Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. március 20. Megyei ünnepség Kiskunfélegyházán (Folytatás az 1. oldalról.) got követő fehérterror és a ne­gyedszázados elnyomás minden ellenpropagandájával sem volt ké­pes letörni a magyar nép hitét abban, hogy ismét kezébe Veszi majd a hatalmat. Ez 1945. áp­rilis 4-én bekövetkezett, mi­után a szovjet hadsereg felszaba­dította hazánkat, és folytathat­tuk dicső elődeink . szocialista hazát építő munkáját. Megváltozott feladatok Azóta több mint három és fél évtized múlt el nehéz küzdel- mekbeh és szép sikerekben. A magyar nép csak történeLmi lép­tekkel mérhető előrehaladására mindannyian büszkék lehetünk. A mai feladatok azonban ' más jellegűek. A követelmények gyorsan változóak, melyekhez rugalmasan kell alkalmazkod­nunk, itt a megyében is. Bács-Kiskun gazdasága 1981- ben alapvetően a népgazdasági terv céljainak megfelelően fej­lődött, az egyensúly helyreállítá­sának, az elért életszínvonal meg­őrzésének és az életkörülmények javításának szolgálatában. A megye ipara, összességében az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedve, elérte ter­melési előirányzatát, bővítette exportját. Az építőipar a tervek­nek megfelelően, az előző évivel azonos teljesítményt ért el, és az igények szerint fokozódott kar­bantartó, felújító tevékenysége. Mezőgazdaságunk a mostoha időjárás következtében nem tud­ta megismételni előző évi jó ered­ményét. különösen a szőlő- és a gabonaágazat terméskiesése oko­zott gondot, amelyet az állette- nyésztés és a hiánypótló mun­kálatok sem tudtak kiegyenlíteni. A termelési szerkezet korsze­rűsítése megkezdődött, a termék­szerkezet-váltás üteme viszont még nem kielégítő. Több megyei ipari üzem önálló vállalati for­mában gazdálkodik, ami a ko­rábbinál több döntési lehetőséget nyújt, de nagyobb felelősséget és kockázatot is jelent. Az elmúlt esztendőben növeke­dett a munka termelékenysége, és ezzel együtt a lakosság pénzbevé­tele is. Az így növekvő vásárló­erő az előző évinél jobb áruellá­tással találkozott. Javult a mun­kaerő-gazdálkodás színvonala, de az üzemeken belül még mindig jelentős rejtett tartalékok van­nak. Előreléptünk az energia- és anyagtakarékosságban is. Lehetőségeink kihasználásának határait viszont még nem közelí­tettük meg. Ahhoz tovább kell korszerűsíteni gondolkodásunkat és cselekvésünket egyaránt. Igaz, hogy országunk és azon belül me­gyénk különösen mély pontról küzdötte fel eddig magát, de a versenyben nem azt értékelik, hogy ki honnan indult, hanem azt, hogy hová és mikor érke­zett el. Eddigi erőfeszítéseink és nem lebecsülhető eredményeink azonban önbizalmat adhatnak a további megfontolt, helyenként lendületes előrehaladásra. Kulcsszerepben az alkotó ember Jól tudjuk azt is, hogy a foly­ton változó nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok a továb­biakban még nagyobb követel­ményeket támasztanak, amelyek­nek csak gyorsabb műszaki ha­ladással, pontosabb, gondosabb munkával leszünk képesek eleget termi. Az előttünk álló feladatok megoldásában az eddiginél is na­gyobb szerepet kapnak az embe­ri tényezők, a munkához való vi­szony helyes értelmezése. A szocialista társadalmi rend alapigazsága, hogy mindenki dolgozzon képességei szerint, és a megtermelt javakból részesed­jen munkája szerint. A munka fogalmán a társadalmilag hasz­nos tevékenységet kell érteni. A piac, és különösen a nemzetközi piac, csak annyi munkát hajlan­dó megfizetni, amennyi a korsze­rű termék korszerű körülmények között Való előállításához szük­séges. Az utóbbi időkben sokat be­szélünk a különféle anyagi érde­keltségi rendszerekről közöttük a munka szerinti pontosabban a munka eredménye szerinti diffe­renciált bérezésről, jövedelmek­ről. Szerencsére a beszéden túl már teszünk is a megvalósításért. Újabban növekvő szerepet kap a jövedelem összetételében a hi­vatalos munkaidőn túl végzett hasznos tevékenységből szárma­zó bevétel. Pártunk minden tár­sadalmilag hasznos munkával arányos többletjövedelmet jogos­nak ismer el, sőt támogatja is an­nak elérését, mert az népünk gyarapodását szolgálja, orszá­gunkat erősíti. Megyénkben különös jelentő­ségű a házi és háztáji mezőgazda- sági termelés, főként az állattar­tás és a kertészeti termesztés te­rületén. E tevékenység már nem­csak a parasztságra, hanem a munkásságra és különböző más társadalmi • rétegekre is jellemző. Szólni kell egy másik, sokak által vitatott új gazdasági ele­münkről a kisüzemi termelésről és szolgáltatásról is, melynek kezdeti tapasztalatait ismerjük csak. Célunk egyértelműen olyan reális társadalmi szükségletek ki­elégítése kisvállalatok, kisszövet­kezetek, gazdasági munkaközös­ségek stb. keretében, melyek ki­zárólag nagyvállalati keretek kö­zött nehezen, vagy alig oldhatók meg, s elősegíthetik az emberi energia és alkotóerő kibontakoz­tatását, hasznosítását. Békében Minden félreértést elkerülendő azonban leszögezzük, hogy nép­gazdaságunk alapjait, fejlesztési jellegét továbbra is a szocialista nagyüzemi termelés képezi. Szá­molnunk kell azzal, hogy az új gazdálkodási formák nem fogják gondjainkat megoldani. Döntő, átütő eredményeket a termék- szerkezet korszerűsítésével, a mi­nőség javításával és a munka termelékenységének számottevő növelésével érhetünk el. Mind­ezek összefüggő, bonyolult fo­lyamatok, és eredményes meg­oldásuk nagy odaadást, korsze­rű általános és szakmai művelt­séget, pontos, jól szervezett mun­kát tételez fel a termelés és az irányítás minden szintjén. (Ehhez szükséges a jó káderpo­litika folytatása, rátermett, fel­készült vezetőgárda és az őket segítő munkatársak, az egész kollektíva együttműködése. Az eredményesség fokozásához el­engedhetetlen a demokrácia fej­lesztése, az alkotó közgondolko­dás, a cselekvési egység kibon­takoztatása, a pártszervezetek irá­nyító és ellenőrző tevékenysége, valamint a társadalmi szervek hatékony működése. Ahhoz, hogy társadalmi-gazda­sági haladásunk céljait elérhes­sük kiegyensúlyozott, nyugodt belpolitikai légkörre és békére van szükségünk. Az előbbi meg­felelően segíti munkánkat, a bé­kéért azonban naponta újra és újra meg kell küzdenünk a szo­cialista országok közösségének megbízható tagjaként. A Tanácsköztársaság élharco­sai és egyszerű katonái a fegy­veres harcok közepette is elkezd­tek már munkálkodni egy em­beribb, boldogabb ország alakí­tásán, de a mainál sokkal mos­tohább hazai és nemzetközi kö­rülmények között. Tiszteljük meg őket azzal, hogy örökségüket folytatjuk, tovább építjük szocialista társadalmun­kat, és védjük annak alapvető feltételét, a békét. A kiskunfélegyházi VSZM 2-fes számú gyárában megtartott ün­nepi megemlékezés az Interna- cionáléval fejeződött be. V. T. OPEC-értekezlet Bécsben • Becsben megkezdte tanácskozását az olajtermelő országok szerve­zete, az OPEC. Képünkön: az iraki olajügyi miniszter (középen) megérkezik a tárgyalásra. (Telefotó — AP — MTI) Brit—nyugatnémet csúcstalálkozó LONDON Helmut Schmidt, az NSZK szö­vetségi kancellárja pénteken dél­előtt Nagy-Britanniába érkezett, majd a London melletti Che- quersben, a brit kormányfők hét végi rezidenciáján megkezdte tár­gyalásait Margaret Thatcher mi­niszterelnökkel. Megállapodás szerint évente két ilyen csúcá- szintű eszmecserét tartanak. A délelőtt folyamán Thatcher asszony és Helmut Schmidt négy- szemközt tárgyalt, miközben mi­nisztereik Londonban folytattak eszmecserét. A program a teljes delegációkat a délután folyamán ismét Chequersbe, plenáris ülés­re szólította. Brit kormányforrások szerint a brit—nyugatnémet tárgyalásokon mélységében fogják áttekinteni a nemzetközi élet és a kétoldalú kapcsolatok szinte valamennyi kérdését, hangsúllyal az előbbin. Brit hivatalos helyen abban a tárgyban, amit ma ,,Európa egy­séges hangjának” szokás nevez­ni. megoldandó feladatként emlí­tik, hogy Nyugat-Európa \ közös fellépéssél hozza a Reagan-kor- mány tudomására a magas ame­rikai kamatlábak miatti súlyos aggodalmait. Ugyancsak komoly aggodalom tárgya Japán külke­reskedelmének kirívó export- többlete, amelynek okát a japán, gazdaságpolitikában vélik fel­lelni. Brit részről közös európai ér­deknek minősítik e politika re­formját. Ami Nagy-Britannia heveny közös piaci (problémáját, a befi­zetései és visszatérítései között tátongó rést illeti, brit kormány­források a dolgok „túlzott leegy­szerűsítésnek’” nevezik azt a kép­letet, miszerint Thatcher asszony a maga álláspontjának kívánná megnyerni Schmidt kancellárt a brit hozzájárulások tartós csök­kentését ellenző frakciókkal szemben. A brit és nyugatnémet felfogás elvi síkon abban egye­zik, hogy London is, Bonn is az ipari és infrastrukturális beruhá­zások felé kívánja tolni az EGK mindmáig zömmel mezőgazdasági ártámogató költségvetését. AZ ÉV ELSŐ KÉT HÓNAPJA - LENGYEL HELYZETKÉP A népgazdaság lassú javulása Kelemen István, az MTI tudó­sítója jelenti: VARSÓ „Azzal, ihogy beszélünk, még semmi sincs elintézve. A pártban tovább tart a harc, még semmit 6em nyertünk meg. Az, 'hogy szükségállapot van, s hogy na­gyobb biztonságban dolgozhatunk, még távolról sem jelenti, hogy megpihenhetünk” — így összegez­te a pillanatnyi helyzetet Albin Siwak, a LEMP Politikai Bizott­ságának tagja, egy Varsó közelé­ben levő üzem pártaktívájának ülésén. Miként az országszerte fo­lyó pártértekezleteken részt vevő más vezető politikusok, ő is a szilárd politikai meggyőződés, a mindennapi aktivitás fontosságát hangsúlyozta. A munka eredményei tükröződ­nek abban az értékelésben, ame­lyet a kormány gazdaságii bi­zottsága adott az idei év első két 'hónapjáról. Eszerint a termelés visszaesésének üteme csökkent, a népgazdaság egyes ágazataiban érzékelhető javulás állt be. Kö­zéjük tartozik a szénbányászat. Az év elejétől március közepéig több mint 39 millió tonna kőszén került a felszínre, s hosszú idő óta először lehetővé vált a szépexport fokozása. Március közepéig négy­millió tonna szenet szállítottak külföldre, ebből két és félmillió tonnát tőkés országokba. A Ja- nusz Obodowski miniszterelnök­helyettes vezette bizottság ülé­sén azt is megállapították, hogy februárban egyenletesebbé vált az élelmiszer-ellátás, biztosítani tudták a húsjegyek árufedezetét, és több tejtermék került az üzle­tekbe, mint korábban. Ugyanak­kor hangsúlyozták, hogy a gazda­ság továbbra is válságban van, különösen azok az iparágak, ame­lyek importból származó nyers- és alapanyagoktól függnek. Holland újságírók halála Salvadorban A salvadori kormánycsapatok szerdán meggyilkoltak négy hol­land újságírót, a holland televí­zió négytagú forgatócsoportjának tagjait. Huszonnégy1 órával a gyil­kosság után — a salvadori had­ügyminisztérium már elismerte, hogy az újságírókat a junta kato­nái lőtték agyon. A négy újság­író holttestét San Salvadorba szállították. Az AFP francia hírügynökség jelentette, hogy San Salvadorban a sajtó képviselőinek néhány per­cig bemutatták az újságírók go­lyók ütötte sebekkel borított te­temeit. ,, Tavaly óta kilenc újságíró halt meg Salvadorban, kettő másik „eltűnt”, 12 pedig megsebesült. Kecskemétre látogatott az írószövetség elnöke Vidéki könyvkiadók létesítését sürgették Pintér Lajos, az írószövetség Duna—Tisza közi csoportjának titkára köszöntötte a megválasz­tása óta először Kecskemétre lá­togató Hwbay Miklóst, a Magyar Írók Szövetsége elnökét, Nagy Gáspár vidéki titkárt, Gera Sán­dort, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, a művelődési mi­nisztérium, a művészeti alap kép­viselőit a kecskeméti sajtóházban tegnap délelőtt tartott megbeszé­lésen. Bemutatta a Bács-Kiskun megye székhelyén működő cso­port „alapító” tagjait, a másutt élő, de a Forráshoz, a tájhoz fű­ződő kapcsolataikra hivatkozva ebbe a csoportba jelentkezett író­kat és a József Attila kör ide kö­tődő tagjait. Külön ás üdvözölte Fábián Zoltánt, az írószövetség nemrégiben nyugalomba vonult titkárát, aki hivatali kötelezettsé­gét messze meghaladóan segítette az itt dolgozó írókat, költőket, a megye kulturális életét. Hubay Miklós ezt követően is­mertette az írószövetség új elnök­ségének, választmányának eddi­gi tevékenységét. Információi azért is minősíthetők nagyon hasznosnak, mert a sajtó eléggé vázlatosan számolt be a szövetség közgyűléséről. Újraválasztották a szakosztályok vezetőségét. Az el­nök szavai szerint különösen a külügyi szakosztályra vár sok te­endő, hiszen a magyar irodalom értékeinek külföldi terjesztése több anyagi kérdésnél. Nagy Gáspár a tagfelvételről, a fiatal alkotók lehetőségeiről és gondjairól tájékoztatta az egybe­gyűlteket. A kibontakozó vitában a szervezett vidéki könyvkiadás megteremtésének' szükségességé­ről, a könyvterjesztés problémái­ról mondták el véleményüket, fejtették ki javaslataikat a hoz­zászólók. Funk Miklós, a művé­szeti alap igazgatóhelyettese az intézmény különféle ösztöndijait, a kialakított támogatási formá­kat ismertette. Este Hubay Miklós és a tanács­kozás több résztvevője megtekin­tette Fejes Endre Az angyalarcú című drámájának bemutatóját. H. N. Megyei úttörőszemle Baján Ma délután sok-sok kisdobos és úttörő tesz majd fogadalmat Ba­ján, az újvárosi általános iskolá­ban. ahol a Magyar Úttörők Szö­vetségének Bács-Kiskun megyei Elnöksége,' valamint' a Bács-Kis- kun megyei Tanács művelődési osztálya rendezésében elkezdődik a Tudományos Technikai Úttörő- szemle megyei vetélkedője. Az ifjú természet- és társada­lomkutatók, a technikusok, a ma­tematikusok és a különböző nyel­vek (orosz, német, szerb-horvát) rejtelmeivel ismerkedő pajtások írásban és szóban egyaránt össze­mérik majd erejüket a szomibat- vasánnap zajló versenysorozatban. Azonban a rendezés gondjait ma­gukra vállaló bajai pedagógusok, valamint a helyi intézmények és vállalatok támogatásának jóvol­tából bőven jut idő természete­sen a Duna-parti város szépsé­geinek felfedezésére és kulturá­lis rendezvények (bábelőadások, diszkóműsorok) látogatására is. Fiatal oktatási és közművelődési szakemberek kitüntetése Tegnap délelőtt a megyei ta­nács székhazában kitüntetéseket adtak át fiatal nevelőknek, köz­művelődési szakembereknek és művészeknek. A Szocialista Kul­túráért megtisztelő kitüntetésiben részesült Taraciközi Katalin mű­sorbeosztó és Zalatnai Pál kiállí­tásrendező (Kecskemét). A Kivá­ló Munkáért jelvény tulajdonosa lett Nagy Antal műszerész, a moziüzemi vállalat munkatársa. Rajtuk kívül még tizenheten vet­ték át Sóti Évától, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályveze­tő-helyettesétől a művelődési mi­niszteri dicséretet. Összesítés a vállalatok és szövetkezetek 1981. évi gazdálkodásáról A pénzügyi szervek összesítet­ték a vállalatok és szövetkezetek 1981. évi mérlegbeszámolóit, amelyekben kifejezésre jutnak a gazdálkodás eredményei és hiá­nyosságai. A vállalatok és szövetkezetek értékesítési árbevétele — a ter­melés mérsékelt élénkülése mel­lett — 9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A kedvezőt­len külpiaci értékesítési feltéte­lek ellenére a nem rubel elszámo­lású export 9,3 százalékkal, a be­hozatalnál gyorsabb ütemben bő­vült,- és ennek hatására a külke­reskedelmi egyensúly, az elmúlt évekhez hasonlóan tovább ja­vult. A vállalatok nyeresége, érde­keltségi alapjai, bérfejlesztései az eredetileg számítottnál nagyob­bak voltak. A vártnál nagyobb mértékű vállalati jövedelem a költséggazdálkodás egyes terüle­tein elért megtakarításokból, a belföldi és külföldi árak emelke­déséből, és az 1980. évi ár- és sza­bályozóváltozások nyomán, kép­ződött vállalati nyereségtartalé­kokból származik. Ez utóbbi egy­úttal azt is jelzi, hogy a jövőben a vállalatok döntően a költség- gazdálkodás, a munka hatékony­ságának további javításával tehe­tik sikeresebbé gazdálkodásukat. Az 1981-ben elért eredmény mint­egy 17 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, de számot­tevő különbségek alakultak ki egyes népgazdasági ágak, ágaza­tok között. A szállítás-hírközlés­ben, a mező- és erdőgazdaságban és az iparban a vállalatok az át­lagosnál nagyobb mértékben nö­velték nyereségüket, ugyanakkor a kereskedelemben csak igen mér*- sékelten bővült az eredmény. Az évet kevesebb vállalat és ipari szövetkezet, illetve mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet zárta vesz­teséggel és alaphiánnyal, mint az előző esztendőben. A veszteséges húsz vállalat, szövetkezet több­ségénél, a veszteség a rendelke­zésükre álló sajátos forrásokból fedezhető, míg néhány vállalatnál a pénzügyi egyensúly megterem­téséhez további vizsgálatokra és intézkedésre van szükség. A 135 mezőgazdasági ' termelőszövetke­zet pénzügyi hiányának egy ré­sze elemi károkból keletkezett, de számos téesznél vezetési és gazdálkodási hiányosságok okoz­ták a veszteséget. Az 1981-ben megtermelt nye­reségből képzett — megkötöttség nélkül elkölthető — érdekeltségi alapok összege emelkedett az elő­ző évhez képest. Ezen belül a részesedési alap összege 8,3 mil­liárd forint, 8 százalékkal több, mint 1980-ban. A bérfejlesztés meghaladta a tervezettet: az egy főre jutó munkabér 6,7 százalék­kal emelkedett, 0,7 százalékkal nagyobb mértékben, mint az elő­ző esztendőben. Az évközi jelentős bérnövekedés, prémium és juta­lomkifizetés mellett a vállalatok év végi részesedésre — az előző évinek megfelelő — 4,4 milliárd forintot különítettek el. A nye­reség alakulásának szempontjá­ból az egyes ágazatok és vállala­tok között számottevő különbsé­gek alakultak ki. Ennek megfe­lelően például a könnyűiparban 7 százalékkal nőtt az év végi ré­szesedés, ugyanakkor a kohásza­ti vállalatoknál 40 százalékkal ke­vesebbet fizethetnek ki, uhut az előző évben. A vállalatok jóléti és kulturális kiadásaikat növelve 1981-ben 8,2 milliárd forintot for­dítottak a dolgozók szociális kö­rülményeinek javítására, csak­nem 1() százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Jellemző, hogy kevesebb volt az alaphiányos vállalat, mint 1980- bán, ugyanakkor a pénzügyi hiá­nyok összege emelkedett, vagyis a gazdálkodás hiányosságai egyes vállalatoknál — a szigorúbb felté­telek között. — a korábbiaknál élesebben jelennek meg. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a vál­lalatoknak, szövetkezeteknek a korábbiaknál megalapozottabb, körültekintőbb beruházási poli­tikát kell kialakítaniuk ahhoz, hogy hosszabb távra biztosíthas­sák pénzügyi egyensúlyukat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents