Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982 február 6.

Szölövesszö-szaporitás Kecelen — fóliahengerben

1527-ben egy üstökös megjelenése „olyan borzadályt keltett, hogy némelyek a rémülettől szörnyethaltak, mások megbetegedtek" — így szól a krónika. Valóban, számos babona tapadt egykor az üstökösökhöz, ám ezeknek volt egy hasznuk is: többnyire feljegyezték megjelenésük évét, és ez lehetővé tette az utókor számára, hogy lajstromot készítsen róluk és felismerje visszatérésüket.

Az üstökösök pályájával kapcsolatban még Newton is tévedett; Halley volt az, aki felismerte, hogy az 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben látott üstökösök pályája feltűnően hasqnló, tehát üstökös tért vissza, sőt megjósolta, hogy 1758-ban ismét látható lesz. A jóslat teljesült, és ezt ma is a tudomány egyik legnagyobb diadalának tekinthetjük. A Hal- ley-ről elnevezett üstökös legközelebb 1986-ban lesz látható.

• Képünkön jól látható az üstökös felépítése.

Az üstökösök egyébként három részből állnak. A legfényesebb fejrész közepén helyezkedik el a mag, körülötte a gázokból álló kóma látható, és innen indul ki a ritkább gázokból álló csóva. Ä mag mérete a bolygókhoz képest kicsi, a Halley-üstö- kös magja például 50 kilométernél kisebb átmérőjű. A magot régebben több tíz vagy 100 méter átmérőjű laza meteorhalmaz- nak, vas- és kődarabokból álló rajnak gondolták. Később arra a következtetésre jutottak, hogy a mag jégbe ágyazott meteorszemcsékből áll; az üstökösben a meteorok a téglák, a jég pedig a habarcs szerepét játssza. A vízen kívül gázok jege is előfordulhat benne. Az összefagyás a Naptól távol, alacsony hőmérsékleten történik, majd a Naphoz közeledve — a Jupiter-pá- lya távolságában — a jég párologni .kezd. A párolgó jég a mag körül sűrűsödve gázburkot, kómát alkot. A csóva keletkezése pedig azzal hozható összefüggésbe, hogy a csóvát a Nap sugárnyomása taszítja ki a kómából. A csóvák hossza általában 10—20 millió kilométer.

Az üstökösök pályái nagyon elnyúlt ellipszisek, a pályákat azonban sok minden befolyásolhatja, például a Nap, vagy a bolygók vonzása.

Nyolcmillió új telefontulajdonos

A tudomány világszerte keresi azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik, hogy egy- egy jó tulajdonságokkal bíró, az eddigieknél korszerűbb növényfajta szaporítása gyorsabbá váljon. Hazánkban is találkozunk ilyen törekvésekkel. Érdekes példa erre az az együttműködés, amelyet a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet kezdeményezett a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel. Megállapodtak abban, hogy a közös gazdaság átveszi a kutatók által kidolgozott intenzív szaporítóanyag-termesztési eljárást. Szakmai segítséget adott ehhez dr. Füri József, tudományos osztályvezető. A szerződés alapján 1978-ban megkezdték a munkát.

éi> Fóliasátor alatt fejlődik az új technológia szerint nevelt szaporítóanyag.

Már télen előkészíthetik

Az előállítás technológiája a következő. A sima dugvány begyűjtése megegyezik a hagyományossal. az előkészítés és a tárolás körülményei viszont már mások. A begyűjtött anyagot először csávázzák, amely a gom-' babetegségek elleni fertőtlenítést szolgálja, majd pincében raktározzák. A dugványozás speciális közegben, fóliahengerben történik. A hengerben úgynevezett P 1-es perlit van. Télen már meg tudják tölteni, majd perforálják, vízzel telítik. Ez utóbbi hatására a henger feszessé válik, méretre vágható. A feldarabolt kis „konténerek” ládákban tárolva várják a dugványozás időpontját.

Gyorsan fejlődik

A hajtatást fóliaházban kezdik el április vége felé. Mintegy negyven-ötven nap alatt a fóliahengerben kifejlődik a kis növény, és máris ültethető, június közepe táján.

A hajtatás úgy történik, hogy a perlittel töltött fóliahengerekbe egy-egy dugvány kerül, és talp- valamint léghűtés kombinációjával indul meg a növény nevelése. Megjegyzendő, hogy dugványozás előtt a vesz- •

szőt negyvennyolc órán át vízben áztatják. A párolgás csökkentése érdekében a Foricotte nevű szert használják. Huszonkét Celsius-fok körüli léghőmérséklet és 90 százalékos relatív páratartalom mellett a faka- dás 10—12 nap alatt megindul. A talpgyökér képződéséhez pedig 18—20 nap szükséges. Természetesen a kis növény igényes ápolást kíván, öntözést, vegyszeres védelmet, ötven nap hajtatási idő után már ültetésre alkalmas a vessző, öt-hat levelet hajt, hossza 10—15 centiméter. A 'talpgyökérzet olyan fejlett, hogy a perlit burkát átszövi. és a gyökércsíkok körkörösen megjelennek.

Szoktatás a levegőhöz

A kiültetés előtt két-^három napig edzik, vagyis a szabad levegőhöz szoktatják a szaporítóanyagot. A gödörbe helyezett vesszőket alaposan megöntözik. A hajtást két lomblevól felett visszacsípik, ezzel a szabad földi körülmények hatására jelentkező stresszt megelőzik. A megmaradó két lomblevél fenntartja a növény életfunkcióit, és két hét alatt a nyári rügyek is kihajtanak, s most már az akkli- matizálódott szőlővessző erőteljesen növekedik. Fejlődését öntözéssel elősegíthetik. A lombhullás utáni téli védelem megegyezik a klasszikus telepítési eljárásnál már ismertekkel.

Ez a technológia egy tizedére rövidíti le a szaporítóanyag elő- állításána'kv idejét. Előnye ezenkívül, hogy már ilyenkor, télen megkezdhetik az előkészületeket, a telepítés időpontját széthúzhatják, szakaszokra bonthatják. programozhaják. Az ültetés ápolási munkái egyszerűsödnek. a pótlás még abban az évben ugyanazzal az anyaggal, két héttel később megismételhető. A jó gondozás eredményeként fejlődési elmaradás a második esztendőben már nem tapasztalható.

Bakacsi László, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet főágazat- vezetöje elmondja, hogy első esztendőben 20 hektár területre készítettek ilyen gyorsított eljárással szaporítóanyagot. A három év alatt összesen 100 hektárt telepítettek a szakszövetkezetben, és a társgazdaságokban a keceliek álal előállított szaporítóanyagból.

A módszer jelentősége szinte felmérhetetlen, hiszen lehetővé válik, hogy az új. korszerű szőlőfajták gyorsabban terjedjenek. Könnyebbé válik a hiányos sorok pótlása is.

K. S.

LÉZEREK AZ ÜVEGIPARBAN

A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóriumban egész évben figyelemmel kísérik a tala] felmelegedésének, illetve lehűlésének mértékét. A mérések

2—20 centiméterig, valamint 50 centimétertől 2 méter mélységig történnek. Képünkön Ábrahám István, műszaki ügyintéző éppen egy talajhőmérőt olvas le.

Az obszervatórium egyébként többféle tudományos munkát végez, kapcsolatot alakított ki a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Márciusban folytatják például a Hossziíhegyi Állami Gazdaságban a fagyvédelmi kísérleteket, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Intézetével együttműködve.

• A lézersugár elektroncsőgyártási alkalmazására látunk példát egy angol üzemben.

A lézer erős, igen sokoldalú energiaforrás, és egyik fő előnye az, hogy a fénynyaláb rendkívül kis méretűre összpontosítható (például egy 250 W-os széndioxidlézer könnyen fókuszálható egy tized milliméter átmérőjűre). Az üveg- és kerámiagyártó üzemek egyre nagyobb számban használják. Eredményesen alkalmazhatók üvegcsövek' vágására, a rádiócső- és izzólámpagyártásban, ampullák egy művelettel való leszabására, és lezárására,, a kis furatok kialakítására stb. A lézerek a maguk nemében páratlan előnyöket nyújtanak a hagyományos eljárásokkal szemben. A lézer, ha automatikus működésű berendezéssel párosul, legtöbbször- lényegesen nagyobb termelési eredményt ad, mint amilyent korábban a szokásos módszerekkel el lehetett érni. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelentős anyíagi befektetést igényel.

Sokféle típusa ismeretes, a néhány milliwatt erősségű hélium—neon-lézerektől a különleges szemsebészeti kezelésekre alkalmasokig. Az üveg- és kerámiagyártó iparágakban a széndioxidlézer infravörös színképtartományú sugarakat bocsát ki. Ezen a hullámhosszon a legtöbb dielektromos anyag — mint az üveg, kerámia, a fa, a műanyag stb. — az esetleges sugárzást teljesen elnyeli. Más szavakkal: az üvegfelületre irányított- széndioxid-lézersugár kfs energiavisszaverés. vagy átvitel mellett nyelődik el. Használata mellett szól az az előny, hogy igen jól ellenőrizhető energiaforrás. A műveletek szennyeződésmentesen végezhetők el segítségével. Ugyancsak előnyösek a lézersugaras berendezések szinte korlátlan hőmérsékleti adottságai, ami például a kvarcüvegek. fúrásánál és vágásánál fontos szempont.

• A moszkvai nemzetközi telefonközpont.

rületi központ és 2400 körzeti központ használhatta az automa- tikákat. Tavaly bevezették a rá- diórelés vonalat az egész BAM mentén, amely több ezer telefon- csatornát biztosít e hatalmas körzetnek. Ezen a vonalon közvetítik a tévéműsorokat is. Nagy kapacitású vonalakat fektettek le Moszkvától Habarovszkig és Vlagyivosztokig. A hírközlési vállalatokat a legkorszerűbb hazai és külföldi berendezésekkel szerelik fel.

A Szovjetunióban egymás' után helyezik üzembe az automata telefonközpontokat; 1976 és 1980 között 6 millió új készülék csengett fel a városokban, 2 millió a falvakban.

Az új ötéves tervben a városok közötti telefoncsatornákat 1,8szeresére, a telefonok számát 1,3- szeresére, ezen belül az egyéni előfizetőket 1,4-szeresére kell

növelni. Egyidejűleg folyik az ország egységes automatikus ösz- szeköttetési hálózatának a kialakítása.

Az elmúlt tíz év alatt 130 teTUDOMÁNY • TECHNIK

Egy év helyett ötven nap

Üstökösök

nyomában

Mérik a talaj hőmérsékletét

v.w.vXvXv

mmmmmmmmmmmmmsmmmmmmmsmmmmm

Tóth István

zaklatott idők

(37.) — Igen, de ez ú g y látót minket.

Pista a TÜZÉP simára taposott, szénporos, nedvesen fénylő udvarán ücsörgött. Az egyik szín culápját támogatta. Rágta'a méreg; úgy kell tétlenkednie, mink a koldusnak. Várni, várni, mikor jön kuncsaft. Az ugyan akad elég, de alkudozni kell. Nem született ő üzletembernek.

Ehol ni, most is jön egy öreg. Nyugdíjas vasutas lehet, látni elhordott, ócska zubbonyán meg simléderes sapkáján. Nyugodt arcába beleidegződött a foglalkozásával járó akkurátusság. Megáll a feketesár ragyogású térségen. hunyorog. Célszerűen jártat- ja körül tekintetét, hol lát megfelelő szenet. Megáll a lengyel diónál, bólint. Fejét lehajtva indul a fuvarosok irányába. Közben számol.

Pistánál köt ki.

— Hogy viszi mázsáját, fiatalember? — emeli kezét a sityak- hoz.

— öt forintért — hallik a kedvetlen válasz.

— öt forint, öt forint... — Szája hangtalan járásával kalkulál az öreg, A művelet befejezéseként — cseppet sem sértő szándékkal — megjegyzi. — Mennyivel több tüzelőt vehetne az ember, ha nem kerülne any- nviba a fuvar.

Szinte természetesnek venné, hogy a fiú egyetértsen vele.

Pista hisz is neki. El tudja képzelni, hogy rakosgattak félre a kis nyugdíjból az asszony- nvnl — fára. szénre. Persze,

hogy úgy fizeti a szállítást, mintha a fogát Húznák. Mindkét keze zsebben, nyugtalanul morzsolgatja forintjait, mennyire is telik belőle. Tétovázik, menjen-e tovább, vagy itt próbálkozzék lejjebb srófolni.

— Olcsóbban nem lehetne?

Maga csodálkozik legjobban,

mikor a fiú — annak ellenére, hogy barátságtalanul, sötéten vág felé a fejével — egyből enged.

— Jöjjön, az, tistenit neki! Négyért elviszem magának ... Pedig a többi is ötért fuvaroz — int a glédában sorakozó kocsikhoz.

Az idős vasutas értetlenül követte.

Ez lesz az utolsó! — határozta el ifjú Koczog. Ha az égig ugrál is az apja, fuvaros nem lesz. Ez nem szakma. Csak sütkérezik, ázik, várja áldozatát naphosszat .telint pók. Lö- työgteti m'agát a szekérrel. Közben telnek a hónapok, elfut az esztendő, és belőle megint nem lesz semmi. A végén még paraszt se. Már otthon is majd mindent a kis Miklós gyerekkel

végeztetnek az apjáék. Öt mentesítik, hogy csak hozza a költőpénzt. Minél jobban keresett — tegnap is négy fuvar: kétszáz forint — annál inkább gyűlölte helyzetét. Ezzel csak állandósítja semmi-voltát.

Odahaza se, szeretett lenni. Csupa kupeckodás náluk még a levegő is. Monoki már kéthetenként leruccan a teherautóval. Már a közelben lakó szövetkezeti tagok se irigykednek. Fogják a szájukat, hiszen őket is szépen megfizetik jószágukért. Monoki többet fizet, mint a felvásárlók.

Az apjával is végképp összemelegedtek. Eddig két ökröt is tudott venni a hízók hasznából. De ésszel él: kábái paraszttól vásárolta, haza se hozta az állatokat, fizet ’a tartásukért. Ne szúrjon szemet itthon.

Dél se volt még, már hajtott hazafelé. Erszényében ötven forint: az utolsó tizenkét mázsa fuvardíja. Két forint borravalót adott a nyugdíjas. Nem akarta elfogadni, de vissza se tudott adni. Nem volt aprója.

Gyerünk trappban égy kicsit, — legyintett az ostorvéggel a lovak fölé. A kényes kocogásban büszkén felgörbült a paripák nyaka. Tompafekete sörényük tánca halkan suhogtatta a rájuk font rafiabojtok fehér függönyét. Még ebben a csendes futásban is szinte ráfeküdt a szellőre a két nemes állat. Hátracsapták fülüket, várták az újabb pattintást, hogy kiszaladhassák energiájukat.

Egy öregembert értek be.

— Hóóó! Maga az, Imre bátyám? Üljön csak fel ízibe!

A juhász köszönte a szívessé-- get, felszállt. Lépésben haladtak tovább. Nagyokat hallgattak.

— Hallom, tiéd ez a gyönyörű pár — mozdította homloka bőrét Kovács Imre a lovakra. — Valóságos vagyon.

Pista önkéntelenül odacsippentett a rudas hátába. A két fekete nagyot ráhtott a kocsin, s futásba váltott. Paprikavörös lett a fiú. Most mit mondjon? övé a két ló. Tudja azt az öreg, ha ő nem is erősíti meg. Vagyont érnek. Az ő sorsát meg megkötik.

Semmit nem válaszolt. Utasa se erőltette.

Messze vonat fütyült.

— Most jár Apaváránál a debreceni személy — jegyezte meg a birkapásztor. Hallgatott rá egy sort.. Majd megkérdezte.

— Ismered-e Apavára történetét ?

A gyerek csak intette a nemet. de hogy jelezze, kíváncsi rá, meghúzta a szárat. Megint nyugodtan dobolt a nyolc patkó a poros szekérútön.

— No, az még nálam is vénebb. A török veszedelem idejéből való.

Mintha a megkövült ősidő változott volna emberi hanggá, úgy mesélt az öreg juhász.

Csendesen éldegéltek az ősök itt K-n. Vágták a nádat, merték a vészekből a halakat, hajtották a marhát a rónákon át, rétből ki, rétbe be. Bogdácsoltak a kólákon. az ingó zsombokon.

(Folytatjuk.)