Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
1 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 32. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 7. vasárnap A munkásőr mértéke a hűség 3. oldal Magazin 4. oldal Hetven éve született • Darvas József S. oldal Labdarúgó \ VB-totó 7. oldal A korszerűbb államigazgatásról a kecskeméti jogásznapokon Szombaton folytatódott a 21. kecskeméti jogásznapok programja. A megyei bíróság díszterme ezúttal is megtelt, a jogászok mellett szép számmal foglaltak helyet a Bács-Kiskun városaiból, községeiből érkezett tanácsi dolgozók is, akik az államigazgatás korszerűsítéséről hallgathattak meg előadást. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, meghívottakat, köztük dr. Papp Lajos államtitkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét, Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, és dr. Jókai Lorándot, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárát. Ezután dr. Papp Lajos az Államigazgatás korszerűsítésének néhány kérdése címmel tartott előadást. — Több szempontból is hasznos és célszerű volt napirendre tűzni ezt a témát egy ilyen eseményen — mondta az államtitkár. — Eg/részt azért, mert e tevékenység rendkívül fontos az állami munkában, másrészt a megvalósításban a jogászok aktív részvételükkel nagyon sóikat tehetnek. — A korszerűsítés az új szocialista államigazgatási rendszernek állandóan napirenden levő feladata volt, de elsősorban a H. és III. tanácstörvényt megelőző időben, valamint az utóbbi tíz évben érvényesült igazán — hangsúlyozta dr. Papp Lajos, majd így folytatta: — Jól érzékelteti mindezt, hogy a központi törekvések mellett a megyék, fővárosi kerületek az V. ötéves tervidőszakra elkészítették korszerűsítési programjukat, s hasonló elképzelések fogalmazódtak meg a mostani tervidőszakra is. — Köztudott, hogy az élet sokrétűbbé, bonyolultabbá válásával a közigazgatás szerepe növekszik, s az itt dolgozók csak úgy tudnak eleget tenni feladataiknak, ha fokozzák szervező tevékenységüket, javítják a technikai feltételeket, hatékonyabbá teszik, a • Dr. Papp Lajos előadást tart. munkát. Az államigazgatásnak reagálnia kell a gazdálkodásban bekövetkező változásokra, az intézmények szervezeti, felépítésbeli módosulásaira. — Ugyanakkor a korszerűsítéshez szorosan hozzátartozik a demokratizmus szélesítése: ennek keretében kell erősíteni a központi irányítást és növelni a helyi, terüléti szervek önállóságát. Az államigazgatás ne avatkozzon be a folyamatokba feleslegesen, váljon egyszerűbbé az állami munka, csökkenjen a bürokrácia, a helyenként tapasztalható tehetetlenség, a döntések körüli huzavona. — Kerülni kell azonban az öncélú átszervezéseket. A közigazgatás legyen stabil, csak akkor szabad változtatni, ha az intézkedésektől biztosan jobb, hatékonyabb munka várható. — A korszerűsítés két fő területre összpontosul. A jogalkotásban elsősorban magas szintű jogszabályok szükségesek, és az előkészítéskor kapcsolódjanak be a munkába jogalkalmazók is. A másik fontos téma a szervezeti változtatás, amely nem csupán átcsoportosítást, területi, hatásköri módosítást, összevonást jelent, hanem az ebben rejlő tartalom jobb kihasználását — mondta az államtitkár, aki előadásának befejező részében válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A 21." kecskeméti jogásznapok rendezvényei a Megyei Művelődési Központban este megtartott hagyományos jogászbállal zárultak. V. T. KÉTFÉLE BÖSÉGMÉRET A GYEREKEKNEK Alföldi” cipők bel- és külföldre Százból csak hatvan ember lábmérete egyezik meg azzal az átlaggal, amelyre a gyárak a szériacipőket készítik, a többieké eltér attól. Ezért az utóbbiak nehezebben találnak maguknak igazán kényelmes cipőt. Gyerekkorban különösen fontos lenne a láb egészséges fejlődése szempontjából, hogy a cipő se szű- kebb, se bővebb ne legyen a kelleténél. Az idei első jó hír a cipőiparból ezzel az igénnyel kapcsolatos: január elsejétől kétféle bőségmérettel gyártják a gyermekcipőket a hazai üzemek. Első havi termékeit már ilyen, megváltozott összetételben szállította a kereskedelemnek az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyáregysége is. Mint Szögi Tibor igazgató tájékoztatott, jelenleg, s az első félévben, végig belföldre termelnek. Gyerekfélcipőket és szandálokat készítenek, fölfrissített választékban. A kapacitásukat teljesen lekötötték erre az időszakra. Az idén szeretnének ugyanolyan jó eredményeket elérni, mint amilyeneket tavaly sikerült. A vállalati össztermék-mény- nyiségből, a 3 millió párból 565 ezer 728-at állítottak elő a kecs• A fárafoglaló félautomatával Bencsik László dolgozik. keméti üzem dolgozói. Az Alföldi Cipőgyár tavaly 312 ezer pár cipőt szállított tőkés exportra. Ebből 202 ezer párat a hírős városbeli kollektíva készített el, jó minőségben és határidőre. A gyár a jó munka premizálásával serkentette magasabb teljesítményre a cipészeket. Különösképpen a második félévben kellett növelni az intenzitást, ugyan- .is akkorra összpontosultak a szoros határidejű nyugati megrendelések. Téli férficsizmákat és cipőket gyártottak osztrák, dán, NSZK-beli és holland vevőknek. A kecskeméti gyár 1982-ben a tavalyihoz hasonló jelentőségű nyugati értékesítésre számít, a külkereskedelmi tárgyalások most folynak. Jelentős sikerként könyveli el a közösség, hogy a termékeik 96 százaléka kapott „első osztályú” minősítést. A termeléshez csak minimális mennyiségben használtak föl olyan anyagokat, amelyek vállalati importnak számítanak. Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti egysége teljesítette nyereségtervét is. A gazdaságos munka révén 1981-ben 9,6 százalékkal emelkedett a dolgozók bére. Az új évet kisebb technikai korszerűsítéssel kezdték meg, aminek főként az ötnapos munkahét rövidebb idejének „megtoldásá- ban” van jelentősége. Két új fárafoglaló félautomatát és öt hidraulikus szabászgépet helyeztek üzembet A. T. S. FOLYTATÓDNAK A SZÖVETKEZETI ZÁRSZÁMADÁSOK Jó alkalom a véleménycserére Január 20—31-e között zajlottak le az első közgyűlések Bács-Kiskun szövetkezeteiben, s az általuk alapított termelési, szolgáltató társulásokban. Azóta minden napra jutott néhány zárszámadás. Másfél száz szövetkezet és közös vállalat készített mérleget, amelyet az 1982-re kidolgozott tervvel együtt március végéig vitatnak meg. • A gabonaipar kecskeméti koncentrátum- és tápgyárának felépítésével megnő az ipari takarmány mennyisége. Felvételünkön a tápgyár fémsilói. Jó alkalom volt a Tataházán, Bácsalmáson, Kiskőrösön, Jánoshalmán, Bácsbokodon, Madarason és a többi szövetkezetben eddig megtartott számadás a véleménycserére, a közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására. Kitűnt, hogy a szövetkezetek többsége erejéhez mérten törekszik termelésének a fejlesztésére. A saját érdeke is erre serkenti. Az elmúlt évi elemi csapások és egyéb okok miatt azonban a műszaki fejlesztésre szánható anyagi eszközök szűkebben vannak, mint egyébkor. A fejlődés mégsem állhat meg, és néhány gazdaság úgy segít magán, ahogy tud. A Duna-Tisza közi homokvidéken működők közül néhány szövetkezet, i termelé- sirendszer-taggá lett, vágy ha már volt, akkor olyat választott, amelynek közreműködésével előnyösebben juthat értékes gépekhez, eszközökhöz. Végeredményben ahhoz a követelményhez akarnak igazodni, hogy aki többet termel az országnak, a népgazdaságnak, az az elosztásra jutó javakból is ennek megfelelően részesüljön. 1 A zárszámadások arról is tanúskodnak, hogy a gazdaságok közötti különbségek sokkal nagyobbak annál, mint azt a természeti adottságuk indokolja. Az irányító munka javítása a termelés hatásfokát is növeli. Számos példa van erre a megyében. Jánoshalmán a Petőfi Tsz-ben már évekkel ezelőtt úgy dolgozták ki a szövetkezet termelésfejlesztési programját, hogy az ágazatonként legcélszerűbb üzemméreteket alakítsák ki. A bevált termelési szerkezet lényeges változtatása nélkül épülhessenek egymásra az ágazatok, ami a helyi adottságok megfelelő kihasználását tette lehetővé. Az aszály okozta hozam- csökkenés ellenére 8 tonnánál magasabb kukoricatermést takaríthattak be hektáronként a szövetkezet gazdái 1981-ben. A másik példa úgyszintén az adottságokhoz alkalmazkodást jellemzi a jánoshalmi szövetkezet- ' ben. A mezőgazdasági termékek előállításának egyre nagyobb a jelentősége; nemcsak azért, mert a jó béltartalma értékű takarmánytáp a magas költsége miatt az állattenyésztés jövedelmezőségét befolyásolja. A termény feldolgozottságának növelése a növénytermesztésnek mint ágazatnak a bevételét is gyarapítja. A Petőfi Tsz ezért a takarmánygabonát a jövőben táptakarmánynak feldolgozva szándékozik értékesíteni. Bács-Kiskun magas teljesítményű állattenyésztési ágazatainak tekintélyes mennyiségű táptakarmányra van szüksége. Ha az itt termesztett kalászos gabonából, kukoricából helyben is előállítható a magasahb értékű keverékta• Itt termett, célszerűbb helyben feldolgozni, mint elszállítani és újra visszahozni a takarmányt. Képünk a kunszállási Alkotmány Tsz terménytárolójában készült. karmány, kevésbé lesz szükség arra, hogy hat, hét megyéből szállítsák ide a keverőüzemek az egyébként sem olcsó, de még a hosszú szállítás költségeivel is terhelt eleséget a nagyüzemi és háztáji állattartás számára. K. A. A gyógyítás szolgálatában Harmadik oldalunkon képes összeállítást talál olvasónk a kecskeméti új megyei kórház diagnosztikai osztályáról, az ott elhelyezett milliós értékű, korsze. rű vizsgálóberendezésekről, műszerekről és az azokat kezelő egészségügyi dolgozókról. Itteni képünkön az erősítővel felszerelt röntgen látható, amely gyorsabb és pontosabb vizsgálatokat tesz lehetővé, kevesebb sugáradag alkalmazásával. Jó tanácskozást im Ünneplő ruhába öltözött, kicsit komolykodó arcú lányok, fiúk foglalnak helyet ünnepélyes nagytermekben, visszafogott a nevetésük is, mert itt és most ők küldöttek, munkahelyük fiataljainak, iskolájuk tanulóinak képviselői. Megbízatást teljesítenek, egy-egy kör zösség küldte őket, melynek eredményeit, gondjait, neki- szánásait, kudarcait együtt összegezték, s most lehetőséget kapnak arra, hogy szélesebb körben elmondhassák a közösen kialakított véleményt, egymás példáiból tanulhassanak, tapasztalatot gyűjthessenek. Igen, az ifjúsági parlamentek folytatódnak ebben a hónapban. Bács-Kiskun megyében tanácskoznak a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, az oktatásban, az egészségügyben foglalkoztatott fiatalok, a diákok, a tanácsi dolgozók, a közművelődésben tevékenykedők, a szövetkezeti fiatalok. Szám szerint 11 „ágazati” parlamenten tűzik napirendre az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatait, vagy a munkavállalók mindennapját át- meg átszövő kérdéseket a tanulástól a lakáshoz jutásig, az ösztöndíjtól a munkakörülmények javításáig. A magánélet szférájának a közösségi munkát is alakító problémái így válnak közös üggyé. Mint ahogy közösek azok a feladatok is, amelyek a VI. ötéves terv céljainak megvalósításában a felnőttekkel együtt a fiatalokra is várnak, s melyekben a gazdasági vezetők a lendületet, az ötleteket, az öntevékeny kezdeményezéseket várják az ifjúságtól. A tanácskozások politikai arculatát, alaphangját az MSZMP - XII. kongresszusán elfogadott, egész társadalmunk tennivalóit megjelölő dokumentumok határozzák meg, és fórumot teremtenek a KISZ X. kongresszusán elfogadott dokumentumok megismertetésére, mozgósítva a célok megvalósítására. Az ifjúsági parlamentek megrendezése immár történelmi múltra tekinthet vissza, hiszen 1974-ben, 1976-ban és 1978-ban is lezajlottak a tanácskozások, a most negyedízben kerül sor az egész magyar ifjúságot átfogó rendezvénysorra. Az eddigi tapasztalatok szerint a résztvevők nagy száma, a fölvetett problémák őszinte megvitatása bizonyítóttá, ezek a fórumok jól szolgálják a fiatalok reális érdekeinek képviseletét, és a társadalom által a fiatalokkal szemben támasztott követelmények ismertetését, tudatosítását. Továbbra is lényeges feladatot jelent a tanácskozásokon lehetőséget nyújtani a KISZ érdekképviseleti és érdekvédelmi jogosítványai érdemi gyakorlására, számot adni arról, hogy ezek a KlSZ-jogosít- ványok beépültek-e a vállalatok, intézmények belső szabályzataiba, melyek ,érvényesülésük tapasztalatai. Az ifjúsági parlamentek szolgálják a fiatalok közéleti tevékenységének kibontakoztatását, a kötelességek és jogok együttes hangsúlyozásával a szocialista demokrácia fejlesztését, az eszmei, politikai nevelést, mozgósítást. Hétfőn délelőtt a megyei tanács nagytermében először a kereskedelemben dolgozó fiatalok középszintű parlamentjére kerül sor. Az ünneplő ruhás, ifjú kereskedők bizonyára számtalan hétköznapi dologról is szót ejtenek. Hétköznapokról', munkájukról, életükről, az ötnapos munkahétről, s mindarról, ami foglalkoztatja öltét. Eredményes tanácskozást kívánunk a fiataloknak. N. M.
