Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISJtUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 68. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 21. vasárnap Koszorúzás Kecskeméten A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 63. évfordulója al­kalmából tegnap Kecskeméten, a Rákóczi úti emlékműnél koszorú- zási ünnepséget tartottak. • A Himnusz hangjai után a Ta­nácsköztársasági emlékmű talap­zatára koszorút helyezett el Dör- ner Henrik és dr. Filius István, mindketten az MSZMP Bács- Kiskun megyei végrehajtó bizott­ságának tagjai. A városi pártbi­zottság koszorúját Fekete László, a városi pártbizottság titkára, és dr. Kása Antal, a városi pártbi­zottság tagja helyezte el. A me­gyei tanács nevében dr. Major Imre elnökhelyettes és dr. P. Ko­vács István osztályvezető koszo- rúzott, majd a városi tanács kép­viseletében Fischer István elnök- helyettes és dr. Adorján Mihály vb-titkár helyezte el az emléke­zés virágait. A íegyveres testületek koszo­rúját Galgóczy Ferenc őrnagy, dr. Tóth Antal rendőr alezredes és Budai József megyei munkás­őr parancsnokhelyettes helyezte (Straszer András felvétele) el az emlékmű talapzatára. A ha­zánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulat nevében Bala- buska ezredes és Makszimov al­ezredes koszorúzott. A Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa nevében Némedi Sándor, az SZMT elnö­ke és Laczi Endre, az épitők szakszervezetének megyei titkára helyezett el koszorút. A megyei KISZ-bizottság vi­rágkoszorúját Horváthné dr. Tóth Antónia és Sulik József, a KISZ megyebizottságának tagjai he­lyezték el. , A Hazafias Népfront megyei bizottságának koszorúját dr. Do­bos László, a HNF megyei elnö­ke, és Adám Levente, az MHSZ megyei vezetőségének tagja tette az emlékmű talapzatára. Az iskolák és üzemek képvise­lői szegfűcsokrokkal tisztelegtek a Tanácsköztársaság emlékműve előtt. Az ünnepség a? Internacionálé hangjaival ért véget. A mezőgazdasági nagyüze­mekben megváltozott a terme­lő munka jellege az utóbbi esz­tendők alatt. A földművelést korszerű gépekkel a traktoro­sok, gépkezelők, növényvédő szakmunkások végzik. Számos nagyüzemben már élelmiszer- ipari feldolgozással is foglal­koznak. A képünkön látható kisszállási lányok, asszonyok a Bácska Tsz nagyüzemi tábláin termett csemegekukoricát pat­togatják és csomagolják, hogy az ízletes csemege minél előbb eljusson az üzletekbe. Bács- Kiskun megye mezőgazdaságá­nak fejlődéséről, az ott dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek változásáról számo­lunk be lapunk 3. oldalán, a Földek, földművelők című ösz- szeállításunkban. (Pásztor Zoltán felvétele) A 850 ezer tagot számláló Kommunista Ifjúsági Szövetség ezekben a napokban ün­nepli megalakulásának negyedszázados év­fordulóját. Az eltelt időszakban a KISZ- építkezések, a központi védnökségek szám­talan elismerést hoztak az ország kommu­nista fiataljainak. A központi védnöksége­ken évente 100—150 ezer fiatal dolgozik, sok százmillió forint értékű társadalmi mun­kával tesz hitet a párt célkitűzései mellett. Az elmúlt öt esztendőben több mint három- százezer diák vette ki részét az építőtábo- rokbán folyó munkákból, s egymilliárd fo­rint feletti értéket is létrehoztak. Az évforduló alkalmából a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága tegnap délelőtt tartotta ünnepi emlékülését az MSZMP Bács-Kiskun megyei székházában. • Az emlékülést az izsáki úttörők műsora színesítette. A Himnusz hangjai közben bon­tottak zászlót a KISZ-isták, majd Bata Zsuzsa, a megyei KiISZ-bi- zottság titkára köszöntötte a meg­hívottakat, közöttük az 25 évvel ezelőtt megválasztott KISZ-me- gyebizottság vb-tagjait, a volt vá­rosi és járási KISZ-bizottsági tit­károkat és a megyében először megalakult KlSZ-álapszervezet titkárát. Köszöntötte továbbá az elnökségben helyet foglaló Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét és Kissné Csányi Anikót, a megyei úttörő­szövetség elnökét. Majd egyper­ces néma felállással tisztelegtek az azóta elhunyt Kovács Károly, Gyóni Lajos és Madarász László emlékének. Kedves színfoltja volt az em­lékülésnek az Izsáki Általános Is­kola Táncsics Mihály úttörőcsa­patának műsora. A KISZ 25 éves történetéről Gráner Gyula, az ifjúsági szö­vetség megyei bizottságának első titkára beszélt. • Gráner Gyula, a KISZ megye­bizottságának első titkára az if­júsági mozgalom 25 éves eredmé­nyeiről beszél. ben, hogy a fiatalságot megnyer­jék a haladás ügyének. — A nem könnyű, de mégis gyors indulás után — mondotta az előadó — a KISZ történetének első időszakában, ami a zászló­bontástól a hatvanas évek első harmadáig tartott, az volt a fő feladat, hogy újjászervezzük a kommunista ifjúsági mozgalmat, leküzdjük a szektás elzárkózást, kialakítsuk a KISZ tömegszerve­zeti jellegét és munkamódszereit. Már akkor körvonalazódtak az alapvető feladatok: az ifjúság tö­megeit mozgósítani a szocializ­must építő munkára, tanulásra, a haza védelmére, s ezzel együtt olyan tevékenységet folytatni, hogy a KISZ soraiban kommu­nista szellemiben nevelődjenek a fiatalok. Akkor is, mint napja­inkban, az ifjúság gondolat- és ér­zésvilágát társadalmunk életében bekövetkezett változások határoz­ták meg. A KISZ következő nagy korsza­ka, ami az 1964 decemberében megtartott kongresszus után kez­dődött — a kommunista politikai * jelleg erősítéséért, az ifjúság ne­velésében vállalt társadalmi fele­lősség növeléséért folytatott kiüz­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János üdvözlő levele A MAGYAR KOMMUNISTA IFJŰSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BUDAPEST KEDVES ELVTÁRSAK! IFJÜ BARÁTAIM! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és párt­tagságunk nevében szívből kűszöntöm a megalakulásának 25. év- 'i fordulóját ünneplő Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, az ! ifjúkommunistákat, hazánk ifjúságát. Az elismerés, a köszönet szavával fordulunk azokhoz, akik tör- xténelmünk nehéz időszakában, akkor, amikor a hazai és a nemzet­közi reakció a munkásosztály, a nép hatalmát, ,népünk szocialista vívmányait fenyegette, igaz hazafiakhoz méltóan cselekedtek: pár- i tunk útmutatását követve újjászervezték, forradalmi szellemében ,3 megújították az ifjúsági szövetséget. A dicső emlékű Magyar Ta- , nácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, az 1957. március 21-én i történt zászlóbontás kifejezte ifjúságunknak a szocializmus ügye ■\ melletti elkötelezettségét és szimbolizálta azt is, hogy a Kommu- nista Ifjúsági Szövetség örököse és folytatója népünk legszebb ha­ladó és forradalmi hagyományainak. Ezt az örökséget vették át, őrzik és gyarapítják az egymást követő ifjú nemzedékek. H Népünk tudja, és nagyra értékeli azt, hogy a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség, mint a párt ifjúsági szervezete, és a magyar ifjúság egységes tömegszervezete, fontos tényezője hazánk politikai rendszerének. Teljesítette, amire negyedszázada vállalkozott, kiér­demelte társadalmunk elismerését. Tevékeny, alkotó részese a szo­cializmus építésének, képviseli, védi a magyar ifjúság érdekeit, ne­veli a párt utánpótlását. Sokat tett azért, hogy a magyar ifjúság széles tömegei értik, támogatják a párt politikáját, magukénak vall­ják szocialista társadalmunkat, helytállnak a munkában, a tanulás­ban és a haza védelmében. Mindazok, akik részt vettek az ifjúsági szövetség újjászervezésé­ben, és negyedszázados tevékenységében, jó érzéssel gondolhatnak arra, hogy erőfeszítéseik nem voltak hiábavalóak. Tetteik testet öl­tenek történelmi vívmányainkban, a társadalmunkat jellemző nyu­godt, alkotó légkörben; azokban az eredményekben, amelyeket a gaz­daságban, a kultúrában, az életszínvonal emelésében, az életkörül­mények javításában elértünk. Büszkeséggel töltheti el ifjúságun- ,, kát is, hogy hazánknak, amely a haladás élvonalához, a szocialista közösséghez tartozik, eredményes munkával kivívott tekintélye van : a világban. Az ifjúsági szövetség politikai szervező és meggyőző tevékenysé­ge, a fiatalok öntudatos, cselekvő részvétele a szocializmus építésé­ben további előrehaladásunknak is nélkülözhetetlen forrása. Mai viszonyaink között, amikor az építőmunka feltételei nehezebbek, keményen meg kell küzdenünk eredményeink megszilárdításáért és gyarapításáért. Az a közös feladat áll most előttünk, hogy erön- ■i két, tudásunkat latbavetve, minden tőlünk telhetőt megtegyünk a XII. pártkongresszus határozatainak valóra váltásáért, az idei nép- gazdasági terv teljesítésért. Ebben számítunk az ifjúság odaadó - munkájára, lendületére, tettrekészségére. Az ifjúkommunisták mu­tassanak példát a kötelességteljesítésben, a politikai kiállásban, a közösségi magatartásban, a ,közéleti felelősségben. Erősítsék azt a tudatot, hogy szocialista hazánk fejlődése, a fiatalok sorsának aila- _ kulása nagymértékben függ saját munkájuktól, kötelességeik be­csületes teljesítésétől, a közös feladatok megoldásában való aktív ■{, részvételüktől. Pártunk és népünk azzal a meggyőződéssel tekint a zászlóbontásá­nak negyedszázados évfordulóját ünneplő Kommunista Ifjúsági Szö­vetségre, a magyar fiatalokra, hogy tisztességgel folytatják az elő- dök által elkezdett ügyet. Szocialista hazánk igaz gyermekeiként, internacionalista egységben haladjanak együtt ezután is a ' Szov­jetunió, a szocialista országok ifjúsági szervezeteivel, a világ ifjú kommunistáival, mindazokkal, akik a szocializmusért, a békéért, az emberi haladásért küzdenek. Pártunk Központi Bizottsága és a magam nevében további ered­ményes munkát, sikereket kívánok a Magyar Kommunista Ifjúsági •i Szövetség valamennyi tagjának, hazánk ifjúságának. Budapest, 1982. március 21. Elvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS ÚJ FELADATAI I . Telepítési tervek a megyében A Kecskeméti Erdőfelügyelőség három év­vel ezelőtt 1979. április 1-én alakult, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szegedi Állami Erdőrendezőségének jogutód­jaként. Hatásköre négy megyére terjed ki, Bács-Kiskunon kívül Csongrádra, Békésre és Pest megye déli részére. Számokkal illuszt­rálva ez azt jelenti, hogy több mint kétmil­lió hektár közigazgatási területen csaknem 200 ezer hektár erdő, illetve fásítás szakmai felügyeletét látja el. Szegeden körzeti osztá­lya van, Gyulán pedig felügyeleti csoportja. Több mint 600 intézménnyel, állami gazda­sággal, mezőgazdasági szövetkezettel áll kap­csolatban. A szakmai feladatokat 26 felső- és középfokú végzettségű műszaki személy­zet látja el. Ez év január elsejétől számos vonatkozásban kibővültek a fel­ügyelőség hatósági és egyéb fel­adatai. Szakembereik sok min­dennel foglalkoznak, többek kö­zött az üzemterv szerinti gazdál­kodást ellenőrzik, figyelemmel kísérik az erdőművelést, a tele­pítéseket. Üj feladat az erdők fo­kozottabb védelme, a fakiterme­lés, az elsődleges faipar felügye­lete, a faanyag védelme, hogy csak a legfontosabbakat soroljuk. A felügyelőség tekintélyes ösz­szegekkel gazdálkodik. Az idén mintegy 140 millió forint' áll ren­delkezésre erdőfenntartási alap­ra, 90 millió célcsoportos beru­házásokra. Újabban mind na­gyobb fontosságot tulajdonítanak környezetvédelmi szempontból is zöldövezeti programok megvaló­sításának, a közjóléti erdőgazdál­kodás irányításának. Évente át­lag 2500 hektár felújítás, külön­böző pénzügyi forásokból pedig mintegy 2000 hektár új erdő lé­tesül a felügyelőség területén. A fásítási hónap egyúttal al­kalom arra is, hogy mérleget von­junk az erdősítésben elért ered­ményekről. Az országban a leg­nagyobb területű fásítás a me­gyében volt az elmúlt évtizedek­ben. Elég ha arra utalunk, hogy jelenleg az erdők aránya meg­haladja a 15 százalékot. A fel- szabadulás óta több mint 62 ezer hektáron fásítottak. Az erdőből, amely a 130 ezer hektár, 23 szá­zalék a közös gazdaságok birto­kában van. Az idén a szűkösebb pénzügyi lehetőségek ellenére a felügyelő­ség területén Bács-Kiskun a leg­nagyobb erdősítő. Igaz, itt van a legnagyobb fásításra alkalmas te­rület. A Kiskunsági Erdő- és Fa* feldolgozó Gazdaságban megkö­zelítőleg 600 hektár telepítés lesz. Célcsoportos beruházásokból a^ állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek szintén ugyanennyit telepítenek. Ezenkívül ‘ kisebb területeken mé% összesen 300 hek­tár új erdő létesül. Eredményesek a fásítási ak­ciók. Tavaly ■ például 1 millió fo­rint értékű anyagot és ártámoga­tást adott a felügyelőség erre a célra. Elkészült Kecskemét zöld­övezeti terve, és még csaknem 30 jelentősebb hasonló program. Az erdőfelügyelőség szorgalmazza megvalósításukat. Az erdők faállományának egy része évről évre vágásra érik. A megyében évente kitermelt fa mennyisége eléri a 40 ezer köb­métert. A feldolgozásnak sokféle módja van. A következő évek­ben bővíteni kell a hasznosítási lehetőségeket. K. S. Ünnepi megemlékezés a KISZ zászlóbontásának évfordulóján Gráner Gyula beszéde — A magyar kommunista if­júsági mozgalom történetben ki­emelkedő helyet foglal el a Kom­munista Ifjúsági Szövetség zász­lóbontása 1957. március 21-én, és részvétele abban a harcban, ame­lyet a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével az ellenforra­dalom teljes szétzúzásáért, a mun­kás—paraszt hatalom politikai, gazdasági konszolidációjáért, az ifjúsági mozgalom megújhodásá­ért folytatott. A KISZ megalaku­lása és részvétele ebben a megúj­hodásban szerves része volt annak a harcnak, amelyet a párt vezeté­sével a szocialista vívmányok megőrzéséért és továbbfejleszté­séért a párt és a néptömegek kap­csolatának megjavításáért folytat­tak legjobbjaink ebben az or­szágban. — Negyedszázada nem elkezd­tünk, hanem sorainkat újra ren­dezve, hibáinkat kijavítva foly­tattunk valamit az ifjúsági moz­galomban is. Az első IKISZ-esek továbbvittók azt, amit 1918-ban a magyar ifjúság élenjáró képvise­lőit tömörítő Ifjúmunkások Or­szágos Szövetsége, az első ma­gyar kommunista ifjúsági szer­vezet megkezdett. Ettől kezdve a magyar történelem legfényesebb és legsötétebb korszakéban egy­aránt, ifjúsági mozgalmunk elvi következetességgel és szilárdság­gal állt a kommunista párt mel­lett, vállalta a harcot, az üldözte­tést, a vérál dozafokát, és töretle­nül őrizte a győzelembe vetett hitét. Kommunista ifjúsági moz­galmunk története során jóban, rosszban egyaránt mindig oszto­zott a párttal. Az elődeinktől szer-» zett tapasztalatok nélkül a KISZ sem tudott volna helytállni az el­lenforradalommal vívott harcban és (később a békésebb, ám köny- nyűnek egyáltalán nem nevezhe­tő feladatok elvégzésében sem. Az előadó ezután a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség me­gyénkben fejlődéséről szólott. Visszaemlékezett a negyedszá­zaddal előbbi időszakra, amikor az ifjúsági szervezet létszáma még csak töredéke volt a mosta­ninak, s mindenütt alapos előké­szítő munka folyt annak érdeké-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents