Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-23 / 69. szám
1982. március 23. • PETŐFI NÉPE • 3 AHOL KELL, OTT MEGJELENNEK Példamutató szanki vöröskeresztesek A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemegységének vöröskeresztes alapszervezete 260 tagot számlál soraiban. A Vöröskereszt VI. kongresszusára készülve tartották meg nemrégiben a küldöttértekezletet, amelyen Kapornyai Lajosné vöröskeresztes titkár számolt be az elmúlt időszakban végzett munkáról. A legfontosabbnak — tekintve az üzemben dolgozók veszélyes munkakörülményeit — a balesetvédelem oktatásának hatékonyságát, a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazását tartották. Az egészséget rontó életmód felismertetésével, tudatos elkerülésének elősegítésével, a saját helytelen magatartásával szemben is védték munkatársaikat a vöröskeresztes aktivisták. Együttműködési szerződést kötöttek a kiskunhalasi Semmelweis Kórházzal, ahonnan segítséget kapnak előadások megtartásához, a dolgozók egészségi állapotát figyelemmel kísérő szűrővizsgálatok lebonyolításához. Kinek a feladata? AZT MONDJA nemrégiben egy gazdasági vezető: „Mit piszkálnak engem folyton azért, hogy a kultúra támogatása így meg úgy, miért nem adunk több pénzt ilyen célra? De kérdem én, hát ez a gazdaság feladata? Mit csinál akkor a tanács, és mit tesz a közművelődési intézmény? Szervezzenek olyan műsorokat, amelyeknek a bevételéből meg tudnak élni. Ne várják, hogy mások tartsák el őket!” S A MÁSIK VÉLEMÉNY: „Hat éve csinálom. Azóta vezetgetem ezt az intézményt, jóformán eredmény nélkül. Belefáradtam már a sok könyörgésbe, a koldulásba. Ha nincs pénz színészekre, együttesekre, zenekarokra, csak mérgelődöm. Ha arra sincs pénz, hogy kimeszeljük az épületet, akkor elkeseredem. De tehetek-e mást? Az intézményünk költségvetése jóformán semmire sem elég. Abból legfeljebb csak pangás lehet. Unom már az egészet!” Környezetvédelemtől a süteményig A környezet védelmét szolgáló óvó rendszabályok betartására minden munkaterületen nagy figyelmet fordítanak, s ezzel nemcsak a műszaki érdekeket szolgálják. Ennek a munkálkodásnak eredményeképpen a szanki üzemet még nem bírságolták meg a környezet szennyezéséért, rombolásáért. A szocialista brigádok tagjai között is ott tevékenykednek a Vöröskereszt tagjai. A kilenc- gyermekes Ürmös Gézáékat; Rokolya Imrénét, Móczár Józsefet és a Bera házaspárt — mindannyian tanyán élő idős emberek — rendszeresen felkeresik, segítik. A három gyermekével özvegyen maradt munkatársukat is támogatják, a Pax brigád tagjai 'hetente egyszer még süteményt is sütnek az édességet kedvelő gyerekeknek. Ezekből a tényekből is kitűnik, hogy vállalásaikat szívvel, lélekkel teljesítik, s méltán mondhatta beszámolójában a vöröskeresztes titkárasszony, hogy mindenütt ott vannak, ahol segíteni kell. A véradómozgalom eredményei szinte egyedülállóak. Ha tekintetbe vesszük, hogy az üzem 1100 dolgozójának legfeljebb a fele dolgozik csak állandó munkahelyen, a többiek a fúrásokon, a feltárómunkán „vándorolnak” — elismerésre méltó, hogy tavaly 206-an jelentkeztek véradásra. Úgyhogy már egy napon lehetetlen lebonyolítani a megyei vér- transzfúziós állomás dolgozóinak a véradónapot, s az idén Szánkon külön községi és külön KFV véradónapot tartanak. Járda, parkosítás A soron következő feladat a május elsejére meghirdetett tiszta üzem mozgalom gondos megszervezése. A hozzászólások során erről szólt Csömör Lajos, a villamos részleg vezetője is. Az ivóvízellátás megszervezése, a szociális létesítmények tisztaságának megőrzése, a szemét kezelése egyaránt része ennek a feladatsornak. Természetesen folytatják a fásítást, a parkosítást is. A Gagarin szocialista brigád például gyalogjárdát fog építem abban az utcában, ahol a legtöbb idős ember lakik, hiszen az 1982 az idősek éve. Feltétlenül- meg kell említeni, hogy a mozgássérült gyermekek kiskunhalasi intézetének építéséhez is majd félszázezer forinttal járultak hozzá, de a továbbiakban is felajánlották segítségüket a karbantartási, javítási munkák végzéséhez. Dr. Elek József, a Vöröskereszt községi elnöke, üzemorvos elmondotta egyebek között, hogy a dolgozók szűrővizsgálatait tervszerűen végzik, kiterjesztve figyelmüket a speciális munkakörülmények következtében jelentkező munkaköri ártalmak elkerülésére. Fülöp Lajos termelési csoport- vezető hozzászólását élénk derűvel fogadta a közönség. Arról számolt be ugyanis, hogy a Forradalom szocialista 'brigád tagjai közül immár hatan leszoktak a cigarettázásról. Fáik Miklós üzemvezető az elmúlt évi baleseti „mérleg” kedvező alakulásáról szólt, majd az üzem dolgozói számára kínált változatos sportolási lehetőségeket említette, a kocogástól a nemzetközi autós túráig. A hozzászólások után került sor a vezetőségválasztásra. Az üzem vöröskeresztes szervezetének elnöke Fáik Miklós lett, a titkári tisztségre Kaporntfai Lajosáét támogatták egyhangú szavazataikkal a résztvevők. A küldötteket is megválasztották a megyei értekezletre, a KFV Vöröskereszteseit a titkár és Fülöp László képviseld. Nagy Mária Ünnepi ülés és gálaműsor A KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága kibővített ünnepi ülést tartott a KISZ KB székházában. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára. Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a KISZ Központi Bizottságának korábbi első titkárai, a KISZ Központi Bizottságának 1957. március 21-én megalakult ideiglenes intéző bizottságának tagjai, valamint az állami, társadalmi tömegszervezetek vezető képviselői. Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és az idősebb kommunisták nemzedéke nevében Németh Károly köszöntötte az ifjúkommunistákat. Az évforduló alkalmából este nagysikerű gálaműsorra került sor az Erkel Színházban. Az esten felléptek a KISZ Központi Művészegyüttesének zenészei, táncosai és énekesei, továbbá fiatal előadóművészek. Vasárnap a KISZ Központi Bizottságának székházában a szövetség két és fél évtizedes útját bemutató tárlat nyílt az Ifjú Kommunista című folyóirat pályázatára érkezett anyagokból. (MTI) ÍME, EGYAZON dolognak a két különböző oldala. Am akik ezen lehangolódnak, azok szem elől tévesztik, hogy van egy harmadik — egy igazából megoldást kínáló lehetőség is. Ez epedig a következő: a gazdálkodó szervek vezetői ismerjék fel — van ahol ez már régebben megtörtént —, hogy ők nem nézhetik tétlenül mindazt, ami azon a településen — településeken — történik, ahol a dolgozóik élnek. Ahol a szabad idejüket eltöltik. Ugyanis ők nem lehetnek közömbösek ez iránt, hiszen — hogy rmást ne említsünk most —, számukra nem lehet közömbös, hogy kikkel működnek együtt, gazdasági építőmunkájuk során. AZ A VEZETŐ, aki — mint a fentebbi sorok mutatják —, azt vallja, hogy a művelődés ügye nem tartozik rá, az enyhén szólva nem gondolkozik korszerűen. S tegyük hozzá: az ilyen ember sem a közművelődési törvényt nem ismeri, sem pedig a párt köz- művelődési határozatát. E nélkül pedig lehetetlen bárkinek is lépést tartania a fejlődéssel, a növekvő követelményekkel. Ezért fordulhat elő, hogy vannak még olyan — különféle szintű — gazdasági vezetők, akik nem akarják tudomásul venni, hogy a rájuk bízott dolgozók műveltségi szintje, ízlése, gondolkodása, közérzete, hangulata éppen úgy rájuk tartozik, mint a jó munkakörülmények, a megfelelő kereseti viszonyok kialakítása. Egyik sem fontosabb a másiknál, mivel az életnek ez a két oldala szoros kölcsönhatásban van egymással. Ez a dolgok rendje. S ezt fel nem ismerni, ezt be nem látni bűn. De legalábbis súlyos mulasztás. SZERENCSÉRE, a jó példákat sokáig sorolhatnánk. Hajóson, Lajosmizsén, Tiszakécskén, Jász- szentlászlón, Kiskunmajsán és másutt öröm hallani, amikor a művelődési szakemberek áradoznak: nekik nincsen gondjuk, ők megkapják megértőén a kellő segítséget. S tegyük hozzá: az ilyen helyeken — ia napokban is tapasztaltam — a kulturális rendezvényeken ott van a téesz-elnök, az agronómus, a főmérnök, a,gyáregység-vezető. S az ilyen helyeken van — jut — pénz T1T- előadásra, kiállításra, vetélkedőre, színházi előadásra. Sőt — mert ilyen is van már szerencsére —, arra is, hogy egy-egy kisebb településen múzeum létesüljön, hogy a művelődés háza kibővüljön. S éppen a gazdasági szervek jóvoltából. V. M. • Emberpiac. • Cigánygyerekek. • Csatornaépítés. Lakatos Vince fényképei ÍRÓ, ÚJSÁGÍRÓ, FILMRENDEZŐ. Olyan alkotó, aki a maga sorsán tanulta meg becsülni a szegény embert. Pályája minden kilométerkövénél e becsülés késztette számvetésre, s határozta meg jövő munkáját. Csak így történhetett, hogy a Kiskunság nyomoráról — most, halála után — szinte kiegészítést nem igénylő képes történelmet olvashat fotográfiáiból a hagyatékot lapozgató pályatárs. Ezek a vizuális elmélkedések Lakatos Vince képei láttán, mindenekelőtt az anyag albumba, kötetbe rendezésének igényét vetik fel azért, mert az említett témáról soha meggyőzőbbet még nem „olvastam". S mert a mi szülőföldünkről ad művekbe rendezett forrásanyagot; a mi rokonságunkra figyelmeztet a kényelem és civilizációs fel- emelkedés korában; a mienktől, nem egészen egy emberöltővel előbbi „foglalkozási, lakás- és környezet”-viszonyoknak elfeledett, vagy sohasem ismert nyomor- summázatát nyújtja; s azért is, mert a mai alkotó fiatalok közelmúlt iránti fokozott érdeklődése az összehasonlítás kapcsán reális ítéletekké fogalmazódna a művekben. Hadd írjak le néhány szót a szerzőről. KISKUNHALASI gyermekéveimnek egyik érdekes alakja volt. Amolyan magányos embernek látszott, amikor fényképezőgépével mackós alakja minden „fontos” helyen jelen volt. Hala- sias ő-ző beszéde csak a legszükségesebb dolgokat célozta meg. Modora — mely kissé mogorva emberre vallott — nem változott a közjegyző, polgármester, plébános, a molnár, a suszter, a varga előtt sem; cikkeiben, regényeiben, filmjeiben is egyformán beszélt tekintélyessel és földhözragadttal; de visszafogott szenvedélye így talán még meggyőzőbb volt: ítéleteiben a humánum és a magasabb erkölcs követelte ki igazságát. így volt ez a HATRONGYOS című első megjelent regényében és a halála előtt nem sokkal a televízióban is bemutatott — a magányosait élő tanyasi öregek sorsát drámaian megrajzoló filmjében, a — NAPLEMENTÉ-ben; de a két szélső mű közé ékelődő ÉLETMŰBEN is. Az ő idejében az előkelőségek még nagyon furcsán néztek az alkotó emberre. Fokozottan érezhető volt ez az olyan kisvárosban, amilyen Halas is volt. A felhajtott gallérú trencskóban, széles karimájú kalap alá bújt szerkesztő sohasem volt a városi vezetők partnere. De hogy is lehetett volna!, amikor folyvást számonkért rajtuk valamit. — Na és a regényei! Soha egy jó szó, vagy elismerés; csak a nyomor szüntelen hangoztatása! Szépirodalom az ilyen!? A REGÉNYESSÉG, a képzelgés, a szépelgés valóban távol maradt a Lakatos Vince-i eszköztárból. Helyette a Natura, s a valóság kapott szabad utat a választékosat egyszerűvé (nagyobb erejűvé), a stilizáltat akár vaskossal is pótló Műben. Talán ezért is látom most Ót olyannak, amilyennek fiatalabb életében nem gondoltam volna: a korabeli állapotok bírálatában megérett tudósnak, aki a TÁRSADALOM TÖRTÉNETÉNEK volt művelője úgy, hogy az elhivatottság a természetében volt, akárcsak Erdei Ferencnek, vagy Veres Péternek. Hogy azoknál kevesebbet emlegetjük, azt a sorsnak róhatjuk fel. Sokféle érdeklődésének és minden munkájában a reklámot, az önmutogatást nélkülöző alkotói magatartásnak. Pedig alkotásai cél- bataláltak, s a társadalom jövőjét formálták. Valamely, az övénél sokkalta szimplább művés<. például fotográfiai albumát kiadva már régen országon, hazán túli hírrel körözne fölöttünk, ö — mintha csak ezt mondaná a „hagyatékra” —: Ez mög valami történelömfé- le ... AZ IDŐS HALASIAK még emlékeznek a szerkesztő úrra. A népi írókkal foglalkozó történészek is találkoznak regényeivel, cikkeivel. A filmesek idősebb generációjának is emlékeznie kell szakfilmjeire, megdöbbentő erejű társadalmi munkáira. Ez a kis összeállítás pedig a „szociofotós” Lakatos Vincének próbál emlékvázlatot rajzolni. A cikk írója pedig arra az alkotóra emlékezik, akit a történelem választott ki magának, hogy szürkén, széles karimájú kalapban néki sokféle keretben tükröt tartson ... Goór Imre • Cséplés. • Zsellérlakások. Család.
