Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-28 / 50. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982 február 28. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Leértékelték a belga frankot és a dán koronát. — Űj-Delhi- ben megnyílt a fejlődő országok értekezlete, az úgynevezett „Dél —Dél konferencia”. — Lopez Portillo mexikói elnök közép-ame­rikai rendezési javaslatot tett nicaraguai látogatása során. KEDD: Budapestre érkezett Pérez-Llorca spanyol külügyminiszter. — Japán „korlátozott és ideiglenes” intézkedéseket hozott a Szov­jetunióval és Lengyelországgal szemben. — Fidel Castro levelet intézett a mexikói elnökhöz, támogatást ígérve annak javaslatá­hoz. SZERDA: Nyilvánosságra hozták Brezsnyev nyilatkozatát, amelyet az ausztrál békemozgalom levelére válaszként adott. — Jaruzelski hadseregtábornok beszéde a LEMP Központi Bizottságának ülé­sén. — Herbert Wehner tájékoztatta Schmidt kancellárt lengyel- országi tapasztalatairól. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai államok szervezetében Reagan elnök „mini-marshalltervet” hirdetett meg. — Mitterrand és Schmidt a 39. francia—nyugatnémet csúcstalálkozón az amerikai magas ka­matláb veszélyes hatásával is foglalkozott. PÉNTEK: A LEMP plénuma után összeült a lengyel parlament, a szejm. — Lord Carrington angol külügyminiszter Zimbabwéban tárgyal a namíbiai kérdésről. — Amerikai olajbojkott Líbia ellen. SZOMBAT: Mitterrand francia elnök befejezte római látogatását.' — Csád területén a szembenálló erők tűzszünetben egyeztek meg — A szejm döntése állambíróság felállításáról. — Nigériában puccs­kísérletet lepleztek le. A hét három kérdése: A HÉT ESEMÉNYEI KÉPEKBEN • Hazánkba látogatott a spanyol külügyminiszter. Képünkön: Jósé Pedro Pérez-Llorca és magyar vendéglátója, Púja Frigyes a kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott tárgyalások mellett magyar— spanyol konzuli egyezményt is aláírt. (MTI fotó — Tóth István felv. — KS) £ Varsóban tanácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. plená­ris ülése. Képünkön: Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára mond beszédet. (Fotó: CAF — MTI —KS) Zamjatyin a leszerelésről Hogyan alakul a legújabb lengyelországi események nyomán a kelet—nyugati helyzet? Herbert Weimer, a Nyugatné­met Szociáldemokrata Párt parla­menti csoportjának elnöke, ez a 76 esztendős, tapasztalt é* tekin­télyes politikus az NSZK jobbol­dali ellenzékének viharos tiltako­zása ellenére az elmúlt héten Varsóban járt és fontos megbe­széléseket folytatott a lengyel ve­zetőkkel. Útjáról nyilvános nyilat­kozatot alig tett. mindenekelőtt Schmidt kancellárt tájékoztatta varsói tapasztalatairól. Aki pe­dig nyomban Párizsban termett az immár hagyományos francia- nyugatnémet csúcstalálkozón. (Még de Gaulle és Adenauer tet­te rendszeressé a két szomszéd- ország vezetőinek eszmecseréit, a mostani találkozó már a 39. a sorban.) Talán nem távoli az összefüg­gés a Bonnba és Párizsba érkező varsói hírek hutása és a között, ahogyan a nyugatnémet kancel­lár és francia vendéglátója egy­ségesen foglalt állást az ameri­kai politika negatív -elemeivel szemben. A washingtoni dörge­delmek ellenére a nyugatnémet töke továbbra is kész a Szovjet­unióval való üzletek folytatására, s *a francia gazdaság sem cselek­szik másként. A lengyel adóssá­gok átütemezésére láthatóan meg­van a hajlandóság például a nyu­gatnémet bankok vezetőiben is. Innen már egy lépés — igaz, nagy és döntő lépés! —, hogy a későb­biek folyamán újból nyújtsanak hitelt a nyugati bankok a lengyel népgazdaságnak, amelyet talpra segíteni nekik is érdekükben áll. Persze, korai lenne azt állítani, hogy az USA egyedül maradna embargós, szankciós politikájával: a héten például a japánok is hoztak olyan döntést — noha kénytelen-kelletlen és szerényebb hatással —. amely szovjet- és lengyelellenes intézkedésekhez ve­zet. Varsóban ezalatt összeült a LEMP Központi Bizottsága. Ezen a plénumon elhatározták, hogy a párton belül vitára bocsátják a LEMP programjának tervezetét. A dokumentum címe: ..Miért harcolunk, mire törekszünk?” A parlament, a szejm is összeült, hogy megvitassa a gazdasági re­form számos fontos részletét: a banktörvénytől az árak kérdé­séig. Növekszik-e a feszültség a Közel-Keleten? Két hónap van már csak hátra, hogy Izrael kiürítse a Sínai-fél- szigetet, s visszaadja a még 1967- ben Egyiptomtól elragadott terü­let egészét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos ha­tárkő lenne (vagy lesz) ez az ese­mény a közel-keleti történelem alakulásában. Amíg ez végbe nem megy, például Egyiptom keze meg van kötve: nem tehet sem­mit Izrael ellen, cselekedjék bár­mit a jeruzsálemi kormány. Mert ha magára haragítaná, akkor nem kapná vissza a Sínai-fálsziget még izraeli megszállás alatt álló részeit. Számos politikai megfi­gyelő állítja Washingtontól Tel Avivig, hogy a Begin-kormány ezekben a hetekben szinte bármit tehet, tetszése szerint akciókat kezdhet az arabok ellen, akár Dél-Libanonban, akár a Golán- fennsíkon. Begin vajon miért ajánlotta fel a munkáspárti ellenzéknek, hogy alakítsák meg ..a Nemzeti Egy­ség" kormányát? Ilyen egységet • Az Egyesült Államok a Salv- dórban tartózkodó amerikai „ta­nácsadókon” kívül más eszközö­ket is tartalékol egy esetleges beavatkozásra. Képünkön: az USA haditengerészetének Carol rombolója, amely január óta cir­kál a Salvador és Nicaragua menti vizeken, különleges lehall­gató- és radarberendezésekkel van felszerelve. (Telefotó — AP — MTI —KS) háborús időkben szoktak igényel­ni izraeli vezetők ... Az ENSZ aligha lenne képes visszatartani az esetleges táma­dókat: pedig éppeh most szavaz­ta meg a békefenntartó erők ed­digi 6000 főnyi létszámának egy további ezres kontingenssel való növelését. A Golán-fennsík rrvegszállt ré­szén, ott, ahol érvénybe lépett az izraeli bekebelezési határozat, az arab lakosság általános sztrájk- ' kai tiltakozott a jeruzsálemi dön­tés végrehajtása ellen. A közel-keleti térségben ha nem is főszereplő, de érdekes „epizp^ista” a Jordán uralkodó, Husszein. Izraéli ellenvetések nyo­mán az amerikai kormány el­állt attól, hogy Jordániának mo­dernebb fegyvereket adjon él. Ez a döntés Husszeint megint az Iz­raellel szembenállók táborába sodorhatja. Hogy a nyugatiak sem tudják, mitévők legyenek, azt jól mutat­ja a francia diplomácia ingado­zása: Mitterrand elnök március elején Izraelbe látogat, de ezt ellensúlyozandó, külügyminiszte­re, Cheysson. mind több alkalom­mal bizonygatja, hogy Párizs jo­gosnak tartja egy palesztin ál­lam létrehozását. Mi is az a „Dél-Dél konferencia?” Kezdetben volt Kelet és Nyugat ellentéte vagy éppen viszonyuk­nak rendezési kísérlete. Aztán jött egy új szembenállás: Észak és Dél a gazdag és a szegény álla­mok megjelölésére szolgált. (Ez, persze, tulajdonképpen csak a vi­lág tényleges ellentéteinek elke- nésére jó: az a, bizonyos szegény Dél jobbára a Nyugathoz tarto­zik, szegénysége épp onnan adó­dik, hogy á nyugati gyarmatosí­tók zsákmányolták ki évszázado­kon át. Ha általában Észak gaz­dag voltát emlegetik, akkor tu­lajdonképpen még a szocialista országokra is kiterjesztik Nyugat felelősségét...) A mexikói Cancunban emléke­zetes módon nem is vettek részt a szocialista országok képviselői az „Észak—Dél konferenciái?”. Valóra is váltak aggodalmaik, a gazdag tőkésországok nem voltak hajlandók lényegi engedmények­re, igazi segítség nyújtására. Most az indiai fővárosban „Dél —Dél konferencia” ült össze, ez alkalommal csak a fejlődő orszá­gok képviselői találkoztak. Indira Gandhi a 44 ország küldöttei előtt sürgette, hogy a fejlett országok nyújtsanak jelentősebb segítséget a fejlődő országoknak, a harma­dik világ államai pedig bővítsék ki együttműködésüket. Afrika, Ázsia, Latin-Amerika szegény or­szágaiban fokozni kell az élelmi­szer-termelést. Az új-delhi „Dél— Dél konferencia” hangot adott nyugtalanságának, amiért a fej­lett országok egyre csökkentik a harmadik világnak nyújtott támo­gatást. A jelenlegi tőkés gazdasá­gi válság, sajnos, arra ösztönzi a legtöbb államot, hogy leeressze a vámsorompókat a fejlődő orszá­gokból érkező áruk előtt, s a vi­lágkereskedelem harmonikus fej­lesztése helyett a nrotekcionizmus válik a legtöbb állam gazdaság- politikájának gyakorlati céljává. Pálfy József Tollhegyen A nyugati országokon mint­ha valamilyen tisztogatási hul­lám söpörne végig: itt is, ott is visszaéléseket lepleznek le, megvesztegetési botrányok pat­tannak ki. Meglepőnek persze, ez a je­lenség nem mondható: egy­részt azért, mert a tőkés vi­lágban a politika és az üzlet összefonódása egészen termé­szetes, másrészt pedig azért, mert a nyugati országokban pa­píron (vagy szavakban) a köz­életi tisztaság meglétét min­denkor bizonygatni akarják. Csak az a bökkenő mosta­nában, hogy gyanús' politikai éle van a tisztogatási szándék­nak! íme, a nyugatnémet pél­da. Korrupciós botrányt kavar a sajtó egy lakásépítő vállalat­nál, amely — és ez a fontos — a szakszervezetek és a szóciál- demokrata párt neves szemé­lyiségeinek ellenőrzése alatt áll. A sár tehát az SPD-re, Schmidt kancellár pártjára hull... Újabb visszaéléseket emleget­nek: a Flick Konszern úgy ju­tott volna adómentes bevéte­lekhez, hogy tisztes summákat fizetett volna a kormánykoa­líció két pártjának, az SPD- nek és az FDP-nek a kasszá­jába, pártcélokra, például a választási propagandaköltsé­gekre. Emiatt aztán a kormány pénzügyminiszterét (aki szo­ciáldemokrata) és gazdaság­ügyi miniszterét (aki szabad- demokrata) lehet meghurcol­ni... Nincs módunkban a vádak igaz vagy hamis voltát kutat­ni. Csak az a nagyon-nagyon feltűnő, már-már gyanús „mel­lékkörülmény” ragadja meg a figyelmünket, hogy akkor tá­madják jobbról (!) a nyugat­német kormánykoalíció párt­jait és ismert személyiségeit, amikor azok teljesen egyértel­műen állanak ki az amerikai szankciópolitika ellen! A közéleti tisztaság zászla­jával a Schmidt-kormány el­len fellépő jobboldali erők (s köztük minden bizonnyal a rendőrség egyes elemei is, no meg a jobboldali lapok) való­színűleg valójában — amerikai zászló alatt harcolnak. P. J Az amerikai kormány lengyel­ellenes kampányának céljairól, a tárgyalások fontosságáról és más nemzetközi kérdésekről beszélt Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályá­nak vezetője a Szovjet Televízió­ban. Zamjatyin a „Kilences Stú­dió” programjában élesen elítélte az Egyesült Államok által indí­tott lengyelellenes kampányt, s rámutatott annak igazi céljaira: Washington szét akarja zúzni a jelenleg fennálló államközi kap­csolatok rendszerét, alá akarja ásni ezek alapjait: a jaltai, a potsdami megállapodásokat, a Helsinkiben aláírt záróokmányt. Rámutatott: az amerikai kezde­ményezésre hozott, megkülönböz­tető jellegű lengyel- és szovjet­ellenes intézkedések az Egyesült Államok nyugat-európai partne­reit is sújtják, mert ezek az or­szágok érdekeltek abban, hogy fejlesszék kereskedelmi és gazda­sági kapcsolataikat a szocialista országokkal. Lengyelországban Washington vissza akarja fordí­tani az események menetét, visz- sza akarja juttatni az országot ab­ba a szakaszba, amikor a belső reakció külső imperialista segít­séggel a fennálló társadalmi rend. a kormány megdöntését tűzte ki közvetlen célul. „A szükségálla­pot bevezetése megvédelmezte a szocializmust Lengyelországban, lefejezte az ellenforradalmat” — állapította meg. Leonyid Zamjatyin elmondotta, hogy a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközökről megindult tárgyalás az Egyesült Államok hibájából nem mozdult előre az elmúlt két és fél hónao- ban. Washington ugyanis a tár­gyalásokkal arra törekszik, hogy egyoldalú fölényre tegyen szert a közepes hatótávolságú eszközök terén. Az amerikai javaslatok el­fogadása esetén megbomlana az e téren kialakult viszonylagos egyen­súly európában. A szovjet fél azt akarja elérni, hogy Euróna teljesen atomfegyver-mentes öve­zetté váljék, valóban eljusson a ..nulla-megoldáshoz”. Ezt szolgál­ja az a szovjet javaslat is. amely szerint 1990-ig kölcsönösen csök­kentenék Euróoában az ilven nuk­leáris eszközöket — az Egyesült A lengyel parlament szombati ülésén első olvasásban meghall­gatta és a megfelelő törvényhozói bizottságok elé utalta az állam­bíróságról és az alkotmánybíró­ságról szóló törvénytervezetet. A legfelső állami tisztségviselők felelősségét és felelősségre vo­násuk módját meghatározó ter­vezet értelmében módosítani kell majd az alkotmány ide vonatko­zó részét. A javaslat szerint az állambíróságnak tartozna fele­lősséggel a miniszterelnök, he­lyettesei, valamennyi miniszter, to­vábbá az államtanács elnöke, az államtanács valamennyi vezető tisztségviselője, valamint a Leg­felsőbb Ellenőrző Kamara elnö­ke és a népköztársaság legfőbb ügyésze. A tervezet szerint a pártvezetők saját pártjaiknak tartoznak felelősséggel, rájuk te­hát nem terjed ki az állambíró­ság hatásköre. A tervezet értel­mében állambíróság elé csak a szejm állíthat bárkit. Ezután — ugyancsak első ol­vasásban — a képviselők több, a kormány által .benyújtott tör­vénytervezetet hallgattak meg, köztük a dolgozók nyugdíjellá­tásáról, valamint a bányászok nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról. Törvénybe iktat­ta a szejm, hogy állami atom­energia-ügynökséget hoznak lét­re. Következő napirendi pontként a parlament — Wojciech Jaru­zelski miniszterelnök előterjesz­tésére — visszahívta tisztségé­ből Jan Knapik vegyipari- és Államok azonban egyelőre nem hajlandó a szovjet terv megvita­tására. „A tárgyalásoknak nincs reális alternatívája — hangoztatta Leo­nyid Zamjatyin. — A Szovjet­unió amellett foglal állást, hogy kezdődjék meg a párbeszéd, kezd­jék meg a kölcsönösen elfogadha­tó megoldás együttes keresését. A Genfben előterjesztett szovjet ja­vaslatok ezt a célt szolgálják. A genfi tárgyalásokat a Szovjetunió pozitív tényezőnek tekinti; ha el­szakítják a kapcsolatok e megha­tározott szálát, akkor nem lesz sem leszerelés, sem tárgyalás. De bármiféle megoldásnak az egyen­lőség és az egyenlő biztonság már kipróbált és jóváhagyott elvén kell alapulnia.” Zamjatyin megállapította: a nyolcvanas évek elején, különösen a Reagan-kormány hatalomra ke­rülésével az Egyesült Államok olyan politika megvalósítását kezdte el, amely valóban fenye­geti az emberiséget. A tervekben a fegyverkezési hajsza került az első helyre, vezető szerepet ka­pott a tömegpusztító fegyverek, nemcsak a nukleáris, hanem a neutron- és vegyi fegyverek fel­halmozása. A Reagan-kormány felfogása, a „békét az erő útján” koncepciója valóban közelebb jut­tatja az emberiséget a nukleáris konfrontáció lehetőségéhez. Hangsúlyozta ugyanakkor: a Szovjetunió külpolitikája azt a célt tűzte maga elé, hogy megszi­lárdítsa az enyhülést, növelje az államok közötti bizalmat. A bé­kéhez vezető út nem a konfrontá­ción, hanem a tárgyalásokon át halad, a különböző szintű, köz­tük a legmagasabb szintű találko­zók útja” — hangoztatta a szov­jet politikus, leszögezve: a Szov­jetunió szerint fokozatosan kell haladni a legfontosabb cél, a nuk­leáris háború veszélyének ki szöbölése, az emberiséget leg, ban veszélyeztető fegyverkés tek korlátozása, a nukleáris fe verek teljes kiküszöbölése f Ezen az úton fel kell számolni olyan akadályokat, mint a biz matlanság, az előitéletek, a fé lem, mert ezeket érvként haszna ják fel a fegyverkezési hajsi folytatására — mondotta a szov jet tv-ben Leonyid Zamjatyin. könnyűipari minisztert és hely­be Edward Grzywat nevezte 1 A 49 éves új miniszter a LEM tagja. Zdzislaw K-rasinskit, akii e dig miniszteri rangban az álla) árbizottság elnöke volt, minis térré nevezték ki. Ezt a tiszt: get a gazdasági reformmal ka csolatos, pénteken elfogadott te vény értelmében hozták létre. A szejm elfogadta a pai menti bizottságok személyi öss: tételében javasolt változtatáso- keit. A kormány képviselői választ adtak a képviselők Írásban be­nyújtott interpellációira, majd a lengyel parlament befejezte kétnapos ülésszakát. * « » A LOT lengyel légiközlekedési vállalat március 1-től tovább bő­víti menetrendszerű nemzetközi járatainak számát. Ily módon Varsót a következő városokkal kölik majd össze a LOT-járatok: Algír, Amszterdam, Berlin, Bécs, Budapest, Bukarest, Damasz­kusz, Genf, Istanbul, Kairó, Koppenhága, London, Milánó, Montreal, Moszkva, Prága, Pá­rizs, Róma, Szófia, Stockholm. Tripoli, Zürich. Felújítja varsói járatait az AEROFLOT, a BEA, az Inter­flug, a KLM, a TAROM, vala­mint a bolgár, a csehszlovák, a líbiai és az osztrák légitársaság. Ismeretes, hogy a MALÉV újból közlekedtetni fogja Budapest— Vaisó—Leningrád járatait. • Nagy ko- kainszállít- mányt foglal­tak le Miami­ban. Képün­kön: a sikeres rendőri akció zsákmánya kö­rülbelül 200 millió dollárt ér. ff Ismét veszélybe került a világhírű londoni Times és laptársai jövője, miután Rupert Murdoch, az új­ságok tulajdonosa több száz dolgozó elbocsájtásá- val, sőt a megjelenés megszüntetésével fenyegető­zött. Képünkön: az ausztrál tulajdonos Ken Ashton- nal, a brit Üjságírószövetség főtitkárával tárgyal. (Fotó: AP — MTI —KS) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * A labdarúgó Nlí I. eredményei Tegnap megkezdődött a labdarúgó NB I.-ben a tavasz; forduló. Eredmények: FTC—Volán: 4—3; Bp. Honvéd—Békéscsaba: 0—0; ZTE—Rába ETO: 1—0; Haladás—Videoton: 1—1; Csepel—Ózd: 3—2; SZEOL AK—Nyíregyháza: 2—1; Pécsi MSC—Debreceni MVSC: 2—0; Újpesti Dózsa—Vasas; 2—0. * Röplabda NB I. az 1—4. helyért KSC—Csepel 3—1 (12, 12, —4, 12). * Kosárlabda női NB I­OSC—Kecskeméti SC 68—58 (35—33). * Áprilisban kongresszust tart a CSEMADOK A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének (CSEMADOK) Központi Bizottsága kétnapos ülést tartott Pozsonyban. A szombaton véget ért tanácskozáson a testület megtárgyalta a szö­vetség tavalyi munkáját, a nemrég lezajlott taggyűlések és járási ér­tekezletek tapasztalatait, valamint a CSEMADOK április 17—18-an tartandó országos közgyűlésének (kongresszusának) előkészületeit. Befejezte munkáját a lengyel parlament

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents