Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

2 • PETŐFI NÉPE 1982. február 24. Moszkvai napok Budapesten A Moszkvai napok Budapesten rendezvénysorozat megnyitóját kedden este a Fővárosi Operett­színházban tartották. Az ünnep­ség elnökségében helyet foglalt Óvári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Maróthy László, az MSZMP Bu­dapesti Bizottságának első titká­ra, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a KB titkára, Apró Antal, az MSZMP KB tag­ja, az Országgyűlés elnöke, va­lamint a Központi Bizottság és a kormány több tagja. Ugyancsak a díszelnökségben foglalt helyet Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, p moszkvai városi pártbizottság első titkára, a Moszkvai napok alkalmából fővárosunkban tartózkodó politi­kái delegáció vezetője, és Vlagyi­mir Promiszlov. az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A két ország himnuszának el­hangzása után Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, Budapest Főváros tanácsának elnöke kö­szöntötte a megnyitó ünnepség részvevőit, majd Maróthy László és Viktor Grisin mondott beszé­det. A megnyitó után nagyszabású gálaműsort tartottak. Szervezői, rendezői — élükön Joakim Saro- jev professzorral, az Orosz SZSZK népművészével, a program fő­rendezőjével — átfogó képet ad­tak Moszkva művészetéről, s a szovjet—magyar kulturális kap­csolatokról. (MTI) • Budapesti körsétán vett részt kedden a ..Moszkvai napok Buda­pesten" rendezvénysorozaton részt vevő, Viktor Grisin vezette moszkvai küldöttség. Képünkön: a vendégek meglátogatták a Sugár üzletközpontot. (MTI-fotó — Telefotó — KS) Tanácskozik a magyar—lengyel együttműködési bizottság Marjai József, és Jerzy Ozdows- ki miniszterelnök-helyettesek, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság társelnökei veze­tésével a bizottság kedden plená­ris ülést tartott. Napirenden sze­replő kérdések keretében ellen­őrizték a bizottság legutóbbi ülé­sén elfogadott határozatok és az érvényben levő kormányközi megállapodások végrehajtásának a menetét. * A lengyel kormány meghívásá­ra hétfőn szovjet gazdasági szak­emberek csoportja érkezett Len­gyelországba. Az ipar különböző területeit képviselő szakértői cso- ' pórt olyan intézkedések közös ki­munkálásában vesz részt, amelyek a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági 'együttműködés erősítését és bő­vítését szolgálják.. Poznanban részlegesen vissza­vonták azokat a korlátozó intéz­kedéseket, amelyeket a városban tíz nappal ezelőtt lezajlott rend­zavarás miatt rendelt el a vajda­sági honvédelmi bizottság. Kedd­től a városban ismét engedélyez­ték a magán-gépjárművek forgal­mát és benzinnel való ellátását. Üjra kinyitottak a mozik és a színházak is. A vajdasági honvé­delmi bizottság felhívást intézett Poznan lakosságához, a fegyelem és a nyugalom megőrzésére szó­lítva fel az embereket. Mint a felhívás hangsúlyozz^, a tíznapos szigorítások az egész város lakos­ságát érintették, jóllehet a rend­bontásban csak egy kis létszámú csoport vett részt, Fontos, tehát, hogy az emberek, ha el akarják kerülni az ilyenfajta korlátozáso­kat, ne hagyják magukat provo­kálni. Hazánkba érkezett a spanyol külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására kedden hivatalos láto­gatásra Magyarországra érkezett Jósé Pedro Pérez-Llorca spanyol külügyminiszter. Vele együtt érkezett felesége, Carmen Zamora is. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és felesége, valamint a külügyminisztérium több vezetője. Ott volt Kin­cses László, a Magyar Népköztársaság madridi nagykövete és Pedro de Churruca budapesti spanyol nagykövet. A megérkezést követően a külügyminisztérium épületében megkez. dődtek a magyar—spanyol hivatalos tárgyalások a két külügymi­niszter, Púja Frigyes és Jósé Pedro Pérez-Llorca vezetésével. Véle­ménycserét folytattak — szakértők bevonásával — a kétoldali* kap­csolatokról, valamint nemzetközi kérdésekről. Jósé Pedro Pérez-Llorca életrajza Jósé Pedro Pérez-Llorca spanyol külügyminiszter, 1940. november 30-án született Cadiz városában, szemészprofesszor fiaként. Szülő­helyén érettségizett, majd tanul­mányait folytatva, Madridban, a jogi karon kitüntetéssel végzett, s előbb Friburgban és München* ben, aztán Angliában szakosító tanfolyamok elvégzésével is ki­egészítette egyetemi végzettségét. Diplomáciai pályára — pályá­zat útján — 1966-ban került. 1968-ban elnyerte a Cortes (a spanyol parlament) jogtanácsosi állását. Kinevezett professzorként „Modern politikai rendszerek" stúdiumot vezetett Madridban az egyetem Politikai Tudományok karán, illetve alkotmányjogot ta­nított a diplomáciai főiskolán. Külügyminisztériumi tevékeny­ségét a külpolitikai államtitkár- helyettesi irodában kezdte. Spa­nyol delegáció tag jóiként több al­kalommal részt vett az ENSZ közgyűlésén. Időközben a diplo­máciai főiskolán a jogi tanszék vezetője lett. A külügyminiszté­riumtól 1970-ben visszavonult, de annak nemzetközi jogi tanács­adói osztályával továbbra is együttműködött külső tanácsadó­ként. Ugyanebben az időben több bank jogtanácsosaként gyakorol­ta jogi hivatását. Politikai tevékenysége már az egyetemen kezdődött, ahol meg­választották az egyetemi új bal­oldal elnevezésű, Franco-ellenes ellenzéki diákszervezet vezetőjé­vé, a jogi kar hallgatói testületé­nek főtitkárává. 1976-ban részt vett a Népi Párt (PP) megalakításában. 1977-ben a Demokratikus Centrum Unió (UCD), illetve Madrid parlamenti képviselője volt, elnöke és szóvi­vője parlamenti csoportjának, valamint pártja végrehajtó bi­zottságának az alapításától kezd­ve tagja. Az 1979-es választások után, amikor ismét képviselői mandátumot kapott — a kormány miniszterelnökségi minisztere lett. Megbízták a Baszkföld és Katalónia autonóm alkotmányai­ról folyó tárgyalások vezetésével. 1980 januárjától ő került annak a tárcának az élére is, amelyhez a parlamenti kapcsolatok tartoz­nak. Ugyanebben az évben kine­vezték a területi közigazgatási ügyek miniszterévé^ Jósé Pedro Pérez-Llorca 1980 szeptemberétől áll á spanyol kül­ügyi tárca élén, s ebben a tiszt­ségében az Adolfo Suárez lemon­dását követő válság után meg­erősítették. A spanyol külügyminiszter nős, két gyermeke van. (MTI) A salvadori hazafiak kezükben tartják a katonai kezdeményezést A felszabadított területek vé­delmének fokozására, s az ott szervezett népi milíciiák meg­erősítésére szólított fel a haza­fiak Farabundo Marti rádióadó­ja által közzétett üzenetében Cayetano Carpio, a népi felsza­badító erők parancsnoka, a Fa­rabundo Marti Nemzeti Felsza- bacítási Front egyesített vezető­ségének koordinátora. Az üzenet sürgette a hazafiakat: a megnö­vekedett amerikai katonai támo­gatás következtében fokozzák az országban a hadsereg elleni har­ci tevékenységet. Az üzenet rá­mulatott: a hazafiak a katonai kezdeményezést a kezükben tart­ják, a hadsereg pedig védekezés­re kényszerül. A salvadori junta a márciusi „választások” közeledtével nem­zetközileg mind jobban elszige­telődik. A Duarte-kormány. ál­tal meghívott országok többsége megtagadja, hogy megfigyelők elküldésével bármiféle hitelt ad­jon a március 28-ra kitűzött vá­lasztásoknak. Európából egyetlen ország — Nagy-Britannia —• küld megfigyelőket, annak el­lenére, ’hogy Washington „mele­gen ajánlotta” szövetségeseinek az akcióban való részvéteit. Csádi csapda Úgy tűnik, hogy az afrikai po­litikusok zöme még mindig nem értette meg, micsoda veszélyt je­lent kontinensük jövőjére a meg­oldatlan csádi helyzet. Legalábbis ez a következtetés vonható le ab- * ból a határozatból, amely az Af­rikai Egységszervezet (AESZ) februári rendkívüli csúcsértekez­letén született. Ennek értelmében a csádi rendezés a következőkép­pen történne: február 28*án éj­féltől tűzszünet, március 15-től tárgyalás kezdődne a szembenál­ló felek között a „nemzeti meg­békélés” megvalósításáról, június­ban törvényhozási és elnökvá­lasztásokat tartanának, június 30- án pedig az AEjSZ békefenntartó erői kivonulnának az országból. Első pillantásra nincs hiba ebben a döntésben, csak mikor alapo­san szemügyre vesszük, derül ki. hogy az a Csádot évek óta polgár- háborús körülmények közé kény­szerítő erőknek kedvez. Nyugati érdeklődés Csádban 1960. augusztus 11., te­hát gyakorlatilag a függetlenség elnyerése óta nem jött létre a nemzeti megbékélés. A közép­afrikai ország mintegy négymillió jakója hol vallási, hói törzsi ala­pon dúló belső háborúskodásokba kéhyszerült, s ma már többségé­ben közömbösen és beletörődve hagyja magát beicsoriorni az újabb és újabb összecsapásokba. És még egy jellemző dolog: min­den csatározás mögött előbb- utóbb felbukkantak a volt gyar­mattartók. a franciák, s újabban az amerikaiak is. • Az 'állam- és kormányfő, Gou kouni Queddei.’ De hiszen Csád a világ egyik legszegényebb országa — mond­hatná bárki. Csupán gyengén fej­lett mezőgazdasággal rendelkezik, ipara szinte egyáltalán ' nincs. Miért ez a nagy francia és ame­rikai érdeklődés? Egyrészt az or­szág szegénysége csak viszonyla­gos: a föld mélye — a kutatási eredmények szerint — komoly nyersanyag-, mindenekelőtt urán­érckincset rejt. Másrészt nem hagyható figyelmen kívül Csád stratégiai helyzete, az hogy a fekete földrész középén fekszik. Pá­rizsban és Washingtonban úgy vélekednek, hogy aki megszerzi az ellenőrzést Csád fölött, az az itt építendő bázisokkal akár az egész kontinenst szemmel tart­hatja. (Amikor az AESZ tavaly nyáron úgy határozott, hogy bé­kefenntartó erőket küld Csádba a polgárháború megfékezésére, az USA azonnal felajánlotta anyagi hozzájárulását.) A szembenálló felek A most ismét robbanással fe­nyegető polgárháborúban Goukou­ni Oueddei állam- és kormányfő, valamint Hisséne Habré volt had­ügyminiszter hívei már évek óta birkóznak egymással. Oueddei, miután csapatai 1980-ban elfoglal­ták a fővárost, N’Djamenát, a’ rend biztosítására az északi szom­széd, Líbia segítségét kérte. Hab­ré híveivel a líbiai csapatok elől Szudánba menekült, ott várta a számára kedvező '•pillanatot. Idő­közben a csádi és a líbiai vezetés mind szorosabbra fűzte kapcsola­tait, s a két ország egyesülési szándékát is bejelentették. Ez több afrikai ország nemtetszését kiváltotta, így született azután az AESZ-határozat a békefenntartó erők felállításáról. Oueddei ezek­re számítva, valamint erőteljes amerikai és francia nyomásra tá­vozásra szólította fel a líbiai csa­patokat 1981 őszén . .. Helyükre az Afrika-közi béke- fenntartó erők első alakulatai azonban csak hosszas huzavona után érkeztek meg. A korábban felajánlkozott tizedikét afrikai or­szág közül csupán három, Nigé­ria,, Szenegál és Zaire küldte el katonáit Csádba. Azokat is kés­ve: időközben a lázadó Hisséne Habié csapatai Szudán felől több száz kilométerre benyomultak az országba, s jelenleg is komoly te­rületet tartanak ellenőrzésük alatt. Habré és hívei a fegyvere­ket Egyiptomból, a pénzt az USA-tól kapják, támaszpontjaik a szomszédos Szudánban vannak. Ráadásul a három jelenlevő, bé­kefenntartó ország közül kettő, Szenegál és Zaire többé-kevésbé nyíltan szintén Habré mellett áll. Ezzel szemben az Oueddei vezette csádi ideiglenes nemzeti egység- körmánynak a líbiaiak távozása után mindössze ezer katonája van, azok is szétszórva az ország­ban. A lehetőség, hogy mindezek el­lenére tisztességesen befejeződjék a polgárháború Csádban, az AESZ 19 tagországának kézében volt. Ám egyelőre elszalasztották ezt a lehetőséget, határozatukkal a kormányellenes erőket szilárdí­tották meg erkölcsileg, a négy­millió csádi érdekeit képviselő központi kormányt pedig lefokoz­ták az „egyik torzsalkodó fél” szintjére, a viszály újabb magvát hintve el ezzel a lépéssel. K. M. Eredményes évet zártak a szövetkezeti gazdaságok 0 Az intenzív gabonatermesztési program egyik modern munkaesz­köze a 84 soros vetőgép. (Folytatás az 1. oldalról.) tember végi vihar pusztítása. Na­gyon fegyelmezetten kellett te­hát gazdálkodnunk az egész év folyamán, hogy kitűzött céljaink teljesüljenek. Minden tekintetben küzdelmes, fordulatokban bővel­kedő gazdasági évet zártunk. A városföldi Dózsa a középtá­vú és éves tervben megfogalma­zott legfontosabb célkitűzéseit tel­jesítette, nőtt a szövetkezet va­gyona, a dolgozók jövedelme, kö­telezettségeiknek eleget tettek és megteremtették az idei gazdálko­dás alapját. A szőlő kivételével a termelést IKR-rendszerben folytatják. 1981- ben kezdték az intenzív, gabona- fejlesztési programot. Az ágazat nagy értékű új gépsort, a legjobb fajtájú és minőségű vetőmagokat, valamint a leghatékonyabb kémiai anyagokat és technológiát kapta. Nem a dolgozókon múlott, hogy nem érték el azt a termésátlagot, amit a program lehetővé tesz. Optimális időben végezték el a kalászos gabonák betakarítását a legkisebb szemveszteséggel, jó . minőségben bálázták a szalma teljes mennyiségét. Az említett időjárási viszonyok miatt azon­ban kukoricából 5,15 tonnát ta­karítottak be hektáronként, búzá­ból pedig négy tonnát. A Dózsa Tsz szarvasmarha-ága­zatánakegésze húshasznú állo­mány. Hatodik ötéves tervük sze­rint 1985-re az állomány megkét­szereződik. Bevezették a legelőn történő marhahizlalást. Külön ér­demes szólni a szárító- és liszt­üzem teljesítményéről. 4150 ton­na szárítmányuk 83 százaléka el­ső osztályú volt, s nagy része ex­portra került. A mezőgazdasági tevékenységet minden tekintetben jól egészítik ki az ipari és szolgáltató részle­gek. Kiemelkedő az autó- és jár­műjavító üzem csaknem 60 mil­lió forintos teljesítménye. Orszá­gos hírű üzem, ahol bármilyen tí­pusú tehergépkocsi és különleges jármű javítását általános megelé­gedésre végzik el. A városföldi Dózsa Termelőszö­vetkezet múlt évi gazdálkodásá­nak árbevétele 274 millió forint volt, 12 százalékkal több az előző évinél. Tiszta vagyonuk 3,2 szá­zalékkal nőtt, és jelenleg 165 mil­lió forint. A gazdálkodás nyeresé­ge csaknem 15 millió fqrint, ezt az előző évi létszám 95 százalé­kával érték el. Az idei gazdálkodási évben ter­melési értéküket 3 százalékkal, a nettó árbevételt 2 százalékkal akarják növelni. Ugyanilyen ará­nyú nyereségnövekedést tervez­tek. A zárszámadó közgyűlésen, el­hangzott hozzászólások a tagság egyetértését fejezték ki. Mind a városföldi, mind a nyárlőrinci közgyűlés kitüntetések átadásával ért véget. UTAK A SZOVJETUNIÓBA Élénkül az autós turizmus Tízéves az együttműködés a magyar COOPTOURIST és a szovjet INTOURIST utazási iro­da között. Ebből az alkalomból, valamint az 1982. évi útiprogra­mok ismertetésére tegnap Kecs­keméten, a Tudomány és a Tech­nika Házában tájékoztatót tar­tottak. Mint G. Adjianec, az INTOU­RIST magyarországi képviselője elmondta, felkészültek a turis­ták —, köztük mintegy kétezer Bács-Kiskun megyei utazó — fogadására. Százhatvan útvona­lon 50 városba juthátnak el az érdeklődők a szovjet utazási iro­da révén, amely jelenleg — az elmúlt ötéves tervi fejlesztések eredményeként — nyolcvanezer vendéget képes szállodákban el­helyezni.’ 1981—1985 között 31 városban újabb harminchárom szállodát építenek. Az idén, a tavalyi kedvező ta­pasztalatok nyomán, tovább élénkül az autós turizmus. A személygépkocsikkal utazók szá­mára előnyös, hogy a Szovjet­unió európai területén, 12 ézer kilométert megtéve, hatvan ér­dekes városon át vezet az út. Említést érdemel, hogy a Szov­jetunió 60 éves fennállása al­kalmából magyar és szovjet szakemberek találkoznak egy­mással; s a magyar vendégeket meghívják szovjet üzemekbe, szövetkezetekbe, óvodákba, isko­lákba és más intézményekbe. Változatosnak, ígérkeznek az „Egészség útvonala” elnevezésű — minden korosztálynak aján­lott — kirándulások és a 3—15 kilométeres, sík terepi sielőtú- rák. K—I A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1982. február 23-tól: Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre. forintban Angol font (5362.88 6369.25 6375.62 Ausztrál dollár 3736.20 ‘ 3739.94 3743.68 Belga frank 81.56 81.64 81.72 Dán korona 443.37 443.81 444.25 Francia frank 577.74 573.32 578.90 Hollandi forint 1331.57 1332.70 1334.03 Japán yen (1000) 145.91 146.06 146.21 Kanadai dollár '2856.86 2859.72 2862.58 Kuwaiti din ír 12123.81 12135.95 12148.09 Norvég korona 582.97 583.55 584.13 NSZK márka 1459.17 1460,63 1462.09 Olasz líra (1000) 27.36 27,39 27.42 Osztrák schilling 207.93 208.14 208.35 Portugal escudo 49.69 49.74 49.79 Spanyol peseta 34.52 34.55 34,58 Svájci frank 1827.62 1829.45 1831.28 Svéd korona 602.40 603.00 603.60 Tr. és cl. rubel 2597.40 2600.00 2602.60 USA-dollár 3458.23 3461.69 3465.15 VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. február 23-tól: Pénznem Vásárolható legmagasabb bankjegycímlctek Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 50 6178.17 6560.33 Ausztr/fl dollár 50 3627,74 3852,14 Belga frank 5000 79.19 84.09 Dán korona 1000 430.%0 457,12 Finn korona 100 746.18 56#. 97 792.34 Francia frank 500 595,67 Görög drachma 500 53.17 56,45 Hollandi forint 1000 1292.72 1372.68 Japán yen (1000) 10000 141.68 150,44 Jugoszláv dinár 1000 71.70 76.14 Kanadai dollár 100 2773.93 , 2945,51 Kuvaiti dinár 10 117.1.87 125á'!.o: Norvég korona 100 566.04 601.06 NSZK-márka 1000 1416.81 1504.45 28.21 Olasz líra (1000) 50000 26,57 ■* Osztrák schilling 1000 201,90 214,38 51.23 35.59 1884.33 Portugál escudo 500# 48.25 Spanyol peseta 500« 33.51 Sváici frank 1000 1774.57 Svéd korona 100 584.91 621.09 26.81 Török líra 1000 23.25 USA-dollár 100 3357.84 3565.54 • Hisséne Habré, a volt hadügy. miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents