Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-07 / 56. szám

1982. március 7. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ANYAG NEM VÉSZ EL — DE MIVÉ ALAKUL? Az ezernyi formát öltő papír Amióta iu. 105-ben Kínában föltalálták, óriási jelentőségre tett szert a papír az ember életében. Előnyös tulajdonságainál fogva sokféle célra használható, a csomagolástól kezdve a gondolatok „tá­rolásáig". Az ezernyi formát öltő anyagot többnyire növényi, ritkáb­ban ásványi vagy állati rostokból, esetleg szintetikus szálakból ál­lítják elő. Hazánk — nálunk 1782-ben épült föl az első papírgyár — a felszabadulás után fejlesztette termelését, de még ma sem va­gyunk e cikkből önellátók. Jelentős behozatalra szorulunk a korsze­rű gyártás alapanyagát szolgáló fafélékből is. Nyomós ok ez a ta­karékosságra. Gyorsabban lesz késztermék A Papíripari Vállalat tucatnyi gyára közül a kiskunhalasi ter­mékkínálatában a különféle do­bozoké a vezető szerep. Nagy mennyiségben készítenek a textil­iparnak papírcsöveket, s kisebb tételben más, többek közt irodai cikkeket is. Az alapanyag 93,3 százalékát egyik társgyáruk szál­lítja. A feldolgozott mennyiség 2,2 százalékát szocialista, 4.5 százalékát tőkés országból vásá­rolják, mivel egyes papírféléket nem gyártanak itthon. — Hat év óta változatlanul 6,5 millió forintos anyagkészletet en­gedélyez számunkra a vállalat — tájékoztatott Babos Zsoltné, az anyag- és áruforgalmi osztály ve­zetője. — Ez idő alatt 30—40 szá­zalékkal emelkedtek az alap­anyagárak, s ötven százalékkal növeltük a termelést. Így az ere­detileg 30 napos készlethez meg­határozott összegből most legfel­jebb húsz napra tudjuk garantál­ni a termelés folyamatosságát. El­méletileg ugyanis ez a szállítóin­kon múlik végső soron. Tavaly a normát túllépve 6,8 millió fo­rintos anyagkészlettel dolgoztunk, s még így sem volt végig zökke­nőmentes a munka. A gyártás és a késztermék-ki­bocsátás kényszerpályán halad — legfeljebb két napi árut tudnak raktározni, ezért a késziétszinttel itt kevesebb a gond. Mert igaz, hogy a termékeket nem viszik még a géptől egyenesen a teher­autóra. ahogyan ideális lenne, de a kiszállítás gyors. A m.últ évben 26.8 millió forintos áru- készletszintef engedélyezett a központ a halasi gyárnak, s az úgynevezett kronologikus átlag- készletük ennél kisebb, 25,8 mil­lió forint volt, vagyis megtakarí­tást értek el. A fentebbi számok azt bizo­nyítják, a papírfeldolgozó üzem­ben ma már sokkal !rövidebb idő alatt lesz késztermék az alap­anyagból mint korábban. Ezáltal nőtt a befektetett pénz forgási se­bessége. A takarékosság útjai Az ötödik ötéves tervben pa­pírból és fémből vagy műanyag­ból kombinált dobozok gyártásá­nak meghonosításával korszerűsí­tették a termékszerkezetet. A nyugatról vásárolt gépsor ontja a henger alakú csomagolóeszközö­ket. A vele dolgozóknak nagyon oda kell figyelniük, mert a mű­ködésbeli zavar pillanatok alatt rengeteg selejtet eredményezhet. Itt. és a többi hagyományos berendezésnél is feliratot látni, amely tudatja, hogy a készített termék mennyibe kerül, dara­bonként mennyi kárt lehet okoz­ni a technológiai fegyelem meg­sértésével. figyelmetlenséggel. — Azért írtuk ezt oda a dol­gozóknak, hogy tudatosítsuk ben­nük: minden darab papír érték és ha hulladékba kerül, az az ő zsebükre is megy — tájékozta­tott a termelési osztályvezető, Balassy Mihályné. A Papíripari Vállalat Kiskun- halasi Gyára 1980-ban takaré­kossági tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtása már ho­zott eredményt. Szigorítottak az egyes termékek anyagnormáján, s'zűkebbre fogták a selejtre kal­kulált részt, az alkalmazott tech­nológia bonyolultságát figye­lembe véve. A fajlagos anyagfelhasználást tipizálással s a méretek éssze­rűsítésével csökkentették. Egyes dobozok esetében felülvizsgálták, hogy előkészíthetők-e kevésbé vastag vagy olcsóbb papírból, a használati értékük megőrzése mellett. A módosításhoz kérték a megrendelők beleegyezését, si­kerrel. A gépek átcsoportosításával, üzemszervezéssel selejtveszélv- től mentesebbé tették a termé­kek útját. A csőgyártásnál a fe­dőrétegül használt speciális pa­pírból súlyra — mintegy 20 százalékos megtakarítást értek el a régebbinél vékonyabb, de a Válnak éppoly jól megfelelő! anyag alkalmazásával. Kevesebb selejt A papírfeldolgozó brigádok évente felajánlásokat tesznek a selejt csökkentésére és az anyag­felhasználás javítására. A kom­binált doboz gyártását 1981-ben 3,5 százalékos selejttel tervezték. Ezt a vállalások teljesítésével 2,26 százalékra sikerült mérsékelni. Az egyéb termékek esetében 4 szá­zalék a megtűrt selejtarány, de nem keletkezett csak 3,27 száza­lék. Molnár István, a szakszerve­zeti bizottság titkára elmondta, hogy a termelési osztály Alkotás szocialista brigádja a múlt év­ben gondos gyártáselőkészítéssel — a hasznos hulladék felhaszná­lását lehetővé tevő programozás­sal — 1 millió forintot takarí­tott meg a gyárnak. Az idén a kollektív versenyvállalások kö­zött 1 százalékos anyagmegtaka­rítás szerepel. Gyári érdekeltség A jó anyag- és készletgazdál­kodásban érdekeltté vannak téve kétszeresen is — hallottam Bod­rogi Tibor igazgatótól. A válla­lat az évenkénti béremelést ga­rantált és differenciált részre bontva határozza meg az üze­meknek. Az anyag- és készlet- gazdálkodás a gyári nyereség alakulásával együttesen dönti el, hogy az utóbbi, differenciált rész­ből mennyit kapnak. A többlet forgóeszköz-felhasználás a nyere­ség-előirányzattól való elmara­dással azonos elbírálás alá esik. a megtakarítás pedig egyenlő a tervezettnél több haszonnal. A cégen belüli versenyben a helyezést elérő üzemek által ki­érdemelhető jutalom 30 százalé­kát kötötték az anyag- és kész­letgazdálkodás sikeréhez. A dolgozókat csak így, „átté­telesen” lehet érdekeltté tenni a gazdaságos anyagfelhasználásban — mondották a gyárban — köz­vetlenül nem. A hulladék- és selejtképződést munkásonként nem lehet mérni, a technológiai adottságokból és a termelés lö- megjellegéből adódóan. Nem fi- zetődne ki az ilyen célú munka- ráfordítás. Egyébként tavaly 13 ezer 421 tonna árut állított elő a gyár, s 2 ezer 330 tonna papírhulladék keletkezett. (Ez utóbbi a bálázott állapotban való méréskor vizet is tartalmazó súly.), A hulladék aránya mintegy 4 százalékkal ke­vesebb volt az előző évinél. De ez — véleményem szerint — még mindig sok.. A jövőben fejleszté­seknél takarékosabb technológi­ák után kellene nézni. S talán nem lehetetlen kidolgozni a sze­mélyes vagy legalább a kisebb csoportokat érintő közvetlen anyagi érdekeltség rendszerét sem a hulladék csökkentése érdeké­ben. A. Tóth Sándor Szolgáltatások falun • Kölcsönzőboltot és egyéb szolgáltatásokat — ruhafestést, mosást, tisztítást, rádió-, tv-javí- tást — kínál a solti áfész szolgáltatóboltja, de csak reggel 8 órától 11-ig tart nyitva. A dolgozó nők vajon mikor vehetik igénybe szolgáltatá­sait? (Nagy Ottó — Pásztor Zoltán) • Kár lenne kihagyni a sorból a hartai Erdei Ferenc Mgtsz éttermét és konyháját. Az étte­remben 250-en ebédelnek naponta, a konyhán pedig 1000 személyre főznek. Innen látják el az iskolákat, óvodákat jóízű ételekkel, s hord­hatnak el ételt azok a dolgozó nők is, akiknek nem marad idejük mindennap a főzésre. • A szebbik nemhez tartozók természetesen sokat adnak megjelenésükre. Dunavecsén ta­nácsi segítséggel 1981. december 6-án a volt irodaépületben szolgáltatóház nyílt, ahol női