Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
1982. március 18. • PETŐFI NEPE • 5 Jóváhagyta a megyei tanács a hosszú távú környezet- és természetvédelmi koncepciót (Folytatás az 1. oldalról.),^ sáért, de ez ideig jórészt sikertelenül/ Ha a most folyó újabb kísérletek sem járnak eredménynyel, az üzemrészt rövidesen le kell állítani. Mindkét légszennyező üzem esetében a kitelepítés adhat végleges megoldást, amelyhez a központi környezetvédelmi alap segítségével is számolunk. Az illetékes tanácsi hatóságok ezt szorgalmazzák a lakosság egyetértésével és érdekében. A környezet emberi feltételei Településeink környezetvédelmében fontos feladat a település- tisztaság javítása, a zöldterületek fejlesztése és a zajártalom csökkentése. Nem nyugodhatunk bele abba az elszomorító ténybe, hogy városaink, falvaink belterülete, de főleg azok közvetlen környezete, a bevezető utak környéke sok helyen rendezetlen, szemetes, hulladékhegyekkel csúfított. Természetellenes az. hogy az emberek — akik nagy többségükben tiszta. rendes otthonokban élnek — eltűrjék tágabb környezetükben a rendetlenséget és a szemetet. Mindent el kell követnünk, hogy mielőbb megteremtsük minden településünkön a köztisztaság elemi feltételeit; a legális és elérhető távolságban levő szemétlerakóhelyeket, a szemét gyűjtésének és kezelésének lehetőségét. Kisebb települések társulva valósíthatják meg ezt a feladatot, de bevonható a magánerő és kisvállalkozás is. Ahol a rendszeres Szemétgyűjtés nem oldható meg, ott meg kell szervezni a lomtalanítási akciókat évente egy-két alkalommal. Ha e feltételeket biztosítottuk, akkor meggyőzéssel, s ha így nem megy — szankciókkal is el kell érni, hogy a nagyobb közönség érdekeit védjük meg a kisebbségben levő, de sok keserűséget és bosszúságot okozó szemetelőkkel. környezetrongálókkal szemben. A települések tüdeje a zöldfelület; a parkok, az útmenti fák és a környező erdők. Nagy szükség van ezekre, hiszen az ember számara létfontosságú oxigént pótolják. lekötik a káros szennyezéseket. tisztítják a levegőt. Nyilvánvaló hasznosságuk ellenére kevés van belőlük, s a lemaradást tervszerű munkával pótolni kell mielőbb. Nem drága és hivalkodó parkokra, hanem egyszerű, olcsó és hasznos zöldfelületekre van szükség, amely sem létesítésével, sem gondozásával nem terheli meg túlságosan a szerény lehetőségű tanácsi költségvetést. Itt hasznosítható leginkább a lakosság, az iskolák és az üzemek társadalmi munkája is. Alapvető követelmény viszont, hogy a fásítási akció legyen tervszerű, szervezett, az elültetett fák védelméről, gondozásáról se feledkezzünk meg. A környezetvédelmi és ellátási érdeket egyaránt szolgálja, ha a községben, vagy a városok perem- kerületein hasznot hozó gyümölcsfákat ültetnek az utcák mentén. Gondoljanak erre a fásítási akciók szervezői. A zaj főleg a városok forgalmas csomópontjainak környékén lakók életét zavarja és károsítja. Erre sokkal több figyelmet kell fordítani az utak kialakításánál és a forgalomszervezésnél. A zaj persze a lakáson belül is rendkL vül zavaró és idegesítő. A bérházak vékony falai, zajszigetelés nélküli födéméi egyre inkább a környezetkárosító tényezők közé sorolhatók. A szűkebb anyagi lehetőségek mellett is keresni kell a megoldást erre a sokakat érintő problémára. A termelés nélkülözhetetlen része Beszéde befejező részében még ezeket mondotta a napirend előadója: — Ha a környezetvédelmi feladatokról beszélünk, természetesen szólnunk kell ezek anyagi feltételeiről is. A környezetvédelem a meglevő károsító hatások felszámolását, illetve újak keletkezésének megakadályozáflit szolgálja. E feladatok többségükben beruházásokból oldhatók kmeg. Megyénkben az elmúlt ötéves tervben a környezetvédelmi beruházások aránya 2,3 százalék volt — a megyék közül a harmadik legmagasabb — összegében meghaladta a félmilliárd forintot. A következő években mind az állami, mind a vállalati beruházási lehetőségek szűkösek lesznek. A környezetvédelemre ezekből a viszonylag alacsony összegekből kell növekvő arányt biztosítani, hogy jelenlegi elmaradásunkat legalább részben pótoljuk. A környezetvédelem szerves része a termelési folyamatnak, attól elválaszthatatlan, amiből az következik, hogy a környezetvédelmi berendezések beruházási és üzemelési költségeinek a termékek árában meg kell térülniük. A jövőben nem engedhető meg, hogy egyetlen beruházás is megvalósuljon a szükséges környezetvédelmi berendezések nélkül. A hiányzók pótlásáról pedig rövid időn belül gondoskodni kell. Ehhez az is szükséges, hogy ne legyen kifizetődőbb környezetszennyezési bírságot fizetni, mint a környezetvédelmi beruházást megvalósítani. A központi szabályozókat így kell módosítani. Az anyagiakkal szinte egyenlő fontosságú a tudatformálás, a környezetszennyezés veszélyének felismertetése, a környezet megóvásának természetes követelménnyé és napi gyakorlattá való válása. Sokat kell még tennünk azért, hogy így legyen, s ebben kiemelkedő feladata van az oktató-nevelő munkának, az óvodáktól az egyetemekig; a tudományos egyesületektől a társadalmi és az államigazgatási szervekig, s személy szerint mindenkinek, aki hatással lehet az emberi értelemre és cselekvésre. Alapvető követelmény, hogy minden városunk és községünk rendelkezzen átgondolt, reálisan végrehajtható tanácsrendelettel a köztisztaságról és tágabb értelemben a környezetvédelemről. Ezek betartásának feltételeit biztosítani kell — ha szükséges, a törvény szigorával is. Segítő együttműködéssel Ösztönözzük és elismerjük azokat a társadalmi mozgalmakat, amelyek a rend, a tisztaság biztosítását, a környezetszennyezés megakadályozását, vagy megszüntetését szolgálják. Ebben szorosan együttműködünk a Hazafias Népfronttal. a szakszervezetekkel, a KISZ-szel és a Vöröskereszttel. A megyénkben nagy hagyományokkal rendelkező településfejlesztési verseny jelentőségének megfelelő súllyal értékeli egy-egy település környezetvédelmi helyzetét és tevékenységét. Továbbra is támogatjuk és elismerjük a termelőüzemek környezetvédelmi akcióit. Célunk, hogy közüggyé tegyük — hiszen egyértelműen az — a környezetvédelmet. Az állampolgárok segítő együttműködésére számítunk. Különösen sokat tehet a lakosság a települések tisztaságáért, a rende- dezett, szép lakóhelyi környezetért. A fásítás, a parkok és előkertek telepítése, gondozása a társadalmi munkavégzés egyik nagyon fontos területe volt eddig is, s a jövőben még inkább azzá kell tennünk. A tudomány és technika fejlődése — különösen századunkban —' roppant energiát halmozott fel az ember kezében. Olyan energiákat, amelyek képesek arra, hogy szebbé, jobbá fomálják a világot, de sajnos arra is, hogy elpusztítsák az életet. Az a technikai fejlődés, amely a környezet súlyos romlásához vezetett napjainkig, képes arra is, hogy megvédje, sőt javítsa földünkön az élet feltételeit. Ha a józan ész, az értelem diktálja cselekvésünket, s ha a tetteket motiváló érzelem is ezt az irányt erősíti, akkor — de csakis akkor — jogosan lehetünk bizakodóak — zárta beszédét e gondolatébresztő szavakkal a napirend előadója. • A megyei tanács általános elnökhelyettesének szóbeli kiegészítő referátumát vita követte. Dr. Szenti János megyei tanácstag az Országos Vízügyi Hivatal véleményét is tolmácsolva egyetértett az előterjesztéssel. Felszólalásában a vízügyi szervezet tevékenységéről, a vízvédelem fontosságáról, az egyes szervek kapcsolatairól szólott. Dr. Tempfli Agnes, a megyei KÖJÁL igazgató-főorvosa a megyében fellelhető, s a jelentésben is említett, arzénnal mérgezétt kutak vizsgálatának tapasztalatairól, illetve ennek jelenlegi részeredményeiről tett jelentést a tanácsülésnek. Dr. Mező Mihály megyei tanácstag, a megyeszékhely tanácsa nevében, azokról a feladatokról szólott, amelyek Kecskemét városában különösen érintik a lakosságot, és a tanácsi szerveket. Számos példát sorolt fel arra nézve, hogy milyen sikerrel járt a lakosság mozgósítása a természet- védelmi feladatok elvégzése érdekében a megyeszékhelyen. Kiemelte a faültetési akció sikerét, az intézményekkel kötött társadalmi szerződést, amely saját környezetük tisztán tartására, kulturáltabbá tételére mozgósítja ezeket a szerveket. Ezt követően Diós Mártonná megyei tanácstag a kiskunhalasi tanácstagokat is képviselve az urbanizálódó községek és nagyközségek, a nagyüzemi állattartó telepek, melléküzemágak szeny- nyeződést okozó hatásáról, és a védekezés szükségességéről beszélt. A szakigazgatási szervek nem mindenütt élnek a bírságolás eszközével. Kedvező és jó tapasztalatokat is felhozott, például Jászszentlászló község példáját, ahol társadalmi munkában sokat tettek a tisztább környezet megteremtéséért. Bartos József megyei tanácstag a mező- gazdasági termelés és a környezetvédelem összhangjáról és földvédelmi kérdésekről szólott, az élővilág védelmére hívta fel a Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke elismeréssel szólt a közös felelősséget ébresztő vitáról, és a megyei koncepciót tartalmazó előterjesztésről. Elmondta, hogy a közelmúltban néhány fontos állami döntés született, amelyek segítenek a felismerés és cselekvés erősítésében. Rövidesen törvényerejű rendelet lát napvilágot, amely a csaknem húsz évvel ezelőtt megjelent rendelet korszerűbb változata, s figyelembe veszi az időközben történt változásokat, a technikai és urbanizációs fejlődést. Ugyancsak rendelet született a veszélyes hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozóan, amely rendet teremt ezen a területen és egyúttal a felelősséget is tisztázza az érdekelt szervek között. Bács-Kiskun megye objektív helyzetét vizsgálva elmondta, hogy a megye azok közé tartozik, ahol ezt a témát már korábban is kellő gonddal kezelték. Biztos alapokra épülhet tehát a mostani távlati koncepció, nincs szükség rögtönzésre. Kiemelte azt a kezdeményezőkészséget, amely megnyilvánul a Kiskunsági Nemzeti Park létesítése, valamint fejlesztése érdekében. Mindez segít a megye tájvédelmi arculatának megőrzésében, fejlesztésében, érdekes, fontos gazdásági kultúrtörténeti színfoltjainak megmentésében. Néhány problémára is felhívta a figyelmet. Mint mondotta, a települési szennyvizek elvezetése, kezelése gyenge pontja a város- és községfejlesztő munkának. Ennek nagyon súlyos következményei lehetnek a jövőben. Hangsúlyozta: szennyvízrendszer nélkül nem igazán város a város. De ma már a községek is hasonló gonddal küzdenek. Az államtitkár a társadalom felkészítését, a jelenlegi helyzettel való megismertetését tartja elengedhetetlen követelménynek a környezetvédelemben. Mint mondotta: fel kell lépni az emberi közönnyel szemben, amely tömegesebb jelenség, mint a rossz szándékú rongálás. Hallatlan nagy erő van a társadalom magatartásában — hangsúlyozta, , s végezetül sok sikert kívánt a tervek végrehajtásához. A vitában még szót kért dr. Nagy Károly, aki a szakemberek és tudományos kutatók felelősségére is apellált, amikor szóvá tette a falvak gondjait, ahol nincs nagyobb összeg csatornázásra, szennyvízelvezetésre, s újabb, olcsóbb megoldások keresésére lenne szükség. Ács Viktor megyei figyelmet. A növényvédő szerek tárolását nem tartja kielégítőnek, s a vegyszerek használatát segítő felvilágosító munka javítását is elengedhetetlen feladatként jelölte meg. Gál Ödön, a megyei Kommunális Vállalat igazgatója vállalatuk környezetvédő tevékenységéről számolt be a tanácsülés előtt. Ezt követően dr. Gonda György államtitkár emelkedett szólásra. tanácstag a vadgazdálkodás gondjairól beszélt, s a megyében működő vadásztársaságok nevében is arra tett ígéretet, hogy minden erejükkel segítenek a természet- védelmi feladatok felkarolásában. Molnár István írásban előterjesztett véleményét jelentette be a megyei tanács elnöke, majd Benkó Zoltánnak, az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat igazgatójának adta meg a szót, aki az általuk kezdeményezett eredményes akciókról adott számot. Utolsónak Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója fejtette ki véleményét a napirenddel kapcsolatban. Az elhangzottakra Tohai László válaszolt, reflektált az elhangzott észrevételekre, megjegyzésekre és javaslatokra, amelyek kiegészítik az előterjesztett írásos anyagot. A megyei tanács testületé elfogadta a hosszú távú környezet- és természetvédelmi koncepciót. A megyei tanács a továbbiakban elfogadta a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1982. évi ellenőrzési tervét, majd jóváhagyta az időközi helyi tanácsi választásokról készült jelentést. Ezután személyi ügyekben döntött. A megyei tanács tudomásul vette Gyapjas Jánosné Fekete Hajnalka tanácstagságról és a terv-, gazdasági bizottsági tagságról való lemondását, Szakolczai Pált — akit a megyei pártbizottság 1982. január 15. ülésén titkárává választott — felmentette a megyei tanács vb-tagsága, valamint a terv- és gazdasági bizottság titkári tisztsége alól. Ezután Farkas József, a népfront megyei titkára ismertette a HNF Bács-Kiskun megyei Elnökségének javaslatát, amely alapján a megyei tanács Erdélyi Ignác tanácstagot a végrehajtó bizottság tagjává választotta. Szép Károly és Farkas Gábor tanácstagok egyhangú szavazással kerültek a terv-, gazdasági bizottságba. A bizottság titkárává Ga- borják Józsefet választották, akinek a megyei tanács tervosztálya vezetőjévé történő kinevezésével a testület egyetértett. A kecskeméti Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság vezetője, Nagy Jánas tisztségéről lemondott. Ezt á megyei tanács elfogadta, s a megüresedett helyre Bercsényi Zsoltot választotta meg. A személyi ügyek megtárgyalása után, a tanácsülés befejező napirendjeként az interpellációk következtek. ZÁSZLÓT BONTOTT A KISZ 2. Alakulnak a szervezetek Az országos pártvezetés döntése után a megyei intézőbizottság is haladéktalanul munkához látott. 1957 márciusának utolsó napjaiban első lépésként úgy határozott, hogy a pártszervezetek önálló napirendi pontként taggyűlésen tárgyalják meg a KISZ létrehozatalának gyakorlati tennivalóit. A párt járási és városi intézőbizottságai mellett létrejöttek a KlSZ-szervezőbizott- ságok. amelybe be kellett vonni a járási EPOSZ-elnököket. A pártvezetés döntött a megyei szervezőbizottság személyi összetételét illetően is. , Tagjai lettek: Kovács Károly, Gyónt Lajos, Borszéki Lajos, Kovács Endre, Szakáts Gyula, Vicánál Pál, Kórossy Arthur, Deák József, Romsics Ferenc. A megyei intézőbizottság meghatározta az ifjúsági szervezetek jellegét is. Ezek szerint tag lehet minden 16 éven felüli fiatal, aki a szervezet célkitűzéseivel egyetért. A KISZ harcos politikai szervezet legyen, amely a.társadalom minden fontos kérdésének eldöntésébe bekapcsolódik. Hangsúlyozta az ifjúság érdek- védelmének szükségességét. Azt is lészögezte, hogy a szervezetekben „vidám, romantikus, szórakoztató, műveltető, sportoló életet kell kialakítani”. Javaslat szö- vegeződött meg arra vonatkozólag, hogy a megyei tanács mellett létre kell hozni egy ifjúsági érdekvédelmi tanácsot. Ezzel rpegtörtérit az első lépés ahhoz, hogy Rács-Kiskunban is létrejöjjenek a szervezetek. Úgyszólván napokkal később Kecskeméten megalakult a KISZ egyik területi alapszervezete, hatvan fiatal részvételével, (Czollner tér). A részt vevő fiatalok és veteránok egyaránt szóltak a kommunista ifjak szervezkedésének múlhatatlan szükségességéről. Hasonló hír érkezett a karhatalomtól is. Április elején a kecskeméti járásból összegyűltek már aktívaértekezletet tartottak, s napokkal később a bajaiak is. A felszólaló fiatalok elmondották, hogy az októberi események mély nyomokat hagytak bennük, és mind jobban felismerik, hogy az ifjúságnak a párt mögött a helye. S alig zajlottak le a felszabadulási ünnepségek, e fontos történelmi időszak naplója feljegyzi, hogy a KISZ-szérvezetek száma már elérte a huszonötöt. Kecskeméten akkor hét volt az alapszervezetek száma, de Baján, Kiskunhalason és a nagyközségekben egyre többen sorakoztak a KISZ zászlaja alá. 1957. április 19-én a megyeszékhelyen ünnepélyes taggyűlésen osztották ki a KISZ ideiglenes tagl^önyveit. Néhány nappal később, április 27-én — több száz fiatal részvételével — KISZ-nagyaktíva ült össze Kecskeméten. A Romsics Ferenc előterjesztette beszámolót élénk vita követte, amellyel a résztvevők demonstrálták az MSZMP politikája melletti hitvallásukat. Kik szólaltak fel? Takács László, a Garai Állami Gazdaságból, Horváth Sarolta a Kecskeméti Konzervgyárból, Udvardi Illés Kiskunmajsáról, Horváth Ignác a kecskeméti, Habar Mihály, a dunavecsei járásból. Borbély Sándor, a KISZ országos szervező bizottságának tagja a biztatóan alakuló országos helyzetet ismertette. Szót kapott még Molnár Frigyes, a párt megyei intézőbizottságának, és Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke. Az aktívára mély benyomást gyakorolt Födi János jakabszállási veterán — akit az' ellenforradalom alatt meghurcollak — néhány keresetlen szava: „Nekünk öreg kommunistáknak az a feladatunk, hogy. segítsük a fiatalokat', mégpedig nem atyáskodva. hanem elvtársiasan. Ha a KISZ-tagok jó szívvel fogadják tanácsainkat, mi jó szívvel segítünk ebben a munkában.” * * * A május végi megyei pártaktí* va. amely a júniusra összehívott országos pártártekezlet előkészítésének volt fontos állomása, a KISZ-szervezetekről még nem szól számszerűen, de nyomatékosan felhívta a figyelmet az erőteljesebb ifjúságszervező munkára. Bírálta azokat a pártszervezeteket, amelyek nem adnak segítséget a KISZ helyenkénti létrejöttéhez. „Ezért az intézőbizottság határozata mindenekelőtt a kommunisták és a kommunista szülők feladatává teszi, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a KlSZ-szerve- zetek létrehozására, és a fiatalok életkori sajátosságainak megfelelően dolgozzanak ki helyi programokat az ifjúság politikai nevelése, sportolása, szórakozási és más társadalmi igényeinek kielégítésére". A megyei KISZ-mozgalom fejlődésének jelentős állomása volt az október 8-án megtartott megyei értekezlet, amely számot adott, illetve mérleget vont az ifjúsági szervezet közeledő országos tanácskozása előtt. A megelőző időszakban sok rendezvény zajlott a megyében. Lakiteleken KlSZ-iskol'át hoztak létre, ahol a titkárok tanfolyamon vettek részt. Célirányos volt a tematika. Magában foglalta az MSZMP országos konferenciájának az ifjúsággal kapcsolatos legfontosabb döntéseit, szó esett a KISZ működési szabályzatáról, és az ifjúság nevelési irányelveiről. Ezután szerte a megyében taggyűléseket tartottak, amelynek fontos szempontja volt, hogy azokon minél több szervezeten kívüli fiatal jelenjen meg. Később a megyei pártvezetők részvételével ifjúsági nagygyűlések voltak. Az előkészítés egyik fontos szempontja volt a termelésre való mozgósítás. Valamennyi KISZ- szervezet programot dolgozott ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának méltó megünneplésére. A megyei értekezleten a beszámoló mérleget vont, amely jól érzékeltette a lépésről lépésre való előrehaladást. A KISZ-nek akkor országosan több mint kétszázezer, a megyében 5400 tagja volt. Ez jelentős eredmény, hiszen a konszolidáció még nem fejeződött be, és az Ország, a megye politikai légkörében még helyet kaptak a nem kívánatos nézetek is. Mindezt jól érzékeltették az akkor elhangzott, de mindenképpen optimista felszólalások. Nagy bizakodás árasztotta el a megyei tanács korábbi dísztermét. Kétszáz fiatal egyöntetűen , a szervezet továbbfejlesztésének lehetőségeiről szólt. (Kocsis János Kiskunfélegyházáról. Tóth Sándor Izsákról.) Ez alkalommal választották meg a KISZ megyei bizottságának tagjait és a végrehajtó bizottságot. Az utóbbiban még ma is ismert nevek bukkannak elő a negyedszáz évvel előbbi múltunkból: Madarász László, Török János, Vicknál Pál, Bódis Vera, Tenger János, Hege. dűs László, Gyóni Lajos, Putics József, Szabó Attila, Kovács Károly, Horváth Ignác, Borszéki Lajos, Romsics Ferenc. A huszonöt év a történelemben kevésnyi, de egy mozgalom és a kortárs szemtanú számára nem csekély idő. Azóta a KISZ bizonyságát adta életrevalóságának, mint ahogyan az a pártpolitika is, mely a szervezetet irányítja. A kommunista fiatalok legutóbbi, kongresszusán ismételten az a fő vonal kapott erősítést, amely azt az igényt állandósítja, hogy a párt egységes ifjúsági szervezete még színvonalasabban töltse be társadalmi szerepét. Múlhatatlan követelmény, hogy marxista—leninista szellemben nevelje tagjait és az egész magyar fiatalságot: aktívan vegyen részt a politika alakításában; képviselje és védje az ifjúság érdekeit; mozgósítsa a fiatalokat a párt politikájának megvalósítására, és nevelje a párt utánpótlását. És ha a KISZ valóságos ténykedése nem azonos a követelményekkel, akkor gyorsan változtatni kell munkastílusán. Hiszen tömegbefolyását, vonzását, mozgalmi-ifjúsági jellegét és hatékonyságát ez teszi próbára. * W. D. Gonda György felszólalása
