Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 35. szám Ára: 1,40 Ft 198?. február 11. csütörtök Kedvezmény fuvaroztatóknak 3. oldal ,,Nem szabunk felső határt” i. oldal Gondok a kecskeméti gyermek- könyvtárban I. oldal Család, otthon, szabad idő 7. oldal Sport 7. oldal A MEGYEI NÉPFRONTBIZOTTSÁG ÜLÉSE Megalakították a fogyasztók tanácsát A VI. ötéves terv második esz­tendejének Bács-Kiskun megye előtt álló gazdaságpolitikai és te­lepülésfejlesztési feladatait vették számba tegnap a Hazafias Nép­front megyei bizottságának Kecs­keméten megtartott ülésén, ame­lyen részt vett és felszólalt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, valamint Szemők József, a HNF Országos Tanácsának alel- nöke. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese az el­múlt év eredményeinek összefog­lalásával kezdte előadását, mond­ván, csak az elvégzett munkára lehet ráépíteni, azt, amit erre az esztendőre terveztünk. Az országos kitekintés után a népfrontbizottság tagjai megis­merték az egyes ágazatok helyze­tét: az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, az egészségügy, az ok­tatás, a lakásépítés megyei gaz­dasági és termelési mutatóit, a tanácsi fejlesztés és költségvetés alakulását. Az 1982-es tervre vonatkozó megállapítás: a fő célkitűzések nem változnak, természetesen Bács-Kiskun megyére is érvényes. Miként az is, hogy a feltételek javítását a termelésben kell meg­alapozni. A tervezést, szabályo­zást, irányítást úgy fejleszteni, hogy ne csak ösztönözzön a jobb gazdálkodásra, hanem ki is kény­szerítse a változást. Több exportképes árura van szükség, s továbbra is központi kérdés az energiával, a nyers­anyagokkal való takarékosság. Ér­vényesíteni kell az egyéni érde­J kéltségét, kihasználni a vállalko­zásokban rejlő lehetőségeket, nö­velni a döntési hatáskört és ezzel együtt a felelősséget is. Fontos feladat 1982-ben is a tanácsi gaz­dálkodásban a lakáshelyzet javí­tása, a közművesítésben meglevő lemaradások csökkentése, az egészségügyi ellátás fejlesztése, az általános iskolai tantermek szá­mának gyarapítása, és az öregek­ről való gondoskodás. A szűkebb anyagi lehetőségek azonban megfontoltabb, takaréko­sabb megoldásokra késztetik a tanácsokat, például arra, hogy ne mindent új beruházással valósít­sanak meg, hanem a meglevő lé­tesítmények átalakításával, kor­szerűsítésével is próbáljanak előbbre lépni. A tervek teljesítéséhez nélkü­lözhetetlen a társadalmi összefo­gás, amelyre a mozgósító felhí­vást a bizottsági tagok az ülésen kézhez kapták. A népfront a szervezésben so­kat segíthet, sőt segített az idén is, amint azt Farkas József, a HNF megyei titkára elsorolta az elmúlt évi népfrontmunka érté­kelésekor. Ismertette az 1982. évi feladatokat, és javaslatot tett a bizottság munkatervére, amelyet a testület elfogadott. Ezután került sor a HNF me­gyei elnöksége mellett működő huszonöt tagú fogyasztók tanácsa megalakítására, amelynek elnö­kéül a bizottság megválasztotta Hazag Lászlót, a Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola igazgatóját. V. T. 1172 LAKÁS, 36 TANTEREM Jóváhagyta idei tervét Kecskemét város Tanácsa Megkezdődött Havannában a szakszervezetek világkongresszusa Gáspár Sándor megnyitó beszéde • Brezsnyev üdvözlete HAVANNA Szerdán délelőtt a havannai kongresszusi palotában meg­kezdte munkáját a X. szakszervezeti világkongresszus. A szakszervezeti fórumon a világ 153 országából csaknem 400 szakszervezeti tömörülés vesz részt, s a jelenlévő mintegy ezer küldött 206 millió dolgozót képvisel a világ legkülönbö­zőbb tájairól. A latin-amerikai földrészen megrendezett első ilyen jelle­gű tanácskozás a kubai himnusz, majd a nemzetközi mun­kásmozgalom himnuszának hangjaival vette kezdetét. A küldöttek szerdán megválasz­tották a X. szakszervezeti világ- kongresszus elnökségét, és Gás­pár Sándornak, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének szemé­lyében a megnyitó ülés elnökét. A X. szakszervezeti világkong­resszust megnyitó beszédében Gáspár Sándor — miután köszö­netét mondott a vendéglátónak, a szocializmust építő Kubának a kongresszus feltételeinek megte­remtéséért — hangoztatta: A ta­nácskozás helyszíne jól mutatja a szakszervezeti világmozgalom­ban végbemenő változásokat. Elő­ször ad otthont a szakszervezeti világkongresszusnak Latin-Ame- rika. Ez a tény elismerése an­nak, hogy Latin-Amerika szak- szervezetei egyre érzékelhetőbben vannak jelen a nemzetközi osz­tályharc küzdőterén. Az SZVSZ elnöke ezután így folytatta: „A ßzakszervezeti világmozga­lom kötelességének tartja a fejlő­dő világ sajátságos problémáinak tanulmányozását és az azok fel­oldására való törekvést — hiszen korunkat mindinkább a termelő­erők nemzetközivé válása jellem­zi. Mint kongresszusunk összetéte­le is mutatja, a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom rendkívül sokrétű. De minden különbözőség ellenére találhatunk azonos prob­lémákat és feladatokat, közös vo­násokat a szakszervezeti munká­ban.” Gáspár Sándor a továbbiak­ban a szakszervezeti mozgalom egységének kérdésére tért ki. „A szakszervezeti mozgalom akcióegységének alapja a mun­kásszolidaritás, Egymás céljainak és törekvéseinek kölcsönös támo­gatása, valamint a konkrét bírá­lat jogának fenntartása nincs el­lentmondásban, sőt, • feltételezi egymást. Az elmúlt négy esztendő ta­pasztalatai bizonyítják, hogy van mód rálépni a közeledés, sőt az együttműködés útjára. Elsősorban a tőkés és a fejlődő országokban, de áttételesen a .szo­cialista oszágokban is szembeta­láljuk magunkat azokkal az új problémákkal, amelyek a multi­nacionális konszernek kialakulá­sának és növekvő s^repének kö­vetkezményei. Ez megváltoztatja a szakszervezeti harc egész stra­tégiáját. Manapság egyre nyilvánvalób­ban mutatkozik meg az úgyneve­zett globális világproblémáknak az emberiség sorsára, életére gya­korolt hatása. Az ilyen világproblémák között első helyen áll a világbéke meg­őrzéséért, a nemzetközi feszült­ség enyhüléséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért vívott küzdelem. Szakszervezeti Világ­(Folytatás a 2. oldalon.)*. ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK MEGYESZERTE Megduplázódott a nyereség az Augusztus 20. Tsz-ben Űjabb mezőgazdasági nagyüzemek tartották meg évzáró tervtárgyaló közgyűlésüket a Homokhátságon, a Bácskában és a Duna mentén. Lajosmizsén a Béke Szakszövetkezet, Nagy- baracskán a Haladás Tsz, Felsőszentivánon, Szerénáién, Ga- rán úgyszintén a mezőgazdasági szövetkezetek legfőbb fóru­ma, a közgyűlés tanácskozott. Néhány gazdaságban küldött- értekezleten vitatták meg az 1981-es esztendő termelési ered­ményeit, idei feladatait. Baján az Augusztus 20. Tsz zárszá­madása zajlott le, amelyen dr. Gajdócsi István megyei ta­nácselnök is részt vett. Szerdán délelőtt az MSZMP V. körzeti székházában Baján tartott közgyűlésen a szövetkezeti bi­zottságok vezetőinek beszámolója után, Lusztig Ottó tsz-elnök is­mertette az 1981-es esztendő gaz­dálkodási eredményeit. Az időjá­rás viszontagságai ellenére, a nö­vénytermesztés bevétele megha­ladta az 1980-as esztendeit. Két éve csak 27,6 milliót könyvelhet­tek el, tavaly pedig 32,7 millió fo­rintos árbevételt. Különösen a kukorica- és a napraforgóvető- mag-tenmesztés zárult eredmé­nyesen. A kertészeti ágazatok közül említésre méltó a hektáronként 17 tonnás almatermés. Az érté­kesítés nehézségei miatt a termés forgalmazása nem volt zavarta­lan, az ágazat bevételi tervét 41 százalékkal mégis túlszárnyalta a szövetkezet. Szőlőből kevesebb termett a tervezettnél, de a hek­táronként 6 tonnás hozamot el­lensúlyozta a termés kiváló mi­nősége, és az ebből eredő nagyobb bevétel. Az állattenyésztésben a szarvasmarhatartás, mindenek­előtt a hizlalás jövedelmezősége javult, a tejtermelésben is tör­tént előrelépés. Végeredményben az előirányzotthoz képest 28 szá­zalékkal magasabb lett a bevéte­le a szarvasmarha-ágazatnak. A bajai Augusztus 20. Tsz ke­vés híján 13 millió forintos nye­reséget könyvelhetett el, ami két­szerese az 1980-as esztendei ered­ménynek. A tavalyi beruházások közül a nagyüzemi ültetvénytele­pítés volt a legjelentősebb. Az Augusztus 20. Tsz dolgozóinak a nagyüzemből származó évi átlagos jövedelme 52 ezer forint fölé emelkedett. A közgyűlésen felszólalt dr. Gajdócsi István is, aki összeha­sonlította Bács-Kiskun megye élelmiszertermelésének jelenlegi színvonalát a harminc esztendő­vel ezelőttivel. Napjainkban a megye mezőgazdasága tizenhat- szőr annyit termel, mint 1953-ban, az akkori beszolgáltatási rendszer idején. Ez rendkívüli fejlődést, nyugodt politikai légkört tükröz — mondotta. A háztáji és kisgaz­daságok fontosságát hangsúlyozva szólt arról, hogy ez a termelési forma Bács-Kiskun megye mező- gazdasági termelésének 42 száza­lékát adja. A bajai Augusztus 20. Tsz tevé­kenységéről elismerően szólt dr. Gajdócsi István. A szövetkezet mindig képes megújhodmi, új cé­lokat tűzni maga elé. A gazdaság kezdeményezései közül kiemelte a kukorica- és napraforgóvető- mag-termesztést, valamint a pré- mesállat-tenyésztést. Négyszázharmincmillió forint költségvetési és csak­nem ötszáznegyvenmillió fejlesztési célokra — számok­ban kifejezve ez jelenti Kecskemét idei célkitűzéseit. Másképp úgy fogalmazhatnánk: elegendő pénz van az alapellátás színvonalának/megőrzésére és jutott a leg­sürgetőbb feladatokra is; a gazdagodás minden eddigi­nél jobban függ kinek-kinek a köz hasznára végzett társadalmi munkájától — hangsúlyozták a megyeszék­hely tanácsának tegnapi ülésén. Elöljáróban szomorú köteles­ségének tett eleget a testület: né­ma felállással emlékezett a na­pokban elhunyt Papp Istvánra, aki 1963 óta volt tagja a városi tanácsnak, s aki eredményesén dolgozott a tervgazdasági bizott­ságban is. Ezután dr. Mező Mi­hály tanácselnök átadta a szót Vaskó Tódornénak, aki az idő­közi választások eredményét is­mertette; ezek törvényességéről dr. Andrássy Jenő tájékoztatta a testületet. A város tanácsának elnöke ezek után adta át a meg­bízólevelet a megválasztottaknak (nevüket korábbi Megyeszékhely című összeállításunkban már közöltük). Harmadik napirendi pontként került a testület elé Veliczky Ist­ván általános elnökhelyettes elő­terjesztésében a fejlesztés és költségvetés idei tervjavaslata. ■ Ami a költségvetést illeti: a kö­zéptávú tervben vázoltakhoz ké­pest csökkenteni kellett a beru­házás jellegű kiadásokat, mert a nemzeti jövedelem — ami min­dennek az alapja — sem növe­kedett úgy, ahogyan számították. De lássuk, mire költik a költség- vetési forintokat! Több mint 18 millió az utak javítását szolgál­ja, ebből a pénzből 14 utcát tel­jesen korszerűsítenek. Azt kell mondanunk a fejlesz­tési alapról is, hogy a korábban tervezettnál kevesebb feladat el­végzésére elég, de sokat mondó az a tény, hogy kilenc sűrűn gé­pelt oldalon sorolják fel a meg­valósuló létesítményeket, célokat. Kezdjük azzal, ami valószínűleg a legtöbbeket érinti, a lakásépí­téssel. összesen 1172 új otthon készül el december 31-ig a me­gyeszékhelyen (külön öröm, hogy az * Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat jóvoltából megoldódni látszanak a liftgondok). 30 szo­kásos méretű és 101 garzonlakás tartozik a tanácsi bérlakások ka­tegóriájába, és 90 szövetkezeti otthon is épül. A többit magán­erőből — ide számít az is, amit saját beruházásában a takarék- pénztár készíttet — hozzák tető alá. Ismét adnak át lakásokat az Árpádvárosban. , Címszavakban néhány további idei cél: csaknem 17 kilométer­nyi járda épül, húsz kilométer­rel nő a villanyhálózat, majdnem 13 kilométerrel a gázvezeték, 9 és fél kilométerrel a csatorna-, s végül 16 kilométerrel a vízve- zeték-hálózat. A Széchenyiváros- ban két felnőtt- és két gyermek­körzeti orvosi rendelőt adnak át, ugyanitt épül egy kis ABC is az Új tízemeletes házak mögött. A bölcsődei helyek 160-nal, az óvo­daiak 200-zal gyarapodnak, har­minchattal nő a tantermek szá­ma — kűllöh kilenccel Hetény- egyházán. Átadják a Széchenyi­vé rosi tornacsarnokot, mellette a planetáriumot, és idén készül el az cJkölvívócsarnok iá. A költségvetési és fejlesztési tervjavaslat vitájában Herold Jó­zsef felhívta a figyelmet az em­beri tényező megnövekedett sze­repére, és javasolta az ügyfélfo­gadás további egyszerűsítését. Bőkor Pál a mániavárosi utak javítására, Sándor István a hu- nyiadivárosi csatornahálózatra kért pénzt, hogy a tíz hozzászó­lóiból csak hármat említsünk. Kecskemét város Tanácsa a költségvetési és fejlesztési terv- javaslatot a megfelelő kiegészí­tésekkel elfogadta. Negyedik napirendi pontként dr. Dobos László, a tanácstagi csoport vezetője, a megyei ta­nácstagok 1976 óta végzett mun­kájáról számolt be. B. J. A MAVAD kecskeméti kirendeltsége tavaly 50 ezer fácánt, 5 ezer vadkacsát és több mint 4 ezer özet vásárolt meg a környék negyvenkét vadásztársaságától. Az állatszámlálások reményt keltenek, hogy az idén ennél is több vad kerül a külföldi és haza ínyencek asztalára. A kecs­fi ' nr—WWIM mi—f—WWiJ'MI iWM milBIM'HWiHi PiiiTO Iiimwi I llf'H'H'Müllil Vadhús külföldre keméti hűtőházból folyamatosan szállítják a de­vizaszerző portékát. Ebbe a kamionba 12 500 fá­cánt és 300 őzet raknak és indítanak előbb Székesfehérvárra, majd onnan a külföldi meg­rendelőknek, nagyobbrészt Olaszországba. (Pásztor Zoltán (elvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents