Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám

1982. március 18. • PETŐFI NEPE • 5 Jóváhagyta a megyei tanács a hosszú távú környezet- és természetvédelmi koncepciót (Folytatás az 1. oldalról.),^ sáért, de ez ideig jórészt siker­telenül/ Ha a most folyó újabb kísérletek sem járnak eredmény­nyel, az üzemrészt rövidesen le kell állítani. Mindkét légszennyező üzem esetében a kitelepítés adhat vég­leges megoldást, amelyhez a köz­ponti környezetvédelmi alap se­gítségével is számolunk. Az illeté­kes tanácsi hatóságok ezt szorgal­mazzák a lakosság egyetértésével és érdekében. A környezet emberi feltételei Településeink környezetvédel­mében fontos feladat a település- tisztaság javítása, a zöldterületek fejlesztése és a zajártalom csök­kentése. Nem nyugodhatunk bele abba az elszomorító ténybe, hogy váro­saink, falvaink belterülete, de fő­leg azok közvetlen környezete, a bevezető utak környéke sok he­lyen rendezetlen, szemetes, hulla­dékhegyekkel csúfított. Termé­szetellenes az. hogy az emberek — akik nagy többségükben tisz­ta. rendes otthonokban élnek — eltűrjék tágabb környezetükben a rendetlenséget és a szemetet. Mindent el kell követnünk, hogy mielőbb megteremtsük minden településünkön a köztisztaság ele­mi feltételeit; a legális és elérhe­tő távolságban levő szemétlerakó­helyeket, a szemét gyűjtésének és kezelésének lehetőségét. Kisebb települések társulva valósíthatják meg ezt a feladatot, de bevonható a magánerő és kisvállalkozás is. Ahol a rendszeres Szemétgyűjtés nem oldható meg, ott meg kell szervezni a lomtalanítási akció­kat évente egy-két alkalommal. Ha e feltételeket biztosítottuk, ak­kor meggyőzéssel, s ha így nem megy — szankciókkal is el kell érni, hogy a nagyobb közönség érdekeit védjük meg a kisebb­ségben levő, de sok keserűséget és bosszúságot okozó szemetelőkkel. környezetrongálókkal szemben. A települések tüdeje a zöldfelü­let; a parkok, az útmenti fák és a környező erdők. Nagy szükség van ezekre, hiszen az ember szá­mara létfontosságú oxigént pótol­ják. lekötik a káros szennyezése­ket. tisztítják a levegőt. Nyilván­való hasznosságuk ellenére kevés van belőlük, s a lemaradást terv­szerű munkával pótolni kell mi­előbb. Nem drága és hivalkodó parkokra, hanem egyszerű, olcsó és hasznos zöldfelületekre van szükség, amely sem létesítésével, sem gondozásával nem terheli meg túlságosan a szerény lehetőségű tanácsi költségvetést. Itt haszno­sítható leginkább a lakosság, az iskolák és az üzemek társadalmi munkája is. Alapvető követel­mény viszont, hogy a fásítási ak­ció legyen tervszerű, szervezett, az elültetett fák védelméről, gondo­zásáról se feledkezzünk meg. A környezetvédelmi és ellátási ér­deket egyaránt szolgálja, ha a községben, vagy a városok perem- kerületein hasznot hozó gyü­mölcsfákat ültetnek az utcák mentén. Gondoljanak erre a fá­sítási akciók szervezői. A zaj főleg a városok forgal­mas csomópontjainak környékén lakók életét zavarja és károsítja. Erre sokkal több figyelmet kell fordítani az utak kialakításánál és a forgalomszervezésnél. A zaj persze a lakáson belül is rendkL vül zavaró és idegesítő. A bérhá­zak vékony falai, zajszigetelés nélküli födéméi egyre inkább a környezetkárosító tényezők közé sorolhatók. A szűkebb anyagi le­hetőségek mellett is keresni kell a megoldást erre a sokakat érintő problémára. A termelés nélkülözhetetlen része Beszéde befejező részében még ezeket mondotta a napirend elő­adója: — Ha a környezetvédelmi fel­adatokról beszélünk, természete­sen szólnunk kell ezek anyagi fel­tételeiről is. A környezetvédelem a meglevő károsító hatások fel­számolását, illetve újak keletke­zésének megakadályozáflit szol­gálja. E feladatok többségükben beruházásokból oldhatók kmeg. Megyénkben az elmúlt ötéves tervben a környezetvédelmi be­ruházások aránya 2,3 százalék volt — a megyék közül a harma­dik legmagasabb — összegé­ben meghaladta a félmilliárd fo­rintot. A következő években mind az állami, mind a vállalati beruhá­zási lehetőségek szűkösek lesznek. A környezetvédelemre ezekből a viszonylag alacsony összegekből kell növekvő arányt biztosítani, hogy jelenlegi elmaradásunkat legalább részben pótoljuk. A kör­nyezetvédelem szerves része a termelési folyamatnak, attól elvá­laszthatatlan, amiből az követke­zik, hogy a környezetvédelmi be­rendezések beruházási és üzeme­lési költségeinek a termékek árá­ban meg kell térülniük. A jövő­ben nem engedhető meg, hogy egyetlen beruházás is megvaló­suljon a szükséges környezetvé­delmi berendezések nélkül. A hi­ányzók pótlásáról pedig rövid időn belül gondoskodni kell. Ehhez az is szükséges, hogy ne legyen ki­fizetődőbb környezetszennyezési bírságot fizetni, mint a környe­zetvédelmi beruházást megvalósí­tani. A központi szabályozókat így kell módosítani. Az anyagiakkal szinte egyenlő fontosságú a tudatformálás, a környezetszennyezés veszélyének felismertetése, a környezet meg­óvásának természetes követel­ménnyé és napi gyakorlattá való válása. Sokat kell még tennünk azért, hogy így legyen, s ebben kiemelkedő feladata van az okta­tó-nevelő munkának, az óvodák­tól az egyetemekig; a tudomá­nyos egyesületektől a társadalmi és az államigazgatási szervekig, s személy szerint mindenkinek, aki hatással lehet az emberi értelem­re és cselekvésre. Alapvető követelmény, hogy minden városunk és községünk rendelkezzen átgondolt, reálisan végrehajtható tanácsrendelettel a köztisztaságról és tágabb értelem­ben a környezetvédelemről. Ezek betartásának feltételeit biztosítani kell — ha szükséges, a törvény szigorával is. Segítő együttműködéssel Ösztönözzük és elismerjük azo­kat a társadalmi mozgalmakat, amelyek a rend, a tisztaság biz­tosítását, a környezetszennyezés megakadályozását, vagy megszün­tetését szolgálják. Ebben szorosan együttműködünk a Hazafias Nép­fronttal. a szakszervezetekkel, a KISZ-szel és a Vöröskereszttel. A megyénkben nagy hagyomá­nyokkal rendelkező településfej­lesztési verseny jelentőségének megfelelő súllyal értékeli egy-egy település környezetvédelmi hely­zetét és tevékenységét. Továbbra is támogatjuk és elismerjük a termelőüzemek környezetvédelmi akcióit. Célunk, hogy közüggyé tegyük — hiszen egyértelműen az — a környezetvédelmet. Az állampolgárok segítő együtt­működésére számítunk. Különö­sen sokat tehet a lakosság a te­lepülések tisztaságáért, a rende- dezett, szép lakóhelyi környezetért. A fásítás, a parkok és előkertek telepítése, gondozása a társadalmi munkavégzés egyik nagyon fontos területe volt eddig is, s a jövőben még inkább azzá kell tennünk. A tudomány és technika fejlő­dése — különösen századunkban —' roppant energiát halmozott fel az ember kezében. Olyan energiá­kat, amelyek képesek arra, hogy szebbé, jobbá fomálják a világot, de sajnos arra is, hogy elpusztít­sák az életet. Az a technikai fej­lődés, amely a környezet súlyos romlásához vezetett napjainkig, képes arra is, hogy megvédje, sőt javítsa földünkön az élet felté­teleit. Ha a józan ész, az érte­lem diktálja cselekvésünket, s ha a tetteket motiváló érzelem is ezt az irányt erősíti, akkor — de csakis akkor — jogosan lehetünk bizakodóak — zárta beszédét e gondolatébresztő szavakkal a na­pirend előadója. • A megyei tanács általános el­nökhelyettesének szóbeli kiegé­szítő referátumát vita követte. Dr. Szenti János megyei tanács­tag az Országos Vízügyi Hivatal véleményét is tolmácsolva egyet­értett az előterjesztéssel. Felszó­lalásában a vízügyi szervezet te­vékenységéről, a vízvédelem fon­tosságáról, az egyes szervek kap­csolatairól szólott. Dr. Tempfli Agnes, a megyei KÖJÁL igazga­tó-főorvosa a megyében fellelhe­tő, s a jelentésben is említett, ar­zénnal mérgezétt kutak vizsgá­latának tapasztalatairól, illetve ennek jelenlegi részeredményei­ről tett jelentést a tanácsülésnek. Dr. Mező Mihály megyei tanács­tag, a megyeszékhely tanácsa ne­vében, azokról a feladatokról szó­lott, amelyek Kecskemét városá­ban különösen érintik a lakossá­got, és a tanácsi szerveket. Szá­mos példát sorolt fel arra nézve, hogy milyen sikerrel járt a la­kosság mozgósítása a természet- védelmi feladatok elvégzése ér­dekében a megyeszékhelyen. Ki­emelte a faültetési akció sikerét, az intézményekkel kötött társa­dalmi szerződést, amely saját kör­nyezetük tisztán tartására, kul­turáltabbá tételére mozgósítja ezeket a szerveket. Ezt követően Diós Mártonná megyei tanácstag a kiskunhalasi tanácstagokat is képviselve az urbanizálódó községek és nagy­községek, a nagyüzemi állattartó telepek, melléküzemágak szeny- nyeződést okozó hatásáról, és a védekezés szükségességéről be­szélt. A szakigazgatási szervek nem mindenütt élnek a bírságo­lás eszközével. Kedvező és jó ta­pasztalatokat is felhozott, pél­dául Jászszentlászló község pél­dáját, ahol társadalmi munká­ban sokat tettek a tisztább kör­nyezet megteremtéséért. Bartos József megyei tanácstag a mező- gazdasági termelés és a környe­zetvédelem összhangjáról és föld­védelmi kérdésekről szólott, az élővilág védelmére hívta fel a Az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöke el­ismeréssel szólt a közös felelős­séget ébresztő vitáról, és a me­gyei koncepciót tartalmazó elő­terjesztésről. Elmondta, hogy a közelmúltban néhány fontos ál­lami döntés született, amelyek segítenek a felismerés és cselek­vés erősítésében. Rövidesen tör­vényerejű rendelet lát napvilá­got, amely a csaknem húsz évvel ezelőtt megjelent rendelet kor­szerűbb változata, s figyelembe veszi az időközben történt válto­zásokat, a technikai és urbanizá­ciós fejlődést. Ugyancsak ren­delet született a veszélyes hulla­dékok kezelésére, tárolására vo­natkozóan, amely rendet teremt ezen a területen és egyúttal a fe­lelősséget is tisztázza az érdekelt szervek között. Bács-Kiskun megye objektív helyzetét vizsgálva elmondta, hogy a megye azok közé tarto­zik, ahol ezt a témát már koráb­ban is kellő gonddal kezelték. Biztos alapokra épülhet tehát a mostani távlati koncepció, nincs szükség rögtönzésre. Kiemelte azt a kezdeményezőkészséget, amely megnyilvánul a Kiskunsági Nem­zeti Park létesítése, valamint fej­lesztése érdekében. Mindez se­gít a megye tájvédelmi arculatá­nak megőrzésében, fejlesztésé­ben, érdekes, fontos gazdásági kultúrtörténeti színfoltjainak megmentésében. Néhány problé­mára is felhívta a figyelmet. Mint mondotta, a települési szennyvi­zek elvezetése, kezelése gyenge pontja a város- és községfejlesz­tő munkának. Ennek nagyon sú­lyos következményei lehetnek a jövőben. Hangsúlyozta: szenny­vízrendszer nélkül nem igazán város a város. De ma már a köz­ségek is hasonló gonddal küzde­nek. Az államtitkár a társadalom felkészítését, a jelenlegi helyzet­tel való megismertetését tartja elengedhetetlen követelménynek a környezetvédelemben. Mint mondotta: fel kell lépni az em­beri közönnyel szemben, amely tömegesebb jelenség, mint a rossz szándékú rongálás. Hallatlan nagy erő van a társadalom ma­gatartásában — hangsúlyozta, , s végezetül sok sikert kívánt a ter­vek végrehajtásához. A vitában még szót kért dr. Nagy Károly, aki a szakemberek és tudományos kutatók felelős­ségére is apellált, amikor szóvá tette a falvak gondjait, ahol nincs nagyobb összeg csatornázásra, szennyvízelvezetésre, s újabb, ol­csóbb megoldások keresésére len­ne szükség. Ács Viktor megyei figyelmet. A növényvédő szerek tárolását nem tartja kielégítő­nek, s a vegyszerek használatát segítő felvilágosító munka ja­vítását is elengedhetetlen fel­adatként jelölte meg. Gál Ödön, a megyei Kommunális Vállalat igaz­gatója vállalatuk környezetvé­dő tevékenységéről számolt be a tanácsülés előtt. Ezt követően dr. Gonda György államtitkár emelkedett szólásra. tanácstag a vadgazdálkodás gond­jairól beszélt, s a megyében mű­ködő vadásztársaságok nevében is arra tett ígéretet, hogy minden erejükkel segítenek a természet- védelmi feladatok felkarolásában. Molnár István írásban előter­jesztett véleményét jelentette be a megyei tanács elnöke, majd Benkó Zoltánnak, az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat igazgató­jának adta meg a szót, aki az általuk kezdeményezett eredmé­nyes akciókról adott számot. Utolsónak Tóth Károly, a Kis­kunsági Nemzeti Park igazgató­ja fejtette ki véleményét a na­pirenddel kapcsolatban. Az elhangzottakra Tohai Lász­ló válaszolt, reflektált az elhang­zott észrevételekre, megjegyzé­sekre és javaslatokra, amelyek kiegészítik az előterjesztett írá­sos anyagot. A megyei tanács testületé elfogadta a hosszú távú környezet- és természetvédelmi koncepciót. A megyei tanács a továbbiak­ban elfogadta a Bács-Kiskun me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1982. évi ellenőrzési tervét, majd jóváhagyta az időközi helyi ta­nácsi választásokról készült je­lentést. Ezután személyi ügyek­ben döntött. A megyei tanács tudomásul vet­te Gyapjas Jánosné Fekete Haj­nalka tanácstagságról és a terv-, gazdasági bizottsági tagságról való lemondását, Szakolczai Pált — akit a megyei pártbizottság 1982. január 15. ülésén titkárává vá­lasztott — felmentette a megyei tanács vb-tagsága, valamint a terv- és gazdasági bizottság tit­kári tisztsége alól. Ezután Farkas József, a nép­front megyei titkára ismertette a HNF Bács-Kiskun megyei El­nökségének javaslatát, amely alapján a megyei tanács Erdélyi Ignác tanácstagot a végrehajtó bizottság tagjává választotta. Szép Károly és Farkas Gábor tanács­tagok egyhangú szavazással ke­rültek a terv-, gazdasági bizott­ságba. A bizottság titkárává Ga- borják Józsefet választották, aki­nek a megyei tanács tervosztálya vezetőjévé történő kinevezésével a testület egyetértett. A kecskeméti Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság veze­tője, Nagy Jánas tisztségéről le­mondott. Ezt á megyei tanács el­fogadta, s a megüresedett helyre Bercsényi Zsoltot választotta meg. A személyi ügyek megtárgya­lása után, a tanácsülés befejező napirendjeként az interpellációk következtek. ZÁSZLÓT BONTOTT A KISZ 2. Alakulnak a szervezetek Az országos pártvezetés dön­tése után a megyei intézőbizott­ság is haladéktalanul munkához látott. 1957 márciusának utolsó napjaiban első lépésként úgy határozott, hogy a pártszerveze­tek önálló napirendi pontként taggyűlésen tárgyalják meg a KISZ létrehozatalának gyakor­lati tennivalóit. A párt járási és városi intézőbizottságai mellett létrejöttek a KlSZ-szervezőbizott- ságok. amelybe be kellett vonni a járási EPOSZ-elnököket. A pártvezetés döntött a megyei szer­vezőbizottság személyi összeté­telét illetően is. , Tagjai lettek: Kovács Károly, Gyónt Lajos, Borszéki Lajos, Ko­vács Endre, Szakáts Gyula, Vicá­nál Pál, Kórossy Arthur, Deák József, Romsics Ferenc. A me­gyei intézőbizottság meghatároz­ta az ifjúsági szervezetek jelle­gét is. Ezek szerint tag lehet minden 16 éven felüli fiatal, aki a szervezet célkitűzéseivel egyet­ért. A KISZ harcos politikai szervezet legyen, amely a.társa­dalom minden fontos kérdésé­nek eldöntésébe bekapcsolódik. Hangsúlyozta az ifjúság érdek- védelmének szükségességét. Azt is lészögezte, hogy a szervezetek­ben „vidám, romantikus, szóra­koztató, műveltető, sportoló éle­tet kell kialakítani”. Javaslat szö- vegeződött meg arra vonatkozó­lag, hogy a megyei tanács mel­lett létre kell hozni egy ifjúsági érdekvédelmi tanácsot. Ezzel rpegtörtérit az első lépés ahhoz, hogy Rács-Kiskunban is létrejöjjenek a szervezetek. Úgy­szólván napokkal később Kecs­keméten megalakult a KISZ egyik területi alapszervezete, hatvan fiatal részvételével, (Czollner tér). A részt vevő fiatalok és veterá­nok egyaránt szóltak a kommu­nista ifjak szervezkedésének múl­hatatlan szükségességéről. Ha­sonló hír érkezett a karhatalom­tól is. Április elején a kecskemé­ti járásból összegyűltek már ak­tívaértekezletet tartottak, s na­pokkal később a bajaiak is. A felszólaló fiatalok elmondották, hogy az októberi események mély nyomokat hagytak bennük, és mind jobban felismerik, hogy az ifjúságnak a párt mögött a he­lye. S alig zajlottak le a felsza­badulási ünnepségek, e fontos történelmi időszak naplója fel­jegyzi, hogy a KISZ-szérvezetek száma már elérte a huszonötöt. Kecskeméten akkor hét volt az alapszervezetek száma, de Baján, Kiskunhalason és a nagyközsé­gekben egyre többen sorakoztak a KISZ zászlaja alá. 1957. április 19-én a megyeszékhelyen ünne­pélyes taggyűlésen osztották ki a KISZ ideiglenes tagl^önyveit. Néhány nappal később, április 27-én — több száz fiatal rész­vételével — KISZ-nagyaktíva ült össze Kecskeméten. A Romsics Ferenc előterjesztette beszámo­lót élénk vita követte, amellyel a résztvevők demonstrálták az MSZMP politikája melletti hit­vallásukat. Kik szólaltak fel? Takács László, a Garai Állami Gazdaságból, Horváth Sarolta a Kecskeméti Konzervgyárból, Udvardi Illés Kiskunmajsáról, Horváth Ignác a kecskeméti, Ha­bar Mihály, a dunavecsei járás­ból. Borbély Sándor, a KISZ or­szágos szervező bizottságának tagja a biztatóan alakuló orszá­gos helyzetet ismertette. Szót kapott még Molnár Frigyes, a párt megyei intézőbizottságának, és Dallos Ferenc, a megyei ta­nács elnöke. Az aktívára mély benyomást gyakorolt Födi János jakabszállási veterán — akit az' ellenforradalom alatt meghurcol­lak — néhány keresetlen szava: „Nekünk öreg kommunistáknak az a feladatunk, hogy. segítsük a fiatalokat', mégpedig nem atyás­kodva. hanem elvtársiasan. Ha a KISZ-tagok jó szívvel fogad­ják tanácsainkat, mi jó szívvel segítünk ebben a munkában.” * * * A május végi megyei pártaktí­* va. amely a júniusra összehívott országos pártártekezlet előké­szítésének volt fontos állomása, a KISZ-szervezetekről még nem szól számszerűen, de nyomatéko­san felhívta a figyelmet az erő­teljesebb ifjúságszervező mun­kára. Bírálta azokat a pártszer­vezeteket, amelyek nem adnak segítséget a KISZ helyenkénti létrejöttéhez. „Ezért az intézőbi­zottság határozata mindenek­előtt a kommunisták és a kom­munista szülők feladatává teszi, hogy megkülönböztetett figyel­met fordítsanak a KlSZ-szerve- zetek létrehozására, és a fiatalok életkori sajátosságainak megfe­lelően dolgozzanak ki helyi prog­ramokat az ifjúság politikai ne­velése, sportolása, szórakozási és más társadalmi igényeinek ki­elégítésére". A megyei KISZ-mozgalom fej­lődésének jelentős állomása volt az október 8-án megtartott me­gyei értekezlet, amely számot adott, illetve mérleget vont az ifjúsági szervezet közeledő or­szágos tanácskozása előtt. A megelőző időszakban sok ren­dezvény zajlott a megyében. La­kiteleken KlSZ-iskol'át hoztak létre, ahol a titkárok tanfolyamon vettek részt. Célirányos volt a te­matika. Magában foglalta az MSZMP országos konferenciájá­nak az ifjúsággal kapcsolatos leg­fontosabb döntéseit, szó esett a KISZ működési szabályzatáról, és az ifjúság nevelési irányelveiről. Ezután szerte a megyében tag­gyűléseket tartottak, amelynek fontos szempontja volt, hogy azo­kon minél több szervezeten kí­vüli fiatal jelenjen meg. Később a megyei pártvezetők részvéte­lével ifjúsági nagygyűlések vol­tak. Az előkészítés egyik fontos szempontja volt a termelésre va­ló mozgósítás. Valamennyi KISZ- szervezet programot dolgozott ki a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójának mél­tó megünneplésére. A megyei értekezleten a be­számoló mérleget vont, amely jól érzékeltette a lépésről lépésre va­ló előrehaladást. A KISZ-nek ak­kor országosan több mint két­százezer, a megyében 5400 tagja volt. Ez jelentős eredmény, hi­szen a konszolidáció még nem fe­jeződött be, és az Ország, a me­gye politikai légkörében még he­lyet kaptak a nem kívánatos né­zetek is. Mindezt jól érzékeltet­ték az akkor elhangzott, de min­denképpen optimista felszólalá­sok. Nagy bizakodás árasztotta el a megyei tanács korábbi dísz­termét. Kétszáz fiatal egyöntetűen , a szervezet továbbfejlesztésének le­hetőségeiről szólt. (Kocsis János Kiskunfélegyházáról. Tóth Sán­dor Izsákról.) Ez alkalommal vá­lasztották meg a KISZ megyei bizottságának tagjait és a végre­hajtó bizottságot. Az utóbbiban még ma is ismert nevek bukkan­nak elő a negyedszáz évvel előb­bi múltunkból: Madarász Lász­ló, Török János, Vicknál Pál, Bódis Vera, Tenger János, Hege. dűs László, Gyóni Lajos, Putics József, Szabó Attila, Kovács Ká­roly, Horváth Ignác, Borszéki La­jos, Romsics Ferenc. A huszonöt év a történelemben kevésnyi, de egy mozgalom és a kortárs szemtanú számára nem csekély idő. Azóta a KISZ bi­zonyságát adta életrevalóságának, mint ahogyan az a pártpolitika is, mely a szervezetet irányítja. A kommunista fiatalok legutób­bi, kongresszusán ismételten az a fő vonal kapott erősítést, amely azt az igényt állandósítja, hogy a párt egységes ifjúsági szerveze­te még színvonalasabban töltse be társadalmi szerepét. Múlha­tatlan követelmény, hogy mar­xista—leninista szellemben ne­velje tagjait és az egész magyar fiatalságot: aktívan vegyen részt a politika alakításában; képvi­selje és védje az ifjúság érdekeit; mozgósítsa a fiatalokat a párt po­litikájának megvalósítására, és nevelje a párt utánpótlását. És ha a KISZ valóságos ténykedése nem azonos a követelményekkel, akkor gyorsan változtatni kell munkastílusán. Hiszen tömegbe­folyását, vonzását, mozgalmi-if­júsági jellegét és hatékonyságát ez teszi próbára. * W. D. Gonda György felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents