Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 4. események sorokban HAVANNA_______________________ Kedden, helyi idő szerint dél­után egy légikalóz hatalmába kerítette, eltérítette, és havannai leszállásra kényszerítette az Air Florida amerikai légitársaság Miamiból Key Westbe tartó re­pülőgépét. A férfi, akinek nevét és nemzetiségét eddig nem kö­zölték, azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a kezében tartott benzines palackot, ha parancsait nem teljesítik. Az eltérített Boeing—737 típusú gép 77 uta­sával és 5 tagú személyzetével délután fél négykor landolt Ha­vannában. A géprabló megadta magát az ottani hatóságoknak. S~\N SALVADOR ____________ * A. salvadori felszabadító erők egységei megámadták és elfog­lalták a hondurasi határ mellett fekvő Nueva Trinidad városát. A hírt a salvadori hadügymi­nisztérium illetékesei megerősí­tették. A jelentések szerint a harcokban legkevesebb 10 kor­mánykatona esett el. A hírügy­nökségek egybehangzó jelentései szerint a F'arabundo Marti Fel- szabadításfi Front harcosai ugyancsak kedden elfoglalták az ország fővárosától mintegy 125 kilométerre északkeletre levő Corinto kisvárost. és megtá­madták Usulutant. ■ Salvador ne­gyedik legnagyobb városát. _____ B EJRÚT_________________________ A közép-keleti háború szerdai híreinek középpontjában az arab önkéntesekről szóló jelentések állnak. Szerdai bejrúti sajtóje­lentésekből az derült ki, hogy máris több mint ötezer egyipto­mi harcol Irak oldalán. Az egyiptomi önkénteseket — írták a bejrúti lapok — leszerelt ka­tonák és tisztek közül toboroz­ták. Leonyid Brezsnyev fogadta a Szocialista Internacionálé küldöttségét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán Moszkvában fo­gadta a Szocialista Internacioná- lé leszerelési konzultatív taná­csának küldöttségét, amely Ka- levi Sorsának, a Szocialista In- ternacionálé alelnökének, a le­szel elési konzultatív tanács el­nökének vezetésével tartózkodik a szovjet fővárosban. A találkozón Leonyid Brezs­nyev felhívta a küldöttség tag­jainak figyelmét arra a veszély­re, amelyet a NATO-nak, s min­denekelőtt fő erejének, az Egye­sült Államoknak jelenlegi poli­tikája jelent a világbákére néz­ve. Megállapította, hogy a má­sodik világháború óta még soha nem volt ilyen súlyos a nemzet­közi helyzet. Az európai nukleáris fegyver­zetek korlátozásáról Genfben folyó szovjet—amerikai tárgya­lásokról szólva Leonyid Brezs­nyev megállapította: e megbe­szélések első szakaszának ta­pasztalata, az amerikai fél nyil­vánvaló vonakodása a kölcsö­nösen elfogadható megállapodás kidolgozásától bizonyos fenntar­tásokat szül. Ezzel szemben a Szovjetunió akár már ma kész megállapo­dást kötni arról, hogy mindkét fél, a Kelet és a Nyugat is le­mond valamennyi, európai cél­pontokra irányzott közepes ható- távolságú fegyveréről. Mi készek vagyunk még ennél is tovább lép­ni: megállapodni arról, hogy Eu­rópából eltűnjék minden nuk­leáris fegyver, a közepes ható- távolságúaktól kezdve a harcá­szati fegyverekig. A továbbiakban kijelentette, hogy ha a Nyugat még nem kész az ilyen radikális megoldásra, akkor a Szovjetunió hajlandó megállapodást kötni mindkét fél közepes hatótávolságú nukleá­ris eszközeinek nagymértékű csökkentéséről. A Szovjetunió igen jelentős, több száz egység­nyi csökkentést javasol. A két fél közepes hatótávolságú nukleá­ris fegyvereinek számát 1990-ig például egyharmadára, vagy még nagyobb mértékben is csökken­teni lehetne, s ezt szakaszosan is végre lehetne hajtani: a legköze­lebbi években e fegyverzeteket mintegy egyharmaddal lehetne csökkenteni, majd később tovább lépni. E megoldás esetén termé­szetesen a NATO és a Szovjet­unió ilyen eszközeinek száma a csökkentés valamennyi szaka­szában egyenlő ferine. Jól ismert az is, hogy a Szovjet­unió, a megállapodás elérését megkönnyítendő, javasolta: a'tár­gyalások idejére mennyiségi és minőségi szempontból is fagyasz- szák be mindkét fél közepes ha­tótávolságú európai nukleáris eszközeit. A Szovjetunió azonban kész volna e moratórium idején egyoldalúan csökkenteni európai részén elhelyezett közepes ható- távolságú fegyvereinek számát. A Szovjetunió kész e javaslatok alapján bármikor megállapodást kötni, és továbbra is reméli, hogy az Egyesült Államok kedvezően reagál indítványaira. Nem kisebb a jelentősége a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok megállapodásának a stra­tégiai fegyverzetek korlátozásá­ról sem. Az amerikai kormány­zat időről időre kijelenti. hogy állítólag érdekelt a stratégiai fegyverzetek radikális csökken­tésében. Valójában azonban Wa­shington semmit sem tesz ennek érdekében és különböző kiagyalt indokokra hivatkozva még a tár­gyalások felújításától is elzárkó­zik. A találkozón Kalevi Sorsa szólt arról, hogy a Szocialista Interna- cionálé és a benne tömörülő pár­tok több ízben megerősítették: szilárd elhatározásuk, hogy nem csökkentik a párbeszéd, az eny­hülés és a leszerelés érdekében tett erőfeszítéseiket. A Szocialista Internacionálé irodája a múlt év szeptemberében, a konzultációs tanács javaslata alapján, határo­zatot hozott a leszerelésről. 1981. decemberében p Szocialista In- ternacionálé elnöksége felszólí­tott mindenkit, akit ez érint, hogy a lengyelországi válságot ne használja fel ürügyül az enyhülés és a fegyverzetellenőrzés érde­kében tett erőfeszítések gyengí­tésére. NAPI KOMMENTÁR A különalku ára Egyiptom uj elnöke. Hoszni Mubarak előbb nyugat-európai körutat tett, most pedig meg­kezdte megbeszéléseit Washing­tonban 'az illetékes személyi­ségekkel. mindenekelőtt Ronald Beagannel. Mubarak két kontinensre ki­terjedő kőrútjának nyilván­valóan az amerikai a legfonto­sabb állomása. Erre a magya­rázat több okból is kézenfekvő. Egyiptom — Szadat politikája és elsősorban az emlékezetes Camp David-i különaíku nyo­mán — történelmében páratlan elszigeteltségbe került. Mivel Camp David első számú ihlető- je, szervezője és haszonélvezője Washington, és mivel Egyiptom stratégiai-politikaá értelemben Mubarak elődje alatt Amerika szempontjából a térség „kulcs- országává" lépett elő, a mostani államfő — elődjénél sokkal ha­tározottabban — úgy gondolja, hogy Washington fizessen ezért a helyzetért az eddiginél jóval magasabb árat. Ennek elérése Mubarak wa­shingtoni utazásának első számú célja, és ez anyagi és politikai értelemben egyaránt igaz. Ami az anyagiakat illeti, Egyiptom új elnöke nem keve­sebbet szeretne elérni, mint azt, hogy országa éppen annyi támo­gatást kapjon-Amerikától, mint amennyit Izrael kap. Ez. persze — elsősorban amerikai belpoli­tikai okokból — megvalósítha- tatlannak tűnik: a törvényho­zásban igen jelentős Izrael- lobby éberen őrködik. Beavatott körökben tudni vé­lik viszont, hogy két kisebb, de távolról sem jelentéktelen célt Mubarak képes lesz elérni Rea­gannál: azt. hogy a tavalyihoz képest jelentősen növekedjék a Kairónak nyújtott — nem utol­sósorban katonai — támogatás. Ez lenne a dolog anyagi része. A politikai faktor lényege Mu­baraknak az a kérése, ponto­sabban követelése, hogy Wa­shington a korábbinál sokkal erősebb nyomást gyakoroljon Iz­raelre annak érdekében, hogy Tel Aviv agresszivitása ne sért­se Egyiptom nemzetközi érde­keit. Mubarak számára ez annál is fontosabb, mert Washington­ban sem csinál titkot abból, hogy ki akar törni a Szadat te­remtette nemzetközi elszigetelt­ségből. Mindenekelőtt — de nem" kizárólag — az arab világgal kívánja rendezni kapcsolatait. H. E. Letelt Ecevit büntetése V • Bülent Ecevit volt török kormányfő — miután letöltötte kéthó­napos börtönbüntetését — párthívei körében elhagyta a fogházat. Az USA mérgező fegyverei ANGLIA KÖZVÉLEMÉNYE háborog, mert az Egyesült Ál­lamok a brit szigeteken levő tá­maszpontjain idegbénító vegyi. anyagokkal töltött bombákat kí­ván elhelyezni. Igaz, a hadügy­miniszter igyekezett a hírt meg- cálolni, ám ezt annyira hatá­rozatlanul tette, ahogy senki nem tulajdonított neki jelentő­séget, arról nem is szólva, hogy köztudottan maga az angol kor­mány sem idegenkedik a vegyi hadviseléstől. Az amerikai Pentagon, hogy a vegyi hadviselésre való foko­zott előkészületeit igazolja, Kambodzsa, Laosz és Afganisz­tán törvényes kormányait azzal vádolja meg, hogy azok mérgező vegyi anyagokat használnak fel az ellenforradalmi erők ellen. Mivel pedig a rágalmazók sze­rint ezek az országok nem ren­delkeznek vegyifegyverekkel, azokat csak a Szovjetuniótól kaphatják. így állítják azután szemrebbenés nélkül azt, hogy a Szovjetunió vegyi hadviselésre készülődik. A RÁG AI MÁK AT azonban egyetlen hitelt érdemlő ténnyel sem tudták igazolni. Az ENSZ külön e célra alakított szakértői bizottsága nem talált bizonyí­tékot a vegyi fegyverek haszná­latára a említett három ország­ban. Ugyanilyen következtetés­re jutottak az amerikai Tudo­mányfejlesztési Bizot/tság éves ülésének résztvevői is. Köztudott, hogy a Szovjetunió határozottan elíenzi a vegyi, baktérium- és valamennyi tö­megpusztító fegyver használatát, soha nem használt ilyen fegy­vert. és nem segítette elő an­nak használatát. 1928-ban rati­fikálta a mérgező harcanyagok felhasználását megtiltó genfii egvezményt, majd tagja Jett a baktériumfegyvér fejszámolását és betiltását célzó konvenciónak, s pontosan és szigorúan betart­ja vállalt kötelezettségeit. EGÉSZEN MAS A VISZONYA a vegyi fegyverhez az USA-nak. Bár a genfi szerződést már 1925- ben elfogadták, azt csupán öt­ven évvel később ratifikálta. Ezt megelőzően az USA vegyi fegy­vereket használt Indokínában, aminek következtében a térség kétmillió lakosa károsodott. S bár 1975-ben ratifikálta a genfi egyezményt, a Pentagon tovább, ra is aktívan készülődött a ve­gei hadviselésre, egyre újabb és pusztítóbb eszközöket keresett,, és vegyi fegyvereket halmozott fel támaszpontjain.. Az ENSZ adatai szerint az USA raktárai­ban jelenleg több mint 300 ezer tonna, katonai célra felhasznál­ható mérgező vegyi anyagot tá­rolnak, háromnál lilió tüzérségi, lövedék, több ezer bomba, több százezer akna, és mintegy 1500 repülőgépre alkalmazható per­metező konténer formájában. Az USA ötéves fegyverkezési tervében 2,47 milliárd dollárt költenek új vegyifegyver-fajták kidolgozására és előállítására. Egyes javaslatok szerint ezt az összeget négymilliárd dollárra kell növelni. Elsősorban az olyan veszedelmes idegmérgeket gyártják, amelyek nemcsak a légzőszerveken, hanem a bőrfe- lüíeten keresztül is hatnak. Az USA-ban nagy figyelmet fordí­tanak az úgynevezett bináris keverékek gyártására. Ezek jel­lemzője, hogy egy lövedékben, bombában, vagy aknában két, viszonylag kevéssé mérgező anyag található, amelyek együtt (igen pusztítóak. Arkansas’ ál­lamban teljes erővel folyik egy új vegyi üzem építése, ahol a szárnyasrakétákhoz kifejlesz­tett bináris fegyvert is gyártani fogják. Az USA széles körű katonai előkészületei során a leghaté­konyabb támadó és első csapást mérő eszközök fejlesztésére koncentrál. Ilyen szempontból a vegyi- és biológiai fegyver „ideá­lis”, mivel titokban lehet gyárta­ni és tárolni, alkalmazása vá­ratlanul történhet, mivel sem színe, sem szaga, sem íze nincs. A militaristákat az is vonzza, hogy ez a fegyver viszonylag olcsó, az viszont nem érdekli őket, hogy a vegyi háborúban elsősorban a polgári lakosság károsul, mivel a katonáknak megvannak a — korántsem tö­kéletes — védekező eszközeik. A vegyii fegyver békeidőben is komoly veszélyt jelent. Több olyan eset ismert, mikor embe­rek, állatok, növények pusztul­tak el a katonai gyakorlóterek, raktárak, szállítóeszközök köze­lében a vegyi fegyver miatt. A SZOVJETUNIÓ és számos más békeszerető állam a vegyi fegyverek teljes betiltásáért és a meglevő készletek megsemmi­sítéséért száll síkra. Az ENSZ közgyűlése nemegyszer hangsú­lyozta már egy ilyen nemzetközi konvenció megkötésének szük­ségességét. Az USA és néhány szövetségese azonban gyakorla­tilag egyoldalúan befagyasztot­ta a tárgyalásokat a Szovjet­unióval. Annak ellenére, hogy korábban megállapodtak, a leg­veszélyesebb vegyi fegyverek be­tiltásáról szóló tervezetet az ENSZ leszerelési bizottsága elé terjesztik. (APN) A MEGYÉBEN DÖNTENEK Színvonalasabb építészeti és rendezési tervek Mi jobban tudnunk, mi is fon­tos valójában — hangzik el számtalanszor az érv| (amikor kisebb-nagyobb kérdésben a he­lyi érdekekkel nem mindenben egyező, vagy éppenséggel ellen­tétes döntés születik felsőbb fó- i umon. A jogos kifogások kivé­désére, megelőzésére született meg az építésügyi és városfej­lesztési miniszter rendelete. amely megszüntette a korábbi regionális jellegű, több megyét összefogó városrendezést és épí­téstervezési tanácsokat. E fel­adatra — összhangban az állam­igazgatási munka korszerűsíté­sével — megyénként önálló te-' rúletiendezési és építészeti albi­zottságokat hoznak létre. Az előző tervtanácsok tevé­kenységét sok kritika érte: túl­ságosan a szakmai kérdésekre koncentrál, s- mert nem ismeri, így figyelembe sem veszi a me­gye, a terület gazdasági lehető­ségeit. olykor még az építészeti arculatát, adottságait sem. A tegnap Kecskeméten meg­alakult Bács-Kiskun megyei al­bizottság feladata lesz a jövő­ben. hogy bírálatot mondjon a megyét érintő regionális, vala­mint a települések álltalános és részletes rendezési tervéről, az üdülőterületek fejlesztéséről, vá- rosközponti rehabilitációról, fon­tos építészeti és környezetvé­delmi tervekről. Egyszóval min­den olyan beruházási, építési el­képzelésről, amely a városok, községek megjelenésén a ter­mészeti környezetet formálja. A rendelkezés megnöveli a heiyi szervek önállóságát, kez­deményező, irányító és ellenőr­ző tevékenységét. Ennek meg­felelően az albizottságot neves építészek, városrendező és kör­nyezetvédelmi szakemberek al­kotják, akiknek munkáját egy- egy témában szakértők is segí­tik. A testület társadalmi Szerve­zetként jött létre, s mint ilyen, nem rendelkezik hatósági ,jog- körrel. Ahhoz, hogy az imént felsorolt követelményeknek ele­get tehessen, s a szakmai célki­tűzéseket az eddigieknél maga­sabb színvonalon megvalósít­hassa, jó együttműködést kell kialakítania, a helyi tanácsokkal. Ez azonban csak az egyik fel­tétel. mert az új albizottságnak egyúttal olyan munkarendre, programra és bizonyos jogi sza­bályozásra van szüksége, amely lehetővé teszi, hogy a szakmai viták tüzében kikövácsolódott véleményének, javaslatának ér­vényt is tudjon szerezni. Ehhez pedig elengedhetetlen a szak­minisztérium segítsége. V. T. Testületi viták a közoktatás fejlesztéséről A közoktatás fejlesztésének fő feladatairól tanácskozott a na­pokban több társadalmi szerve­zet, intézmény vezető testületé. Novemberben tudományos kon­ferencián tárta a szakemberek elé az oktatási rendszerünk to­vábbfejlesztésére kidolgozott kon­cepciót a Művelődési Miniszté- térium. Az ottani eszmecsere ta­pasztalatai alapján is módosított tervezetet most társadalmi vitá­ra bocsátották, s az abban felve­tődött észrevételek, javaslatok fi­gyelembevételével a közeljövőben tárgyalják meg az illetékes párt­ós kormányzati szervek a doku­mentumot, meghatározzák a teen­dőket. Az elmúlt napokban a töb­bi között a KISZ KB Intéző Bi­zottsága, az Úttörőszövetség Or­szágos Elnöksége, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Veze­tősége, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége, a Hazafias Népfront és a MTESZ illetékes bizottsága, és a Magyar Pedagó­giai Társaság elnöksége tűzte na­pirendjére a tervezetet. Valamennyi testületi ülésen ki­emelték; közoktatási rendsze­rünk eredményes munkája az el­múlt évtizedekben döntő ténye­zője volt annak, hogy a felnövek­vő nemzedékek minőségileg is magasabb színvonalú műveltsé­get szerezhettek, bővebb tudás­anyag birtokában végezhetik fel­adataikat. Ezért a jövőben is az eddigi eredményekre építve felel­het meg az iskola növekvő társa­dalmi szerepének, azoknak a ten­nivalóknak, amelyek a társadal­mi—műszaki haladás mindinkább fokozódó követelményeiből, s a sokoldalúan fejlett személyiség, a szocialista embereszmény meg­valósításának igényéből fakad­nak. Ezzel összefüggésben egyet­értettek a tervezetnek azzal az alapelvével, hogy iskolarendsze­rünk a ma is működő keretek fo­lyamatos korszerűsítésével iga­zodjék a változó követelmények­hez. A közoktatás irányításának kor­szerűsítéséről szólva hangsúlyoz^ ták, hogy tovább kell erősíteni az iskolák önállóságát, az oktató­munka túlszabályozottságának, tágabb teret nyújtva a tantestü­leteknek pedagógiai elképzelé­seik megvalósításához. A terve­zetben foglaltakkal összhangban sürgették tanárképzési rendsze­rünk javítását, s a pálya megbe­csülésének társadalmi presztí­zséhek növelését. A tanácskozá­son szó esett az iskolának tovább­ra is mind fontosabb feladata a hazafiasság és internacionaliz­mus eszméjének terjesztése, s « munkára nevelés. Mindebben azonban növekvő felelőssége van a társadalom egészének is. (MTI) Elutazott a palesztin küldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) A Jasszer Arafat vezette kül­döttség tegnap elutazott hazánk­ból. * A palesztin küldöttség látoga­tásáról, illetve tárgyalásairól teg­nap közös közleményt adtak ki. Ebben megállapítják, hogy a megbeszélések szívélyes légkör­ben és a kölcsönös szolidaritás szellemében folytak le. Véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, különös 'tekintettel a közel-keleti helyzetre. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista törekvések, az ame­rikai kormányzat által támogatott izraeli vezetés agresszív politi­kája miatt, amelynék következté­ben fokozódott a feszültség a Kö­zel-Keleten. Elítélték a Golan- fennsík és Jeruzsálem bekebele­zésére hozott izraeli döntést, amely az ENSZ alapokmányának a nemzetközi jog általánosan el­fogadott normáinak durva meg­sértését jelenti, fenyegeti a tér­ség országainak szuverenitását és a világ békéje Elutasították a különutas alku­dozásokat, a Camp David-d meg­állapodásokat, és a palesztin au­tonómiával kapcsolatos összees­küvést. Állást foglaltak a közel-keleti válság átfogó és igazságos rende­zése mellett, amelynek elenged­hetetlen feltétele az izraeli csapa­tok teljes és feltétel nélküli ki­vonása a megszállt arab terüle­tekről, a palesztinai arab nép jo­gának biztosítása hazájába való visszatérésre, az ömrendelkezésre és önálló nemzeti államának lét­rehozására. Rámutattak, hogy az arab nép elleni imperialista mesterkedések meghiúsításáért, az izraeli ag­resszió visszaszorításáért, a kö­zel-keleti válság átfogó, igazsá­gos rendezéséért folyó harcban elengedhetetlen az arab országok egysége. A magyar vezetők hangsúlyoz­ták, a magyar nép együttérzést és cselekvő szolidaritást tanúsít a palesztinai arab nép áldozatos harca iránt, amelyet a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet ve­zetésével folytat. Megerősítették, hogy a magyar nép a jövőben is támogatja a palesztinai arab nép igazságos ügyét, küzdelmét tör­vényes jogainak biztosításáért. Ennek szellemében történt levél­váltás alapján megállapodtak a PFSZ budapesti irodájának dip­lomáciai képviselet szintjére* tör­ténő emeléséről. Jasszer Arafat a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottsága és az egész pa­lesztinai arab nép nevében kö­szönetét mondott a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak, a ma­gyar kormánynak és népnek a harcukhoz nyújtott támogatásért. Kifejezte meggyőződését, hogy a palesztinai arab és a magyar nép közötti barátság és együttműkö­dés tovább erősödik a közel-ke- let.i válság átfogó rendezéséért, a válság lényegét képező palesztin probléma igazságos megoldásá­ért és a térség tartós békéjének megteremtéséért folytatott küz­delemben. Mindkét fél hangsúlyozta a rendszeres véleménycsere fontos­ságát a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó kérdésekről. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents