Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-30 / 75. szám
/ 1982. március 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Nem állami hivatal — társadalmi j Beszélgetés dr. Kallós Ödönnel, SZCíVCAvI a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnökével Mondják: a „könyveknek megvan a maguk sorsa”. Ezt a mondást azonban értelmezhetjük sok más egyébre is, például a szavakra. A világon általánosan elterjedt szó a bank. Eredetileg padot jelentett, azt az ülőalkalmatosságot, amelyen a piaci pénzváltók tevékenykedtek. Üzleti körökben használt az ódon hangzású kamara szó is. Egy helyiséget jelentett, szobát, termet, ahová az emberek összejöttek közös álláspontok kialakítására. A .szocializmusban használt általános szervezeti terminológiától eltérő, ódon hangzású szót egyik társadalmi szervezetünk, a Magyar Kereskedelmi Kamara nevében találjuk még. Sokan talán nem is sejtik, hogy e patinás elnevezés milyen modern szervezeti struktúrát takar. Kallós Ödönt, a testület társelnökét kértük meg, hogy tájékoztasson a szervezet tevékenységéről. — A Magyar Kereskedelmi Kamara 1948-ban jött létre, — mondta bevezetőül Kallós Ödön. — Ekkor éveken keresztül a Külkereskedelmi Minisztériumhoz tartozott. Tevékenységének tengelyében a kiállításrendezés és az úgynevezett kereskedelemfejlesztő tevékenység állt. Amint a magyar gazdaságirányítás fokozatosan fejlődött, úgy követték azt a kamara változásai is. Húsz évvel a megalakulás után, 1968- ban jött az első lényegesebb reform. Mentesültünk a kiállítások rendezésétől is. Lehetővé vált, hogy bármely magyar vállalat vagy szövetkezet a kamara tagjai közé lépjen önkéntességi alapon. Mindez egybeesett a gazdaságirányítás akkor bevezetett reformjával. Az új gazdasági mechanizmus lényegében a felelősségek decentralizálódását hozta magával és a fokozott önállósággal felruházott termelő- egység vezetőknek szükségük volt egy olyan fórumra, ahol megvitathatták problémáikat. Ekkor alakultak ki a kamara vidéki összekötő bizottságai is, amelyek az ország öt nagyvárosában működnek. Egy ilyen megváltozott jellegű szervezet másfajta alapot adott a nemzetközi munkához is, s ahogy a reform haladt előre, egyre jobban hangsúlyozódott a külső piaci orientáció, vagyis, hogy a magyar vállalatok egyre inkább ismerjék meg a partnerek elvárásait. Ettől az időtől kezdett erősödni a kamara önálló jellege is. A minisztériumi felügyelet után a kamara irányítását közvetlenül a Minisztertanács vette át. Egyben világossá vált, hogy a kamara nem állami hivatal, hanem társadalmi szervezet. Ez megmutatkozik abban is, hogy egy viszonylag kis létszámú apparátus mozgat meg egy nagyobb hátteret. A tavalyi közgyűlésünkön határoztuk meg a munkánk lényegét: érdekközvetítés, érdekegyeztetés és érdekképviselet. — Hogyan szervezik a testületi munkát? — A kamara legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet ötévenként hívnak össze. Két közgyűlés között a harminchárom tagú elnökség irányít. Van egy aktív ügyvezetőség, amelyet az elnökség választ meg. Régebben a Minisztertanács nevezte ki az elnököt, de a legutóbbi közgyűlés óta választás után jelölik ki. A munka háromféle tagozatban folyik. Az első az ágazati tagozat, amely a termelési ágak szerint alakít szakosztályokat. Ezután van a funkcionális tagozat, amely tematikus: jogi, marketing, reklám stb. Míg az előzőbe főleg vállalat- irányítók vesznek részt, ebben a tagozatban főleg specialisták munkálkodnak. A harmadik a nemzetközi tagozat, itt országonként szerveződnek a szekciók. — Hogyan tud ez a modernizált testület együttműködni más országok, elsősorban a testvéri országok hasonló szervezeteivel? — Először is van egy KGST- szerv, a KGST-tagországok és Jugoszlávia kamarai elnökeinek értekezlete, amely minden évben — legutóbb Varsóban, legközelebb Berlinben — ülésezik. Itt több fontos témát egyeztetünk. Nehézséget jelent az, hogy nagyok az eltérések a különböző országok kamaráinak profiljában. A Szovjetunióban például még kamarai tevékenység a kiállításszervezés, sőt a minőség ellenőrzés is. Az NDK és a lengyel kamara pedig még mindig a Külkereskedelmi Minisztériumhoz tartozik. Nagy jelentősége van mégis ennek a szervnek a nemzetközi kereskedelemben, Örömmel mondhatom, el, hogy a magyar kamarának nagy tekintélye van a testvéri országokban. Ennek egyik példája engem személyesen is érint. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának — az ENSZ-nél is bejegyzett „A” kategóriás szervezett, párizsi székhellyel — van egy bizottsága, ami a kelet-nyugati kereskedelemmel foglalkozik. Ennek a bizottságnak két elnöke van. A nyugati elnök egy hamburgi bankár, míg a keleti kamarák képviselője, mint megválasztott társelnök, én vagyok, már hetedik éve. E bizottság egyébként évente kétszer ülésezik Párizsban és három évenként — legutóbb 1981- ben a Fülöp-szigeteken, Manilában — számolt be a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kongresz- szusán. — ön mint sokat látott, tapasztalt gazdasági vezető, hogyan látja: az elhidegedő politikai helyzet súlyos visszaesést okoz e a kelet-nyugati kereskedelemben? — Ezen az említett manílai kongresszuson, amelyre a világ minden jelentős üzleti köre elküldte képviselőit, az utolsó napra volt kitűzve a rpi témánk. Ezen a napon kenült sor még egy másik plenáris ülésre is, amely a nőknek a kereskedelemben betöltött szerepével foglalkozott, és az elnökségben több híres női személyiség foglalt helyet. Mondták is, hogy ne nagyon számítsunk sikerre. Mégis — meglepetésünkre — tömve volt a hatalmas előadó, úgy hogy pótszékeket kellett behozni. Ez az érdeklődés érezhető volt a vitában is, Az ülést záró összefoglalóban: tehát megállapíthattam: az üzleti körök sokkal optimistábban ítélik meg a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok kilátásait, mint az újságírók és egyes politikusok. És ez a lényeg! — Ebben a helyzetben nagy jelentősége lehet a Magyar Kereskedelmi Kamara nemzetközi jóhírének, önállóságának, rugalmasságának. — Igen, A Magyar Kereskedelmi Kamara 1982. után állami dotációt nem kap, csak a tagdíjakból és a szolgáltatásokért járó térítésből tartja fenn magát, ezzel is hangsúlyozva önállóságát. De számtalan téma van, ami ezt szükségessé is teszi. Hiszen ha egy nyugati kamion megsérül Magyarországon, a kinti biztosító társaság a kamara biztosítási szekciójának kárbecslését, igazolását tekinti hitelesnek. Hasonlóan csak tőlünk fogadnak el „vis major” igazolást, s ha peres ügy támad, nem az állami bírósághoz fordulnak, hanem a kamara választott bíróságához. A felek eleve alávetik magukat annak, hogy az általa hozott döntést nem fellebbezik meg. Természetesen gonddal vigyázunk a hitelünkre és nem élünk vissza ezzel a kivételezett helyzettel. Farkas P. József Miként a fák gyökerükkel... Hallgatom az apró, törékeny asszonyt, és nem tudok szabadulni a makacs hasonlattól: olyan, mint egy erős, szívós gyökerekkel kapaszkodó fa. Van mibe kapaszkodnak azoknak a gyökereknek is, melyek Horváth Já- nosnét, a kalocsai vasútállomáson dolgozó kommunisták párttitkárát a vasúthoz kötik. Apai dédapja, édesapja és férje is azok közé tartozott, akiket a mozdony füstje megcsapott. — Édesapám vasúti baleset áldozata lett, és én a nyolc általános elvégzése után a MÁV Kőszegi Leánynevelő Intézetébe kerültem, s itt jegyeztem el magam igazán a vasúttal — mondja Rózsiba. — Miután Kaposváron leérettségiztem, nekem nem voltak gondjaim a pályaválasztással, hiszen az én szememben a vasút több volt, mint egyszerű munkahely, a családi hagyományok folyamatosságát, az élet rendjét jelentette. Rózsika 26 éve szolgál a vasútnál. A tevékeny, eszes lányra koián felfigyelnek, és egészen fiatalon, már tisztségviselő a vasúti szakszervezetben. 1966-ban belép a pártba, s két évvel később a bizalom jeleként párttitkárnak választják. Hogy e bizalom milyen tartós, annak legbiztosabb jele, hogy 14 éve folyamatosan ő áll az alapszervezet élén. — Nagyon fiatalon, 1956 után kezdtem igazán érdeklődni a politika iránt. A szemem láttára született újjá akkor az ország, és én gyorsan megértettem, hogy van miért harcolni, van mit megvédeni. 1964-ben munkatársaimmal szocialista brigádot alakítottunk, mely azóta már elnyerte az aranyfokozatot is. A vasútnál dolgozó kommunisták fő feladata, hogy az állomáson zavartalan legyen a személy- és áruforgalom. Korábban olyan hírek kaptak lábra, hogy a kalocsai állomás megszüntetésre van ítélve, de mi a munkánkkal bizonyítottuk, hogy a vasút él, sőt a kalocsai állomásnak jövője van. Dinamikusan növekszik forgalmunk, s nekünk a legfontosabb dolgunk, hogy vigyázzunk a biztonságra, pontosságra, árukra, emberekre egyaránt. Munkája elismeréseképpen négyszer tüntették ki Rózsikét „Kiváló dolgozó” címmel, 1972- ben pedig megkapta a Közlekedés Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést. — Folytatódnak-e a családban a vasutas hagyományok? — Sajnos, nem. Két fiam van, a kisebbik sokáig mozdonyvezető akart lenni, mint a dédapja, de a szigorú egészségügyi szűrők egyikén fennakadt. De azért köze lesz a közlekedéshez, mert gépjármű-villamossági műszerésznek tanul. — Milyen tervek foglalkoztatják? — Munkámnak az- adja meg az igazi szépségét, hogy mindig tanulni kell! Lazítani, kiengedni egy percre sem lehet. Ami tegnap még szentírás volt, azt mára el' kell felejteni, mert új szabály jött a helyére. A forgalomnak pedig menni kell... Párttitkárként az a tervem, hogy minél több fiatalt nyerjek meg ügyünknek, mert meggyőződésem, hogy igazán lelkesedni csak a célok ismeretében lehet. A vasutas ősök mellett Rózsika a legtöbbet özvegy édesanyjának köszönheti. Takarítónőként is volt ereje ahhoz, hogy gyermekeit a jobb, tartalmasabb élethez vezető úton indítsa el. ’ Csapai Lajos Befejeződött a Budapesti Tavaszi Fesztivál Vasárnap gazdag programmal fejeződött be a Budapesti Tavaszi Fesztivál tíznapos esemény- sorozata. A Budapest Sportcsarnokban reggeltől a hagyomány- őrző kirakodóvásáron mintegy 160 népművész, iparművész kínálta portékáját. Az eseményre már előzetesen több mint tízezer jegyet eladtak, több ezren a helyszínen váltották meg a belépőt. A látogatók között igen sok volt a külföldi. A fazekasok, fafaragók, hangszerkészítők, hímzők és szövők gondosan előzsürizett áruiból sokan vásároltak. A Budapest Sportcsarnok programja a kirakodóvásár után este nagyszabású táncháztaláko- zóval folytatódott. A több mint húsz hazai együttes mellett a környező országok néptánccsoportjai is bemutatót tartottak, is távolabbi országokból — Svédországból és az NSZK-ból — is eljöttek magyar néphagyományokat őrző csoportok. Ugyancsak vasárnap eredményt hirdettek a nemzetközi szakácscukrász versenyen. Hát ország szakácsainak-cukrászainak vetélkedőjén a legjobb összteljesítményért a fesztivál díját Dánia csapata kapta. A zsűri több egyéni díjat is odaítélt. Húsvéti mentesítő vonatok Felkészül a húsvéti ünnepi csúcs- forgalomra a MÁV: április' 9. és 13. közötti időszakban 107 mentesítő vonatot indít. A legtöbb mentesítő személy-, illetve gyorsvonatot a nyíregyházi, a miskolci, a szombathelyi, valamint a nagykanizsai vonalakon közlekedteti. A húsvétot megelőző pénteken 30, húsvét hétfőn ugyancsak 30, az ünnepet követő kedden pedig 22 mentesítő vonat indul a különböző vasútvonalakon. Az ünnepi forgalom menetrendjéről, a vonatok indulásáról, érkezéséről pontos és részletes felvilágosítást az állomásokon adnak. A MÁV felhívja az utazók figyelmét, hogy a pénztárak előtti torlódások, sorbanállások elkerülése végett menet- és helyjegyeket célszerű elővételben megváltani. A FELSZABADÍTÓK FÖLDJÉN I. Fenomén város Hazánk felszabadulásának közelgő évfordulója alkalmából az egykori szovjet harcosok földjére kalauzoljuk olvasóinkat. Riportsorozatunk ez alkalommal Belorussziában készült. Cikkírónk élvezhette a nem annyira személyének, mint inkább a Magyar Népköztársaságnak, a szocialista magyar népnek szóló szeretetet, tiszteletet. Ezt igyekszik a továbbiakban megosztani másokkal is. Ügy illik, hogy az ismerkedést a fővárossal kezdjem, annál is inkább, mert így is történt, s mert Minszk nélkül nem lenne teljes Belorusszia mai arca sem. Minszket 1067-ben alapították, ennek ellenére fiatal város. Történelme kezdettől nem szűkölködik véres eseményekben, háborús dúlásokban. A viharokat mindig átvészelte valahogy, de erejéből csak arra futotta, hogy századunkat a korhoz viszonyítva elmaradott, bár százezer lakosú városként érje meg. Poros vidéki település voltát néhány kastély, cifrább templom szépítette, meg egy papi szeminárium. Ezenkívül csak putrik sora, por vagy sár, nyomor és beletörődés honolt errefelé. És éppen ezért egy kis zöld faházban találkozott 1898 márciusában kilenc, titokban érkező, a porba- f últ város jövőjét is számba vevő forradalmár. Ezrével jöttek Ideális helyszín volt az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt megalakítását elhatározó kongresszus megtartására Minszk, hiszen a hatóságok úgy vélekedtek, hogy itt megállt az idő. így aztán kinek is tűnt volna fel az érkezők szándéka? Az apró hajlékból pedig elindult útjára egy szervezet, melynek ereje nem egészen húsz év múlva a világot rengette meg. A kis zöld faház ma múzeum. Ez már a mai Minszkben van, de a városnak még el kellett viselnie történelme legszörnyűbb megpróbáltatását. A német fasiszta megszállás alatt szinte teljesen elpusztult. Az épületek 85 százaléka tűnt el a föld felszínéről, megsemmisült minden üzem. Mindössze 45 ezer ember érte meg az 1944. július 3-i fel- szabadulást. Bár a háború még nem fejeződött be, de a hatala- mas szovjetország minden részéből megindult a segítség. Vonatok ezrei hozták az élelmiszert, építőanyagokat, gépeket, hogy minél hamarabb visszatérhessen az élet. És sírni a legfontosabb: ezrével jöttek az emberek is, hogy részesei legyenek az újjászületésnek. Kétmillió lakos? A Hős város címet büszkén viselő Minszk ma gyönyörű, modern metropolis. Joggal nevezte egyik cikkében a moszkvai Pravda „fenomén városnak”, hiszen itt készül minden ötödik szovjet traktor, minden második motorkerékpár, a televíziók egyhatoda, az órák egyötöde. Teherautói, számítógépei, rádiói sok országban keresett termékek. Tizennégy egyetemén, főiskoláján 95 ezer diák — köztük sok magyar — tanul. Első metróvonalának építése befejezéséhez közeledik. Stadionjai méltán adhattak helyet az 1980-as olimpia rendezvényeinek. — Bizony, a háború után senki sem gondolta, hogy 1972-ben a lakosság száma eléri a 1 milliót — mondja Genagyij Jegorovics Bartosevics, a városi párt- bizottság első titkára. — Az első tervünk még négyszázezres lé- lekszámmal, a most elkészült, 2020-ig szóló városfejlesztési elképzelés már 2 millió emberrel számol. — nnyivel számol, de két- millk kétszázezerre készül — mosolyog huncutkásan az első titkár. — Hiszen az utódok soha nem bocsátanák meg nekünk, ha szűk lenne számukra a város. Ezért is vesznek birtokba évente 15 ezer lakást és 4 ezer óvodai helyet. Szigorú rend ebben a városban, hogy az óvodák, iskolák átadása egyidőben történik a lakásokéval. Határidő-mulasztásra nem ismernek elégséges okot. A házgyárban kezdődik Lakótelepeiket parkok, tavak ölelik körül, és rendkívül sokféleképp oldják fel a házgyári épületek egyhangúságát. Genagyij Jegorovics örömmel nyugtázza dicséretemet, de ismeri a gondokat ds: — NDK-beli testvérvárosunkban járva elcsodálkoztam, hogy ott még dolgoznak az építők a felső szinteken, de lejjebb már beköltöztek a lakók. Itthon meg azt tapasztaltam, hogy fent még épült a ház, de a földszinten már el kellett kezdeni a felújítást. Azóta megtanultuk, hogy az építkezés nem a területen, hanem a házgyárban kezdődik. Szépen és jól építkeznek. Erről gyönyörű szállodák, áruházak vallanak irigylésre méltóan. És a szinte „kacsalábon forgó” ámulat-operaház, amelyre igazán jogosan büszkék a fenomén város lakói. És azok lehetünk egy kicsit mi is: a Magyarországtól vásárolt fotelok nemcsak szépek, hanem kényelmesek is. (Folytatjuk) Farkas Gábor • Jó feltételekkel várja látogatóit Minszkben a sportcsarnok. Miről ír a Kertészet és Szőlészet? A növény hőmérsékletigényétől a fajtakiválasztásig, a pa- láfttanevelés módjától a növény- védelmi technológiáig sok érdekességet leír a sárgadinnye hajtatásáról szóló cikkében Nagy József. A Kertészet és Szőlészet e heti, 13. számában megjelent írás elsősorban-azok számára ad hasznos tanácsokat, akik jövedelemkiegészítés céljából foglalkoznak hajtatással. Milyen gyomirtó szerek hatásosak a szőlőültetvényeken és a szőlőiskolákban, milyen körülmények között leghatékonyabbak a szerek? — ezeket a kérdéseket tárgyalja egy érdekes, tájékoztató céllal megírt cikk. Fodor Tamás arról számol be, hogyan sikerült Szabolcs-Szat- már megyében a vegyszerváltás az almavarasodás elleni védekezésben. Ha valami rosszul sikerül, legtöbbször a növényvédelmi szakmérnökökre húzzák a vizes lepedőt, ha viszont a növények egészségi állapota jó, és a növényvédelem hatásos volt, azt mindenki természetesnek találja. Tanulságos, érdekes írás szól ezekről — a szerző szerint is — nagyobb megbecsülést érdemlő mező- gazdasági szakemberekről. A nagyüzemeket is egyre jobban érdekli a póréhagyma, mert biztosan értékesíthető termék, és művelésének számos munkafázisa jól gépesíthető. Ezeket a gondolatokat írja le Bíró Pál. A tüskéden szederről Majoros László, a dió tavaszi védelméről Körtvély Attila írt. Himalájái borókáról, korallvirágról és egy nagyon fontos, közérdeklődésre számottartó témáról, a szakcsoporttagok nyugdíjjogosultságáról is jelent meg tájékoztató írás a Kertészet és Szőlészet 13. számában. (MTI) • A második világháborús pusz, tulásokat mutatja ez a dokumen. tumfelvétel..
