Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

Magyar­koreai tárgyalások NEPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 58. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 10. szerda Ho Dam, a Koreai Népi Demok. ratikus Köztársaság külügymi­nisztere, aki Púja Frigyes kül­ügyminiszter vendégeként hivata­los baráti látogatáson tartózkodik Budapesten, kedden megkoszo­rúzta a Magyar Hősök Emlék­művét. Ezt követően a délelőtti órák­ban a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—koreai külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes és partnere megvi­tatta a kölcsönös érdeklődésre számoltartó nemzetközi kérdése­ket, különös tekintettel a kétol­dalú kapcsolatokra. A megbeszé­lésen jelen volt Étre Sándor, ha­zánk phenjapi és Kim Jong Szun, a KNDK budapesti nagykövete. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke délután hivatalában fogadta Ho Dam-ot. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén jelen volt Púja Frigyes, valamint Étre Sándor és Kim Jong Szun is. ORSZÁGOS ZÁRÓÜNNEPSÉG KECSKEMÉTEN Forradalmi Ifjúsági Napok 1982 Az idén tizenhetedik esztendeje, hogy a Forradalmi Ifjúsági Napokon társadalmi, po­litikai rendezvények, kulturális és sportese­mények sokaságával tiszteleg az ifjú gene­ráció népünk nagy történelmi sorsfordulói­nak. Az ünnepi rendezvényekről sajtótájé­koztatót tartottak kedden a KISZ Központi Bizottságának székházában. • Ernőd Péter, a KISZ KB osztályvezetője sajtótájékoztatói tart a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatáról. (MTI-íotó, FrieiJ- mauln Endre felvétele — Telefotó — KS) Ernőd Péter, a KISZ KB agi- tációs és propagandaosztályának vezetője elmondta, az ünnepség- sorozat célja most is az, hogy az ifjúság megismerje és megünne­pelje történelmünk korszakos év­fordulóit. A FIN előkészítése és megrendezése ezúttal egybeesik a KISZ zászlóbontásának negyed- százados jubileumával. Március 15-én ifjúsági nagy­gyűlést és koszorúzási ünnepsé­get rendeznek több ezer főváro­si fiatal részvételével Budapes­ten. a Múzeum-kertben. Az 1848- as polgári forradalom és nemzeti szabadságharc évfordulóján az ifjúsági nagygyűlést megelőzően megkoszorúzzák a Március 15. téren Petőfi Sándor szobrát. Már­cius 19-én a KISZ Központi Bi­zottságának székházában adják át a KISZ-díjakat. Az első ma­gyar proletárállam dicső tetteire ifjúsági nagygyűlésen, látványos kulturális programmal emlékezik sok ezer fiatal március 20-án Miskolcon, a központi ünnepség színhelyén. Ugyanezen a napon Budapesten koszorúzási ünnepsé­get rendeznek a Tanácsköztársa­sági emlékműnél. Budapesten március 21-én a KISZ Központi Bizottsága kibő­vített ünnepi ülésen emlékezik meg a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség zászlóbontásá­nak negyedszázados évfordulójá­ról. Ugyancsak ezen a napon ün­nepi gálakoncert lesz az Erkel Színházban, az esten a KISZ Köz­ponti Művészegyüttesének művé­szei, KISZ-díjasok és a Győri Balett táncosai lépnek föl. A KISZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából több em­lékkiállítást is rendeznek, bemu­tatva az ifjúsági szövetség életét, tevékenységét. Március 19-én a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeumban nyílik tárlat. A KISZ Központi Bizottsága székházának előcsarnokában is fényképek, raj­zok, különféle dokumentumok ki­állításával adnak képet a KISZ negyedszázados múltjáról. Az idei Forradalmi Ifjúsági Na­pok újdonságaként március 19-től 21-ig Budapesten a belvárosban — a VIT-utcához és a tavalyi nagysikerű Barátság utcához ha­sonlóan — megszervezik a Hu­szonötödik utcát. E három napon kulturális, politikai, közművelő­dési programok gazdag választé­kával várják a fiatalokat s a fel­nőtteket egyaránt. A Huszonötö­dik utcában több pavilont is fel­állítanak, s ezeknél a fiatalok utazási, szabadidő-töltési, és kü­lönféle szórakozási lehetőségeiről adnak tájékoztatást. Március 24-én a KISZ KB egész napos tudományos tanácskozásán meghívott vendégekkel közösen elemzik majd a szövetség múlt­ját, a társadalomban betöltött szerepét. Több kiadvány is napvilágot lát a KISZ zászlóbontásának ju­bileuma alkalmából; külön map­pában közreadják a szövetség éle­tében jelentős pillanatokat meg­örökítő fotókat, s megjelentetik a 25 év legsikeresebb ifjúsági pla­kátjait is. Két, hangfelvételeket, mozgalmi dacokat tartalmazó ka­zettát is készítettek az évfordu­lóra. Április 4-én, hazánk felszaba­dulásának ünnepén egész napos, színes, szórakoztató műsort ren­deznek a Gellérthegyen, a jubi­leumi parkban. Délután Kecske­méten ifjúsági nagygyűléssel és gálaműsorral zárul a rendezvény- sorozat. (MTI) Megkezdte munkáját a III. ipargazdasági tudományos konferencia Az ipargazdasági kutatások eredményeivel, gyakorlati hasz­nosításának tapasztalataival, az iparfejlesztés és iparpolitika idő­szerű kérdéseivel foglalkozik az a tudományos konferencia, amely kedden kezdődött a Magyar Tu­dományos Akadémia dísztermé­ben. Az MTA ipargazdasági bi­zottsága és ipargazdaságtani ku­tató csoportja által harmadik al­kalommal megrendezett tanács­kozáson a hazai ipar több mint 400 elméleti és gyakorlati szak­emberének részvételével áttekin­tik egyebek közt az ipar eddigi fejlődését, a megkezdett hosszú távú iparfejlesztési tervezés ta­pasztalatait, megvitatják a terme­lési és termékszerkezet átalakí­tásának eredményeit. Foglalkoz­nak a hazai energiafelhasználás fejlesztési irányaival, az ár- és bérszabályozás kérdéseivel, vala­mint a kutatásfejlesztés az inno­váció problémáival. A tudományos konferencia ple­náris üléssel kezdte meg munká­ját. Pál Lénárd akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára megnyitójában hangsú­lyozta: a tudományos-technikai haladás különös nyomatékkai veti fel az alkotó szellemi munka ki­bontakozását segítő feltételek to­vábbi javítását, a követelmények átgondolását és újraértékelését. Pál Lénárd megnyitója után Méhes Lajos ipari miniszter elő­adásában az iparpolitika idősze­rű kérdéseit elemezte. Hazánknak — ahogy más or­szágoknak is — szüksége van ar­ra, hogy a tudományos erők moz­gósításával felmérje helyzetét, s ennek alapján dolgozza ki a gaz­daság, s ezen belül az ipar fej­lesztési stratégiáját. Tapasztaljuk, hogy az ipar helyzetének jelenlegi megítélése gyakran elszakad a valóságtól. Főként az igazságtalan, hogy so­kan minden gond forrását a vál­lalatok magatartásában látják, sőt azt gyakran leszűkítik a vál­lalatvezetők magatartására. Ez joggal sérti az iparban dolgozók önérzetét, s nem erősíti önbecsü­lésüket sem. Gyakran elhangzik ma az, hogy mezőgazdaságunk a világ élvonalában Van, az ipar viszont visszahúzza a népgazda­ság előrehaladását. Tiszteletben tartjuk a mezőgazdaság eredmé­nyeit, sőt az ipar magáénak is érzi azokat, mert a mezőgazda­ság eredményeihez az ipar is szá­mottevően hozzájárult. Az ipar tennivalóinak többségére megvan a programunk, jó néhány témá­ban azonban még csak a kérdés- felvetésnél tartunk. Meg kell ta­lálnunk például a hatékonyabb munkára való ösztönzésnek az ed­diginél jobb módszereit. Másik nyitottnak tekinthető terület az árrendszer. Elvileg nagy előrelé­pés a nemzetközi piaci árak és a hazai árak összekapcsolása, gya­korlatilag azonban még nem ta­láltuk meg azt a módszert, ami­vel a versenyképességet valóban mérni lehet. A magyar ipar műszaki színvo­nalát a nemzetközi mezőnyben jó közepesnek minősíthetjük. Az ipa­ri műszaki fejlődés felgyorsulásá­nak közgazdasági feltételei a hat­vanas évek végén az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésével teremtődtek meg. Ebben az idő­szakban vált jelentőssé a válla­latok exportjának növekedése, amit nagymértékben befolyásolt, hogy ugrásszerűen megnőtt a fej­lett országokból vásárolt magas vagy viszonylag magas színvona­lat jelentő berendezések és tech­nológiák mennyisége, bár a mű­szaki színvonalban iparágak, il­letve vállalatok között még min­dig nagy az eltérés. A termelés hatékonyságát ma már leginkább az rontja, hogy a magas termelékenységű és külön­leges minőséget biztosító techno­lógiai sorba alacsonyabb színvo­nalú elemek épülnek * be. Más esetekben viszont az adott üze­(F oly tatás a 2. oldalon.) Moszkvába érkezett a finn államfő A szovjet és finn zászlókkal díszített vnukovói repülőtéren el­sőként Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, majd Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter üd­vözölte Manuo Koivistót. A Finn Köztársaság elnöke munkaláto­gatásra érkezett kedden délben Moszkvába. A repülőtéri fogadtatáson jelen volt többek között Inamzson Usz- manhodzsajev, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnökhelyette­se,’ Nyikolaj Talizin miniszterel­nök-helyettes, a szovjet kormány, a Legfelsőbb Tanács, a moszkvai városi tanács több képviselője. Mauno Koivisto délután meg­koszorúzta a Lenin-mauzóleumot és az ismeretlen katona sírját. A finn államfő ezután megte­kintette a moszkvai Kreml né­hány nevezetességét. Ellátogatott Lenin emlékmúzeummá átalakí­tott egykori lakásába, a kincs­tárba. Kedden a Kremlben megkez­dődtek Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének és Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének tárgyalásai. # Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államelnök a moszk­vai repülőtéren fogadja Mauno Koivistót, Finnország elnökét. (Tele­fotó — TASZSZ—MTI—KS) * Félmilliárd forintos árbevétel a Petőfi Nyomda idei célkitűzése A Petőfi Nyomdát már régóta úgy tartják számon, mint évről évre dinamikusan fej­lődő vállalatot, sőt az ország élenjáró nyom­dái között emlegetik. Az elmúlt tíz év alatt az üzem folyamatosan növelte állóeszközei­nek értékét, s jó munkaszervezéssel, a minő­ség javításával és széles körű piackutatással tette keresetté termékeit. A nyomda főpro­filja ma már a csomagolóeszköz-, az önta­padó- és a hagyományos címkegyártás. Ezekből a hazai igények zömét a Petőfi Nyomda elégíti ki. S az sem mindegy ho­gyan, ugyanis a magyar élelmiszeripar és boripar az exportra kerülő árucikkeinek nagy részét az itt készülő eszközökbe cso­magolja. Érdemes ezért a nyomda termelé­si és gazdasági. sikereiről idézni abból a tá­jékoztatóból /amit Ablaka István mondott el az üzem munkásai előtt. • Takács István gépmester az ötszínnyomó öntapadócímke-gyártó ‘ gépen dolgozik. (Tóth Sáridor felvétele) — Az 1980-as esztendőt 376 millió forintos árbevétellel zártuk, igen nehéz körül­mények kö­zött. A szabá­lyozóváltozá­sok és árintéz­kedések miatt csak hitelvisz- szafizetési kö­telezettsége­inknek tud­tunk eleget tenni, része­sedést már nem oszthattunk. A tavalyi év azon­ban kárpótolt bennünket. Ár­bevételünk 453 millió forint volt, nyeresé­günk elérte a 60 milliót. Ez lehetővé tette, hogy több mint 9 százalékos bérfejlesztést hajtsunk vég­re és 1,4 millió forintot osz- szunk fel az idén nyereség- részesedés­ként. Eredmé­nyeink elérésében nagy része volt annak — folytatta az igazgató —, hogy 30 millió forintért két nagy­értékű berendezést — egy négy­színnyomó íves ofszet-, és egy ötszínnyomó rotációs öntapadó­címke-gyártó gépet vásároltunk. Az új berendezések a világon a legmodernebbek közé tartoznak, amelyekkel minőségileg kifogás­talan és a legmagasabb igények­nek is megfelelő termékeket le­het előállítani. A gépvásárlás önmagában ter­mészetesen nem növelte volna a Petőfi Nyomda elmúlt évi gazda­sági eredményeit. A fő érdem azoké a dolgozóké, akik a 453 millió forintos árbevételi tervet teljesítették. S ki kell emelni azoknak a gépszerelői munká­sainknak kimagasló teljesítmé­nyét, akik fél év helyett az egyik gépet két hét, a másikat három hét alatt beállították és üzemké­pessé tették. Ezzel a 30 milliós beruházásból 1 millió forintot megtakarítottak. Azzal, pedig, hogy 1982. március 31. helyett már tavaly októberben termelni kezdtek a gépek, 20 millió forint árbevételi többlet elérését tették lehetővé. — Munkánk az idén is lesz bő­ven — számolt be a nyomda dol­gozóinak Ablaka István. — Ár­bevételi tervünk 480 millió forint, de a gyártmányaink iránti igény olyan nagy, hogy bizonyára elér­jük majd a félmilliárd forintot. Ebben az sem gátol bennünket, hogy áttértünk az ötnapos mun­kahétre, amely szocialista társa­dalmunk jelentős vívmánya. A zavartalan termelés feltételeit megteremtettük. Most már a vál­lalat dolgozóin múlik, hogy fe­gyelmezett, jó minőségű, termelé­keny munkával tovább növeljük nyereségünket, ami újabb jelen­tős bérfejlesztést is lehetővé tesz. A minőségre azért is nagy gon­dot kell fordítanunk, mert az ál­talunk gyártott csomagolóeszkö­zök és címkék közvetve — az élelmiszeripar által — főleg tő­kés exportra kerülnek. Sőt, mint­egy 200 ezer dollár értékű köz­vetlen exportot is vállalunk, ami tovább növeli felelősségünket vég­zett munkánkért. A csomagolóeszközök és a cím­kék iránti mennyiségi igényeket még így sem tudjuk kielégíteni, sőt, a játékexporthoz szükséges nyomdai termékek zömét is mi állítjuk elő. Ezért újabb 30 mil­lió forintos exportkapacitást bő­vítő hitelkérelmet nyújtottunk be. Egy nagy teljesítményű — dobo­zok kiszabására szolgáló — stan- cológépet és egy négyszínnyomó ofszet gépet szándékozunk venni. Ezzel a beruházással ismét 1200 tonnával növelnénk a csomagoló­eszköz-gyártást. N. O. Akasztói hétköznapok Kiskőröstől tíz kilométer az út Akasztóig. ahol négyezernél valamivel többen élnek. Riportunk a harmadik oldalon arról szól, hogyan töltik napjai­kat a község lakói: idősebbek és fiatalok, eljárók és helyben munkát vállalók. A településen új há­zak, szilárd burkolatú utak épülnek. a legtöbb la­kásban csapból folyik az ivóvíz, s az akasztóiak közül sokan — miként a képünkön látható idős néni is — rendszeres látogatói a könyvtárnak. Munkatársunk járt a Béke Szakszövetkezetben, ! ahol a növénytermesztés és a juhtenyésztés a kö­zösben dolgozók. fő megélhetési forrása. ___ x -r r t* f o Folytatódik a derült, száraz idő. A 111 l.l AK AiS déli, délnyugati szél a Dunántúlon többtelé élénk, helyenként erős lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában o és mínusz 5 fok között. Északkeleten néhány helyen kevéssel mínusz 5 fok alatt, a legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 13 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents