Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. március 10. Magyar—mexikói tárgyalások események sorokban BUDAPEST A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívá­sára kedden Lisszabonba utazott az MSZMP Központi Bizottságá­nak küldöttsége, Gyenes And­rásnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága titkárának vezetésével. A delegáció tagja Gulyás Sándor, az MSZMP KB tagja, a hevesi Rákóczi Tsz elnöke, valamint Gécse Attila, a KB munkatársa. WASHINGTON ________________ A z NSZK és az Egyesült Álla­mok között több kérdésben van egyetértés, mint amennyit a köz­vélemény feltételez. Ezt a két or­szág külügyminisztere tegnap je­lentette ki újságírók előtt a wa­shingtoni külügyminisztériumban folytatott háromórás megbeszé­lésük után. Nem tagadták, hogy bizonyos ,,kisebb kérdésekben" van köztük nézeteltérés, de ezek mibenlétét nem határozták meg pontosan. Megfigyelők mindazon­által egyetértenek abban, hogy az egyik fő nézeteltérés a Szov­jetunióval és más szocialista or­szágokkal szembeni gazdaságpoli­tika. amit összekapcsolnák a lengyelországi helyzettel. bzSIDDA Az iraki—iráni konfliktus bé­kés rendezése nem reménytelen — nyilatkozta Habib Satti, az Iszlám Konferencia főtitkára Hét­főn azután, hogy a szervezet jó- szolgálati küldöttségének tagja­ként Teheránból visszatért a szaúd-arábiai Dzsiddába. A negy­ven iszlám országot tömörítő szervezet egyéves szünet után újította fel az iraki—iráni konf­liktus rendezésére irányuló erő­feszítéseit. Sekou Touré guineai elnök vezetésével öttagú jószol­gálati küldöttsége tárgyalt va­sárnap Bagdadban, majd egy nappal később Teheránban. A szükségállapot, az internálá­sok jogi hátteréről tartott nem­zetközi sajtóértekezletet Varsóban Sylwester Zawadzki lengyel igaz­ságügy-miniszter. Hangsúlyozta, hogy a világon minden ország alkotmánya ismeri a rendkívüli intézkedések bevezetésének lehe­tőségét, ha az állam szuverenitá­sát, társadalmi rendjét komoly veszély fenyegeti. Így volt ez Lengyelországban is, ahol az al­kotmány érvényes előírásainak megfelelően vezették be tavaly decemberben a szükségállapotot, a nemzetközi jog normáit szigo­rúan betartva. Nem helytállóak azok á nyuga­ti állítások, amelyek szerint az államtanács jogtalanul vezette volna be a szükségállapotot, mi­közben tartott a szejm őszi ülés­szaka. Zawadzki elmondta: a len­A Dániához tartozó, de belső autonómiával rendelkező sziget- ország lakossága népszavazáson a Közös Piacból való kilépés mellett foglalt állást. Az óriási, 2,2 millió négyzetki­lométeres jégsziget 1973-ban a dán népszavazás eredménye alap­ján Dániával együtt lépett a Kö­zös Piacba, noha a szigetlakok 70 százaléka már akkor is a belépés ellen szavazott. Grönland 1979- ben önkormányzatot kapott, a helyi vezetők ennek alapján ha­tározták el. hogy népszavazást rendeznek az EGK-tagság fenn­tartásáról. Eszkimók szigete Mintegy 250 évvel ezelőttig Grönland függetlert volt, leszá­mítva egy rövid ideig tartó vi­king-uralmat az ország déli ré­szén. A sziget őslakói eszkimók, akik mintegy ezer éve Kanada területéről vándoroltak be, és va­dászatból tartották fenn magukat. Európaiakkal először a holland és német cethalászok révén kerültek kapcsolatba, majd 1721-ben Hans Egede misszionárius telepedett le „a vadak között", s közvetítésé­vel Grönland hamarosan Dánia gyarmata lett. A halzsír, a prém és a bálna­csont eleinte hozott valami nye­reséget, de az óriási terület, a Jósé López Portillo elnök hét­főn fogadta Marjai József mi­niszterelnök-helyettest, aki a me­xikói kormány meghívására hi­vatalos látogatáson tartózkodik Mexikóban. A baráti légkörű megbeszélésen érintették a nem­zetközi helyzet legfontosabb kér­déseit és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének időszerű feladatait. A megbeszélésen egybehangzó­an és nyomatékosan kifejezésre jutott, hogy az alapvető nemzet­közi problémákat illetően a két ország álláspontja azonos vagy közel áll egymáshoz, továbbá, hogy a magyar—mexikói kapcso­latok barátiak, zavartalanok. GUATEMALA Meg be sem fejeződött a vasár­napi guatemalai választásokon le­adott szavazatok összeszámlálása, a három vesztesnek tűnő jelölt már választási csalással vádolja Anibal Guevara tábornokot, a kormányon levő katonák hivata­los jelöltjét. A leadott szavazatok több mint 50 százalékának összeszámlálása után Anibal Guevara tábornok, gyei alkotmány értelmében ilyen intézkedés meghozatalára csakis az államtanács jogosult, amely ki is adta a megfelelő dekrétumokat, amelyeket azután január végi ülésén a szejm annak rendje és . módja szerint törvénybe iktatott., Az igazságügy-miniszter el­mondta, hogy az internálás nem büntetés, hanem megelőző, önvé­delmi intézkedés olyan szemé­lyekkel szemben, akik veszélyez­tették a társadalmi rendet. A nemzetközi Vöröskereszt, a len­gyel vöröskereszt és a lengyel katolikus egyházfő mellett műkö­dő albizottság képviselői folyama­tosan meggyőződhetnek róla, hogy az .internáltakkal embersé­gesen bánnak, szociális és létfel­tételeiket következetesen biztosít­ják, sőt több esetben előfordult már, hogy néhányuknak sürgős ritka népesség, a sarkvidéki ke­mény megpróbáltatások és a jég­hegyek rendkívül nehezítették a kapcsolatokat. Grönland egyre többe került Dániának ... A gyar­mati státusz csak 1953-ban szűnt meg. Ekkor kezdődött a nagy­szabású bevándorlás. A szigeten letelepülő dánok jelentős előnyö­ket élveztek, alig vagy egyálta­lán nem kellett adózniuk. így alakult ki a népesség két cso­portja: a mintegy 40 ezer főnyi eszkimó és félvér, valamint 10 ezer dán. A fontosabb állásokat általában ők töltik, be: ez sérti a grönlandiak nemzeti önérzetét, s ezért a 60-as évek második felé­től erősödött a dánellenesség. Halászati jog A Közös Piac-ellenes közvéle­mény kialakulásában még egy jelentős tényező játszott közre. Mintegy fél évszázada a tenger némi felmelegedése miatt a fókák északabbra vonultak. Az addig általános fókavadászat helyett a grönlandiak halászni kezdtek. A tőkehalexport jó jövedelmét ho­zott számukra. Közös piaci be­lépésük egybeesett azzal az idő­ponttal, amikor hozzákezdtek halászflottájuk korszerűsítéséhez, a tagság miatt azonban el kellett fogadniuk a Brüsszelben megál­lapított kifogható halmennyiség kvótáit, a sziget körüli vizeken pedig a többi tagország is szaba­don halászhatott. A grönlandi Ugyanakkor López Portillo elnök és Marjai József hangot adott annak, hogy az együttműködés továbbfejlesztésére számos lehe­tőség van még, amelyek kihasz­nálására a politikai készség ma­gyar és mexikói részről egyaránt adott. A tárgyalásokon áttekintették a gazdasági kapcsolatok helyzetét. Nyomatékkai szóltak arról, hogy a jövőben jobban figyelembe kell venni egymás adottságait, olyan területekre kell kölcsönösen kon­centrálni a munkát, ahol válto­zatos formában az együttműködés tartós elemei érvényesülhetnek. Néhány területen vannak már parlament által megválasztott Jo­nathan Matzfeldt kormányfő és pártja, a szociáldemokrata Siu- mut ezért tűzte zászlajára a szi­getország kilépéáét az Európai Gazdasági közösségből. A mostani népszavazás eredményét még a helyi és a dán parlamentnek is jóvá kell hagynia, a kilépésre tehát előreláthatólag csak 1984- ben kerül sor. Bár a tervek szerint ezután a halászat növekvő jövedelmet je­lent majd, ám nem fedezheti az egyéb, főleg pénzügyi és techni­kai-műszaki támogatást,- amelyet Grönland eddig az EGK-tól ka­pott. A dán kormány sem pótol­ja a kiesést, ezért Motzfeldt ki­jelentette, hogy a kilépés érvény­be lépésekor Grönland kapcsola-« tát társulási szerződéssé kívánják átalakítani. A kormányfő azt re­méli. hogy országa igy tovább kezdeti kapcsolatok, egy-két je­lentős ügylet is létrejött, de a gazdasági együttműködés volu­mene igen szerény, messze el­marad a két nemzetgazdaság tel­jesítőképességében rejlő lehető­ségektől. Az egyedi üzletek fon­tosságának hangsúlyozása mellett Marjai József ‘ tájékoztatta part­nerét, hogy a mezőgazdaság, az energetika, a vízgazdálkodás, az egészségügy, a járműipar és az oktatás az a terület, ahol a ma­gyar gazdaság teljesítőképessége a mexikói fél érdekeivel egybe­esőén tudja fejleszteni és tartós alapokra helyezni az együttmű­ködést. „Salvador nem Vietnam“ Robert Byrd, az amerikai sze­nátus demokrata párti kisebbsé­gének vezetője hétfőn törvény- tervezetet terjesztett elő, amely megtiltaná Reagan elnöknek, hogy kongresszusi felhatalmazás nélkül csapatokat küldjön Salva­dorba. Haig külügyminiszter leugutób- bi kongresszusi meghallgatása alkalmával hangsúlyozta, hogv ..Salvador nem Vietnam”, azaz az Egyesült Államok nem bonyo­lódhat megnyerhetetlen katonai konfliktusokba a kis közép-ame­rikai országban. Az amerikai közvélemény és a kongresszus en­nek ellenére szembefordult i Duarte rendszerét katonailag is támogató politikával,, és annak megváltoztatását igényli. Egyiptomi—izraeli határvita Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter és Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter hétfői ta­lálkozója nyomán csak részleges sikerről számolhattak be a felek a két ország közötti nemzetközi határ vitatott pontjainak kijelö­lésében. A találkozón megállapodás jött létre az április 25-én kiürítendő Sinai-félsziget keleti részén hú­zódó mintegy kétszáz kilométeres határvonal északi körzetében fek­vő Rafah város ügyében. A rész­ben egyiptomi területre, másrészt az izraeli megszállás alatt lévő Gáza-övezetbe eső, mintegy nyolc­vanezer lakosú települést kette fogja szelni a határ anélkül, hogy épületeket rombolnának le. Továbbra sem tisztázott azon­ban, hol húzzák meg a határt a félsziget déli részén, az Akabai- öböl mentén fekvő Elat izraeli és Taba egyiptomi város között. A vitatott terület mintegy egy kilo­méteres hosszúságú, s a körzetet turizmus céljaira használó Izrael hotelt épített rajta. Az egyiptomi külügyminiszter közölte, hogy a tanácskozást egy hét múlva, a legfelső vegyesbi­zottság Tel Aviv-i ülésén folytat­ják. élvezheti a Közös Piac támoga­tását — a tagsággal járó kötele­zettségek nélkül. Olaj-remények Egyébként nagy reményekét fűznek az ország hallatlanul gaz­dag nyersanyagkincsének feltá­rásához. A Narsak melletti Kva- nefelsen sziklái hatalmas urán­lelőhelyeket rejtenek, a főváros­hoz közelfekvő Godthabsfjordban óriási mennyiségű vasércet tártak fel, a Disko-öböltől északra ren­geteg kőszenet rejt a föld mélye a geológusok a sziget keleti part­jai közelében olajat sejtenek . . E kincseket a grönlandiak mái önállóan, a Közös Piac keretein kívül akarják kiaknázni. (gáti) A LENGYEL IGAZSÁGÜGY-MINISZTER NYILATKOZATA A szükségállapot jogi hátteréről GRÖNLAND ÉS A KÖZÖS PIAC Az első kilépő? Választás — csalással? volt hadügyminiszter vezet. Az eddigi összegzésből kiderül, hogy a szavazatokkal folytatott manipulációk sem tudták biztosí­tani Guevara tábornoknak az államfővé választáshoz szükséges abszolút többséget. Ha a mostani arányok hirtelen meg nem vál­toznak, az új államfőt a parla­ment nevezi majd ki. Képünkön: az ellenzéki vezetők. 'tSaládi. őéldáül " halátéráefékbeH engedélyt adtak az elkülönítő irí- tézményekből való ideiglenes el­távozásra. Biztosítják számukra a kulturális lehetőségeket is, pél- 'dául idegen nyelvek tanulását. Kérdésekre válaszolva Zawadz­ki és a sajtóértekezleten részt vevő Jerzy Urban, a kormány szóvivője közölte: nem száműze­tésről van szó, amikor a hatósá­gok lehetővé teszik az országból való állandó jellegű távozást olyan internáltaknak, akik ezt kérik. Ellenkezőleg: azok a sze­mélyek, akik távozni kívánnak, az országot lengyel állampolgár­ként hagyják ei, külföldi tartóz­kodásuk alatt is lengyel állampol­gárok maradnak, s adott esetben vissza is térhetnek az országba, ha hajlandók tiszteletben tartani annak társadalmi rendjét. (MTI) • Az eszkimók ragaszkodnak ősi életformájukhoz. Megkezdte munkáját a III. ipargazdasági tudományos konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) mek ipari hátterének fejletlen­sége jelent visszahúzó erőt. A ru­házati ipar tízéves rekonstrukció­jának eredményeképpen például jelentősen korszerűsödött a fono­dái és szövődéi technológia, lé­nyegesen alacsonyabb színvona­lon maradtak viszont az előké­szítő és befejező kiegészítő fázi­sok. Az egyenetlen színvonalra példa autóbuszgyártásunk és a háttéripar egy részének kapcsola­ti is. Egyes elektronikai, műszer­es vákuumtechnikái termékekben képesek vagyunk korszerű beren­dezések gyártására, de legalább egy évtizedes az elmaradásunk a mikroelektronika és a robottech­nika területén. ,A műszaki színvonal emelésé­ben elsősorban azt a célt tűztük magunk elé, hogy az ipar csak bizonyos számú világszínvonalú terméket állítson elő, de azt je­lentős mennyiségben. Emellett a többi termék se maradjon le erősen a nemzetközi haladás áramlatában. Ehhez jelentékeny kutató-fejlesztő bázissal rendelke­zünk. A közeljövő egyik nagy feladata, hogy az alkotó szellemi munka számára jobb feltételeket teremtsünk. amelyben jobban egymásra talál, egymást jobban segíti a mérnök és a közgazdász. Ez is egyik feltétele annak, hogy iparpolitikánk megvalósuljon, amelynek legfőbb célja az ipar hatékonyságának javítása, ver­senyképességének fokozása, telje­sítményének növelése, a népgaz­daságiegyensúly javítása. Az Ipa­ri Minisztérium munkájában a gazdaságpolitikai követelmények­kel összehangolt iparpolitikai koncepciók kidolgozása az egyik legfontosabb feladat. Olyan köz­gazdasági körülményeket kell te­remteni, amelyben azoknak a vállalatoknak van lehetőségük a leggyorsabb fejlődésre, amelyek legnagyobb mértékben növelik a nemzeti jövedelmet. Néhány ki­induló iparpolitikai alapelv szin­te minden ágazatra érvényesen megfogalmazódott. A legfonto­sabb ezek közül, hogy saját ás­ványi kincseinket és energiahor­dozó-készletünket minél nagyobb mértékben hasznosítsuk. Különö­sen azokat, amelyekhez jelentős beruházás nélkül hozzájuthatunk. Elsősorban azoknak az ágazatok­nak a fejlesztése indokolt, ame­lyek fajlagosan kevés anyagot és energiát használnak fel. Töreked­ni kell a nyersanyagok minél ma­gasabb feldolgozottságára, ter­mészetesen nemzetközileg elfo­gadható termelékenységgel és gazdaságos értékesítési lehetősé­gekkel. Megítélésünk szerint hazai adottságaink különösen jól hasz­nosíthatók a több szellemi mun­kát, ötletességet tartalmazó ter­mékek exportjának növelésében. A gazdaságossá nem tehető tévé-, kenységeket viszont vissza kell szorítani, sőt meg is kell szüntet­ni, ha a termék külföldről olcsób­ban beszerezhető. Az életszínvo­nal stabilitásának és a termelés folyamatosságának egyik fontos jellemzője az energiaellátás biz­tonsága. Bebizonyosodott, hogy a termelés növekedési ütemének csökkenése, az energiatakarékos­ságra hozott intézkedések, és a termelési szerkezet változtatásai az energia-felhasználás mérsék­lését is lehetővé teszik. Az ipar- politika nem határozza meg köz­pontilag és részleteiben, hogy ezeknek az elveknek melyik vál­lalat tevékenysége felel meg, ha­nem a fejlődés kívánatos irányát és az ahhoz szükséges eszközöket fogalmazza meg. Iparpolitikánkat tehát szélesen értelmezzük, ága­zati- és szektorkorlátoktól men­tesen. Ez támpontot ad a szabá­lyozási és szervezeti feladatok kijelöléséhez, és programot nyújt a kutatások számára is — mon­dotta az ipari miniszter. Méhes Lajos előadása után szekciókban folytatódott a tanács­kozás. Szerdán szintén szekcióülé­seket tartanak. (MTI) A Kodály-kórusműpályázat eredménye Befejeződött az In memóriám Kodály Zoltán elnevezésű itt82 rusműpályázat. A felhívás nyo­mán 43 kompozíció született, az alkotásokat 5 tagú zsűri bírálta el, Szokolay Sándor, Kossuth-dr jas zeneszerző elnökletével. A négy kategóriában meghirde­tett pályázatra érkezett művek egyike sem kapott első díjat. A vegyeskarra írt kompozíciók kö­zül Csemiczky Miklós és Huszár Lajos szerzeménye második, Ba­lázs Árpádé pedig harmadik dí­jat kapott. Dubrovay László és UH-/ • j i - lila i ,.(uc Jeney Zoltán a női. karok kate* góriájában nyert második, • 'Ab* rudbányai Zoltán pedig harma­dik díjat, Borgulya András pálya­műve a férfikarok versenyében érdemelt harmadik dijat. A gyer­mekkórusoknak írt alkotások má­sodik díját Reményi Attila, har­madik díját pedig Makai Miklós kapta meg. A díjnyertes műveket a cente­náriumi rendezvénysorozat hang­versenyein, a következő évadban mutatják majd be. Milliárdos vasútfelújítás Egymilliárd forintos költség­gel felújították a Szeged—Bé­késcsaba közötti, csaknem száz kilométer hosszú vasútvonalat. Az építők néhány éve fogtak hozzá Szegednél a nagyszabású munkához, s folyamatosan a Dél- Alföld legkorszerűbb vasútvona­lát évítették ki az idei tavaszra. Eközben számos különleges mű­szaki feladatot oldottak meg. A munkálatokon helyezték először üzembe az ország legnagyobb vasútépítő gépét, amely óránként háromszáz méter hosszúságban újította fel a vasúti töltés ágya­zatát. Kicserélték az algyői vas* úti Tisza-híd vasszerkezetét is. Az új hídszakaszt először cölö­pökre építették, majd csőriekkel húzatták a régi helyére. A híd, hogy a hajók könnyebben átha­ladjanak alatta, a réginél nyolc­van centivel magasabban ível. Halálbüntetés kettős emberölésért A Legfelsőbb Bíróság kedden kihirdetett ítéletével jogerőre emelkedett az a halálbüntetés, amelyet első fokon a Szegedi Me­gyei Bíróság szabott ki a 35 éves Juhász Istvánnal szemben. Ju­hasz olyan bűncselekményt köve­tett el, amely — az ítélet indok­lása szerint — a társadalomra ki­emelkedően veszélyes bűncselek­mények között, ott is kivételesen — a közvéleményt a legsúlyo­sabb mértékben felháborítóan — lordul elő: megölte az édesanyját és testvérét. Nem kevésbé meg­döbbentő ami az ügy hátteréhez tartozik. Juhász ugyanis több­szörösen büntetett előéletű, hét kiskorú gyermeke van — egyéb­kent mindegyik állami gondozás­ban. A feltárt adatok és beismerő vallomása is egyértelműen nyil­vánvalóvá tették a Legfelsőbb Bíróság másodfokon — fellebbe­zés folytán — eljárt büntető ta­nácsának bírái előtt azt, hogy Juhász István kirívó kegyetlen­séggel, gátlástalanul és brutáli­san követte el szörnyű tettét, amelyet — az elsőfokú bíróság ál­tal feltárt minősítő körülmények­hez képest — és „többletként” még nyereségvágy is motivált. A bűnügy előzménye: Juhász azért került a vádlottak padjára, mert — legutóbbi büntetéséből' történt szabadulása után, az elmúlt év augusztusában — hasztalan kért pénzt a szülői háznál nyugdíjas anyjától, akit emiatt brutálisan bántalmazva megfojtott, majd a leleplezés megnehezítése végett végzett az időközben hazaérkező nőtestvérével is. Az igazságügyi elmeszakértők — a bűnügyi eljá­rási vizsgálatok során — épelmé­jűnek találták. A Legfelsőbb Bí­róság ítéletében rámutatott: a törvényi feltételeknek mindig és mindenben megfelelő halálbün­tetés mostani és mindenkori ki­szabásával a társadalom tagjai­nak fokozott védelmét szolgálja, a legszigorúbban fellép az erősza­kos bűncselekmények, különös­képpen legelvetemültebb elkö­vetői ellen. Az elítélt kegyelmet kért az nöki Tanácstól. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents