Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 20. Havasi Ferenc látogatása Kubában események sorokban GENF Pénteken Genfben teljes ülést tartott a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az európai nukleáris fegyverzetek korlátozá­sáról tárgyaló küldöttsége. LIBREVILLE János Pál pápa befejezte nyolc­napos afrikai körútját és pénte­ken délben Gabon fővárosából, Librevill-ből különrepülőgépen hazaindult a Vatikánba. A repü­lőtéren Omar Bongo gaboni ál­lamfő búcsúztatta. A katolikus egyházfő négy országban tett lá­togatást: a Nigériai Szövetségi Köztársaságban, a Benin Népi Köztársaságban, az Egyenlítői Guineái Köztársaságban és a Ga­boni Köztársaságban. MOSZKVA Mint a Moszkovszkaja Pravda ás a Vecsernyaja Moszkva című lapok hírül adták, szerdán dél­után baleset történt a szovjet fő­város egyik metróállomásán, az Avija Motornaján, amikor elrom­lott a mozgólépcső. A balesetnek áldozatai vannak. A vizsgálat megkezdődött. VARSÓ Herbert Wehner, a Német Szo­cialista Párt parlamenti csoport­jának elnöke pénteken délelőtt néhány napos, tájékoztató jellegű látogatásra Varsóba érkezett. A pályaudvaron Kazi,mierz Barci- kowski, a LEMP parlamenti kép­viselő csoportjának elnöke, vala­mint a szejm és a lengyel kül­ügyminisztérium több képviselő­je fogadta. BELGRAD Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára meghívására pénte­ken Temesvárra utazott a JKSZ KB küldöttsége, élén Dusán Dra- goszavaccal, a- KB-elnökség elnö­kével. A delegáció tagja Sztane Dolanc, a KB-elnökség tagja és Vlado Janzsics, a KB-elnökség végrehajtó titkára. PRÁGA A szocialista országok kommu­nista és munkáspártjainak kép­viselői értekezletet tartottak Prá­gában, hogy megvitassák a párt- és tömegszervezeti munka kér­déseivel foglalkozó KB-titkárok soron következő tanácskozásának előkészületével összefüggő teendő­ket. A pénteken véget ért kétna­pos találkozón magyar pártmun­kásküldöttség is részt vett, élén Baranyai Tiborral, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak tagjával, a KB osztályveze­tőjével. A testvérpártok küldött­ségeit fogadta Mikulás Benő, a CSKP Központi Bizottságának titkára. Havasi Ferenc, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára a Kubai KP Központi Bizott­ságának meghívására február 14—18 között látogatást tett Ha­vannában. Kubai tartózkodása során ellátogatott ipari és mező- gazdsági üzemekbe, ismerkedett a közgazdasági, tudományos in­tézmények munkájával. Havasi Ferencet fogadta Fidel Castro, a Kubai KP Központi Bi­zottságának első tikára, az Ál­lam- és Minisztertanács elnöke. A találkozón az időszerű nemzet­közi kérdésekről, a karibi tér­ség nemzeti felszabadító mozgal­mainak helyzetéről, és az impe­rialista beavatkozás elleni küz­delemről folytattak beszélgetést. Carlos Rafael Rodriguezzel, a párt Politikai Bizottságának tag­jával, az Állam- és Miniszterta­nács elnökhelyettesével átte­kintették a magyar—kubai, illet­A közelmúltban rendezett elnök­választás után Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság államfője pén­teken kinevezte az új kormányt. Mint a Finn Kommunista Párt és a Finn Népi Demokratikus1 Szövetség nyilatkozata megálla­pította: a 17 tagú koalíció össze­tétele és programja a legelfo­gadhatóbb megoldás az ország jelenlegi politikai és gazdasági helyzetében. Ami az összetételét illeti, a kabinetben Kalevi Sorsa minisz­terelnökkel együtt öt szociálde­mokrata, hat centrumpárti po­litikus kapott helyet, ezenkívül a népi’ demokratikus szövetség három kommunista párti tagja, két svéd néppárti és egy füg­getlen politikus alkotja. Nyolc miniszter már az előző kor­mányban is részt vett, s a kabi­net kilenc új tagja közül hat most először került egy-egy tár­ca élére. Vitathatatlanul nehéz idő­szakban kezd munkához Kalevi Sorsa koalíciója. Az egykori új­ságíróból a finn szociáldemok­rata párt főtitkárává lett poli­tikus nagy kormányzati tapasz­talatára lesz szükség, hogy a nem túl kecsegtető belső' és kül­ső körülmények, az ország gaz­dasági problémái és a nemzet­közi helyzet feszültsége ellenére Suomi helyzete ne rosszabbod­jék. Sorsa * külügyminiszterként, illetve egy alkalommal a kor­mányfői poszton bebizonyította rátermettségét, amire most még fokozattabb mértékben szükség mutatkozik. Finnország új kabinetje első­sorban a gazdasági élet fellen­ve a nemzetközi gazdasági együtt­működés fejlesztésének lehetősé­geit, a népgazdaság-irányítás ta­pasztalatait. Havasi Ferenc megbeszélést folytatott Jesus Montaneval, a Kubai KP Politikai Bizottsága póttagjával, a KB titkárságának tagjával a két párt együttműkö­désének továbbfejlesztéséről, a nemzetközi kommunista- és mun­kásmozgalom időszerű kérdései­ről. Lionel Sotoval, a párt KB tit­kárságának tagjával vélemény- és tapasztalatcserét folytatták a nemzetközi gazdasági helyzet alakulásáról, így a tőkés gazda­sági válságról, annak a magyar és a kubai népgazdaságra gya­korolt hátrányos hatásáról, le­küzdésének lehetőségeiről. Tá­jékoztatták egymást a népgazda­sági tervek teljesítésének mene­téről. Havasi Ferenc pénteken haza­érkezett Budapestre. ditesel es az aggasztó mértékben növekvő munkanélküliség visz- szafogását lűzte ki célul. Egyik sem lebecsülendő feladat. A finn ipar ugyanis értékesítési gon­dokkal küzd: a hajógyártás pél­dául a nagyarányú szovjet meg­rendelések nélkül szinte megbé­nulna, az egykor virágzó textil- és faipar pedig új piacokat egye­lőre még nem talált, ami miatt jelentős leépítésekre kénysze­rült. Az olajárak emelkedése a finn gazdasági életet is megvi­selte, a kohászati termékek iránti érdeklődés lanyhulása ugyancsak a munkanélküliek táborát növelte. A minden tekintetben nemzet­közi elismerést érdemlő, példa­mutató aktív semlegesség Hel­sinki nevéből fogalmat vará­zsolt. Finnország továbbra is töretlenül ezt a politikát foly­tatja, aminek egyik fontos pil­lére á szomszédos Szovjetunió­hoz fűződő baráti kapcsolatok ápolása. Aligha véletlen, hogy Mauno Koivisto államfő első külföldi útja márciusban Moszk­vába vezet. Ezzel is kifejezésre jut az a helsinki szándék, hogy Urho Kaleva Kekkonen utódja minden tekintetben elődje nyom­dokain kíván haladni. Kalevi Sorsa új kabinetjének munkáját a finn társadalomban nagy várakozás előzi meg. A széles alapokon nyugvó koalí­ció egyszersmind az ország tör­ténetében új korszakot is nyit. Az előzőt 25 éven át Kekkonen neve fémjelezte. Az új most kezdődik, remélhetően minden régi értéket megőrizve és gyara­pítva. Gy. D. Sztanis Bonev elutazott Budapestről Sztanis Bonev, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar—bol­gár' gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizottság bolgár tagozatának elnöke, aki a bizottság 17. ülésszaka alkal­mából tartózkodott hazánkban, pénteken elutazott Budapestről. A bizottság napirendjén szerep­lő kérdéseken túlmenően eszme­cserét folytatott Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyet­tesével a két országot érintő nem­zetközi gazdasági kérdésekről, a szocialista integráció erősítésé­nek közös feladatairól, tanulmá­nyozta a magyar gazdaságirányí­tás, az életszínvonal-politika el­vi és gyakorlati kérdéseit, a fo­gyasztói ellátás rendszerét. Talál­kozott Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszterrel és megtekin­tett több ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi létesítményt. Puccsisták pere Qsaknem egy évvel a február 23-i spanyolországi államcsíny­kísérlet után pénteken Madrid egyik külvárosában a katonai térképészeti intézet erre a célra berendezett tárgyalótermében a legfelsőbb katonai igazságügyi tanács mint katonai büntetőbí­róság megkezdte a katonai láza­dás bűntettével vádolt 32 kato­nai és egy polgári személy bűn­perének a tárgyalását. A két héttel ezelőtt elkészült vádiratában az ügyész 30—30 évi börtönbüntetés kiszabását kéri a három fővádlottra, Jaime Milans del Bosch altábornagyra, Alfonso Armada hadosztálytá­bornokra és Antonio Téjero csen­dőr alezredesre. Huszonkilenc vádlottra háromtól húsz évig ter­jedő büntetés kiszabását, egy vádlottra pedig másfél évi bün­tetést kér az ügyész. ENSZ Magyar elnök az ad hoc bizottságban Matus Jánosnak, New York-i ENSZ-képviselétünk munkatár­sának személyében magyar alel- nököt választott a világszerve­zetnek az az ad hoc bizottsága, amely a sport terén megnyilvá­nuló apartheid elleni nemzetkö­zi egyezmény kidolgozásával fog­lalkozik. A testület 1977-ben ki­munkált egy nemzetközi nyilatko­zatot, amelyet az ENSZ közgyű­lése elfogadott. A most kidolgo­zás alatt álló nemzetközi egyez­ményt különösen időszerűvé te­szi, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982-t a Dél-Afrika el­leni szankciókra való mozgósítás esztendejévé nyilvánította. NAPI KOMMENTÁR Új kabinet Helsinkiben Az NDK gazdasága 1982-ben • Százezer tonnányi gabona, takarmány és halliszt tárolását teszi le­hetővé az a 72. egyenként 54 m magas siló, amelyet most építenek a rostocki kikötőben. (Fotók: ADN/ZB — MTI — KS) Akárcsak a többi szocialista or­szágban, az NDK-ban is nehezeb­bé vált nemzetközi gazdasági és politikai feltételek között kell megoldani a kitűzött, s nem köny- nyű feladatokat. A szocialista né­met állam azonban a kedvezőt­lenebb körülmények közepette is igen biztató eredményeket mu­tathat fel. Kétségkívül joggal le­hetnek büszkék arra, hogy a gaz­dasági növekedés legátfogóbb mu­tatóját, a megtermelt nemzeti jö­vedelmet tavaly öt százalékkal sikerült növelniük. S ez jó alap a továbblépéshez. Az idei terv a tavalyihoz vi­szonyítva egy árnyalattal mérsé­keltebb. 4,8 százalékos növeke­dést irányoz elő. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladata, hogy a gazdasági gyarapodást mindinkább a legkorszerűbb tu­dományos-műszaki eredmények széles körű felhasználásával kell elérni. A középpontban a mikro­elektronika, a robottechnika, az elektronikus vezérlés gyors üte­mű fejlesztése és alkalmazása áll. A hazánkban is közkeletű ki­fejezés — hatékonyság — az NDK- ban szintén elsőrendű követel­mény. A hatékonyság mellett a takarékosság kifejezés is nap mint nap elhangzik a sajtóban, a szak­emberekkel folytatott beszélge­tésekben. Az NDK gazdasági ve­zetői abból indulnak ki, hogy az országnak lényegében azonos, vagy csak kismértékben növekvő nyers­anyagalappal kell gazdálkodnia, a meglévőből kell tehát jobb — s ugyanakkor több terméket elő­állítani. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a tudományos-mű­szaki kapacitást nagymértékben az anyagtakarékosság lényeges javítására kell fordítani. Orszá­gos versengés alakult ki, melyik üzem ér el mind több sikert ezen a téren. A takarékosság legalább eny- nyire fontos az energiagazdál­kodás területén, s ugyanakkor előtérbe került a barnaszén, a másodlagos energiatartalékok és az atomenergia fokozódó hasz­nosításán alapuló hazai energia­előállítás fokozása is, A népgaz­dasági tervezés elválaszthatat­lan alkotórészévé vált az álló­alapok jobb kihasználása, továb­bá a beruházások hatékonyságá­nak emelése. Az előbbihez fi­gyelemre méltó alapot nyújt, hogy a jelenlegi berendezésállo­mány hozzávetőleg 40 százaléka nem idősebb 5 évesnél. A beruhá­zásokat mindenekelőtt olyan kutatási és fejlesztési eredmé­nyek hasznosítására összponto­sítják, amelyek a népgazdasági szerkezet átalakításához járul­nak hozzá. Ezekben a napokban a legtöbb szó talán a mezőgazdaságról esik. A közvetlen ok: tavasszal sor ke­rül a mezőgazdasági dolgozók XII. kongresszusára. A tanácsko­zás .dokumentumait, köztük az új termelőszövetkezeti törvény ter­vezetét országos vitára bocsátot­ták. Az NDK-ban ma roppant fontos feladat a növénytermesz­tés fejlesztése; lényegesen visz- sza kívánják szorítani a gabona­importot. A fejlett állattenyész­tés takarmányszükségletét nem fedezi a hazai termelés, konver­tibilis valutáért kell gabonát be­szerezni. A jövőben az állati ter­mékek előállítását lényegében sa­ját takarmánytermesztésük alap­ján kívánják növelni az NDK­ban. Ehhez pedig emelni kell a hozamokat és bővíteni a vetéste­rületet. Az új törvény ezt kíván­ja elősegíteni. Mint Heinz Kuh- rig. mező- és élelmiszer-gazdasá­gi miniszter nemrég egy interjú­jában elmondta, a termelési tar­talékok feltárásában következe­tesen támaszkodni kell a szövet­kezeti tagság kezdeményezőkész­ségére. Feltétlenül kívánatos a korábban szakosított növényter­mesztési és állattenyésztési üze­mek közötti kooperáció szoro­sabbra fűzése. A miniszter arra is utalt, hogy a jövőben növek­vő szerepet kap a termelési ered­mények alapján a közös gazdasá- gok és az egyes tagok anyagi ér­dekeltsége. Mindeme feladatok megoldása közben az NDK-ban változatla­nul legelöl áll a bevált alapelv: a gazdaság és a szociálpolitika összehangolása — vagyis az a gyakorlat, hogy a jó munka az egyén mindennapi életében nyer­je el jutalmát. Ezt szolgálja a munkaidővel való takarékosság is: a műszaki fejlesztés — például a robottechnika széles körű al­kalmazása — nyomán tavaly 500 millió munkaóra volt a nyereség, s a terv szerint az 1985-re 660 millióra nő. Fokozatosan emel­kedik a lakosság reáljövedelme, bővül az árukínálat^ Ami pedig a hazánkban oly sok "gondot je­lentő lakásproblémát illeti, az NDK-ban a jelen ötéves terv idő­szakában 940 ezer lakás készül el. Reális alapja van tehát an­nak, hogy az Európa e fontos pontján élő és dolgozó tizenhét­milliós nép derűlátással — de nem túlharsogott optimizmussal — vágott neki a könnyűnek nem ígérkező 1982-es esztendőnek. Berlin, 1982. február. Laczik Zoltán Végső búcsú Ajtai Miklóstól Elvtársainak, barátainak, har­costársainak, tisztelőinek hosszú menete kísérte utolsó útjára pénteken a Mező Imre úti te­metőben dr. Ajtai Miklóst, a magyar munkásmozgalom régi' harcosát, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövet­ségének elnökét, az MTESZ társ­elnökét, nyugalmazott miniszter­elnök-helyettest. A vörös drapé­riával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalnál — ahol ki- tüntetései( bíborpárnákon he­lyezték a koporsó elé — díszőr­ségben tisztelegtek az elhunyt előtt párt- és állami életünk vezető személyiségei, egykori harcostársai. A gyászszertartáson a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Miniszterta­nács nevében Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese vett búcsút az elhunyttól. El­mondotta, hogy Ajtai Miklós út­ja. tevékeny élete a nepe javát szolgáló, az eszméihez hű. azo­kért életét is kockáztató embert példázza. Diplomás fiatalként ismerte fel azt a felelősséget, amit a tudás, a tudomány hor­doz; értelmiségiként állt a mun­kásosztály ügyének szolgálatába, tehetségét, tudását megsokszo­rozva és szétosztva. Ezután Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetségének főtitkára a szö­vetség és a család részéről, mon­dott búcsúszavakat* Korai és fájdalmas halála mély sebet ütött a szövetség alig megkez­dett szervező munkáján, alkotó tevékenységét nélkülözni fájdal­masan nehéz lesz — mondotta többek között. A koporsót ezután a g.vászme- net a Munkásmozgalmi Pan­teonhoz kísérte, ahol a sírsétá­nyon hántolták el. A koszorúk és a virágok sokasága borította el nyughelyét, s a búcsú, a gyászszertartás az Internacio- nálé hangjaival ért véget Az MSZBT országos elnökségének ülése Pénteken a Parlament Vadász- termében ülést tartott a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. A tanácsko­zást Apró Antal, az MSZBT el­nöke nyitotta meg, majd Roska István külügyminiszter-helyet­tes tartott előadást a Szovjet­unióhoz fűződő viszony jelentő­sége a jelenlegi világpolitikai helyzetben címmel. Ä testület ezt követően a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság idei munkaprogramját vitatta meg. Az ülésen elfogadott doku­mentum kiemeli: az MSZBT tá­jékoztató, tudatformáló munká­jának, sok ezrekhez szóló ren­dezvényeinek változatlanul egyik legfontosabb feladata, hogy nép­szerűsítse a Szovjetuniónak és a szocialista közösség országai­nak a béke, a biztonság, a társa­dalmi haladás érdekében tett erő­feszítéseit. Sokoldalúan, s valós képet nyújtva mütassa be hazai közvéleményünknek a Szovjet­unió eredményeit a gazdasági, a társadalmi, a , műszaki-tudomá­nyos, a kulturális feladatok meg­oldásában. A társaság jelentős szerepet vállal magára az élet minden területére kiterjedő ma­gyar—szovjet együttműködés té- nyeinek, eredményeinek ismer­tetésében is. Az ülésen az országos elnökség tagjai sorába választotta Ger­gely Gábor kétszeres világbajnok asztaliteniszezőt, A tanácskozás Apró Antal zárszavával ért vé­get. (MTI) Tanácsi fiatalok megyei parlamentje % ^ — Az ifjúsági parlament nem­csak a szocialista demokrácia sa­játos fórumrendszere, hanem egyúttal lehetőség önmagunknak és munkánknak értékelésére is — mondotta dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke a Bács- Kiskun megye tanácsainál és azok intézményeinél dolgozó fia­talok tegnap Kecskeméten meg­tartott megyei ifjúsági parla­mentjén. — Jó alkalom ez'arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan se­gítettük fiataljaink munkahelyi beilleszkedését, sikerült-e nekik megtalálni munkájukban a szép­séget, az örömet, s mindezt mi­ként* befolyásolták a családalapí­tással, otthonteremtéssel járó, a közérzetre is kiható gondok. Amint arról a megyei tanács elnöke is szólt, a városok, járá­sok, községek és intézmények ap­parátusában dolgozó 30 év alat­tiak munkája — a tevékenység jellegénél fogva — nem választ­ható el a megye lakosságának és 130 ezres ifjúságának életétől. Ezért különösen fontos, hogy a Bács-Kiskun tanácsainál dolgozó 674 fiatal is megfeleljen a gaz­dálkodásban bekövetkezett válto­zások szabta nagyobb követelmé­nyeknek. Az 1976-os megyei, valamint az 1978-ban megtartott munka­helyi parlamentek tapasztalatai azt mutatják, hogy az elmúlt hat esztendőben kialakult a tanácsok­nál egy fiatal, munkabíró, tenni- akaró 30—35 év körüli gárda. A fiatal szakemberek jól képzettek, sokan jelenleg is tanulnak, s nem egy közülük vezető beosztásban dolgozik. Noha a pályakezdőkkel való foglalkozás minden vezető­nek személyes felelőssége, a be­számolóban felsorolt eredmé­nyek ellenére e területen is akad még javítanivaló. Jobban ki kell használni a fiatalok kezdeménye­zőkészségét, javaslatait, a külön­bözői pályázatok nyújtotta lehe­tőségeket a tanácsi, igazgatási munka korszerűsítésére, fejleszté­sre. Az írásos anyagban megfogal­mazódott: A jó közérzet kiala­kulásának, a nyugodt, hatékony munkavégzésnek fontos feltétele a kereslet alakulása, az erkölcsi és anyagi megbecsülés, a családi és lakáskörülmények kiegyensú­lyozottsága, a szociális ellátási Bár e téren a tanács eredményei a fiatalok előtt is ismertek — az önálló lakással rendelkező 30 éven aluliak aránya a járásokban, városokban 58 százalék, a megyei apparátusban 70 százalék — to­vábbra is sok a teendő. Az el­lentmondás különösen a községi tanácsoknál érezhető. A KISZ jogosítványainak ér­vényesítéséhez a jogszabályok megvannak, de nem mindenütt használják ki azokat. Ennek oka lehet az, hogy a vezető nem igényli, vagy a javaslatokat nem veszi figyelembe, s akad, ahol a fiatalok nem tudnak élni a le­hetőségeikkel. A beszámolót követő vitában számos hozzászólás hangzott el, amelyben felszínre kerültek a ta­nácsi fiatalokat foglalkoztató kér­dések: a korszerűbb államigazga­tás, a vezetői utánpótlás, a ká­dermunka, a községi fiatalok hát­rányos helyzete, a járási hivata­loknál dolgozók távlatai, a la­káshelyzet, a továbbtanulás. A hasznos javaslatokat az el­nökségben helyet foglalók — köz­tük Buda Gábor, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese és dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályve­zetője —, valamint a tanácskozá­son részt vevő munkahelyi veze­tők feljegyezték. Az ifjúsági par­lament a kiegészítésekkel együtt elfogadta a beszámolót, a felada­tokat megfogalmazó intézkedési tervet és az ifjúsági pénzeszkö­zök felhasználási tervét, majd megválasztotta az országos par­lament küldötteit. . 1 V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents