Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

1982. március 11. • PETŐFI NEPE • 3 MÉLTÓN KOCSIS PÁL NEVÉHEZ A kertbarátkor hétköznapjai Kecskeméten a Hazafias Népfront kezde­ményezésére, Vigh Lajos nyugdíjas vezeté­sével 1976-ban, harminc taggal alakult meg a kertbarátkor. A Kossuth-díjas néhai Ko­csis Pál nevét vették fel. A „homok óriásá­nak" kívántak maradandó emléket állítani szorgalmas szőlészkedő, kertészkedő mun­kájukkal. Jó gazda az MMK Azóta nyolc év telt el gazdag tapasztalatokkal, sikerekkel és gondokkal. Nem maradtak egye­dül. A Megyei Művelődési Köz­pont saját szakkörének tekinti, segítséget nyújt a működés tech­nikai feltételeihez. Fizeti a szak­előadókat. A Zöldságtermesztési Kutatóintézet mérnökei vállalták a kertbarátkor rendszeres patro- nálását. Az állandó szakirányító, Roskó István kertészmérnök részt vesz a kertbarátkör minden ösz- szejövetelán, segíti a programok kidolgozását ■ és megszervezését, a vetőmag-, a palánta- és egyéb beszerzéseket. Megalakulása óta háromszoro­sára nőtt a tagság létszáma. Visz- szatekintve a megtett útra. meg­állapíthatjuk, hogy sikerült cél­jainkat megvalósítani. Széles körű kapcsolataink alakultak ki más kertbarátkörökkel. Jó barátokat és gazdag termelő, kísérletező ta­pasztalatokat szereztünk Miskol­con, Debrecenben, Szentesen. Kiskunhalason. Lengyel szakkör látogatását fogadtuk két eszten­deje. Megismerkedtek kiskertje­inkkel, szervezeti életünkkel, za­matos homoki borainkkal. Térítésmentes buszt ad a Me­gyei Művelődési Központ kultu­rális tevékenységünkhöz, közös kirándulásainkhoz. Kirándulás, előadássorozat A helyi, a megyei, az országos mezőgazdasági ás élelmezés-ipari kiállításokon figyelemreméltó eredményeket értünk el. Egész évben készülnek tagjaink házi borversenyeinkre, a Kocsis Pál szőlőfajtákból érlelt borok bemu­tatására. • A kecskeméti piacon. Az elmúlt évek tapasztalatai feljogosítanak bennünket annak megállapítására, hogy jó úton já­runk. Becsüljük és segítjük azo­kat, akik elsősorban saját szük­ségleteikre termelnek kiskertje­ikben, és még többet szeretnénk segíteni azokat a kisárutermelő- ket, akik feleslegeikkel, friss áruikkal megjelennek a kecske­méti piaccsarnokban kijelölt el­árusít óhelyünkön. Mik a terveink? Folytatni kívánjuk a szőlő-gyü­mölcs-, zöldségtermelő-kutató elődeink munkásságának megis­mertetését, a szakelőadás-soroza­tot. (Más országok mezőgazdasá- - gi termelési tapasztalatainak is­mertetése, fóliafelhasználás, spe­ciális növényvédelem.) Gyümölcs- szőlőmetszési foglalkozást, kis­kert-fórumot tartunk a mezőgaz­daságban irányító-szervező mun­kát végzők bevonásával. Virágter­melési, virágkötészeti előadást, -bemutatót szervezünk. A csere­bere foglalkozásokon vetőmaggal segítjük tagjainkat. Saját szőlő­gyümölcs terményeinkből vendé­gül látunk iskolásokat. Célunk: még több kertészkedő nyugdíjast, magányos kertászke- döt. kistermelőt vonjunk be a körünk munkájába. Jobb ellátást! Az eredményes és gazdaságos kertészkedéshez több társadalmi segítségre volna szükség. A kö­zelmúltban Kecskeméten megren­dezett országos növényvédelmi fórum is felvetett a gondok kö­zül néhányat. A többi között: minden időben szükség lenne arra, hogy kis té­telben is vásárolhassunk haté­kony növényvédő szereket. Javí­tani kellene a használati utasítás- leírásokat, a szavatossági idő fel­tüntetése szigorú megkövetelése mellett. Nincs megoldva az el­avult mérgek, üres flakonok ösz- szegyűjtése. megsemmisítése. Át­tekinthető, zsebnagyságú munka- védelmi füzet megjelentetésére is szükség lenne. Javítani szeret­nénk a szőlőoltvány-beszerzés le­hetőségét, főleg az új tagok, kez­dő kertészek részére. Talán írásom elején kellett vol­na említenem, hogy néhai Kocsis Pál özvegye minden évben tisz­teletét teszi a férjéről elnevezett kertbarátkor év végi rendezvé­nyén. Nagy öröm számára, ahogy ápoljuk szeretett férje munkássá­gának emlékét. Ida nénit tiszte­letbeli tagunknak tekintjük, és a közelmúltban nyújtottuk át a Kocsis Pál kertbarátkor 1. számú tagkönyvét. Még sok évig szeret­nénk köszönteni jó egészségben. Dudás István a Kocsis Pál Kertbarátkor elnöke Hogyan vásárol és értékesít újra lakásokat az OTP? Hónapokkal ezelőtt foglalkoztunk Sajtóposta rovatunkban az egyik kiskunhalasi olvasó panaszával: becsapottnak érzi magát, mert a he­lyi OTP-fiók nagyon, kis összegért vásárolta meg lakását. Válaszunk­ban megírtuk, hogy az ilyen adásvételnél a hivatalosan megállapított forgalmi ár vehető figyelembe. Cikkünk széles körű visszhangot váltott ki. Voltak, akik további esetekről számoltak be. A Kecskeméten lakó Kovács Ákos leveléből megtudtuk, hogy az egyik eladó csak a pénzintézeti vevőtől értesül­hetett, mennyire értékelték otthonát. A szintén kecskeméti Gcre Im­rémé pedig azt a tapasztalatát közölte velünk, hiába az előzetes ár­becslést hiszen úgyis az OTP véleménye a döntő. Mások arról szól­tak, hogy szeretnék hasonló módon értékesíteni lakásukat, de fogal­muk sincs, mi a teendő. Tájékoztatásért az illetékesekhez kopogtat­tunk. Először az értékbecslés gazdáját, a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalatot kerestük meg, ahol Márton Lajos igazgatóval beszélget­tünk. — Kik és milyen szempontok szerint értékelik az OTP-nek vé­telre felajánlóit lakásokat? — Műszaki végzettségű mun­katársaink látják el a feladatot. Tüzetesen megnézik a lakás ál­lagát, felszereltségének (víz, vil­lany, gáz stb.) állapotát. Előzetes számításokat már a helyszínen végezhetnek. A végleges összeget azonban csak az ugyanolyan alapterületű és komfortfokozatú otthonok forgalmi árainak figye­lembevételével állapítják meg. — Tudhat-e előre az eladó a lakás felbecsült értékéről? — Nekünk mindig a megren­delővel van dolgunk. Ha az tör­ténetesen a pénzintézet, akkor vele közöljük a kért adatot. Amennyiben magánszemély bízott meg bennünket ilyen munkával, természetesen őt értesítjük. — Az önök által közölt árat elfogadják az emberek? ■ — Általában igen. Akadnak, persze, akik keveslik az összeget, kérhetik az értékelési eljárás megismétlését. Ekkor egy szakér­tői bizottság lát munkához, és újból dönt a lakásértékről, amely esetleg nőhet — de csökkenhet is — a korábbi megállapításhoz viszonyítva. A felkínált lakások megvételé­ről, illetve újraértékeléséről az Országos Takarékpénztár Bács- Kiskun megyei Igazgatósága he­lyettes vezetőjét, Herold Józsefet kérdeztük. — Miért kapcsolódott be az OTP a lakásgazdálkodási tevé­kenységbe? — Sajnos, az igénylések kielé­gítése — és itt nemcsak az első kiutalási határozatot várókra gon­dolok, de azokra is, akik minő­ségi cserét óhajtanak — a kívánt­nál lassabb ütemű. Sokan kere­sik a megoldást egyéni adás­vételekkel. Érdekeiket szolgálja az a minisztertanácsi határozat, amely a szervezett formában 'íét- rejött lakások forgalmát segíti elő. ' — Mi a rendelkezés lényege? , — A KISZ-akció révén, a mun­káltató kölcsönével, az állami vál­lalatok munkásainak pénzbeli tá­mogatásával, és az OTP beruhá­zásában létesült (vásárolt), vala­mint az úgynevezett tanácsi ér- tékesítésű (szövetkezeti), továbbá az 1961 januárja óta szintén a pénzintézet által nyújtott hitelből megépült — több szintes lakóház­ban levő — lakásokat eladhatja a tulajdonos az Országos Taka­rékpénztár közvetítésével az ál­lamnak. amennyiben az említett feltételek valamelyike szerint kí­ván építeni, vagy másik otthont venni. Ez utóbbiak jogosságát, le­hetőségét alátámasztó tanácsi igazolásokat nálunk kell bemu­tatni. — Hogyan állapítják meg a vételárat? — Az ingatlankezelő vállalat mellett a mi műszaki szakértőink is felbecsülik az értéket, s az adott vélemények összevetése, meg a hasonló lakások minden­kori forgalmi árainák elemzése alapján döntünk arról: meny­nyién vásároljuk meg a lakást., Erről értesítjük az eladót, s ha ellenvetése van. visszavonhatja ajánlatát, vagy kérheti az ár új­bóli megállapítását. Az ilyen fe­lülvizsgálat. után kialakított vé­telár részünkről már véglegesnek számit Egyébként többször elő­fordul!. hogy az ismételt érték- felmérést követően módosítottuk a korábbi összeget. — Vannak, akik úgy vélik.-az OTP olyan szándékkal igyekszik befolyásolni az értékbecsléseket, hogy minél hevesebbet kelljen fizetnie a lakásokért. Igaz ez? — Nem célunk az arak eme­lése. Az értéket felmérőkre pedig semmiféle hatást nem gyakoro­lunk. Arra törekszünk, hogy mér­sékelten, de reálisan állapítsuk meg az összeget. Ha nem így ten­nénk. óhatatlanul nehéz helyzet­be hoznánk az újraértékesítendő otthon vásárlóját, ami ellentmon­dana társadalompolitikai céljaink­nak is. — Miképpen bonyolódik a vé­tel és az újraeladás? — Sokan azért válnak meg ré­gi lakásuktól, hogy helyette na­gyobbat, vagy kisebbet kapjanak. Üj otthonukat az illetékes taná­csok utalják ki. és ők rendelkez­nek a visszaadottal is. Fontos megjegyezni, hogy azoknak, akik ilyen módon akarnak cserélni, már az eladási ajánlatukat is a lakásügyi hatóságnál kell beje­lenteniük. Ami pedig a kézhez kapott vételárat illeti, az eladó­nak abból kell kiegyenlítenie főbb tartozásait — például az OTP-nél és a munkáltatónál fennállót —, valamint esetenként az állami tá­mogatást. A megmaradt pénzt pe­dig az új lakás építési költségei­re. vag.V annak vételárára szá­moljuk el. Másik lehetőség, arái­kor az eladó az OTP által szabád forgalmazásban kínált új otthon­hoz óhajt jutni. Ez esetben vi­szont közvetlenül a pénzintézet­ben kell vásárlásra felajánlania korábbi tulajdonát. — Mi az, amit érdemes még tudni? — A lakásokat tisztán, rendel­tetésszerű használatra alkalmas állapotban, per. és igénymente­sen kell részünkre átadni. E tu­lajdon számláján a pénzintézeti és a munkáltatói kölcsöntartozá­son, valamint az állami támoga­táson kívül más teher nem lehet. Persze, megtörténhet, hogy egy- egy család nem tud azonnal ki­költözni a már eladott lakásából, ám ekkor sincs baj, mert benn maradhat, míg a másik otthonát nem veheti használatba. Ilyenkor természetesen felszámoljuk a használat költségeit. A lakásokat természetesen a kezelési díjjal növelt áron értékesítjük újra. az ismert kölcsönfeltételekre, mun­káltatói támogatásokra, szociál­politikai' kedvezményekre stb. vonatkozó előírás szerint. Ha mi­nél több ilyen adásvételi ügyet sikerül eredményesen elintézni, az OTP is hozzájárulhat a lakás­gondok enyhítéséhez — tette hoz­zá befejezésül a megyei takarék- pénztár igazgatóhelyettese. Velkei Árpád NAPKÖZBEN: 9 A huszonnegyedik órában Harc volt a javából, amelyet lakóhe­lyüket szerető emberek — kecskeméti, hunyadivárosi lakók — vívtak egy ját­szótéri zöldterületért. Soha ilyen heves csatározást nem láttam egyébként civilruhás, de érvek­kel jól felfegyverzett állampolgároktól. A kétgyermekes anya: Gulyás József né, valamint a hunyadivárosi általános is­kola igazgatónője, Terhe Dezsőné, továb­bá a Napsugár utcai óvoda vezetője. Bútora Károlyné és Vancskó Gergely, dr. Járfás József, a lakók közül is szá­mosán szenvedélyesen védték álláspont­jukat összejövetelükön. Azon a népfront által szervezett eszmecserén, amely — a tanács vezetőivel és a körzeti pártalap- szervezettel közösen — hivatva volt a lakosok véleményének a megismerésé­re: nyolcvan garázs, vagy játszótér kap­jon-e helyet