Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

1982. február 84. • PETŐFI NEPE 3 EREDMÉNYES ESZTENDŐ VOLT Az MHSZ munkáját értékelték A napokban kibővített értekez­leten adott számot a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége szervezeteinek és klubjainak egy éves munkájáról. Az MHSZ igen jelentős és sok­rétű tevékenységet folytat, főleg az ifjúság hazafias és honvédel­mi nevelésében, a különböző mi­nőségi verseny és tömegsport vonatkozásában. A megyei veze­tőség az elmúlt évben nagy fi­gyelmet fordított a politikai ne­velő, felkészítő munka színvona­lának emelésére, a- klubok szer­vezeti megerősítésére, az MHSZ- ben folyó szocialista verseny­mozgalom folytatására, a tömeg- és minőségi sportmunka folyama­tosságára. Az éves feladatokat végrehajtották, a különböző kép­zési formákban emelték a szín­vonalat, és tovább mélyítették az együttműködést a párt-, az álla­mi szervekkel, az MH'SZ-t támo­gató gazdasági egységekkel; a néphadsereg alakulataival, á tö- megszervezetekkel. Színvonalasabb agitáció és propaganda Az MHSZ megyei és területi vezetőségei, a klubok az agltá- ciós és propagandamunka cél­kitűzéseit megvalósították, jól szolgálták az ifjúság szocialista tudatának formálását, a haza iránt érzett felelősség elmélyíté­sét. A klubok gyakran kezdemé­nyezői, részesei voltak a helyi ünnepségeknek. A sorköteles fia- i talok körében folytatott honvé­delmi eszméi, politikai nevelő munkára nagy gondot fordítot­tak. A katonafiatalokkal szem­ben ugyanis a 18 hónapos szol­gálati idő bevezetésével nőttek a követelmények. A hagyományo­san megrendezett honvédelmi napok jól sikerültek, a megyéből majdnem háromszázan jutottak el az MHSZ-vezetők országos ta- t nácskozására. A mozgássérültek támogatására a megyéből, Kis­kunfélegyházáról, az Április 4. Gépipari ' Művek honvédelmi klubjától indult el egy kezdemé­nyezés, amely az ország MHSZ- klubjait kérte fel erre az akció­ra. Eredményes volt az első orszá­gos női rádióamatőr-aktíva, s megszilárdultak a területi veze­tőségek mellett működő agitá- ciós és propaganda szakbizottsá­gok, s eredményesen tovább folytatódott a szocialista ver­senymozgalom. Repülősök és ejtőernyősök . A megyében a repülő- és ejtő­ernyős klubnak az volt a tenni­valója, hogy felkészüljön az A- típusú követelmények elsajátítá­sára. Már kora tavasszal meg­kezdődött a munka, összesen 155 repülési, illetve ejtőernyős üzem­napot tartottak rendkívüli ese­mény nélkül. A repülő kiképzési- , és sporteredmértyek igazán jó­nak értékelhetők. A vitorlázók 122 nap alatt 1371 órát töltöttek a levegőben, s ennek során 35 idő-, 211 magassági és 114 táv­repülést hajtottak végre. A mo­toros repülők 1116 felszállás után 300 órát repültek. A jugoszláv nemzeti bajnokságon harmadik helyezést, a különböző hazai baj­nokságokon előkelő helyezést ér­tek el. Több első-, másod- és harmadosztályú minősítést sze­reztek. E klubot bízták meg a XXVI. vitorlázó nemzeti bajnok­ság megrendezésével, amely si­keresen zárult. Az ejtőernyősök mintegy 2300 ugrást hajtottak végre, s közülük 54-én tettek nemzetközi vizsgát, s kaptak minősítést. Az ejtőer­nyős-utánpótlás nemzeti bajnok­ság célugró zónájában első Sza­bó János lett. míg az országos stílusugró verseny harmadik he­lyezését Fekete Lajos szerezte meg. Az ejtőernyősök több bemu­tatón szerepeltek, igen nagy kö­zönségsikert és elismerést sze- i ezve. Könnyűbúvárók és gépjárművezetők A megyében két A-típusú könnyűbúvárklub működik, s ezek közül is a kecskeméti rendel­kezik nagy hagyományokkal. Az uszonyos és búvárúszó verseny­zők nagyon szép eredményeket könyvelhettek el a külföldi és a hazai nemzetközi versenyeken; nem , kevesebb, mint 29 első, 23 második, és 24 harmadik helye­zést szereztek. Megnyertek há­rom csapat- és kupaversenyt, s a nemzeti válogatottba nyolc versenyzőt hívtak meg. akik kö­zül négy nemzetközi minősítésű spbrtoló. A sorkötelesek gépjárművezető­képzése az elmúlt évhez viszo­nyítva eredményesebbnek mutat­kozott, hiszen több fiatalt oktat­tak, és megalapozott volt az el­méleti és gyakorlati tudás, ke­vesebb a bukás. A gépjárművezető-képző isko­la és a kirendeltségek szakmai irányítása mellett az iskolákban 28 gépjárműbarát szakkör tevé­kenykedik, mintegy hétszáz tag­gal, ahol 95-en szereztek segéd­motorkerékpár-, 47-en személy­gépkocsi-vezetésre jogosító en­gedélyt. A gépjárművezető-képző kirendeltségek oktatói, szerelői és vezetői a sorköteles hallgatók bevonásával 2380 társadalmi munkaórával járultak hozzá az elhelyezési épületek karbantar­tásához, felújításához. Népszerű a rádiótechnika, a modellezés A rádiótechnikai ismeretek megszerzése és a sport az elmúlt évben minőségileg tovább javult. Jelenleg négy A-, négy B- és két C-típusú rádióklub végzi ezt a munkát. A megyei rádiótech­nikai bázis megfelelően segítette a klubokat, pövekedett a közvet­len irányító, mozgalmi munka Kiskunfélegyházán és Baján. A technikai feltételek javításában kiemelkedő társadalmi összefo­gással a kiskőrösi és a kiskun- majsai klub antennaoszlopot épí­tett, de így készült el Kecske­méten a 40 wattos automata át­játszó állomás is. A megye rádiós sportolói minden országos ver­senyen részt vettek, közülük ha­tan országos válogatottak, és évente 30—40-en szereznek mi­nősítést. A kétoldalú összekötte­tések számát a 70 egyéni és a 21 kollektív állomáson 80—90 ezerre becsülik. Az úttörő kor­osztály bevonásával a klubok többsége helyesen foglalkozott, a jászszentlászlói klub pedig ki­emelkedő munkát végzett. A modellezők nagy segítséget kaptak a helyi tanácsok műve­lődési osztályaitól, az úttörő­szövetségtől, a szakmai alakula­toktól, a Munkásőrségtől és a KISZ-szervezetektől. Megren­dezték a városi, járási és megyei versenyeket, s a klubok taglét­száma négy százalékkal nőtt. A modellezők a múlt évben jól vizs­gáztak a különböző versenyek megrendezésében. Ezért ez évben megkapták a FSR országos baj­nokság rendezési jogát. A 45 kü­lönböző versenyen 80-an szerez­tek minősítést. A nemzetközi kapcsolatok főleg Baján és Kis­kunfélegyházán alakultak jól. Lövészek és tartalékosok Az elmúlt évben az általános honvédelmi oktatás 28 tanfolya­mán tanultak a fiatalok, s több százan ismerkedtek meg a közép­fokú tanintézetekben az általá­nos honvédelmi tudnivalókkal. Az oktatási anyag jobb elsajátí­tása érdekében dia- és keskeny- filmeket vetítettek. A honvédel­mi oktatásban a klubok tovább szélesítették az iskolák patroná- lását és nyújtottak segítséget a honvédelmi napok szervezéséhez, lebonyolításához. Nőtt a közép­fokú tanintézetekben a honvé­delmi klubok száma. Az ifjú gár­da országos lövészversenyt, a szemléket, különböző lövészete­ket is az MHSZ szervezte, bonyo­lította le. A klubok között rendezték meg az összetett honvédelmi versenyt, amelyen 1115 ezren, és a honvé­delmi kupa lövészversenyt, ame­lyen negyvenezren vettek részt. Kiemelkedően sikerült a kiskő­rösi megyei honvédelmi sport­nap. Az összetett honvédelmi verseny országos döntőjén a me­gyei csapat a második helyezést szerezte meg. A minőségi lövész- sportban 45 sportoló ért el mi­nősítést, de ez az elmúlt évinél kevesebb. A megyében 45 tartalékos-klu­bot átszerveztek a múlt évben, 58 szakosztály alakult, s a tag­létszám hét százalékkal nőtt. Ezek a klubok igen jó munkát végeztek a mozgalmi, szakmal­és sporttevékenységben, részt vettek filmvetítéseken, és hadi- technikai bemutatókon. A tájé­koztató oktatás hetven foglalko­zási csoportban fejeződött be, s ezek közül is kiemelkedik a ba­jai és a kecskeméti járás, vala­mint Kiskunfélegyháza és Kis­kunhalas. A tömegsportban a klubversenyeket úgy szervezték és hajtották végre, hogy a részt­vevők száma az elmúlt évihez képest nőtt. A múlt év értékelése során szó esett még a gazdálkodásról, az ügyviteli munkáról, s természe­tesen az 1982. évi feladatokról is. Gémes Gábor A Fáklya új száma Mesék felnőtteknek — a tv-ben Üjabb epizóddal bővült a Televíziós mesék felnőtteknek című soro­zat. A különböző népek legendáinak átdolgozott tv-változátát — Raj. nai András munkája nyomán — a televízió elektronikus csoportja készítette el. A különleges technikával forgatott produkciókban a je­leneteket üres térben rögzítették a stúdióban, s apró térplasztikák­kal, fénystruktúrákkal építették fel rá az elképzelt világot. Elsőként — március 3-án — a Kristálybirodalom című színes me­sekomédiát tűzik műsorra. Ebben az orosz népmesék humorát, játé­kosságát mutatják be. A Héroszok pokoljárása Hunyadi hős katonái­nak történeteit eleveníti fel. Egy eltűnt földrészről szóló ősi legendát idéz fel az Atlantis című epizód. Óceániai legendák alapján készült A világkagyló mítosza, s egy bibliai történet televíziós változatával ismerkedhetnek meg a Bábel tornya című adás nézői. A sorozatból eddig 22 filmet készített el Rajnai András rendező és Bónis Gyula operatőr, ebből tizenhetet vetített a televízió. Az alko­tók egyébként már dolgoznak a sorozat további epizódjainak előké­szítésén. A tervek szerint az idén három filmet forgatnak, amelyek közül egy kubai, egy pedig koreai legendát dolgoz fel. Több tatabányai brikett A tatabányai szénbányák bri- keítgyárában — az igényekhez igazodva — az idén 550 ezer tonna brikettet készítenek, 110 ezer tonnával többet, mint ta­valy. Ehhez a régi berendezések átalakításával és a technológia módosításával megteremtenék ugyan a műszaki feltételeket, de a munkásokra is lényegesen na­gyobb feladat hárul. Nehány he­te bevezették például az úgyne­vezett folyamatos munkarendet. ; mi azt jelenti, hogy az idén szombaton és vasárnap is ter­meinek. Egyidejűleg heti negy­ven órát a csökkentettek a mun­kaidők a .szombati—vasárnapi munkáért hét közben kapnak szabadnapokat a munkások, de úgy csoportosítják a beosztáso­kat, hogy mindenkinek szabad 1> gyen havonta két vasárnapja. A mennyiség növelésével egy­idejűleg a választékot is bővíti a tatabányai brikettgyár. A múlt év végén kezdték meg az úgy­nevezett gyöngybrikett gyártá­sát. Javítják a tojásbrikett mi­nőst get is. A Fáklya című, magyar nyel­vű szovjet lap idei 4. száma an­nak a szerkesztési törekvésnek a jegyében született, amely az első és második összevont szá­mot is jellemezte: hatvanadik esztendejét ünnepli a szovjet ál­lam. Publicisztika foglalkozik az SZKP, XXVI. kongresszusa óta eltelt egy esztendő eredményei­vel, és fényképes interjú ismer- . teti a szovjet főváros elmúlt tíz esztendejét, illetve megtervezett jövőjét. De bemutatkozik a Moszkvai Drámai Színház színé­szei mellett a jubileumát ünnep­lő Jekatyerina Makszimova ba­lett-táncosnő is. Moszkvai vá­rosnéző sétára hív a következő riport, majd néhány tipikus moszkvai ^őslakossal!!” találko­zunk. A lap egyik legérdekesebb része metszeteken ábrázolja a régi Moszkvát. Marietta Saginyan szovjet író­nőt — akinek a neve mostaná­ban vált különösen ismertté — portré vetíti elénk. Az Októberi Forradalom időszakát felidéző dokumentumírása Magyarorszá­gon a Szovjet Irodalom című fo­lyóiratban jelent meg. Ezúttal nem hiányoznak a Fáklyából a megszokott anya­gok- az irodalmi /dvasmány, a művészfotó, a re j vény, a film­előzetes. valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának rendezvénykínálata. VONALAK, SZÍNEK, FORMÁK Játék és művészet Két éve jár szerda délutánon­ként tizenöt-húsz kisdiák a ba­jai II. Rákóczi Ferenc (újvárosi) Általános Iskola képzőművészeti szakkörébe. Lelkes, elmélyült munkájukat Weinträger Éva rajz- tanár irányítja nagy szeretettel. Az iskola „minigalériájában” azonnali tárlatot rendeznek a legsikerültebb rajzokból, plaszti­kákból. (Kép és szöveg; Straszer András)

Next

/
Thumbnails
Contents