Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 12.

A BÁCSMOBIL TERVEI

Használt kocsi-eladás, bontótelep, motorkerékpár-vizsga

Megdolgozunk a bérért?

Harmincegy évvel ezelőtt negyedszáz neves kisiparos összefogásával alakult az Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezet, a BÁCSMOBIL. Többnyire élelmiszeripari és mezőgazda- sági gépek gyártásával és javításával foglalkoztak, s éves árbevételük alig haladta meg az egymillió forintot. Később motorkerékpár- és ipari- hűfőgép-javítással próbálkoztak, majd

fokozatosan a javító szolgáltatás került túlsúlyba. Az V. ötéves terv időszakában eleget tettek a követelményeknek, annak, hogy az ipari szövetkezetből fokozatosan szolgáltató szövetkezet váljék. Ezt bizonyította az 19S0. évi árbevétel alakulása is, ugyanis ennek kétharmada lakossági szolgáltatásból származott.

A szövetkezet elnökével, Csontos Gáspárral az elmúlt évi eredményekről beszélgettünk.

— Jelenleg autók és motorkerékpárok garanciális és azon kívüli javításával, ipari hűtő- és eszpresszógép garanciális és azon kívüli hibaelhárításával, élelmi- szeripari gépek gyártásával és járműalkatrész-kereskedéssel foglalkozunk. A múlt évben 38 millió 400 ezer forint árbevételt terveztünk, ezen belül a lakossági szolgáltatás értékét 13,5, a fogyasztási szolgáltatást pedig 16.1 millió forintban határoztuk meg. A feladatokat kétszáztízen kívántuk megvalósítani. A mérleg szerencsére mást mutat. Árbevételünket több mint 41,$ millióra teljesítettük, ami 8,4 százalékkal szárnyalta túl elképzelésünket.

— Az elmúlt évben kedvezőtlenül alakultak az anyag- és benzinárak. Ez bizonyára visszavetette a lakossági szolgáltatás tervezett mértékét.

— Szerencsére nem így történt. Ha minimálisan is, de a, lakossági szolgáltatás meghaladta a

' tervezettet, mégpedig fél százalékkal. A fogyasztási szolgáltatásunk értéke viszont 4 százalékkal volt kevesebb, amit az állami gépkocsik számának csökkenése, valamint a vállalatok ál- tai létrehozott javítóműhelyek számának növekedése okozott. Az ■ egyéb javításból és gépgyártásból származó bevételünket 3.5 százalékkal teljesítettük túl, s a bolti árbevétel is kedvezőbb volt a tervezettnél.

— A BÁCSMOBlL-nál több panasz hangzott el a bérszínvonalat illetően. Jogosak, vagy túlzottak ezek a felvetések?

— Tervezéskor 40 ezer 800 forintban álapítottuk meg az éves bérszínvonalat, ez magasabb volt,

HÁZUNK TÁJA

mint az 1980-as 38 ezer 844 forintos bélszínt. A tényleges átlagbér 40 ezer 621 forintra alakult, s ezt mi magunk is kevésnek tartjuk. Ebben a kérdésben már tettünk lépéseket. Szeretném azonban megjegyezni, hogy > a szakmunkások bére, havi jövedelme ennél lényegesen magasabb.

A szövetkezet vezetősége azon fáradozik, hogy jobb munkakörülményeket teremtve, minél jobban ki tudja elégíteni a lakossági igényeket. Saját tmk-s részlegünkkel üzembe helyeztük a festőműhelyt, elkészült a diagnosztikai sor, és megkezdődhe• Munkában a gépkocsijavítórészleg egyik szerelője.

tett a zárt technológiás vizsgáztatás. A szerelőműhelyt és a fűtést, valamint a világítást modernizáltuk, akárcsak a szociális létesítményeket.

— Ez az esztendő még inkább arra kényszeríti a szövetkezetei, hogy rugalmasabban alkalmazkodjon a gyorsan változó körülményekhez, az eddigieknél is jobban elégítse ki a lakossági igényeket, s mindezt gazdaságosan tegye.

• Az autóalkatrész-boltban mindig nagy a forgalom. (Méhesi Éva felvételei)

Téli növényvédelem — Szakkönyv a kajszibarackról

Lassan enged a tél hideg szorításából. A több" centiméter mélyen átfagyott termőföldben bizonyára elpuszult a talajlakó kártevők jelentős része. Célszerű lesz ezek ismeretében megválasztani majd a rovarölő szerek permetezési koncentrációját.

A háztáji és hobbikertekben már munkát adnak a gyümölcsfák. A vastag kérges fákat ilyenkor alaposan meg kell tisztítani drótkefével, eltávolítva a gyümölcsfáról a mohát is. Ha javul az idő, akkor nem árt, ha minden egyes fát külön-külön megvizsgálunk. hogy fellelhetők-e rajta féregfúrás nyomai. A barack-, a cseresznye- és a meggy, fák ugyanis, ha a sebet nem kezelik. mézgásodás miatt köny- nven kipusztulhatnak. A fiatal fáknak jót tesz, ha a termőrügyeket lecsipkedjük azért, hogy a vegetatív részek jobban erősödjenek.

Ezekben a napokban segíthetünk a gyengébben fejlett gyümölcsfákon. A fák alján lazítsuk fel a talajt, szórhatunk ki szerves tárgyát és műtrágyát. Ez & művelet jót tesz a szépen fejlődő gyümölcsfáknak is.

Még nem- késtünk el a her- nyófészkek irtásával sem. Ügyeljünk azonban arra. hogy a levágott gallyakat rövid időn belül égessük el.

Bizonyára sok kertbarát örül annak, hogy a mezőgazdasági könyvhónapra megjelent Nyújtó Ferenc és Surányi Dezső Kajszi- barack című könyve. Meglehetősen nagy hiányt pótol a mű, hiszen a kajszibarackról utoljára 1959-ben jelent meg kézikönyv. Azóta a kajszitermesztés átesett már néhány válságon, és nemcsak a hazai, de a nemzetközi kutatások alapján is számtalan termesztési ismerettel lettünk gazdagabbak. Aki kezébe veszi a könyvet, nemcsak a kajszitermesztés gondjait ismerheti meg, hanem a gyümölcs jövedelmező expdl-tlehetőségeit is.

Megismerkedhetünk a korszerű koronaformák kiképzésének módjaival, valamint a telepítés,

a nevelés és ápolás tudnivalóival. Külön fejezet szól a kajszi egyik legnagyobb betegségéről^ a gutaütésről. Jó tanácsokkal is szolgál a védekezés mikéntjéről.

„A kajszigutaütés és rákoso- dás elleni védekezés csak komplex módon oldható meg. Mind a baktérium, mind a gomba külön-külön, és a két kórokozó együtt is részt vehet a betegség előidézésében. A fertőzés létre-’ jöttének körülményei és a betegség lefolyása mindegyik esetben hasonló. A két kórokozó ellen a következő megelőző, preventív védekezési módszerek hatásosak.

A fák védelme

különféle mechanikai sérülésektől

A fák a faiskolai felszedéstől kezdve igen sokféle mechanikai sérülésnek vannak kitéve. Ezek veszélyeztetik az új telepítések sikerességét, mivel az ültetéskor még nem látható, hogy a kórokozó már megtelepedett a sérült csemetéken. Mivel a fiatal és termő ültetvényben a nyúlrágás, valamint a talajmunkák során keletkezett mechanikai sérülés is fertőzési kaput nyithat, fokozott gondot kell fordítani ezek elkerülésére. A metszési idő helyes megválasztása

A P. syringae és a C. cincta leggyakrabban a metszési felületeken keresztül fertőz. A kajszi- és őszibarackfák mindkét kórokozóval szemben a vegetáció megindulása után. a virág- zási időszakban a legellenállób- biik. A metszési kísérletek bizonyították, hogy az említett időszakban végzett metszés nem jár fertőzési veszéllyel.

A munkaeszközök fertőtlenítése

Ha a fogékony, nyugalmi időszakban végzett metszések alkalmával hipokiloritoldattal (Hi- pó, 4-szeres hígításban) fertőtlenítjük a munkaeszközöket, ezzel megakadályozhatjuk a baktérium- és a gombabeteg ágakról egészséges fákra való átvitelét

Permetezés

2 százalékos burgundi. vagy bordóilével a nyugalmi időszakban

A metszés után közvetlenül

— Ez így igaz. Autójavító részlegünk nem gazdaságos, ugyanis az .iránydíj 60 forintos javítási órát engedélyez, ugyanakkor nálunk a rezsióra szorzója 70 forint. Ezért a szerelőknek, a gépgyártóknak úgy kell dolgozniok, hogy egy óra alatt legalább 90— 100 forint értéket termeljenek. A munkát tovább nehezíti az egyre romló alkatrész-ellátás és a készletgazdálkodás.

— Sokáig vitatkoztunk, de végül is megállapodtunk abban, hogy használt gépkocsikat értékesítünk, s a megyében elsőként megvalósítjuk a totálkáros gépkocsik bontását. Az így nyert alkatrészeket részben beépítjük, részben értékesítjük a lakosságnak. Az ehhez szükséges terület és épület már rendelkezésünkre áll. Szeretnénk megvalósítani a motorkerékpárok zárt technológiás vizsgáztatását, valamint az utánfutók és lakókocsik garanciális javításának bevezetését. Más feladataink is vannak. Ki kell dolgoznunk az új ösztönző bérezési formát, a felelős munkavállalói rendszert, s megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező szakemberek foglalkoztatását. Ehhez a nem kis feladathoz nagy segítséget nyújtott és nyújt a pártalapszervezet, a KlSZ-szer- vezet és a szövetkezetünk tagsága.

Az éves tervek biztatóak, sőt néhány közülük merész. Megvalósításuk azonban nemcsak a szövetkezetnek, de szolgáltatásaikat igénybe vevők számára is nyereség.

Gémes Gábor

Zasztava—

Polski Fiat együttműködés

Gépkocsik és alkatrészek cseréjére, közös gyártásra kötött együttműködési szerződést lengyel partnerével a „Crvena Zasta- va” autógyár. A csereegyezmény megvalósítása tavaly még csak 74 millió dollár összeget jelentett, 1985-ig azonban ezt az összeget 600 millió dollár fölé kívánják emelni. Jugoszlávia többek között „Zastava 102”-eseket és „Zastava 125—Sanitet” speciális járműveket szállít majd Lengyelországnak. (BUDAPRESS—TANJUG)

KÖZÉLETI magánbeszélgetéseink agyonkoptatott közhelye: „aki Á(r)-t mond,

mondjon B(ér)-t is!” Az efféle jópofáskodásra jó ideje már csak legyinteni szokás, legfeljebb csak egy jelentőségteljes sóhajjal jelezzük: „ugyan kérem! hol vagyunk mi már az árak és a bérek kívánatos összhangjától!”

Ez az ár—bér párhuzam persze kiegészíthető (s ily módon esetleg közéleti magánbeszélgetéseink is élénkíthetők), például a bér és teljesítmény párhuzammal. Sőt: az egész összefüggésrendszer kiterjeszthető az árakra is, hiszen összességében mégiscsak a munkateljesítmények határozzák meg a különböző árakat. Ennek taglalására azonban magántársaságokban ritkábban vállalkoznak, vagy éppen sohasem. Talán azért, mert kinek-kinek inkább vannak információi az árakról és a bérekről, s mert mindenki azt hiszi magáról, hogy a lehető legtöbb és legnagyobb teljesítményt nyújtja a munkahelyén. A kommentátor ezt nem is kétli, ám azért hadd adjon némi ténybeli adalékot kizárólag a bérek és teljesítmények összefüggéseinek értékeléséhez.

Statisztikai közhely, hogy tavaly a lakosság jövedelme a tervezettnél nagyobb volt. A bérnövekedés évi átlaga is meghaladta a tervezett négy százalékot, jóllehet a gazdaság növekedési üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt.

Válasszunk ki egyetlen időszakot az esztendőből, mondjuk a munkateljesítmények szempontjából legkedvezőtlenebbnek tűnő első negyedévet, amikor még lényegében csak lendületbe hoztuk magunkat. Nos. a statisztikai adatok szerint 1979 első három hónapjában 35. 198.0 azonos időszakában 35.9, tavaly pedig január és április között 37,5 milliárd forintot fizettek ki bruttó munkabérként a vállalatok és a szövetkezetek. A tavalyi első negyedévre jellemző bérnövekedési ütem nemcsak az egy évvel korábbi 2,3 százaléknál, de az egész 1981-es esztendőre tervezett 4 százaléknál is gyorsabb volt.

MINDEZ PERSZE nem volna különösebb baj, ám hadd idézzem újra az iménti félmondatot: „a gazdasági növekedés üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt”. Azonnal adódik a kérdés, hogy miből, és hogyan fedezték a vállalatok a tervezettnél nagyobb arányú bérnövekményt? Miből és hogyan fedezték, amikor bizonyítható, hogy az átlagbérek és az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése közötti arány — az első negyedévben különösen — kedvezőtlenül alakult. Az átlagbér 1981 első negyedében, az előző év azonos időszakának százalékában, 106,4 százalék; az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték

pedig — ugyanilyen viszonyításban — 104,2 százalék volt.

Továbbá: bizonyítható az is, hogy a munkabérek és a munkateljesítmények közötti kapcsolat változatlanul laza. A népgazdasági terv az elmúlt évben a szocialista ipar egészére majdnem azonos ütemű (3—4 százalék körüli) bérnövekményt, illetve teljesítménynövekményt \tett számításba. A bérek növekedése, már az első negyedévben is.

2,3 százalékkal volt magasabb, mint a termelés növekedése.

SZAKEMBEREK esetleg vitatják az ilyesfajta összehasonlításokat, mondván, hogy például a termelés növekedése, mint mennyiségi mutató, nem hasonlítható össze a bérek növekedési ütemével. Való igaz: a kevesebb termelés is lehet nyereségesebb termelés, következésképpen magasabb béreket indokoló termelés. De mert a minőségi munka egyelőre nem általánosítható jellemzője a hazai vállalatoknak, fogadjuk el, hogy a termelési érték mégiscsak kifejezője a munkateljesítmények alakulásának.

De kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez: honnan van az iménti számokkal jelzett bérnövekmény? Egyszerű a válasz: a bértartalékokból. E tartalékok többnyire — 3 milliárd 745 millió forint értékben — a bértömeg-gazdálkodás szabályai szerint gazdálkodó vállalatoknál képződtek. Nem any- nyira a megfontolt és racionális létszámgazdálkodás, még kevésbé a bérkeret-spórolga- tás révén, haném inkább az

1980. évi termelői árváltozások, s az ezekhez kapcsolódó bérfejlesztési mutatómódosítások, nem pedig a növekvő munkateljesítmények által meghatározott nagyobb gazdálkodási eredmények hatására.

A tartalékokat gyorsan és ötletszerűen használták fel a gazdálkodó egységek? Gyorsan és ötletszerűen. Amíg

1979-ben inkább csak az év második felében Szánták1' él’1 magukat a bérfejlesztésekre^ • amikor nagyjából sejthették az év végi eredményeket —, tavaly, már az első három hónapban gyorsan kifizettek minden kifizethető pénzt.

Ezek a tények. És semmi értelme vitába bonyolódni e tények által jelzett vállalati magatartás — vagyis a teljesítményfedezet nélküli bér- fejlesztés — megítéléséről. A bérszabályozás olyan, amilyen. S a kínálkozó lehetőségedet miért ne használnák ki a vállalatok? Különösen akkor, amikor a legmagasabb átlagbér — a szállításnál és a hírközlésben — 4181 forint, s a legalacsonyabb — a belkereskedelemben — 3408 forint.

DE AZÉRT NE FELEDJÜK: az árak és a bérek egybevetése mellett időnként nem ártana a bér- és munkateljesítmény-növekedést is összevetni.

Vértes Csaba

•XwXwXvXvWvXvVvXvVwVw:.;^

XyNyW.X.totfXvHW:*:.:.^

végzett permetezés bizonyos ideig „befedi” a sebzési és vágási felületeket, így a Cytos- pera és a baktérium ellen is véd. Mindkét kórokozó előszeretettel fertőzi a gyenge, hiányos tápanyagellátásban részesült fákat, ezért fokozott figyelmet kell fordítani az optimális tápanyagellátásra.

Sebkezelés

A megelőző védekezéshez tartozik a metszéssel egy időben végzett sebkezelés, amely megakadályozza a friss vágási felületek utólagos fertőződését. Erre alkalmas a Santar SM. a £a- sebkátrány és a fémmentes festékek.

A már meglevő sebek gyógyító kezelése a fák, egyes beteg ágak életének meghosszabbítását szolgálja. A sebeket éles késsel, egy erre a célra alkalmas motoros kézi fűrésszel az egészséges részig kell kitisztítani. A sebtisztítás után Santar SM sebkezelő anyaggal be kell ecsetelni. Ez a kalluszokodást és a gyógyulást elősegíti.

Védjük kajszi fáinkat a kéregmolytól, a Gnomónia-fertőzés- től, és minden olyan egyéb gombabetegségtől, ami korai lombhullást okoz, s aminek következtében fagyérzékenyek lesznek a vesszők és termőnyársak, majd elpusztulva, fertőzési kapukká válnak. Sz. 'P. M.

Tóth István

zaklatott idők

(41.) — Piroska is jár szemináriumba, mesélik a barátnői. A DISZ- be. Ugye úgy hívják azt az ifjúsági kört?

— Ajjaj. Mekkorákat vitatkoznak az apjával! Mi nem nagyon szólunk bele ... Nem értünk hozzá — mosolygott Csendáné erőltetettem

Mind nagyobb zavar kerülgette, s tudta, hogy ezt a pap is meglátta rajta.

— Piroska. Piroska — révedt maga elé Olasz tisztelendő ellá- gyultan. — Idén ötödik esztendeje, hogy bérmálkozott.

Hatásos szünetet tartott.

Nagymama máris az orra tövét tapogatta kötője csücskével.

Befordult a szobába, s kihozott egy fényképet. Szótlanul nyújtotta a tisztelendő úrnak. Olasz elvette a két üveglap közt őrzött képet, s elérzékenyültén megcsókolta.

— Igen, ilyen aranyos, tiszta kislány volt. Édes ez a mirtusz a homlokán ...

Gyöngéden a bádoglemez talpra állította a bérmúlási emléket,

majd reverendáját félrehúzva egy vörösbársony dobozkát vett elő zsebéből.

— Nem akarom sokáig feltartani magukat. . . Ezért jöttem inkább. — Felkattintotta a skatulya fedelét. — Karóra. Adják majd át neki. Mondják meg, hogy a tisztelendő bácsi nem feledkezett meg róla .. . Nem úgy, mint ő ...

Hangja akadozott a meghatottságtól. Az öregasszony most két kézzel borította szemére a kötény alját. Csendáné azt se tudta, merre nézzen. A fali stelá- zsin igazította odébb a rézmozsarat.

A nagymama már odáig volt, hogy küszködött a zokogással. Alig volt képes elrebegni.

— Miért rövidítette meg magát, drága tisztelendő úr.

— Szóra sem érdemes — simogatta meg a néni kendős fejét Olasz.

Menni készült. Tekintete a konyha kövezetén kószált. Vívódva emelte szemét a két asszonyra.

— Búcsúzóul nagyon kérem magukat. Vigyázzanak Piroskára... Míg nem késő. Nem kívánok családi ügyekbe beleszólni, de — már meg ne sértődjenek — ne engedjék annyira szabadjára azt a kislányt. . . Úgy érzem, mint egykori lelkipásztorának, kötelességem figyelmeztetni magukat. örüljenek, hogy tőlem tudják meg...

Elmesélte, amit Artúrtól hallott.

Anya és nagyanya megkövültén fogadta. Szóhoz se tudtak jutni.

Az öregasszony kísérte ki. Hogy másra terelje a szót, a küszöbön még megkérdezte a tisztelendő.

— Ugye, Somogyiéknál született kisbaba? ,

— Fiú.

— De hát. . . hogy is mondjam ... nagy pártember áz apja ... Öt még én kereszteltem.

Piroska alkonyaikor ment haza a DISZ-gyűlésről.

Nagyanyja — özvegy Kántor Lászlóné — a kerítésen belül, a téglamagasítóról leste, egymagában mutatkozik-e a kislány az utca végén.

— Megjöttél szép firma? — fogadta gorombán.

Unokája még sose látta ilyen csúnyának, gonosznak. Ügy nézte őt, mintha irtózna tőle. Ugyan mivel érdemelte ki ezt a fogadtatást? Jaj, csak nem...?!

A szüle olyan szaporán cső-