Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

\ 4 • PETŐFI NÉPE 1982. február 9. GARAI VÖRÖS CSILLAG TSZ Elsők a bajai járásban... Ma már köztudomású, hogy az ötnapos munkahét beveze­tését megelőzően Kecskeméten létrehoztak egy összehangoló bizottságot, amelynek feladatai a többi között a következők voltak: egyeztették a megyeszékhely 59 üzemének, vállala­tának, szövetkezetének munkarendjét, majd ennek függvé­nyében megvizsgálták az autóbuszvonalak terheltségét, ösz- szehangolták, kialakították a menetrendet éppen a vállalatok munkarendjéhez igazodva. Már itt az elején szeretnénk meg­jegyezni, hogy jó néhány termelőegység nem tartotta fon-' tosnak az új munkaidő kezdetének és befejezésének közlését, tehát kívánságaikat nem is teljesíthették. Az év elején minden Kecske­méten lévő vállalat, üzem beve­zette a szabad szombatot. Január 3-án a munka megkezdésekor, már jelentkeztek a gondok a tö­megközlekedésben. a munkások, alkalmazottak munkába-, illetve hazaszállításában. Az autóbuszok vagy rendkívül zsúfoltan — s ez volt inkább a jellemző — vagy üresen futottak, sokan elkéstek, mások jóval hamarabb érkeztek munkahelyükre. A Volán 9-es számú Vállalat már az első na- , pok tapasztalatait felismerve — ezeket a hanyag, nem előre gon­dolkodó vállalati, intézményi ve­zetők okozták — nyomban mó­dosította néhány autóbusz me­netrendjét. Ezzel azonban a zsú­foltság még több autóbusz-vona­lon továbbra sem csökkent, sőt romlott a helyzet. Ennek alapos oka volt, s bebi­zonyosodott, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével egyide­jűleg méginkább fontos a lépcső­zetes munkakezdés, -befejezés végrehajtása, sőt. annak az üze­mek közötti egyeztetése is. A KÖNYVESPOLC: példa önmagáért beszél: a Hab­selyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában az ötnapos munkahét­re való áttérést széles körű köz­véleménykutatás előzte meg. Sze­mélyre szólóan kérdeztek meg mindenkit — szükség volt erre, hiszen asszonyok, gyermekes anyák dolgoznak itt —, mikor akarnak kezdeni. A korábbi mun­karend a 182 munkásnál, alkal­mazottnál úgy alakult, hogy 7- kor, 7.30-kor és 8-kor kezdtek, tehát megoszlott az utasok ará­nya az autóbuszokon. A kérdő­ívek beérkezése után kitűnt, hogy a 182 munkás és • alkalmazott egyhangúan kérte: január 1-től 7.30 órakor kezdjenek dolgozni. A gyáregység vezetői ezt a kíván­ságot — ahogy előírták — időben eljuttatta az egyeztető bizottság­hoz, s ezzel úgy érezték, mindent megtettek. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáránál és még né­hány más vállalatnál, sőt az egyeztető bizottságnál sem gon­doltak a következőkre: hazánk­ban, de másutt sem közlekednek Szakirodalmi újdonságok Az alábbi művek jelentős része a mezőgazdasági könyvihónapra jelent meg. Különösen vonatko­zik az arra a szakirodalomra, amely a termelést és az állatte­nyésztést hivatott előmozdítani. Ilyen például dr. Kárpáti József és dr. Várkonyi József munkája, a nagyüzemi tejtermelés ameri­kai és hazai gyakorlatáról. A szerzők e kötetben azokat a ta­pasztalatokat tárják az olvasó elé, amelyeket a farmokon töltött szakmai gyakorlataik során gyűj­töttek az Amerikai Egyesült Ál­lamokban és Kanadában. Ilyen mű dr. Székely József munkája is a silótakarmány-gaz- dálkodás szervezéséről és ökonó­miájáról. Könyvével az üzemiben dolgozó szakemberek munkáját kívánja elsősorban segíteni. Szá­mításai modellként is felhasznál­hatók. Dr. örsi Ferenc szerkesz­tésében jelent meg az Automati­kus analízis az élelmiszeriparban című kötet. A mű hozzájárulás az oktatásban és a kutatásban dol­gozó szakemberek munkásságá­hoz. Döntés és döntéseiemzés Nagyon is gyakorlati munka a Döntés és döntéselemzés a mező- gazdasági nagyüzemekben című könyv. Ebben a témakörben ez az első, magyar nyelvű mű. A szer­kesztő a nyugati szakirodalomból azokat válogatta ki, amelyek a lehetőség szerint könnyen hozzá­férhetőek, és a ,mi gazdasági vi­szonyaink között is alkalmazha­tók. Dr. Dörnyei József a Pillanat­oldó élelmiszerek gyártása című munkája, időszerű feladatokat kíván végrehajtani az élelmiszer- iparban. A Korszerű Mezőgazda- sági Technika Sorozat új kötete Evanics János, dr. Fekete Gyula és Kecskés Csaba munkája. A Sauer és Linde hidrosztatikus hajtóművek üzemeltetése című könyve megjelenésének azért nagy a fontossága, mert a mező- gazdaságban egyre több olyan, magán járó betakarítógépet hasz-- nálnak, amelyek járószerkezetét ilyen rendszerű hajtómű működ­teti. A Takarmányozás elmélete és gyakorlata sorozat újabb könyve Hajdú József és dr. Sófalvy Lo- ránd munkája. A Tömegtakarmá­nyok előállítása szántóföldi mel­léktermékekből című könyv szer­zői azokat a nagyüzemi módsze­reket dolgozták fel, amelyekkel a melléktermékekből tömegta­karmányok állíthatók elő. Igazi könyvsiker Romváry Vil­mos Fűszerek könyve című mun­kája, amelyet — ez alkalommal — hatodik kiadásban jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. A mű 88 színes oldal melléklettel a leg­szebb kiadások közé sorolható. A sajtok könyve Sokan ismerik Aesopus mesé­jét a rókáról, a hollóról, meg a sajtról. A sajt ősi táplálék, több ezer esztendővel ezelőtt már is­merték. Ukrajnáiban, Triipolje fa­lu közelében 2—3 ezer éves ősi települések feltárásakor égetett agyag tejesköcsögökre bukkan­tak. Az Odüsszeiában a Küklopsz barlangjába vetődött görögök már megfigyelhették a sajtkészí­tést, amelyet fonott kosarakban érleltek. A könyv célja, hogy megismer­tesse az olvasót a hazánkban kap. ható különböző sajtokkal és fel­fedje gyártásuk titkát. A műben 200 receptet is talál az olvasó. Cicomás kertek Hányszor előfordul, hogy a gyanútlan járókelő hirtelen kaca­gásra fakad, amikor elmegy egy jól gondozott kert mellett. Mert ahogy betekint a kerítésen, meg­látja a törpéket, a gólyát, vagy a rózsakarókon ülő színes üveg- gömböket. Balogh András a kerti cicomá­ról írt. Bár sokan elolvasnák a kiskerttulajdonosok közül, talán megváltozna a kertek képe is. El­tűnnének a virágtartónak fel­használt gumiabroncsok, a ková­csoltvas és más ízléstelenségek. Harcot hirdet a könyv a giccs el­len, amely egyre jobban elbur- jánzik a kertekben is. A nagy­szerű olvasmány, amelyet Dallas Jenő illusztrált, a Kerítünk, Há­zunk, Otthonunk sorozat kiadá­sában jelent meg. A hivatásos vadász kézikönyve A hivatásos vadász munkaterü­lete az erdő, a mező. Ö a gondo­zója és a gazdája nemzeti kin­csünknek, a vadaknak. Mi a fel­adata a hivatásos vadásznak? A vadgazdálkodás és a vadászat szakembereiből álló szerzői mun­kaközösség megírta egy vaskos könyvben mindazt, amit egy hi­vatásos vadásznak el kell sajátí­tania, ha felelősségteljes munká­ját magas színvonalon akarja tel­jesíteni. Külön fejezet foglalkozik a va­dászat módjával, szabályaival, a fegyverekkel, a vadászebekkel, megint más fejezet a vadászati állattannal: a vízimadarakkal, ra­gadozókkal, emlősökkel. Szó esik a mesterséges vadtenyésztésről is, továbbá a vadak által okozott ká­rokról, a vadgazdálkodás irányí­tásáról. A sok színes képpel il­lusztrált munkát a Mezőgazdasá­gi Kiadó jelenttette meg. 180 személyt befogadó autóbu­szok, s a Volán 9-es számú Vál­lalat személyszállító eszköztára sem végtelen, azaz egy vonalra nem tud két vagy három autó­buszt egyidőben elindítani. Ez- esetben nem számoltunk még azokkal az utasokkal, akik nem ott, hanem máshol dolgoznak, de ugyanazon az autóbusz-vonalon utaznak. Mi lett a következmény? Amit már korábban jeleztünk: óriási zsúfoltság, késés, rossz han­gulat. A legkézenfekvőbb' meg­oldást végül is egy hét után a gyárban találták meg: visszaállí­tották a lépcsőzetes munkakez­dést. Érdekes módon maguk a dolgozók foglaltak így állást, azok, akik korábban tiltakoztak ellene. Döntésük logikus volt, hiszen nem akartak zsúfolt autóbuszon utaz­ni, elkésni, vagy éppen lemarad­ni. Egyetlen olyan kis létszámú üzem példája bizonyítja: több gondot kell fordítani éppen az öt­napos munkahét bevezetése után a lépcsőzetes munkakezdés kiala­kítására, finomítására. Ez azon­ban csak úgy volna lehetséges, ha az üzemek, vállalatok, intéz­mények elgondolásait, kívánságait valaki felelősen összehangolná, sőt, jogköre lenne az intézkedé­sekre, esétleg szankciókat is életbe léptetve a munkakezdés és a menetrend módosítására, s nem utolsósorban a vállalati autóbu­szok közlekedésének szabályozá­sára. Ma ezt már — mint a fen­tiekből kiderül — a dolgozók és természetesen a népgazdaság ér­deke ds szükségszerűen megkí­vánja. Gémes Gábor Védett költőhely Schwedt városa közelében, az Odera folyó mellett több ezer hektárnyi területen valódi ma­dárparadicsom terül el. Ritka madárfajok védett otthona ez a vidék. A vízpartokon, a szigete­ken zavartalanul költhetnek és nevelhetik fiókáikat harminc madárfajnak a tagjai. Megtalálható itt a tengeri füsti fecske, a kárminpirók, a kékbegy, a függőcinege, a nagy fülemile, de itt van az NDK-ban legna­gyobb összefüggő költöhelyük a nádirigóknak is. Az ország közel 1400 termelőszövetkezeté­nek összetett eredményesség szerinti rangso­rában 59. volt a garai Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet. Mutatóik alapján ők az elsők a bajai járásban. A közös gazdaság 1950-ben alakult, s régóta a „stabil” szövetkezetek kö­Az 1100 hektáros búzatermés nem sikerült úgy, ahogy tervez­ték. Tavaly is, mint általában két- háram évenként, jég puszított a gazdaság területén. Beszélgetünk a tervezett jégeső-rakétaelháritó rendszer kiépítéséről. Jó lenne, ha minél hamarabb védelmük alá kerülhetnének. Szóba kerül az is, hogy mi történik akkor, ha a rendszer telepítésébe a környező gazdaságoknak is „be kell száll­ni”. A főkönyvelő rávágja: — Ez az Állami Biztosító dol­ga... Az elnök már politikusabban fogalmaz: — A többletkiadásnak , nem örülnénk túlzottan. De ha más megoldás nem látszik, akkor részt vállalunk mii is a terhekből. A kukorica tavalyi termésére sem lehet panaszuk. Feladatul 68 mázsa kukorica termesztését tűz­ték ki célul, a végén 78 mázsát vallhatták magukénak hektá­ronként. Rekordimennyiség lett cukorrépából is. A 350 hektár át­lagában 51,8 tonna. Igaz a répa cukortartalma lehetett volna több is — alig érte el a 15,6 fokot, a tavalyelőtti 16,5 fokkal szemben. Ennek ellenére a répá-többletter- més plusz 8 millió forint árbevé­telt hozott a közös egyszámlájá­ra. Az egyik legnagyobb naprafor­gó-termelő megyei szövetkezet a garai. Tavaly is 629 hektáron vi­rágzott az olajosnövény. A ter­mésátlag 2,5 tonna felett volt. A jó minőségű mag egy részét mint szaporítóanyagot adták el, a töb­bi pedig Martfűre, a növényolaj­gyárba került Ügy tartják a nap­raforgó-termesztő szakemberek, hogy növényegészségügyi meg­fontolásból a vetésforgónak lega­lább 4—5-nek kell lenni. A garai- ak, hogy tartani tudják a bizton­ságos 6—7-es vetésforgót, inkább csökkentik a termőterületet. Az a véleményük, egyszerűbb a bajt megelőzni, mint utána a veszélyt nagy. költséggel elhárítani. A napraforgótól felszabadult területen az idén már, fehérjedús lóbabot termelnek. A 150 hektár­hoz a BKR-től kapják meg a ma­got, és a BKR lesz a vevő is, a megtisztított szemekre tonnán­zé tartozik. A 4530 hektáros Vörös Csillag­ban a mezőgazdaság a főprofil. A múlt esz­tendő eredményeiről és a jövő terveiről Ma­tos Iván elnökkel és Muity János főkönyve­lővel beszélgettünk. • Muity János: — A jégeső-raké- taelhárító rendszer kiépítése az Állami Biztosító dolga. ként 10 ezer forintért. Akkor lesznek elégedettek, ha lóbabból hektáronként legalább a 40 ezer forintot eléri az árbevételük. Az elmúlt esztendőben a 400 kocás sertéstelepükről 8 ezer hí­zót szállítottak a BÁCSHÜS-nak. Jó eredményeket hozott a tehené­szeti telep is. Jelentősen javult az egy tehénre jutó tejhozam. 1980- ban 3934 liter, tavaly pedig 4394 liter tejet fejtek tehenenként. Az egy liter tejre jutó abráktakar- mány-felhasználásuk is csökkent az elmúlt esztendőben, lényege­sen alatta volt az országos átlag­nak — mindössze 31 dekagramm. Az 1300 anyajuh tartása „nem lendített sokat” a gazdaság sze­kerén, de így hasznosíthatják azt a 350 hektáros gyenge minőségű legelőt, amely más célra már nem alkalmas. A 27 hektáros halastó 40 tonna húst „termelt” tavaly. Az 1,3 mil­lió forintos árbevételt a halászat­ból úgy érték el, hogy lényeges összeget nem fordítottak a takar­mányozásra. Csak a -magtári hul­ladék, és egyéb célra már fel nem használható búza és kukori­ca jutott a halaknak. • Matos Iván: járunk. — Kitaposott úton A szikes, tiszta vizű tó a biz­tosítéka annak, hogy az onnan ki­halászott ponty, amúr és busa ízletes húsa keresett marad a környék üzleteiben. Igazságtalanok lennénk a szö­vetkezet építőipari ágazatával szemben, ha tevékenységükről nem szólnánk. Áz építőrészleg 30 millió forint értékű munkát vég­zett az elmúlt esztendőben. Befe­jezték többek között a 400 kocás sertéstelepük építését is. A 31 mil­lió forintos beruházással ugyan még gondjaik vannak. Meg kell oldaniuk a hígtrágya tárolását és továbbítását. Ezzel kapcsolatban várják a hozzáértő szakemberek segítségét. Azért is, hogy minél kisebb területet kelljen művelés­ből kivonni. ' A garai Vörös Csillag Tsz gaz­dái 169 millió forint értékű árut adtak az országnak. Nyereségük várhatóan meghaladja a 36 millió forintot. I Az elnök így summázta a be­szélgetést : — Kitaposott úton járunk, ügyelnünk kell arra, hogy a pia­ci igények szerint termeljünk ... Szabó Pál Miklós HOL SZORÍT A CIPŐ? Szolgáltatási gondok Kiskoroson * ­Szivák Gyu­la, a Kiskőrö­si Vegyes- és Építőipari Szö­vetkezet elnö­ke gondter­helt. A szövet-. kezet anyagi eszközeinek a felét évek óta a szolgáltatá­si ágazat fej­lesztésére for­dítja. Mégsem elég... — Végül is minden igényt kielégítünk va­lamilyen for­mában — mondja az elnök. A megfogalma­zásban önkéntelenül, vagy tuda­tosan ott a bizonytalanság: „va­lamilyen formában”. — Nézze, mi nagyon sokféle szolgáltatást végzünk a lakos­ság, továbbá egyes ágazatokban más vállalatok részére. Hogy hol szorít a cipő? Hát például ott: a cipészeiben. Helyünk volna, gé­pek eszközök, anyagok a rendel­kezésünkre állnak, s nincs aki csinálja. Három nyugdíj előtt álló cipészünk dolgozik, és 20 esztendeje nem akadtunk olyan ipari tanulóra, aki el is végezte a szakmunkásképzőt, s utána itt is maradt. — A városi pártbizottság mun­katársától tudom, hogy a mo­sással és a vegytisztítással sincs minden rendben. — Kérem, a városban élők igényeit maradéktalanul kielé­gítjük. Más kérdés a járás töb­bi településeinek ellátása. A szol­gáltatás politikai kérdés is. de természetesen gazdasági össze­tevői is vannak. Nekünk most van néhány ruhatisztító felvevő­helyünk a kiskőrösi járásban. Már­most ha ezeknek a számát meg akarjuk duplázni, vagy három­szorosára növelni, ahhoz több minden szükséges. — Pénz? — Természetesen az is. A je­« Nem is a hiba kijayitása, hanem annak megkere­sése telik sok időbe, ha nincsen elegendő korszerű műszer. lenlegi mosoda nem képes több­re. Hogy a teljesítményét meg­növeljük, ahhoz mintegy nyolc­milliót rá kellene költenünk. Azután gépkocsikat kellene vá­sárolnunk és felvevőhálózatot ki­építenünk. Erre egyelőre nem íté­lik. — A cipészet és a mosás-vegy- tisztítás tehát az a két ágazat, amelyekben a jelenleginél széle­sebb körű lakossági igényekre is lehetne számítani, ha győznék kapacitással? — Gyakorlatilag igen, bár itt kell még említenem a rádió- és televíziójavítást is. Ez a mun­ka egyre nagyobb fölkészültsé­get kíván, és korszerű műszerek nélkül hovatovább megoldhata- tatlan feladatok elé állítja a mű­szerészeket. Eszközökre, műsze­rekre volt és van pénzünk, csak éppen nem kapunk ilyeneket se­hol. n □ □ Dari János, Molnár Gyula, Tor- gyik János műszerészek néhány digitális csővoltmérőt mutatnak. Ezeket - nemrégen kapták. Csak­hogy többre, és még sok minden másra lenne szükség. — A hiba behatárolását meg­könnyítik és meggyorsítják ezek az eszközök. Egyes esetekben • Mosást, vegytisztítást csupán a lakosság részére vállalnak. Közüle- teket a jelenlegi eszközökkel nem tudnak kiszolgálni. (Méhesi Éva felvételei) meg sem állapítható nélkülük a baj — mondják a javítók. — Ha hozzájutnánk a műszerekhez, az­zal mindenki jól járna. A tulaj azért, mert hamarabb kapná visz- sza megjavított állapotban a hi­bás készüléket, mi pedig azért, mert emelkedne a teljesítmé­nyünk, s ezzel a kereset. Nem csupán az eszközök hiá­nya, az alkatrész-ellátás döcögé- se is hátráltatja a munkát. Szí­nes televízió garanciális javítá­sára nincs jogosultságunk, mert a feltételek hiányoznak ehhez. — A készülékek fele maholnap színes televízió — mondja Stein­metz Miklós műszerész. — Ha nem javítjuk ezeket, nemsokára munka nélkül maradunk. □ □ □ A mosodában, ha minden gép jól működik, zökkenőmentesen megy a munka. Ám a berendezé­sek nyolcévesek, nem csoda, ha előfordulnak kisebb-nagyobb hi­bák. S ha egy gép kiösik, a meg­rendelések határidőre való telje­sítése már sokkal nehezebb. Petróczi Jánosáé szalonveze­tő úgy fogalmaz, hogy a jelenle­gi kiskőrösi igényeket, továbbá az öt községi felvevőhely forgal­mát győzik. Ennél többre azon­ban csak újabb berendezések üzembe állítása után vállalkozhat- ‘ nak. □ □ □ A Kiskőrösi Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet az elmúlt év­ben 25 millió forint értékben végzett szolgáltatásokat. Igény azonban ennél több javító, kar­bantartó, szolgáltató tevékenység­re lenne. Mi hát a megoldás? — A városi mosó- és vegytisztí- tó-kapacitás bővítése elenged­hetetlenül szükséges — válaszol Horváth Károly, a városi-járási pártbizottság munkatársa. — Ha az ipari szövetkezetnek erre nincs elegendő pénze, akkor más források felkutatására és igény- bevételére is szükség lesz. A szö­vetkezet hatáskörébe tartozó kis­községek természetesen a jövő­ben sem maradhatnak’ ellátatla­nul. Ám a megoldást a helyi ta­nácsoknak is keresniük kell. Egyébként a városban és környé­kén nincs GELKA-szerviz: en­nek létesítése sem lehetetlen. S végül a szolgáltatások kibővü­lését és a színvonal emelkedését várjuk a kisipari szolgáltatóház belépésétől, amelynek építése még az idén megkezdődik. Sitkéi Béla I l Az ötnapos munkahétéJjl lépcsőzetes munkakezdés ' jl j 1 IliiiiiiHliilllllil

Next

/
Thumbnails
Contents