Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

I

1982. február 20. • PETŐFI NÉPE • 3

BIZTOSÍTÁS, TÁRSASUTAZÁSOK SZERVEZÉSE A lakosság is

KEDVELI

Több szolgáltatás Tárlat

a takarékszövetkezetekben a főlskolán

Megyénk 22 takarékszövetkezete 96 település 320 ezer lakosának betétjét kezeli. Erre az esztendőre 240 millió forintos betétnövekedést terveznek, vagyis év végére összesen két és fél milliárd forint betétállományra számítanak. Hogyan kívánják ezt elérni? — kérdeztük a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságának vezetőjét, Sallai Istvánt, aki az alábbi tájékoztatást adta.

A betét 40 százaléka kölcsönözhető,' ebből a múlt évben . 11,4 százalékot a lakosság vett igénybe, a többi a népgazdaság különböző beruházási céljait szolgálta. A megnövekedett kereslet miatt az idén a betét mintegy 12 százalékát kapják a takarékszövetkezeti tagok. A 30 millió forintos hitelnövekedésből 10 milliót áruvásárlásra, .illetőleg egyéb célokra kölcsönöznek, 20 milliót a kisárutermelés és a vállalkozások bővítésére. Ennek két feltétele van. Az egyik, hogy a központi pénzintézettől engedélyt kapjanak a 15 millió forintos hitelkeret felemelésére, a másik: a tervezett betétnövekedés teljesítése.

Sem a lakosság bizalma, sem a takarékszövetkezeti dolgozók meggyőzéses módszere nem lenne önmagában elegendő ehhez, ha szolgáltatásaikat az OTP-hez hasonlóan nem bővítenék. Mindenekelőtt az átutalási betétszámlák adta előnyökkel élnek. A múlt év végéig már valamennyi egységüknél bevezették ezt a formát. Az idén további tízezerre tehető az átutalási betétszámlatulajdonosok növekedése, vagyis azoké. akik egyszeri befizetéssel — illetve munkabérük átutaltatá- sával — letudják a gáz-, villany-, OTP- és más tartozások kiegyenlítését.

Bevált a felvásárlószervek — áfészek, téeszek — egyre jobban igényelt, és terjedő gyakorlata, hogy az átvett termékek, termények árát közvetlenül a takarék- szövetkezetekhez utalják, a számlatulajdonos nevére. Az átutalási betétszámig teremtette meg az alapját annak, hogy a — jövőben minden bizonnyal szaporodó — kisvállalatok, kisszövetkezetek pénzforgalmát a takarék- szövetkezetek bonyolítsák le. A szervezett ügyintézés előnyeit a kiskereskedők, kisiparosok már bizonyíthatják, s ide sorolhatók

a szerződéses üzletek vezetői is, akik az induláshoz kölcsönt kaptak, s üzleti kiadásaik, bevételeik nem csekély részét rendezhetik a bankon keresztül.

A takarékszövetkezetek ez évi tervei közé sorolható a takarékcsekk bevezetése, valamint az Állami Biztosítóval kötött megállapodás alapján a kisebb károk esetén a biztosítás azonnali kifizetése. Ez utóbbi egyébként Tompán már megvalósult, a bácsalmási takarékszövetkezet pedig rövidesen bevezeti.

A társasutazások szervezése az idén már teljessé vált a megyei takarékszövetkezetekben. Az

IBUSZ-szal hét, a . COOPTOU- RIST utazási irodával tizenöt takarékszövetkezet kötött szerződést a csoportos utazásokra. Helyben 'lehet befizetni — általában az ezer forintot meghaladó részvételi díjakhoz kölcsön igényelhető —, s a további ügyintézésre az ügyfélnek nincs gondja.

Az idén 25 éves fennállásukat ünneplő Bács-Kiskun megyei takarékszövetkezetek nemcsaik azt vállalták magukra, hogy tagjaik pénzét kezelik, hanem azt is, hogy helyben, a lehető leggyorsabban, a mindenkori igényeknek megfelelően szolgálják á falusi lakosságot.

K. K.

Dr. Tapasztóné Perlaki Magda nyitotta meg Csík István festőművész kiállítását a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskolán. Egyebek között így méltatta a Derkovits- és Munkácsy- díjas alkotó munkásságát. „Térproblémákat vizsgál, térkonst- rukciókat szerkeszt, de elvonatkoztatása sohasem szakad el teljesen a valóságtól, csak annak újabb és újabb arculatát mutatja be. Törekvéseit szemléletesen példázza az Alföld című expresz- sztv, a GAMF tárlatán is látható képe.

Noha Csík István elsősorban festőnek vallja magát, a kecskemétiek számára művészete elsősorban nem olajképeit jelenti. Amikor 1979-ben azt vizsgáltuk, hogy a város lakói miként vélekednek a köztéri alkotásokról, megállapíthattuk: Csík Istvánnak a Hunyadivárosi Általános Iskolát díszítő mozaikképe a legkedveltebbek közé tartozik. Ezt, valamint a főiskola számára készített faberakás-iképét művészi pályafutása fontos állomásának tekinti".

A tárlat március 1-ig naponta 10 órától 15 óráig tekinthető meg az Izsáki úti felsőfokú intézményben.

H. N.

Kevesebb volt a vám- és devizabűntett

t

A Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun és Szolnok megyei Parancsnokságának irányítása alá tartozó három megyei határátkelőhelyen és hat vám- és pénzügyőri szervnél az elmúlt évi feladatokat teljesítették. 1981-ben a legnagyobb munkát a külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése jelentette. A pénzügyőrök 5,2 százalékkal több import- és 1,9 százalékkal több exportrakományt vámkezeltei«, mint az ezt megelőző évben. Ezen felül mintegy 3.9 százalékkal növekedett a tranzit áruforgalom, amelyben már szerepet kapott a tompái vámhivatal is. Ennél a vámhivatalnál 3451 be- és 5306 kilépő — tranzit — tehergépkocsi haladt át, amelyek már a röszkei határátkelő zsúfolt forgalmát mérsékelték. A tompái határátkelőhelyen főleg osztrák, török, görög és dán tehergépkocsik kérték a vámkezelést.

Gyors,

udvarias vámvizsgálat

A jelentőségében nagy figyelmet érdemlő utasforgalom az előző évhez képest 4,2 százalékkal csökkent, de így is meghaladta az egymillió-hétszázezret. A csökkenést a múlt év utolsó hónapjaiban bevezetett rendelkezéssel is lehet magyarázni, amelynek értelmében szűkítették az engedély nélkül kivihető áruk körét. A határátkelőhelyek jórészt jugoszláv és magyar utasok veszik igénybe, amelyet az is bizonyít, hogy az összforgalomnak 78 százalékát teszik ki. A vámellenőrzés során a pénzügyőröknek elsősorban a nyári csúcsforgalom idején kemény helytállással sikerült elérniük, hogy az utasok viszonylag rövid ideig várakoztak. A gyors és udvarias vámvizsgálat végrehajtásában a pénzügyőrök jól együttműködtek a határőrség katonáival. Az elmúlt év adatai kedvező jelenségről adnak számot: csökkent a vám- és devizajogszabályt sértő cselekmények száma.

Nyerészkedők még mindig akadnak

A három határállomáson a vámjogot sértő cselekmények miatt többször kellett eljárást indítani. Ezeknek összértéke meghaladta az egymillió 973 ezer forintot. A devizagazdálkodást sértő eseteknél az érték egymillió 580 ezer forint volt.

Ezekből következik, hogy még mindig akadnak olyanok, akik a turizmus lehetőségeivel visz- szaéltek, a behozott vámárukat nem mutatták be, illetve az engedélyezett kereten felül külföldi valutát vagy forintot is vittek magukkal. Olyan tapasztalat is akadt, hogy engedély nélkül nagyobb mennyisegű és értékű, korlátozás alá eső árut vittek magukkal azzal a szándékkal, hogy azt külföldön értékesítik. Az ilyen áruk: kávé, dióbél, sajtféleségek. Előfordult, hogy 43 kiló sajtot, vagy 17 kiló kávét, il- letve-58 bűvös kockát akartak engedély nélkül kivinni.

A kiutazók között voltak olyanok, akik már nagyobb értékben szándékoztak forintot, vagy külföldi fizetőeszközt kivinni. Egy házaspár például negyven darab 500 forintost és 500 nyugatnémet márkát próbált kicsempészni. Az utazás természetesen elmaradt, és az elkövetőket felelősségre vonták. Egy trabantos szabályosan kibélelte vámáruval járművét, amelyből 18 férfi-, 55 női pulóvert és 4 műbőr zakót szedtek elő.

Sok a zugpálinkafőző

A pénzügyőrség feladata között számottevő a szesztermelés ellenőrzése, amely főleg Bács-Kiskun megyében jelentkezik, ugyanis itt állítanak elő nagyobb meny- nyiségben szeszt. A megye szesz- termelése meghaladta az 5 millió 456 hektoliter-fokot, amely az előző évhez képest 16,2 százalékkal nagyobb. (Egy hektoliter-fok szesz két liter 50 fokos pálinkának felel meg.) A már említett mennyiségnek 82 százalékát kereskedelmi, 18 százalékát pedig bérfőzésben állították elő. Az előállított pálinka mennyisége 34,7 százalékkal volt nagyobb az előző évinél.

Ennek ellenére megtalálhatók azok, akik kevés munkával nagy jövedelmet szeretnének elérni, és ezért a tilos pálinkafőzéshez folyamodnak. Annak ellenére, hogy a tilos pálinkafőzések száma

27,5 százalékkal csökkent, még így is 148 készüléket foglaltak le egy év alatt. Ugyanakkor a lefoglalt szesz mennyisége több mint ötszörösére emelkedett, s meghaladta a 25 ezer hektoliter-fokot. Tilos pálinkafőzés bűncselekménye miatt 64, szabálysértés miatt pedig 228 esetben indítottak eljárást,, s a veszélyeztetett érték együttesen meghaladja az öt és fél millió forintot.

Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a vám- és pénzügyőrség dolgozói sikeresen teljesítették feladataikat. Munkájuk gerincét a jövőben is a külkereskedelmi áruforgalom, vám- ellenőrzése, az utasforgalom zökkenőmentes, biztonságos, gyors és kulturált lebonyolítása képezi. A cél természetesen továbbra is az, hogy segítsék a határátkelőhelyeken az áru- és utasforgalom áramlását, megkönnyítsék a turisták utazását. Azok ellen azonban, akik visszaélnek a turizmus lehetőségeivel, az eddigiekhez hasonlóan szigorúan eljárnak.

Gémes Gábor

UJ DIABETIKUS ITAL

• Űj fajta diabetikusital-család palackozását kezdték meg Balfon. A különféle üdítő italokat ásványvíz felhasználásával készítik, és így a diabetikus hatás mellett a gyomorbetegek is fogyaszthatják.

TÜL A MEGYEHATÁRON

Fatornyos falukban

NYISSUNK KAPUT hazánk legkeletibb csücskébe! Nézzünk szét, milyen felfedezetlen élmények várnak ránk. Kevesen indulnak el a Nyírség Beregi és Szatmári tájaira, mert bonyolult közlekedési gondok elé kell nézni, s hotel, étterem is ritka a kicsiny falukban. Utazzunk el a fa- tornyú templomok világába, a művészettörténeti szempontból

• Nyírbátor. Gótikus templom, haranglábbal.

értékes emlékekhez. Látogassunk el Nyírbátorba, az Alföld egyik legértékesebb műemlékei közé. A

18. századi fiatornyos faépítmény (a harangtorony) a legrégibb építészeti emlék. Mellette áll a monumentális késő gótikus teremtemplomunk. Nyírbátor a Bátho- ri-család ősi fészke, igen csodás építményekkel vár ránk.

TÖRTÉNELMI FORRÁSOK, népi hagyományok, néprajzi emlékek, folklóralkotások ötvözetei fogadnak bennünket Csaro- dán, Tákoson, Vámosatyán. A 14. századvégi csarodai freskók növényi ornamentikájú díszítéssel, a tákosi favázú, paticsfalú református templom festett mennyezetével, szószékkel, játékos formaképzéssel, derűs, vidám színekkel csodálkoztatják el az arrajárókat. Vámosatyán 1691-ből való fa harangtorony bújik meg a fenyvesek között, melyet karcsúsága különböztet meg a nyírbátori Zömök fatoronytól.

FELTÉTLENÜL nézzük meg a 15. századból eredő négy fia tornyos sisakkal fedett középkori tornyú fehérgyarmati református templomot. Azután Szatmárcse- kére igyekezvén, álljunk meg a festői környezetben Túristvándi múlt századi vízimalomjánál. Az öreg molnár még be is indítja a

Nem csodaszer, de jó!

AZOKBAN A FALVAKBAN, amelyekből sokan járnak a közeli városba dolgozni, a helyi KISZ-bizottságoknál gyakori a panasz. Hiába terveznek nagyszabású rendezvényeket, szégyenkeznek a kevés érdeklődő miatt. A fiatalok azzal érvelnek, hogy ők munkahelyük ifjúsági szervezetéhez tartoznak, az ottani programokban vesznek részt. Az érdektelenségre panaszkodnak azok az ipari üzemek is, amelyek fogadják a bejáró dolgozókat, csak éppen ellenkezőleg indokolják a közönyt: nehéz a községekben lakókat összefogni, munkaidő utáni rendezvényekre visszacsábítani.

Nyilvánvaló, hogy a megoldás — úgyis mondhatnánk, az egyedüli üdvözítő módszer — mozgalmas, változatos programokkal kell felkelteni a fiatalok érdeklődését. Két KISZ- bizottság, a Bácskai Húsipari Közös Vállalaté és a bácsbo- kodi községé, a különböző nehézségekre való hivatkozás helyett megpróbálja, hátha mindez közösen jobban sikerül. Nem -versenyezni, hanem

együttműködni kívánnak az 1982f83-as mozgalmi évben. •

A TAPASZTALATOK, jó módszerek átadása; folyamatos, rendszeres információ; a mozgalmi munka színesítése —

tömören így summázhatok azok a célok, amelyek elérésére összefogtak. Közös programként egyebek mellett szellemi vetélkedőt, ifjúsági nagygyűlést, farsangi báit, sport- rendezvényeket terveznek. No meg vitaestet, fórumot időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, termelési feladatokról, az ifjúság helyzetérőt. Nemes ügyet, a bácsborsódi szociális otthon építését szolgálja az áprilisra tervezett közös akció, a kommunista műszak.

AZ UTÓBBI IDŐBEN a vállalatok, szövetkezetek, vagyis a gazdálkodó szervek vezetőit egyre kevésbé kell győzködni az együttműködések előnyeiről. A tények ugyanis, hogy kisebb ráfordítással nagyobb eredményt lehet elérni, minden érvnél hatásosabbak. Kézenfekvőnek tűnik, hogy az összefogás nemcsak a gazdasági feladatok, hanem például a politikai nevelőmunka, az ifjúsági mozgalom eredményességében is célravezető. Hogy ennek ellenére miért nem vált még általános gyakorlattá? Ezen lehet töprengeni, de praktikusabb a gyors cselekvés. Reméljük, a bajai vállalat és a bácsbokodi község kezdeményezésének mihamarabb követői akadnak.

—cs —a

Sikeres bemutatkozás

A napokban a kecskeméti Kodály Iskola három éve alakult kamarazenekara invitálta az érdeklődőket első hangversenyére. Az együttes már többször szerepelt sikerrel iskolai rendezvényeken, növendékhangversenyeken, s eljutottak az országos ifjúsági kamarazenekari fesztivál döntőjébe is. 'Mégis, a mostani bemutatkozás jelentette első önálló hangversenyüket a szélesebb nyilvánosság előtt.

Dóbiás Péter tanár hároméves kitartó munkája és küzdelme nem volt hiábavaló: a bemutatkozás sikeres és ígéretes volt, méltó a hagyományokhoz,- de a folytatáshoz is. Érződött az állandó törekvés az egységes hangzás megteremtésére, bár a zenei folyamat tempó-, dinamika- és karakter- változásainak követése nem mindenkor sikerült maradéktalanul. A karmester mindvégig tudatosan ügyelt a zeneileg fontosabb szerepet játszó szólamok kiemelésére. a kevésbé fontosak visszafogására, s igyekezete nyomán — különösen a Sugár-mű folyamán — sikerült is az arányos és differenciált kamarazenekari hangzás kialakítása. A további fejlődés kulcsa már „csak” a zeneileg érzékenyebb reagálás, az állandó egymásra figyelés, a koncentráltabb összmunka, s persze a hangszertudás állandó fejlesztése.

Külön említést érdemel a műsorválasztás, mely egyben sugallja az együttes alapvető célkitűzéseit is; a klasszikus kamarazenei, illetve szimfonikus hagyományok fokozatos megismerését és elsajátítását, valamint a kortárs magyar zeneművészet

hozzáférhető alkotásainak bemutatását. Kiemelkedő érdeme az együttes és vezetője működésének, hogy lehetőséget ad az iskola hangszeres szólistáinak és kórusainak a zenekarral való együtt- muzsikálásra, előkészítendő ezzel a versenyműnek, illetve az oratóriumok- megszólaltatásának gyakorlatát. Farkas Ferenc Régi magyar táncai hatásos kezdésnek bizonyultak a bemutatkozó hangversenyen, jól oldották a kezdeti feszültségeket, izgalmat. Haydn F-dúr Divertimentójának előadásánál a zenekar végig megőrizte kísérő funkcióját a zongorp- szóló mellett. Erdei Márta ügyesen oldotta meg feladatát, magabiztos fellépése tanára, Kelemen Józsefné munkáját is dicséri. Ezután következett a már említett Sugár Dezső-darab, a Variációk hegedűre a hangversenymester Szombathy Zita ugyancsak sikeres szólójával (tanára: Sárosi György).

A legnagyobb élményt előadóknak és közönségnek egyaránt a hangverseny befejező száma, De- csényi János Kati dalai című népdalfeldolgozás-ciklusa jelentette. A kibővített zenekar mellett ugyanis színrelépett az iskola három másik együttese, a kicsinyek kórusa, illetve az 5. és 6. osztályosok énekkara is (tanárok: Ubrizsyné Érsek Éva, Scheily Mária és Ordasi Péter). Az énekkarok miután külön-külön is énekeltek egy-egy hazai vagy idegen népdalt Decsényi sokszínű zenekari kíséretével, együttes erővel kiáltották a világba a jókedvű, csattanós finálét.

H. A

• A szalonnái templom 'és közvetlen mellette a harangláb.

helyreállított vízimalom- ósdi kerekeit. Egy egész délután időzhetünk a szatmárcsekei temető faragott fejfái között. Ezek a fejfák csónak alakúak, ebben különböznek a Duna—Tisza közén fellelhető fejfáktól. Tiszteleghetünk Kölcsey Ferenc emlékének, díszes síremléke mellett. A fejfák sötét színű, emberfejekre emlékeztető rengetegében a régi ősök jutnak az eszünkbe. Ezúttal a szatmáriak szelleme kísért.

SZABOLCS VÁRMEGYE a Szabolcs nevezetű községről kapta az elnevezést. A háromszög alakú Árpád-kori földvárról már átlátunk a Zempléni sátorhegyekre, hazánk másik csodálatos tájára. Ezen a vidéken is találunk „fatornyos kisfalukat”, például Szalonna községben. A legtöbb fa harangtornyot ma már felújítva látjuk, de sok helyen erősen megviselt képét mutatja felénk a régi paraszti építészet remeke, Borzák Tibor