Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

1983. február 25. • PETŐFI NEPE • S

Új üzemeltetési formák a fogyasztási szövetkezetekben

* Megyénkben az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek az országosnál nagyobb jelentősége van. A tanyák lakóinak ellátása kizárólag, a falvaké túlnyomó részben az áfészek feladata. A kisforgalmú kereskedelmi és vendéglátó egységekben az utóbbi években egyre nagyobb gondot okozott a kettős követelmény — a gazdaságosság és az ellátás színvonalának javítása. Az új üzemelési formák mindkét célt egyaránt szolgálják. Alkalmazásukra milyen tervei vannak az áfészeknek? Kérésünkre a MÉSZÖV közgazda- sági osztályvezetője, Gudmon Tibor adott tájékoztatást.

Az új üzemeltetési formák mindenekelőtt az áfészek sza- batíkasszás kereskedelmi és vendéglátó egységeit érintik. Megyénk 23 áfészének csaknem 1500 üzlete sorolható ide, közülük 216 váiosban van. Ez utóbbiak szerződéses üzemeltetésbe adását jogszabály teszi kötelezővé. Érthető tehát, hogy a fogyasztási szövetkezetek elsősorban arra törekszenek, hogy ezek az üzletek minél előbb az új forma szerint működjenek. Ezenkívül a VI. ötéves terv időszakáig 371 bolt és 196 vendéglátó üzlet szerződéses üzemeltetésére kerül sor az áfészek tervei szerint. Természetesen ez a szám a kedvező tapasztalatokhoz, igényekhez rugalmasan igazodva növekedhet.

A fogyasztási szövetkezetek viszonylag jf\osszas előkészületek

Kecskeméti hangversenyek

Az 1981—82-es hangverseny- évadban különleges zenei eseményeket jelentettek az évfordulók tiszteletére a Bartók Béla és Kodály Zoltán kamaraműveit bemutató hangversenyek. A városi tanács, a Megyei Művelődési" Központ és a Kodály Intézet összefogásával megvalósított sorozat negyedik koncertjére Farkas Éva, Keönch Boldizsár és Tóth János dalestjére vasárnap délután került sor, az intézet nagytermében.

A három kiváló énekes Bartók és Kodály méltatlanul ritkán hallható zongorakíséretes dalaiból állította össze műsorát. Az 1911—18 közötti időszak mindkét zeneszerző életművében igen jelentős alkotói periódus: Bartók a Kékszakállú befejezése után, A fából faragott királyfi komponálása mellett, hosszú és feszültségteli hallgatásból hirtelen kitörve, egymásután írja zongoradarabjait, román, szlovák és magyar népdalfeldolgozásait, első jelentős kórusműveit. E lázas alkotói lendület szülötte az Opi 15-ös öt dal-sorozata, amelyet később Bartók maga is vitatható értékűnek ítélt. A megzenésített versek alacsony költői értékű szövegei is alkalmat adtak azonban számára, hogy rajtuk keresztül megrajzolja a két színpadi mű árnyékában még oly elevenen élő mélyebb lelki rezdülésekét.

Ugyanez az időszak Kodály munkásságában is a nagyobb lélegzetű kamaraművek s a dalok kora. Ám e dalok írásánál nem annyira a belső kényszer vezeti, mint inkább az egész életműre jellemző, klasszikusan nemes cél, a pótlás szándéka. Ezért fordul Berzsenyi, Kölcsey és Csokonai költészetéhez a „Megkésett melódiák” (Op. 6.) sorozatában, s ezt a törekvést érvényesíti a klasszikus időmértékes versek zenébe ültetésénél, de ennek lehetőségeit keresi Ady verseiben, s az ősi balladákban is.

Bartók és Kodály zenéjének a fentiekből adódó különbségét Molnár Antal jellemzi találóan: „Kodály nem ás le dalkísérlétei- ben a szövegpoézis ideggócáig, a kimondhatatlan rejtélyek végső fokáig. Higgadt férfiasság határán belül marad, s csak ahol elnémul, ott éreztet fenyegető szakadékot.”

A február 21-i koncerten Keönch Boldizsár vállalkozott a nehezebb feladatra, Bartók dalainak előadására, a kifejezhetetlen mélységek érzékeltetésére. S bár alapvetően a tőle megszokott intenzitással, zenei biztonsággal énekelte végig a sorozatot, vállalkozása mégsem mondható maradéktalanul sikeresnek. Túlságosan szöveghű volt, pedig ez esetben talán szerencsésebb lett volna a szöveg ellenére érvényesíteni a zenében megfogalmazottakat . . . Kodály Berzsenyi-megzenésítése, a „Tavasz” című dal, és a két Bartók-nápdalfeldolgozás

viszont igazán szépen szólalt meg előadásában.

Tóth János és Farkas Éva műsorán Kodály-dalok szerepeltek. Műsoruk s előadásmódjuk gazdagsága jól érzékeltette a kodályi életmű e kevésbé közismert részének rendkívüli értékeit mély líráját, s ugyanakkor feszült drámaiságát. Tóth János előadásában leginkább a Balázs Béla-köl- teményre komponált „Az erdő” című dal, a Berzsenyi-versre írt „Magányosság" hatott meggyőző erővel. Farkas Éva kiegyenlítetten színvonalas produkciójából a Kádár Kata-ballada előadása emelkedett ki különösen.

Keönch Boldizsár és Tóth János műsorát Hajdú Roland kísérte zongorán, becsületes helytállással. .Sajnos, a tíartók-aalok megoldása nála is halványaobra sikerüli; hiányzott belőle az az elmélyült, koncentrált együttmu- zsikálás, a zenei anyag legapróbb részleteinek gondos megtol málása. amely mindvégig jellemezte Lantos István zongora- játékát, a Farkas Éva műsorában való közreműködésénél.

Február 22-én a Kecskeméten régóta nem szerepelt Postás Szimfonikus Zenekar koncertjét hallottuk, Nikola Debelic jugoszláv vendégkarmester vezényletével.

A népszerű műsor eleve megnyerte a közönség tetszését, hisz’ vannak a zeneirodalomnak olyan darabjai, amelyek — vitathatatlan művészi értékeik mellett — pusztán megszólaltatásukkal hatnak. Így a hangversenyt indító Coriolan-nyitány, Beethoven remeke. Az előadás — apróbb pontatlanságok ellenére — megbízható képet adott a darabról. Szenthelyi Miklós játszotta Mendelssohn e-moll hegedűversenyének szólóját, a melodikus, a virtuóz és a táncos elemek klasszikus egyensúlyát teremtve meg a romantikus versenyműben.

A koncert második részében Brahms I. szimfóniája szólalt meg, ugyancsak megbízható előadásban. Az első három tételben szép számmal akadtak jólmegformált részletek, különösen a lassúbb tempójú, szólisztikus helyeken. A negyedik tétel folyamán voltunk azonban tanúi zenekar és karmester egymásratalálásá- nak, így egészében ennek megoldása sikerült leginkább. Nikola Debelic biztos és határozott irányításának köszönhető, hogy a viszonylag gyors tempó ellenére sikerült megvalósítani a lassú bevezetés után mindvégig jellemző nagyívű fokozást.

A zenekar az időnként zavaró ritmikai pontatlanságok ellenére kiegyenlítetten szólt, bár a vonósok egységén, hangszínén akad még javítanivaló, összességében azonban egy további biztató zenéi tartalékokkal rendelkező, magas színvonalon muzsikáló együttes ismételt bemutatkozásának lehettünk tanúi.

H A.—I. M

MÁJUS 23-TÓL ÜJ MENETREND

Nemzetközi megállapodás alapján ebben az évben a szokásosnál egy héttel előbb, vagyis május utolsó előtti vasárnapján lép életbe a vonat- és az autóbusz-közlekedésben az új; 1982— 83-as menetrend.

Az ötnapos munkahét bevezetése igen sok gondot okozott a menetrendek előkészítésében. A vasút vonalain közlekedő 2400 személyvonat mintegy 70 százaléka érdekelt az ingázók szállításában, ebben a forgalomban pedig különösen sokat változtak, illetve változnak az utazási igények. A MÁV az idén már többször módosította menetrendjét, de — mivei a megyei tanácsok még nem mindenhol egyeztették az érdekelt vállalatok utazási igényeit — eddig nem sikerült végleges megoldást találni. Az eddigi felméréseket alapul véve a 12o ezer példányban megjelenő y.i menetrendkönyvben több mint három és féf száz személyutón gyorsuló ütemben törekszenek a gazdaságosságot és a lakosság jobb ellátását egyaránt szolgáló hatékonyabb forma alkalmazására. Február elsejéig félszáz kiskereskedelmi boltot és majdnem ugyanennyi vendéglátóhelyet hirdettek meg. Közülük 12 bolt és 13 vendéglő már az új forma szerint működik.

Az áfészek tevékenységében — a kereskedelem és vendéglátás mellett, — jelentős az ipari termelés ' és a szolgáltatás aránya is. Az új üzemelési formák lehetőségei ennek megfelelően bővebbek. A fogyasztási szövetkezeteknek jelenleg 110 — összesen tizenhatezer tagot számláló — mezőgazdasági szakcsoportjuk van a megyében. Hozzájuk hasonlóan ipari szakcsoportok, kisvállalatok, kisszövetkezetek kialakítására is sor kerül az áfészek szervezésében.

K K.

AZ OL VASÓ ÍRJA

Nem

lehetetlen

kívánság!

Medgyesi István, aki a kecskeméti Március 15. utca 8. szám alatt lakik, a gyógyszertárral szomszédos széchenyivárosi központi orvosi rendelőben olyan bosszantó hibákat, hiányokat észlelt, amelyeket okkal kifogásolnak az ott várakozó betegek is.

Az épület előtti két hulladéktartály gyakran dugig van mindenféle szeméttel. A vörösrézlemezes ajtót nehéz kinyitni, annyira szorul. Aki ülőhelyet keres, nem biztos, hogy talál. Kevés a pad.

A legkirívóbb azonban a férfi

W. C. állapota. Siralmas. Ez a jelző illik a viharvert helyiségre, amelyet korántsem az időjárás tépázott meg. Ellenkezőleg. a rongálásban — sajnos — elég gyakorlott használóknak tulajdoníthatjuk, hogy a W. C.- ajtó felső sarokvasa kitépve (emiatt az ajtó félig-meddig eltorlaszolja a bejáratot), a mosdókagyló csapjáról a szabályozógombot valaki elvitte, a villanyégő nem ég, bentebb, a vízöblítőtartály láncából már csak egy darab lóg, s a W. C.- kagyló színére csupán következtetni lehet.

Ami az illemhelyet illeti — ez a napnál világosabb — egy, vagy több, magáról és betegtársairól megfeledkezett rongáló tette olyanná, amilyen. Az viszont érthetetlen, hogy e nagyforgalmú — más tekintetben kifogástalan — egészség- ügyi intézményért hivatalból miért nem tesz valamit a felügyeleti egészségügyi szerv!

Időszakos karbantartással, fokozottabb ellenőrzéssel valószínűleg a széchenyivárosi orvosi rendelőben is megteremthetők, sőt fenntarthatók az olvasónk által joggal hiányolt elemi alap- feltételek.

Ügy véljük, ez nem lehetetlen kívánság.

k—1

Kubai fotókiállítás

(Hauer Lajos reprodukciói a tárlaton készültek

— KS)

Tizenkét kubai fotóművész 100 alkotása látható a budapesti Doroty- tya utcai kiállítóteremben. A képek a kubai forradalomról és az azóta eltelt idő küzdelmeiről, vívmányairól, a kubai emberről, hétköznapjairól és ünnepeiről tudósítanak. Kuba fotóművészei a ri- por tos, gyors reagálástól a doku- mentarizmus keménységéig, a portrétól a szociografikus zsá- nerig, a fotóművészet módszereinek, tendenciáinak széles skáláján alkotnak.

PRESENTES

EN LA MARCH A DEL PUEBLOS*’** ,

COMBATIENTE *

Olvassa-e a Petőfi Népét?

— Mi a véleménye az új rovatokról, lapszerkesztői elgondolásokról? Mit olvas szívesen a Bács-Kiskun megyei lapban? Milyen ötletekkel gazdagítaná az újságot? Ezeket a kérdéseket tettem fel rögtönzött közvélemény-kutatásom során Milyen kép alakult ki? íme!

vonat megváltozott menetrendje szerepel majd.

Az új autóbusz-menetrendet úgy készítik el, mintha már mindenhol — az iskolákban is — az új munkarend szerint dolgoznának. Újdonság lesz. hqgy a belföldi járatokat tartalmazó első három kötethez most nem egy összesített térképet készítenek, hanem gócpontonként mellékelnek — a Pest megyei kötethez négy, a dunántúlihoz 19. a kelet-magyarországi kötethez pedig 22 — térképet.

A megváltozott munkarend új jelölési rendszert is szükségessé tett, éppen ezért olyan egyezményes jelrendszert dolgoztak ki. mely alapján az utasok pontos információhoz jutnak. A menetrendváltozással egyidejűleg a Volán 64 oldalas tájékoztató füzetet ad ki. melyből a hétvégi járatok útvonalain levő programokról, idegenforgalmi látnivalókról szerezhetnek tudomást az érdeklődök.

Fekete Istvánná, a kecskeméti Szivárvány Áruház eladója:

— A Sport-rovat VB-totójára figyeltem fel, amelyet kiváló ötletnek tartok. Régebben rendszeresen megjelentek a lapban az anyakönyvi hírek. Helyeslem, hogy most újra olvasható ez az összeállítás.

Tóth Józsefné, az IBUSZ ügyintéző csoportvezetője:

— A hirdetéseket mindig böngészem. Az IBUSZ is közöl olykor túraajánlatot. Felfigyeltem az Anyakönyvi hírekre, ami eddig hiányzott a lapból. Mozgalmasabb a 8. oldal, itt elsősorban a kulturális esmények közül válogatok.

Harkai Gusztávné, az Aranyhomok felszolgálója:

— A Petőfi Népe egy példánya a vendégek rendelkezésére áll.

, Nekem kevesebb időm jut az olvasásra, de a legutóbbi fiataloknak szóló összeállítás nekem is feltűnt. Valóban fiatalodott is az újság, szívesen olvasom a var sárnapi magazin-összeállítást is.

Cserny Kálmánná, a kecskeméti 134. sz. könyvesbolt vezetője:

— Az apróbb híreket olvasgatom. I,ennp egy javaslatom is. Az 'ünnepek ideien, a nőnap, a jelesebb névnapok közeledtén

könyvajánlatot lehetne közölni. Segítséget nyújthatnának ezzel a könyvesboltokba betérőknek a válogatásban. Szoktam olvasni a könyvrecenziókat is, gyakrabban jelentkezhetnének e rövidj könyv- ismertetőkkel.

Dr. Krajcsovszki József, a kecskeméti Óvónőképző Intézet igazgatója:

— Észrevettem az új rovatok, szolgáltatások’1 beindítását, amelyek révén gazdagabb, sokoldalúbb lett a Petőfi Népe. Az ötnapos munkahét több szabad hétvégi napot eredményezett, s kiváló elgondolás, hogy a kulturális események kiválasztását a programajánlat elősegíti. Mint pedagógus, szívesen olvasnék a családi nevelés témaköréből cikkeket, amelyek a szülőknek is továbbíthatnának értékes információkat.

Miskó Istvánná, a tiszakécskei tanács igazgatási előadója:.

— Szeretek az utolsó oldalon „böngészni” — kedvem szerint. A megyével kapcsolatos kisebb- nagyobb cikkek közül elsősorban a községek fejlődését, az ott zajló életet bemutató írásokat tanulmányozom. Mint háziasszony, kedvelem a divatról szóló írásokat a tanácsokat is hasznosnak tartam. Ezeket a cikkeket össze is gyűjtöm.

Póczó László, a Volán 9. sz. Vállalat forgalomirányítója:

— A belpolitika érdekel, de olvasom a sport tudósításait is. A közlekedésben közvetlen is szerepem van, így a baleseti krónikát át szoktam nézni. Lányomat is érdekli a tudomány és a technika világa, így örömmel fedeztük fel, hogy a Petőfi Népe is jelentkezik ilyen összeállítással.

Mészáros Gáspárné, MÁV- jegypénztáros:

— Van egy beteg lányorp, sokszor kell orvoshoz fordulnunk. Nagyon helyes elgondolás, hogy a hétvégi orvosi ügyeletet közlik. Miről olvasnék szívesen? Kézimunkázunk szabad időnkben a lányommal, így jó lenne, ha néha egy-egy kézimunkamintát, -leírást láthatnánk egy hétvégi újságban.

Nyúl Dávid, a kecskeméti vasútállomás információsa és Kis- prumik Pál kapus:

— Szeretjük a humort! Szabad időnkben szeretnénk gyakrabban mosolyogni, ezért olvasnánk a lapban vidám írásokat, történeteket. A folytatásos regényt is elolvassuk, mint most a Zaklatott idők-et.

— A hirdetések közül válogatok. Mindig van nekem is eladnivalóm, vagy valamit éppen keresek. A hirdetés segít...

B. Szabó Ottó, Kecskeméten a

3. sz. férfi fodrászat vezetője:

— Több időm jut az újságolvasásra, az ötnapos munkahét bevezetése óta. Figyelem a sport- eseményeket, a kulturális ajánlatot, a baleseti híreket. A Megyeszékhely-összeállítás az egyik kedvenc „oldalam”. Talán a fiatalokról többet kellene írni.,.

Iván Józsefné, gyógyszerészasszisztens:

— Ahogy megjelent a lapban a gyógyszertári ügyelet, rengetegen jöttek hozzánk. Pedig csak a legszükségesebb esetben kellene, hogy felkeressenek bennünket. írni lehetne egy cikket a gyógyszerfogyasztással. kapcsolatban, amely érthető nyelven szólna a betegekhez.

Sándor Istvánná és Kolovics Józsefné hírlapárusok:

— A fotók, a karikatúrák hamar áttekinthetőek, ezeket szeretjük is nézegetni. A rejtvényeket mindig megfejtjük. Mikor a legkelendőbb a Petőfi Népe? Most például a folytatásos regény

, miatt sokan megveszik. Szombaton a rádió- és televízióműsor a vonzó. Szabad időnkben örömmel olvasnánk nekünk, háziasz- szonyoknak szóló tanácsokat, ételrecepteket. A férfiaknak pedig sakkfeladványt javasolnánk.

Tizennégyen mondták el észrevételeiket a lappal kapcsolatban. Közel sem egységes a kialakult kép, végső soron nem is ez volt a célom, amikor feltettem a kérdéseket. Egy-két jó ötlet elhangzott, de továbbra is várjuk az olvasók véleményét — szóban, vagy írásban.

Borzák Tibor