Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

KEC slit' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf —■ ■■:■■■■ 29. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 4. csütörtök Magyar— csehszlovák árucsere Prágában aláírták Magyaror­szág és Csehszlovákia idei áru­csere-forgalmi és fizetési jegyző­könyvét a két ország külkereske­delmi miniszterhelyettesei, Vas János és Premysl Strougal. A jegyzőkönyv az 1981—85. évi hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodáson alapul, és az idei évre több mint 1,1 milliárd ru­bel értékű kétoldalú forgalmat irányoz elő. A kölcsönös szállításokban ve­zető helyet foglalnak el a gép­ipar termékei. Csehszlovákia töb­bek között traktorokat, mezőgaz­dasági gépeket és ezekhez szük­séges alkatrészeket, járműipari gyártmányokat, építő- és útépítő gépeket, valamint ’szerszámgépe­ket szállít, a magyar gépipar pe­dig híradástechnikai és számítás­technikai berendezéseket, finom- mechanikai termékeket, szer­számgépeket és más gépipari ter­mékeket exportál partnerének. Folytatódik a két ország közöt­ti árucserében hagyományosan szereplő, mindkét népgazdaság számára alapvetően fontos termé­kek szállítása is. JASSZER ARAFAT SAJTÓÉRTEKEZLETE Elutazott a palesztin küldöttség Idei fejlesztési célok a halasi tanácsülés napirendjén Húszmillió forint értékű társadalmi munkát is számítva, csaknem 80 millió forintot költhet fejlesztésre 1982-ben Kis­kunhalas, míg a költségvetés 271 milliós kiadással számol. Az erről, szóló határozatot tegnapi ülésén hagyta jóvá a város tanácsa. A testület^ ülésen természete­sen részleteden megindokolták minden kiadni szándékozott fil­lér szükségességét. Bozár Ferenc- né, a tariács V. B. pénz-, terv-, és munkaügyi osztályvezetője először a költségvetési feladato­kat sorolta fel, előrebocsátva, hogy a kiadások az eredetileg számítottnál lassabban emelked­hetnek. Ezért Kiskunhalason 1982-ben egyetlen olyan létesít­mény építéséhez sem fognak, amit korábban nem vettek be a középtávú terv programjába; to­vábbá, ezzel nagyon is összhang- . ban, a meglévő pénzt elsősorban az alapellátás szittvonalágak meg­őrzésére fordítják. Kissé szemléletesebben, pél­dával is illusztrálva: míg koráb­ban a költségvetési intézmények dolgozói évente meghatározott mértékű automatikus béremelést kaptak, most a megszokott 5 szá­zalék helyett csak 4 százalékkal nőhet fizetésük, míg a dologi költ­ségek évente szokásos 2 százalé­kos emelése ebben az évben a fél százalékot éri csupán el. „Ilyen körülmények között — hangsúlyozta az előterjesztő — a lakosság közérzetét befolyáso­ló. döntések szerepe és jelentősé­ge megnő.. Lássuk tehát, mire futja a költ­ségvetési forintokból. A piactól a tanácsig új járdát építenek, helyreállítják a Tolbuhin utcát, korszerűsítik a Kossuth utcát, ahol korszerű közvilágítást is kiépítenek. Ezenkívül 18 utcában szerelnek fel lámpákát. Minden száz költségvetési fo­rintból negyvenkilenc jut az egészségügyi és szociális felada­tok megoldására. Ebből a pénz­ből tartják fenn a kórházat, a rendelőt, ebből fizetik az orvoso­kat, az asszisztenseket, a szociá­lis segélyeket is, amelyek össze­ge egyébként havi 1560 forintra nőtt. Nyolcvannyolcmillió fo­rint jut az oktatási és közműve­lődési intézményekre, ahol az ősztől százzal több általános is­kolás és hatvannal több közép- •iskolás diáknak adnak meleg ebédet. Vegyük most sorra a fejlesztési alappal kapcsolatos elképzelése­ket — ezt tették a tanácsülésen is. Hétmillió forintból a Kossuth II. lakótelep következő - ütemé­nek kisajátítását, a beruházási programot és a tervezést finan­szírozzák. Továbbra is szüksé­gesnek tartják azoknak a támo­gatását, akik saját erejükből épí­tenek járdát; erre a célra félmil­liót szavaztak meg. Hatszázezer forintból a kertvárosig kiépítik a Brinkus utcát. A legjelentősebb beruházás a vízgazdálkodási ágazatban valósul meg. Már ko­rábban megkezdték a csapadék- csatorna II. számú főgyűjtőveze­tékének építését — ez több mint 18 millió forintba kerül, és 2 mil­liót költenek a Sóstó rekonst­rukciójára. Hárommillió körüli összeggel támogatják a tanyavillamosítást és a gázvezeték-építést — ezek egyébként nagyrészt önerőből valósulnak meg. Villanyt kap az alsószállási Molnár-tanya, az Al- sóöreg-szőlőkben Fésűsék és Fad- diék, Kisteleken pedig Kissék portájáig építik ki a vezetéket. Hét utcába jut el 1982-ben a gáz. Döntött a tanács 50 ezer forintos fejlesztési alap átadásáról is. Az összeget a háziipari szövetkezet kapja, ebből fejleszti tovább a világhírű halasi csipke készíté­sét. A tervek teljesítésében 20 mil­lió forintos társadalmi munkával számolnak — ez valamivel keve­sebb a megszokottnál, mert a feladatok is kisebbek. A lakosság erejét, munkáját a tornaterem, a mozgássérült gyermekek gondo­zóintézete építéséhez, a felszaba­dulási emlékpark bővítéséhez, lakótelepi járda készítéséhez vár­ják. A tanácsülésen tájékoztatót hallgattak meg a Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat munká­járól. Elgfogadták Harkai István főnökségvezető beszámolóját a Volán kiskunhalasi tevékenysé­géről; tanácsrendeletet alkottak a lakó- és utcabizottságokról. Kis­kunhalas város Tanácsának ülé­se interpellációkkal zárult. B. J. Jasszer Arafat, a Palesztina! Felszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnöke szer­dán sajtóértekezletet tartott Bu­dapesten. Bevezetőben hangsúlyozta: a Palesztinái Felszabadítási' Szerve­zetnek nagyon szoros és gyümöl­csöző együttműködése van Ma­gyarországgal, s ennek jelentősé­ge a mostani baráti látogatás és hivatalos tárgyalások során is be­igazolódott Köszönetét fejezte ki a magyar népnek, az ország ve­zetőinek, pártjának és kormá­nyának azért, hogy következete­sen kiállt és kiáll a palesztin nép igazságos ügye mellett. Elmondotta, hogy látogatásuk során gyümölcsöző és konstruk­tív megbeszéléseket folytattak minden szántén, s e megbeszélé­sek eredményei rendkívül pozití­vak és nagyon fontosak számuk­ra. Jasszer Arafat méltatta an­nak a megállapodásnak a jelen­tőségét, hogy a Palesztinái Fel­szabadítása Szervezet budapesti irodája diplomáciai képviselet szintű státuszt kapott Magyaror­szágon. .— A mostani körülmények kö­zött — mondotta — azért is kü­lönösen fontos volt ez a látoga­tás, mert fokozott nyomás nehe­zedik ránk, az elfoglalt területe­ken élő lakosságra és az e terü­leteken kívül élőkre is — miként fogalmazott — a gyarmatosítók részéről. A jelen helyzetet jel­lemzi, hogy fokozódnak az izrae­li csapatösszevonások Dél-Liba- non ellen. Ugyancsak a súlyos té­nyezők közé tartozik a Golan- magaslatok megszállása Izrael részéről, mindezekre a lépésekre — mutatott rá — Izraelnek az Egyesült Államok adott „zöld utat” és ösztönzést. Arad a Duna A hét végi enyhülés az esőzés­sel és a hóolvadással szerdán már a Duna budapesti szakaszán éreztette hatását, egy nap alatt több mint egy méterrel — 121 centiméterrel — növekedett a víz szintje. A vízügyi előrejelzések szerint csütörtök reggelre tetőzik az árhullám — a fővárosnál meg­közelítően 600 centimétert ér el — tehát nem önti el az alsó rak­partot. A folyó ausztriai szaka­szán, Bécsnél szerdára már 41 centiméterrel apadt a Duna, a Szigetköznél is tetőzött és to­vábbvonult az árhullám. A gyors apadás a hidegre fordult időjá­rásnak tulajdonítható, amely megállította' az olvadást, így a Duna nem kap újabb vízutánpót­lást. Az esőzéstől és az olvadástól hirtelen megáradt Lajtán a má­sodfokú árvízvédelmi készültsé­get' már első fokúra mérsékel­ték, hamarosan megszüntethetik a készültséget a Duna szigetkö­zi szakaszán. SIKERÜLT A KÍSÉRLET- , . % -■' :í __ P H is*#** A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben is állandó feladat az ésszerű energiatakaré­kosság. Ennek érdekében különösen az el­múlt esztendőben számos intézkedést tettek. A baromfitelepekén például változtattak a nevelési technológia előírásain, és 2 Celsius- fokkal csökkentették a hőmérsékletet. A szakemberek hosszas vita után beleegyeztek a módosításba. A kísérlet sikerült, és jelen­tős mennyiségű fűtőolajat takarítottak meg. Sőt, a jószágok egészségesebbek, gyorsabban fejlődnek. Erről és a szövetkezet egyéb törek­véseiről szól: Kevesebb energiával több ba­romfihús című cikkünk lapunk 4. oldalán. Összefogás pénzügyekben * Kétszer ad, ki gyorsan ad — tart­ja a szólás. Talán ez az alapigazság ösztönözte a mezőgazdasági szövet­kezetek pénzügyi összefogásának, a Kölcsönös Támogatási Alapnak a létrehozását öt esztendővel ezelőtt. A területi szövetségek ügyintézésé­vel alakultak meg ezek az önsegé­lyező csoportok. Ha év közben vala­melyik mezőgazdasági nagyüzemnek pénzre volt szüksége, akkor ehhez a szervezethez fordult, és rövid időre 5 százalékos kamat ellenében hozzá­jutott a szükséges összeghez. Az . ügylet lebonyolításához azonban kel­lett és jelenleg is kell a választott szerv, az intéző bizottság hozzájáru­lása. A Kölcsönös Támogatási Alap lét­rehozását az élet igazolta. Azóta már egy-két kivétellel minden mezőgaz­dasági szövetkezet helépett. Tavaly megalakult az országos alap is, amely jelentősebb pénzügyi segítséget nyújt a szövetségeknél működő ha­sonló szervezeteknek. A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV-nél tevé­kenykedő KTA intéző bizottsága 15 milliós fejlesztési kölcsön kérelem­mel fordult az országos alaphoz. A pénzt a Margitta-szigeti melioráció­ra, a jégelhárító rakétarendszer épí­tésének előkészítésére és az agroké­miai telepék építéséhez kérték. Az alapnak nincs apparátusa. Min­den kérelem az intéző bizottság elé kerül. Tavaly a Kiskunsági TESZÖV taggazdaságai 72 kérelmet nyújtottak be. Csaknem hatvanmillió forint vagyonuk volt az elmúlt esztendőben az alapban, amelyből a rövid kölcsö­nökkel megoldották, hogy 150 millió forint segélyt adtak a kérelmezőknek. Tehát majdnem háromszor fordult meg a pénz. A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV körzetében tavaly 22 termelőszövetkezet 34 kölcsönké­relmet nyújtott be, összesen 94,1 mil­lió forint értékben. Elutasított köl­csönkérelem nem fordult elő, csak az összegeket mérsékelték néhány eset­ben. A segélyezés különösen az átla­gosnál gyengébben záró termelőszö­vetkezeteknél jelent nagy segítséget, elsősorban a megye északi részén. A déli részen inkább termelési és be­ruházási célokra kértek anyagi tá­mogatást a mezőgazdasági szövetke­zetek. Alaphiány pótlására összesen félmillió forintot kértek csupán. Egyébként itt arról is szó van, hogy lemondjanak-e kamatbevételek ki­fizetéséről. A működési szabályzat szerint ugyanis 1981. január 1-e után képződő kamatbevételeket — leszá­mítva a kezelési költségeket és a KTA működési költségeit — a hoz­zájárulás arányában évenként fel kell osztani az alap tagjai között. 1 Felmerül a kérdés, hogy a kamatot visszautalják-e a tagok számára, vagy csak növeljék vele a befizeté­seket. Ugyanis ha az összeg vissza­utalásra kerül, növeli az üzemi nye­reséget, és bizonyos százalékát jö­vedelemadóként be kell fizetni a költségvetésbe. Ha pedig nem, akkor folyamatosan felhasználható köl­csönzésre. A közös gazdaságok vá­laszthatnak a két mód között. Erről egyébként az első negyedévi kül­döttgyűlésen döntenek a Bácskai és Duna melléki TESZÖV gazdaságai. Az eddigi tapasztalatok szerint a KTA gyors segélyezése lehetővé te­szi a rugalmasabb gazdálkodást, egyes kisebb beruházások megvaló­sítását, a pénzügyi gondok áthidalá­sát, ami kihathat az egész évi ered­ményekre. K. S. • Jasszer Arafat a sajtóértekezleten. Mellette (balról) Abdel Abu Majzer, a PFSZ VB szóvivője, jobbról Fodor László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője. (MTI-fotó) Az MTI tudósítójának a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet nemzetközi kapcsolataira, s ezen belül a szocialista országokkal való együttműködésre vonatkozó kérdésére Jasszer Arafat így vá­laszolt: — Mi magunkat a nemzetközi felszabadító mozgalom szerves ré­szének tekintjük. Népünk ezen eltökéltsége fontos tényező ah­hoz, hogy eljussunk céljainkhoz. Tudjuk, hogy harcunk igazságos, és éppen ezért nem is vagyunk egyedül. — Népünket megelégedéssel tölti el, hogy vannak barátaink a Szovjetunióban, a többi szocialis­ta országban és az el nem kötele­zettek mozgalmában csakúgy, mint Afrikában, Ázsiában, Latin- Amerikában. Ez a nemzetközi összefogás és támogatás is fontos garancia számunkra az elérendő győzelemhez. Mindehhez hozzá kell tennem, hogy a nyugati or­szágokban is, sőt az USA-toan is egyre többen vannak olyanok, akik jobban megértik ma már térségünk problémáit, ügyünket, mint korábban. Egyre jobban megismerik, megértik azokat a nehéz körülményeket, amelyek között népünk él. És egyre job­ban megismerik ugyanakkor azo­kat a bűnöket, amelyeket a terü­leteinket megszálló ellenségeink követnek el népünk ellen. Egyre szélesebb az a nemzetközi közvé­lemény, amely felismeri és meg­érti: nem lehet a Közel-Keleten békét, biztonságot, konszolidációt teremteni, ha a palesztin kérdést, annak igazságos rendezését fi­gyelmen kívül akarják továbbra is hagyni. (Folytatás a 2. oldalon.) A Francia Kommunista Párt megkezdte XXIV. Kongresszusát Az FKP XXIVr kongresszusa szerdán megkezdte tanács­kozását a Párizs melletti Saint Ouenban. A kongresszuson kétezer küldött és számos külföldi delegáció vesz részt. Az MSZMP képviseletében dr. Korom Mihály, az MSZMP PB tagja, a KB titkára és Berecz János, a KB tagja, a KB kül­ügyi osztályának vezetője van jelen a kongresszuson, az SZKP delegációját Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára, a PB tagja vezeti. A kongresszus megnyitása után Georges Marchais, az FKP fő­titkára terjesztette elő a közpon­ti bizottság jelentését. Beveze­tőjében hangsúlyozta, hogy a kongresszus teljesen új politikai helyzetben folytatja munkáját, s ebben a helyzetben az FKP-nak teljesen új felelősséget kell vál­lalnia. A francia kommunisták — mondotta — minden erejük­kel hozzájárulnak majd a vá- tozás megvalósításához Fran­ciaországban. Marchais ezután részletesen elemezte az elmúlt évtizedek harcának tanulságait. Rámuta­tott: a párton belül széles körű vita folyt arról — s ez a vita a kongresszuson tovább folytató­dik —, hogy mi okozta a legutób­bi választásokon elszenvedett visszaesést. A központi bizottság értékelése szerint az elmúlt év­tizedekben a francia társadalom­ban mélyreható változások men­tek végbe. A tudományos és tech­nikai fejlődés következtében megváltozott a franciák életmód­ja, az egész társadalom arculata. A párt azonban csak a XXII. és a XXIII. kongresszusokon, vagy­is a 70-es évek második felében — fogott hozzá a szocializmushoz vezető út olyan perspektívájá­nak kidolgozásához, amely meg­felel a mai Franciaország viszo­nyainak. A következő szakaszban a párt a közös program aláírásával nem világította meg kellőképpen a végcélt, hanem csak közbeeső szakaszt javasolt, s ráadásul ez­zel eltompította a különbséget az FKP és a Francia Szocialista Párt között, s így a szocialista párt felé terelte a népi mozgalom szé­les rétegeit. Mivel a párt nem ragaszkodott eredeti független szerepéhez, meggyengítette hely­zetét a jobboldali támadásaival,' valamint a szocialista párttal szemben is. A központi bizottság jelentése ezután részletesen vázolja a Fran­ciaországban megvalósítandó szo­cializmus fő vonásait. ’ Három ilyen fő vonást nevez meg: 1. Egy igazságos társadalom megteremtése. 2. A társadalmi termelés új módon való növelése. 3. A demokrácia és a szabad­ságjogok biztosítása. Az FKP főtitkára ezzel kap­csolatban hangsúlyozta: a társa­dalmi egyenlőtlenségre 1 jellem­ző, hogy ma a francia nemzeti vagyon hatvan százaléka még mindig a családok tíz százaléká­nak kezében van, és a francia családoknak fele csak a nemzeti vagyon 5,5 százalékával rendel­kezik. Az igazságos társadalom min­denekelőtt azt jelenti, hogy mindenki számára biztosítani kell a munkát, és mindenkinek megfelelő vásárlóerővel kell rendelkeznie. Az igazságos társadalom meg­teremtéséhez azonban a termelés növelésére van szükség. Ebhez feltétlenül szükség van arra, hogy a társadalmi termelés legfonto­sabb eszközei köztulajdonban le­gyenek. Természetesen nincs szó arról, hogy mindent államosítsa­nak. A közösségi szektor mellett lesz magántulajdonon alapuló gazdasági szektor is. A magántu­lajdonban levő kis- és középvál­lalatokra, a magánvállalkozást folytató kereskedőkre és iparo­sokra a szocialista társadalomban szükség lesz. A szocialista társadalomban a dolgozók aktív részvétele a gaz­dasági haladás motorja. A köztu­lajdonban levő vállalatok önálló­an gazdálkodnak majd, s min­den szinten biztosítani fogják a dolgozók tényleges beleszólását az ■ ügyek vitelébe: így kell előreha­ladná az önigazgatás felé. ' A szocializmus biztosítani fog­ja az egyéni és politikai szabad­ságjogokat. Az FKP mindenkor tiszteletben fogja tartani a vá­lasztások eredményét. Az egy- pártrendszer — mint ezt Thorez már 1963-ban kijelentette — nem telel meg a francia hagyomá­nyoknak. A proletariátus dikta­túrája sem felel meg Franciaor­szágnak, mint ezt már a XXII. kongresszus is megállapította — fejtegette az előadó. Marchais ezután arról szólt, hogy az FKP demokratikus úton kíván előrehaladni a cél felé. Ez természetesen nem lehetséges harc nélkül, a francia burzsoázia nem fogja feladni ellenállását. A demokratikus, békés előrehaladás azt jelenti, hogy Franciaország­iban olyan változásoknak kell be­következniük az erőviszonyok­ban, amelyek lehetetlenné teszik majd a burzsoázia számára, hogy erőszakhoz folyamodjék. A balodali erők egységéről szól­va az FKP főtitkára rámutatott: az FKP lojális és hatékony egy­séget akar, amelyen belül mind az FKP mind a szocialista párt megőrzi önálló arculatát és tevé­kenységét. A kormány által hozott eddigi intézkedések jó irányba mutat­nak, de nem szabad eltitkolni azt sem, hogy továbbra is vannak sú­lyos problémák, a munkanélkü­liség, az infláció és a vállalato­kon belüli demokrácia hiánya. Ezeket a problémákat további időveszteség nélkül meg kell ol­dani. Az FKP a kormányon belül, a parlamentben, s az egész or­szágban minden erejét latba veti ennek érdekében — mondotta Marchais.

Next

/
Thumbnails
Contents