Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-28 / 50. szám
1982. február 28. • PETŐFI NÉPÉ • 3 AZ ANYAG NEM VÉSZ EL — DE MIVÉ ALAKUL? Megbecsülni, amit a föld terem Nemzeti vagyonunk meghatározó jelentőségű összetevője a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület, amely nem növekszik — nagyobbításának ésszerűbb vele való gazdálkodás esetén is korlátái lennének —, sőt napjainkban fokozatos csökkenésének megállítása a feladat. Ugyanakkor a népgazdaságnak egyre több gabonára, állati termékre, zöldségre és gyümölcsre van szüksége a hazai ellátás színvonalának emeléséhez és a gazdaságos kivitel bővítéséhez. Amit a föld terem, jobban meg kell becsülni, mint eddig bármikor. Tehát nem mindegy az sem, hogy a mezőgazdaság produktumait mekkora mennyiségi és minőségi veszteséggel dolgozza fel az élelmiszeripar. A hazai hűtőipar nem nagy múltra tekint vissza, de szerepe egyre jelentősebb a lakosság élelmezésében és az exportban. Technológiája kíméletes, a feldolgozott nyersanyag beltartalmi értékét szinte teljes mértékben megőrzi. Ezért népszsrűsödnek nálunk is a mirelit-készítmények, s az egy főre eső fogyasztás tekintetében megelőzték már többek közt Franciaországot is. Érdemes odafigyelni Félig-kész .képet mutat a Hűtőipari Vállalat bajai gyára, amelyet most fejlesztenek. Az építkezés alig engedi észrevenni, hogy a termelőmunka sem állt meg. Az egyik ideiglenesen berendezett teremben őszibarackok gurulnak a feldolgozópályán. — Érdekelt ön abban, hogy óvja a nyersanyag minőségét és takarékosan bánjon vele? — lépek ,a szalag mellé az egyik asz- szonyhoz. — Tessék odanézni a falra — mutat a hátam mögé. — Azon a papíron prémiumkiírás olvasható. Látható belőle, hogy érdemes odafigyelni a munkára. Akivel szót váltok: Heckenber- ger Jánosné, a Zrínyi Ilona szocialista brigád vezetője. A kiírás tartalma világos. Takarékossággal a napi teljesítménybérük 5, 8 vagy 10 százalékát kereshetik meg pluszban az itteni munkások, ha az anyagnormához viszonyítva megtakarítanak 1—2, 2—4 vagy ennél több százalékot az őszibarackból. — Százharminckét kiló nyersanyagból kell száz kilogramm készterméket kihoznunk, ez a norma — magyarázza a brigádvezető. — Arra törekszünk, hogy kevesebből -kijöjjön a száz darab egykilós csomag. — Miből tudják meg, hogy például ma takarékosak voltak, vagy éppen pazarlók? — Minden nap kiszámolhatjuk, ez nem nehéz. Tegnap 340 kilogramm barackot spóroltunk meg. Ezért körülbelül 470 forint prémium jár a brigádnak. Általában úgy alakul, hogy tíz nap alatt 11 napi bért tudunk a takarékossággal megkeresni. — Hogy tud itt az ember ügyes lenni? — A fagyasztott barackot gépi dörzsöléssel hámozzuk. Aki ezt csinálja, annak arra kell vigyázni, hogy csak a héja jöjjön le a gyümölcsnek. A felezésnél meg, látja a kezemben a kést, úgy kell vágni, hogy minél kevesebb hús maradjon a magon. Abban is érdekeltek vagyunk, hogy minél több első osztályú csomagolt áru legyen a barackból, és minél kevesebbet kelljen krémanyagként felhasználni. — A brigád tegnapi megtakarításából 6000—6100 forint értékű többletárut lehetett előállítani — számolja ki a gyártásvezető, Bakó Lajos. — Ki határozza meg. hogy egységnyi termékhez mennyi nyersanyag használható föl? — kérdem tőle. — A vállalati központ szabja meg az egyes gyárak évekre visz- szamenő tapasztalatait, és az alkalmazott technológiát figyelembe véve. Az anyagnormák egy- egy cikk esetében országosan egyformák. Ez feltétele annak, hogy azonos minőségű mirelitárut tudjunk készíteni Miskolcon, Győrben és Baján, ami szigorú előírás. Ahol az emberen múlik A gondosabb munkavégzésre való ösztönzésnek -ezt a formáját résebben alkalmazzák már a hűtőipari vállalat bajai gyárában. — Külső tényezőktől, a kapott nyersanyag minőségétől, érettségétől is függ, hogy milyen takarékossági eredményeket érhetünk el az adott esztendőben — mondja a gyártásvezető. — Ezeket mi nem befolyásolhatjuk, viszont a belsőket igen. Ezt az ösztönzési formát ott alkalmazzuk, ahol az anyagkihozatal döntően' az emberektől függ. Az idén új feldolgozóvonalakat építünk ki. Már a műveleti utasításokat úgy fogalmazzuk meg. hogy tartalmazzák majd a takarékosságra való ösztönzést. a prémiumfeltételeket is. Azokat a dolgozókat szintén közvetlenül érdekeltté tették a jobb gazdálkodásban, akik csak segéd an vasokkal bánnak, illetve azok felhasználásával füge össze a feladatuk. A műszerésznek például az áll érdekében, hoev kevesebb fólia foevjon. ami állandóan iól működő csomagológéppel érhető csak el. A művezetőnek sem mindegy — A jövedelmem 10—15 százalékát teszi ki a mozgóbér — hallom Jurik István művezetőtől. — Hogy ezt megkapjam, azért tenni kell valamit. A prémiumfeltételeim között van az is, hogy az anyagnormát nem léphetjük túl. Ezért oda kell figyelnem rá, mi történik a nyersanyaggal. Ha szükséges, szólok az asszonyoknak: így vagy úgy csinálják, mert sokallom a hulladékot. Egyébként a készleteket és az anyagkihozatalt naponta ellenőrizzük. Szezonban különösen nagy felelősség terheli a műszakvezetőket. Olyankor szállítmányonként elkülönítve tárolják a beérkező nyersanyagot, s az érettség mértékétől függően ütemezik a feldolgozást. Egy jó, vagy egy helytelen döntés a besorolásnál millióikat jelent a gyárnak pluszban, vagy mínuszban. Egyébként ilyenkor a gyors, veszteségmentes feldolgozás érdekében a fizikai dolgozóknak külön prémiumot is kitűznek. — Az én javadalmazásom körülbelül ugyanolyan arányban- függ a köitségek alakulásától, mint a művezetőké — tájékoztat Bakó Lajos gyártásvezető. — A prémiumfeltételeim közt első helyen a terv mennyiségi és minőségi teljesítése áll, különös tekintettel a tőkés exportra. Hasznosítani mindent A gyár igazgatójától. Vásárhelyi Györgytől megtudom, hogy évente 1200—1300 vagon mező- gazdasági terményből készítenek mirelitárut. A beruházás után kétszer akkora lesz a kapacitás. A közvetlen költségnek mintegy 80 százaléka a nyersanyagé, amiből kitűnik, hogy milyen komoly érdekeik fűződnek a takarékos feldolgozáshoz. Korábbi esztendőkben általában 2—3—4 millió forint hasznuk volt ezeknek a törekvéseknek. s még további tartalékok vannak ezen a téren. Sajnos, az ez irányú anyagi ösztönzésnek határt szabnak a bérgazdálkodási előírások. — Az anyaggazdálkodásunk nagymértékben függ a mezőgazdasági partnerektől, akikkel a fajtakiválasztástól a betakarításig szorosan együttműködünk — hívja föl figyelmem egy összefüggésre az igazgató. — Az a közös célunk, hogy semmi se menjen ve- szeíjdőbe abból, amit a föld megterem. Így az egyik téesz évente kétezer mázsa takarmányt készít a gyorsfagyasztott kukorica gyártásakor keletkező hulladékból. Az .idén kísérletképpen abban állapodtunk meg partnerünkkel, hogy hozzánk be sem szállítja csak a letisztított, méretre vágott csöveket. Ezáltal a fuvar- költségek is csökkennek. A halászati termelőszövetkezet a zöldborsó hulladékát viszi el tőlünk. Halhús lesz belőle. Korábban a meggymagot aktívszéngyártáshoz adtuk el, de ez az üzlet egyelőre szünetel. Sajnos, vannak olyan partnereink is, mint a Herbária. Elfogadná teának a meggyszárat, de csalk úgy, ha a levél nem keveredne közé. Mi ingyen adjuk ezt a hulladékot, de a válogatás már meghaladja az erőnket. Az idén először szeletelt mirelitalmát szállítunk nyugati exportra. Keressük, aki a keletkező 40—50 vagon héjat és csumát hasznosí- , tani tudná pektingyártásnál, vagy akár szeszt főzne belőle. A. Tóth Sándor Egészségügyi dolgozók ifjúsági parlamentje Szombaton délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében tartották meg a Bács-Kiskun megyei egészségügyi dolgozók ifjúsági küldötteinek parlamentjét. A tanácskozáson részt vett Kelle György, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is. Dr. Gubacsi László megyei főorvos az írásos tájékoztatót szóban kiegészítve összegezte a, tizenöt munkahelyi parlamenten elhangzott hozzászólások, kérdések lényegét, amelyek az egészségügyben dolgozók minden csoportját érintő, igen gazdag témavá- lasztékot adták. A fiatalok szakmaszeretetét, felelősségtudatát bizonyítja, hogy a legtöbb hozzászólót a képzés és továbbképzés lehetőségei foglalkoztatták, valamint az ötnapos munkahétre való átállással kapcsolatos munka- szervezési gondok. Az egészségügyi dolgozók 48 százaléka 35 éven aluli fiatal, döntő többségük szakmailag kifogástalanul végzi munkáját. A szocialista munkamozgalom meghirdetése után az egészségügyi intézményekben 123 munkacsoport alakult, sok fiatal részvételével. Társadalmi munkájukkal a különféle lakossági szűrővizsgálatok megszervezéséhez, lebonyolításához teremtettek lehetőséget. Az újítómozgalomban való eredményes részvételükről az tanúskodik. hogy az elfogadott javaslatoknak több mint felét fiatalok nyújtották be. Ellátták a megyében működő ifjúsági táborok egészségügyi feladatait is. Élet- és munkakörülményeik alakulását rendszeresen figyelemmel kísérik. A pályakezdés körülményeit. a szakképzés lehetőségeit. anyagi és szociális helyzetüket 1980-ban felmérték, s a lehetőségek szerint gondjaik enyhítésére történtek az intézkedések. A szakmai elvárások, melyeknek a hozzászólók hangot adtak a munkahelyi parlamenti vitákban. természetszerűleg megelö"- zik a gazdasági lehetőségeket. Az egészségügyi ellátás, a gyógyító és megelőző munka feltételeinek további korszerűsítése, az integráció szervezeti formáinak szakmai kiteljesítése azonban közelebb hozhatja egymáshoz a lehetőségeket és a kívánalmakat. A beszámolót követő vitában dr. Kecskés István kiskunhalasi alorvos az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos hátrányokat elemezte a betegek, a munkahely és az egészségügyi dolgozók szemszögéből nézve. Elmondotta, hogy a megnövekedett napi munka nemcsak megterhelő, de kevesebb idő jut a családra, gondokat okoz a kisgyermekek óvodai-bölcsődei elhelyezésében is. Megértéssel szólt azokról a betegekről, akik nem munkaidőben akarnak orvoshoz menni, hanem szabadnapon. Az új munka- módszerrel a feladatok megnövekedtek, fokozódtak a feszültségek, amelyek nem segítik elő a beteg- ellátás színvonalának emelését. Javasolta a két hétre tervezett munkaciklus kialakítását 84 munkaórában. Petrovácz Antalné, a garai egészségügyi otthon gondozónője az intézmény bővítésével jelentkező létszámgondokról szólt. Űj- vári Sándor, a kiskunhalasi kórház pénzügyi osztályvezetője a gyógyító munka gazdasági feltételeinek megteremtésében mutatkozó nehézségeiről beszélt, példaként említve a ragtapasz árának indokolatlan emelkedését, holott a régi és az új között mindössze színbeli eltérés mutatkozik. A parlament tanácskozása az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal, az intézkedési terv elfogadásával és az országos parlamentre delegáltak megválasztásával fejeződött be. Hol és hogyan ebédelnek a gyerekek? (Folytatás az 1. oldalról.) mezést ellátó két említett vállalat fele-fele arányban, még mintegy hatszáz tanuló fogadására vállalkozik. Várják a jelentkezéseket. Nem részletezzük, hogy a különböző étkezési formák napi költségeihez mennyivel járul hozzá a tanács. Talán elég, ha megjegyezzük, hogy az óvodásokéhoz és az általános iskolásokéhoz — a dologi kiadásokkal együtt — évenként 26 millió forinttal. BAJÁN jelenleg 1644 óvodást és 1720 általános iskolás tanulót étkeztetnek. A városi tanácsnak hatszáz adagos óvodai konyhája, a kollégiumoknak pedig saját konyhájuk van. A város gyermek- étkeztetésébe besegítenek a vállalatok. üzemek is, így például a Kismotor- és Gépgyár. Még ez évben megkezdik egy új. háromezer adagos konyha építését, melynek átadására 1983-ban kerül majd sor. KISKUNHALASON két iskolai napközi otthonos, és két óvodai konyhát tart fenn a tanács. Az általános iskolások 60 százaléka étkezik. Százhét igényt kellett elutasítani e tanévben. A 618-as számú Ipari Szakmuhkáskéoző Intézet diákjait a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat látja el. a Mezőgazdasági Szakközépiskolának- és a Szilády Áron Gimnáziumnak pedig saját konyhája van. A Szűts József Általános Iskola napközis konyhája más alsófokú intézményeket is ellát étellel. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, négy konyhája van a Dunavidéki Vendéglátó Vállalatnak, s napi 6000 •adaggal járul hozzá a gyermek- és diákétkeztetéshez. A Lenin Temelőszövetkezet szakácsainak főztiéből skap 135 tanyai kollégista. A tsz egyébként az étel szállítását is segíti. Több mint két éve felújították az általános iskolák központi konvháiát. ahol további 3000 adag főtt ételt készítenek nanonta. KISKÖRÖSÖN talán a legnagyobb a gyermek- és diákétkeztetés gondja. A Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközép- iskola ezer adagos konyháján 1850 személyre főznek. Az étteremben 650-en étkeznek összesen. A kollégistákon kívül ide járnak a menzások, a kisegítő iskolások, a szakmunkásképző intézet tanulói. Ezerkétszáz adagot elszállita* nak a város óvodáiba, általános iskoláiba! ahol kulturáltabb körülmények között étkezhetnek a gyerekek. A középiskolai konyhát — amely a Dunavidéki Vendéglátó Váilaláté — bővítteti a városi tanács. A munkához áprilisban kezdenek hozzá. Az üzemeltető vállalat berendezésekkel járul hozzá1 a korszerűsítéshez. További gond. hogy az átalakítás idején hol lássák el a diákokat. A megye községeiben általában sokkal jobb a helyzet. A legtöbb településen ax helyi tanács által üzemeltetett egy konyhában főznek a gyerekeknek, s az igényeket teljesen — vagy csaknem teljesen — ki tudják elégíteni. Két általánosítható példát említünk erre: Vaskúton az általános iskola napközi otthonos konyhája ellátja a két óvodát és az öregek napközi otthonát is. Naponta 200— # Várakozó gyerekek a kiskunhalasi Szüts József Általános Iskola étkezdéje előtt. d Vaskúti napközisek. • Jobbra: korszerű konyhában fő az étel a kiskunfélegyházi diákoknak. • A kiskunhalasi iskolából viszik az ételt a Harangos-telcp Átlós úti óvodájába is. * Bővítik a kiskőrösi középiskolai konyhát. 220 személyre főz'nek. Itt nincs kielégítetlen igény. Elmondták; arra is törekednek, hogy az életkori igényeknek megfelelően táplálkozzanak a gyerekek. Az óvodások étrendjét például az óvónők állítják össze, az iskolásoknak pedig közkívánatra is készítenek ételeket. A fajszi iskolai konyha ugyancsak ellátja az óvodát és az öregek napközijét is. Itt az a furcsa helyzet állt elő, hogy megszaporodtak az iskolai tanulócsoportok, s két éve az ebédlőben is tanítanak, emiatt percezniük kell a gyerekeknek. Ez az állapot azonban a jövő tanév elején megszűnik, mert két tanulócsoporttal — egy nyolcadikossal s egy elsőssel — csökken a létszám. Méhesi Éva—Rapi Miklós • Kecskeméten, az Arany-homokban ilyen szép környezetben ebédelnek a diákok. 41' Viszik az ebédet a fajszi óvodásoknak.