Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

1982. március 27. • PETŐFI NÉPE • 3 SZOLGÁLTATÁS A KÖZSÉGEKBEN Egy GELKA nem csinál nyarat Szerda: tv-, rádió-, lemezjátszónap. Ügy tudják ezt Kunszálláson, mint az egyszeregyet. Az is benne van a fejbeli naptárban, hogy ha a mosógép, a centrifuga, vagy a hűtőgép elromlik, akkor hétfőn le­het kérni a javítást'a GELKA felvevőhelyén, a szövetkezeti vasbolt­ban. Tessék választani! Az állami javító és karbantar­tó vállalat tetszetős, nagyobb ké­nveimet nyújtó szervizei ide tá­volabb esnek: ezért Félegyházá­ról kijáró műszerészeknek a dol­ga a háztartási g<ii>ek és híradás- technikai cikkek műhelybe vite­le. Nagy szükség van erre a „Visszük és hozzuk" heti kétsze­ri fuvarra, hiszen Badacsonyi Jó­zsef tanácselnök szerint: „A mi szolgáltatásaink a községben el- envészőek". A vasbolt. ahol szögért, drótért és még sok egyébért megfordul­nak a kunszállásiak, alkalmas ar­ra, hogy egyfajta közvetítő lánc legyen a lakosság és a GELKA között. A boltvezető. Répás Sán­dor, aki a bejelentéseket napra­készen feljegyzi, készségesen út­baigazítja Rigó István elektro­műszerészt, hogy hol, merre ta­lálja meg a hibás készülékek gaz­dáit: Agárdi Antalt, Szalui Lász­lót, Cseri Pétert és a többieket. Csik János tízéves Orilux tv- jét nemrég javították. Elégedett a GELKA kiskunfélegyházi mozgó­szolgálatával. Dózsa György úti otthonában három hete nézheti a tv-nek mind a két műsorát. Amiről azelőtt álmodni se mer­tek volna, a konkurrencia is kezd helyenként valósággá vál­ni. A vasboltot meglátogató Sza­bó Károly áfész-ügyvezető elnök­től tudjuk meg. hogy április el­sejétől Jászszentlászlón a fél­egyházi mellett a kisteleki GEL- KA-szerviz is átvevőhelyet nyit a rossz tévék,,rádiók és háztartá­si eszközök javítására. Ehhez mindjárt egy ajánlattal szolgálhatunk: — Tessék választani! „Mi, hatvanévesek is dolgozunk” Lakatosműhely. Surányi Imréé a Kossuth u. 26. sz. alatt. Az idős mester társával. Gyöngyösi Istvánnal mezőgazdasági szerszá­mokat hegeszt, ajtókhoz és abla­kokhoz rúdzárakat, ablakíélfor- dítókat, tetőrögzítő csavarokat, alátéteket és tömítőket készít. A legtöbb munkát az áfész megbí­zásából végzik, de a helybeliek is sűrűn felkeresik őket. Évi kiadá­suk anyagra, hozzávalókra 250 ezer forint. — Mi, hatvanévesek is dolgo­zunk. Szükség van a munkánk­ra. Egy épület lefogócsavarok, tartóvasak nélkül nem épület — mondja Surányi Imre. — De nézzék csak ezt az ásót! — folytatja. — Ujjnyi vastag az • Surányi Imre és Gyöngyösi István lakatos épületekhez való rög­zítő elemeket gyárt. • A kőfaragó, aki pingpong­asztalt és virágtartókat is készí­tett. éle. így gyártják. Hiába új, nem jó semmire. Ez egy borzasztó durva munka, fölöslegesen elpo­csékolt anyaggal, hiszen ez az ujjnyi vastag vas élezéskor in­nét úgyis lekerül. Forgács lesz belőle. A kapák nyakán is véko­nyítunk, hajlítunk, hogy jó le­gyen. Mi megcsináljuk ... de mi­nek ez a pluszmunka? Munkája nemcsak a temetőé Amíg a lakatosmester a túl vas­tag ásóéit és kapanyakat kárhoz­tatja, Bertus István kőfaragónál, aki piázsás sírkövekkel dolgozik, nem tűnik föl ennyire a fölösleg. Három-három és fél mázsáig vál­lalja, hogy egy tömbből formál síremléket; ezen a súlyon felül viszont részenként önti ki beton­ból az egyes elemeket. A má­zsákban, nemegyszer tonnában is kifejeződő kegyelet szükségszerű következménye, hogy az udvaron', ahol most is dolgozik, okosan kell gazdálkodnia minden talpalatnyi hellyel. Egyetlen gondja, hogy harmadik éve nem kap betűara­nyat. A kőfaragó munkája természe­tesen nemcsak síremlékekben ölt testet. Az élet mindennapjaiban is ott látható ablakkönyöklők, lépcsők, lábazatok, virágtartók és más műtárgyak formájában. Ezenkívül pedig Bertus István se­gíteni sem rest, ha arra kérik. Évi 30 órai társadalmi munkájá­nak eredménye a játszótér csúsz­• Cipöjavítás? Lassanként csak emlékeznek rá. Akár a gyííjtöpol.- con látható egykori néprádióra ... dája, az iskolai műkő pinpong- asztal, az óvodai és a tanácsházi virágtartók, ö gondozza a íülöp- jakabi hősi emlékművet is. Utazik a cipő... Hogy lehet mégis, hogy a ta­nácselnök a kunszállási szolgál­tatásokat elenyészőnek tartja? Ügy, hogy Badacsonyi József és a lakosok az olyan nehéz szak­mák mellett, mint a sírkőfaragás, még mást is szeretnének szolgál­tatásként a falujukban. Ami a tévé-, a rádiójavítást, a lakatos- és a műköves munkát illeti, nem lehet okuk a panaszra. Egy éve a Volán kihelyezett te- hertaxija bútortól, kisebb terme­lési eszközöktől, retektől a kévé- zett kukoricaszárig sok mindent szállít. Egy másik kistehergépko- csival a háztáji tehenészetekből a tejet elviszik a felvásárlónak. Ez a szolgáltatás is jól jön a 3100 la­kosú, kiterjedt tanyavilágáról is­mert községnek. Ám a 15 szakmá­ban dolgozó 25 kisiparos, akiből mindössze három a kőműves és ■három a szobafestő (a festők nem idevalósiak; Félegyházáról jár­nak ki dolgozni), kevés, hogy egy akkora település lakóinak az igé- n/ét maradéktalanul kielégítse. Ács sincs — jóllehet 20—25 csa­ládi házat építettek föl az el- ' múlt ötéves terv minden eszten­dejében! Az a szükséghelyzet pedig, hogy a félegyházi Cipész Ktsz kunszállási felsőrészkészítő mű­helyéből az átvett (összegyűjtött) Üjítási ankét a Volánnál Egy szabad szombat délelőttjét áldozták fel a Volán 9-es számú Vállalat újítói, vezetői, hogy újabb lendületet adjanak annak a moz­galomnak, amely immár több mint két és fél évtizede segít a mű­szaki, gazdasági feladatok jobb, hatékonyabb megoldásában. A vál­lalat üdülőházában megrendezett tanácskozás vitaindítójában Rigó István igazgató fontos tennivalókra hívta fel a figyelmet. Szülői értekezlet — csak apáknak Rendhagyó szülői értekezletet rendeztek az elmúlt napokban a Helvéciái Központi Iskolában: csak az apákat hívták meg. öt- venketten érkeztek az eseményre, hallgatták meg az iskola nevelő- testületének tagjaival együtt dr. Babodi Béla főiskolai tanár elő­adását Az apák felelőssége a gyermeknevelésben címmel. Az előadás után a szellemi-totó el­készítésére került sor, természe­tesen a gyermeknevelés gond­jairól, felelősségéről vallhatták a jelenlévők. Az esemény ismét bizonyítot­ta: az iskola és a család szerepe egyformán fontos a gyermekne­velésben. Kedvező a politikai légkör és nagy az igény az újítómunka iránt. Jelentős előrelépésnek tekinthető a közelmúltban elfogadott jog­szabály. amelynek értelmében a részesedési alapból újítások dí­jazására fordított összeget nem terheli progresszív nyereségadó­fizetési kötelezettség. Az újítá­sok bevezetésének meggyorsítása érdekében — ahol az eredmény számszerűsíthető — a szakembe­rekkel közreműködési szerződést köthet a vállalat, és munkájuk ellenértékét úgy számolhatják el, mint az adott újítási díjat. Elő­nyös a továbbiakban az is, hogy 50 ezerről 70 ezerre emelték föl az adómentesség határát. A vállalat gazdasági és társa­dalmi vezetése feladatának tekin­ti a belső tartalékok feltárását és jobb kihasználását, amelyben nagy szerep jut az újítemozga- lomnak. A Volánnál még ez nem vált tömegmozgalommá, hiszen a dolgozóknak csak alig több mint 6 százaléka újít. Az elmúlt évben 117 újítást díjaztak, több mint 88 ezer forinttal. A forgalomtechni­kai fejlesztésben Borbély Sándor újítása emelkedik ki a CocaCola- szállító felépítményével, amely- lyel egységcsomagként lehet ke­zelni a szállítmányt. Ezt géppel emelhetik a járművekre, csök­kentve az állásidőt. Az energia­gazdálkodásban Nyíri Péter dol­gozta ki az üzemanyagtank-kész­let és üzemanyag-visszavételezési jegy alkalmazását, ügyviteli meg­szervezését. Műszaki vonatkozás­ban igen jelentősnek ígérkezik a hidraulikus présgép kifejlesztése, amelyet a bajai üzemegység két újítója Pálfi Gyula és Lőrincz Sándor nyújtott be. A géppel a fékpofák leválasztását, a függő csapszegek kitolását könnyítik és gyorsítják meg. Az újítók kedvét szegi, hogy esetenként indokolatlanul hosz- szú az átfutási idő. Ezért bővíte­ni kívánják a szakvéleményezök körét, s a kétezer forintig törté­nő díjazást az üzemegységek ha­táskörébe utalják. A tartalmas vita bizonyította, hogy a Volán 9-es számú Válla­latánál törekednek a belső erő­források. kihasználatlan lehető­ségek feltárására. Jó érzés volt hallani, hogy Horváth Jánost Kiváló újító kitüntetéssel jutal­mazták, s Danyi József a Vall- lalat többszörös újítója az Újítók és feltalálók V. országos tanács­kozásán képviseli a Volán 9-es számú Válalatot és a szakmát. Gémes Gábor Megkezdték az utakon a téli fagykárok javítását Megkezdődött a téli fagykárok okozta hibák kijavítása az or­szág útjain. Az idei kemény tél, a sok csapadék és az időnkénti erős hőingadozás az átlagosnál sokkal jobban igénybe vette az utakat; ötször nagyobb útfelü­let rongálódott meg. mint az előző évben. A megyei közúti igazgatóságok felmérése szerint az ország 30 ezer kilométer hosszú számozott útvonalából mintegy 7200 kilo­méteren nehezítik helyenkénti repedések, kátyúk a közlekedést. Ezen belül azonban — összessé­gében ezer kilométer hosszan — olyan az egyes útszakaszok ál­lapota, hogy itt már nem elegen­dő a helyenkénti toldozgatás-fol- dozgatás. hanem a teljes felület javításra szorul. A legtöbb javí­tani való az ország északi me­gyéi, elsősorban Győr-Sopron. Heves. Nógrád és Szabolcs-Szat- ' már alsóbbrendű útjain van. Je­lentős felújításra vár azonban Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar me­gye néhány útvonala is. Az utak hibái nemcsak az időjárás számlájára írhatók, meg­rongálódásukhoz az is nagymér­tékben hozzájárult, hogy a téli időszakban amúgy is meggyen­gült, kis teherbírású útvonalakon gazdasági érdekből nem korlátoz­ták a teherforgalmat, illetve a tömegközlekedést — ezek általá­ban mezőgazdasági nagyüzemek­be vagy ipari létesítményekbe vezető szakaszok —, ezért külö­nös gondot fordítanak felújítá­sukra. A megyei közúti igazgatóságok és útépítő vállalatok szakemberei a kátyúk feltöltésével május vé­gére elkészülnek, a nagyobb fe­lületi károk helyreállítása, az aszfaltszőnyegek terítése, illetve már a későbbiekre is gondolva, újraerősítése hosszabb időt vesz igénybe. Ezért az autósok még a turistaszezonban is a szokottnál több helyen találkozhatnak kor­látozásokkal, útjavításokra fi­gyelmeztető táblákkal. PARLAMENTI BESZÉLGETÉSEK A jogalkotás demokratizmusáról A jogszabályalkotás demokra­tizmusának továbbfejlesztésében keresni kell azokat a módszere­ket és eszközöket, amelyekkel a jogot közelebb lehet vinni a tár­sadalomhoz, s ezáltal — az ál­lampolgárok cselekvő közremű­ködésével — megértett és vállalt szabályokká lesznek a paragra­fusok. A parlament tavaszi ülés­szakán az igazságügy-miniszteri beszámoló egyik fontos megálla­pítása volt ez a jövő feladatai­nak felvázolásakor. A kérdéssel foglalkozott előze­tesen az országgyűlés jogigazga­tási és igazságügyi bizottsága is — melynek e témával kapcsola­tos nagy jelentőségű határozat- tervezetét a parlament elfogadta. Az ülésszak szünetében erről kér­deztem a bizottságban tevékeny­kedő két Bács-Kiskun megyei képviselőt. Dr. Gajdócsi István, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­ság elnöke: — A jogalkotás demokratiz­musának növeléséhez fokozni kell az országgyűlés törvényhozó szerepét. Az egész lakosság ma­gatartásának, a fontos társadal­mi viszonyoknak szabályozására a törvény a megfelelő forma. Je­lenleg azonban 131 törvény és 635 törvényerejű rendelet van életben. Ez utóbbiból legalább százat törvényként az ország- gyűlés alkothatott volna. Erősíteni kell a parlamenti bi­zottságok szerepét. Az ott dol­gozó szakértők feladata ugyanis, hogy az elméletet ütköztessék az életből magukkal hozott tapasz­talatokkal, s jól előkészített, szak­szerű 'törvénytervezetek kerülje­nek közreműködésükkel az or­szággyűlés elé. Előbbre kell lép­nünk abban is, hogy a parlamen­ti bizottságok V'itaszellemét be­hozzuk az országgyűlési ülések­re. A demokratizmust szolgálja a törvényalkotás előtti társadalmi vita. Ennek kézzelfogható ered­ménye volt az államigazgatási el­járásról szóló törvényjavaslat szerkesztésében — a jogszabály az eszmecsere sok megállapítását tartalmazza is. Véleményem sze­rint — s ezt prognózis jelleggel mondom — várhatóan a válasz­tási rendszerrel kapcsolatos mó­dosítás is a lakosság elé kerül. Ennek haszna egyértelmű. A jogszabályalkotók teoretiku­sak. A jogalkalmazók már gya­korlati emberek, de csak az ál­lampolgárokkal folytatott előze­tes véleménycsere az, amelynek során összevethető az elmélet a hétköznapok gyakorlatával, s fel­színre kerülhetnek olyan tények, amelyekre esetleg a jogszabály- alkotó nem is gondol. Persze az emberek nemcsak elmondják vé­leményüket, hanem megismerik a paragrafus lényegét, és így síkra is szállnak mellette. Dr. Juhász Tibor, a bizottság tagja: — A bizottsági üléseken is el­mondtam, jó az a gyakorlat, hogy a törvényelőkészítéssel együtt le­zajlik a társadalmi vita. Én azon­ban azt is javasoltam, hogy ne csak a törvények, hanem minden oly^n rendelet meghozatalánál íg: járjunk el, ami az állampol­gár . k nagy tömegeit érinti. S vonjuk be e munkába mindjob­ban a szakértőket is. Például a Pénzügyminisztérium az általá­nos pénzügyi adó rendelkezései­nek készítésekor kérje ki a ter­melőszövetkezetek, gazdaságok vezetőinek, a témával foglalko­zó jogászoknak a véleményét. Mai életünkben sok a jogsza­bály. Olykor még a szakember is nehezen tud eligazodni a ren­deleték között. Pedig a demok­ratizmushoz a közérthetőség is hozzátartozik. Ennek érdekében érdemes lenne egy-egy témáról egységes szerkezetben, kódex formájában kiadni a jogszabály- gyűjteményt. így az érdeklődő akár maga is tudna tájékozódni a paragrafusok között, hiszen egy kötetben megtalálná a témakört felölelő összes rendeletet. Vácxl Tamás • Csik János a vasboltban (jobb­ról) elmondja; televíziójával ve­szi mind a két műsort. (Straszer András felvételei) .rossz cipőket a városba, a kisipa­ri szövetkezetnek küldik el sar­kalni, varrni, meg talpalni — két-három hónap, mire a lábbe­liket visszaküldik —, azt mutat­ja, hogy van még mit javítani Kunszálláson is a szolgáltatáson. A GELKA-járatoknál. két jó lakatosnál, egy műkőkészítőnél, egykét háztól házig fuvarozó gépkocsivezetőnél többre, másra és másokra is szükség lenne! Kohl Antal ERDEI FERENC BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ELMONDOTT BESZÉDEIBŐL 99 Mi a munkássággal tartunk” Többször írtunk már arról, hogy milyen sok szál fűzte Erdei Fe­rencet Bács-Kiskun megyéhez. Szülőföldjén kívül egyetlen tájjal sem foglalkozott olyan gyakran, annyira elmélyülten, oly szeretettel, mint a futóhomok vidékével. Példaként említette már a negyvenes évek elején a kertészkedő homokiakat, a századokon át kialakult polgári­paraszti demokratikus hagyományokat. Itt érte meg a felszabadulást, itt tartotta a demokratikus átalakulás után első nyilvános beszédét. 1945 lázas munkában eltelt nya­rán Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kecskeméten is szónoki emelvényre lépett. A mostani megyeszékhelyen, a Nemzeti Parasztpárt választói nagygyűlésén elhangzott program­beszéde is azt bizonyította: előre látta a kor fejlődésirányát. A demokratikus nemzeti egységért munkálkodott. Fontos volt megmutatni a vi­lágnak, a magyar demokrácia ezer akadály között is áll, végzi a dolgát, szemben a rosszindula­tú célzatos támadással, amely azt akarja állítani, hirdetni a vilá­gon, hogy nálunk tökéletes a fel­bomlás, hogy a mi demokráciánk nem igazi demokrácia. ... Felhívjuk a szakszervezet figyelmét, hogy a munkásságnak és ,a parasztságnak együttműkö­désre van szüksége, mert a pa­rasztság vagy az urakkal vagy a munkássággal tart. Mi a munkássággal tartunk. A munkásságnak és a parasztság­nak kölcsönösen meg kell becsül­ni egymást, de ezt a magunk ré­szére is elvárjuk. (Kecskeméti Lapok, 1945. szep­tember 26.) Megyénk képviselőjelöltjeként vett részt az 1954. november 8-án rendezett kecskeméti nagygyűlé­sen. Akkoriban földművelésügyi miniszterként szolgálta a népet. „Még messze vagyunk attól, hogy földünk megteremje mind­azt, amire népünknek szüksége van, amit ez a föld és szorgalmas, dolgozó parasztságunk meg tud termelni, egy-egy terménynél pe­dig még korábbi időszak termelé­si színvonalát sem értük el. Eb­ből folyik a legfőbb és legsürge­tőbb teendő, hogy minden erőt megmozgassunk és felfokozzunk annak érdekében, hogy mezőgaz­daságunkat még gyorsabban és még nagyobb arányban fellendít­sük. (Bács-Kiskun megyei Néplap, 1954. november 9.) A következő választáson kiskun- halasi gyűlésen ismertette a Ha­zafias Népfront céljait, képvise­lői terveit. A Petőfi Népe 1958. október 12-i számában közölt tu­dósítással idézzük föl a lelkes hangulatú összejövetelt. „A továbbiakban Erdei Ferenc arról beszélt: ő tudományos mun­kahelyen dolgozik és abban látja feladatát, hogy hasznosan mű­ködjék közre a helyi kulturális, gazdasági és társadalmi problé­mák és feladatok megoldásában. Ehhez — bár jól ismeri Kiskun­halast és általában a Duna—Ti­sza közét —az országos viszonyok általános ismeretében tud majd segíteni. Ki más nyithatta volna meg az 1963-as telepítési hónapot, a Szü­ret az Aranyhomokon rendezvé­nyeket, mint az, aki már az ezer- kilencszázharmincas években meglátta a szőlészettel, a kerté­szettel, az intenzív kereskede­lemmel adott lehetőségeket. „Századokon át Tokajban és Badacsonyban volt a leghíresebb szüret hazánkban, itt voltak a legszebb szőlők és a legjobb bo­rok, s ide sereglettek azok, akik a magyar bor ízét és tüzét a for­rás kelyhénél akarták ünnepelni. E nagyhírű szőlőhegyek ma is vi­rulnak, hírük és tekintélyük nem kopott. Hasonlóan szép a szüret a magyar vidék többi helyein. Még­is, 1963-ban, a felszabadulás utáni 18. esztendőben itt, a Duna—Tisza közén, Bács-Kiskun megyében, a viharosan fejlődő, épülő hírős vá­rosban, Kecskeméten legnevezete­sebb a szüret. (Petőfi Népe, 1963. október 1.) Heitai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents