Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

4 • PETŐFI NÉPE 1982. március 31. Egyezések és különbözőségek SAJTOPOSTA Ahány ház, annyi szokás. Ez a bölcsesség természetesen a párt­munkában is érvényesül, akár módszerét, akár stílusát vizsgál­juk. Dunavecsén a községi párt végrehajtó bizottsága hagyomá­nyos, régen bevált, de egyáltalán nem megmerevedett, inkább ru­galmasan alkalmazkodó módon dolgozik. A párt-vb megválasz­tása után — amikor a pártbi­zottság élére új titkár került — nem kellett reformokra töreked­ni, hiszen a kialakult módsze­rek, a testületek összetétele, ak­tivitása, az alapszervezetek ön­állósága ezt indokolatlanná tet­te. Bizonyos változás ennek el­lenére történt, de az új és a régi módszer és stílus egyezése nem jelenthetett, és ma sem jelent valamifajta csendes állóvizet. A községben a párt-végrehajtó bizottság a jó és hatékony mun­kamódszer alapját abban látja, hogy a felsőbb pártszervek és tér. mészetesen saját határozataik pontosan tükröződjenek munka­tervükben. Ezek végrehajtását talán az is könnyíti, hogy a ki­lenctagú végrehajtó bizottság tagjai kilenc pártalapszervezetet fognak össze. Gyakorlatilag a végrehajtó bizottság egy-egy tag­ja felügyeli, segíti és értékeli a hozzá tartozó pártalapszerveze­tet. Vitatni lehet a meghonoso­dott módszert, mert az különbö­Itt a tavasz, jön a nyár A lajosmizsei Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat 1975- ben kezdte meg a szabadtéri játszó- és tornaszerek gyár­tását. Az első évben a mint­egy 20-féle termékből 4 mil­lió forint értékű került ha­zánk különböző városainak parkjaiba, illetve játszótereit re. Ezt követően bővítették a választékot, s néhány éve már 30-féle terméket gyár­tanak a TRIÁL Vállalat meg­rendelésére, évente 8—9 mil­lió forintért. Az idei észtén­■ * dő első három hónapjában 3,5 millió forintért 400 ját­szószer került innen a fővá­rosba, Pécsre, Debrecenbe, Kecskemétre és még sok más városba. Felvételeink a gyer­mekek szabad idejét kellemes­sé, hasznossá tevő berende­zések gyártásából adnak íze­lítőt. • Szórópisztollyal festi a játszószereket Nagy Sándor. zik az általános gyakorlattól — a vb-tagok nem saját alapszer­vezetüket patronálják —, de el­vitatni éppen az eredmények miatt nem. Az is igaz, hogy a pártalapszervezetek nem túlságo­san igénylik ezt a segítséget, de a végrehajtó bizottság éppen 1 a pártmunka gyakorlatában már jól vizsgázott módszerek, stílus kialakítása miatt szeretné elfo­gadtatni velük. Ezenkívül — s ez természetes — a végrehajtó bi­zottság tagjai rendszeresen részt vesznek az alapszervezetek mun­kájában, a határozatok végrehaj­tásának ellenőrzésében, az okta­tás szervezésében, a tagfelvéte­lek előkészítésében. S ez élő, szo­ros kapcsolatok nélkül alig len­ne lehetséges. Dunavecsén a párt-végrehajtó, bizottság munkabizottságai orosz­lánrészt vállalnak a különböző előterjesztések előkészítéséből, s ez jó dolog. A munkabizottság már olyan anyagot készít elő, amely tulajdonképpen több szem­pontból megvitatott, mondhatni kiforrott, de mégsem végleges, ám olyan vitaalap, amely alkal­mas a határozat meghozatalára, ajánlás elfogadására. Az elmondottak következmé­nyeként alakult ki az a munka­stílus, amely ugyan nem teljesen új, de nem is a régi. A jót, a kö­vetendőt meghagyták, az avíttat a visszahúzót ejhagyták. Keve­sebb az írásos munka, a testületi üléseken több és aktuálisabb a szóbeli kiegészítés, ha szüksé­ges élénkebb a vita, s nem köny- nyű kimondani, de mégis igaz, nem született még hibás döntés. Visszatérve az alapszerveze­tekhez : Törekvésük középpont­jában az áll, hogy ott is — akár­csak a párt-vb-nél — megszüntes­sék a titkárcentrikusságot. Ügy ítélik meg, hogy az alapszerve­zetek vezetőségei eléggé önállóak, felelősségteljesen, a politikai el­várásoknak megfelelően képesek dönteni, határozatot hozni. S ez már különbözik a régi gyakor­lattól, akárcsak a pártbizottsági tagok aktivitásának növelése. Ezt úgy oldják meg, hogy a mun­kabizottságokban dolgozókon kí­vül kisebb csoportokat hoznak létre, s az időszerű párt- és gaz* dasági feladatok segítésével, el­lenőrzésével, a kapcsolatok ki­építésével bízzák meg őket. A pártpolitikai munka célja, a határozatok végrehajtása negi képezheti vita tárgyát. A mód­szerek azonban lehetnek külön­bözőek, vagy éppen egyezőek. Du­navecsén a párt választott vezetői olyan munkamódszert, stílust honosítottak meg, fejlesztettek to­vább, amely segíti a kommunis­ták mindennapi politikai tevé­kenységét. Gémes Gábor • A gyermekek körében igen kedvelt a mászógömb, Farkas Vilmos az egyiknek a festés előtti megmunkálását végzi. (Opauszky László felvételei) • A szögletes korlát hegesztési varratait köszörüli simára Szívós István. KÉRDEZZEN — FELELÜNK Hogyan kell bánni a meggyanúsított vevővel? Roppant kínos helyzetbe került azon a márciusi csütörtök dél­után az idős, kecskeméti asszony, aki a város egyik új ÁBC-áru- házába tért be vásárolni. Kosár­ral a kezében nézegette a polco­kon lévő árut, amikor hirtelen szárnyaló hangra figyelt fel, pon. tosabban arra a kereskedőbe, aki ellentmondást nem tűrően — ráadásul mindenki füle hal­latára — hozta tudomására, hogy egy tasak kakaós tejet tett a szatyrába fizetés nélkül. Az iro­dában kiderült a tévedés. „Szé­gyellem — panaszkodik a néni — a történteket az ottani bolto­sok helyett is, akik diszkréten elnézést kértek ugyan tőlem, a vásárlók könyvét azonban nem voltak" hajlandók átadni, hogy beírjam sérelmemet, amelyet er­kölcsileg korántsem orvosollak. Ezek után azt, szeretném meg­tudni: így kell-e, s egyáltalán! hogyan kell bánni a meggyanú­sított vevővel?” Noha a bolti árukészlet, vagyis a társadalmi tulajdon éber vé­delme a kereskedők alapvető feladatai közé tartozik — e te­endőik szigorú végzésére sajnos van is alapos okuk —, mindez azonban nem hatalmazza fel őket a vásárlók alaptalan gyanú­sítására, önérzetének megsérté­sére. Annál is kevésbé, hiszen a szabály világosan előírja, ameny. nyiben azt észlelik, hogy vala­ki fizetés nélkül szándékozik árut elvinni (elrejteni), az illető személyt feltűnés nélkül kell fel. szólítani, fáradjon be a bolt rak­tárába, vagy irodájába, ahol ud­variasan kötelesek vele bánni. Ha alaptalannak bizonyult az intézkedés, az üzlet vezetőjének és érintett dolgozóinak bocsána­tot kell kérniök. Hogyha ezt az elégtételt nem találja kielégítő­nek a vevő, kívánságára meg kell kapnia a vásárlók könyvét. Bejegyzését az egységet működ­tető vállalat (szövetkezet) köte­les tüzetesen kivizsgálni, és az eredményről, az esetet illető dön­tésről a panaszost írásban tájé­koztatni. Fontos még elmonda­ni1, hogy az ilyen eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések be­tartásáért a kereskedők nemcsak fegyelmi, de büntetőjogi felelős­séggel is tartoznak. Igaz, a most közölt visszás körülményből ar­ra következtethetünk, ez utóbbit nem mindegyik üzletben veszik még komolyan . .. CIKKÜNK NYOMÁN Halszagú csirke Februárban megjelenít egyik Sajtóposta rovatunkban az élelmisze­rek készítésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal (szabályok­kal) foglalkoztunk. Azért írtunk minderről, mert az utóbbi időben több olvasónk panaszolta, az üzletekben olyan húsáruhoz jutott hoz­zá, mely enyhén szólva nem volt étvágygerjesztő. Konkrétumként hi­vatkoztunk arra, hogy a kecskeméti piaci baromfiiboltban 136 forin­tért vásárolt csirkének már ia konyhai feldolgozáskor is oly erős hal­szaga volt, hogy nem tette lehetővé az elfogyasztását. Írásunkra a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattól kaptunk vá­laszt. A Darula János termelési főmérnök és Gerhardt Antal árufor­galmi főosztályvezető által aláírt levélből az alábbiakat idézzük: Korábban többször érte kifogás a baromfiipar termékeit az úgy- nevezött halíz miatt. Az észrevételek okai egyértelműen a felhasz­nált takarmányra, annak összetételére voltak visszavezethetők. Az el­múlt években ez a helyzet örvendetesen megváltozott, ugyanis a me­zőgazdasági üzemek az ízanyagra kedvezőbben ható, jobb minőségű táppal etették a baromfiállományukat. Jelenleg már csak elvétve talál­kozunk olyan szárnyassal, mely hasonló szagot áraszt, az ilyen ter­mékünk természetesen nem kerülhet bolti forgalomba. Vállalatunk­nál egyébként igen szigorúan ellenőrizzük a hús minőségét, minden tételből mintát veszünk főzési és ízlelési próbára. Elmondjuk még. ha bármelyik kedves vásárlónknak az idegen íz vagy szag miatt gyűlik meg a baja a nálunk előállított termékkel, azt haladéktalanul visszavesszük, kicseréljük és az okozott kellemet­lenségért szíves elnézést kérünk. És ezúttal is hangsúlyozzuk, első- rendű feladatunknak tekintjük a fogyasztók kifogástalan minőségű áruval történő ellátását, melynek érdekében saját hatáskörünkben megteszünk minden szükséges intézkedést. Köszönjük az őszinte, tárgyilagos tájékoztatást! LEVELEKBŐL RÖVIDEN Bölcsődések várják a segítséget A kecskeméti Ipoly utcában van a megyei kórház bölcsődéje, ahol hatvan gyermekkel foglal­koznak a gondozók. A kicsinyek jól érzik magukat a helyiségek­ben, meg az udvaron, csak akkor félszegek, ha utcára keli men­niük. És ez érthető, hiszen a kör­nyezet feldúltságról, gazdátlan­ságról árulkodik jelenleg. Koráb­ban csatornázási munkálatokat végeztettek arrafelé az illetéke­sek, akik elmulasztottak intéz­kedni a helyreállítás érdekében. A részleteket az intézmény ve­zetője, Dongasz Károlyné levél­ben tudatta szerkesztőségünkkel: Eső alkalmával rettenetes sár van itt. Előfordult már, hogy ilyen útviszonyok közepette egy­két gyermeket nem tudtak el­hozni szülei a bölcsődébe. Az út­test betemetetten gödreiben pe­dig szemét gyűlik, sőt elhullott állati tetem bűze is érezhető már. Fogalmunk sincs, mi lesz itt, ha beköszönt a meleg idő, s a ro­varok rajzani kezdenek. Ez az állapot a gyaloglást is balesetve­szélyessé teszi, hiszen a jármű­vek jobb híján a járdákon köz­lekednek. A kis b ölesisek szó­szólójaként kérem a hatóság mi­előbbi segítségét! Hová tűntek a varrógépek? Mások nevében is panasszal fordult lapunkhoz a kecskeméti Túri Lajosné, aki bedolgozóként varr. Pontosabban varrna pizsa­makabátokat, ha lenne varrógép. De nincs. Ezzel kapcsolatban így ír olvasónk: Végigjártam a megyeszékhely valamennyi szaküzletét, kerestem a 8 művelet végzésére alkalmas, lábbal is hajtható Naumann tí­pusú varrógépet, hiába. A keres­kedők azt mondták, régóta hiány» cikk, s nincs hírük afelől, hogy a közeljövőben kapnának ilye fi terméket. Vagyis erre még ren­delést sem vettek fel tőlem. így aztán semmi reményem arra, hogy a pizsamák a megadott ha­táridőre elkészülnek. Ez veszte­séget jelent nkem, az üzemnek, de legfőképpen a megrendelők­nek, akik várják a terméket, ki tudja meddig. Valaha sok-sok varrógép közül lehetett válasz­tani a boltokban. Ma, miért nem... • A lengőhintáit ülőkéinek a szerelé­sén dolgozik Varga József. VISSZHANG Csak egy markos kéz hiányzott A március 11-i Hírek rovatban glosz- szát közöltünk ama rendhagyó kis­kunfélegyházi esetről, miszerint az E 5-ös és a Szentesi út kereszteződésé­ben sorsára maradt vesszőseprű ne­hezítette minap a közlekedést. Írá­sunkban azon meditáltunk, talán vala­miféle kései boszorkány hagyhatta el „jármüvét”, de azt is lehetségesnek tartottuk, hogy az egyéb okból elve­szített — és a söprögetésre kiválóan alkalmas — eszköz azt a jótevőjét vár­ta. aki az útszélre menti. E soraink figyelemre méltó gondo­latokat ébresztettek a kecskeméti Du- gár Jánosban, aki úgy vélekedett a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelé­ben, hogy a történtek ismételten az emberi közönyről árulkodnak. Meg ar­ról, egyesek szinte élvezettel fedezik fel a különféle kellemetlenséget, hib5t, amely miatt látványos módon hábo- rognak, holott csak egy segítő kézre lenne szükség — akár a sajátjukéra is — és minden megoldódna. A to­vábbiakban ezeket írta olvasónk: Délután 4 óra körül járhatott az idő, már zajlott a csúcsforga­lom a kecskeméti utakon is, me­lyek egyikén hatalmas papírláda éktelenkedett. A gépjárművek persze rutinosan, tisztelettudóan kerülgették a — nyilvánvalóan szállítás közben véletlenül leesett — tárgyat, amikor oda érkezett egy kismotoros férfi, aki megállt, majd a járművét félretolta, vál­láról leemelte orvosi táskáját, a ládához ment, azt megmarkolta, és az útvonal szélére helyezte. Utána felült a motorjára, s foly­tatta útját. Közelebb érve hozzá ismertem őt fel: Gombás doktor volt, az ÉPSZER Vállalat üzem­orvosa. Hogy miért említettem meg mindezt? Csupán azt akartam bizonyítani, van jó példa is .. . Az első hallásra furcsának tűnő sérelmével ismertetett meg bennünket a közelmúlt­ban az egyik városföldi lakos, akitől hatóságilag vonták be a motorkerékpárra szóló veze­tői engedélyét, pedig balese­tet nem idézett elő, a közúti szabályok ellen sohasem vé­tett. Hogyan történhetett ez? Olvasónk — aki járművét munkába járásra és takar­mány szállítására is használ­ta — felfigyelt egy hirdetésre, melyből megtudta, hogy az egyik megyei vállalat tanfo­lyamot indít, s akik azt sike­resen elvégzik, hivatásos gép­járművezetésre jogosító ok­mányt kapnak. íme az alka­lom, élni kell vele, gondolta, s úgy is tett. A jelentkezők először az üzemorvos elé ke­rültek, ahol őt is alkalmasnak nyilvánították az oktatáson való részvételre. Következett azonban a pályaalkalmassági vizsgálat, mely azonban ked­vezőtlen eredménnyel járt számára: pszichikailag alkal­matlannak minősítették a gép­járművezetésre. Fellebbezése is hiábavaló volt. A történtekbe már próbált belenyugodni, mikor egy rend­őrségi értesítést kapott arról, hogy a birtokában lévő veze­tői engedélyt vissza kell ad­nia. Magyarázgatta ugyan, hogy nem főfoglalkozásként motorozik, s e jármű több ok­ból is szükséges részére, de a hivatalban hajthatatlanok ma­radtak. Azóta elkeseredett, s úgy érzi, becsapták. Azt kér­di: mi a véleményünk az ügyről? Nos, sajnos, nem várhat tő­lünk biztató szót, ugyanis az engedély bevonása jogos volt. Itt említjük meg, tavaly megyénkben — amint azt a közlekedésrendészet illetéke­seitől megtudtuk — csaknem háromezer gépjárművezetői engedélyt vontak be. Az érin­tettek egy részét úgy ítélték meg az eljáró szakemberek, hogy a pályaalkalmassági vizsgálaton is alig, vagy egy­általán nem állnak meg he­lyüket. Hiszen van közöttük bizonytalankodó típus épp­úgy, mint olyan, aki agresz- szív imagatartású. És e pszi­chikai tulajdonságok óhatat­lanul veszéllyel járnak, ha a közúton nyilvánulnak meg. Persze az egyéniség, a jellem megváltozhat — esetleg szi­gorú önfegyelem révén —, s erre gondolva teszi lehetővé a jogszabály, hogy az alkalmat­lanná minősítésitől számított két év múltán újra kérvényez­hető a pályaalkalmassági vizs­gálaton való részvétel. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. _ mm m

Next

/
Thumbnails
Contents