője a mező- gazdasági szövetkezetekben.

— A rémi Dózsa Tsz elég kedvezőtlen termőhelyi adottságú, egy hektárnak 12,01 az átlagos aranykorona-értéke. Mi a titka a kiemelkedő termelési eredménynek?

— Amit az országos kongresz- szuson szóbahoztam, azokat a vívmányokat itthon már évek óta bevezettük. Az anyagi érdekeltség fejlesztésén kívül a szövetkezetünk a községnek nyújtott különféle támogatásokkal a helyi életkörülményeket javította. Hatszázhat tagja van a szövetkezetnek, közülük kétszáz- negyvenen már nyugdíjasok. Mégis harminchét év az átlagos életkor. Az alkalmazottakkal együtt hétszáznál többen dolgoznak a szövetkezetben.

Az egy személyre számított üzemi termelési érték 1980-ban 593 ezer forintot tett ki, 1975-ben mindössze 344 ezer forintot. A munkasiker a mezőgazdasági alaptevékenységből származott. Ezért bízunk abban, hogy a bér- szabállyozás módosításával vállalt kockázat meghozza gyümölcsét. Kiss Antal

MAI TÉMÁNK:

Kamillatea

A tél végén, amikor mindenki köhög, tüsz- szög, a régóta.használt gyógynövény igen hasznos szolgálatot tehet. Közismert az orvosi székfű hatása: belsőleg gyomorbántalmak, hurutos megbetegedések ellen, görcsoldóként használják, külsőleg gyulladásokra alkalmazzák borogatás formájában, de bevált hajápoló szer is. A kamilla tehát jelentős, értékes gyógynövény, igazi drog, s alkalmazása nálunk igen elterjedt. Termesztése, begyűjtése egyre nehezebbé válik, hiszen munkaigényes feladat. Mégsem erről, hanem forgalmazásáról szeretnék ezúttal szót ejteni.

Már az elején leszögezhetjük, hogy a kamillatea szabadáras termék, gyakorlatilag az ár a minőségtől, csomagolástól függően változhat, eltérhet. Tapasztalataink szerint azonban a különség a jelenleg forgalomban levő kamillateáknál az árak vonatkozásában megdöbbentő és nem is indokolt. Vizsgáljuk meg tehát pontosan a kamillateák árát: Kapható drogériákban filteres csomagolású — egy grammos — 25 darabos, azaz 25 grammos kamillatea, amelynek ára 11 forint. A kiskereskedelmi bolthálózatban ugyancsak filteres kamilla — egy grammos — 25 tasakos 25 grammos kamillatea 5 forintért vásárolható. A drágábbat a Herbária, az olcsóbbat a Compack csomagolja. (A csomagolásban lényegesen eltérő méretkülönbség, papírminőség, nyomdai munka nincs.) Ezzel még nincs vége. Á Herbária ,,kiszerelésében” 50 grammos dobozos kamillatea 10 forint, a gyógyszertárban 100 grammos csomag 9 forint. (A gyógyszertárban a kamillatea 25 grammónkérüi ára 2,25 fórint, s ehhez nem adnak térítési kedvezményt.)

A csomagolásban — mint már említettük

— nincs különösebb eltérés, akkor talán a minőségben? Csupán a fogyasztó szempontjából tudunk erre válaszolni, amely talán helytálló is, hiszen az orvosi székfű sokáig megőrzi gyógyjellegét, s törötten, esetleg törmelékesen is drog marad. Ha így ítéljük meg. akkor is jelentős árkülönbséget tapasztalhatunk. A filtere^ teák minősége — daraboltsá- ga, külleme — teljesen egyforma, de kiold- ható-képessége gyengébb, mint a dobozos ki- csomagolásúaké. A két — dobozos vagy zacskós

— 50, illetve 100 grammos tea külleme sokkal jobb, de összevetve ezeket, minőségük egyforma.

Ezek után mindenkiben felvetődik a kérdés: miért van ilyen nagy árkülönbség kamilla és kamilla között? Őszintén szólva számunkra, sőt a kereskedelmi szakemberek számára is érthetetlen, mert drogról, gyógynövényről van szó! Ráadásul a gyógyszertáraknak, a Compack-nak is a Herbária biztosítja az alapanyagot, azaz az orvosi székfüvet. Szabadáras, mondhatnánk. Ez így igaz, de ekkora különbséget nem lenne szabad megengedni. Kerestük erre a magyarázatot drogériákban, a kiskereskedelemben, a gyógyszertárakban, de nem találtuk. Vajon ki tudná nyomra vezetni a vásárlókat a kamillaár ügyében?

Gémes Gábor

„A SIKEREK TARTANAK ÖSSZE BENNÜNKET”

Mesterbrigád a harmadikon

— Versenyez az idén a Gagarin brigád?

— Igen, természetesen.

— Csak azért kérdezem, mert most olyan „nyugisnak" látom magukat.

— Ilyenkor, az év elején nincs nálunk hajtás. Nem dolgozunk teljes gőzzel. Meg azután a versenyzés már nem egyenlő a hajszás munkatempóval.

Az ablakpárkánynak dőlt, s a tapétát előkészítő társával, Kenderes Istvánnal beszélgetett a brigádvezető, amikor a majdnem kész kecskeméti széchenyivárosi ház harmadik emeleti lakásába beléptem. Ezért „provokáltam” őt. Szikszai Istvánt, akit a Dune—Tisza közi Építőipari Vállalatnál a legjobb munkások közt emlegetnek. A további magyarázattal sem késlekedett:

— Az első negyedévben általában 15 lakás jut havonta a brigádnak festésre, tapétázásra. Nyáron 30—40-et is megcsinálunk. Nem rajtunk múlik, hogy ebben az időszakban lassabban dolgozunk. Nincs elég munka. Sajnos, téliesítés ide, téliesítés oda, az építőiparban a hideg megzavarja a termelés ütemét. Nekünk az a gondunk, hogy nincs ilyenkor elég olyan lakás, amelyiket már fűteni lehet. A. technológiánk, az anyagok, amelyeket használunk, nem szeretik a fagyot. A minőségi munkához fűtött terep kell. Sokkal jobb lenne, ha egész évben egyenletes tempóban dolgozhatnánk.

—. Érdekeltek gbban, hogy bepótolják majd azt, amit ilyenkor mulasztanak?

— De még mennyire! Ha' nagyobb a teljesítmény, több a pénz. Egyösszegű munkautalvá- n.vos rendszerben. foglalkoztat bennühket a cég. Vagyis azt mondja a művezető: itt, ez a 30 lakás, ennyi bért kaptok értük. Ha nem egy hónap, hanem mondjuk három hét alatt végzünk, akkor annyi időre fizetik ki az

adott összeget, és a megmaradó munkanapok alatt még kereshetünk hozzá. Félév és év vége, általában az átadások előtt külön prémiumot is kiutal a vállalat, ha határidő előtt megoldunk egy-egy feladatot.

A Gagarin brigád arról nevezetes, hogy a DUTÉP festőkol- lektivái közül ők keresnek legtöbbet. Szorgalmasak, és értik a szakmát. Éves átlagban 7—8 ezer forintot visznek haza havonta. Tavaly nyáron egymás után háromszor 15 ezer forint volt a brigádtagok borítékjában.

— Jól összekovácsolt gárdának mondják a magukét. Mi tartja össze a társaságot? — kérdeztem Szikszai Istvántól.

— Hazudnék, ha azt mondanám, hogy elsősorban nem az a pénz, amit közösen meg tudunk keresni, jó szervezéssel, hajtással. Hisz mindnyájunknak családja van, vagy lesz, mindenki lakást és autót akar, szépen nevelni a gyerekét, éppen úgy, mint mások. Ez ösztönöz bennünket.

— Ezek szerint a munkaverseny, a brigádmozgalom csak „díszlet” lenne a maguk esetében?

— Nem, nem így áll a helyzet. A jó keresetet és-a versenyt nem lehet nálunk szétválasztani. Hogy a virtuskodás vérünkké vált, hogy nem bírnánk elviselni. ha mások megelőznének, az éppen a munkaversenyben alakult ki. De ha nem tudnánk a munkánkkal évek óta kivívni ezt az anyagi elismerést, akkor köny- nyebben jönnének-mennének tőlünk az emberek. A sikerek tartanak össze bennünket, amelyek közt a legfontosabb a jövedelem. De ne gondolja, hogy mi csak a pénzzel törődünk. Ha történik valami a vállalatnál, a brigád ott van. Részt veszünk a sportversenyeken. a szellemi vetélkedőkön. anyagilag segítjük a rászorulókat, például a mozgássérülteket. A mi fiatalokból álló kol(Tóth Sándor (elvétele)

lektívánk hozott létre KlSZ-alap- szervezetet a szakiparosoknál, ahol korábban nem volt. Nem húzzuk ki magunkat a társadalmi munkából sem. Tavaly három óvodát festettünk ki. És hogy nem a pénzszerzésben éljük ki magunkat, azt azzE^l is bizonyíthatom. hogy a múlt évben egy tanfolyamon az ÉVM szervezésében heten szereztük meg a mester-szakmunkás címet, öten a KlGSZ-nál tettek mestervizsgát, s újabb négy brigádtag készül erre az idén. Akinek a kellő kétéves szakmai gyakorlata megvan a vizsgázáshoz, az mind mester lesz már a 23 tagú brigádból.

— No és a versenyben való részvétel ösztönöz bennünket az anyagokkal való takarékosságra, és kisebb-nagyobb újításokra — vetette közbe Kenderes István, aki egymás után szabta és kente ragasztóval a tapétacsíkokat.

— Mostanában a vállalatoknál kevesebbet hivatkoznak a szocialista brigádokra, mint hogyha a verseny elvesztette volna jelentőségét. Maguknál is így van?

— Nem. nálunk véleményem szerint jobban szervezik a munkaversenyt, mint régebben — hangzott a brigáclvezető válasza. — Csak most a hangzatos jelszavak helyett szerényebben agitálnak, reális dolgokat kérnek. A jó minőségre és a gazdaságos munkavégzésre ösztönöznek elsősei ban. A verseny nem állt meg,

az. eredményei benhe vannak a vállalat múlt évi sikeres tervteljesítésében, abban, hogy több lett a nyereség, mint gondolták a vezetők.

— Szóval, a DUTÉP-nél minden rendben a brigádmozgalomban.

— Rendben, de azért lehetne egy-két ötlettel gazdagítani. Itt van például ez a tapétacsíkozó gép. Ezt úgy ismertük meg, hogy a brigád egy másik céggel dolgozott közös építkezésen Budapesten. és annak az emberei használták. Nézze, milyen gyorsan lehet vele szabni az anyagot. és kenni iá a ragasztót! Azelőtt kézzel kínlódtunk. A más cégek brigádjaival való tapasztalatcserékhez akarok kilyukadni. Sok minden van, amit máshol jobban, termelékenyebben csinálnak mint mi, ugyanakkor mi is jók vagyunk egyes dolgokban. Tanulhatnánk egymástól, és ez hasznos lenne mindenkinek. Ezért én az ilyen kapcsolatoknak nagyobb szerepet szánnék a bri- gádmozgalomban.

Több olyan rendezvényre is szükség lenne, ahol a munkásközösségek tagjai megismernék egymás családját. A barátság erősítésének ez fontos, feltétele, ezt a magunk példájából tudjuk. A barátság pedig óriási erő, és nagyon szép tartalmat ad az ember életének.

A. Tóth Sándor

• A DUTÉP Kiváló Ifjúsági Szocialista Brigádja, amely Gagarin nevét viseli.

Minisztérium és szövetkezet szerződése