a Szlemenics közben? * * * A tanácsi óvodából, ahová 29 gyerek jár. a szép nevű Napsugár utcán át le­het eljutni a Szlemenics közbe. A Nap­sugár utcatáblán kívül azonban min­den a régi. Különféle hulladék hosszú sávban a jobb oldalon. A szürke kőke­rítés balról éppolyan, mint a lebontott, egykori Jópásztor zárdáé. Az ósdi falak tájékán azonban mai emberek élnek. Akik a Kecskeméti Konzervgyárral átél lenben megértek egy másik — közelebbi — iparosítást is. A BRG magnetofongyára és a Kv szelőgyár annak idején ide települt. Az utóbbi présgépeinek a dübö: gése és az üzemek előtt a városból kivezet ő békés­csabai út zaja egyfajta környezed ár­talom. Az autók kipufogógáza és más füstszennyezés csak tetézi ezt. Mind­ezek mellett egy 80 személygépkocsi­nak alkalmas garázs, az amúgyis szű­kös lakóterületen, a BRG, a Reszelű- gyár és a Béke fasori házak között, be­tenné a kaput! Vagyis, elfoglalná a Szlemenics közi, még épen hagyott kis térséget, amelyet az egészséges környe­zet hívei oly sok munkával gondoztak, ápoltak. Nem akarunk a múltban túlságosan visszaásni, csupán emlékeztetünk ..Park­pusztítók" című, 1980. május 31-én meg­jelent cikkünk néhány megállapítására. Ezek a zöldterületért vívott ádáz küz­delmet érzékeltették. „Az ott lakó kör­nyezetszeretőknek napjainkig csatát kellett vívniuk azért, hogy az elhagyott szemétdombból gyermekjátszótér le­gyen.” Később a lakók elkeseredetten panaszolták: hiába minden erőfeszítésük, egykarú emelővek feszítővassal valaki, vagy valakik tönkretették a fárad­sággal létrehozott kis parkot, illetőleg játszóteret. A szülők, pedagógusok és több jó­érzésű ember, csoda, hogy bírta idáig ezt a küzdelmet a különben lakóhelyi védősávvá kijelölt Szlemenics közi zöld­területen. Ami fát és bokrot ott egye­sek elültettek, mások azok tövét — nem egyszer — gázolajjal megöntözték: Egy ízben a gyerekeknek leásott autógumit valaki motorkerékpárhoz kötött kötéllel akarta kirángatni. Mások az óvodáso­kat szidták, mert úgymond „felverik” a csendet. A kis gyep melletti magas betonkerítésre pedig — elriasztásul — a tulajdonos rámeszelte: „Mé-reg-gel per-me-tez-ve!" * * * Az elmérgesedett helyzetet, amelyben közrejátszott, hogy a Hunyadivárosban nincs egyetlen játszótér sem. több évi huzavona után sikerül rendezni. A meghívott tanácsi vezetők — Veliczky István, általános elnökhelyettes és He- gyes Ferenc, műszaki osztályvezető — azt a megoldást szorgalmazták, hogy a garázsokat valamivel kintebb. a Mei- kuntelep mellett építsék meg. a zöld­terület pedig szolgáljon a gyermekek nyugalmas és biztonságos játszóhelyéül. A szülők és a pedagógusok megnyug­vással távoztak az estébe nyúló ta­nácskozásról. A kérdés azonban: meg kell-e várni mindig — ilyen és hasonló esetekben — azt a bizonyos huszonnegyedik órát, .hogy egy-egv közérdekű kérdés ennyire túlérjen? K—1 Boraink külföldön GYARAPODOTT A NÉPRAJZI MÚZEUM A bor-külkereskedelem elszá­molási rendszere a korábbinál lé­nyegesen rugalmasabb lett. Az iroda tagjai között vannak a for­galomszervező vállalatok, például a TSZKER, az ÁGKER stb., ás ezek a külkereskedelmi értékesí­tés többletbevételeiből megfelelő arányban részesítik a termelőket. Az időszakos ráfizetések ellensú­lyozására tartalékalapot képeztek, ebből fizetik az átmenetileg ne­hezebb helyzetbe került partnere­ket addig, amíg a következetes külpiaci szervező munka meg­hozza a várt eredményt. A MONIMPEX számos nagy külföldi ügynökséggel, vállalattal alakított ki szoros üzleti kapcso­latot; egyebek között az Egyesült Államokban, Japánban, több nyu­gat-európai országban, illetve a KGST-országokban tevékenyke­dő kereskedelmi vállalatokkal. A MONIMPEX a gazdasági együttműködés újabb formáinak kialakításán is dolgozik. Külföldi vállalatokat tesznek érdekeltté a magyar feldolgozó és termelő üze­mekkel, valamint a MONIMPEX- szel kialakítandó társulásban. Oj. nagy palackozóüzem építését ter­vezik a hazai partnerek és kül­földi vállalat részvételével. Egy­előre ugyanis még túlságosan ala­csony, mindössze 12 százalék a palackozott borok aránya az ex­portban, márpedig az italok ígv „csomagoltan” előnyösebben érté­kesíthetők. A palackos kivitel fo­kozását azonban sok esetben gá­tolja a szűkösebb minőségi-pa­lackozó kapacitás. (MTI) Diabetes-kongresszus Szolnokon Kiemelkedő tudományos rendezvénynek ad színhelyet a hónap vé­gén Szolnok: a Magyar Diabetes Társaság március 25—27. között ren­dezi VI. kongresszusát a megyei művelődési és ifjúsági központban. A kongresszusra több mint százötven hazai és külföldi orvost és ku­tatót várnak. Bulgáriából, Görögországból, Jugoszláviából, Lengyelor­szágból és az NDK-ból érkeznek vendégek. A háromnapos ülésen csaknem száz előadás hangzik majd el több szekcióban a cukorbeteg­ség korai felfedezéséről, gyógyításáról. A tanácskozáshoz kapcsolódó­an kerül sor március 24-én a cukorbetegek országos .találkozójára is, amit a fővárosi Egészségnevelési Intézet szervez. Az egész napos programban a résztvevők előadásokat hallgathatnak betegségük ke­zeléséről, szövődményeiről és választ kapnak az őket érdeklő kér­désekre. Egy év alatt mintegy 8 száza­lékkal növelte a borértékesítést külföldön a MONIMPEX, és ugyanilyen mértékben sikerült az árakat is emelni, mintegy elis­mertetve a külföldi vásárlókkal a magyar italok jó minőségét. To­vábbá azt, hogy a külkereskedel­mi szállítások — a minőségben és a mennyiségben egyaránt — pontosabban igazodnak a piaci igényekhez, — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Terelmes László, a MONIMPEX vezérigaz­gatója. Az előnyösebb értékesítést rész­ben a három évvel ezelőtt meg­alakult külkereskedelmi társaság, a Boriroda egyre eredményesebb munkája tette lehetővé. Ebben a gazdasági szervezetben a MON­IMPEX mellett 36 partnergazda­ság és vállalat működik együtt a korábbinál szorosabb anyagi érdekeltségi rendszerben. Az iro­da igazgatótanácsa, amelybe a részt vevő vállalatok képviselőit hívták meg, — a fontosabb piac-, és árpolitikai kérdésekben köte­lező érvényű döntéseket hoz. A Boriroda a külföldi piacokat a külkereskedelmi szakemberek közreműködésével figyelemmel kíséri. 40—50 országban ellenőr­zik rendszeresen az árak alaku­lását. rövidebb időszakra kiterje­dően is. és ezeket az információ­kat átadják a szőlészeti-borászati termelőknek, akik ennek alapján tervezhetik és alakíthatják a ter­melést. a raktárkészleteket, gon­doskodhatnak a tárolásról, tarta­lékolásról. • A Néprajzi Múzeum az utóbbi hónapokban egyebek között Venezuelából, Brazíliából. Kongó­ból. Laoszból cs Irakból származó tárgyakkal gya­rapodott. ajándékozás vagy vásárlás útján. A mú­zeum műhelyeiben megkezdődött feldolgozásuk, elő­készítésük a kiállításokra: egy részüket még az idén megtekinthetik a látogatók. Antonov gépmadarai Több mint három évtizeddel ezelőtt jelentek rryeg az AEROFLOT légi útvonalain az Oleg Antonov ne­vezette tervezőirodában készült első repülőgép-tí­pusok. A világszerte ismert fökonstruktölr irányítá­sával olyan híres gépek készültek, mint a négymo­toros AN—12 teherszállító, |a turbólégcsavaros AN —26 és az AN—22. A Szovjetunióban a légi útvo- nalak 65 százalékán közlekednek az AN jelzésű repülőgépek. , A 75 éves Antonov ma is aktívan dolgozik újabb repülőgéptípusok tervein. Az életvidám, energikus ember szabad, idejében szívesen teniszezik, fest, ze­nét hallgat, rajong a kibernetikáért, vagy valame­lyik könyvén dolgozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents