Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 11. Megkezdődött Havannában a szakszervezetek világkongresszusa Nemhivatalos ülés Madridban ipari komplexumok politikája az új világháború veszélyének foko­zódásához vezet” — figyelmeztet üzenetében az SZKP kB főtitká­ra. „A Szovjetunió teljes mérték­ben megérti ezt a követelést, kö­vetkezetesen küzd a háború ve­szélyének megszüntetéséért, a fegyverkezési hajsza felszámolá­sáért” — írja üdvözletében Brezs- nyev. „Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között lét- fontosságú és halaszthatatlan fel­adat az olyan konkrét és gyakor­lati lépések megtétele, amelyek korlátozzák a fegyverkezési haj­szát. A szakszervezetek sokat te­hetnek azért, hogy a fejlődés ezen az úton haladjon.” A Szakszervezeti Világszövet­ség szerepéről szólva Leonyid Brezsnyev megállapítja: a hábo­rú ellen, a dolgozók létérdekeiért és jogaiért vívott küzdelem sike­re sokban függ a különböző irányzatú szakszervezetek impe­rialistaellenes, osztályalapon megvalósuló együttes akciójától. „Meggyőződésem, hogy kong­resszusuk fontos szakasz lesz a nemzetközi szakszervezeti moz­galom küzdelmében, amelyet azért vív, hogy a béke, a demok­rácia, a társadalmi haladás kér­déseit — amelyek 'korunk alap­vető kérdései — a dolgozók érde­keinek megfelelően oldják meg” — hangoztatja a X. szakszervezeti világkongresszushoz intézett üze­netében Leonyid Brezsnyev. A kialakult gyakorlatnak meg­felelően és a decemberben elkez­dődött szünet előtt elfogadott ügyrend és időrend szerint szer­dán nemhivatalos tanácskozást tartottak a madridi találkozón részt vevő küldöttségek vezetői. A nemhivatalos ülést néhány nyugati külügyminiszter arra használta fel, hogy elmondja keddre tervezett felszólalását. A többi között felszólalt Svenn Stray norvég külügyminiszter is. Megismételte a NATO-országok közismert állásfoglalását a len­gyelországi helyzetről, a továb­biakban azonban azt hangoztatta, hogy országa nem kívánja mó­dosítani az Európában kialakult társadalmi és biztonsági rendet. Ezzel jelentősen eltért a kanadai külügyminiszter előző napi ki­jelentésétől, amely szerint orszá­ga nem tekinti meg változta iha­tatlanoknak a Kélet-Európában létező politikai alakzatokat. Az ülésen, amelyen a szabályok értelmében isimét a lengyel kül­dött elnökölt, a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia képvise­lői elutasították egyeseknek azt a törekvését, hogy a madridi ta­lálkozót a lengyel belügyekbe való beavatkozásra használják fel. A nemhivatalos ülésen elhang­zott felszólalásában Pierre Au- bert svájci külügyminiszter úgy vélte, hogy a helsinki folyamat megőrzése érdekében ésszerű lenne mielőbb elnapolni a mad­ridi tanácskozást, és néhány hó­nap múlva folytatni a munkát. A madridi találkozón a legkö­zelebbi teljes ülést pénteken tartják a portugál küldöttség ve­zetőjének elnökletével. Csütörtö­kön a záródokumentum különbö­ző fejezeteit szerkesztő bizottsá­gok tartanak ülést a még decem­beriben jóváhagyott programnak megfelelően. Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Február 24—25-én tartják Pá­rizsban a 39. francia—nyugatné­met csúcstalálkozót — jelentette be szerdán Párizsban az elnöki hivatal. Az elnöki hivatal beje­lentette továbbá, hogy Francois Mitterrand február 26-án kétna­pos hivatalos látogatást tesz Ró­mában, áhol tárgyal Alessandro Pertini olasz köztársasági elnök­kel és Giovanni Spadoilini kor­mányfővel. Február 27-én kihall­gatáson fogadja őt II. János Pál 'pápa. (Folytatás az 1. oldalról.) • A képen: a kubai Carmen Gonzalez (jobbról) az egyesült államok­beli kikötő-, acél- és szállítómunkások képviselőivel a kongresszus szünetében. szövetségünk megalakulásától kezdve hű maradt a béke jelsza­vához és ma is kész együttmű­ködni mindazokkal, akik tenni akarnak ezért az emberiség szá­mára létfontosságú ügyért. A világ dolgozóit foglalkoztató alapvető problémák között kell említenünk a gazdasági fejlődés és az új gazdasági világrend kér­déseit is. fi szakszervezeteknek a fejlesztés es a világgazdasági kap­csolatok új rendjének kialakulá­sára kell törekedniök, amely ténylegesen elősegíti a fejlett és a fejlődésben elmaradt országok közötti távolság csökkentését. Gáspár Sándor beszédét így fe­jezte be: „Kívánjuk, hogy a plenáris ülé­seken és a munkabizottságokban szakszervezeti mozgalmunkhoz méltó nyílt, demokratikus alkotó­szellemben bontakozzék ki a vi­ta. Közös ügyet szolgálunk és nincs egymás előtt titkunk. Kong­resszusunk nyitottsága, vitáink őszintesége a biztosíték arra, hogy Szakszervezeti Világszövetségünk számára ez a havannai (X.) vi­lágkongresszus is új erők forrá­sává váljék.” Gáspár Sándor megnyitó beszé­de után Roberto Veiga, a kubai dolgozók központjának főtitkára szólalt fel, köszöntötte az egybe­gyűlteket, kiemelte annak jelentő­ségét, hogy a X. szakszervezeti világkongresszus Latin-Amerika első szocialista országában ült össze. Ezután Fidel Castro kubai ál­lam. és kormányfő mondott be­szédet. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke üdvözletét küldött a X. szak- szervezeti világkongresszus részt­vevőinek. Üdvözletében a szovjet vezető méltatja a szákszervezetek szerepét a békéért, a leszerelé­sért, a dolgozók jogaiért vívott küzdelemben. „A szakszervezetek fő felada­ta az, hogy védelmezzék a dolgo­zók jogait; A legfontosabb jog: a jog a békés életre. Ezt a jogot most fenyegetik — az agresszív imperialista' körök, a katonai­EGYIPTOM Milyen napjaink Egyiptoma? Az új elnök, Mubarak első külföldi körútja kapcsán gyakorta teszik fel ezt a kérdést mostanában a megfigyelők. Szadat nélkül Mubarakkal • Az új elnök rendeletére szabadon bocsátott politikai foglyok egyi­két, Heikalt, Na»zer volt államfő bizalmasát üdvözli Mubarak (balra). Kairóban köztudott volt Sza- datról, hogy reggelente hosz- szan és szívesen maradt ágy­ban. Előbb elolvasta az újságo­kat, megreggelizett, még sétáit is egyet, és csak ezután, tizen­egy óra tájban látott munkához. Utódja már az első nap új mun­kastílust vezetett be az elnöki palotában. Tizenegy óráig éppen három megbeszélést tartott, egyebek közt a teljes kabinettel is tanácskozott... Természetesen? nincs két poli­tikus, aki teljesen azonos mód­szerekkel kormányozna. Muba­rak esetében azonban talán nem egyszerűen arról van szó, hogy a volt légimarsall új seprű, és mint ilyen, jól akar seperni. A kormány átalakítása A stílusváltás ugyanis több területen is szembeötlő. Muba­rak a többi közt megszüntette az egyesek által titkos kamaril- lának, vagy konyhakabinetnek nevezett elnöki tanácsadó testü­letet. Olyan nagyhatalmú szemé­lyiségektől vett búcsút, mint amilyen Szajed Maréi és Osz­mán Ahmed Oszmán, akiknek gyerekéi Szadat-lányokkal háza­sodtak össze. Mubarak a nagy testület helyébe igazi szakértők­ből, álló tanácsadó triumvirátust szervezett. Még fontosabbnak 4tűnik a kormány átalakítása. Kilenc poszton történt változás. E tárcák túlnyomó többsége gazdasági, pénzügyi jellegű. Az új miniszterek pedig egytől- egyig tapasztalt szakemberek, a kairói egyetem ismert profesz- szorai. * Amikor az új kormány meg­alakult, a megfigyelők árgus szemmel figyelték: megtarthat- ja-e bársonyszékét az a minisz­terelnök-helyettes, aki közis­mert volt panamáiról, korrup­ciós ügyleteiről. Abdul Meguid menesztése sokak számára biz­tatás volt. Arra engedett követ­keztetni, hogy az új egyiptomi elnök által meghirdetett keresz- Jeshadjáratot a korrupció és a nepotizmus ellen komolyan le­het venni. Reformok a gazdaságban Ha a gazdasági élet tisztasága Mubarak koncepciójának egyik fő tétele, a másik a gazdasági élet hatékonysága. Az infitah, a nyugati nyitás politikája a sza- dati évek alatt kétségtelenül át­formálta, de nem kedvezóirány­ban az egyiptomi gazdaságot. Ebben az időben a behozatal nagy részét fogyasztási cikkek alkották. A hitelek, segélyek pe­dig nem a termelésre orientált gazdaságot fejlesztették — egy olyan országban, ahol a lakos­ság évente egymillió fővel gya­rapodik, s ahol ennek megfele­lően évente 300—400 ezer új munkahelyre lenne szükség. Mubarak a hatalomra jutása óta eltelt négy hónap alatt több­ször is és igen határozottan le­szögezte: fontos gazdasági re­formokat tervez. Ennek kereté­ben vissza kívánja szorítani az importot, hatékonyabb terüle­tekre próbálja átirányítani a külföldi beruházásokat és segé­lyeket, illetve azt is jelezte, ^hogy csökkenteni fogják az óriá­sira duzzadt állami szubvenciót. (Becslések szerint az állami költ­ségvetés 30 százalékát fordítják az alapvető élelmiszerek ár­szintjének fenntartására. Most azt az elképzelést fontolgatják, hogy a szegények ingyenes élel­miszerjegyeket kapnának. Ez ugyanis kevésbé terhelné az ál­lami költségvetést, mivel az ál­lami szubvenciót ezzel -egyide­jűleg megszüntetnék. Együtt az ellenzékkel Érdekes új fejlemény: az új egyiptomi elnök e gazdasági re­formok bevezetését úgy képzeli el, hogy a kormánypárt és az ellenzék előbb széles körű szak­értői konferencián tárgyalja majd meg a tennivalókat. Más jelek is arra engednek követ­keztetni, hogy Mubarak számít, támaszkodni igyekszik — mond­juk így — hivatalos ellenzéké­re. Az a csapkodás, amellyel a múlt év szeptemberében Szadat legkülönbözőbb politikai ellen­feleit igyekezett megzavarni, szétzilálni, lényegében felszínre hozta, hogy a belső ellenzék szé­les skálán helyezkedik el. Mubarak e belső ellenzéket észrevehetően megpróbálja szét­válogatni. A törekvés a belső frontok átrendezésére feltűnő módon nem terjedt ki a szélső­séges iszlám erőkre, ami való­színűleg nem annak következ­ménye, hogy az iszlám-fanati­kusok ölték meg elődjét. A tá­volságtartás oka inkább az, hogy a Szadat politikáját eluta­sító ezrek az iszlám fundamen­talisták zászlai alatt gyülekez­tek, s valójában ma már igen sokan tartoznak azok közé, akik — külső példák nyomán, sőt ezek biztatására — Egyiptomot is iszlám köztársasággá szeret­nék átalakítani. Ma még ter­mészetesen nem lehet megjósol­ni, hogy az ország irányításá­ban kitapintható. változások mennyire hatnak majd e belső vallásos ellenzékre. Annak idején Szadat általá­ban azt hangsúlyozta, hogy előd­jének örökét ápolja, rövid idő alatt mégis hátat fordított a nasszerizmusnak. Mubarak po­litikája más. Nem magyarázko­dik, nem ígérget, egyszerűen csak nem követi a rossznak bi­zonyult régit. A változtatás igé­nye fellelhető bontakozó külpo­litikai programjában is: első perctől készségét hangoztatta az arab világgá! való újbóli együtt­működésre, másrészt láthatóan normalizálni igyekszik a Szadat által /mélypontra jutott szovjet- egyiptomi kapcsolatokat. Ónody György SZOVJET ÁLLÁSFOGLALÁS A nukleáris fegyverzet csökkentésének alapvető feltétele az egyenlő biztonság Terjedelmes cikket tett közzé a TASZSZ szovjet hírügy­nökség- a közép-hatótávolságú nukleáris eszközökről folyta­tott genfi tárgyalásokon beterjesztett amerikai javaslatról. A szovjet állásfoglalás szerint ez a javaslat, amely Reagan amerikai elnök múlt év november 18-án elhangzott beszédé­re alapozva az úgynevezett „nulla megoldás” amerikai tervét tartalmazza, annak tanúsága, hogy az Egyesült Államok nem óhajt olyan megoldást találni a közép-hatótávolságú nukleá­ris eszközök problémájának rendezésére, amely megfelelne az egyenlőség és a felek egyenlő biztonsága elvének, és va­lóban az európai helyzet megjavítására irányulna. A cikk, amelyet szerdán a szovjet sajtó is közölt, megálla­pítja: az európai közép-hatótá­volságú nukleáris eszközök prob­lémájának rendezése a világpo­litika egyik központi kérdése. A szovjet fék következetes és elvi magatartásának eredményekép­pen sikerült erről tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal, s ezt megelégedéssel fogadták a világban, különösen Európában, ahol a tárgyalások, eredményeihez nagy reményeket fűznek: ettől várják a feszültség csökkenését, az enyhülés és a népék közötti bizalom elmélyülését, az Európát fenyegető nukleáris veszély elhá­rítását. A tárgyalások megkezdé­se azonban önmagában nem elég, arra van szükség, hogy mindkét fél jelentős, pozitív, eredmények elérésére törekedjék. Az ameri­kai fél továbbra is a „nulla meg­oldás” körül topog, holott szov­jet részről már nem egyszer rá­mutattak: ez nem komoly javas­lat, hanem irreális elképzelés. Lényege ugyanis az, hogy a Szov­jetuniótól egyoldalú leszerelést követelnek. A Szovjetuniónak ezek szerint nem csupán az Euró­pában levő közép-hatótávolságú nukleáris eszközeit kellene felszá­molnia, hanem azokat is, amelyek az ország keleti körzeteiben van­nak elhelyezve, és semmi közük sincs az európai nukleáris fegy­verkezéshez. A cikk a továbbiakban leszöge­zi : az új rakéták telepítésével a Pentagon azt a katonai fölényt akarja ,megszerezni, amelyet a SALT-targyaíások keretében nem tudott biztosítani magának. Lét­re akarja hozni az első csapás- mérés lehetőségét, mégpedig úgy számolva, hogy ez esetben a nuk­leáris háború Európax határain belül maradna. A cikk határozottan leszögezi: az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzet problémáját meg lehet oldani, de csak akkor, ha a felek az egyenlőség és az egyenlő biztonság jól bevált elvé­hez tartják magúkat, nem akar­nak a másik fél rovására egyol­dalú előnyökhöz jutni. A szovjet cikk ezután ismerte­ti, hogy milyen javaslatokat ter­jesztett elő a szovjet küldöttség,a genfi tárgyalásokon. A javasla­tok célja, hogy rövid időn belül kidolgozzák a jövendő megállapo­dás alapvető elemeit tartalmazó dokumentumot. Ezek az elemek a következők: — Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének megfelelően a szerződésnek számításba kell ven­nie, és ki kell terjednie minden közép-hatótávolságú nukleáris eszközre, amelynek hatótávolsága •ezer kilométer, vagy annál na­gyobb, s amely Európa területén, vagy ,a környező vizeken van el­helyezve, vagy európai elhelye­zésre szolgál. — Az említett eszközök szint­jének maximális csökkentése ér­dekében a szerződésnek elő kell irányoznia azt, hogy a jelenlegi (a NATO-nál és a Szovjetuniónál egyaránt mintegy ezer egységet jelentő) szintről 1990 végéig 300 egységre csökkentik azokat, köz­beeső célként 1985 végére 600 egységre. , — A feleknek jogukban áll, hogy magúk határozzák meg a csökkentésre kerülő fegyverzet összetételét, s a megállapított, csökkentett kereten belül saját megítélésüknek megfelelően hajt­sák végre a fegyverzet cseréjét és korszerűsítését, ennek keretét külön állapítják majd meg. — A fegyverzet csökkentésének fő eszköze a közép-hatótávolságú eszközök megsemmisítése lesz, ez azonban nem zárja ki, hogy a fegyverzet egy részét egy megál­lapítandó határon túlra vonják ki. — Kidolgozzák azokat a Hatá- rozgtokgt, amelyek biztosítják, hogy a tervezett szerződésben vál­lalt kötelezettségek teljesítését megfelelően ellenőrizzék; a tár­gyalások idejére a felek tartózkod­nak attól, hogy új közép-hatótá­volságú nukleáris fegyverzetet te­lepítsenek Európa körzeteibe, a felek mind mennyiségi, mind mi­nőségi téren befagyasztják ebben a körzetben jelenleg már megle­vő közép-hatótávolságú fegyverze­tüket. „Ha ezekben az elvi kérdések­ben mihamarabb sikerülne meg­egyezésre jutni, akkor ez megbíz­ható iránytűt jelentene a szerző­dés előkészítéséhez szükséges to­vábbi munkához, célratörő, konk­rét jelleget adna a tárgyalások­nak” — állapítja meg a szovjet állásfoglalás. , Társadalmi munkabizottság a balesetvédelemért Szerdán megalakult a Hazafias Népfront Országos Elnökségének balesetvédelmi társadalmi mun­kabizottsága. Arra hivatott ez a testület, hogy az otthon előfor­duló balesetek megelőzése, illetve számának csökkentése érdekében széles körű figyelemfelkeltő pro­pagandát fejtsen ki és koordinálja a balesetek megelőzésében érde­kelt szervek, szervezetek akcióit. Az alakuló ülésen S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára körvo­nalazta a balesetek megelőzésé­nek társadalmi jelentőségét. Az új munkabizottság elnökévé dr. Székely Lajost, az Orvostovább­képző Intézet egészségügyi főisko­lai karának tanszékvezető tanárát választották meg. A balesetvédelmi társadalmi munkabizottság — miként a nép­frontszékházban tartott tanácsko­zásán szóba került — ellátja a lakosság otthoni balesetmegelőzé­sével kapcsolatos érdekképvisele­tét is. Programja szerint ugyanis fontosabb kérdésekben javaslato­kat tesz az illetékes állami szer­veknek. Feladatának tekinti to­vábbá, hogy szélesebb körben is­mertesse a kormánynak és szer­veinek intézkedéseit az otthoni balesetek megelőzése céljából. Ez irányú tevékenységében a bizott­ság támaszkodik a szakszerveze­tek balesetmegelqzési munkájá­nak tapasztalataira, a tudomá­nyos kutatások eredményeire. Sa­ját munkaterületén szervezi, koordinálja az otthon történt és a szabad időben bekövetkezett bal­esetek okainak tudományos fel­tárását, s hasznosítja ezeket az eredményeket a megelőzésben. Partnerként működik együtt pél­dául az Országos Egészségnevelé­si Intézettel, a Magyar Vöröske­reszttel, a TlT-tel, az úttörőszö­vetséggel és a KISZ-szel. A bizottság elő kívánja se­gíteni, hogy a háztartásban és a háztáji gazdaságokban használa­tos gépekhez, szerszámokhoz és egyéb munkaeszközökhöz jobb, közérthetőbb használati utasítá­sok készüljenek. Kórházavatás Békéscsabán Szerdán dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter felavatta a békéscsabai kórház 310 ágyas új épületét. Mostantól kezdve a város e fon­tos egészségügyi intézménye hat és fél száz ágyas, korszerűen föl­szerelt kórházként szolgálja a gyógyítást. Az új szárnyban 160 ágyas belgyógyászat, 60 ágyas gyermekosztály, 40—40 ágyas fül- orr-gégészet és szemészet kapott helyet, s itt működik a hőközpont, az 1600 adagos konyha, valamint az ezer beteg kiszolgálására ké­pes .gyógyszertár is. Az új épület átadásával hefeje­ződött a békéscsabai kórház bő­vítésének első, együttesen 340 millió forint beruházást igénylő üteme. A munka folytatódik: a tervek szerint a VII. ötéves terv végéig ezerre növelik Békéscsabán a kórházi ágyak számát, s ezzel ebben a vonatkozásban megszűnik Békés megye és Békéscsaba egészségügyi ellátottságának el« maradottsága a többi megyéhez, illetve megyeszékhelyhez képest. A világkongresszus színhelye.

Next

/
Thumbnails
Contents