Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-09 / 33. szám
\ 4 • PETŐFI NÉPE 1982. február 9. GARAI VÖRÖS CSILLAG TSZ Elsők a bajai járásban... Ma már köztudomású, hogy az ötnapos munkahét bevezetését megelőzően Kecskeméten létrehoztak egy összehangoló bizottságot, amelynek feladatai a többi között a következők voltak: egyeztették a megyeszékhely 59 üzemének, vállalatának, szövetkezetének munkarendjét, majd ennek függvényében megvizsgálták az autóbuszvonalak terheltségét, ösz- szehangolták, kialakították a menetrendet éppen a vállalatok munkarendjéhez igazodva. Már itt az elején szeretnénk megjegyezni, hogy jó néhány termelőegység nem tartotta fon-' tosnak az új munkaidő kezdetének és befejezésének közlését, tehát kívánságaikat nem is teljesíthették. Az év elején minden Kecskeméten lévő vállalat, üzem bevezette a szabad szombatot. Január 3-án a munka megkezdésekor, már jelentkeztek a gondok a tömegközlekedésben. a munkások, alkalmazottak munkába-, illetve hazaszállításában. Az autóbuszok vagy rendkívül zsúfoltan — s ez volt inkább a jellemző — vagy üresen futottak, sokan elkéstek, mások jóval hamarabb érkeztek munkahelyükre. A Volán 9-es számú Vállalat már az első na- , pok tapasztalatait felismerve — ezeket a hanyag, nem előre gondolkodó vállalati, intézményi vezetők okozták — nyomban módosította néhány autóbusz menetrendjét. Ezzel azonban a zsúfoltság még több autóbusz-vonalon továbbra sem csökkent, sőt romlott a helyzet. Ennek alapos oka volt, s bebizonyosodott, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejűleg méginkább fontos a lépcsőzetes munkakezdés, -befejezés végrehajtása, sőt. annak az üzemek közötti egyeztetése is. A KÖNYVESPOLC: példa önmagáért beszél: a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában az ötnapos munkahétre való áttérést széles körű közvéleménykutatás előzte meg. Személyre szólóan kérdeztek meg mindenkit — szükség volt erre, hiszen asszonyok, gyermekes anyák dolgoznak itt —, mikor akarnak kezdeni. A korábbi munkarend a 182 munkásnál, alkalmazottnál úgy alakult, hogy 7- kor, 7.30-kor és 8-kor kezdtek, tehát megoszlott az utasok aránya az autóbuszokon. A kérdőívek beérkezése után kitűnt, hogy a 182 munkás és • alkalmazott egyhangúan kérte: január 1-től 7.30 órakor kezdjenek dolgozni. A gyáregység vezetői ezt a kívánságot — ahogy előírták — időben eljuttatta az egyeztető bizottsághoz, s ezzel úgy érezték, mindent megtettek. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáránál és még néhány más vállalatnál, sőt az egyeztető bizottságnál sem gondoltak a következőkre: hazánkban, de másutt sem közlekednek Szakirodalmi újdonságok Az alábbi művek jelentős része a mezőgazdasági könyvihónapra jelent meg. Különösen vonatkozik az arra a szakirodalomra, amely a termelést és az állattenyésztést hivatott előmozdítani. Ilyen például dr. Kárpáti József és dr. Várkonyi József munkája, a nagyüzemi tejtermelés amerikai és hazai gyakorlatáról. A szerzők e kötetben azokat a tapasztalatokat tárják az olvasó elé, amelyeket a farmokon töltött szakmai gyakorlataik során gyűjtöttek az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Ilyen mű dr. Székely József munkája is a silótakarmány-gaz- dálkodás szervezéséről és ökonómiájáról. Könyvével az üzemiben dolgozó szakemberek munkáját kívánja elsősorban segíteni. Számításai modellként is felhasználhatók. Dr. örsi Ferenc szerkesztésében jelent meg az Automatikus analízis az élelmiszeriparban című kötet. A mű hozzájárulás az oktatásban és a kutatásban dolgozó szakemberek munkásságához. Döntés és döntéseiemzés Nagyon is gyakorlati munka a Döntés és döntéselemzés a mező- gazdasági nagyüzemekben című könyv. Ebben a témakörben ez az első, magyar nyelvű mű. A szerkesztő a nyugati szakirodalomból azokat válogatta ki, amelyek a lehetőség szerint könnyen hozzáférhetőek, és a ,mi gazdasági viszonyaink között is alkalmazhatók. Dr. Dörnyei József a Pillanatoldó élelmiszerek gyártása című munkája, időszerű feladatokat kíván végrehajtani az élelmiszer- iparban. A Korszerű Mezőgazda- sági Technika Sorozat új kötete Evanics János, dr. Fekete Gyula és Kecskés Csaba munkája. A Sauer és Linde hidrosztatikus hajtóművek üzemeltetése című könyve megjelenésének azért nagy a fontossága, mert a mező- gazdaságban egyre több olyan, magán járó betakarítógépet hasz-- nálnak, amelyek járószerkezetét ilyen rendszerű hajtómű működteti. A Takarmányozás elmélete és gyakorlata sorozat újabb könyve Hajdú József és dr. Sófalvy Lo- ránd munkája. A Tömegtakarmányok előállítása szántóföldi melléktermékekből című könyv szerzői azokat a nagyüzemi módszereket dolgozták fel, amelyekkel a melléktermékekből tömegtakarmányok állíthatók elő. Igazi könyvsiker Romváry Vilmos Fűszerek könyve című munkája, amelyet — ez alkalommal — hatodik kiadásban jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. A mű 88 színes oldal melléklettel a legszebb kiadások közé sorolható. A sajtok könyve Sokan ismerik Aesopus meséjét a rókáról, a hollóról, meg a sajtról. A sajt ősi táplálék, több ezer esztendővel ezelőtt már ismerték. Ukrajnáiban, Triipolje falu közelében 2—3 ezer éves ősi települések feltárásakor égetett agyag tejesköcsögökre bukkantak. Az Odüsszeiában a Küklopsz barlangjába vetődött görögök már megfigyelhették a sajtkészítést, amelyet fonott kosarakban érleltek. A könyv célja, hogy megismertesse az olvasót a hazánkban kap. ható különböző sajtokkal és felfedje gyártásuk titkát. A műben 200 receptet is talál az olvasó. Cicomás kertek Hányszor előfordul, hogy a gyanútlan járókelő hirtelen kacagásra fakad, amikor elmegy egy jól gondozott kert mellett. Mert ahogy betekint a kerítésen, meglátja a törpéket, a gólyát, vagy a rózsakarókon ülő színes üveg- gömböket. Balogh András a kerti cicomáról írt. Bár sokan elolvasnák a kiskerttulajdonosok közül, talán megváltozna a kertek képe is. Eltűnnének a virágtartónak felhasznált gumiabroncsok, a kovácsoltvas és más ízléstelenségek. Harcot hirdet a könyv a giccs ellen, amely egyre jobban elbur- jánzik a kertekben is. A nagyszerű olvasmány, amelyet Dallas Jenő illusztrált, a Kerítünk, Házunk, Otthonunk sorozat kiadásában jelent meg. A hivatásos vadász kézikönyve A hivatásos vadász munkaterülete az erdő, a mező. Ö a gondozója és a gazdája nemzeti kincsünknek, a vadaknak. Mi a feladata a hivatásos vadásznak? A vadgazdálkodás és a vadászat szakembereiből álló szerzői munkaközösség megírta egy vaskos könyvben mindazt, amit egy hivatásos vadásznak el kell sajátítania, ha felelősségteljes munkáját magas színvonalon akarja teljesíteni. Külön fejezet foglalkozik a vadászat módjával, szabályaival, a fegyverekkel, a vadászebekkel, megint más fejezet a vadászati állattannal: a vízimadarakkal, ragadozókkal, emlősökkel. Szó esik a mesterséges vadtenyésztésről is, továbbá a vadak által okozott károkról, a vadgazdálkodás irányításáról. A sok színes képpel illusztrált munkát a Mezőgazdasági Kiadó jelenttette meg. 180 személyt befogadó autóbuszok, s a Volán 9-es számú Vállalat személyszállító eszköztára sem végtelen, azaz egy vonalra nem tud két vagy három autóbuszt egyidőben elindítani. Ez- esetben nem számoltunk még azokkal az utasokkal, akik nem ott, hanem máshol dolgoznak, de ugyanazon az autóbusz-vonalon utaznak. Mi lett a következmény? Amit már korábban jeleztünk: óriási zsúfoltság, késés, rossz hangulat. A legkézenfekvőbb' megoldást végül is egy hét után a gyárban találták meg: visszaállították a lépcsőzetes munkakezdést. Érdekes módon maguk a dolgozók foglaltak így állást, azok, akik korábban tiltakoztak ellene. Döntésük logikus volt, hiszen nem akartak zsúfolt autóbuszon utazni, elkésni, vagy éppen lemaradni. Egyetlen olyan kis létszámú üzem példája bizonyítja: több gondot kell fordítani éppen az ötnapos munkahét bevezetése után a lépcsőzetes munkakezdés kialakítására, finomítására. Ez azonban csak úgy volna lehetséges, ha az üzemek, vállalatok, intézmények elgondolásait, kívánságait valaki felelősen összehangolná, sőt, jogköre lenne az intézkedésekre, esétleg szankciókat is életbe léptetve a munkakezdés és a menetrend módosítására, s nem utolsósorban a vállalati autóbuszok közlekedésének szabályozására. Ma ezt már — mint a fentiekből kiderül — a dolgozók és természetesen a népgazdaság érdeke ds szükségszerűen megkívánja. Gémes Gábor Védett költőhely Schwedt városa közelében, az Odera folyó mellett több ezer hektárnyi területen valódi madárparadicsom terül el. Ritka madárfajok védett otthona ez a vidék. A vízpartokon, a szigeteken zavartalanul költhetnek és nevelhetik fiókáikat harminc madárfajnak a tagjai. Megtalálható itt a tengeri füsti fecske, a kárminpirók, a kékbegy, a függőcinege, a nagy fülemile, de itt van az NDK-ban legnagyobb összefüggő költöhelyük a nádirigóknak is. Az ország közel 1400 termelőszövetkezetének összetett eredményesség szerinti rangsorában 59. volt a garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Mutatóik alapján ők az elsők a bajai járásban. A közös gazdaság 1950-ben alakult, s régóta a „stabil” szövetkezetek köAz 1100 hektáros búzatermés nem sikerült úgy, ahogy tervezték. Tavaly is, mint általában két- háram évenként, jég puszított a gazdaság területén. Beszélgetünk a tervezett jégeső-rakétaelháritó rendszer kiépítéséről. Jó lenne, ha minél hamarabb védelmük alá kerülhetnének. Szóba kerül az is, hogy mi történik akkor, ha a rendszer telepítésébe a környező gazdaságoknak is „be kell szállni”. A főkönyvelő rávágja: — Ez az Állami Biztosító dolga... Az elnök már politikusabban fogalmaz: — A többletkiadásnak , nem örülnénk túlzottan. De ha más megoldás nem látszik, akkor részt vállalunk mii is a terhekből. A kukorica tavalyi termésére sem lehet panaszuk. Feladatul 68 mázsa kukorica termesztését tűzték ki célul, a végén 78 mázsát vallhatták magukénak hektáronként. Rekordimennyiség lett cukorrépából is. A 350 hektár átlagában 51,8 tonna. Igaz a répa cukortartalma lehetett volna több is — alig érte el a 15,6 fokot, a tavalyelőtti 16,5 fokkal szemben. Ennek ellenére a répá-többletter- més plusz 8 millió forint árbevételt hozott a közös egyszámlájára. Az egyik legnagyobb napraforgó-termelő megyei szövetkezet a garai. Tavaly is 629 hektáron virágzott az olajosnövény. A termésátlag 2,5 tonna felett volt. A jó minőségű mag egy részét mint szaporítóanyagot adták el, a többi pedig Martfűre, a növényolajgyárba került Ügy tartják a napraforgó-termesztő szakemberek, hogy növényegészségügyi megfontolásból a vetésforgónak legalább 4—5-nek kell lenni. A garai- ak, hogy tartani tudják a biztonságos 6—7-es vetésforgót, inkább csökkentik a termőterületet. Az a véleményük, egyszerűbb a bajt megelőzni, mint utána a veszélyt nagy. költséggel elhárítani. A napraforgótól felszabadult területen az idén már, fehérjedús lóbabot termelnek. A 150 hektárhoz a BKR-től kapják meg a magot, és a BKR lesz a vevő is, a megtisztított szemekre tonnánzé tartozik. A 4530 hektáros Vörös Csillagban a mezőgazdaság a főprofil. A múlt esztendő eredményeiről és a jövő terveiről Matos Iván elnökkel és Muity János főkönyvelővel beszélgettünk. • Muity János: — A jégeső-raké- taelhárító rendszer kiépítése az Állami Biztosító dolga. ként 10 ezer forintért. Akkor lesznek elégedettek, ha lóbabból hektáronként legalább a 40 ezer forintot eléri az árbevételük. Az elmúlt esztendőben a 400 kocás sertéstelepükről 8 ezer hízót szállítottak a BÁCSHÜS-nak. Jó eredményeket hozott a tehenészeti telep is. Jelentősen javult az egy tehénre jutó tejhozam. 1980- ban 3934 liter, tavaly pedig 4394 liter tejet fejtek tehenenként. Az egy liter tejre jutó abráktakar- mány-felhasználásuk is csökkent az elmúlt esztendőben, lényegesen alatta volt az országos átlagnak — mindössze 31 dekagramm. Az 1300 anyajuh tartása „nem lendített sokat” a gazdaság szekerén, de így hasznosíthatják azt a 350 hektáros gyenge minőségű legelőt, amely más célra már nem alkalmas. A 27 hektáros halastó 40 tonna húst „termelt” tavaly. Az 1,3 millió forintos árbevételt a halászatból úgy érték el, hogy lényeges összeget nem fordítottak a takarmányozásra. Csak a -magtári hulladék, és egyéb célra már fel nem használható búza és kukorica jutott a halaknak. • Matos Iván: járunk. — Kitaposott úton A szikes, tiszta vizű tó a biztosítéka annak, hogy az onnan kihalászott ponty, amúr és busa ízletes húsa keresett marad a környék üzleteiben. Igazságtalanok lennénk a szövetkezet építőipari ágazatával szemben, ha tevékenységükről nem szólnánk. Áz építőrészleg 30 millió forint értékű munkát végzett az elmúlt esztendőben. Befejezték többek között a 400 kocás sertéstelepük építését is. A 31 millió forintos beruházással ugyan még gondjaik vannak. Meg kell oldaniuk a hígtrágya tárolását és továbbítását. Ezzel kapcsolatban várják a hozzáértő szakemberek segítségét. Azért is, hogy minél kisebb területet kelljen művelésből kivonni. ' A garai Vörös Csillag Tsz gazdái 169 millió forint értékű árut adtak az országnak. Nyereségük várhatóan meghaladja a 36 millió forintot. I Az elnök így summázta a beszélgetést : — Kitaposott úton járunk, ügyelnünk kell arra, hogy a piaci igények szerint termeljünk ... Szabó Pál Miklós HOL SZORÍT A CIPŐ? Szolgáltatási gondok Kiskoroson * Szivák Gyula, a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet elnöke gondterhelt. A szövet-. kezet anyagi eszközeinek a felét évek óta a szolgáltatási ágazat fejlesztésére fordítja. Mégsem elég... — Végül is minden igényt kielégítünk valamilyen formában — mondja az elnök. A megfogalmazásban önkéntelenül, vagy tudatosan ott a bizonytalanság: „valamilyen formában”. — Nézze, mi nagyon sokféle szolgáltatást végzünk a lakosság, továbbá egyes ágazatokban más vállalatok részére. Hogy hol szorít a cipő? Hát például ott: a cipészeiben. Helyünk volna, gépek eszközök, anyagok a rendelkezésünkre állnak, s nincs aki csinálja. Három nyugdíj előtt álló cipészünk dolgozik, és 20 esztendeje nem akadtunk olyan ipari tanulóra, aki el is végezte a szakmunkásképzőt, s utána itt is maradt. — A városi pártbizottság munkatársától tudom, hogy a mosással és a vegytisztítással sincs minden rendben. — Kérem, a városban élők igényeit maradéktalanul kielégítjük. Más kérdés a járás többi településeinek ellátása. A szolgáltatás politikai kérdés is. de természetesen gazdasági összetevői is vannak. Nekünk most van néhány ruhatisztító felvevőhelyünk a kiskőrösi járásban. Mármost ha ezeknek a számát meg akarjuk duplázni, vagy háromszorosára növelni, ahhoz több minden szükséges. — Pénz? — Természetesen az is. A je« Nem is a hiba kijayitása, hanem annak megkeresése telik sok időbe, ha nincsen elegendő korszerű műszer. lenlegi mosoda nem képes többre. Hogy a teljesítményét megnöveljük, ahhoz mintegy nyolcmilliót rá kellene költenünk. Azután gépkocsikat kellene vásárolnunk és felvevőhálózatot kiépítenünk. Erre egyelőre nem ítélik. — A cipészet és a mosás-vegy- tisztítás tehát az a két ágazat, amelyekben a jelenleginél szélesebb körű lakossági igényekre is lehetne számítani, ha győznék kapacitással? — Gyakorlatilag igen, bár itt kell még említenem a rádió- és televíziójavítást is. Ez a munka egyre nagyobb fölkészültséget kíván, és korszerű műszerek nélkül hovatovább megoldhata- tatlan feladatok elé állítja a műszerészeket. Eszközökre, műszerekre volt és van pénzünk, csak éppen nem kapunk ilyeneket sehol. n □ □ Dari János, Molnár Gyula, Tor- gyik János műszerészek néhány digitális csővoltmérőt mutatnak. Ezeket - nemrégen kapták. Csakhogy többre, és még sok minden másra lenne szükség. — A hiba behatárolását megkönnyítik és meggyorsítják ezek az eszközök. Egyes esetekben • Mosást, vegytisztítást csupán a lakosság részére vállalnak. Közüle- teket a jelenlegi eszközökkel nem tudnak kiszolgálni. (Méhesi Éva felvételei) meg sem állapítható nélkülük a baj — mondják a javítók. — Ha hozzájutnánk a műszerekhez, azzal mindenki jól járna. A tulaj azért, mert hamarabb kapná visz- sza megjavított állapotban a hibás készüléket, mi pedig azért, mert emelkedne a teljesítményünk, s ezzel a kereset. Nem csupán az eszközök hiánya, az alkatrész-ellátás döcögé- se is hátráltatja a munkát. Színes televízió garanciális javítására nincs jogosultságunk, mert a feltételek hiányoznak ehhez. — A készülékek fele maholnap színes televízió — mondja Steinmetz Miklós műszerész. — Ha nem javítjuk ezeket, nemsokára munka nélkül maradunk. □ □ □ A mosodában, ha minden gép jól működik, zökkenőmentesen megy a munka. Ám a berendezések nyolcévesek, nem csoda, ha előfordulnak kisebb-nagyobb hibák. S ha egy gép kiösik, a megrendelések határidőre való teljesítése már sokkal nehezebb. Petróczi Jánosáé szalonvezető úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi kiskőrösi igényeket, továbbá az öt községi felvevőhely forgalmát győzik. Ennél többre azonban csak újabb berendezések üzembe állítása után vállalkozhat- ‘ nak. □ □ □ A Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet az elmúlt évben 25 millió forint értékben végzett szolgáltatásokat. Igény azonban ennél több javító, karbantartó, szolgáltató tevékenységre lenne. Mi hát a megoldás? — A városi mosó- és vegytisztí- tó-kapacitás bővítése elengedhetetlenül szükséges — válaszol Horváth Károly, a városi-járási pártbizottság munkatársa. — Ha az ipari szövetkezetnek erre nincs elegendő pénze, akkor más források felkutatására és igény- bevételére is szükség lesz. A szövetkezet hatáskörébe tartozó kisközségek természetesen a jövőben sem maradhatnak’ ellátatlanul. Ám a megoldást a helyi tanácsoknak is keresniük kell. Egyébként a városban és környékén nincs GELKA-szerviz: ennek létesítése sem lehetetlen. S végül a szolgáltatások kibővülését és a színvonal emelkedését várjuk a kisipari szolgáltatóház belépésétől, amelynek építése még az idén megkezdődik. Sitkéi Béla I l Az ötnapos munkahétéJjl lépcsőzetes munkakezdés ' jl j 1 IliiiiiiHliilllllil
