Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
ÚJÍTÁSBÓL TALÁLMÁNY A BÁCSBIND és az előregyártóét fogadószint TUDOMÁNY BÁCSBIND a neve annak a betonacél-toldás! eljárásnak, amelyet újításként adtak be, az Országos Szabadalmi Hivatal pedig szabadalmi oltalom alá helyezte 1978-ban. A találmány történetét azért Is érdemes feleleveníteni, mert jól bevált a gyakorlatban. Amikor hat évvel ezelőtt a Széchenyivúrosban elkezdték a kecskeméti házgyár paneljeiből az első tízszintes ilakóház felépítését, kiderült, hogy túl lassan halad a szerelés. Az ok is világossá vált: a munkások nem győzték a hegesztett betonacél- toldásokat készíteni. Olyan technológiai eljárásra van szükség, amivel meg lehet gyorsítani a munkát, vagyis nem olyan munkaigényes — adták fel a leckét a kivitelezők a gyártásfejlesztőknek. Ugyanakkor azt is figyelembe kellett venni, hogy Kecskeméten a paneles épületeket földrengésbiztosra szükséges méretezni, ami csak a nagyobb átmérőjű betonacélok alkalmazásával érhető el. Az új technológia kidolgozásához Mayyari Béla fejlesztőmérnök. K. Szabó Kálmán műszaki főosztályvezető, Füzesi Pál osztályvezető és Illés János technológus látott hozzá. S hogy milyen nagy akarással és gyorsan találták meg a megoldást, arra jellemző, hogy a második tízszintes lakóház ösz- szeszerelését már az ő új eljárásukkal végezték. A történethez még annyit, hogy Magyari Béla a kiserieteket részben a vállalat laboratóriumában, részben pedig az Építéstudományi Intézetben folytatta le. Az új technológia lényege, hogy a hosszadalmas hegesztés helyett a gyorsabban elvégezhető, sajtolt csőhüvelyes eljárást alkalmazták. Vagyis a két betonacél találkozási pontjára acél c.sőhüvelyt húztak, amit hideg sujtclással a betonacélra présellek. Az igy készült kötés olyany- nyira teherbírónak bizonyult, hogy a szakítási próbáknál a toldás sértetlen marad, a betonacél minden esetben más ponton szakadt el. A kitűnő technológiai eljárásra nemcsak az Országos Találmányi Hivatal figyelt fel, hanem az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium is, s 1978-ban engedélyt adott széles körű alkalmazására. Sőt Magyari Béla megkapta a műszaki doktori címet a Budapesti Műszaki Egyetemtől, vállalata pedig kinevezte rriinő- ségszabályozási és ellenőrzési osztályának vezetőjévé. A következő évben már a találmány országos elterjesztése is szóba került. Ehhez azonban újabb kísérletsorozatot kellett lefolytatni nagyobb átmérőjű betonacélokkal, valamint vasbetongerendákba épített kötésekkel. Ezeket dr. Magyari Béla. már mint aspiráns, a Magyar Tudo- mányos^Akadémia keretein belül, a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte el, s hozzátehetjük: sikerrel. Ezzel azonban nem ért véget a BÁCSBIND története. Felmerült ugyanis annak a gondolata — s ezt is az élet követelte —, hogyan lehetne a sajtolt csőhüvelyes eljárást alkalmazni az épületek előregyártott elemekből ké• Dr. Magyari Béla a laboratóriumban, ahol a szakításpróbát végzik. szülő fogadószintjeinél. Korábban ugyanis a fogadószintek öntött technológiával készültek, akárcsak a csáládi házak lábazatai. Ez nagyon munkaigényes eljárás, lassítja az építkezések ütemét. Bármilyen speciális igényeknek megfelelő elemeket elő tudtak szekötése a sima toldás szerepét játszotta, addig most a két előregyártott vasbetonelem összekötése már épületszerkezeti kapcsolatot jelentett. A technológiai folyamatot adott csomóponton, adott feltételek mellett kellett elvégezni. Mégpedig úgy, hogy a fogadószint minden tekintetben egyenértékű legyen a hagyományos módon építettel. Ezek a kísérletek is sikerrel jártak, s a Duna—r"isza közi Állami Építőipari- Vállalat építkezésein széles k jrber cl almazzák, miután a vállalat vásárolt egy olasz gyártmányú őr-t a csőhüvelyek sajtolásihez. Az Országos Találmányi Hivatal ezt az újítást is találmánynak minősítette, és szabadalmi oltalom alá helyezte. Két találmányról esett szó. Hogy mit jelent alkalmazásuk a vállalatnak? A betonacélok toldásánál azt, hogy amióta hegesztés helyett a sajtolt csőhüvelyes eljárással dolgoznak, másfélszeresére növekedett a termelékenység. A BÁCSBIND-technöIógia a fogadószintek készítésénél — az elóregyártás folyamatát leszámítva — háromszorosára emelte a szerelési munka hatékonyságát. A BÁCSBIND történetéhez tartozik még, hogy dr. Magyari Béla májusban védi meg tudományos értekezését. Ha sikerül, akkor elnyeri a kandidátusi címet, s ő lesz az első az országban a kivitelező építőiparban, aki ilyen tudományos fokozattal rendelkezik. Szívből kívánjuk, hogy így legyen. N. O. • Fogadószintszerelés sajtolt csőhüvelyes (BÁCSBIND) eljárással.- • k_... _____ , óíu .oM íosüt n már állítani a házgyárban, de azok összekapcsolása még megoldatlan volt. Ekkor egy héttagú újítócsoport — közöttük természetesen ott volt dr. Magyari Béla is — ismét a BACSBIND-hez nyúlt. Csakhogy más funkciót kellett betölteni a technológiai megoldásnak. Mig korábban két betonacél őszÉPÍTŐANYAG HULLADÉKBÓL Bolgár tudósok érdekes technológiát dolgoztak ki a hulladékanyagok hasznosítására. A műtrágyagyártásnál visszamaradó anyag a foszforgipsz. Ha ezt az ÚJ technológiával átgranulálják, hasznos építőanyagot nyernek, amely az épUletelem-gyárakbar — a kísérletek tanúsága szerint — kiválóan alkalmas válaszfalak készítésére. Az eljárást a Szófiai Vegyipari Egyetem kollektívája dolgozta ki, a gyakorlati ki próbálás érdeme pedig a Dimitrovgrá- dl VULKAN Cementgyáré, ahol az új építőanyag készítésére nemrég üzembe helyezték az első gyártószalagot. Így lesz a környezetet károsító hulladékból hasznos építőanyag. »TECHNIKA 1 • Mindazokon felül, amit itt leírtunk, a léggömb pompás sporteszköz is. Hőlégballonnal ezerkétszáz kilométernél több a távolsági, és csaknem tizenhétezer méter a magassági világrekord. Gázzal töltőit léggömbbel már átrepülték az Atlanti-óceánt és negyven kilométeres magasságba is feljutottak ... Rendszeresen tartanak ebben a sportág, ban is nemzetközi találkozókat, versenyeket. Képünket a Malév Repülőklub ballonpilótái készítették tavaly Báden-Bádenben, ahol 91 léggömb vett részt a nagyszabású versenyen. Hazánkban jelenleg az MHSZ klubjaiban tucatnyi hőlégballon repül. Megyénkben a 9-es sz. Volán első léggömbje néhány hét múlva készül el. Mindegyre utolérjük a képzeletet Az ember nem tud olyan merészet álmodni, ami előbb-utóbb valósággá ne válna. Amikor kétszáz esztendővel ezelőtt (világraszóló ünnepségeken emlékeznek meg róla jövőre) levegőbe emelkedett az első léggömb Párizs mellett, némelyek már a Holdat is elérhetőnek vélték az új csodajárművel. Pedig nincs bumfordibb, lehetetlenebb közlekedési eszköz a ballonnál. Egészen századunk közepéig egyre-másra csődöt mondott, már le is mondtak róla. Ügy látszott, semmire se jó. Hacsak nem vásárfiának, vagy legfeljebb meteorológiai műszereket lehet vele a magasba eregetni. Aztán — egyszerre csak felvirradt a léggömbnek. Ma már a Szovjetuniótól Kanadáig a világ sok országában munkaeszköz. Erdőkitermelésben, hegyes vidéken például az irtástól a járható uta. kig nincs nála olcsóbb szállítóeszköz. A hírközlésben átjátszórelének, kivált ritkán lakott vidéken, a léggömb hét—nyolcszor olcsóbb, mint a hagyományos átjátszó rendszer. Nigériában, Lagos mellett egy ötezer méter magasan kikötött léggömb sugározza be több száz kilométeren át tévéműsorral az apró falvakat. Kanadában nagy teherbírású ballonra szélerőművet függesztettek, így állandóan fújó erős légáramlás működteti. Hanem a legújabb terv már valóban fantasztikus! Elmondhatjuk róla, hogy nemcsak utoléri, túl is szárnyalja a képzeletet. Ez már nem is terv, hiszen javában építik Franciaországban a Vénusz-ballont, amit jövőre, vagy a következő évben szovjet rakétával juttatnak majd a bolygó légkörébe. Még frissek a hírek a napokban odaért Venyera-szondákróÉ Nem szükséges tehát sokat magyarázni: ember számára hozzáférhetetlen a Vénusz világa: 500 fokos hőmérséklet, 100 atmoszféra körüli nyomás, kénsaveseppek. kel telített felhők, s 100 kilométernél hevesebb viharok. A nagyszabású terv egy nyolc méter átmérőjű több réteges alumínium ballont küld a bolygó fölé, harminc kilogramm tudományos teherrel. Ott rádióparancsra az űrszonda leoldja a tartályt, amiben a berendezés foglal helyet. A tartályt előbb ejtőernyő fékezi, majd a töltőszerkezet felfújja héliummal a gömböt, s a műszerek megkezdik a méréseket. A program szerint a berendezés két napon át fog működni a Vénusz pokoli légkörében. Az ember valóban nem t&l olyan merészet álmodni, amit végül is meg ne teremtene?... Vizek hasznosítása régen és most MAJA CSATORNÁK A régészek régóta kutatják, hogy miért omlott össze i. sz. 900 táján a majáknak a mai Guatemala és Honduras területére kiterjedő birodalma. Hasonlóképpen sok vita folyik arról, hogy miért tudtak a maja földművelők annyi terményt aratni, amennyi elegendő volt a birodalom kétmilliót meghaladó lakosságának. Ügy látszik, hogy ez utóbbi probléma most megoldódott, hála az űrkutatásnak. Eredetileg a Vénusz felszínének a vizsgálatára dolgozták ki azt a — radaros — eljárást, amellyel a felhőkön át if „látni” lehet. Néhány éve ezzel a módszerrel vizsgálni kezdték a maják egykori birodalmának a területét. A képeken szabályos hálózatot pillantottak meg, amely a mai Guatemalában egy 14 000 km?-nyi területre terjedt ki. E hálózatot összevetve a terület domborzati térképével, kiderült, hogy a vonalak egybeesnek a mocsarak és folyók szélével. Ez a felismerés azt a feltevést sugallta, hogy a hálózat valamiféle öntözéssel, csatornázással függött össze. Ezt látszottak igazolni a maják egykori területéről készített légi felvételek is. HOLLAND HŐFORRÁSOK Holland geológusok és műszaki szakemberek nagy erővel vizsgálják az ország mélyében rejlő forró vizek kiaknázásának lehetőségét. Megállapították, hogy Hollandia területének egyharma- da alatt 3000 méter mélységben, 100 Celsius-fok hőmérsékletű kőzetekben 60—90 fokos víz található. A forró viz energiakészlete megfelel 500 milliárd köbméter földgázénak, öt év alatt mintegy 16 millió dollárnak megfelelő-ősz* szeget fordítanak a forró víz feldolgozására és kísérleti hasznosítására. elsősorban lakásfűtés céljára. FÜVÓCSÖVES TARTÁLYTISZTÍTÁS Szovjet vegyészek egy forgatható üreges rúdból és négy fúvó- csőből álló berendezést készítettek, amellyel különféle tartályok megtisztíthatók szerves vagy szervetlen lerakódásaiktól. A tisztitóoldat 30 bar nyomás alatt' kerül a tartályhoz erősített rúdra. A nagy nyomással beáramló folyadék hatására a fúvócsöyek' forogni kezdenek, mégpedig két síkban, s a folyadéksugarak 15 méteres távolságig lemossák a tartály belső felületét. Egy-egy mosás öt-hét percig tart. Harmadik generációs robotok Készül a Bulgária 1300 robotgép prototípusa, a bolgár robotgépek harmadik generációjának első tagja. Az új robotnak nemcsak két mechanikus keze lesz, hanem „intellektusa” is. Műagyának elemeit, vezérlőrendszerét a Bolgár Tudományos Akadémia és '■ a szófiai műszaki egyetem tudóskollektívája fejlesztette ki. A robotnak mesterséges programnyelvezete lesz, aminek segítségével beszélni tud, és parancsokat fogad el. A bolgárul beszélő és értő gépkülönlegesség sajátos felszereléséhez két televíziós kamera tartozik, amelyekkel a robotember tevékenységét lehet nyomon követni. Az ipari robotjairól híres országban ez évben 3500 robotgépet, ipari manipulátort állítanak elő a Sztara Zago- ra-i BEROE-kombinátban. összeállította: Nagy Ottó Tóth István zaklatott Idők (75.) Ha meglehetősen clkoptatott volt is ez a mondat, hiszen a legtöbb új belépő ezzel érvelt, — az ő szájából ez most igazán nem frázis volt. Harmincöt új taggal erősödött a Május 1. téesz ezen a közgyűlésen. A tagfelvétel után szünet nincs. Ezután következik a java, a beszámoló. Elég egyhangúan, iskolásán szavalva olvas az elnök. Tán nem is figyelnek oda az emberek? Némelyek a plafon alatt tarkálló, csavaros papírpántlikák szövevényén pihentetik szemüket, mások meg a padra,. térdükre könyökölve merevedtek nagy nyugalomba, mintha bóbiskolnának. Csak a csizmák fejének ütemes emelkedése jelzi, hogy nagyon is együtt tartanak a számadással. Jelentősen vizslatnak széjjel, bólintanak, vagy homlokráncolón, némán kérdeznek egymásra — a hallottaktól vezérelve. Persze — vannak olyanok is. akik unatkoznak. Míg az eredményeket rakosgatja eléjük az elnök, szépen sorjába, addig egyetértő hallgatás közben múlik az idő. A büszkeség kifejezése ez a méltóságteljes szótlanság. . A dicsőséget úgy kell viselni, mint az ünneplő ruhát: mutogassa az ember, de ne hivalkodjon vele. Hej de sok baj, huzakodás, verejték, idegtépő küszködés volt az ára a mai jogos elégedettségnek! Még most is lihegni kell bele, ‘ha rágondolnak. De megérte. Az ország egyik legnagyobb és legrégibb termelőszövetkezete kiállta a próbát. Jobban gazdálkodnak, több a kötelességérzet a tagokban. Ebben az évben történt meg először, hogy a téesz saját erejéből rendezte sok éves adósságait, állam iránti kötelezettségeit. De az efelett! érthető büszkeség még szenvedélyesebbé teszi a hibák miatti méltatlankodást. Mert mikor ehhez ér az elnök, hogy... — Rizsből egymillió forint kiesés ... Kenderből százhúsz hold veszteség, mert alig hatezer forintot hozott... — olyan morgás kél, mint amikor vihar jön fel. Mire a hozzászólások következnek, felforrósodik a levegő. Kinyitják az ablakokat is. A gyűlést irányító korelnök. Busi Lajos nem is titkolja aggodalmát. — Emberek, legyünk józanok! Bíráljunk, de ne tapossunk el senkit... Segítsünk! Túlságosan feszült a hangulat és talán... Cigánybarna bőrű, magas ham- lokú, kis eövek ember pattan fel. Szörmegalléros kabátját, lajbi- ját, alatta az ingét — mind, mind végig kigombolja. Fekete szeme izzik, a melle kifeszül. Olyan, mint egy nekivadult ifjú isten. Majd szétveti az indulat. Két kezét ökölbe szorítva rázza, csattan a száján minden szó. Bankos Albert mindig ilyen szenvedéllyel beszél. Ráncolják is a homlokukat az elnöki asztalnál: pont enne! kell megadni az alaphangot. — Hadd szóljak, mert belepusztulok, ha tovább kell szorítanom! — tartja fel két öklét, s egészen beledől. — Úgy szeretem a teheneimet, hogy a falatomat odaadnám nekik. Mosom, babusgatom őket. Grndo5-• majdcsak meglesz az érté'me. Ungern érdekel a prémium is. Itt mondom meg a vezetőség szemébe: nem tudok belenyugodni abba, hogy azok is 19 mázsa búzát kaptak, akiknek feleannyi munkaegysége van, mint nekem. Nekik is adtak prémiumot. Mire fel? Megaztán ... Mindig többet, többet szeretnék fejni tőlük, de nem tudok. Értse meg a vezetőség, nem tudok! — kiabálja és szörnyen veri maga előtt az üres levegőt. — Miért nem tudok?? Mert a mi silónk rossz, rohadt, büdös. Még a marha se olyan marha, hogy megegye ... Enné meg, aki csinálta! Minek az agronómus? Minek a brigádvezető? Hogy szakértelemmel irányítsanak, jól szervezzenek. De kérdem én az agronómust és Koczog István brigádvezetőt. Az egyik miért nézte el, hogy a másik csak három embert küldjön silózni, mikor benne van a technikai utasításban, hogy éjszaka sem lehet abbahagyni, mert különben megromlik. Megmondom én a brigádvezetőről, ha eddig be is fogtuk a pofánkat, hogy olyan vezető ő, akinek csak a szája jár: „Majd én vállalom, majd én megcsinálom”. Ügy látszik, ezeket az ígéreteket csak a népnevelő füzet írójának mondta. Mi helye van annak, hogy az ilyen embert dicsérik: Azt hiszik, mind hülyék vagyunk és nem látjuk, mit csinál, menynyit ér? Koczog dermedten ül sleppje körében. Jól fogták ki helyüket is. Pont a terem közepe táj ári, közszemlére állítva. Valósággal megszürkült, megapadt, megöregedett, megcsúnyult ezekben a hetekben, összevissza nőtt sza- kállát tán egy hete nem borotválta. Teljesen elhagyta magát, kicsúszott a föld a lába alól. Várta a tragédia bekövetkeztét is — Monoki miatt. Kárörvendő nevetés lobog körülötte. így sziszeghettek a máglyahalálra ítélt körül a kígyózó lángok. A rangos megyei kiküldött — a pártbizottsági ember — arca is ragyog, tetszik neki a feltartóztathatatlan, őszinte beszéd. Mint a résztvevők nagy többségének. Ott ül az első sorban a vaskos, szőke, díjbirkózó alkatú elvtárs. A nagy izgalom megpihegteti a felszólalót. De nem hagyná abba. Hadd tudjanak meg mindent közvetlen közelről a megyebizottsági elvtársak!... Nekirugaszkodva folytatja hát. — Mondja meg a vezetőség, az agronómus: miért csak a disznóknak adnak szénát? Miért nem kapnak a tehenek? Pedig ezek mindennap Tejet adnak, pénzt hoznak a házhoz ... így oszt’ nekem se lesz soha prémiumom, csak megyek lejjebb-lejjebb. Kimegy belőlem az erő ettől az örökös óbégatástól. Mert én minden gyűlésen ebből állok ki: rimán- kodok, rimánkodok. Mi a válasz? „Helyes, elvtárs, kivizsgáljuk, kivizsgáljuk.” Hát ettől még nem lettek kövérebbek a teheneim. Elhallgat. — Feje tetejére teszi a markát, mintha a meleget ellenőrizné, aztán lekapja. Ismét kirobban. — Én gyengülök, a feleségem is követeli a magáét, hiszen fiatalok vagyunk. De a szent úristenit! — kiáltja majdnem jajgatva, és be- leakóckodik a nadrágja derekába. Rángatja, mutatja körös-körül, milyen bő rajta. — Lassan ott tartok már... De erről kérdezzék meg a feleségemet... — mutat huncutul, váratlanul az ajtó táján álldogálók közé. A fényeskontyos, tüzes menyecske sikkantva guggol le, hogy eltűnjön a sűrűben. Olyan fergeteges kacagás resz- ketteti meg a falakat, hogy percekig hadonászik az elnök. veri bicskájával a vizesüveg oldalát, míg alábbhagy a lárma. Bankós nagykomolyan türtőzteti magát. Csak ő nem nevet. Figyelmeztetően int ujjával az elnöki asztal felé. — Megmondom én a vezetőségnek, miért nem tudja, hogy mi fáj nekünk. Learattunk, elcsépeltünk, eltelt a gazdasági év. Takács elvtárs egyszer kint járt mifelénk is. De a tehenészetbe — hogy, hogy nem — be se köhögött. A párt- titkár elvtárs dettó. Pedig nekünk is lenne panaszunk. Mit tudtunk a gallyalásról, csutkaizik- ről? Senki se szólt, hogy lehetne szedni. Ott rohadt meg a földjén, pedig sok családnak kellett volna a tűzrevaló. Megint nagyot huzakodik a szóló, a fejét is belecsóválja. — Most jut eszembe. Ezt hallgassák csak meg! A minap betéved a tehénistállóba egy minisztériumi elvtár.s. Éppen tőlem kérdezte meg, mikor volt kint nálunk az elnök? Tudják mit feleltem? Az istent ,a pofámba — hazudtam neki. Értik? Hazudtam! Ismét felcsattan a nevetés, a vezetőség is derül. — Azt mondtam neki. hogy a múlt héten volt kint Takács elv- társ. Nem voltam képes megmondani az igazat, hogy már három hónapja színét se láttuk az istállóban ... Hát csak nem nézetem le a szövetkezetét! Dörgő taps jutalmazza a nyílt beszédet. (Folytatjuk.)
