Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 23. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Számítógépgyártás a KGST-országokban 1969 decemberében hat szocialista ország: Bugária, Csehszlovákia,;' Lengyelország, Magyar- ország, az NDK és a Szovjetunió, majd két évvel később Románia és Kuba is úgy döntött, hogy közös erővel fejlesztenek ki harmadik generációs számítógépeket, és fektetik le a szocialista tábor Y komputeriparának az alapjait. Néhány év múlva az Egységes Számítógép Rendszer, vagy az ismert rövidítéssel ESZR-program égisze alatt már e/en a területen nagynak számító sorozatban készült hétféle, egymással összekapcsolható, egymáshoz illeszkedő különböző teljesítménykategóriába tartozó számítógép. Első lépésként a tagországok elérték az alapvető célt: az R-számítógép- családdal megoldhatóvá váltak a legfontosabb adatfeldolgozási feladatok. Közben azonban a technika rohamlépésben haladt, így a partnerek az elmúlt években már megfelelő tapasztalatokkal felvértezve, korszerűbb alkatrészekkel létrehozták az ESZR második számítógépcsaládját, és kidolgozták az automatizált ipari folyamatok komputerizált vezérlésére szolgáló MSZR, Mini Számítógép Rendszert is. A tízéves együttműködés során a tagországok között körvonalazódtak a munkamegosztás formái, szakterületei: Magyarország például az ESZR-ben a legkisebb, az MSZR-ben a legnagyobb számítógépek gyártására szakosodott. Ehhez hasonlóan a perifériák területén is kialakultak a főbb együttműködési irányok: a magyarok például a képernyős megjelenítők, sornyomtatók, a bolgárok a cserélhető mágnestárcsás tárolók, a lengyelek a nagy kapacitású sornyomtatók. az NDK szakemberei pedig az optikai jelolvasók gyártásában értek el jó eredményeket. Az ESZR-programban a nyolc ország 70 gyára, 250—300 ezer munkása és 40 ezer fejlesztő- mérnöke vesz részt. Amikor az ESZR-program beindult, Magyarországon mintegy 80 számítógép működött, napjainkban mintegy 950. A jelenleg működő gépek időBeli kihasználtsága már eléri a világátlagot, nem ilyen jó ß helyzet a minőségi kihasználtság terén. A vállalati gazdálkodás és az állami irányítás információs szükségleteinek az ellátásában a számítógép ma már nélkülözhetetlen segítőtárssá vált. Az eocénprogram szovjet segítői Ukrajna bányászfővárosában, Donyeckben — a köztársaság szénipari minisztériumában, a tervezőintézetekben, a bányaépítő szervezetekben — mostanában gyakran hallható ez a szó: eocén. Ez egy geológiai korszakot jelent, amelyben a Magyarországon legújabban feltárt barnaszénlelőhelyek keletkeztek. A Magyar Népköztársaságban az állami eocénprogram keretében egy sor szénbányát és barnaszénnel üzemelő erőművet kell építeni. E program megvalósításában jelentős feladat vár a szovjet tér- , vezp, kutató és gyártó szerveze- , tekré, amélyek gazdag tapasztala- /! tokra tettek szert a szénbányák legkülönbözőbb feltételek közepette való építésében. Elsőként Artyemovszkból érkezett geológusok láttak munkához. A jaszinovatajai gépgyártók elkészítették a szükséges berendezést és gépeket, amelyeket aztán a Donyeck-„Sahtosztrojmontázs” tröszt mesterei szereltek össze a jövendő bányák aknáiban. Ezeket az aknákat a Donyecksahtopro- hodka tröszt bányászai létesítették. Antracit bányászváros szigetelőmunkásai pedig segítettek felvenni a harcot a felszín alatt nagy mennyiségben levő karsztvizekkel, amelyek elárasztással fenyegették mindazt, amit a bányaépítők létrehoztak. Röviden szólva azt mondhatnék, hogy a Márkus-hegyi, a nagyegyházi, a mányi és a lencsehegyi bányák építésében az egész Do- nyeck-medence segített a magyar bányászoknak. Legjobb mestereit küldte el a Sarkkörön túl levő Vorkuta, a Kuznyeck-medence, a rosztovi bányászok. Az eocén-programról elnevezett brigád, amelynek Ince István volt a vezetője, szovjet kombájnnal dolgozva a szovjet bányászoktól átvett gyors módszerrel végezte' az akna mélyítését. Egy hónap alatt 120 méter mélyre jutott. A szovjet és a magyar aknamélyítők eredményes munkájának köszönhető, hogy az aknát egy évvel a kitűzött határidő előtt üzembe helyezték. A Márkus-hegyi bánya megnyitása alkalmából tartott nagygyűlésen Havasi Ferenc, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB titkára a Márkus- hegyi bányát a modern bánya mintaképének nevezte. Az eocénprogram érdekében végzett munkánkat nagyra értékelte a Magyar Népköztársaság kormánya. Nyikolaj Tyihonov elővájár brigádvezetőt, a Szocialista Munka Hősét és Grigorij Pelesko szerelő brigádvezetőt a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki, Borisz Kunyic- kij, Szergej Szavinszkij elővájár brigádvezetők, Grigorij Trohim- csuk, Marat Szalimov elővájárok, Marija Trohimcsuk felvonógépkezelő a Kiváló Munkás kitüntetést kapta. Időközben a Don vidéki bányászok új, méghozzá jelentős szénmezőket tártak fel a dunántúli szénmedencében, hosszú évekre biztosítva a kitermelést a mányi bánya számára. Ez a szovjet bányászok és bányaépítők tapasztalatával alátámasztott magyar eocénprogram egyik újabb eredménye. (APN—KS) R. K. KÖNYVESPOLC A termékek minősége Mikor jó a gyümölcs, a zöldség, mikor elsőrendű a dísznövény? Van-e ennek szabványa? A termékek minőségének meghatározásáról szól dr. V. D. Arthey angol szerző munkája, amelyet a magyar fordításban most jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. Főleg a szakemberek kaphatnak értékes támpontokat ebből a munkából. A könyv rávezetheti őket az új szemléletre. Arra, hogy milyen szigorúak a külföldi előírások, és hogy milyen irányban kell továbbfejleszteni a minőségmegóvó munkát. A minőség sok különböző tulajdonság összhatásából áll. Ezekről szól a könyv, főleg a termelőkhöz, a kereskedőkhöz, akik az árut forgalmazzák. A hasznos kiadvány a nemesítőknek is sok útbáigazítást adhat munkájukhoz. A családi ház kertje Az, hogy milyen legyen a családi ház kertje, sok embert érdekel manapság hazánkban. Az erről szóló könyv most jelent meg hatodik átdolgozott kiadásban * a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Százezrek lapozgatják, hogy segítségével, útmutatásával szebbé varázsolják környezetüket. Oláh Sándor sok-sok rajzzal illusztrált műve megérdemli a figyelmet, számos olyan gyakorlati tanáccsal szolgál, ami nélkül szegényebb, színtelenebb lenne a kertkultúra és kevesebb örömet adna a pihenés. A könyvben minden benne van, ami szükséges a kertépítéshez. Olyan emberek is hozzáfoghatnak a munkához, akik ezzel azelőtt sohasem foglalkoztak. A hangulatos rajzok is emelik a mű értékét. A rajzokat Kecskésné Szabó Ildikó készítette, a rajzok mellé a kertterveket pedig a szerző felesége. A kaktuszok könyve A tudósok szerint a kaktuszfélék családja megközelítően 3000 fajt foglal magában. A miocén- kprban, amikor a hegyképző erők a Pacifikus-hegyrendszer kialakításával klímaváltozást idéztek elő, a kaktuszok akkor kezdték elveszteni leveleiket, majd száruk tovább vastagodott és a növények vízraktározásra rendezkedtek be. A fejlődés további szakaszában véglegesen elvesztették leveleiket. Dr. Nemes Lajos és Szabó Dezső: Kaktuszok című könyve részletesen foglalkozik ezekkel az egzotikus növényekkel. A sok kaktuszkülönlegesség nemcsak a gyűjtők csodálatára számíthat, hanem dísze lehet a száraz levegőjű lakásoknak. Ahány növény, annyiféle igényű. Melyik szereti a napsütést, melyik szenved tőle? Mikor, mennyit kell öntözni? Melyik évszakban és meddig gyönyörködhetünk virágjában? Hogyan érhetjük el, hogy hosszú ideig csodálhassuk szépségét? Ezekre és sok más kérdésre kap választ az olvasó az 500 fényképpel, színes felvétellel illusztrált könyvből. KISTERMELŐK, NAGYÜZEMEK FIGYELMÉBE A mezőgazdasági szakigazgatás fogadónapja Kalocsán Mezőgazdasági kistermelők, nagyüzemi dolgozók fogadónapját tartja február 24-én Kalocsán a járási hivatal földszinti helyiségében a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Délelőtt 10-től délután 15 óráig a kistermelők érdeklődhetnek a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekről. A fogadónapon a szakosztályon kívül, az állatforgalmi és húsipari vállalat, a gabonaipar, a földhivatal, a baromfiipar és az AGROBER képviselői is részt vesznek. Az érdekeltek tájékozód" hatnak a mezőgazdasági termelésfejlesztés, ültetvénytelepítés lehetőségeiről, hitel- felvételi módokról, feltételekről, kisvállalkozás alapításának körülményeiről. Délután 13 óra 30 perckor kezdődik és 16 óráig tart a mezőgazdasági üzemek vezetőinek összejövetele, amelyet ugyancsak a járási hivatalban rendeznek meg. TIZENNYOLC ÉVE KEZDŐDÖTT Kőolaj és földgáz Bács-Kiskunból • A szánk! földgázüzem csőhídja. (Straszer András felvételei) A hazai kőolaj- és földgázbányászat nemrégen ünnepelte negyvenöt éves fennállását: 1937. február 9-én találták meg a Zala megyei Lispe községhez tartozó Budafapusztán az első iparilag jelentékeny magyar olajlelőhelyet. A Duna— Tisza közén 27 esztendővel később, 1964-ben kezdődött a kőolajkitermelés. Háromszázezer tonna, egymilliárd köbméter Ceglédtől a déli határig Szánk a Duna—Tisza közi szénhidrogénbányászat fontos bázisa. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat itteni üzeme irányítja a térségben folyó termelőmunkát. Mit,mond erről Fáik Miklós üzemvezető? — Az a bizonyos Szánk—1-es kút, amelynek lemélyítésére 1964-ben került sor, azóta is ad — ha már csak időszakosan is — kőolajat. A kutatások ezt követően tovább folytak- Szánk, Tázlár, Bugac, Harka, Eresztő, Zsana és Kiskunhalas területén. — Jelenleg mely térségekben kutatnak újabb kőolaj-lelőhelyek után? —, Cegléd—Nagykőrös vonalától a jugoszláv határig öt fúróberendezéssel dolgozunk: 60— 70 ezer métert fúrunk évente. A kutató-feltáró tevékenység célja kettős. Egyrészt pótolnunk kell a kimerülőben lévő kutak termeléskiesését, másrészt arra törekszünk, hogy újabb lelőhelyek felkutatásával és kiaknázásával növeljük a kibányászott kőolaj és földgáz mennyiségét. 9 Harminc négyzetkilométerenként A Duna—Tisza köze mélyföldtani alakzata bonyolult, a kőolaj és földgázcsapdák fellelése kitartó munkát, nagy hozzáértést követel. Bács-Kiskunban minden 30 négyzetkilométernyi területre esik átlagosan egy fúrt lyuk. Az ország más vidékein a próbafúrások gyakoribbak; átlagosan öt négyzetkilométerenként hatolnak a föld mélyébe a kutatók. — Hosszú évtizedekre előre megvan a kutatási feladatunk — közli Fgjk Miklós. — Távlati tervek alapján dolgozunk, célunk a geofizikai előkutatások műszaki felkészültségének, s ezzel a tevékenység eredményességének fokozása. — Nagy „fogásra" számítás nak-e? — A Duna—Tisza közén nagy, összefüggő, országrészre kiterjedő kőolaj- és földgázmező nem valószínűsíthető. Feladatunk a sok apróbb, egymással hidrodi- namikailag össze nem függő szerkezet megtalálása és feltárása. Szánk felé közeledve gyakori látvány a fúrótorony és az ütemesen bólogató olajkút. Az üzem az évi kétmillió tonnás hazai kőolajtermelés 15 százalékát, a hat- milliárd köbmétert kitevő földgáz egyhatodát adja 1982-ben. A termelés ilyen felfutásával egyidő- ben befejezik az idén a kiskun- halasi kőolaj- és földgázipari létesítmények építését is. — Az 1981—82-es évek legfontosabb feladata számunkra a termelés mellett a kiskunhalasi központi ipartelep felépítése, és üzembe helyezése — piondja Fáik Miklós üzemvezető. — Az ipartelepet a nyáron, a főgyűjtőt október 31-ig fogjuk átadni rendeltetésének. A termelőberuházással együtt szociális létesítmények ás épülnek Halason, így például egy 110 bányásznak otthont adó munkásszálló. A meddő kút sem haszontalan Olaj- és földgázbányászathoz, kutatáshoz, fejlesztéshez szervesen kapcsolódik egy viszonylag új törekvés: a geothermikus energia hasznosításának gondolata. Fáik Miklós erről a következőket mondta: —Vállalatunk szakemberei 1981-ben az MTSZ műszaki hónapja alkalmával ismertették a hévíz kinyerésének és hasznosításának ismert és ajánlott módozatait. Az előadásnak élénk visszhangja támadt, a megyei pártbizottság és a megyei tanács is felfigyelt erre a lehetőségre. — Mi történt azóta? —A tanácsok és a mezőgazdasági szövetkezetek jelenleg mintegy 50—60 kút hasznosíthatósága felől érdeklődnek. Jászszent- lászló község például egy, Kecel három, a kiskunmajsai Jonathan Termelőszövetkezet hat átalakított, hévizet szolgáltató meddőkút hasznosítását tervezi. Nevelési központ fűtésére, strand létesítésére, melegházas kertészkedésre és öntözésre kívánják felhasználni a geothermikus energiát. A lehetőségek kihasználása azonban még nem általános. Itt az ideje felismerni, mit jelent “ jelenthet — a településeknek, ipari és mezőgazdasági üzemeknek a gáz, a hévíz. Bács-Kiskun 1982. évi energiatakarékossági intézkedési terve már számos ezzel kapcsolatos feladatot tartalmaz, amelyek megvalósításához az eredményesen pályázóknak az állam támogatást nyújt. A települések gázellátásának költségéit a helybeli vállalatok; gazdaságok, a tanács és a lakosság közösen fedezhetik. E megoldások mindegyikére akad már tanulmányozásra is alkalmas példa a megyében. Sitkéi Béla • A lombikban cseppfolyós', pro- pán-butánban dús gazolin van. A mintavétel a minőség ellenőr, zését szolgálja. Bolgár számítástechnikai eszközök egy kiállításon.
