Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-28 / 74. szám
1982. március 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Megnőtt az érdeklődés közelmúltunk iránt Interjú Blaskovits Jánossal, a politikai főiskola tanszékvezetőjével A mai magyar szépirodalmi alkotások, filmek közül egyre több az olyan, amelyik legújabbkori történelmünk főbb politikai, társadalmi, gazdasági eseményeit mutatja be. Az elmúlt évtizedek alatt elért fejlődés iránti érdeklődést egyebek között az is jelzi, hogy az ezzel foglalkozó regények, szociográfiák, riportkötetek gyorsan elfogynak a könyvesboltok polcairól, és egyre többen megnézik az ilyen témájú filmeket, színdarabokat. Tehát közelmúltunk iránt is megnövekedett az érdeklődés. Tavaly áprilisban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatot hozott a propaganda és az agitáció időszerű feladatairól, vagyis az érdeklődé* megfelelő és helyes kielégítéséről. Ezekről a kérdésekről a Politikai Bizottság határozata óta eltelt közel egy év tapasztalatairól Blaskovits Jánossal. az MSZMP Politikai Főiskolája magyar munkásmozgalom története tanszékének vezetőjével beszélgettünk. — Hogyan jellemezhető a propaganda- és agitációs munka egy év alatti fejlődése? — Nem az én feladatom e munka eredményeinek értékelése, így tehát a személyes véleményemet mondom el. Az elmúlt évtizedek tanulságainak elemzésére nem a Politikai Bizottság tavalyi határozata hívta fel először a figyelmet. hanem a Központi Bizottság 1976. októberi, s a párt XII. kongresszusának határozata. Mindhárom dokumentum cselekvésközpontú, tehát a múlt tanulságainak értékelésétől a politikai cselekvés előmozdítását várta, s nem utolsósorban az eszmei-politikai munka fellendítését tűzte ki célul. Ez utóbbi azért lényeges, mert a középpontba nem az elért eredmények reklámozását állítja, hanem a megtett út tárgyilagos vizsgálatát, s ennek alapján a levont tanulságok hasznosítását. így tehát szó sem volt az eredmények szépítéséről. A különböző tudományos tanácskozásokon, amelyek legújabbkori történelmünk tanulságaival foglalkoztak, nem egy kérdéssel kapcsolatban kritikus vélemé- nvek is elhangzottak. Tehát érdemi viták alakultak ki. A Nép- szabadság ismeretterjesztő jellegű sorozatai is kitűntek tárgyszerűségükkel; a ténvek dokumentálásával, s tartózkodtak a szólamoktól. Ezzel kapcsolatban megemlítem, az ellenséges propaganda, a lengyelországi eseményekkel ösz- szekapcsolva az ellenforradalom kitörése negyedszázados évfordulójának ürügyén nagyszabású hadjáratot indított, hogy egyebek között kiküszöbölje a huszadik évfordulóra tervezett kampányban elszenvedett vereségét. Ehhez a nemzetközi helyzet) s nyomában az ideológiai harc kiéleződése az 1976-osnál nagyobb lehetőséget nyújtott. — Miben látja a megnövekedett érdeklődés okát? — Az érdeklődés okát egyebek között abban láttuk, hogy korábban nem beszéltünk eleget közelmúltunkról. Az volt a benyomásom, hogy az összes alapvető kérdésben egyetértésre jutottunk a párton belül, s a párton kívüliekkel is. Üzemekben, gyárakban, intézményekben, fiatalok, diákok között járva tapasztaltam azt az egyetértést is, hogy — noha vannak problémáink — az elmúlt 25 évre az eredmények voltak jellemzőek. Azt is tapasztaltam, hogy a hallgatóság közül többen kissé hivalkodva beszéltek eredményeinkről, összehasonlítva azt más szocialista országokéval. A „Kelet-európai Svájc” — nyugati szólam, a „kádárizmus", meg a „magyar modell” itt-ott visszhangra talált. Természetesen nem tagadjuk, hogy tapasztalatainknak nemzetközi jelentősége is van. de nincs magyar modell. Tehát helyesen fogalmazva: a szocialista építés általános törvényszerűségeinek magyarországi alkalmazásáról beszélhetünk. Az elmúlt egy év alatt azt tartom legfontosabbnak, hogy saját'tapasztalatunk feldolgozása élőtérbe került. A másik lényeges eredmény: az elmélet és gyakorlat kapcsolatának erősítésében előbbre jutottunk. — A közelmúltban több olyan könyv jelent meg, immár másod- kiadásban, amely a legújabbkori magyar történelmet, a magyar munkásmozgalom történetének elmúlt néhány évtizedes szakaszát elemzi. A másodkiadások is gyorsan elfogytak. Tehát a politikai irodalom, a tudományos munkák nagy keletje is a megnövekedett érdeklődést jelzi? — Az érdeklődés oka az is. hogy felnőtt egy új nemzedék, amely nem élte át ezeket az emberformáló évtizedeket. A másik ok — ami szerintem egy kicsit eltúlzott — tudományos kifejezéssel élve az identitás-zavar. Ez azt jelenti, hogy az emberek nagy része bizonytalankodik a közelmúlt története, ezen belül a fel- szabadulás utáni időszak értékelésében. Ez is magyarázza a történeti irodalom iránt megnövekedett érdeklődést. Munkánk során észrevettük, hogy módosítani kell a fiatalok, nemcsak a középiskolások, egyetemisták, de a már érettebb fiatalok politikai oktatását. Tehát új módszerekre volt szükség. — Miért kellett e téren újítani? — A hatvanas évek elején az oktatásban megengedhettük magunknak, hogy csak értékeljük például az 1956-os eseményeket, vagy a mezőgazdaság átszervezését. Szinte félszavakból is értettük egymást a hallgatókkal, mert ők is ott voltak, részt vettek az ‘ eseményekben. Most nem támaszkodhatunk ezeknek a tényeknek az ismeretére. A körülmények, az események, a dokumentumok, az eredeti elképzelések és a megvalósítás szembesítése napjainkban sokkal fontosabb, mint korábban volt. Az új módszerek helyes alkalmazását indokolja az is, hogy a mai fiatalok a marxizmus—leninizmus, a kommunista párt politikájának elfogadásához a megértésen keresztül jutnak el. Ez az alapja az érzelmileg is alátámasztott elkötelezettségnek ügyünk iránt. — önnek a felszabadulást követő évekről közvetlen, személyes tapasztalatai vannak innen, Bács-Kiskun megyéből, ahol született, s néhány évig dolgozott. Kérjük, beszéljen megyénkben élményeiről, emlékeiről. — Madarason születtem, de sajnos korán elszakadtam a megyétől. 1949-ben a pártfőiskola hallgatója lettem, azt megelőzően négy évig dolgoztam a megyében. 1951-ben végeztem el az iskolát, s a párt akkori megyei első titkárával „összeesküdve” többszöri kísérletet tettünk, hogy visszakerüljek. de sajnos sikertelenül. Ennek ellenére jó érzéssel emlékszem vissza a megyében eltöltött éveimre. Emberré és kommunistává formálódásomnak az emlékei fűződnek a megyéhez, elsősorban Bácsalmáshoz és Bajához, az akkori munkatársaimhoz. — A legújabbkori magyar munkásmozgalom-történet egyes szakaszairól rendszeresen jelennek meg tanulmányai. Jelenleg milyen kutatómunkát végez? — Pártmunkásból lettem oktató és ma is pártmunkásnak érzem magam az oktatásban, s a tudományos munkában is. Ezért a fejlődésünk szempontjából különösen fontos és aktuális témákhoz vonzódom. Ezt mutatják kutatásaim is. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Magyar- ország története” című sorozat IX. kötete jelenleg készül. A kötetben az 1959—1962. közötti időszak egy részének történetét dolgozom fel. A készülő disszertációm ideiglenes címe, a Munkás- osztály a konszolidáció kezdetén. — Miért érdeklődik különösen a munkásosztállyal összefüggő elméleti kérdések iránt? — Részben azért, mert egy ideig a Társadalomtudományi Intézetben a munkásosztály kérdéseivel foglalkozó csoportnak voltam a főmunkatársa. S amint egyre részletesebben elemeztem a munkásosztály helyzetét, eljutottam a szakszervezetekkel kapcsolatos kérdések vizsgálatához is. Ezzel összefüggésben eddig két időszakot kutattam, az 1956 és az 1966 utáni fordulatot a szakszervezetek életében. Az elmúlt években megjelent tananyagokban a fejlett szocialista társadalom építésének időszakával foglalkoztam. Nemrég kaptam egy új megbízatást. Létrejött egy akadémiai bizottság, amelynek én is tagja vagyok. A bizottság a párt XIII. kongresszusa előkészítésével kapcsolatban a társadalmi struktúra és a munkásosztály kérdésével foglalkozik. — Köszönjük az interjút. Tárnái László FILMJEGYZET Tegnapelőtt EGYRE ERŐSÖDIK a figyelem a magyar filmalkotók körében az ötvenes évek. a háború utáni történelem jelenségei. eseményei iránt. Kutatják a rendezők, forgatókönyvírók: hogyan hatottak a személyi kultusz éveinek mozgalmai, áramlatai az egyénre, a ki- sebb-nagyobb társadalmi közösségekre. Jancsó Miklós, az egykori népi kollégista — bizonyára számos személyes élmény hatására — már nagyon korán megformált bizonyos tételeket e mozgalom értékeiről. konfliktusairól. Az általa megrajzolt kép izgalmas, hiteles. részletekben gazdag. A társadalmi összegzésre hajlamos, sommás ítéletekben általánosító korkép sok nézőt megrendített. Aki pedig maga is részese volt, akár mint nevelő, szervező, kezdeményező. akár pedig fiatal, bontakozó tudatú, szélesedő horizontját kutató diákként — önmagára ismerhetett. A tiszta emberségből kisarjadt erőt a személyi kultusz nemkívánatosnak ítélte. Rendeletileg megszüntette, szervezetileg szétzúzta. A párhuzamok megrendítőek :. 1948-ban Mindszenthy prímás pásztorlevélben bélyegezte meg a népi kollégistákat. Néhány esztendővel később aztán a hivatalos állami-társadalmi vezetés vonatta be véglegesen a „fényes szellők” lobogtatta zászlókat. Ezt a gyorsan felnövő, s a társadalom színpadáról hamar leparancsolt mozgalmat választotta a személyes sorsok felrajzolása mellett a művészi elemzés tárgyául Bacsó Péter rendező is. A film címe találó, hatásos. Történelmi távlatokat tekintve valóban szinte elérhető közelségben zajlottak le az események, melyek azt példázzák, hogyan próbálják a gazdasági és társadalmi építés jövője felé szegzett pillantásokat eltéríteni a helyes útról, hogyan próbálják pillanatnyi érdekek, célok szolgálatába állítani a felnőtté érés küszöbén álló ifjúság — ez esetben egyetemisták — egv- egv csoportját. A TÖRTÉNET TENDENCIÁI általában meg is állják a helyüket. Kibírják mai mércével mérve is a valóság próbáját. Így is történhették a főhősnek választott fiatal lány, a volt apáca életének eseményei. Bár az is szinte bizonyos, hogy a hiteles részletek soha sem állhatták össze ebben a sorrendben egésszé. Hiányzik elsősorban a kor szülte, sok részletet hitelesítő tágabb környezet. Az események hamar a sorstragédia egyéni ösvényeire térnek. Ezek persze lehet, hogy csak a szemtanú elégedetlenségét tükrözik, mert a film tulajdonképpen — ha jobbak lennének a színészi teljesítmények — hiteles és érdekes lehetne. Sajnos azonban Bacsó Péter ez esetben nem a legjobb segítőtársakat választotta. Merev és nem eléggé differenciált. eszközökben szegényes a főhős Igó Éva alakítása. Tóth Tamás és Nemesák Károly játéka is eléggé egysíkú, szinte csak egy tételt igazoló, egyéni arcéi nélküli szereplői az eseményeknek. Igazán jó epizódalakítást Öze Lajostól és Moór Mariannától kap a néző. Cs. I, • Amióta lebontották az intézmény előtti öreg épületeket, azóta teljes szépségében csalogatja a tekinteteket' a kecskeméti Kerámia Stúdió. A falai között sokoldalú alkotó munka folyik. • A városi diákszínpad tagjai próba közben a kalocsai Művelődési Központ és Ifjúsági Ház kamaratermében. Petpfi: A helység kalapácsa című elbeszélő költeményének színpadi változatát próbálják. Sokarcú közművelődés • Hajóson már régebben megvalósult a nyitott ház és a komplexitás elve a gyakorlatban. A művelődési ház igazán sikert sikerre halmoz ilyen tekintetben. Bizonyíték erre a képünk is: a hajósi kisiskolások még a tornaórára is otthont lelnek az intézmény falai között. • Ismét megrendezték a főiskolások és egyetemisták szokásos tavaszi kulturális szemléjét. Irodalmi színpadok, kórusok és zenekarok találkoztak egymással és szórakoztatták a közönséget. Képünkön: a Bajai Tanítóképző Főiskola növendékei énekelnek. # A kiskőrösi városi-járási könyvtár az utóbbi években egyre népszerűbb a művelődni vágyó emberek körében, ehhez többek között hozzájárul az is, hogy az intézmény dolgozói zenei szolgáltatásokkal is igyekeznek a látogatók kedvébe járni. • A keceli nevelési központ eddigi munkájáról már előzőleg beszámoltunk olvasóinknak. Amint az előregyártott elemek is bizonyítják, készül már torna, csarnok is 0 Lassan-lassan, de véglegesen elkészül már a du- napataji unitárius templomból átalakított falumúzeum. A fatornyos épület előtt megállnak az idegenek, és jóleső érzéssel veszik tudomásul a váltó-, zást. Dunapataj új büszkesége tovább növeli a falu hírnevét. Kép: Pásztor Zoltán , Szöveg: Varga Mihály • Az orgoványi tanyavilágban élő emberek sokszorosan bizonyították, hogy szeretik értelmesen és hasznosan eltölteni szabad idejüket. A kargalai iskola egyben a művelődés háza is. Tóth Istvánné pedagógus sokirányú tevékenységére már a televízió is felfigyelt. A tanteremben nappal természetesen szervezett tanítás folyik. • A bajai üzemek közül egyik legismertebh és legtekintélyesebb a Ganz.Mávag helyi gyáregysége. A könyvtára és klubja egyaránt kedvelt. Szabad idejükben szívesen szórakoznak, tanulnak itt az emberek.