és férfifodrászatot, valamint kozmetikai szalont helyezett üzembe a Kecskeméti Fodrász Szövet­kezet. Képünk a női fodrász részlegben készült. • Ugyancsak a felvételünkön látható, hogy a szolgáltatóházban kapott helyet a RUVESZ és a GELKA is. A mosás, vegytisztítás gyorsasá­gával elégedett a lakosság, a tv. rádió és ház­tartási gépek kijavítására azonban sokat kell várakozni. Azt mondják, hogy néhány szerelő odatelepítésével csökkenteni lehetne a javítási időt. Az üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél szerte a megyében megünneplik a nők napját. Ilyenkor mindig megemlékezünk egyenjogúsá­gukért vívott harcukról, s 'arról, is, hogy milyen hűséges segítőtársai a férfiaknak és milyen jól megállják a helyüket a munkában. Ez áz al­kalom az, amikor eszünkbe jut, hogy a nők mindig két műszakban dolgoznak, mert amikor hazamennek a munkából, a háztartásban vál­nak rájuk az újabb teendők. A nehéz házimunkák közé tartozik a mo­sás, az ágynemű és ruhanemű tisztán tartása. S hogy az ezt megkönnyítő szolgáltatásokban valóban előbbre léptünk, áz Sibalin István, a Ruhaipari- és Vegytisztító Szövetkezet elnöké­nek adataiból is kiderül. A RUVESZ-nek ugyanis a megyében két mosodája és vegytisz­tító üzeme van Kecskeméten és Baján, s öt­ven felvevőhelye, ahonnan túrajáratokban autó­val szállítják az árut és viszik vissza a tiszta holmit. Évente több mint 20 millió forint ér­tékű ilyen szolgáltatást végeznek a lakosság részére. Szolgáltatásokat végez még a nők munkájá­nak megkönnyítésére háztartási gépek javítá­sával a GELKA. sőt más gazdasági szervezet is. Mi ezúttal a kalocsai járásban vizsgáltuk, mi­lyen színvonalon szolgálják a lakosságot, a dol­gozó nőket az erre hivatott vállalatok, szövet­kezetek. • Solton vaik ugyan egy szép GELKA- szerviz, de dél­után 4 órakor bezár. Meg kellene hosz- szabbítani a félfogadás# s rövidíteni a ja­vítási időt, de ami azt illeti, a cégtáblát is kijavíthatnák, ha már elekt­romos beren­dezésekkel is foglalkozik a „GLKA”. tmmmm smm ••••••••••• Emlékezés egy évfordulóra Megyei kommunista nagyaktíva — 1957. március 7. Huszonöt évvel korábban ki­emelkedő esemény színhelye volt a megyeszékhely. 1957. március 7_én Kecskeméten, a Városi mozi termében összeült az ellenforra­dalom leverése utáni első me­gyei kommunista nagyaktíva az­zal a céllal, hogy elemezze egy fél év (a legutóbbi 1956 augusz­tusában volt) történéseit, és dönt­sön az égető gondok halaszthatat­lan megoldásáról, nem mondva le arról, hogy, tovább is tekint­sen, reális programot adjon. Az alapszervezetek, a városi és járá­si tanácskozások (az utóbbiak 1957 februárjában üléseztek) jel­zései nyomán a legfontosabb ten­nivaló: az újjászervezett párt sorainak rendezése, a párt egysé­gének megteremtése volt. A hely­zet mérlegelésében tényezőként szerepeltek a gazdaságpolitikai, az ideológiai munka, a szövetsé­gi politika dolgai is. Az egész­napos együttgondolkodás nagy sajtónyilvánosságot - kapott, ami önmagában is serkentette a min­denkinek tetsző konszolidáció fo­lyamatát. A megyei intézőbizottság — a szó igazi értelmében — kollektí­ván készült jelentését Molnár Frigyes, a bizottság elnöke ter­jesztette a nagyaktíva színe elé. Ez a manapság már relikviává patinásodon — de sohasem meg­lakoló — dokumentum a megye politikai életének egyetlen fontos gondját-baját sem kerülte meg. ellenkezőleg: szembenézett azok­kal. a kiútmutatás igényével. Ez az írás csupán néhány elsőren­dűen fontos, és szűkebb hazánk helyzetét plasztikusan érzékeltető terület bemutatására összponto­sít. Pártépítés. „Az októberi ese­mények ugyancsak szétforgácsol­ták a pártot, számos volt párttag megingott, visszahúzódott, sőt je­lentős számuk elveszett a párt számára örökre. Amint az szálló­igévé vált, októberben valóban az élet káderezett. A párt szer­vezése, a nehézségek ellenére is hétről-hétre ütemesen haladt elő­re, mert a párt ügyét a legjobb kommunisták. 