Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
t • PETŐFI NÉPE • 1982, február 13 Folytatta munkáját a szakszervezeti világkongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) vezeti mozgalom figyelmét és tevékenységét. A szocializmusban megváltozott a szakszervezetek helye és szerepe. • Feladataik és módszereik még nem alakulták ki teljes egészében, bár a munkának már vannak újszerű, markáns vonásai. A szakszervezetek története a szocializmusban útkeresési folyámat, miként sok tekintetben maga a szocialista társadalmi rend is útkeresés, a szó tágabb, igazi értelmében. Az a kérdés állt és áll még részben ma is előttünk: . milyen feladatokat miként oldjanak meg a szakszervezetek a munkásha tatomban. A szakszervezetek tevékenysége nem jelenthet változatlanságot, meg- kövesedést. A szocialista fejlődés új követelményei a szakszervezeteket is szüntelen megújulásra késztetik. A szónok ezt követően kijelentette, hogy a szakszervezet ellenzékisége a kapitalizmusban szükségszerű. Az ellenzékiség azonban nem öncél, nem általános érvényű és örökké tartó. Ha megváltozik a hatalom jellege, ha az szocialistává alakul, akkor a szakszervezet sem maradhat meg az öncélú ellenzékiség álláspontján, mert így szembefordulna saját osztályával, a hatalom birtokosával, a szocialista forradalommal. A SZOT főtitkára szerint a megalapozott önmérséklet, a realitásokat számbavevő érdekképviselet természetesen nem jelentheti azt, hogy a szakszervezetek a lehetségesnél kevesebbet igényeljenek. Az önállótlanság, a kritikátlanság, az engedékenység aláássa a szocializmusban is a szakszervezetek tekintélyét és vonzerejét. A szakszervezeteknek védeniök kell a munkásosztályt az állam bürokratikus kinövéseivel szemben. Ugyanakkor védeniük kell a munkásállamot is az ösztönös, irreális követelésekkel szemben. A SZOT főtitkára azt a véleményét hangoztatta, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egysége nem szervezeti mozgalomként, hanem a munka tartalmában fog megvalósulni. A politikai kötődések ugyanis a legtöbbször szembeállítják, nem pedig közelítik a különböző tömörüléseket, s az elválasztó szervezeti hagyományok is mélyek. Ilyen körülmények között ma az egység a gyakorlati tevékenység útján, akcióegységként tűzhető ki célul. — Erőnk forrása céljaink igazságában és munkánk összehangoltságában rejlik. A jövőben is azt keressük, ami összeköt bennünket. Meggyőződésünk, hogy ha a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban az összefogás eszméje győzedelmeskedik, akkor képesek leszünk megoldani sokrétű, bonyolult feladatainkat; megvan az akaratunk ahhoz, hogy emelt fővel, a siker reményében szolgálhassuk a nemzetközi munkásosztály ügyét — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a X. világkongresszus munkájában részt vevő magyar küldöttség vezetője. Befejeződtek a magyar-lengyel külügyminiszteri tanácskozások VARSÓ Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Józef Czyreknek, a Lengyel , Egyesült Munkáspárt KB politikai bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének, meghívására 1982. február 11—12. között hivatalos, baráti látogatást tett Lengyelországban. Púja Frigyest lengyelországi tartózkodása során fogadta Woj- ciedh Jaruzelski . hadseregtábor Pénteken a jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a KGST gépipari együttműködési állandó bizottságának 1982. február 8—12. között Hévizén tartott 87. ülése. A tanácskozáson, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam, továbbá Jugoszlávia delegációja vett részt, beszámoló hangzott el a KGST Végrehajtó Bizottsága 101. és 102. ülésének határozataiból a bizottságra háruló feladatokról, és azo'k megvalósítását szolgáló intézkedéseket hagytak jóvá. Előirányozták a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció hatékonyságának további növelését, a szakosított termékek műszaki színvonalának emelését, az együttműködésiben részt vevő szervezetek közötti közvetlen, szerződéses kapcsolaCraxi esélyei Rábában néhány hete. újabb •kormányválság lehetőségét latolgatták a honatyák a Monte- cilorio-palota, vagyis a parlament épületének folyosóin. Akkor úgy tűnt: Bettino Craxi, a szocialisták ambiciózus főtitkára támadásba lendül, és megpróbálja bevenni a Palazzo Chi- git, a miniszterelnökség második emeleti dolgozószobáját. Ám azóta lelohadtak a kedélyek, s Craxi kormányfői álmai — legalább is egyelőre — szétoszlottak Több okból is. . Készülő rohamának első lépcsőjében a politikus sorra fölkereste az ötpárti koalícióban részt vevő pártok vezetőit. Fel- kínálkozása már akkor, az első fordulóban vegyes fogadtatásra talált, különösen a kereszténydemokratáknál, akik ugyanis szeretnék visszaszerezni az elvesztett kormányfői posztot, amelyet most a republikánus párti Spadolini birtokol. A ke- íeszténydemokruta pártban azonban egyelőre nem döntötték el, kit jelöljenek erre a tisztségre a frakciók között nem köny- nyű megállapodásra jutni. Craxi tervét az ugyancsak szocialista párti Pertini államfő is rosszallotta. Spadoliini kormányának sikerei pedig még erőteljesebben megkérdőjelezték. A kabinet ugyanis a súlyos gazdasági helyzetben néhány figyelemreméltó eredményt ért el. Az infláció növekedési üteme 20 százalékról 16-ra csökkent, az ipari termelés lassú emelkedést mutat, és tavaly — ha kis mérnök. a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, valamint Henryk^ Jablonski, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere a barátság és a kölcsönös megértés szellemében tájékoztatta egymást országa belső helyzetéről, megbeszélést folytatott a két ország együttműködésének fejlesztéséről, és áttekintok kifejlesztését és elmélyítését. Elhatározták, hogy a már folyamatban lévő ötéves tervidőszakban megszervezik többek között a nagyteljesítményű. precíziós fémmegmunkáló és öntödei berendezések, programvezérlésű gép- és berendezésrendszerek, továbbá olyan automatikus manipulátorok (ipari robotok) gyártásának szakosítását és gyártási kooperációját, amelyek főként a rakodásnál, a szállítási és raktározási munkáknál, a kisegítő és egyéb munkaigényes műveleteknél alkalmasak az élőmunka-felhasználás csökkentésére. Javaslatokat dolgozott ki és hagyott jóvá a magas műszaki színvonalú gépipari termékek létrehozása érdekében folytatandó tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésére. tékben is — növelték a nemzeti jövedelmet, gyarapodott a devizatartalék. Ami a politikai szférát illeti, az utóbbi hetek sikeres antiter- rorista intézkedései kétségtelenül növelték a bizalmat a koalíció iránt Elfogták Giovanni Senzanit, a Vörös Brigádok fő- idelógusát, és római osztagának parancsnokát, (kétszáznál több elfogatóparancsot adtak ki azonosított szélsőséges elemek ellen, s több tucat régóta körözött terroristát letartóztattak, titkos támaszpontokat földerítettek. Végül ás nemcsak Craxi hátrált meg terve elől, de a kereszténydemokraták is módosították faRtikájukat. Korábban azt tervezték: április első napjaiban Bariban rendezik következő kongresszusukat, amely — mint az már lenni szokott — az ország politikájára erőteljes hatást gyakorol. Piccoli főtitkár most bejelentette: április 28-án Rómában ül össze a tanácskozás. Megfigyelők úgy vélik:-a kereszténydemokrácia is (időt akar nyerni. Netán azzal a gondolattal barátkozik, hogy elodázza a kormányfői poszt megszerzéséért indított akcióját, s partnereinek javasolja: erősítsék meg bizalmukat a jeflenlegi kabinet iránt. Az sem kizárt persze, hogy időközben sikerül a frakcióknak megállapodniuk a miniszterelnök-jelölt. személyében. s a kongresszus után mégis kirobbantják a kormányválságot. GY. D. tette az időszerű nemzetközi kérdéseket. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztereinek találkozóját a szívélyes, elvtársi légkör és a teljes nézetazonosság jellemezte. Kifejezésre juttatta a felek közös szándékát a két ország testvéri barátságának és sokrétű együttműködésének elmélyítésére. Púja Frigyes hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Józef Czy- reket, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Madridi találkozó A madridi találkozó péntek délelőtti ülésén felszólalt nyugati külügyminiszterek eredeti terveiknek megfelelően beszédük jelentős részét a lengyel helyzetnek szentelték, s így folytatták beavatkozásaikat az értekezleten részt vevő egyik szuverén állam belügyeibe. A felszólalásokban azonban egyre inkább helyet kaptak a madridi találkozó napirendjén szereplő kérdések. A délelőtti ülés Végén a válaszadás jogán, soron kívül felszólalt Józef Wiejacz lengyel külügyminiszter-helyettes. Rámutatott, hogy a lengyel helyzettel foglalkozó felszólalások kinyilvánított szándékúkkal ellentétben nem segítik a válság megoldását. Előreláthatóan a küldöttségek vezetői kedden nemhivatalos ülést tartanak, a legközelebbi teljes ülés szerdán lesz. A pápa Afrikában II. János Pál pápa pénteken nyolcnapos afrikai kőrútjának első állomására, Lagosba, a Nigériai Szövetségi Köztársaság fővárosába érkezett. Alhaji Shehu Shagari köztársasági elnök és a kormány számos tagja fogadta a katolikus egyházfőt. Négynapos nigériai tartózkodás után a pápa rövid látogatást tesz Beninben, Gabonban, és Egyenlítői Guineában. Megfigyelők szerint II. János Pál pápának a tavaly májusban ellene elkövetett merénylet utáni első külföldi utazása a Va'tikán és a fejlődő országok kapcsolatainak erősödését hivatott szolgálni. Lengyel repülőgép-eltérítés Mint a PAP lengyel hírügynökség a LOT lengyel légiforgalmi társaság tájékoztatásra alapján közölte: február 12-én, a reggeli órákban Nyugat-Berlinbe térítették a LOT Varsó—Wroclaw között közlekedő járatát. A gép fedélzetén 19 utas tartózkodott. (MTI) Reagan nyári programja A Fehér Ház pénteken nyilvánosságra hozta Ronald Reagan amerikai elnök nyári nyugat-eu. rópai kőrútjának programját. Reagan négy országba: Franciaországba, Olaszországba, Nagy-Bri- tanniába és a Német Szövetségi Köztársaságba látogat el. Ronal d Rea gan nek ez lesz az első útja az amerikai földrészen kívül, amióta elnökké választották. Véget ért a KGST gépipari együttműködési bizottságának ülése I NAPI KOMMENTÁR Az iparra háruló legfontosabb feladat az egyensúlyi helyzet javítása Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza* az egyre magasabb követelményeket állító világgazdasági változások, s az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás a gazdaságirányításban is a feladatokhoz jobban igazodó, összehangoltan működő szervezetek kialakítását tette szükségessé. A gazdaságirányítás korszerűsítésének egyik jelentős lépése volt három minisztérium egységes szervezetbe való összevonása, az Ipari Minisztérium létrehozása. Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, az egységes iparirányi- tási szervezet működéséről, az eredményekről és a feladatokról adott interjút a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Hogyan érvényesültek a gyakorlatban az egységes ipar- irányítás elvei, e rövid idő alatt mik a tapasztalatok? — A gazdasági életben ritkán lehet olyan sarkalatos fordulatokat elérni, hogy adott pillanattól kezdve minden egészen másképp történjék, mint ahogy korábban volt. A minisztérium egyeszten- dős gyakorlati iparirányítási tevékenységében is megmutatkozott még a kettősség: az új elve- « ken alapuló új munkastílust a régi gyakorlat továbbélése, folyamatos változtatása, egyes elemek elhagyása, mások erősítése mellett kellett bevezetni. Legjellemzőbb példa erre a vállalatok közötti együttműködési problémák rendezése. Ilyen ügyekkel az ipari minisztérium már nem foglalkozik, azonban amikor a közbeavatkozás indokoltnak látszott, akkor a mai munkafelfogásunk szerint és a vállalati, valamint az ágazatközi természetes kapcsolatok stabilizálása érdekében igyekeztünk megkeresni a megoldást. „Örökölt” feladatot, folyamatos munkát jelentett az előző évek során kialakult vállalati veszteségek és alaphiányok rendezése is. Ezeknél — a korábbi határozatok, intézkedések figyelembevételével — már jobban érvényre lehet juttatni az égységes szempontokat. Arra törekedtünk, hogy a vállalatok saját erejükből oldják meg — a költségvetés kímélésével — a pénzügyi rendezést, s ez ne eredményezzen indokolatlanul előnyös vagy hátrányos helyzetet egyetlen vállalat számára sem. Az ipari minisztérium létrehozásával kialakított egységes elvek alapján lehetővé vált több, gazdaságpolitikai céljainkat szolgáló akció megindítása például a nem rubelelszámolású export növelésére és az import ésszerű csökkentésére, vagy a kihasználatlan kapacitások hasznosítására. Megítélésem szerint e területen minden eddiginél jobban sikerült a vállalatok aktivizálása, az érdekek egyeztetése. Azonos elvek szerint jártunk el emellett egyebek közt a vállalati bérpreferen- cia-kéreknek elbírálásakor, ami ugyancsak kifejezi törekvésünket a felügyeletünk alá tartozó ipar , iránti követelmények egységesítésére. Az irányítás korszerűsítésének hatását sokféle módon lehet lemérni. Azt nem állítom, hogy minden tekintetben elégedettek lehetünk, de a megnövekedett felelősségben, az önálló kezdeményezések kibontakozásában kétségtelenül megélénkültek a kedvező irányú folyamatok, ösz- szegezve: nagyon sokféle tapasztalat támasztja alá, hogy az ipar- irányítás átszervezése, korszerűsítése feltétlenül szükséges lépés volt. — Milyen elképzeléseket alakítottak ki az ipar struktúrájának változtatására, hatékonyságának növelésére? — Az ipar szerkezetének egységes elvek szerinti alakításában mindenekelőtt az a szándék vezet •bennünket, hogy az iparvállalatok nagyobb arányiban járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyának helyreállításához, a nemzeti jövedelem termeléséhez. Nem kevésbé fontos, hogy jelentősen javuljon a termelés gazdaságossága. E törekvéseink természetesen elsősorban a hosszú távú fejlesztésekben juthatnak érvényre. Az ipar hosszú távú fejlesztési ikoncepciótervezetén több száz szakember dolgozik. Ezek a koncepciók 1990-ig, illetve az alapanyagiparban és az energetikában 2000-ig érvényesek. Az egységes iparpolitikai koncepcióvázlat elkészült, rögzítettük a munka menetét, s mind az egyes fejezeteket, mind magát a koncepciót meghatározott körben szakmai vitára bocsátjuk. Az energiagazdálkodás ésszerűsítésére kidolgozott program eredménye, hogy a múlt évben nem nőtt az ország energiafogyasztása. Az indokoltnál köztudottan több anyag felhasználásának csökkentésére határoztuk el az anyaggazdálkodás racionalizálását, egy átfogó program kidolgozását.! Az iparszerkezet fejlesztése szempontjából nagy fontosságú a háttéripar fejlesztése, amelynek rövid távú intézkedései után már a nagyobb időtávú program kidolgozását készítjük elő. Az ipar szerkezetének módosítását egyes nagyberuházások megvalósítása is szolgálja, így például a paksi atomerőmű. Ugyancsak energiagazdálkodásunkat érinti a kőolaj másodlagos feldolgozása,: széles körű vizsgálatok folynak még néhány fontos ipari alapanyag hazai termelésének bővítésére. — Melyek az ipar idei fő feladatai, a vállalati tervek hogyan kapcsolódnak a népgazdasági elképzelésekhez? — 1981-ben lassú fellendülés indult meg az ipari termelésben, s ez várhatóan folytatódik az idén is. Az iparra háruló legfontosabb feladat: az eddigieknél jobban hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A vállalatok többsége a népgazdasági tervekkel összhangban álló feladatokat tűzött maga elé. Az ipar fejlődése tehát társadalmi céljainkkal egyezően folytatódik. Két területen azonban — a létszám és a beruházások tervezésében — a minisztérium megítélése szerint a vállalatok a reálisnál kedvezőbbnek értékelik lehetőségeiket. Pedig tudomásul kell venni, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszában — s ez nemcsak nálunk, hanem szerte a világon így van — csökken az iparban foglalkoztatottak száma. A vállalatok beruházási szándékai 12—14 milliárd forinttal haladják meg a népgazdasági' terv előirányzatát. Szinte bizonyos, hogy ehhez elegendő fejlesztési alappal 1 nem rendelkeznek. Azt ajánlottuk a vállalatoknak, hogy vizsgálják felül elképzeléseiket, s inkább a meglévő kapacitásaik jobb hasznosításával igyekezzenek termelési feladatokat megvalósítani. A szabályozóimódosítások hatása nem lesz és nem is lelhet egységes az egész iparra. Az bizonyos, hogy/erősödik az ösztönzés az anyag- és energiatakarékosságra, a jobb készletgazdálkodásra, az élőmunka hatékonyabb foglalkoztatására. Az idén a szabályozók jobban ösztönzik, sőt szinte kényszerítik a vállalatokat — mind a szocialista, mind a nem rubelelszámolású piacokon — az export növelésére, amelyben az eddigieknél fokozottabban előtérbe kerül a gazdaságosság. Mindehhez elsősorban a belső tartalékokat kell feltárni. A termékszerkezet változtatására, korszerűsítésére, s a munka más területeinek javítására 'a .vállalati készség is megvan. Interjú Méhes Lajossal — Hogyan látja a nagyvalla- latök és a kibontakozó kisvállalkozások kapcsolatainak, együttműködésének lehetőségeit? — Az ipari minisztérium támogatja az új típusú, a kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek fejlődését elősegítő kisszervezetek létrejöttét, a különböző méretű és tevékenységű gazdasági formák egymásra épülését. A kisszervezetek nem pótolják a szocialista gazdaságban alapvető szerepet betöltő nagyüzemek funkcióit, de jól kiegészíthetik azokat. Éppen ezért a nagyüzemek igen sok területen és sokféle módon lehetnek a kisvállalkozások kezdeményezői, segítői. Ezt a lehetőséget a vállalatoknak feltétlenül ki kell használniuk, azt kell vizsgálniuk, hogyan fordíthatják saját hasznukra az új lehetőségeket. — A kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek új formái alapvetően a differenciálódó, bővülő szükségletek és az eddig ki nem használt gazdasági energiák szervezettebb, társadalmilag ellenőrizhetőbb összekapcsolását teszik lehetővé. Az ipari kisvállalatok várhatóan nagyobb innovációs készsége jobban elősegítheti — az ipari termelés bizonyos korlátozott területén — a műszaki újdonságok bevezetését, gyorsabban alkalmazkodhatnak a fogyasztói igények változásához. Mindezek révén lehetővé teszik az ipari nagyvállalatok hatékonyságának, rugalmasságának növekedését. 'Hangsúlyozom azonban, hogy a kisvállalatok bekapcsolódásának lehetőségei az innovációs folyamatba korlátozottak. Például a gyógyszer-, a növényvédőszer- ipar kutatás-fejlesztés igényessége olyan méretű, hogy az egész világon a termelés 75 százalékát ma is a nagyvállalatok, trösztök adják. Nem lebeszélni akarok a kisvállalkozások előnyeiről, hanem óvni magunkat az illúzióktól. — Milyennek ítéli az ipar tudományos-műszaki fejlesztési munkáját, milyen változtatásokat tart szükségesnek ahhoz, hogy a kutatási eredmények kellő tartalékot nyújtsanak az ipar későbbi, gyorsabb ütemű fejlődéséhez? — Az elmúlt időszak gazdasági, irányítási reformjai a kutatóintézetek munkájában nem hoztak lényeges változást. Az innovációs folyamat fejlesztési-ter- melési-értékesítési részfolyamatait kézben tartó vállalati, és a kutatást főtevékenységként művelő intézeti munka közötti kapcsolat megszakadt, és a sajátos érdekéknek, ösztönzési formáknak megfelelően, eltérő pályákon mozgott. Az ipari minisztérium a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében megkezdte 16 kutató-fejlesztő intézetének gazdálkodási, szervezeti korszerűsítését, így ezek a vállalatok közös kú- tatóintézetévé, vállalati kutatóbázissá vagy fejlesztő vállalattá alakulnak. Lényegesen megváltozik tehát az irányítási, érdekeltségi és ösztönzési rendszer, előtérbe kerülnek a közvetlen gazdasági célú kutatások, valamint az ezekhez kapcsolódó fejlesztések. Kutatás-fejlesztési tevékenységünknek az eddigieknél jobban kell szolgálnia a gazdaságosan előállítható, korszerű, piacképes termékek növekvő arányú gyártásának tudományos és technológiai megalapozását. Az ipar műszaki-tudományos tevékenységének fejlesztése várhatóan jelentősen javítja kutatóbázisaink eredményességét, a vállalatokkal való együttműködés megteremtésével pedig motorjaivá lesznek az ipar műszaki előrehaladásának. SZÁZHETVENKÉT LAKÁS, TANUSZODA, ÓVODA ÉPÜL Ülést tartott Kalocsa város Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) kola tornatermének építése'. Elkészül 75 kisgyermek számára az új óvoda, az öregek napközi otthona, és felállítják a város szülöttének, Nicolas Schöffernek nagyméretű, különleges köztéri szobrát. A pénzügyi tervek jóváhagyása után a testület Kalocsa és a város környéki községek 1985-ig szóló területfejlesztési tervét tárgyalta meg, Kapitány István tanácselnök^-helyettes előterjesztésében. A sokoldalas dokumentum tartalmazza a településfejlesztésen kívül a város gazdasági egységeivel, a lakosság ellátásának javításával kapcsolatos elképzeléseket. Foktő és Bátya város környéki községgel még szorosábbá válik és minőségileg is megújul Kalocsa együttműködése. A községibeli lakosság nemcsak munkaerőt és fogyasztót jelent a városnak; gondoskodni kell a községi életkörülmények jobbításáról is. Az ipar a VI. ötéves tervben a korábbinál kisebb mértékben fejlődik, a cél, hogy néhány gyáregység érje el az önállósulás feltételeit. Továbbra is gondot jelent, hogy a városban és vonzás- körzetében nincs nagyobb helyi építőszervezet, az itteni építésvezetőségek kapacitása pedig nem elegendő az igények kielégítésére. A mezőgazdaságban, évente 2,5 —3 százalékos termelésbővülést irányoznak elő, a növénytermesztés gyorsabb, az állattenyésztés kisebb ütemű fejlődésével. Tovább növekszik a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe a város ellátásában. A kereskedelemben az üzlethálózat korszerűsítése, egyes boltok profilváltozása vártható, s szükségesnek látszik egy városi vendéglátóipari vállalat létrehozása is. A szolgáltatásban gyorsabb növekedésre számítanak a textiltisztításban, s fejlődést várnak a háztartási gépek és a gépjárművek javításában. A kisipar erősödésével néhány szakma hiányjellege megszűnik. A kórházi rekonstrukció javítja a gyógyító munka feltételeit, az oktatásban az általános iskolai tanteremépítés a fő feladat. Az öt év sorún ezer lakás tető alá hozásával számolnak Kalocsán, s az otthonok 90 százaléka kisebb-nagyobb mértékben magánerős kategóriába tartozik. A tanácstagok a pénzügyi és a területfejlesztési tervet, valamint a VI. ötéves közművelődési tervet elfogadták, azután meghallgatták a szakmunkásképzés jelenével és jövőjével foglalkozó beszámolókat, majd az ülés bejelentésekkel, interpellációkkal ért véget. V. T.
