Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
1982. február 13. • PETŐFI NÉPE • 3 FALU — TÉLEN • Hancúrozó gyerekek a felújított iskola előtt. (Méhesi Éva felvételei) ' - W'? • Készül a hálózsák. Dunaegyházi pillanatok Sűrű ködöt magunk mögött hagyva érkeztünk Dunaegyházára. a kalocsai járás e zömmel szlovák nemzetiségiek lakta, ezerhétszáz lelket számláló kis településére. A ködös út izgalmai után igazi téli csend fogadott, s kísért el bennünket a falu utcáin1, a tanácsházáig. A kétnyelvű felirattal megjelölt földszintes épület szerényen húzódik meg a templom szomszédságában. Hivatali helyiségei nem kevésbé egyszerűen berendezettek. Huszárik Béla tanácselnök szobája is ilyen. Íróasztal, dohányzó- asztal néhány székkel, ruhafogaa. olajkályha. Eny. nyi az egész berendezése. Falugyűlés előtt Már a beszélgetés elején kiderül, hogy a kinti csend csupán pillanatnyi látszat: nagyon is elevenen élő, fejlődő település Du- naegyháza. Az elnök a február 15-i falugyűlésre készül. Azt vázolja legelőször, hogy mit mond majd el a fórumon a lakosság-, nak. Eredményekről és gondokkal is járó tervekről egyaránt beszél majd. Egyebek között útépítési programhoz kéri az érintett családok segítségét. Az idén a nyolcszáz méter hosszú Diófa utcában, azután a hatszáz méternyi Petőfi utcában épül majd szilárd burkolatú út. Nem mindegy, hogy milyenek az utak, már csak azért sem, miyel százhúsz személygépkocsit tartanak nyilván az ezerhétszáz lakosú községben. Bővítik a villanyhálózatot, felújítják az orvosi és a védőnői lakást. bekerítik az újtelepi iskola udvarát. Mindez folytatása a múlt évek következetes falufejlesztésének, melynek során javultak az oktatás és közművelődés, az egészségügyi, a kereskedelmi ellátás, és a vendéglátás feltételei. Falunéző sétára indultunk, hogy közelebbről megismerkedjünk az eredményekkel, melyekre joggal büszkék a dunaegyházi emberek • Nyolcadikosok csecsemő- ápolási gyakorlaton. Az iskola mintha új lenne A régi falut és az Újtelepet kapocsként köti össze az 1959-ben épült, hat tantermes általános iskola, mely teljes külső és belső felújításra szorult. A munkát e tanév kezdetére fejezték be. Sok pénzt ráköltött a tanács. A hajó- pallókat parkettával, a széntüzelésű ‘kályhákat központi fűtéssel cserélték ki valamennyi helyiségben. Ennél szebb iskolát egyetlen falu sem kívánhat magának. Mintha teljesen új lenne. Az ebbéli örömben azért vegyül egy kis üröm is. A falu központjában lévő két tantermes öreg iskola- épület egyelőre hiába vár „orvosra”. De hát mindenre nem futja az erőből. Jók az oktatás személyi feltételei is. Csak történelem és testnevelő szaktanára nincs az iskolának. Mozgalmas, eredményes az úttörőélet. Most kapott kiváló minősítést az iskola úttörőcsapata. Klubok időseknek, fiataloknak A művelődési házban nagy a felfordulás. Tavaly az épület külsejét szépítették meg, most a részleges belső felújítását végzik el. Az intézmény a színháztermen kívül klubhelyiségeket, társalgót, könyvtárat és olvasószobát foglal magában. Most vásároltak színes tv-készüléket. Ismételten szóba kerül itt két klub: az időseké és a fiataloké. A nyugdíjasok klubját nyolcva- nan látogatják rendszeresen. Elnöke Kelényi László, a falu nyugdíjas tanácselnöke, titkára pedig Csorba Sándor. Jórészt az ő érdeműik a programkészítés. Közösségi életük nem korlátozódik a négy fal közé: aktívan kiveszik részüket a társadalmi munkából. Parkokat gondoznak, facsemetéket ültetnek, védnökséget vállaltak a művelődési ház udvarának gondozása fölött, s ha szükség van rájuk, szervezetten dolgoznak a termelőszövetkezetben. Láttuk azt a pihenőparkot, melyet saját- magúknak csináltak az idős emberek. Sok reményt fűznek a közelmúltban megalakult ifjúsági klubhoz. Egyrészt azért, mert új, másrészt pedig, mert jó szervezőkészségű, lelkes fiatal, Grédely Irén védőnő a titkára. Az idősek pihenőparkot, a fiatalok pinceklubot rendeztek be, s , változatos programot állítottak össze maguknak. intézményt. így lehetővé vált hogy megkezdődjék a fogorvos szakrendelés. Dunaújvárosiból jó ide heti két alkalommal dr. Szap panos Mária fogorvos. Egy-eg; rendelési időben általában hú szán—huszonötén veszik igénylbi az új egészségügyi szolgáltatást köztük olyan idős emberek is akik a szomszéd községig sen utaznának el fogászatra. Fogorvos jár ide Az egészségház sétautunk következő állomása. A tanácselnök itt két dologra hívja fel a figyelmünket. Az egyik: ide járnak cse- csamőgondozási gyakorlatra az általános iskola nyolcadik osztályos tanulói. A klubtitkár, Grédely Irén védőnő, tánítgatja őket e fontos, majdani teendőjük ellátására. Lányokat, fiúkat együtt. A másik újdonság az, hogy nemrég bővítették az egészségügyi • Csorba Mártonná két éthordóval. A szomszédnak viszi a másik ebédet. Nem kerülhettük el Dunaegy- háza egyetlen üzemét, amely ugyan nem új, viszont most készítik elő a bővítését. Rakitai Já- nosné, a Lőrinci Textilipari Művek dunaegyházi telepének vezetője elmondta, hogy — a bedolgozókkal együtt — ötven asszonyt foglalkoztatnak jelenleg. Egyebek között hálózsákokból ötezret készítenek az idén belföldi megrendelésre, géptörlő kendőkből pedig hatszáz tonnát exportra. Profiljukba tartozik a Delfin-asztalterítő gyártása is, mely annyira kedvelt, hogy nem tudnak eleget gyártani bélőle. Az üzem rövidesen sorra kerülő bővítésével további huszonöt helybeli asszonynak teremtenek munkalehetőséget. n □ □ íme a bizonyosság: Dunaegy- házán a téli csend csak pillanatnyi látszat. Nagyon is elevenen él, fejlődik a falu. Még nem is szóltunk mindenről amit láttunk, hallottunk. Arról például, hogy az ABC-áruházat és a Duna vendéglőt nagyon kedveli a lakosság. Mindkettőt a Solt—iHarta és Vidéke Áfész ‘létesített^ a közelmúltban. A vendéglő megnyitásával megoldódott a közétkeztetés gondja. Százötvenen fizetnek elő ebédre. Sokan elhordják, s otthon fogyasztják el az ételt. Azt sem említettük, hogy nő a családi házat építők száma, s hogy a falu minden utcáját érinti a vízvezeték. A hétszáztíz lakóház háromnegyed részébe már bevezették a jó ivóvizet. Külön téma lehetne, hogy új parkerdő készül el tavaszra, s hogy szeretnék mielőbb berendezni és megnyitni a szlovák tájiházat, amelyet már megvásároltak. Rapi Miklós Melléktermékből alapanyag A mezőgazdaságban is előtérbe kerül a melléktermékek fokozott hasznositása; a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, és az AGROBER közös program alapján vállalkozott a cukorgyári melléktermék, a melasz „átalakítására”. A nagy mennyiségben keletkező, értékes biológiai anyagokat és szénhidrátot tartalmazó termékből megfelelő ipari módszerekkel lényegében olyan alapanyagokat nyerhetnek, amelyeket ismételten felhasználhatnak a mezőgazdaságban. A kombinát és a tervező-beruházó vállalat üzemi technológiát fejleszt ki és ennek alapján Mezőhegyesen épül fel az első nagyobb próbaberendezés. Ezzel lehetővé teszik a melaszban levő anyagok jó" hatásfokú k’vonását és többcélú felhasználását, egyebek között- például takarmányélesztőt gyárthatnak. Ezt az anyagot a takarmányhoz keverik és segítségével javítják" a tápanyag- tartalmat. Citromsavat is nyerhetnek az új technológiával és berendezkedhetnek ipari szesz előállítására is. A program egyik érdekes része a motoralkohol előállítása, ezt a fontos terméket a kísérleti berendezésekben szintén a cukorgyártás melléktermékeiből nyerik. A módszert „exportképessé” teszik. A technológiához az együttműködő partnerek épületet is biztosítanak — könnyűszerkezetes elemekből —. és ha a megrendelő úgy kívánja, az állattartó telepet és annak valamennyi létesítményét is szállítják. Nemzetközi hidrológiai tanfolyam A vízgazdálkodási tudományos kutató központban pénteken tartották a nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam tanévnyitó ünnepségét, amelyen Vin- cze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, valamint a TESCO és az UNESCO képviselői köszöntötték a tizenhárom fejlődő országból érkezett hallgatókat, hidrológus szakembereket. Ez a tizenharmadik továbbképző tanfolyam, amelyet Magyarország rendez az UNESCO fölkérésére és támogatásával. A továbbképzés szorosan kapcsolódik a nemzetközi hidrológiai világprogramhoz, amelynek egyebek között fontos célja, hogy felmérjék a Föld ivóvízkészletét, gondoskodjanak azok ésszerű hasznosításáról és a szennyezések elleni védelemről. Az első előadást Zákonyi János, az OVH főosztályvezetője tartotta Magyar- ország és a fejlődő országok vízgazdálkodási kapcsolatairól. Ebből kitűnt, hogy a magyar szakemberek csaknem húsz fejlődő országnak nyújtanak segítséget a vízkutatáshoz, a vízkészletek feltárásához, hasznosításához, a vízrajzi észlelőhálózat megtervezéséhez, vízminőségi laboratóriumok és észlelő állomások létrehozásához stb. Jelenleg is több mint ötven magyar szakértő dolgozik ilyen munkákon a fejlődő országokban. Az előző tizenkét nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamon a világ 42 országából csaknem 200 vízgazdálkodási szakember kapott egyetem utáni továbbképzést Magyarországon. (MTI) Együtt a közös célokért Felhívás a vállalatok, szövetkezetek, intézmények dolgozóihoz, a megye lakosságához A megye lakossága áldozatos és eredményes társadalmi munkával segítette a középtávú tervek megvalósítását, a települések fejlesztését, a legfontosabb közösségi feladatok megoldását. Ennek eredményeként is jelentősen javultak a lakosság élet- és lakóhelyi körülményei. Az összefogás segítette az anyagi és szellemi értékek gyarapítását, és fokozottabb megóvását, növelte a közéleti aktivitást, számos példája bizonyította az önzetlen emberi segítőkészség gyakorlati megvalósulását. Az elért eredmények országosan is kiemelkedőek. Az V. ötéves terv időszakában 3 milliárd forint értékű társadalmi munkát végeztek Bács-Kiskunban, igy a megyék között az első helyet foglaltuk el. E munkáért a- felhívást kibocsátó testületek köszönetüket és elismerésüket fejezik ki a szervezésben élenjáró aktivistáknak, a megye egész lakosságának. A VI. ötéves tervidőszakban a települések fejlesztésére az eddiginél is jobban kell összpontosítanunk az állami és társadalmi erőket. A társadalmimunka-mozgalom alapvető célja a jövőben is a településfejlesztési és a társadalompolitikai feladatok együttes megvalósítása. A megye ötéves tervében meghatározott feladatok a lakosság cselekvő egyetértésével társadalmi programunkká váltak. Közös céljaink valóra váltása érdekében a dolgozókhoz, a munkahelyi kollektívákhoz, a megye lakosságához fordulunk, hogy a munkaakciók, önkéntes hozzájárulások különösen a következő kiemelt társadalompolitikai feladatok elvégzésére, nagy közös- „ séget érintő célkitűzések teljesítésére irányuljanak: Az általános iskolai tantermek számának növelése sok helyen iskolabővítéssel, felújítással és korszerűsítéssel valósul meg, ahol a hagyományos építési technológia jó alkalmat kínál a társadalmi munka végzésére. Az idős emberekről való gondoskodás, törődés, a korábbi akció folytatása. A tanácsok pénzeszközeit önkéntes munkával egészítsük ki. hogy a szükséges fejlesztések, felújítások megvalósulhassanak. A „rokkantak éve” után is folytatódjon a mozgássérültek megsegítése. Különböző módon a megye egész területén javítani szükséges a mozgássérültek életkörülményeit. A lakáshelyzet javítása a VI. ötéves tervnek is kiemelt feladata. Tovább növekszik a magánerős lakásépítés aránya, még nagyobb szerepet kaj> az összefogással, l.kaláka” alapon történő építkezés a brigádok segítő tevékenysége. A gazdálkodó szervek a kommunista szombatokból, műszakokból származó bevételekből a lakásépítést is támogassák. A lakosság társadalmi munkájának egyik fontos területe lesz a következő években az út- és járdaépítés, a parkosítás és a fásítás. A közműhálózat — földgáz., víz-*, csatorna-, villanyvezetékek stb. — bővítése fontos szerepet tölt be a magánerős lakásépítések közművesített telekellátásában, a meglévő- lakásállomány felszereltségének, komfortosságának javításában. A szerveződő önkéntes társulások működésének alapja lehet a közvetlen munkavégzés és a pénzbeni hozzájárulás. Több és hatékonyabb törődést kíván nemzeti vagyonunk; meglévő értékeink óvása, az épületek felújítása, karbantartása. Az üzemek kollektívái patronálnak egy-egy intézményt, elvégzik a karbantartási munkákat. Különösen figyelemre méltó a gyermekintézményekről való gondoskodásnak ez a formája. Egész társadalmunk ügye a környezetvédelem. A legszélesebb lakossági összefogással törekedjünk az egészséges, tiszta és kultúrált környezet megteremtésére!, a jó lakóhelyi közérzet kialakítására, a táji adottságok megvédésére. A felsorolt területek a lehetséges közösségi munkák fő irányait jelölik meg, amelyek településenként más-más súllyal szerepelhetnek. A helyi tanácsok a társadalmi szervek bevonásával határozzák el, hogy milyen konkrét célokra mozgósítják! a munkahelyi közösségekét, a lakosságot. ’ A hagyományok alapián továbbra is számítunk a lakosság, a megye minden dolgozójának önzetlen, aktív részvételére, az összefogás erejére a legindokoltabb célok megvalósítását szolgáló társadalmimunka-végzésben. Bács-Kiskun megyei Tanács Szakszervezetek Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Tanácsa megyei bizottsága KISZ megyei bizottsága 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Őszinteség A levelet a panaszos ügyek rovatának címezték. A feladó húsz oldalon keresztül ócsárolta a tűzrendészeti árukat gyártó vállalat hiányosságait. A megrajzolt kép lehangoló volt. Először is, a vállalat rengeteg selejtet gyártott. Másodszor, a fegyelem egyenlő volt a nullával. Harmadszor, a bürokrácia, a kritika elnyomása, a szemfényvesztés, a közös tulajdon rongálása, a sógorság-ko- maság, a közömbösség végképp elburjánzott a gyárkapun belül. Ha hinni lehet a levél írójának, a vállalatvezetés elnézően kezelte az igazolatlan hiányzásokat, az italozást, a pazarlást; a naplopókat, a talpnyalókat viszont atyáskodva babusgatta. — Ha ennek csak tíz száza- léka igaz, elő a jegyzetfüzetet és irány a vállalat! — kiáltottam. Mindenesetre, mielőtt még odafutottam volna, eldöntöt- • tem, meghívom, a levél íróját a szerkesztőségbe. Mert ugyebár az írás, az árás, de a szemtanúval beszélgetni, hogy úgy mondjam, az élő szó — ez a legfontosabb ebben az ügyben. A levélíró tekintélyt parancsoló egyéniség volt. Olyan alaposan felkészült panasza minden tételének bizonyítására, mintha ez lenne a doktori disz- szertációja. Az asztalon papírokat, dossziékat, kimutatásokat rakott szét. Egy óra sem telt el és a látogatóm meggyőzött: a vállalati vissszássá- gokat feltétlenül meg kell írni. — Mondja csak, kérem — szóltam a levélíróhoz —, ön szerint mi az alapvető oka ezeknek a vállalati bajoknak? — Az igazgató! — válaszolt keményen. — ö a bajok forrása. Tehetetlen vezető, akiből rég kihalt a felelősségérzet. — Na, de az igazgatón kívül kell ott lenni még más bűnösnek is. Mit tesz például ez ellen a szakszervezeti bizottság? — Fél — válaszolt hangját lehalkítva a levélíró. — Ne haragudjon, de ez egyszerűen nevetséges. — Ha ez magának nevetséges, akkor nevessen, de a vállalat dolgozói nem nevetnek. Mert az igazgatótól függ a fizetésemelés, a prémium, az igazgató szava még a lakáselosztásnál is sokat nyom a latba. Ezért hangsúlyozom én: le kell váltani az igazgatót. Akkor majd rend lesz a vállalatnál. És mindenki megköny- nyebbül, fellélegzik. — Maga is? — Én is. — Maga milyen beosztásban dolgozik? — Én vagyok az igazgató. — Hogy mondta? — Igen, ennek a vállalatnak én vagyok az igazgatója. Remélem, most már a vállalat hiányosságaival, baklövéseivel kapcsolatos megjegyzéseimet kétségek nélkül elfogadja? — Abban biztos lehet, hogy a cikket megírom. Csak az a borzasztó, hogy mindezeket maga csinálta! — Tehát a szavát adja, hogy meglesz a cikk’ ... Remek!... Akkor egészen őszinte leszek.. • Teljesen világos, a cikk megjelenése után engem leváltanak. És akkor kezdik törni a fejüket, hová nevezzenek ki. Tudja, a kerületünkben a káderutánpótlással bajok vannak ... és éppen a jövő hónapban megy nyugdíjba a sörgyár igazgatója. Magától értetődik, hogy engem küldenek a helyére. A sörgyártás, tudja, jóval csendesebb munka. Nem olyan rázós, mint ez az ezernyi robbanásveszéllyel járó tűzrendészet! Jurij Prokopenko (Fordította: Kiss György Mihály) Ötven asszony üzeme