1919-es elvtársaink, és döntően azok vették kézbe, akik a felszabadulás időszakában szer­vezték a pártot. .. i Most már elmondhatjuk, hogy a tragikus események, min­den ellenséges nyomás ellenére megszerveződött a párt széles há­lózata a megyében. Jelenleg az üzemekben, a falusi szocialista szektorokban, a hivatalokban, a városokban és falvakban 434 alap­szervezet működik 6811 taggal... Nőtt a munkások, tsz-fagok szá­ma. általában a fizikai munká­sok aránya, kevesebb az alkal­mazotti munkát végzők száma... A párt szervezésével egvidőben mindinkább erősödik — bár e té­ren még számos pártalapszerve" zetünknél fogyatékosság van — a párt tömegek közötti munkája." Az említettekből nyilvánvaló a következtetés: „Abban a hely­zetben vagyunk, génikor kiépül a párt szilárd gerince, és ennek megfelelően most az a feladat, hogy a párt érvényesítse vezető és irányító szerepét az élet min­den területén... , Az új módon végzendő munka azt kívánja a párttól, hogy na­gyobb gondot fordítsunk a népi demokratikus rendszer állami és tömegszervezeteinek munkája tá­mogatására: a tanácsok, a szak- szervezetek, az újonnan létrejött nőmozgalom és ifjúsági szerveze­tek, valamiint a Hazafias Nép­front munkájára... A kommu­nisták sikeres munkájának alap­vető záloga, hogy baráti, ember­séges kapcsolatokat teremtsenek a széles pártonkívüli lakosság kö­rében.” Államhatalom. „Az ellenforra­dalom igyekezett a tanácsokat, el­sősorban a községi tanácsokat kézbevenni. és az úgynevezett „nemzeti forradalmi bizottságok" fedőneve alatt az ellenforradalom szerveivé tenni ... A tanácsok megtisztítása az ellenforradalom­tól jórészt megtörtént... nehéz harcot kellett vívni különösen Kecskeméten és Baján a munkás- tanácsokba befurakodott nagy­számú ellenséges elemmel szem­ben ... A megye gazdasági éle­tének normalizálásában jó mun­kát végeztek a tanácsok ... an­nál is inkább, mert az első hó­napokban minden központi irá­nyítás nélkül kellett ellátni fel­adatainkat.” Az ellenforradalom leverése óta eltelt négy hónap alatt született számos — a korábbi hibákat or­vosló — törvény „rendkívüli mér­tékben megkönnyítette falusi párt- és tanácsszerveink munká­ját ... a Kormány azon intézke­dései. amelyek a begyűjtés, a kö­telező vetéstervek, a kötelező biz­tosítás eltörlésével és soron lévő földrendezéssel orvosolja a dol­gozó parasztság jogos sérelmeit, a múlt hibáiból tanuló szövetke­zeti politika érvényesítésével is növeli a parasztság biztonságér­zetét és termelési kedvét.” Gazdaság. „A megye gazdasági életében igen súlyos károkat oko­zott az ellenforradalom és az azt követő anarchia. Igen súlyos mértékben visszaesett az ipari termelés. A minisztériumi ipar termelése az előző évhez (1955) viszonyítva, 6,7 százalékkal csök­kent. A múlt év (1956) IV. ne­gyedévi termelési kiesése megyei szinten több mint 115 millió fo­rint. Ugyanakkor 4 és fél millió forinttal több bérkifizetésre került sor. A legmagasabb termelést az élelmiszeripar teljesítette, ahol az. előző év (1955) hasonló időszaká­hoz képest 67,7 százalékos volt a termelés, de amint látjuk, a ter­melésben itt is 32.3 százalékos kiesés következett' be. A legnagyobb visszaesés a munka termelékenysége területén van. Az előző évhez viszonyítva a Kohó- és Gépipari Miniszté­riumhoz tartozó üzemekben csu­pán 32,1 százalék, a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó vállala­toknál 32,3 százalék. A helyzetet szembetűnően mutatja, hogy a Kecskeméti Gépgyárban minden kifizetett 100 forintos bér mögött •mindössze 87 forint termelési ér­ték Van. A Bajai Ruhaüzembrn az előző év IV. negyedévéhez vi­szonyítva a 100 forint összbérre eső termelés 18 százalékra, a kis­kunfélegyházi gépgyárban 31.4 százalékra esett vissza. Az ellenforradalmi események falun a termelőszövetkezetek éle­tében éreztették leginkább rom­boló hatásukat. A megye 266 ter­melőszövetkezetéből 114 oszlott fel. A termelőszövetkezeti tagok helytállása, a párt- és a tanács­szervek utóbbi időben egyre na­gyobb segítségnyújtása, és a kor­mány határozott állásfoglalása eredményeként az 1956. október 1-én meglévő 266 szövetkezetből jelenleg 214 termelőszövetkezet működik, és két új termelőszö­vetkezet is létrejött, örvendetes­nek tartjuk, hogy a bajai, a ka­locsai és bácsalmási járásokban, ahol az események során a leg­több tsz feloszlott, ugyancsak sor­ra alakulnak újjá a termelőszö-« vetkezetek. A szövetkezés életrevalóságát mutatja, hogy megyénkben szá­mos új szövetkezeti társulás jött létre, amelyeknek jelentős sze­repük van a megye tájjellegének megfelelő termelés, a szőlő*, a paprikatermelés, a kertészkedés és az állattenyésztés fellendítésé­ben.” „Az elmúlt négy hónap mun­kája összegezéseként — skögezi le a beszámoló — megállapíthat­juk: megyénk pártszervezetei ké­pesnek bizonyultak az élet tá­masztotta gondok és problémák megoldására. Munkánk során a megyei ideiglenes intézőbizottság és a többi pártszervek is jócskán tapasztalhatták tevékenységük fogyatékosságát. Ezért fontosnak tartjuk. hogy kritikus szemmel vizsgáljuk a munka tapasztala­tait. és ezeket hasznosítsuk." A nagyaktíva elé tárt referá­tum az említett alapvető kérdé­seken túl. még több mással is foglalkozott. Nevezetesen: a két- frontps harc nélkülözhetetlensé­gével. a párt munkastílusával, az igazi hazafiassággal, az ellenfor­radalom erőivel szembeni hatá­rozott fellépés szükségességével, a társadalmi osztályok és rétegek soraiban végzendő politikai mun­kálkodással. a szocialista építés holnapjával. Vélemények. A vitában tizen­öten vettek részt. Elsőként Fe­hér Lajos, a központi intéző bi­zottság tagja, aki felszólalását a Központi Bizottság 1957. február 26-i ülésének határozatára épí­tette. Az utókor számára nem érdektelen felsorolni, hogy kik kaptak még szót. Ágoston And­rás. Kiskőrös; Bartal Mihály. Szabadszállás; Csík Antal. Vá­rosföld; Kohut Béla. Kiskunfél­egyháza; Illés János, Bácsbokod; Földi János. Jakabszállás; Kar­pov Ferenc. Bácsalmás; Vidéki Mátyás, Kunszentmiklós: Sipter Lajos. Kalocsa; Vizin Gergely. Bácsalmás; Kiss Margit. Szalóki László.. Héjjas László. Tóth Fe­renc. valamennyien Kecskemét­ről. A disputában részt vevők első­sorban a párt helyzetével, erősö­dése folyamatának bemutatásá­val foglalkoztak. A szívós munka eredményt'TTozott. Az átigazolá­sok befejezésekor — 1957. május 1-én — a párttagok száma tízezer fölé emelkedett. Visszatekintve, okkal állíthat­juk. hogy a párt és 'unnak foko­zatosan. megfontoltan kialakított es érvényesülő politikája nagy népszerűségre tett szert. Nemze­tünk számára sohasem felejthető történelmi vívmányok igazolják ezt (a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaságirányítás reformja stb.). Á sikerek újabb és újabb impulzust adtak a soha­sem megszüntethető, de mindig újkeletű gondok megoldásához. Ezek csaknem a hat és fél évti­zede céltudatosan küzdő, érett, és bizalmat sugárzó párt módsze­res tettei. Ezért úgyszólván min­den magyar állampolgár- magáé­nak tekinti és követi ezt a poli­tikát. Elismeri és értékeli a kom­munisták áldozatkész, odaadó munkáját, és a párt tevékenysé­gét a nép szolgálatának tekinti. W. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents