Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-03 / 28. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általában kevés felhő. Mindenütt mérséklődő északi szél. hajnalban csupán néhány helyen köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet az ország nagy részén —4, —9 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet —lt plusz 4 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évf. 28. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 3. szerda Pártküldöttség utazott az FKP kongresszusára A Francia Kommunista Párt meghívására' kedden Párizsba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Korom Mihálynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vesz az FKP XXIV. kongresszusán. A delegáció tagja Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. (MTI) Petőfiszállás 3. oldal Sajtóposta 4. oldal Nyelvőr 5. oldal Sport 7. oldal TANÁCSKOZÁS A KISVÁLLALATOKRÓL Hat gazdasági munkaközösség alakult eddig a megyében Tegnap Kecskeméten a megyei, városi és járási szakigazgatási szervek vezetői s a különböző gazdasági szervezetek képviselői a kisvállalkozásokról, a megalakulásukkal és működésükkel kapcsolatos feladatokról értekeztek. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese a tanácskozást megnyitva hangsúlyozta, hogy — bár a jogszabályok már megjelentek — a különböző vállalati, szövetkezeti és magánkezdeményezés alapján létrejövő kisvállalkozásokkal kapcsolatos tennivalók újszerűek a tanácsi szakigazgatási szervek részére. Menet közben is sok olyan kérdés merül majd fel, amelyekre a meglévő rendelkezések még nem adnak választ. Az értekezlet célja az — mondotta —, hogy a szakigazgatási szervek vezetői az itt szerzett tapasztalatokat a gyakorlatban hasznosítani tudják, majd felkérte Kollarik Istvánt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettesét tájékoztatójának megtartására. — Az elmúlt 25 esztendőben — kezdte az előadó — a népgazdaság egyenletes ütemben dinamikusan fejlődött. A 70-es évek közepétől azonban már a nemzetközi gazdasági körülmények változásai arra utaltak, hogy az új utakat kell keresni, ha meg akarjuk őrizni a lakosság élet- színvonalában és életkörülményeinek javításában elért eredményeinket. Az MSZMP Központi Bizottsága 1977-ben határozott úgy, hogy az 1968-ban elkezdett gazdasági reform következetesebb végrehajtására van szükség. Ezért a szocialista nagy-, közép- és kisüzemek fejlesztése mellett az egyéni erőforrásokról, kezdeményezésekről sem feledkezhetünk meg. A VI. ötéves terv elején jelentős szabályozómódosításokra, majd szervezeti változásokra került sor. Ezek között említhetjük a három ipari minisztérium ösz- szevonását, trösztök megszüntetését és egy sor vállalat, gyár önállóvá válását. Kiderült, hogy ezeknek a gyáraknak a többsége saját lábán jobban, nyereségesebben tud gazdálkodni. Ugyanakkor az is kitűnt, hogy sokkal jelentősebb mértékben létezik a második gazdaság, amelyet ha szabályozható formában fejlesztünk, a lakossági ellátás, a szolgáltatás, a háttéripar szolgálatába tudunk állítani. Erre leghatékonyabban úgy kerülhet sor, ha az állami, a szövetkezeti és a magáneszközök működését megfelelően összehangoljuk. Eddig az országban ötven kisvállalkozás alakult, és újabb száz van alakulófélben. A főként szellemi tevékenységű vállalkozások vannak túlsúlyban. Most is igen fontos., hogy a társasági szerződések megkötését, a működési éné gedélyek kiadását, tevékenységük megkezdését hatósági munkával is megfelelően elősegítsük — hangsúlyozta végül Kollarik István. Szigeti Péter, a megyei tanács V. B. pénzügyi osztályának vezetője arról számolt be, hogy a megyében már 130 érdeklődő jelent meg a Pénzügyminisztériurri Ellenőrzési Főigazgatósága Bács- Kiskun megyei igazgatóságának, valamint a pénzügyi osztály kisvállalkozásokra vonatkozó tájékoztatóján, zömében a gazdasági munkaközösségek létrehozása céljából. Eddig egy kisszövétke- zét és hat gazdasági munkaközösség alakult meg. Két kisszövetkezet létesítése van folyamatban. Ezen a tanácskozáson számolt be Valach István, a megyei tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetőhelyettese a vendéglátóipari és kereskedelmi egységek bérbeadásának tapasztalatairól. Mint mondotta az üzleteket és vendéglátóegységeket bérbe vevők a szerződéseket fegyelmezetten betartják, fizetési kötelezettségeiknek eleget tesznek, s a kereskedelmi vállalatok és a vállalkozók között jó kapcsolat alakult ki. A lakosság is jól járt, mert az árukínálat javult. A tanácskozás további részében számos kérdést vitattak meg az értekezlet résztvevői, s megállapították az eddigi tapasztalatok alapján, hogy még jó néhány kérdést kell jogilag szabályozni. N. O. Lezárult a tanácskozássorozat, amelyen a megyei pártbizottságok és a tanácsok végrehajtó bizottságai közösen vitatták meg a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás, és -elosztás fejlesztésének irányelveit. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács tervezetéről felelősségteljes, mélyreható eszmecserét folytattak az együttes üléseken, sokoldalúan elemezve a lakáshelyzet javításának módjait, azt a több irányú — gazdasági, szervezési, társadalompolitikai — intézkedéssorozatot, amely az irányelvekben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges. A testületi vitákat mindenütt az otthonteremtés nehézségeivel és a meglevő lakásalap megóvásával, elosztásával kapcsolatos problémák reális, önkritikus feltárása jellemezte. Az együttes üléseken elismeréssel szóltak a lakásépítésben eddig elért eredményeinkről. A mai feszültségek jó része — mutattak rá — a tanácsi szervek, valamint az építő és fenntartó vállalatok, a szövetkezetek munkájának szervezési és irányítási hiányosságaira is visszavezethető. Az ésszerűbb, fegyelmezettebb munka, a / gazdálkodásban rejlő tartalékok kihasználása tehát az igényekhez képest szűkösebb anyagi lehetőségeket nagyban ellensúlyozhatja. Több ülésen felvetették a jogi szabályozás bizonyos elemei módosításának, olyan változtatásoknak a szükségességét, amelyek a társadalom erkölcsi értékítéletéhez igazodva gátját vetnék a lakáshoz jutással kapcsolatos indokolatlan előnyök érvényesülésének, a munka nélküli jövedelemszerzésnek. Az egyenlő esélyek megteremtésének igényével szóltak a tanácskozásokon a fiatal családok, a pályakezdők lakáshelyzetének javításáról. Hangsúlyozták: a lakossági terhek kétségtelenül szükséges — növekedése mellett is meg kell találni annak módját, hogy a szerényebb kére- setű fiatalok számára is elérhetővé váljék az önálló otthon. Sokhelyütt rámutattak arra is, hogy a kedvezőbb lakáskörülmények döntő szerepet játszhatnak a vidéki városokba, falvakba kerülő értelmiségiek letelepedésében; s amíg a szellemi munkások hátrányosabb feltételekkel indulnak, mint az azonos szociális helyzetű fizikai dolgozók, addig nehéz biztos távlatot, vonzó életfeltételeket ígérni a fiatal szakembereknek. Egyetértettek a megyei vezető testületek tagjai abban, hogy az ál{ami bérlakások és a személyi tulajdonban levő otthonok lakóinak teherviselése az eddigieknél jobban közeledjék egymáshoz, különös tekintettel arra, hogy vidéken eddig is a magánerős építési formák aránya volt a nagyobb, s a tervek szerint szerepük tovább növekszik. Ezzel összefüggésben azt is javasolták, hogy a magánlakás-építést, illetve -vásárlást támogató hitelkedvezmények indokolatlan különbségeit szüntessék meg, általában egyszerűsödjék az OTP-kölcsönformák rendszere. Ne az építési formát, hanem az építkezésre vállalkozó állampolgárt támogassák — fogalmazták meg az egyik tanácskozáson, utalva arra, hogy az eltérő települési sajátosságok piiatt esetenként a némileg költségesebb építési módot célszerű választani. Számos, a tanácsok munkáját is érintő javaslat, észrevétel hangzott el az eszmecseréken. Általános volt a vélemény például, hogy több energiát kell fordítani megfelelő telkek biztosítására, az egyéni építkezők rendelkezésére bocsátott területek előkészítésére, a közművesítésre. Mindenütt szó esett a rugalmasabb lakáscsere-rendszer mégteremtésének helyi feladatairól, s arról, hogy az ingatlankezelő vállal'etok váljanak érdekeltté a minőségileg is eredményes gazdálkodásban, esetleges rossz munkájuk ne a lakókat sújtsa. Nagy hangsúllyal szóltak a lakáshoz jutást segítő munkahelyi támogatás szükségességéről, növelésének lehetőségeiről. Több megyében felvetődött az aprófalvak elhagyott, üresen álló házainak sorsa: szervezett hasznosításuk is hozzájárulhatna a feszültségek enyhítéséhez. Az együttes üléseken elhangzott javaslatok sommá- zatát a testületek eljuttatjáH az illetékes szervekhez. Cs. T. 1 Kádár János és Lázár György fogadta Jasszer Arafatot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székhazában fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökét, aki küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, A szívélyes, baráti légkörű meg. beszélésen széles körű eszmecserét folytattak nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel a kö- zei-keleti helyzet legújabb eseményeire. Sürgették a válság átfogó, igazságos rendezését, amelynek legfőbb akadályát az imperialista terjeszkedő politika és az arab nép érdekeivel ellentétes különutas tárgyalások jelentik. Aláhúzták a térség haladó, imiperialistaellenes erői egységének fontosságát, megerősítették készségüket a magyar és a palesztinai arab nép kapcsolatainak fejlesztésére. Kádár János a magyar nép szolidaritásáról biztosította az elidegeníthetetlen jogaiért küzdő palesztinai arab nép harcát, amelyet egyedüli törvényes képviselője, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetésével folytat. A találkozón részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Lázár György, a? MSZMP Politikai "Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden' hivatalában fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét és kíséretét. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen véleménycserére került sor a magyar—palesztin kapcsolatokról, bővítésük lehetőségeiről. Lázár György ismertette a Minisztertanács időszerű belpolitikai teendőit, főbb külpolitikai törekvéseit és megerősítette a magyar kormány álláspontját a közel-keleti válság, a palesztinai arab nép ügyének igazságos rendezésére. Jasszer Arafat a Külügyminisztérium épületében találkozott Púja Frigyes külügyminiszterrel. A szívélyes, baráti légkörű találkozón megbeszélést folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Púja Frigyes és Abdel Mohszin Abu Majzer, a Palesztinai Eelsza- badítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, a szervezet szóvivője levélváltással megállapodtak a PFSZ budapesti irodájának diplomáciai képviselet szintjére történő emeléséről. (MTI) Termelést fejlesztő beruházások a mezőgazdaságban . Bács-Kiskun mezőgazdaságának 1982-re tervezett beruházási programja szerényebb a korábbiaknál. Az esetlegesség is több bennük, hiszen néhány létesítmény az állami támogatás, vagy a saját erőforrást kiegészítő hitel igénybevételével valósulna meg. Az erre vonatkozó okmányok — kevés kivételtől eltekintve — február első napjaiban még nem voltak az érdekeltek birtokában. Annyi bizonyos, hogy az idei beruházások egytől egyig a termelés fejlesztését, és ezzel párhuzamos teendőként, az ésszerű takarékosságot szolgálják. A mezőgazdasági üzemekben a másfél, vagy két évtizede bevezetett termelési eljárások, műszaki megoldások még nem számoltak a különböző ■ energiahordozók és nyersanyagok árának rohamos emelkedésével. Az 1960- as, 1970-es években épített költséges szakosított telepek tartási, takarmányozási technológiáiból kiszorították a mezőgazdasági melléktermékeket. Ezek a módszerek 1973—1974 óta rendkívül megnövelték az ágazati költségeket. Nos, az 1982-re, sőt az egész VI. ötéves tervre előirányzott termelésfejlésztő beruházások már a mai követelményeknek megfelelő, ésszerű takarékossággal valósulnak meg. íme, néhány példa: A hercegszántói Lenin Tsz és a dávodi Augusztus 20. már megkapta az 1982-re szóló állami támogatást a Margitta-szigeti meliorációs munkák — terep- és vízrendezés, üzemi földút- és csatornaépítés • céljára. Nagy kiterjedésű szántók válnak jobban meg- művelhetőbbé, biztonságosabban tenmővé. Más vonatkozásiban, de ugyanezt a célt szolgálja a nagybaracskai Haladás, a rémi Dózsa Tsz, a hartai Lenin és a szabadszállási Lenin Tsz halastóépítési terve. Ez utóbbinak már a kivitelezési programja is készen van. Lényegében szántóföldi művelésre alkalmatlan, vízjárásos területet alakítanak át arra, amire a leghivatottabb: a tógazdaságra. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály tájékoztatása szerint, a középtávú tervidőszak végéig megközelítőleg 1200 hektárral gyarapodna Bács-Kiskun haltenyésztő területe. ► A kunszentmiklosi Egyetértés Tsz saját építésű magtárában, védett helyen az értékes termény. A VI. ötéves tervben változatlanul kiemelt ágazatnak minősül a sertéstenyésztés, -hizlalás. Kiskunhalason az örvendetesen fejlődő takarmánytermesztésre, valamint a mezőgazdasági mellék- termékek felhasználására alapozva, sertéshizlaldát épít a Vörös Október Tsz. Solton több mint egy évtizede épült fel a Rákóczi Tsz szakosított állattenyésztőtelepe. A vágósertés árukínálatának növelésére a szövetkezet a hizlaldát bővíti, amelynek egyes munkafolyamatai is megértek a korszerűsítésre. Az egész telep teljesítőképességét befolyásolja, hogy annak idején a tervezők szűkre méretezték a tenyésztési célokat szolgáló épületrészeket, s emiatt a hizlaldát kellett „megkurtítani”. A most kezdődő beruházással helyreállítható majd az egyensúly. A Rákóczi Tsz volt már évekkel ezelőtt is a megyei szövetkezetek között az első, amely a gabonaágazat melléktermékeivel ésszerűen csökkentette az abrakfelhasználást. ezzel együtt a tenyésztés, hizlalás takarmányozási költségét. A telep bővítésével ebben a tekintetben is várható további előrehaladás. Változatlanul kedvező a vágó- juh-, a pecsenyebárány-értékesí- tés lehetősége a határainkon túl is. Ezzel függ össze, hogy néhány vez beruházást. Folytatja a juhászat fejlesztését a Kiskunság északi felében juhtenyésztő társulást kezdeményezett kunszent- miklósi Egyetértés Tsz. Az áru- kapcsolatok további bővülésében bízva építtet juhászati telepet a dunapataji Petőfi Tsz, 'a keceli Szőlöfürt Szakszövetkezet. A bábolnai IKR taggazdaságaként a termelési rendszer által kezdeményezett baromfitenyész- tési programban vész részt a városföldi Dózsa Tsz, s ennek megfelelően építi fel broilercsirke-te- lepét. Ezt a jövedelmezőnek ígérkező ágazatot fejleszti a kecskeméti Törekvés Tsz, a jánoshalmi Petőfi, valamint a Borotai Mező- gazdasági Termelőszövetkezet 1982-iben kezdődő beruházási tervében, az energiatakarékossági elvek gyakorlati végrehajtásával. Jó példája ennek a hartai Erdei Ferenc Tsz egyik létesítménye is. A Fémmunkás Vállalat prototípusának számító, 1500 négyzet- méteres csarnokkal egészíti ki műszaki ágazatát. A darupályával felszerelhető csarnokban helyezik el az eddig szabad ég alatt felállított nagy teljesítményű mezőgazdasági gépeket. Ezek az időjárás viszontagságaitól védett helyen jobb körülményék között javíthatók, tárolhatók. Ez is takarékosság. MEGYEI DÖNTŐKRE KÉSZÜLNEK Országszerte nagy készülődés előzi meg a szakma kiváló tanulója versenysorozat megyei döntőit. A szakmunkásélet kapujában álló harmadéves fiúk-lányok már decemberben, az intézeti selejtezőkön összemérték elméleti és gyakorlati tudásukat s közülük kerültek ki azok, akik a jövő heti megyei döntőköji képviselve intézetüket vetélkednek az országos döntőbe jutásért. A felkészülés során igen sok segítséget kapnak tanáraiktól és szakoktatóiktól, akik azután a versenyzőkkel együttérezve „szurkolnak” a sikerért. Munkatársunk a kiskunfélegyházi 608. számú Szakmunkásképző Intézetben érdeklődött a döntők előtti napok eseményeiről, s tapasztalatairól képes riportban számolunk be a negyedik oldalon. Bal oldali képünkön Szálkái Mátyás mérnöktanár az elektromos mérési feladatok gyakorlásában nyújt segítséget.
