Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

1982. február 6. • PETŐFI NÉPE • 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről ♦ (Folytatás az Y. oldalról.) gyobb vetésterület és a termésát­lagok növekedésének együttes eredménye. A burgonyatermés 14 százalékos emelkedése a hozamok növekedéséből adódott. A rizs­termés 45 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermés kismértékben csökkent, a gyümölcstermés lé­nyegében azonos volt az 1980. évi­vel. Szőlőből 30 százalékkal keve­sebb termett az 1980. évinél, de a bor minősége sokkal jobb. Az év végén a szarvasmarha- ■ állomány 1 945 000 volt, 1.4 szá­zalékkal több, mint egy évvel ko­rábban. A 8.3 milliós sertésállo­mány lényegében megegyezett az 1980. év végivel, az anyakocák száma viszont lényegesen megha­ladta az utóbbi évekét. A nagy­üzemek juhállománya 2 százalék­kal csökkent, és az év végén 2.4 milliót tett ki. A vágóállat-ter­melés 1 százalékos növekedésén belül a vágósertés-termelés lé­nyegében az előző évi szinten maradt, a vágóbaromfi és a vá- gójuh termelése nőtt. a vágómar­háé csökkent. Az állati termékek közül a tejtermelés 4 százalékkal, a gyapjútermelés 2 százalékkal meghaladta az előző évit, a to­jástermelés 2 százalékkal elma­radt attól. A mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdasági (ipari, építőipari, szolgáltató stb.) tevékenysége szá­mottevően bővült. Az állami me­zőgazdaságban és a szövetkeze­tek közös gazdaságaiban együtte­sen a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 22 ezer fővel, 2.8 százalékkal több volt az 1980. évinél. Elsősorban a termelőszö­vetkezetek nem mezőgazdasági munkát végző dolgozóinak száma nőtt. . A mezőgazdaság műtrágyael­látása az 1980. évihez képest va­lamelyest javult. egy hektár me­zőgazdasági területre számítva 216 kg-ot tett ki. fi./, év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 3600 traktort. 850 arató­cséplőgépet. 5000 tehergépkocsit szereztek be. Az' erdőgazdálkodás fakiterme­lése 1981-ben 7.7 millió m:1 volt. némileg meghaladta az előző évit. Az erdőtelepítés és az erdcfelújí- tási tevékenység összességében több mirit 10 százalékkal bővült 1980-hoz képest. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1981. évi fő céljai teljesültek. A közüzemi víz­termelő kapacitás mintegy 2 szá­zalékkal, napi 90 ezer rn'-rel nőtt. A közművesvíz-ellátásban része­sülők száma 160 ezer fővel növe­kedett, s ezzel az ország lakossá­gának 77 százaléka tekinthető el­látottnak. A szennyvíztisztító .«ka­pacitás 13 százalékkal bővült. A ter’/ezett vízügyi beruházá­sok többségét befejezték és üzem­be helyezték. Elkészült a Kiskö­rei Vízlépcső II. üteme. Tovább erősítették az árvízvé­delmi fővédvonalakat. Az év vé­gén a védvonalak 61 százaléka fe­lelt meg az előírt maximális kö­vetelményeknek. A belvízelveze­tés átlagos időszükséglete vala­melyest csökkent. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok áru- szállítási teljesítménye 0,7 száza­lékkal nőtt. ezen belül a közúti szállításban 2,5 százalékkal, a ví­zi szállításban 7,1 százalékkal emelkedett, a vasúti szállításban lényegében nem változott. A tá­volsági személyszállításban az utasok száma 8.1 százalékkal csökkent, az átlagos utazási tá­volság azonban nőtt. A helyi tö­megközlekedésben az előző évi­nél 3,0 százalékkal többen utaz­tak. A villamosok kevesebb, a metró és az autóbuszok több utast szállítottak, mint 1980-ban. A vasút az év folyamán 46 vil­lamos- és dízelmozdonyt, 105 személy- és 824 teherkocsit vásá­rolt. 66 km vasúti pályát villa­mosítottak, 268 km-t korszerűsí­tettek és 63 km vonalat szerel­tek fel önműködő vonalbiztosító berendezéssel. A közúti szállításban közel 19 ezer új tehergépkocsit, a tömeg- közlekedésben 1029 új autóbuszt, 50 metrókocsit állítottak forga­lomba. Az év végén megindult a forgálom a metró észak—déli vo­nalának Deák tér—Élmunkás tér közötti, szakaszán. Az év 'folya­mán 100 ezer új személygépko­csit értékesítettek, és az állo­mány meghaladta az 1,1 milliót, amelyből több mint 1 millió a la­kosság tulajdonában volt. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 35 ezer­rel, ezen belül a lakásokon fel­szerelteké közel 14 ezerrel bő­vült. A szállításban és hírközlésben foglalkoztatottak száma 1,1 szá­zalékkal. mintegy 4300 fővel ke­vesebb volt az előző évinél. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgálom a kedvezőtlen világgazdasági hely­zetben is növekedett. Az árufor­galom. behozatali többlete ki­sebb volt az 1980. évinél. A behozatal volujnene az előző évit valamelyest meghaladta. Ezen belül csökkent az energia- hordozók, valamint a beruházási célú gépek importja, míg a ter­meléshez szükséges anyagoké és a lakosság ellátását szolgáló ter­mékeké riőtt. A kivitel mennyi­sége mintegy 3 százalékkal több volt az 1980. évinél. Ezen belül a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből kedvező árakon je­lentősen nőtt az export. Fokozó­dott — bár lényegesen kisebb mértékben — az ipari késztermé­kek külpiaci értékesítése is, az anyagok, félkésztermékek és al­katrészek kivitele viszont mér­séklődött. A külkereskedelmi forgalom 55 százalékát a szocialista orszá­gokkal bonyolították le. A KGST- országokkal a kölcsönös előnyök alapján folytatódott az összehan­golt együttműködés. A rubel el­számolású béhozatal folyó áron — az erőteljes áremelkedés miatt — 5,3 százalékkal, a kivitel 8.9 százalékkal növekedett. A beho­zatali többlet kisebb volt. mint 1980-ban. Nem rubel elszámolásokban a behozatal és a kivitel értéke nagyjából hasonló mértékben bővült. Az egyenlegre kedvezően hatott, hogy a kiviteli árak a be­hozatali áraknál jobban emel­kedtek, így a cserearány valame­lyest javult. Beruházások A beruházások volumene mint­egy 7 százalékkal csökkent. A szocialista szervek beruházásai­nak összege folyó áron 183,5 mil­liárd forint volt, 6,2 milliárd fo­rinttal kevesebb az előző évinél'. A csökkenés az állami döntési körbe tartozó beruházásoknál kö­vetkezett be. Ezekre 9 százalék­kal kevesebbet folyósítottak. 1981- ben három új nagyberuházást kezdtek meg és hármat fejeztek be, egy továbbit részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati és a szövetkezeti beruházások összege az előző évi­nél nagyobb vállalati saját forrá­sok és szigorúbb 'követelmények alapján odaítélt hitelek révén, va­lamelyest nőtt. A fejlesztések je­lentős része közvetlenül vagy közvetve az exportárualapok bő­vítését szolgálta. A beruházási ráfordítások mér­séklődése nem volt általános. Egyes ágazatokban, pl. a vegy­iparban. a mezőgazdaságban, a belkereskedelemben,,valamint az oktatás és az egészségügy terüle­tén nőttek a beruházási kifizeté­sek. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság A népesség számának az utóbbi években tapasztalt lassuló növe­kedési ütemét 1981-ben csökke­nés váltotta fel. 1982. január 1-én az ország népessége 10 711 000 fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1981 folyamán 143 ezer gyermek született. 5800- zal kevesebb, mint 1980-ban. A csökkenés oka elsősorban a szülő­képes korú nők számának mér­séklődése. 1981-ben 145 ezren hal­tak meg, annyian, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság to­vább mérséklődött: ezer élveszü- löttre 20,6 egy éven, aluli halál­eset jutott, az 1980. évi 23,2-del szemben. 1982. január 1-én a népesség 46.6 százaléka, 4 995 00 fő volt ak­tív kereső. Számuk az elmúlt év­ben 20 ezer fővel, 0.4 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a nyugdíjazásból és a halálozásból adódó kiesés meghaladta az első ízben munkába lépett fiatalok és a gyermekgondozási segélyről visszatértek számát. A létszám ágazatok közötti át­rendeződése a korábbiakhoz ha­sonlóan folytatódott: az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt az aktív keresők száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban és a szállítás-hírközlésben mérséklő­dött, a kereskedelemben némileg, a mezőgazdaságban jelentőseb­ben emelkedett az aktív keresők száma. 1981. július 1-ével megkezdő­dött az ötnapos munkahétre való áttérés á folyamatosan és a há­rom vagy több műszakban termelő üzemekben. Az év végén mintegy 900 ezren dolgoztak ötnapos mun­karendben, és megtörténtek az előkészületek az 1982. év eleji ál­talános áttérésre. A lakosság jövedelme és fogyasztása folyamán 14,8 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 160,1 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás szemé­lyi és intézményi feltételei 1981- ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 29 fölé emelkedett. A kórházi ágyak száma 1200-zal nőtt. 68 új általá­nos és gyermekorvosi körzet lé­tesült. Csökkent a betöltetlen kör­zeti orvosi állások aránya. A hólesődéi helyek száma 3300- zal bővült. 1981 végén 68 ezer bölcsődei hely állt rendelkezésre. Az óvodai helyek száma 15 800- zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt. Óvodába járt a meg­felelő korú gyermekek 82,8 száza­léka. Az óvodák zsúfoltsága mér­séklődött. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkere­sete a bérkiegészítésekkel együtt 4720 forint volt, nominálértékben több mint 6 százalékkal maga­sabb az 1980. évinél. A mezőgaz­dasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó no­minális átlagkeresete — ugyan­csak a bérkiegészítésekkel együtt .— nem egészen 8 százalékkal emelkedett, és havi 4230 forintot tett ki. '* . A pénzben! társadalmi-juttatá­sok összege több mint 8 százalék­kal nőtt és meghaladta a 94 mil­liárd forintot. Emelkedett a ter­mészetbeni — egészségügyi, ok­tatási, kulturális — juttatások összege is. ., . Nyugdíjakra 61 milliárd forin­tot fizettek ki, ami 9 százalékkal több mint 1980-ban. A növekedés­ben szerepe volt annak, hogy egy év alatt 49 ezerrel, 2 millió 131 ezerre nőtt a nyugdíjasok száma, s hogy az új nyugdíjasoknak ma- gasabb a nyugdíja. Hozzájárult továbbá az emelkedéshez, hogy 1981 júniusától a nyugdíjak évi rendszeres minimális emelése ha­vi 100 forint lett, az addigi 70 forint helyett. Egyidejűleg a há­zastársi pótlék összege 100 forint­tal emelkedett. 1981-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj átlagos havi összege 2415 forint volt. Családi pótlékra 1981-ben az ál­lam 14,6 milliárd forintot fizetett ki, ami 8. százalékos növekedést jelent. Gyermekgondozási segély­re 3,7 milliárd forintot folyósítot­tak, valamivel kevesebbet, mint 1980-ban. 1981 végén 241 ezer anya vette igénybe a gyermek- gondozási segélyt, 13 ezerrel ke­vesebb, mint 1980 decemberében. A munkajövedelmeket és a tár­sadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó összes jövedelem nö­vekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékos emel­kedése alapján az egy lakosra ju­tó reáljövedelem növekedése or­szágos átlagban 2.2 százalék volt. A lakosság összes fogyasztása 2.4 százalékkal emelkedett. A többlet döntő része a kereskedel­mi forgalomban jelentkezett. A belkereskedelem a beszerzések fokozásával, készleteinek növelé­sével javította a kínálatot. A kis­kereskedelmi forgalom volumene 3.4 százalékkal haladta' meg az 1980. évit. Az élelmiszerek és él­vezeti cikkek, valamint a ruhá­zati cikkek eladása .2—2 százalék­kal, a végves iparcikkeké 5 szá­zalékkal nőtt. A takarékbetét-állomány az év Az 1981/82-es tanévben 51 ezer­rel .nőtt az általános iskolák nap­pali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befe­jezettek 93 százaléka tanul to­vább, megközelítően fele-fele arányban középiskolában, illetve szakmunkásképző iskolákban. Az előző tanévhez képest valamelyest emelkedett a szakmunkástanulók és a középiskolák nappali tago­zatán tanulók száma. A múlt év­ben 68 ezer diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 42' ezer nappali tagozaton. Az esti és a levelező tagozaton érettségizettek száma 2600-zal kevesebb volt, mint 1980-ban. A felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe 102 600 hallgató jár, 1400- zal több, mint egy évvel ^koráb­ban. Az ország különböző felső- oktatási intézményeiben 25 200 hallgató kapott oklevelet, ebbgl 14 700 a nappali tagozaton. Az általános iskolák osztályter­meinek száma 1700-zal haladja meg az előző évit. Az alsó fokú oktatásban a tanerők száma 2600 fővel 78 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 ezer pedagó­gus tanít, 500-zal több, rrlint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellá­tottsága. Az általános iskolai ta­nulók 39,9 százaléka részesül nap­köziotthonos ellátásban, az 1980. évi 38,2 százalékkal szemben. A diákotthonban vagy kollégium­ban lakó szakmunkástanulók, il­letve egyetemi-főiskolai hallga­tók aránya emelkedett, a középis­kolásoké némileg csökkent. Idegenforgalom 1981-ben 14,8 millió külföldi ér­kezett az országba, 850 ezerrel, 6 százalékkal több mint 1980-ban, közülük 10,5 millió volt a turis­ta, 11 százalékkal, több az előző évinél. A turisták átlagosan 7 na­pot töltöttek hazánkban. Az év folyamán magyar állam­polgárok 5,5 millió esetben utaz­tak külföldre, ez 7 százalékkal volt több, mint 1980-ban. Az ide­genforgalomból származó bevéte­lek és kiadások aktív egyenlege 1981-ben nagyobb volt az előző évinél. 1981-ben a szállodák befogadó- képessége mintegy ezerrel, az egyéb kereskedelmi szálláshelye­ké — turistaszállások, nyaralóhá­zak, kempingek, fizetővendég-lá­tás— 19 000-rel bővült. (KSH) FILMJEGYZET Requiem A MOKÉP egyik propaganda- vetítésén, a tévé képernyőjén nyi­latkozott a film nemzetközi hírű rendezője, Fábri Zoltán erről, az Örkény ístudn-novella felhaszná­lásával készült alkotásról. Egye­bek között azt mondatta, hogy Ör­kényt már egy évtizeddel koráb­ban is kérte, hogy írjon forgató- könyvet ebből a novellájából, mert mint rendező ő kitűnő le­hetőségeket lát a Requiemben. A téma szerinte filmre kívánkozik. Örkény István akkor elzárkózott az átdolgozás gondolata elől. Ügy vélte, hogy az irodalmi nyers­anyag nem alkalmas a képi meg-, jelenítésre. Örkény szigorú írói eszközök­kel szerkesztett, szűkszavú, gyak­ran csak félmondatnyi utalások­kal társadalmi hátteret, előzmé­nyeket érzékeltető, egyetlen köz­ponti jelenetre kontcentráló no­vellájából végül is a kiváló író halála után film készült. Fábri a maga sajátos eszközei közül a legfinomabbakat, a leg­érzékenyebb szépségűeket válo­gatta össze, hogy a novella érzel­mi, társadalmi hátterét a maga teljességében láttatni tudja. Nagyszerűen kihasználja a szí­nek hangulatteremtő erejét. A pasztellszínek tompított árnyala­tai mintha nemcsak az örkény- novella hangulatát idéznék. Mint­ha a felejthetetlen író körünkből eltávozott személye előtt is tiszte­legnének. Fábri az író szellemi örökségének fényeihez igazodva átrendezi az időrendi összetarto­zás szálait. Ki nem dolgozott, fél- mondatnyi utalásokból az egész művet értelmező jelenetsorokat bont ki, mintha a Requiem borús színskálája nemcsak a Balázso- vits Lajos által megszemélyesí­tett Hannover István emlékét si­ratná, hanem az Örkény iránti tisztelet, emlékezés gyászakikord- jait is aláfestené. A filmben három pompás ala­kítás értékeiben gyönyörködhet a néző. A kamaradráma visszafoj­tott, feszültségteljes pillanatait a leányt játszó Frajt Edit és az el­sőfilmes fiatal színész Gálffi László tudja kihasználni igazá­ban. De magával ragadó Balázso- vits Lajos játéka és fölényes szak­mai tudásról árulkodik a film­vásznon érdemtelenül ritkán lá­tott Kálmán György alakítása. Fábri jólismert jelenetépítési módszerei világosan felismerhe­tők. Vannak azonban olyan pilla­natok, amikor az eseményeket több szereplő szemszögéből nézve, mintegy nyomatékteremtő szán­dékkal ismét és ismét lepergetik. Ezek az ismétlések sajnos alig- alig mondanak többet az előzőek­nél, ilyenkor szinte teljesen lelas­sul a cselekmény, megáll az idő. Ezeknek a kimerevített pillana­toknak dramaturgiai indokait nem mindig lehet felismerni. Ügy gondoljuk — végigtekintve Fábri Zoltán eddigi életművét, el­ért eredményeit — ez a filmje a középmezőnyben helyezhető el. Több régebbi alkotása átgondol­tabb és érzelmileg is egységesebb módszerekről tanúskodik. Cs. L. A hónap rendeletéi Az ipari miniszter a munkavédelemről — A népi iparművészek minősítése és díjazása Az idei év első közérdekű ren­deletét az ipari miniszter adta ki — a munkavédelemről. A jogsza­bály részletes előírásokat tartal­maz a dolgozó emberek védelme, az üzemi balesetek megelőzése ér­dekében. Ezek szerint a különféle gazdálkodó szervezeteknél a gé­pek, berendezések, teéhnológiai sorók biztonságos kezelésére, kar­bantartására a szabványoknak megfelelő külön utasításokat kell készíteni. Szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a munkavédelemmel kapcsolatos döntési hatásköröket az igazgatók­tól egészen a csoportvezetőkig. A vállalatoknál olyan munkavé­delmi szervezeteket kell létrehoz­ni, amelyek egyaránt alkalmasak a rendszeres ellenőrzésre, a hiá­nyosságok folyamatos megszünte­tésére, a munkavédelmi oktatás irányítására és a balesetek szak­szerű kivizsgálására. Ki lehet munkavédelmi vezető? A jogszabály szerint erre a (tiszt­ségre a tervező- és kutatóintéze­teknél csak munkavédelmi szak­mérnököt, vagy üzemmérnököt le­het kinevezni. Az ő irányítását általában az igazgató, vagy annak műszaki helyettese látja el. Lé­nyeges előírás, hogy teljesítmény­bérben, több műszakban foglal­koztatott dolgozó munkavédelmi vezető vagy előadó nem lehet. A nem függetlenített munkavédelmi vezetőt (előadót) egyéb feladatok ellátásával csak olyan mértékben szabad megbízni, hogy ez munka- védelmi tevékenységének zavar­talan ellátást ne gátolja. Külön rendeletet adott ki a munkavédelemről a közlekedés- és pcstaügyi, valamint a pénz­ügyminiszter is. Ezek az adott te­rületre vonatkozó sajátos előírá­sokat tartalmazzák. * * A Minisztertanács rendeletet al­kotott a Népi Iparművészeti Ta­nács jogállásáról, feladatairól, szervezetéről és működéséről. Eszerint ez a testület gondosko­dik a különféle népi iparművé­szeti termékek minősítéséről, be­leértve az országos pályázatok és kiállítások anyagát is. A NIT je­löli ki a gazdálkodó szervezetek megbízásának teljesítésére alkal­mas népi iparművészeket, s ál­lapítja meg a szerzői, valamint a tervezői díjat is. Ez a szerv jo­gosult . a népi iparművészek al­kotó munkájának támogatására, kísérleti műhelyek, tájházak léte­sítésére, fenntartására. A művelődési miniszter végre­hajtási rendelete szerint a népi iparművészek részére igazolást kell kiállítani. A termékeket az előállítónak azonosítására alkal­mas jelzéssel, úgynevezett zsüri- sziámmal is el kell látnia. A jog­szabály melléklete pontosan fel is sorolja a népi iparművészeti termékeket, amelyek a követke­zők: szőttes, fazekasmunka, fa­ragás és festés, hímzés. A népi kismesterségek közé tartozik a festett, faragott bútorok, a népvi­seleti babák, a bőr- és kovácsolt­vas termékek, valamint a fából készült népi játékok előállítása. A hagyományos háziipari termé­kek: a kézi csomózású és szövésű szőnyeg, a fűzből, gyékényből, nádból és egyéb anyagból készült fonott használati és dísztárgyak, a vert. horgolt és varrott csipke, valamint a szőtt és varrott gobelin. D. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents